Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
Péntek, 1982. június V. Eszakmagyarorszag 3 Eredmények, feladatok a sátoraljaújhelyi járásban a szocialista szellemű, egységes szövetkezeti parasztság kialakításában Irta: Szűcs István, az MSZMP sátoraljaújhelyi járási bizottságának titkára KISZ-fiatalok társadalmi munkában A miskolci József Attila pártszervezet vezetősége felhívással fordult a KISZ-fiatalokhoz: építsenek klubot saját részükre. A felhívásnak nagy visszhangja támadt. Az építkezéshez jelentkeztek a pártszervezet 1 díszesei, a 114. sz. Iparitanuló Intézet kőműves, tanulói, a határőrség, a miskolci tüzérek és a 3. sz. AKÖV fiataljai. A jó szervezés és a szorgalmas munka, eredményeként ma már állanak a falak, az épületet a jövő hónapban átadják rendel, tetősének. Az új épületben a nyugdíjasok is otthont találnak; napközben olvasással, beszélgetéssel tölthetik ideiüket. A harmadik helyiségben a könyvtárat h Jyezik cl. Ä mezőgazdaság szocialista átszervezése után járásunk összterületének 95,3 százaléka, szántóterületének 92,1 százaléka szocialista szektor kezelésében van. Ez a mélyreható, forradalmi átalakulás megteremtette a termelés gyors fellendítésének feltételeit. Járásunk mezőgazdasága az átszervezés éveiben rendkívül kedvezőtlen időjárást kapott, ami fokozta a szövetkezetek indulásával járó, amúgy is sok nehézséget. A legfontosabb területeken azonban alapjaiban végrehajtottuk a kettős feladatot. Járásunk az átszervezés 3 évében a megelőző három év átlagához viszonyítva 23 százalékkal több sertéshúst, 8 százalékkal több vágómarhát, 80 százalékkal több baromfihúst, 23 százalékkal több tojást és 61 százalékkal több tejet adott a népgazdaságnak. A termelés és az áruértékesítés szempontjából különösen fontos állomás lesz az 1962-es esztendő. Ez lesz az első év, amikor az egész járásban nagyüzemi módon készítettük elő a munkát és nagyüzemi táblákon gazdálkodhatnak termelőszövetkezeteink. A tagság zöme meggyőződött róla, hogy a szövetkezeti gazdálkodásé a jövő Az átszervezés azonban nemcsak a termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének teremtette meg a feltételeit. Az új, szocialista termelési viszonyok kialakulásával létrejöttek a korábban szétszórt, nagymértékben differenciálódott parasztság egységének, a szocialista gondolkodású paraszti osztály létrejöttének feltételei is. Párt- és tömegszervezeteink eddig is nagy erőfeszítéseket tettek, hogy kihasználva az új lehetőségeket, segítsék a gondolkodás átalakulását, a tudatformálást is. Jól tudjuk, hogy a kistulajdonosi gondolkodás- mód leküzdése, megváltoztatása hosszú folyamat, nagyon szívós és türelmes munkát igényel. De örvendetes, hogy e tekintetben is jelentős^ fejlődés, változás észlelhető.' Járásunk szövetkezeti parasztságának mintegy 50 százaléka még csak második éve dolgozik új viszonyok között, a termelő- szövetkezetben. Ennek ellenére maris elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti parasztság tudatában, erkölcsi, ideológiai felfogásában nagy változás kezdődött. A tsz-tagság zöme az elmúlt két esztendő nehézségei ellenére is meggyőződött arról, hogy valóban a szövetkezeti gazdálkodásé a jövő, a nagyüzemi keretek új lehetőségeket nyújtanak a termelés növelésére, s így válhat a falusi ember élete szebbé, könnyebbé. Ezt a nagy változást mutatták többek között a zárszámadó közgyűlések is. Ezekre szinte kivétel nélkül az volt a jellemző, hogy a tagság nagyon aktívan, őszintén és nyíltan feltárta az elmúlt évi gazdálkodás hibáit és javaslatokat tett annak megszüntetésére, megmutatva az utat, amelyet járva szövetkezetük jobb eredményt érhet el. A gondolkodásnak ilyen változását mutatja az is, hogy a munkaképes tagság, elenyészően kevés kivétellel, ez évben már részt vesz a munkában, sőt ma már sok szövetkezetben az a gond, hogy nem tudnak rendszeres, folyamatos munkát biztosítani a tagság részére. A tagság zöme nagyon lelkiismeretesen dolgozik, és megindult az egészséges fejlődés; a szorgalmas, igyekvő tagok másoktól is minőségi munkát követelnek. A gazdasági megerősödés és a politikai munka nem választható el egymástól! Az eredmények ellenére egyik legnagyobb feladatunknak tartjuk, erősíteni a szövetkezeti tagságban a termelőr szövetkezeti gazdálkodásba vetett. bizalmat. Járásunkban annál Inkább nagy feladat ez, mert a szövetkezeti gazdálkodás első két évében, mindenekelőtt a rendkívül kedvezőtlen Időjárás miatt gyengék voltak a gazdasági eredmények. A tagság túlnyomó többsége helyesen látja a gyenge eredmények okát, egyesek azonban a szövetkezeti gazdálkodást igyekeznek ezekért okolni és szövetkezetellenes hangulatot próbálnak kelteni. A mi eddigi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a szövetkezetek iránti bizalom erősödésének döntő feltétele a gazdasági előrehaladás, a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulása. Pártmunkánkban ezért rendkívül nagy figyelmet fordítunk a termelési feladatok megoldásának segítésére, a gazdasági szervező- munkára. Ennek máris megvannak az eredményei és az idei termelés alakulása nagyon biztató számukra. Az elmúlt év őszén a nagy szárazság ellenére, megfeszített munkával elértük az őszi vetések túlteljesítését és az őszi mélyszántás 100 százalékos teljesítését. Szövetkezeteink az árvíz okozta nehézségek ellenére is teljesítették tavaszi vetéstervüket, nagy lendülettel indult és folyik a növényápolás, növényeink járási átlagban is so- katígérően, szépen fejlődnek. A termelés gyors fellendülésére mutat többek között, hogy az év első négy hónapjában két és félszer annyi hízottsertést értékesítettek a termelőszövetkezetek, mint a múlt év első felében és ha kedvezni fog az időjárás is, összértékben megduplázzák a múltévi áruértékesítésüket. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy nagy fejlődés lesz leggyengébb szövetkezeteinknél is, melyeket a 44/B-s kormányrendelet alapján támogatunk. A termelés, a gazdálkodás fellendülésének máris megvan a jó hatása a tagság hangulatára és különösen sokat jelent majd, ha a tagság a jövede- lemrószesedésben érzi ennek közvetlen eredményét. Helytelen azonban az a felfogás, amely egyes pártszervezeteknél tapasztalható. „Majd, ha megerősödünk, nem lesz itt probléma, addig meg hiába politizálunk.” A gazdasági megerősödés és a politikai munka nem választható el egymástól. A politikai nevelő és szervező munka feladata, hogy segítse a termelési feladatok megoldását. vele együtt a termelőszövetkezet megerősödését. Ez pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata. ' A kistulajdonosi gondolkodásmód átalakításáról Az egységes, szocialista gondolkodású parasztság kialakítása másrészt megköveteli, hogy leküzdjük a régi kistulajdonosi gondolkodásmód maradványait, politikai nevelő munkával segítsük,’ gyorsítsuk az új, szocialista embert jellemző gondolkodás kialakulását. Ez is közvetlenül segíti majd a szövetkezetek gazdasági előrehaladását. Ilyen feladatunk többek között a termelőszövetkezetben még megtalálható különböző ellentétek megszüntetése. Ebben is vannak már eredményeink. Eltűnőben vannak a régi és az új tagok, valamint a parasztság korábbi rétegeződéséből eredő ellentétek. Ma már a szövetkezetekben az emberek megítélésének fő módja, alapvető mércéje a végzett munka. Kialakult az a szemlélet, hogy legnagyobb becsületük azoknak van, akik legtöbbet, legjobban dolgoznak a szövetkezetekben. Kozd természetessé válni, hogy különböző vezető szervekbe, vezető posztoki'a közülük választ a szövetkezeti tagság. A szövetkezetek többségében egyéb ellentétek sem bom- lasztiák a tagság egységét, jó kollektív munkáját. Mégis szólni kell néhánv ielenségről, ami. ha nem is jellemző a szövetkezetekre. említést érdemel, ha másért nem, okulásképpen. Az egység megteremtésének fontossága Ma még elég gyakori, hogy ellentét alakul ki a tagság és a vezetés, vagy egyes vezetők között. Esetenként azért, mert egyes személyek demagógiával igyekeznek a vezetők ellen hangolni a tagságot. Sajnos elég gyakori, hogy az ilyen ellentét kialakulásának az egyes vezetők is okai. Némelyik vezető elfelejti, hogy a tagság bizalmából került vezető posztra és azzal bízták meg, hogy becsületesen, igazságosan és lelkiismeretesen vezesse a szövetkezetét. Egyesek ezt elfelejtve kocsma znak, nem törődnek a munka jó megszervezésével, kivételes előnyöket vindikálnak maguknak. Természetes, hogy ilyen esetekben megrendül a tagság bizalma, ellentét alakul ki, amely súlyosan árt az előrehaladásnak. Hasonlóan nagy ellentétet okoz, bomlasztja a termelőszövetkezet egységét a „rokonizmus”. Előfordul, hogy rokoni csoportok vannak a vezetésben, amely bizalmatlanságot kelt az emberekben. Még gyakoribb, hogy egyes, a vezetésben lévő emberek a rokonsággal kivételeket tesznek, előnyösebb helyzetbe hozzák őket. Az ilyen kivételezés rendszerint nézeteltérést eredményez. Pártszervezeteinknek küzdeni kell az ilyen jelenségek ellen, lehetőleg meg kell előzni, de mindenképpen felszámolni az ilyesmit.' A vezetés iránti bizalmatlanságot szítja és táplálja az is, ha a vezetőség nem számol be rendszeresen a tagságnak a tsz pénzügyi, anyagi helyzetéről, a munkák állásáról, különösen pedig, ha a tagság megkérdezése nélkül végeznek akár kisebb beruházást, vásárlást is. Hogy a vezetés és a tagság közötti ellentéteket felszámoljuk, annak alapvető feltétele: a tsz vezetősége mindent „együtt a tagsággal” oldjon meg. A tsz-pártszervezet- nek, a tsz-vezetőségnek és tagságnak egyaránt feladata harcolni azért, hogy mindenütt a legteljesebb bizalom legyen a vezetés és a tagság között és el kell hárítani minden akadályt, ami fékezi e bizalom kialakulását. Az egységes szocialista parasztság kialakításában politikai munkánk további fontos feladata, hogy segítse a nagyüzemi munkafegyelem, a kollektív szocialista munkaerkölcs mielőbbi kialakulását. E téren is jelentős fejlődésről adhatunk számot. Egyik ilyen nagy eredménynek tartjuk, hogy egyre inkább kialakulóban vannak a jó munkáskollektívák, különösen azokon a munkaterületeken, amelyeken a tagok egy része együtt dolgozik, mint pl. az állattenyésztésben, a fogatosoknál, a kertészetben. A tagok ilyen helyeken becsülik, segítik egymást, közösen harcolnak a jó eredményekért. Különösen az ilyen kollektívákban szembetűnő a munka- fegyelem javulása. Időben, pontosan megjelennek a munkahelyen. a munkaidőt és a termelőeszközöket igyekeznek jól kihasználni. Kétségtelen, a munkafegyelem erősítésében nagy szerepe van annak, hogy a járási pártbizottság javaslatára idén a szövetkezetek többsége az anyagi ösztönzésnek helyesebb formáját alkalmazta és a premizálást kiterjesztették a termelés minden ágára. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az anyagi ösztönzésen túl fontos tényezőként jelentkezik már az erkölcsi ösztönzés hatása is, amely abban mutatkozik, hogy termelőszövetkezeteinkben is kezd kibontakozni a szocialista munkaverseny. A járás 48 tsz-e közül 39 nevezett be meghatározott területtel a 30 mázsás szemeskukorica, 100 mázsás burgonya, 200 mázsás cukorrépa és a 10 mázsás napraforgó-természtési versenybe. A munkához és a társadalmi tulajdonhoz való új viszony A munkához való új viszony kialakulását mutatja, hogjj rendkívül megnőtt az érdeklődés a tanulás iránt. Csak a falusi TIT-előadásokon 27 984 volt a résztvevők száma. A járásban első ízben indítottunk 4 tsz-akadémiát. Ezeken 213 tsz-tag tanult A járás különböző helyeiről 55 tsz- asszony járt be nagy szorgalommal a járási székhely kertészeti és ba rom fi tenyésztés i szaktanfolyamára. Nagy az érdeklődés a mezőgazdasági technikum levelező tagozata és a kihelyezett osztályok iránt. Az igényeket egyelőre nem is tudjuk kielégíteni. Mindezek örvendetes jelenségek. amelyek az emberek gondolkodásában végbemenő nagy változásokat mutatják. Természetesen sok még a gond, a probléma, amelyekkel meg kell küzdeni; A szocialista tudat kialakítása szempontjából rendkívül fontos feladat a társadalmi tulajdonhoz való új viszony kialakítása. Politikai munkánknak ezért állandóan feladata erősíteni a társadalmi tulajdon megbecsülését. Segíteni kell, hogy minden szövetkezetben felismerjék; a tagság jólétének, megélhetésének alapja nem a háztáji gazdaság — az csak kiegészítő szerepet játszik —, hanem a közös gazdaság, amelyet állandóan erősíteni és óvni kell. Az ilyen irányú politikai munkának Is megvan az eredménye, amit az is mutat, hogy .egyre kevesebb a szövetkezeti tulajdon megcsonkítása, erősödik a közös vagyon védelme. Olyan szövetkezetekben, ahol néhány hónappal ezelőtt még „csáki- szalmája” módján kezelték a szövetkezeti vagyont, ma rend és fegyelem van, következetesen őrzik a közösség vagyonát, érdekeit az egyéni harácsolók- kal szemben. Ma még azonban gyakori ennek ellenkezője is. Egyes tagok hozzányúlnak a közös vagyonhoz, nem gondozzák becsületesen a jószágokat, azért nagy az elhullás, nem óvják a felszereléseket, mindent szeretnének kiosztani stb. Az egységes szocialista parasztság kialakulásában végzett munkánk, eredményeink, az előttünk álló feladatok közül csak néhány fontosabb kérdést érintettem. Természetesen ez a feladat ennél lényegesen sokrétűbb, szinte szövetkezetenként is más-más kérdések megoldását jelenti és hosszabb folyamatot igényel. Pártszervezeteinknek azonban jó politikai munkával feltétlenül meg kell gyorsitaniok ezt a folyamatot, segíteniük kell az egységes szocialista parasztság kialakulását. Munkában a lelkes fiatalok egy csoportja. Az építkezéshez bontási anyagot használnak fel. A körzet nyugdíjasai szívesen vesznek részt erejükhöz mérten az építkezésben: ölt tisztítják meg a maltertól a téglákat. Foto; Szabados György Sajnos, a legtöbb esetben nem tudjuk tökéletesen visszaadni riportalanyunk képét, jellemét. Félős. hogy most Zsitkovics Júliának, a bogácsi általános iskola pedagógusának portréját sem sikerül úgy megrajzolni, hogy az pontos, kifogástalan legyen. Miért? Ahol előzetesen érdeklődtem iránta, mindenütt elismeréssel szóltak munkájáról. Körülbelül hét-nyolc funkciót vállalt el és mindegyiknek becsülettel tesz eleget. Nemrégiben a művelődési otthon vezetését is rábízták, pedig ez igen nehéz feladat. A csoportok szervezései eredményes szerepeltetése egész embert kíván. Az úttörő-csapatnak is ő a vezetője. Részt vállalt a községi tanács munkájában is. Az elmondották alapján erős, energikus, nagy tapasztalatokkal rendelkező valakire gondolunk és — mint ahogyan any- nyiszor lenni szokott —. egy egészen más valakit találunk. Ez esetben egy fiatal lányt, egy szinte kislányosan csevegő „tanító nénit”, aki még maga is alig-alig nőtt túl a diákkoron. Legalábbis az első látásra olyan diákos. Amikor azonban munkájáról beszél: felnőtt. Sokat bíró. sokat vállaló pedagógus, akinek munkája mindennél előbbre való. „Csak az jöhet erre a pályára, aki nagyon szereti az iskolát, aki igazi pedagógus, aki úgy érzi, hogy valóban ez a .: Hirtelen elhallgat, nem fejezi be a mondatot. Nem akarja a „hivatás” szót használni. Amikor mégis kimondja, szinte bo- csánatkérésnek hangzik. Mindazzal viszont, amit tesz, ennek igazát, őszinteségét bizonyítja. Hat év munkája — ennyi ideje Szeretem cr íalut... *WW*WW«***M*»*f dolgozik Bogácson — szól niellette. A város? „Nem hiányzik. Szeretem a falut; Tudja menynyi minden történik itt?" Fényképalbumot vesz elő, melyben a különféle eseményeket örökítette meg. Az albumban persze nemcsak ünnepségekről készült képeket találni. „A nehéz eset” — mutat az egyik képre, ahol vályogviskó blőtt cigánygyerekek sorakoznak. „őket is tanítom.” És ahogyan a kép bizonyítja: látogatja is: Aztán táskarádiót vesz elő. Nemrégiben kapták fémgyűjtésért. Már a miskolci Vidámpark részére is gyűjtöttek. Igen, az úttörők ügyes gyerekek, jól dolgoznak. Már a nyári táborozásra készülöd» nek. Időnként a tsz-nek is segítenek, Persze, nem azért, mintha a termelőszövetkezet enélkül hátramaradna, hanem inkább azért, hogy dolgozzanak és honorálják, meghálálják a felnőttektől kapott segítséget. „Amikor arra kértek, hogy vegyem át a művelődési otthon vezetését, eleinte nem mertem vállalni. Nehéz munka ez. Aztán azt mondták, hogy könnyűének: engedjem az úttörő-csapatot másnak. De én nagyon szeretem a gyerekeket: vállaltam hát együtt mindkettőt.:. A régi kultúr- csoport tagjai közül sokan dolgoznak távol a falutól. Amikor szombaton hazajönnek, gyakran felkeresnek: segíthetünk ■valamiben? Érdekes ez, nem? .;. És szeretek kirándulni, utazni! A mi vidékünk nagyon szép. Persze, nemcsak itt, hanem messzebb is kirándulok. Nyáron mindig az országot járom. De voltam már Németországban is. Ezt az utat jutalomképpen kaptam; Itt vannak a fényképek. Mert mindenütt fényképezek...” Hirtelen felugrik, az ablakhoz siet. „Nézze csak! Nézze! Ott jönnek a gyerekek! Kint voltak a határban. Milyen rendben, sorban jönnek!” És nézi, nézi őket. egészen addig, amíg el nem tűnnek az ablak látószögéből..;
