Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

w ESZAKMAGYARORS7AG Péntek, 1962. június' L Ä Francia Kommunista Pért elveti a kormány gazdasági tervét Párizs (MTI) Robert Ballanger kommu­nista képviselő a francia nem- zetgyűlésben élesen bírálta a francia gazdaság negyedik ter­vét, Rámutatott, a magántulaj­donon alapuló tőkésrendszer-, ben nem lelhet. szó hosszabb lejáratú gazdasági tervézés- -öl. Az FKP — mondotta — Ivett ezt a tervet, amely a szociális igazságtalanságokat ■ ;yekszi.k törvényesíteni és fel- ídózza á "munkásosztály, va- nmint a középrétegek érdekeit tőkés monopóliumoknak. A érv célja, hogy az ország erő- irrásait teljesen a monopó- ’umok szolgálatába állítva nö- • elje azok versenyképességét ;>z európai közös piacon. A tervnek a kormány által hangoztatott szociális célkitű­zéseire jellemző — mondotta Ballanger —. hogy az előző terv időszakában. 1957—-61-ig, egy átlagos munkáscsalád jö- "■edelme 33 százalékkal növe- -kedett. miközben a megélhe­tési költségek 39 százalékkal emelkedtek. Megbízatás a leszerelési és béke­világkongresszuson résztvevő szovjet küldötteknek Ünnepség az Uttörőházban MOSZKVA. A háború a mai viszonyok között nem elkehülhetetlen. Napjainkban a népek egyesült erővel meg tudják akadályoz­ni a háborút. Még soha nem voltak ilyen nagy lehetőségek arra, hogy a néptömegek köz­vetlen befolyást gyakoroljanak a nemzetközi élet fontos kér­déseinek megoldására — hang­zik az a megbízatás, amelyet a szovjet’ társadalom leszerelési és békekonfe.renciája adott a leszerelési és béke-világkong­resszus szovjet küldötteinek. A moszkvai konferencia meg­bízza a világkongresszuson résztvevő küldötteket, hogy jelentsék ki: a szovjet nép, amely kor­mányával együtt védelme­zi a békés együttélés leni­ni politikájának elveit, a jövőben is következetes és határozott harcot vív majd az általános és teljes le­szerelésért és minden olyan intézkedés meg­valósításáért, amely a fegy­verkezési verseny meg­szüntetését és a nemzet­közi feszültség enyhítését célozza. A szovjet közvélemény elen­gedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy együttműködve minden ország társadalmával, határozottan harcoljon a nemzetközi leszerelési egyez­mény megkötéséért és ennek alapján a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtan­dó általános és teljes leszerelé­sért. Mi síkraszállunk a le­szerelés szigorú nemzet­közi ellenőrzése mellett, de elutasítjuk a fegyverzet ellenőrzését. A leszel elési és béke-világ­kongresszuson résztvevő szov­jet küldöttek megbízást kap­tak arra, hogy támogassanak Értelmiségi nagygyűlés Miskolcon (■Folytatás az 1. oldalról.) a legszélesebb körben a Haza­fias Népfront-mozgalomban valósul meg — óriási energiát szabadított fel — mondotta ■ Ortutay elvtárs, majd így foly­tatta: — 1957-ben megmondot­tuk, hogy minden kérdésben világosan, nyíltan, őszintén fogunk beszélni, nem taktiká­zunk, jobb politika nincs an­nál, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt kidolgozott, ezért aki az építés — az ország fel­virágoztatása — s a béke híve — az velünk tart; A Hazafias Népfront programja — a párt es a kormány programja. S míít' ez a program nyílt és vi­lágos beszéd volt, ennek kö­szönhető, hogy értelmiségünk is eggyé forrott a dolgozó nép, a szocialista haza szolgálatá­ban, — Azok a boldogtalan keve­sek is — mondotta Ortutay elvtárs —, akik még ma is a munkásosztály ideológiájától, a proletá r - in temacionali zmus magasztos. eszméitől féltik nemzeti sajátosságainkat, nem ártana, ha útkereső botladozá- saikban-, átgondolnák a törté­nelem tanúságait: s- közeiebb- tóI azt is, mit tett. a múlt — és mit ez a rendszer .a magyar népért, a magyar haza felvirág­zásáért. — (Ortutay elvtó rs az összehasonlító példák egész sorával illusztrálta ezt.) — S akkor könnyebben utat talál­nának, ók is a szocializmus épí­téséhez. — De számunkra a múltnál is fontosabb a jelen és a jövő — hangsúlyozta Ortutay elv­társ —, s a boldog jelen és a még boldogabb jövő kimunká­lásához, a szocialista Magyar- ország felépítéséhez egész né­pünk szorgalmára, tehetségére, összefogására és energiájára szükség van. Ezt pedig a jövő­ben is csak a bevált, helyes szövetségi politikával tudjuk ■előteremteni. Ennek megváló sítását a Hazafias Népfront- mozgalom elsőrendű feladatá­nak tekinti — mondotta az előadó. Végül az értelmiséggel kap­csolatos néhány problémáról szólott. Többek között kiemelte az SZKP XXII. kongresszusá­nak azt a tanulságát, hogy a tudomány a termelő erők so­rába lépett. — Ez is egyik oka — mondotta —r, hogy a mi rendszerünk megbecsüli a tu­domány munkásait, de egyben el is várja, hógy értelmiségünk az értelmiséghez, rendszerünk­höz, pártunk őszinte politiká­jához méltó módon gondolkod­jék és munkálkodjék a maga posztján. Az értelmiség egy szűk rétegéről szólva megemlí­tette, hogy az értelmiséghez méltatlan mindenféle kétarcú­ság, kéterkölcsü magatartás, hogy kommunisták és a tudo­mányok igazi művelőinek ke­zét, gondolatainak, szabad szár­nyalását nem köthetik mag primitív dogmák. Az egyedüli méltó értelmiségünkhöz — mondotta — a dolgozó nép. a szocialista haza. a haladás ügyének őszinte szolgálata — fejezte be nagy tetszéssel és­tapssal , fogadott beszédét Ortutay elvtárs. Ezt követően ár. Henryk Grochulski, a Lengyel Népköz- társaság magyarországi nagy­követe szólalt fel. Többek kö­zött tolmácsolta a lengyel nép szívélyes üdvözletét, szolida­ritását a szocializmus építésé­ben. Vázolta a testvéri lengyel nép nagy erőfeszítéseit a szo­cializmus megvalósítására, a szocialista világrendszer egy­ségének megszilárdítására, a két rendszer békés egymás mellett élésének elősegítésére, az általános és teljes leszere­lés megvalósítására, a meg­érett nemzetközi kérdések ren­dezésére, a béke megszilárdí­tására. Felszólalását a népek barátsága, a béke- és a szocia­lizmus éltetésével fejezte be, amit a jéiérflévők'''hossit&n'tartó tapssal fogadtak. Az értelmiségi nagygyűlési az elnöklő Gácsi Miklós zárta be. * Dr. Henryk Grochulski. a Lengyel Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete tegnap este 7 órai kezdettel a párt- iskola klubjában találkozott Miskolc társadalmi életének több vezetőjével és számos képviselőjével. A • találkozó résztvevői hosszantartó, szívé­lyes baráti beszélgetést foly­tattak a lengyel és a magyar nép közös problémáiról, vala­mint a miskolci dolgozók éle­téről. Csénánr! Haló* Fotó Szabados György minden olyan konstruktív ja- > vaslatot, amely a nemzetközi i feszültség enyhítésére, az ál- í lamközi bizalom megerősítésé- j re és megoldásra váró nemzet- > közi kérdések békés rendezése számára kedvezőbb légkör megteremtésére irányul. Ezzel kapcsolatban a megbízás ki­emeli a német békeszerződés megkötésének és a nyugat­berlini helyzet rendezésének sürgető szükségességét. A moszkvai leszerelési és béke-értekezlet résztvevői meg­bízzák a küldötteket, juttassák kiíejezésre, hogy a szovjet emberek lelkesen támogatják azt az igazsá­gos harcot, amelyet az el­nyomott népek vívnak nemzeti felszabadulásu­kért. a gyarmati rendszer minden formájának meg­szüntetéséért, a külföldi csapatoknak területükről való kivonásáért. A küldötteknek megbízásuk értelmében határozott harcra kell buzdítaniok a kongresszus résztvevőit azon erők ellen, amelyek akadályokat gördíte­nek a béke és a leszerelés út­jába, a termonukleáris háború elkerülhetetlenségét propagál­ják és fokozott előkészületeket tesznek egy ilyen háborúra; A megbízás végül kimondja: a szovjet küldötteknek szoros együttműködést kell terem te- nlök a kongresszus minden résztvevőjével, függetlenül azok politikai, társadalmi, val­lási és egyéb nézeteitől. (MTI) Ismét jelentős esemény szín­helye volt a miskolci Úttörő- ház. Május 30-án, szerdán dél­után a KISZ Borsod megyei Bi- zottsága és az úttörőszövetség megyei elnöksége rendezéséber köszöntötték a KISZ. és a: úttörő-munkában élenjáró pe­dagógusokat. A kedves ünnep­ségen részt vett és beszámoll kubai élményeiről Várnai Fe­renc elvtárs, a KISZ KB titká­ra, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének elnöke. A jelenlévő pedagógusoknak és az egyenruhás, piros nyak- kendős úttörőknek nagy él- ményt jelentett az előadás, fe­szült figyelemmel hallgatták. A találkozón közvetlen, baráti hangulat alakult ki. A meghívott pedagógusokat Kovács Kálmánná, a megyei KISZ-bizottság titkára köszön­tötte. Megemlékezett arról, hogy" a KISZ- és az úttörő­munkában élenjáró pedagógu­sok minden elismerést megér­demelnek, hiszen napi felada­taikon kívül többletmunkát vállalnak magukra és mint az eddigi eredmények bizonyítják, az önként vállalt kötelezettsé­get szíwel-lélekkel teljesítik. Ezért mind a KISZ-bizottság és az úttörőszövetség nevében, mind pedig a szülők nevében köszönetét mondott és átadta a kitüntetéseket az élenjáró pe­dagógusoknak. Csiszár Jenő alsózsolcai csapatvezető és Bujdosó László, a Mü. M. 116. sz. Iparitanuló Intézetének igazgatója KISZ-érdemérem kitüntetésben részesült Ezen­kívül hatan aranykoszorús KISZ-érdemérmet, tizenhatan pedig kiváló úttörővezető ki­tüntetést kaptak. A kitüntetett pedagógusokat Máté László, a városi tanács művelődésügyi osztályának cso­portvezetője köszöntötte, majd a városi és a megyei tanács nevében a társadalmi munká­ban való kiváló részvételért pénzjutalmat adott át. Ezúttal került sor az 1961—62, évben végzett, kiváló úttörő sport­munkáért járó ezüst vándorser­leg átadására, amelyet Újhelyi Mária, a városi Úttörő Szövet­ség titkára nyújtott át további jó sportmunkát kívánva a leg­jobb eredményt elért iskolák képviselőinek; Az úttörő pajtások virág­csokrokkal köszöntötték az ün­nepelt pedagógusokat és a vendégeket Bi B Módosa! 3z általános iskolai iioíratasok rendje ' A művelődésügyi miniszter intézkedésére az általános is­kolai beiratkozások eddigi rendje megváltozik; .Az 1962— 63-as tanévtől csak az új tan­köteleseket (elsőosztályosokat) ég más iskolákból átjelentke­zett tanulókat kell június 21-én és 22-én beíratni. Az 1961—62- és oktatási évben iskolába járt gyerekek tankötelezettsége és iskolábajárási kötelezettsége további beiratás nélkül is fenn­áll. A tanulmányi értesítőket a lövőben* a tanulók az első ta­nítási napon adják be az osz­tályfőnököknek (alsó tagozaton az osztályvezetőknek); A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnökének az első negyedévi tervteljesí- tésrő szóló jelentését. A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az állatállomány átteleltetésé- ről szóló jelentését. A Minisz­tertanács a jelentést tudomá­sul vette; A munkaügyi miniszter be­számolt a vállalati alkalmazot­tak új premizálási és bér-beso-1 rolási rendszerének idei ta­pasztalatairól; A kormány a beszámolót elfogadta; A művelődésügyi miniszter — az oktatási reformról szóló törvény végrehajtásaként — előterjesztette a tankötelezett­ségről, valamint az alsófokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletek terve­zetét. A kormány az előterjesz­téseket elfogadta és úgy hatá­rozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. Az O VS-t védik a reakciós képviselők Továbbra is dühöng a terror Algírban Párizs (MTI) A függetlenek és parasztok pártjának parlamenti csoportja a nemzetgyűlésben benyújtott javaslatában követeli, hogy a július elsejére kitűzött algériai népszavazást halasszák el, míg az algériai városokban helyre nem áll a rend — jelenti az MTI tudósítója. — Az algériai ultrákat támogató képviselők célja, hogy időt nyerjenek az OAS számára, meghosszabbít­sák az algériai városokban dü­höngő fasiszta terrort. A szél­sőjobboldali párti képviselők másik javaslata azt követeli, (rt/VVWWW,1/l/WWVl/V,.VVWWVVWlA'VVV\/WWi.'V-' uA , A zenckritikus keservei hogy az algériai harcokkal kapcsolatban elitéit, vagy le­tartóztatott európaiakat, ugyanúgy amnesztiában része­sítsék, mint az FLN tagjait, akiket az eviani egyezmény értelmében szabadon bocsátot­tak. A javaslat elfogadása Sá­lán és a többi OAS-vezető sza­badlábra helyezését is jelen­tené. ALGÍR. Algériában a különböző me­rényletek és robbanások követ­keztében szerdán 21 ember vesztette életét, 25-en megse­besültek. Az OAS 11 épületet gyújtott fél, ezek közül kettő iskola. Tuniszi értesülések szerint Tunéziából megérkezett Algé­riába az az első száz család azok közül, akik az algériai háború folyamán menekül t el hazájából. fl kongói helyzet Mi van Gizengával? RABÄT Kasamura, a Lumum ba-kor- mány egykori tájékoztáltásügyi minisztere, aki jelenleg Ma­rokkóban tartózkodik:, a TASZSZ tudósítójával folyta­tott beszélgetése során ,a kö­vetkezőket mondotta; Gizenga önkényes letartóz­tatása a Kongóban tevékenyke­dő pénzcsoportok manővere. Nyílt és közvetlen nyomással, a kongói politikai életre befo­lyást gyakoroló dollárral érték el a kongói parlamentbe» a Gizenga ellen hozott döntési. Amennyire tudom — mo n­dotta Kasamura — Gizenga egészsége erősön megingott am- nak ellenére, hogy & hivatalos nyilatkozatok továbbra is az el­lenkezőjét állítják. Félek, hogy i vele való rossz bánásmód tragikus következmények! icz vezethet. A Gizenga ellen smelt vád jogi és erköl esi ;zemponfböl erősen kifogár ól­jaid. kritikust, és térjünk vissza ember kollégáira. Reméljük, si­került úgy-ahogy bebizonyíta­nunk, hogy a zenekritikus szin­te áldozata hivatásának, hisz minden hangra érzékenyen re­agál, még áz orrfúvásról is meg akarja állapítani, hogy dúr-e, vagy möll. Ez az ébersége egyébként elkíséri egészen a sírig. Feljegyezték egy XVIII. századi francia zenekritikusról, hogy haldokolva is bírált. Alig lélegezve feküdt betegágyán, családja elhivatta a papot, aki már eszméletlenül találta a kritikust. A pap leült a hal­dokló mellé és elkezdett imád­kozni. A halotti zsoltárt éne­kelte. Az első taktusok után, a jelenlévők legnagyobb megrö­könyödésére a kritikus felnyi­totta szemeit és alig hallható hangon így szólt: — Az isten áldja meg tisztelendő úr, hogy lehet ilyen hamisan énekel­ni? NEM IS CSODA ezek után, hogy amikor Wagnerhez be­kopogtatott egy ismeretlen, és pénzadományt kért egy sze­gény zenekritikus temetési költségeinek fedezésére, Wag­ner rendkívül nagylelkűnek mutatkozott, és kétszer annyi pénzt adott, mint amennyit kértek tőle, méghozzá e szavak kíséretében: — Itt a kért pénz duplája, temessenek el mind­járt két kritikust. 1 Becsüljük meg tehát a zene-, kritikusokat! , Megjelent a noviszádi Magyar Szó májas 27-i számában. ugatott — válaszolta nyugod­tan a kritikus. Igaz,_ megtörtént ennek el­lenkezője is, mármint, hogy a kutya bírál és nemtetszését fe­jezi ki az éneklés miatt. így annak idején New York-i mií- liárdos nagy tiszteletdíjat aján­lott fel Carusónak, a hírneves fénóristának, hogy a lakásán énekeljen. A tenorista elfogad­ta a meghívást. . Másnap, ami­kor megérkezett, csak a házi­gazda és egy kutya várt rá a teremben, amelybe a megadott órában belépett. A művész rö­vid előkészület után belekez­dett egy áriába. Néhány tak­tus után azonban a kutya vá­ratlanul megzavarta Carusó énekét.- Ugatni kezdett. Carusó méltatlankodva hagyta abba az áriát Azt remélte, hogy akkor a kutya is csakhamar elhall­gat A milliárdos házigazda azonban mosolyogva így szólt: — Köszönöm! — Nem szüksé­ges folytatnia maestro Carusó! A tenorista nem értette a dol­got. A házigazda azonban oda­ment íróasztalához, egy boríté­kot vett kezébe és átnyújtotta a művésznek, miközben eze­ket mondta: — A feleségem szintén énekel és a kutya min­dig beleugat az énekbe. Eddig azt gondoltam, hogy ez a fe­leségem rossz hangja miatt történik, most azonban magam győződtem meg róla, hogy az ön énekénél is ugat a kutya. A próba véget ért, köszönöm a feleségem nevében. Hagyjuk azonban a kutya­abbahagytuk, nyilvános titok, hogy a kritikust nem szeretik a zenészek. Sokan ki is fejezik méltatlankodásukat. Max Re­ger német zeneszerző és zon­goraművész egy időben mindig négy hang •— esz-a-f-e — le­ütésével kezdte el hangverse­nyeit.. Egyszer egy kíváncsi hallgatója megkérdezte tőle* — Miért szólaltatja meg min­dig ezt. a négy hangot a hang­verseny előtt? Reger így ma­gyarázta az érdeklődőnek: — Ezzel üdvözlöm kedves kriti­kusaimat. A gyengébbek ked­véért íme a magyarázat: ha a négy zenei hangot összeolvas­suk — esz-a-f-e — ezt kapiuk: Schafe. Magyar értelme: bir­kák. Ez volt tehát Reger véle­ménye a kritikusokról. Persze, nemcsak Reger ha­ragudott a „zene döntőbírói­ra”, ahogy egyesek a kritiku­sokat nevezik, hanem sok más muzsikus, énekes, zenés'z is. Sőt. régebben szokás volt, hogy a kritikával elégedetlen zenész — feltéve, ha erősebb volt — megverte bírálóját. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a kritikusok néha túl’ szigorúak és ha' kell. ha nem, bírálnak, mint azt tanúsítja a következő eset is: Egy neves francia zenekritikus egy hölgy­nél volt látogatóban. Beszélge­tés közben a kritikus egyszerre felugrott a székről.'és a kis­kutyát. melyet a. hölgy a tér­dén pihentetett, szó nélkül ki­dobta a nyitott ablakon. A hölgy megrettenve kiáltott fel: — Mit csinált? — Hamisan Ha. a szomszédék lánya ská­lázni kezd, rögtön pz óvóhely­re rohan, azt hiszi, hogy a lég­védelmi szirénák szólaltak meg, ha pedig kint az utcán fát fűrészelnek, hirtelenében nem tudja eldönteni, hogy az emeleten lakó Pistike gyako- rol-e hegedűn, vagy pedig tényleg a tüzelőt szabdalják darabokra. Gyakran gondol arra, hogy milyen jó sorsa volt Bemard Shawnak, aki pályája kezdetén hivatásos zenekriti­kusként működött, s akkora tekintélynek örvendett, hogy bohócként szerepelhetett a vé­leményére kíváncsi zenebará­tok előtt. Ó nyugodtan meg­tehette azt. amit egyébként írásban is bevallott: ..Ha valaki átnyújtja nekem egy zenekari mű kottáját, és véleményemet kérdi róla, gon­dosan fejjel lefelé fordítom, és ebben a helyzetben szemlélem szakértő arckifejezéssel: Ha meghív valaki, hogy próbáljam ki új hangversenyzongoráját, először az ellenkező végén pró­bálom kinyitni; és ha a házi­kisasszony közli, hogy csellózni tanul, ártatlanul megkérdezem, vajon eleinte nem sértette-e fel ajkait borzalmasan a fúvó­kával. Ezt a viselkedésemet óriási elégtétellel fogadják, és általában nem is sejtik, meny­it, vire osztozom érzelmeikben. De végső fokon csak az amatő­röket sikerül ígv beugróinom.” De hogy ott folytassuk, ahol EGY OLVASUNK levelet ' irt, s megkérdezte, mi Szükség arra, hogy a kritikus részleto- ' sen beszámoljon minden mu­zsikával kapcsolatos esemény­ről: Miért ítélkezik elevenek és holtak feleti, miért nem engedj meg a halandó zene­barátoknak. hogy saját fülükre bízzák magukat, és ők maguk döntsék el, hogy mi tetszik nekik és mi nem?! Akár hiszik, akár nem, a zenekriükus talán az egyetlen zenerajongó, aki nem szívesen jár hangversenyre. Először is azért, mert mindenkit végig kell hallgatnia a zenélő óvodá­soktól kezdve a veterán mu­zsikusokig. S amíg a -közönsé­ges néző a hegedűs frakkját bámulja, vagy a tátott szájú énekesnő müfogsorát vizsgálja, netán édesen szunyókál, a kritikus fülelj, hegyezi, s majd leesik a székről, olyan buzgón lesi a hamis hangokat. Ezen­kívül a. szünetben sem lehet nyugta, mert ismerősei a fal­hoz szorítják és kérdésekkel ostromolják: — No, mit szól hozzá? Hogyan tetszik? Ugye ilyet még nem hallott? A hang­versenytermen kívül is üzem­ben van, a csodagyerekek mamái meghívják, hogy hall­gassa meg csemetéjük zenélé­sét, a kezdő szerzők pedig ol­vashatatlan kézírással telefir- kált kottalapokat nyomnak az orra elé. A kritikust, általában' állandóan kísértik a hangok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom