Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-03 / 128. szám
4 RSZAMWAGYARORSZAO Vasárnap, 1962. jflntu* S. MINDENT EGY KICSIVEL JOBBAN... Bódi Sándorról nem mondaná senkid hogy más ember, mint a többiek. Mert végeredményben nem is más. Rajta kívül sok harminc év körüli emberről el lehet mondani, hogy szereti munkáját, hogy nem bánja, ha hónap végén több pénz lapul a borítékban, hogy terveket sző három kisgyereke jövőjéről, s hogy esetenként szívesem lehajt egy korsó sört kellemes baráti társaságban. De még azt is sok emberről el lehet mondani, hogy messze rugaszkodott attól a sorstól, amely számára valószínűnek látszott. Paraszt- ember gyermeke volt, apja a termelőszövetkezetből ment nyugdíjba, maga Bódi Sándor pedig a Lenin Kohászati Művek munkása lett. Az öntőcsamokban dolgozik. Veres István szocialista ifjúsági brigádjában. S itt kezdődnek azok a dolgok, amelyek miatt Bódi Sándpr és társai egy kicsit mégiscsak más emberek, mint a többiek. Az elmúlt évben nyerték el először a szocialista címet. Akkor is megvoltak vállalásaik, amelyeket teljesítettek, és most is megvannak. Leginkább ezek a vállalások érdekesek: ezek vetnek elsősorban fényt arra, hogy miben áll Bódi Sándornak és társainak lassú, szinte észrevehe- letlen változása. Mit vállaltak például most a brigád tagjai? Természetesen elsősorban munkájuk kifogástalan elvégzését. Továbbá azt, hogy segítenek a kokillák karbantartásában és nyilvántartásában. Vállaltak két társadalmi munkaórát havonta, azon a húszon felül, amelyet az Ifjúság a szocializmusért mozgalom részvevőiként mindnyájan elvégeznek. Mindannyian tanulnak, többen az időszerű kérdések tanfolyamán, vagy másutt. Bódi Sándor nekifog majd a hetedik általánosnak is. A brigád tagjai együtt járnak moziba és színházba, megszervezték a sajtóolvasást és így tovább. Hogy mit jelent mindez közelebbről? Például azt. hogy kiügyeskedett és kikísérletezett a brigád egy újítást, amellyel lecsökkentették a selejtet. Az újításért kapott összeghez még hozzátették azt, amit egy közös különmunkáért kaptak, s így összejött annyi, hogy felutazhatott a brigád az ipari vásárra. Tavaly istállót építettek Györgytarlón, Cigándra azért mentek, hogy segítsenek megalakítani a Szőke Tisza Tsz-ben a KISZ-szervezetet. Olykor kirándulni mennek; voltak Borsodnádasdon, Szarvaskőn, Egerben, megnézték az Özdi Kohászati Üzemeket. E héten — szombat—vasárnap—hétfő — a Balatonhoz mennek, Siófokra, az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében. — Kevés ideje marad ám az embernek — mondja Bódi Sándor olyan hangon, amelyben az elégedetlenség sajátosan keveredik a büszkeséggel —, most például csütörtökön szemináriumi záróvizsga, pénteken taggyűlés, szombaton Siófok... A feleségem nem nagyon örül ennek, a gyerekekkel is kellene foglalkozni, mert ha elhanyagolom őket, egyszer csak becsúszik egy rossz jegy a bizonyítványba, aztán a kertet is gondozni kell, gyümölcsfákat telepítettem, eper is lesz az idén ... Nem, egyébként a feleségem nem haragszik a sok elfoglaltságért. Megszokta. Néha meglátogatjuk egymás családját, a feleségek már ismerik az egész brigádot... Nem, a feleségem nem dolgozik, a legkisebb gyerek alig múlt hároméves, meg aztán az iskolást* is hol délután járnak, hol délelőtt, amíg kétműszakos tanítás van, nem is nagyon mehet dolgozni. Van így is épp elég munkája, s otthon időnként az én munkámat is el kell végeznie... Munkáról, tanulásról, kirándulásokról, az ipari vásáron szerzett élményekről mesél szívesen, de amikor a legutóbbi színházlátogatásra fordul a szó, megdöccen a beszélgetés. — Hogy mit láttunk legutóbb? Mi is volt, no... Mi is a címe ... — idegesen tologatja sapkáját a homlokán és sehogyan se jut eszébe a darab címe, de még a lényege se nagyon. Beszélünk közben sok mindenről, de szórakozott lesz, töprengő. Végre, valami más mondat kellős közepén böki ki diadallal: A Windsor! víg asszonyok! De nem járok sokkal különbül a mori-témával se. Egy filmre emlékszik, ami tetszett: a Pesti háztetők. Igaz, sokat vitatkoztak utána egymás közt: milyen is volt a viszony a megtévedt fiatalember és környezete között. Sokan félreértették a dolgot, de aztán sikerült azonos véleményre jutniuk. Aztán — a könyvek ...' Hát bizony, Bódi Sándor nem tudja hirtelenjében megmondani, milyen könyvet olvasott mostanában. Egy szakmai könyvet említ, ezt viszont a Szakma ifjú mestere vizsgáihoz kellett elolvasnia. Elmondja aztán — segít neki a KISZ-titkár is —, hogy azért van ez így, mert éppen nincs könyvtáros ebben az üzemrészben, átszervezés, miegymás, szóval nincs, aki odanyomja a kezükbe a könyveket: olvassák el, meglátják, érdekes... így alakul ki a teljes kép, ez az igazság: vannak dolgok, melyekben nagyobb, vannak, amelyekben még csak egészen kicsi lépéssel kerüit közelebb Bódi Sándor ahhoz az emberhez, akivé válni akar és nyilván válik is majd. Nem megy ez egyik napról a másikra. Az ő brigádja és a hozzájuk hasonló brigádok százai tették magukévá a jelszót: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. És aki igazán belegondolt már, csak az tudja: nem is olyan könnyű ezt a szépen csengő célt megvalósítani. Azonban elérték a legfontosabbat: mindent jobban végeznek egy kicsivel, napról napra jobban egy kicsivel. Ma egy újítás, holnap valami sürgős feladat elvégzése társadalmi munkában — hogy a munka mindig jobban menjen. Ma az időszerű kérdésekkel való ismerkedés, holnap a Szakma Ifjú mestere cím elnyerése — hogy okosodjék az ember, táguljon látóköre és „ne maradjon el a világtól”. Ma Eger műemlékeinek megcsodálása, holnap egy szép színházi este. amelyen talán nem nagyon értékes darabot látnak — amelynek esetleg a címe is kihull az emlékezetből —, de ez is azért, hogy megismerjék majd a kultúra igazi ízét. Ma gondtalan baráti együttlét, brigádtagokkal és családtagjaikkal, holnap talán egy erőpróba, amelyen megméretik a barátság és a kollektíva ereje — hogy „ne találtassák könnyűnek” végül senki. Ft a lersvpo 6(5 h°gy « » lé" L ,c,,rcR» nyeg: minden nap, minden egyes dolgot egy kicsivel jobban megcsinálni, mindenben egy kicsit előbbre lépni. Hallatna Erzsébet Változatos nyári bangversenyidény vidéken Az idei nyári hangversenyévad változatos és gazdag műsort ígérj Színvonalas hangversenyeket hallhat majd a közönség a nyári üdülőhelyeken. A keszthelyi Festetics-kastély parkjában két zenekari és hat kamaraestet rendez az Országos Filharmónia. Tihanyban, június 30-án a Tátrai vonósnégyes, augusztus 18-án pedig a Weincr vonósnégyes koncertezik. Fertődön, az újjáépített volt Esterházy kastélyban hat kamaraestet tartanak, amelyeken a legkiválóbb budapesti művészek muzsikálnak. Pécsett sokat várnak a „Mecseki nyártól”. A helyi szabadtéri színpadon június 27-én Aldo Priano olasz karmester vezényli a helyi szimfonikusok zenekarát, s közreműködik David Wilde angol zongora- művész. A soproni hetek keretében július 14-én Strauss-estet rendeznek. A győri filharmonikusokat Fejér György vezényli, a műsorban felién Gyurkovics Mária, az Operaház tagja. A Miskolcon megtartandó műszaki kongresszus alkalmából nagyszabású opera- és klasszikus operettestet rendeznek július 13-án. a szabadtéri színpadon. Az előadáson neves budapesti szólisták lépnek fel. Hasonló műsorú hangverseny színhelye lesz augusztus 19-én Szentgotthárd és 20-án Szom- bathely, (/egj/zeleÁ Nemcsak új — de jobb is! Y alahogy jóleső csengése van a szónak, ha az ember ~ kimondja: űj, újszerű, újdonság. Manapság szívesen is élünk ezekkel a megállapításokkal. Tesszük ezt azért is, mert a legtöbb új. újdonság vagy újszerűség mögött nemcsak az elfáradt, az idejétmúlt régit látjuk, hanem sejtjük a jobb, az életerósebb perspektívát is. Es talán ezért is szoktuk gyakran azt mondani valamire: nemcsak új, de jobb is. A minap például, amikor az Edelényi Bányaüzemnél összetalálkoztam Monos János trösztigazgatóval, csak úgy elvétve megjegyezte: Edelényben van megint két új dolog. Először: üzemszerűen termel a vastámos kamraíejtés, másodszor, az egyes telepi szénmezőben kétszámyú frontfejtést alakítottak ki. Látszólag apróságnak tűnik mind a két „újítás”, hiszen Borsodban sok helyen van frontfejtés, van jónéhány vasasfront is, és a kamrafejtés sem újkeletű. De Edelényben új. Az I-es akna 90 centiméteres szénmezejében még nem volt frontfejtés. Ez az első. Az ottani bányászok még csak most ismerkednek meg a nagyobb termelékenységű, csoportos fej- tésű eljárás mesterfogásaival. Es még jóformán kísérleti stádiumát éli az újítás, máris tovább léptek. A fenyőfa biztosítás helyett keményfát alkalmaznak, sőt azt tervezik, hogy amint lehet, vasat raknak a frontra. Ezek új dolgok. Es jobbak is. mint az előzőek. Jobbak azért, mert a kamrafejtésen például a vastámok mellett 40 mázsás teljesítményeket érnek el, a fabiztosításnál csupán 32 mázsát mutattak fel. A költségszint is kedvezően alakul. Oka: azelőtt sok fa maradt a föld gyomrában — legutóbb fi hónap alatt — írd és mondd — egy darab (!!) vastámot veszítettek. Nincs szükség különösebb kommentárra. A frontfejtésen is számos előnyre van kilátás. Eddig még csak egy eredmény van, de ez mindennek az alapja: a bányászok megszerették az új fejtési eljárást és szives«! dolgoznak a fronton. Néhányan már tapasztalatcserén is voltak, s most otthonukban kamatoztatják azt, amit Pálinkáson láttak és hallottak. De nagy dolog ez a frontfejtés! kísérlet azért is, mert ha beváltja a reményeket, akkor az edelényi I-es akna most művelésre kerülő szénmezőiben ez lesz az uralkodó fejtési mód. Ez lesz a jövő bányászkodésá- nak legjobban járható, legeredményesebb útja. Érdemes erre is gondolni, amikor azt mondjuk: új fejtés, újszerű biztosítás — újdonság! •— panlovíts — ^WWWWV^*U%fVWWVWWWW>fWvn^>rtW.*WWV*M%JVW%IWWVWW Műszaki fejlesztési és újító kiállítást rendeznek az észak-magyarországi erdőgazdaságok Lillafüreden Az erdészetekben folyó műszaki fejlesztés és az újítások bemutatására a Zemplén hegységi, a Kelet- és Nyugatbükki, valamint a Mátrai Erdőgazdaság közös kiállítást rendez Lillafüreden.- A június 12-én nyíló kiállításon több mint 200 fénykép és tábla, valamint 20 modell és 100 újítás szemlélteti majd azt a munkát, amelyet a négy Eszak-Magyarországon működő erdészet a korszerűbb erdőSpanyol lány lett Miss Európa Az európai szépségkirálynő- választást ez idén a libanoni fővárosban rendezték meg, a „Miss Európa—1962 " címet Maruja Garda Nicolau, 19 éves spanyol szépség, majorcai elárusítónő nyerte eh művelés, fakitermelés, valamint az erdőségekkel összefüggő vadgazdálkodás érdekében kifejtett. Bemutatja a kiállítás többek között a csemetekert-művelés gépesítését a műanyagnak az erdőgazdaságokban történő fel- használását, a termelés és a szállítás gépesítésére vonatkozó újításokat valamint azokat a gépeket, amelyekkel a műszaki fejlesztés során gazdaságosabban, a természetes újulat megvédésével lehet szállítani. Érdekes része lesz a kiállításnak a vadászati anyag. Az észak-magyarországi erdőségek vadban igen gazdag területéről több mint 60 trófeát állítanak ki, bemutatják a vad- gazdálkodással kapcsolatban a trófea javítását, a vadetetéssel és a vadkár elhárítással kapcsolatos újításokat. Fizetik a nyári KST-ket, megkezdődött az iskolai takarékbélyegek beváltása Az Országos Takarékpénztár fiókjaiban megélénkült a forgalom. A dolgozók házi bankjainak egy része, mintegy 650 Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár — amelyeknek tagjai egy év óta a nyári hónapokra, üdülésre, utazásra takarékoskodtak — fizetik az összegyűjtött forintokat A következő hetekben több mint százezer KST-tag körülbelül 90 millió forintot kap kézhez. Tömegesen jelentkeznek a fiókokban a takarékoskodók legfiatalabbjai. az iskolások is: megkezdődött a takarékbélyegek beváltása. A most záruló tanévben országszerte 1 300 000 iskolás gyűjtögette pénzét — még nem pontos adatok szerint — megközelítően 85 millió forintot Néhány iskola tanulói, akik évzáró kirándulásra takarékoskodtak, eddig 6 millió forintot vettek fel. sítése nem hoz valami sokat a vállalat konyhájára, egyik-másik áru termelése nem gazdaságos. A Dax vasúti kerékpárok gyártásánál például túlzottan magas az anyagköltség. A munkabér az önköltségnek mindössze 1,2 százalékát teszi ki. Más esetben előfordul, hogy egyik-másik termékből exportálunk, s ugyanabból a termékből importálunk. Például betonacélból behozatalra szorulunk, ugyanakkor mi is gyártunk betonacélt — exportra. ' Gyáraii* általában — tőlük telhetőén — igyekeznek időben kiszállítani a megrendelt termékeket Elvétve akad késlekedés. A Lenin Kohászati Művek például tavaly nem teljesítette időben a csavaráru és ötvözött rúdacél megrendelést, a DIMÁVAG késve gyártotta le a kínai csőgyár egyes gépeit, alkatrészeit Nem kutattuk a lemaradás okát, azonban nép- gazdasági érdekek figyelmeztetnek: a világpiacon való szereplés nemcsak jó minőségű munkát kivan, hanem azt is, Hogy az ígéreteknek pontosan eleget tegyünk. Az exporttermeléssel kapcsolatosan időnfcint vitás kérdések adódnak. Az Ózdi Kohászati Üzemekben például sokszor gondot okoz. hogy a külkereskedelmi vállalatok esetenként kis tételű árukra adnak megrendelést. E termékek gyártására történő átállás hosszabb időt vesz igénybe, nem gazdaságos és terméskiesést is okoz. Vannak példák, amelyek arra engednek következtetni, hogy az országos elosztás nem mindig tervszerű A gyártmányok listáján 94 olyan áru szerepel, amelyből Özdnak, Diósgyőrnek, Csepelnek — legfeljebb néhány tonna eltéréssel, de — azonos megrendeléseket adnak. Kis tétel esetén az átállás miatt joggal mérgelődnek mindhárom gyárban. Sole felesleges munkától, munkakieséstől szabadulnánk meg, ha az azonos méretű árukat nem három, hanem egy kohászati üzemben gyártanák le. Az exporttermeléshez hozzátartozik az is, hogy a gyártó üzemek ismerjék az exportlehetőségeket, tudják, hogy melyik termékeik iránt van kereslet külföldön. A gyárak illetékes vezetői, dolgozói, önálló piackutatást nem végeznek, a külföldi piacokkal, megrendelőikkel kapcsolatuk nincs, illetve alig van. A gyárak dolgozói az éves, illetve negyedéves megrendelésen túl nem ismerik a távlati exportigényeket. Ennek következménye, hogy a műszaki fejlesztési tervek, a termékek korszerűsítésére vonatkozó elképzelések nincsenek mindig összhangban a külkereskedelmi érdekekkel. Az Özdi Kohászati Üzemekben nemhogy a távlati, de még például a harmadik negyedévi exporttervet sem ismerik, sőt, ha pontosak akarunk lenni, a második negyedévi feladatokat sem tudják pontosan meghatározni. Ugyanis sűrűn módosítják a terveket. Május 21-4g 6662 tonna árura érkezett külön megrendelés a külkereskedelmi szervektől. Az ilyen váratlan ás ötletszerű megrendelések felborítják, megzavarják a termelés egész menetét. Valahogy jobban kellene törődni a terv- szerűséggel, körültekintőbben kellene végezni a piackutatást, egyenletesebben kellene elosztani az exportrendeléseket. A December 4 D ró Un ü vek több éves munkával kiépítette külkereskedelmi kapcsolatait Jónéhány országban szívesen vásároltak tőlük acél-alumíniumkábelt. A megrendelés — ismeretlen okokból — megcsappant, pedig a gvár kapacitása nincs kihasználva, tudna exportra termelni. A drótgyáriak attól tartanak, hogy elvesztik a piacot, s a népgazdaság tetemes értékű valutától esik el. Fennáll a veszély, hogy megrendelés hiányában raktárra termelnek. Volt rá eset, hogy tavaly például több milliós készlet, állt raktárban. Többet tudnának exportra termelni — elsősorban vasipari szakmában — a kisipari termelőszövetkezetek, még több hűtőkompresszort, agregátort tudna exportálni a Nehézszerszámgépgyár. Mindehhez a külkereskedelmi szervek segítségét várják. A borsodi üzemek és a külkereskedelmi szervek kapcsolata sokat javult. Jó a kapcsolat például a Termoimpex és a Könnyű gépgyár között. Ugyanez vonatkozik a DI- MÁVAG-ra is. A gépgyárat esetenkint bevonják a kábel- exportra vonatkozó tárgyalásokba. Sokat javult a Metal- impex és a kohásza ü üzemek kapcsolata s ez elsősorban az adminisztrációs intézkedésekre vonatkozik. Régebben Oz- don sokszor több ezer, a Lenin Kohászati Művekben több száz tonna anyagot voltak kénytelenek huzamos ideig a szabad, ég alatt tárolni, mivei a szállítási okmányokat nem kapták meg időben. Ennek következményeként az anyag egy része tönkrement, oxidálódott. A jobb együttműködés következtében Özdon általában megkapják az okmányokat, most már csak elenyésző mennyiséget kénytelenek szabad ég alatt tárolni. No, ez azt mutatja. fontos népgazdasági érdek, hogy az üzemek és a külkereskedelmi szervek között még eredményesebb kapcsolat alakuljon ki. hogy e szervek rendszeresebben tájékoztassák a gyárak illetékeseit a nemzetközi piac alakulásáról, a várható igényekről. Borsodnak jelentős szerepe van az exporttermelésben. Sok országgal sikerült jó kapcsolatot teremteni. Sok • tervező, munkás és műszaki iparkodik, hogy termékeikkel lépést tartsanak a világ iparának fejlődésével, megfelelő minőségű, felépítésű gépeket s egyéb árut szállíthassanak külföldre. A Budapesti Ipari Vásár is megmutatta: sok rejtett tartalék van megyénkben, száz és száz lehetőség kínálkozik a termékek minőségének javításához, új konstrukciók készítéséhez, jobb gyártmányok előállításához. Ki kell használni ezeket a lehetőségeket a gyártmányok önköltségének további csökkentésére és a minőség javítására. Sosem szabad elfelejteni, hogy nemcsak a magyar ipar, nemcsak Borsod szerepel a világpiacon, hanem mások is... Csorba Barna Kiállítás nyílik »árosaink fejlődéséről | a Nemzeti Múzeumban 3 A Nemzeti Múzeum most el--} 6Ő ízben készül olyan klállí-f tásra, amelynek anyaga az or-!j szág legnagyobb városainak — volt királyi és püspöki szék-í helyeknek — a múltját ismer--} tetí. A képtár 30 000 réz-| metszetéből, rézkarcából, fa-| metszetéből, acél metszetéből, 3 vízfestményéből és ceruza-í rajzából válogatták ki azt ai 90-et, amelyet júniusban aj múzeum dísrtermében állíta-| nak ki. A történészek elsősor-3 ban arra törekednek, hogy hi-j teles képekkel mutassák be a| városok fejlődését. Az anyag-3 gyűjtés közben érdekességre 3 bukkantak. A kiállított tár-4 gyak között szerepel majd aj legrégibb városkép, amelyet az? 1493-as Schedel-krónika őriz. •! A legtöbb kép a török hó-1 doltság korából származik, 3 amikor Európa érdeklődése;! hazánk felé fordult: Ebből az!- időből származnak azok az-j anyag«*, amelyek Buda, Egei-;] és más városok részeit örökí-j tették meg és fényt derítenek j kisebb városok, mint például! Tata múltjára is. Mivel a vá-j rosok fejlődése a várak elhe-j lyezésétől függött, ezért a leg-.j több lelet azokról a területek-j ről maradt fenn, ahol várak! álltak. Egyes korok legnagyobb! mesterei, mint Hoefnagel.j Schön és a magyar Mikovinyi-j munkái fejlődésszerűen mu-J tátják be a királyi székhelye-; két, Budát, Esztergomot, a- püspöki székhelyeket, Pécset,! Egert, a lassan fejlődő polgári! városokat, Kassát, Kolozsvárt és az alföldi mezővarosokat, < f Borsod megye szorgos, al]!kotó kedvű lakóinak munkája, } termékei — sokszor fejlettebb [országokat megelőzve — is- } mertek az egész világon. i- Borsodból 1961-ben 13,8 szászatokkal több árut szallítot- j-tunk külföldre, mint az előző [évben. És idén? Az első ne- L gyedév igen biztató. A megye [ipara ez év első negyedében — 1.12,2 százalékkal túlteljesítve [• lei-vét — 44 százalékkal több [árut exportált, mint az elmúlt »év azonos időszakában. Ez r meglepően gyors és nagy fejlődésről, a borsodi ipar egyre »nagyobb népszerűségéről 1a- ínúskodik. Különösen akkor í örvendetes ez a fejlődés, ha [figyelembe vesszük, hogy az £ózdi kohászat a tavalyinak >több mint kétszeresével, a Leírón Kohászati Művek 51 százaitokkal gyártott több árut kül- f földre. Érdemes még megemlí- i feni. hogy a Szerencsi Csoko- íládégyár tízszer, a Holláházi | Porcelángyár 4 és félszer, a J KISZÖV 27-szer több árut ex- | portált, mint tavaly hasonló l időben. I A borsodi üzemek, ktsz-ek t szívesen foglalkoznak v külföldi megrendelésekkel f Tisztában vannak azzal, hogy 3 az exporttermelés jelentősen ♦ előmozdítja nemzetközi kap- | csolatainikat s gazdaságilag is ♦ igen sokat jelent. Sokat adnak az aruk minőségére is. Az exporttermelésben az elismerésre méltó fejlődés mellett itt-ott némi zökkenők mutatkoznak. Vannak esetek, c- amikor a külföldi igény teljejBorsodi termékek a világpiacon
