Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

4 BSZARWAGYARORSZAG Péntek, 1362. .június 1. Miskolc általános rendezési tervéről Mint már hírt adtunk ró­la, a közelmúltban elkészült Miskolc általános rendezési, távlati fejlesztési tervének el­ső üteme. A tervdokumentá­ciós anyagból a Miskolc vá­rosi Tanács dísztermében ki­állítást rendeztek azzal a cél­lal, hogy a város lakossága ta­nulmányozhassa, megvitathas­sa a rendezési terv minden részletét. A kiállítással egy- időben Miskolc különböző ke­rületeiben a terveket készítő építészek ankétot, előadást tartottak a kerületek lakói, a nagyobb gyárak, vállalatok, s a Nehézipari Műszaki Egye­tem hallgatói előtt. Az előadá­sokon sokrétűen tárgyalták meg mindazokat a problémá­kat, amelyek Miskolc általá­nos rendezési tervével kap­csolatosak. Az alábbiakban rövid sze­melvényt közlünk az előadá­sok anyagából. Egy város alkotórészeinek együttese három dimenzióban érzékelhető: r 1. Síkban — vagyis a varos alaprajzában. 2. Térben — a város magas­sági tagozódásában, más szó­val, a települési morfológiá­ban. 3. Időben, — tehát a lakos­ság előtt jelentkező városké­pek és városképi együttesek élményeinek sorozatában. Miskolc általános rendezési tervének készítésénél a taná­csoknak az esztétikai lehetősé­gek optimális kihasználásával e három dimenzió követelmé­nyeinek a legteljesebb kielé­gítésére keltett törekedniök. Az Építésügyi Minisztérium a Miskolci Tervező Vállalatot bízta meg az általános rende­zési terv első ütemének elké­szítésével. A tervezőknek mun­kájuk során igen széleskörű tanulmányokat kellett folytat- niok. Ezek között a legfonto­sabbak a közlekedésfejleszté­si és a közműfejlesztési tanul­mányok voltak. Az utóbbit a MÉLYÉPTERV szaktanács- adása alapján végezték. En­nél figyelembe kellett venniük a városi vízellátási, szenny­vízcsatornázási, csanadékviz- csatornázási és felszíni vízel­vezetési, villamosenergia ellá­tási, gáz- és hőellátási prob­lémáit és perspektíváit. A tanulmányokon kívül az általános rendezési terv első ütemének készítését különbö­ző vizsgálatok és úgynevezett előmunkálatok előzték meg. Elkészítették az egész város­ra kiterjedő területfelhaszná­lási, morfológiai, laksűrűségi és iparterületi vizsgálatokat, s az 1960-ban végzett talajme­chanikai fúrások adatainak feldolgozása alapján az építé­si talajtérképet. Mindezek a tanulmányok, vizsgálatok ké­pezték az általános rendezési terv alapjait. * A mai Miskolc több — ré­gebben önálló — településrész­ből áll, amelyek még ma is el­különülnek egymástól. Ez a várost alkotó településcsoport alapjában még ma is egy-ut- cás településnek tekinthető. Ezért Miskolc egészen speci­ális adottságokkal rendelkező szeti terület, szabadon álló beépítésű övezet lenne. A má­sodik mezőgazdasági udvaros beépítési móddal, a harmadik övezet szabadon álló, vagy ikerhózas beépítési móddal, a negyedik féloldalas, vagy sző­nyeg beépítési móddal, az ötö­dik övezet zártsorú földszin­tes, vagy egyemeletes beépí­téssel, a hatodik övezet két- három, kivételes esetekben ronyházak is, a tervek szerint távfűtéses megoldással. * Igen érdekesnek Ígérkezik Miskolc közlekedésfejlesztése. A jelenlegi túlterhelt közleke­dési főútvonalakat — a mellé­kelt ábrán látható — különbö­ző irányú úthálózattal men­tesítik. A tervek szerint a városban 15 év alatt 20 ezer állami és qp usu 'Hun FlfimiA! R miuni íi , imi Imiim m minim IIUljiíllT , líui.tuiii miütji Tjiiiiani iilmii vinsiüriii nimmt iiiímii/ , , , uiuuim uiluiimi Knh«/Kaimrrnm-iai,TOttm/ niiimm/imii! mitmti/ limit tum» íiiskiii ns ti í at h miiiifuücti (Mű település. A város magja — a jelenlegi belváros — általá­ban emeletes beépítésű lakó­tömbökből áll. De a belvárost övező területeken már foko­zatosan zártsorú, földszintes, majd szabadon álló családi házas beépítés található. Ezért van, hogy Miskolc — nehéz­ipari jelentősége ellenére is — inkább kertes, kisvárosias jel­legű, zömében földszintes te­lepülésnek mondható. Csak a belváros fő közlekedési útvo­nalára és az új lakótelepekre — Selyemrét, Glósz, Tátra ut­ca, Kilián-észak — jellemző a nagyvárosi építési mód. A város általános rendezési terve az újonnan kialakítandó városszerkezettel összhangban, szigorúan körülhatárolt építé­si övezeteket ír elő, amelyeken belül azonos beépítési jelleget, módot és magasságot, meg­határozott laksűrűségi érté­ket és közművesítési fokot kell kialakítani. ^ Az általános rendezési terv a lakóterületek kialakításá­nál — Miskolc speciális adott­ságainak figyelembe vételé­vel — kilenc építési övezetet irányoz elő. Az első; a lelkesí­tett, gyümölcsös, vagy kerté­négyemelete? beépítéssel, a hetedik övezet már három­négyemeletes, a nyolcadik övezet szabadon álló, magas beépítési móddal és a kilen­cedik övezet közöstelkes, sza­badon álló, magas beépítési mód, zöldbeágyazottan készül­ne.' A kilencedik övezetben lennének a középmagas és to­1600 családi ház építésével számolhatunk. Ez annál in­kább jelentős, mivel a 15 éves távlatban Miskolc lakosainak száma meghaladja a 200 ezret. Az általános rendezési terv tehát végeredményben a vá­ros életformájának szükséges térbeli kereteit, építészeti formáit adja. Arany János „kapcsos könyve“ Arany János „kapcsos köny­ve” a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának egyik legértékesebb darabja. Gyulai Pál 1856-ban ajándé­kozta Aranynak ezt a könyvet, s ő 1877-töl 1880-ig, a Margit­szigeten eltöltött pihenő ide­jében, öregkori egyéniségét tükröző gondos kézírással eb­be másolta azokat a költemé­nyeit, melyeket élete utolsó nagy Urai korszakában alko­tott, s melyeket Öszikék né­ven ismer az irodalomtörténet. Arany ez utolsó alkotói kor­szakának lírai költeményei és balladái a magyar költészet egyik legteljesebb és leghar­monikusabb teljesítményét ké­pezik. Az élettől búcsúzó költő kitisztult szemléletében éle­sen és tiszta vonalakkal rajzo­lódik ki saját pályája és kora, az 1867 utáni Magyarország valósága, melyben magát oly hontalannak érzi. Az Öszikék- ciklus a magyar városi költé­szet kezdetét is jelenti: Az Akadémiai Kiadó az ér­tékes és érdekes kötetet most az eredetit híven reprodukáló, egészbőr kötésű fakszimile ki­adásban tette a költészet és a szép könyv barátai számára hozzáférhetővé. A kiadványt Sőtér István igényes kísérő ta­nulmánya és Sáfrán Györgyi gondos jegyzetei egészítik ki. —■«■nro—■inmnnmmiiumHoauuutmuimtuiliUiilluiilliliUililillilUílUllUlílliilllíüllimUliilIiy Nem az én házam, nem az én váram ... A minap egy nemrég átadott 2 szoba összkomfortos, szép, nagy, erkélyes lakásban jártam. A lópcsőházban jobbra, tehát fő helyen van, jól megközelíthető. Benne fiatal házaspár lakik, három gyerekkel s az idős nagymamával, aki vigyáz a gyerekekre, amíg apa és anya dolgozik. Tíz éve élnek Miskolcon, ebből négyet magasbérű al­bérleti szobákban. Már akkor meg volt két gyerek, így bi­zony nemhogy félre tudtak volna rakni, hanem örültek, ha a fizetésből (a férj betanított szakmunkás, s akkor még az asszony nem dolgozott) kijöttek. Szó sem lehetett tehát arról, hogy házépítésbe fogjanak, vagy lakást vásároljanak. A főbérlők örökös zaklatásai, a sok-sok herce-hurca való­sággal felőrölték a fiatalasszony idegeit, aki különben is szívbetegségben szenved. A tanácsnál s a különféle szervek­nél szépen is, csúnyán is követelőztek, míg végül sor került rájuk. Azt a boldogságot! Azt az örömet! A nagymama eladta kis házacskáját és a fiatalokhoz költözött, ahol akkorra be­köszöntött a harmadik gyerek. A vidéki ház árából bútort és ruhákat vettek. A bútor szép, a ruhák kellettek és végtére is: az ellen sincs kifogása senkinek, hogy az egyedülálló nagymama a fiatalokhoz költözött. A célszerű lakásban jól elférnek és megoldódott a probléma: elmehelett a feleség is dolgozni. Hanem a lakás! Azt bizony nem igyekeznek megbecsülni! Ügy látszik, magukkal hoztak valami „albérleti” szemléle­tet, mely szerint: nem az én házam, nem az én váram ... miért kíméljem, úgysem az enyém. Bosszankodjék a főbérlő, vagy a tulaj... Csakhogy ez a fiatal pár — ahol a boldogság alapja éppen az új lakás — igen hamar megfeledkezett róla, vagy talán eddig még eszükbe sem jutott, hogy itt: ők a főbér- lők, ők a „tulaj”! A házat — mondom — nemrég adták át. Ez a lakás azonban úgy elüt a többitől, mintha 15 évvel idősebb lenne. Az előszobában tenyérnyi foltok: hiányzik a váltóiét. Képe­ket szögeztek a falra, persze nem képszöggel... a konyhá­ban fát aprítottak a kövezeten. A fürdőszobában egy ki­sebbfajta lakatos műhely. Már amilyen egy kisméretű fürdőszobában elfér ... Egyszóval: a gyönyörű lakást né­hány hónap alatt „lelakták” és a napokban a MIK-hez fordultak, hogy hozassa rendbe... Sajnos, nem egy ilyen esettel találkozhatunk Miskolcon. Szóvá kell tennünk tehát, hogy akkor, amikor százmilliókat költünk új lakások építésére, a nagy gond megoldására, modern, a korszerű igényeket kielégítő, egészséges otthonok kialakítására — e lakások új birtokosai közt akadnak olya­nok, akik elhanyagolják, s mondhatni: tudatosan rongálják. Az embernek fáj a szíve és szégyenkezik mások miatt, ami­kor egy-egy szép új épület lépcsőházában látja, hogy az. ablaküveget kitörték, a falakat összefirkálták, a vakolatot leverték. Az ingatlankezelő és a szolgáltató vállalatok munkatársai sok hanyag, otthonukat nem becsülő lakót tudnának megemlíteni, olyanokat, akik összetörik a beren­dezéseket, pazarolják a vizet, fát vágnak az emeléti helyi­ségekben. tönkreteszik a lakást és zavarják szomszédaik nyugalmát. Holott a házirend kimondja, hogy például a la­kásban, lépcsőházban, a folyosón olyan munkát végezni, amely a padozat sérülését okozhatja, nem szabad. Intézke­dik a házirend a központi fűtőberendezések használatáról és minden más, a lakáshoz tartozó bérlemények igénybe­vételéről. £>e kimondja a rendelkezés azt is, hogy a ház- felügyelők a rájuk bízott feladatoknak a törvényes jogsza­bályok szerint kötelesek eleget tenni. Erről a 34/1958. kor­mányrendelet és a 7/1958. Mü. M. rendelet intézkedik. Bgye-í bek közt az állami lakóházak bérbeadójának, bérlőinek jogairól és kötelességeiről 1961-ben kézikönyv jelent meg, mely minden házfelügyelőnél megtalálható. Hasznos lenne, ha minden lakó átolvasgatná, mert ebből pontos választ kapna a bérbeadó és a bérlő jogait, de .kötelességeit ille­tően is. önodvári Miklós t IX. Kuba sokmillió dollárt vesz­tett amiatt, hogy nem tudta megtartani Marti, a nagy for­radalmár szellemi örökségét, amely szerint jaj annak az or­szágnak, amely nem az egész világgal kereskedik, hanem gazdasági élete csak egy or­szág kényének-kedvének van kiszolgáltatva. Egy adat a sok közül: 1914 és 1918 között, te­hát az első világháború évei­ben Kuba 7,4 millió tonna cuk­rot exportált Amerikába. Há­borús időkről lévén szó, ter­mészetes, hogy a cukor ára, mint minden élelmiszeré, fel­szökött. Az az ár tehát, ami egyébként amerikai értelme­zésben a világpiaci felett volt, most a világpiaci alá süllyedt. Washington azonban görcsösen ragaszkodott a „stabil árhoz”, az eredmény: Kuba több mint 600 millió dollárt nyer, ha a háború alatt másnak adhatja el a cukrot. Ugyanez volt a helyzet a második világhábo­rú során. Akkor az ország fon­tonként 1,8—3 centért volt kénytelen adni a cukrot az Egyesült Államoknak, pedig az egész világ’ mintegy hat centet fizetett volna érte. A földbirtokok fele .,. Nos, ezeknek az adatoknak a fényében mintha már nem is lenne olyan preferenciális vagyis „kivételezett” a kubai cukorért fizetett amerikai ár. S befejezésül ehhez még két dolgot vegyünk hozzá. Az egyik az, hogy Kuba három évtized alatt 2762 millió dollár vámot fizetett Amerikának. Ugyanaz a hatalmas Amerika a kicsi Kubának 2083 millió dollár vániot fizetett a Kubát elárasztó rengeteg amerikai áru behozatali engedélyéért. A mérleg: a jelzett idő során a kubai törpe 700 millió dollár­ral fziette túl az óriás Uncle Sam által a kubai kasszába be­fizetett összeget. A másik dolog pedig —r és az egyik legfontosabb —, hogy eddig az olvasónak úgy tűn­het, a pénz, amit Amerikától a cukorért Kuba kapott, leg­alább tisztán kubai zsebekbe vándorolt. Óriási tévedés. A legjobb, a leghatalmasabb kubai cukornádültetvények ugyanis — egyszerűen az ame­rikai monopóliumok tulajdo­nában voltak. A száraz szá­mok ezúttal nagyon is ékes- szólóak. Nézzük meg, mennyi föld volt a Kubában érdekelt legnagyobb amerikai cukor­monopóliumok birtokában: Manatl Sugar Company: 75 803 hektár, Vertientes Ca- magüey Sugar Company 103 259, a hírhedt United Fru­it Company: 111 189, West In­dies Sugar Company: 101 608, The Cuba Company: 66 248, Central Soledad: 11 622, Cuban American Company: 139 386, Funta Alegra Sugar Company: 45 136, Cuban Atlantic Sugar Company: 240 630, Francisco Sugar Company 69 459. Az 1958-as adatok szerint az amerikai cégek, az összes föld­birtokok csaknem felét vall­hatták saját tulajdonuknak. Batista ellenpólusa Batistáról azt mondottuk, a történelmi helyzet szülte. Ezt kell mondanunk arról a férfiú­ról is, aki minden tekintetben a diktátor ellenpólusának bi­zonyult és akinek oroszlánné- sze volt abban, hogy végül megdöntötték a XX. század egyik leggyűlöltebb zsarnoká­nak hatalmát. Dr. Fidel Castrot is a törté­nelmi szituáció szülte, az a helyzet, hogy a nyílt brutali­tássá, szüntelen vandalizmus­sá fajult rendszer egyszerűen elviselhetetlenné vált az egész kubai nemzet számára. Mi­előtt röviden ismertetnénk ko­runk egyik legnépszerűbb em­berének életútját, szeretném megmagyarázni, mit értettem azon, hogy Castro szinte min­den tekintetben Batista ellen­pólusa volt. Már testiekben is. A törpe, pocakos diktátorral szemben Castro lenyűgöző megjelenésű, szélesvállú, ki­sportolt óriás. Batista a kor­rupció, a nepotizmus megtes­tesítője, Castro a tiszta ideálo­ké, a közéleti feddhetetlenségé. Batista száz százalékig cini­kus, mindent egyéni érdekei­nek rendel alá. Castro soha egy pillanatig nem habozott, hogy kockára tegye életét azért, amiben hisz. A kubai forradalom vezére jómódú ültetvényes család ötödik gyermekeként 1926-ban született Santiago de Cuba közelében. A mindennel ellá­tott, kényeztetett gyermeket nem rontja le az, hogy minden olyan olajozottan gördül kö­rülötte. A legnagyobb jólét közepette is van szeme ahhoz, hogy meglássa a campesinok, a parasztok hihetetlen sze­génységét. Havannában egyetemi ta­nulmányai alatt megtehette volna, amit társai, a kiválasz­tott osztályok gazdag gyerme­kei: a szép szál, intelligens, tehetséges fiatalember bele­vethette volna magát mind­azokba a könnyű örömökbe, amelyeket ez a turisztikára felépített kulissza-város a hozzá hasonlóknak nyújtha­tott. De Castro a léghűtéses hotelcsodák tövében meg tud­ta, mert meg akarta látni a viskókban meghúzódó éhsé­get és a viskók falát feszítő elkeseredést. A fiatal jogász fáradhatat­lanul edzi szellemét és testét. Tanul és ha ideje megengedi, alpinista, nyaktörő csúcsokra tör, az egyetem egyik legjobb kosárlabdázója és elképesztő távolságokat képes egyenletes, tempós karcsapásokkal végig- úszni. Mind fizikai, mind lelki erejére jó példa a ma már történelemmé vált Nipo-öböl- beli kaland. Úszás cápák között A Castrohoz hasonló láng­lelkű, de a politikai realitáso­kat még nem eléggé ismerő kis diákcsoport elhatározta: mozgalmat szervez a domini­kai zsarnok, Batista politikai ikertestvére, Rafael Leonidas Trujillo Molina tábornok uralma ellen. Castro diákok­ból álló kis egysége lelkesen gyülekezik a tengerparton, amikor hirtelen lecsap rájuk az akkori elnök rendőrsége. Az expedíció céljaira tobor­zott kis lélekvesztőket a rend­őrök azonnal lefoglalják. A diákok többsége — mit tehetne mást — lehajtott fejjel, szo- morkodva veszi tudomásul az elkerülhetetlent, a letartózta­tást. De Fidel Castrot nem ilyen fából faragták. Egy merész ugrással a eápa- falkáiról nevezetes tengerszo­ros, a Dominika és Kuba kö­zött húzódó Nipo-öböl valószí- níitlenül kék vizébe veti ma­gát — néhány legbátrabb tár­sa követi — és mintegy öt kilométeres úszással megme­nekül az őrizetbevételtől. Ahogy múlik az idő, Castro- ban mind tudatosabbá válik, hogy életcélja: a forradalom. Szónokol Panamában, lelkesít venezuelai gyűléseken, két sú­lyos öklét jól használja egy co­lumbiai fasiszta suhanctáma- dás visszaverésére Bogotában és így tovább .. „ Közben tanulmányait sem hanyagolja el, a minden vizs­gáját kitüntetéssel letett fia­talember felveheti a doktor előnevet. Éjjel-náppal láza­san töpreng azon. mit tehetne népéért. Lehetőségei korláto­zottak. Először a legkézen­fekvőbbel kezdi. Ingyen vál­lal el olyan ügyeket, amelyek­ben szegénysorsú embereket, ér valami igazságtalanság. A nyomornegyedekben futótűfö» ként terjed a hír, hogy van egy magas, fiatal Senor Doc­tor, aki térítés nélkül vállal­ja az ügyvédi munkát, ha meg tudják győzni a képvisel* ügy igazságáról. Tehetséges társadalmi származása min­den kaput megnyitna előtte! korlátlan karrier várhatna rá az Amerika rabszíjára fűzött Kubában is. De Castro már ki­jelölte a maga útját és dongó léptekkel elindul rajta. (Következne: Július 26 igaz legendája.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom