Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

BSZAMWAGYARORSZAO Vasárnap, 1962. május Dús program az ünnepi könyvhéten Iró-olvasó találkozók — Irodalmi estek — Könyvankétok — Irodalmi fejtörők — 14 fővárosi író Miskolcon — 13 a megye községeiben A már hagyományos ünnepi könyvhét egy hét múlva meg­kezdődik. Korábban már hírül adtuk, hány mű jelenik meg az ünnepj alkalomra, az aláb­biakban pedig arról adunk számot, milyen rendezvények várhatók az ünnepi könyvhét alatt,' hogyan készül Miskolc és Borsod megye a könyv ün­nepére. Miskolcon Már most készítik a sátra­kat, a könyvárusító pavilono­kat, amelyek az ünnepi könyv­héten színesítik majd az utca­képet. A könyvárusításon kí­vül az ünnepi időszakban több nagy érdeklődésre számottartó rendezvényre kerül sor. Az ünnepi könyvhét meg­nyitója május 26-án, szom­baton este 7 órakor lesz, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ol­vasótermében. Másnap, 27-én, délután 6 orakor Tapolcán lesz műsoros irodalmi előadás, 28-án este 6 órakor pedig Hu­mor az irodalomban címmel műsoros szellemi fejtörőt ren­deznek az Építők Művelődési Otthonában. Ugyanekkor. 28- án este 7 órakor a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban ankét lesz Molnár Géza Város a jel- hők alatt című könyvéről, az író részvételével. Harminca­dikán Mai magyar irodalom címmel irodalmi előadást és irodalmi fejtörőt rendeznek, a Martintelepen. Igen dús a programja má­jus 31-nek. Délután 5 órakor a diósgyőri Ady Endre Műve­lődési Otthonban lesz író-ol- vasó találkozó a miskolci írók részvételével, 6 órakor pedig a Napjaink című irodalmi és kulturális lap irodalmi estjét tartják a városi központi könyvtárban. Ezzel egyidőben Szirmán tartanak irodalmi elő­adást, Mai magyar irodalom címmel. Nagyszabású író-munkás- olvasó találkozóra kerül sor június 1-én délután, a Lenin Kohászati Művekben, az Űj írás című folyóirat íróinak részvételével. Ugyanakkor a Borsodi Mélyépítő Vállalatnál Tamási Áron találkozik az ol­vasókkal. Este, a Zeneművé­szeti Szakiskola hangverseny- termében kerül sor az Üj írás irodalmi estjére, amelyen Pán- di Pál, Tamási Áron, Vánczi Mihály, Juhász Ferenc, Kiss Ferenc, Vass István, Kamondy László, Benjámin László és Galambos Lajos vesz részt. Bóka László Karfiol Tamás című regényéről június 2-án, este 7 órakor rendeznek anké- tot az Értelmiségi Klubban. Harmadikán, vasárnap délelőtt Már a növényápolásnál a 200 mázsás termés elérésén fáradoznak Taktaközben Borsod megyében több mint 11 ezer holdon termelnek cu­korrépát — ennek zömét a Taktaköz 13 községében. A Szerencsi Cukorgyár szom­szédságában fekvő taktaközi falvakban több évtizedes múltja van a cukorrépa terme­lésnek. A tsz-ek tagjainak egyéni korukban is ez volt a fő jövedelmi forrásuk. Most, a nagyüzemi adottságokat ki­használva, valamennyi község­ben csatlakoztak a 200 mázsás mozgalomhoz., Taktaszada, Taktakenéz, Taktaharkány és a többi köz­ségek termelőszövetkezetei az idén a legjobban megfelelő, túblásított parcellákat válasz­tották ki a cukorrépa terme­lésére. Bár a tavasz késett, mégis időben földbe került a vetőmag. A sarabolást vala­mennyi tsz-ben teljes erővel végzik. Asszonyokból, fiatalok­ból munkacsapatokat szervez­tek a munka gyors elvégzésé­re, hogy a gyomtalan táblákon gyorsan és jól növekedjék a cukorrépa. A májusi esők ha­tására néhány nap alatt szinte ugrásszerűen fejlődött a nö­vény és Taktaharkány, Takta­báj és más községek határá­ban a közös parcellákon már az egyeselést is megkezdték. A korai egyeselés előnye, hogy a fölösleges növények nem ve­szik el a tápanyagot a kifejlő­désre szánt tövektől. A taktaközi tsz-ek többségé­ben családokra felosztva gon­dozzák a cukorrépát, s a ter­méseredménytől függően pre­mizálnak. Pót jelentkezés kereskedelmi tanulónak Miskolc és a megye terüle­tén á Miskolc városi Tanács és a Megyei Tanács vb. kereske­delmi osztályához tartozó vál­lalatok fiúk számára pótbeis­kolázást tartanak a Miskolci Kereákedelmi Tanulóiskolában. A beiskolázási lapokat az ál­talános iskola a Kereskedelmi Tanulóiskola címére (Miskolc, Hősök tere 1.) 1962. június 1-ig küldje meg. Az ezután érkező beiskolázási lapokat nem ve­szik figyelembe. 10 órakor Kőszegi Imre író ta­lálkozik az ifjú olvasókkal az Üttörőházban, Tapolcán pedig, irodalmi műsorokkal tarkítva, a könyvbarátok napját rende­zik meg. A könyvhét ideje alatt a vá­rosi könyvtár fiókkönyvtárai­ban és letéti könyvtáraiban, a művelődési otthonokban, a nagyüzemekben és a vállala­toknál könyvkiállításokat ren­deznek. A könyvesboltokban és a könyvsátrakban május 27-én, délelőtt Berkesi András, De- mény Ottó, Gergely Mihály és Molnár Géza dedikálják mü­veiket. Az Űj írás irodalmi estre érkező írók június 1-én, a Zeneművészeti Szakiskolá­ban, június 2-án pedig a könyvesboltokban, illetve a könyvsátrakban dedikálnak. A megyében Igen gazdag a könyvhét me­gyei programja is. Csaknem minden községben ünnepélye­sen nyitják meg az ünnepi he­tet. A könyvesboltok, földmű­vesszövetkezeti boltok, sőt a községek többségében a könyv- pavilonok felkészülten, dús raktárakkal várják az érdeklő­dőket. Számos fővárosi író is felke­resi a megye községeit, váro­sait. Berkesi András és Mol­nár Géza május 27-én Sajó- szentpéterre látogat, Tóth La­jos és Bihari Sándor miskolci írókkal, majd onnan Kazinc­barcikára mennek, és mindkét helyen dedikálják műveiket. Este Szikszón vesznek részt az író-olvasó találkozón. Ugyan­csak 27-én, vasárnap Demény Ottó és Gergely Mihály láto­gat el Mezőkövesdre és Sály- ba, Baráth Lajos és Szekré­nyest Lajos kíséretében, és de­dikálja műveit, este pedig író­olvasó találkozón vesz részt Tiszaszederkényben. Igen dús lesz június 2-ának programja. Tamási Áron és Vass István, Baráth Lajos kí­séretében Szerencsen vesz részt író-olvasó találkozáson. Juhász Ferenc és Kamondy László, Tóth Lajos kíséretében Abaujszántón találkozik az ol­vasókkal, az ózdi író-olvasó találkozón Váczi Mihály és Pándi Pál vesz részt, Kuzmá- nyi Gusztáv kíséretében. Kiss Ferenc, Bihari Sándorral Sá­toraljaújhelyre utazik író-ol­vasó találkozóra. Kazincbarci­kán, a Borsodi Vegyikombinát munkásszállásán Benjámin László és Galambos Lajos, va­lamint Borsodi Gyula találko­zik az olvasókkal. A találkozókon kívül vala­mennyi járás könyvtárában irodalmi fejtörőket, kiállításo­kat rendeznek, több könyvbál, irodalmi tárgyú ismeretter­jesztő előadás színesíti, teszi érdekesebbé az ünnepi könyv­hét Borsod megyei program­ját. (bm) Színházunk jövő évi műsorterve Még nincs vége az idei színházi évadnak, még hosszú hetekig közönség elé lépnek a színészek, de a színház vezetői már hetek óta a következő évad műsortervén dolgoztak. Széleskörű kutatás, gondos megfontolások, mérlegelések után alakult ki az új évad mű­sorterve, amelyet a színház igazgatósága — a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­val egyetértésben — a tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jesztett. A végrehajtó bizottság a napokban vitatta meg a műsortervet és a vita után véglegesen kialakult a Mis­kolci Nemzeti Színház 1962— 63. évi műsora. Mit látunk majd az új évad­ban? Az elfogadott műsorterv szerint, a színház nyolc bemu­tatót tart bérleti előadásban. A színházi évad végén esetleg sor kerülhet egy kilencedik darab, egy új magyar vígjáték bemutatására is. Az elfogadott darabok sorá­ban találjuk Gáspár Margit­nak Hamletnak nincs igaza ---------oOo--------­J ubilál az Epessy Béni Zeneiskola A Miskolci Egressy Béni Állami Zeneiskola május 21-én, hétfőn este 6 órakor rendezi tízéves jubileumi hangverse­nyét a Bartók Béla Zeneművé­szet! Szakiskola hangverseny- termében. Ünnepi köszöntőt Tok Miklós, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője, emlékbeszédet Erdélyi Lászlóné, a zeneiskola igazga­tója mond. Az ünnepi dísz- hangverseny műsorában fellép a zeneiskola „kicsinyek kóru­sa”, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának gyermekkara, a ze­neiskola zenekara, valamint a műsor második részében kon­certet adnak a zeneiskola mű­vésztanárai. A jubileumi hangversennyel egyidőben „A miskolci zeneis­kolák tíz éve” címmel kiállítás nyílik, amely a zeneszakisko­lák munkáját szemlélteti; A csecsemők és Gyermekek mai korszerű védelme a tbc-s megbetegedéstől „Egészségünk védelméért” filmvetítéses előadássorozat­ban május 20-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor dr. Illés Béla, a központi tbc-gondozó intézet csecsemő- és gyermek- gyógyász szakfőorvosa „A cse­csemők és gyermekek mai korszerű védelme a tbc-s meg­betegedéstől” címmel tart elő­adást Miskolcon, az SZMT Művelődési Otthonának elő­adótermében (Kossuth u. 11. sz.). Az előadást a „Milliók védelme” című hangosfilm be­mutatása kíséri. Belépődíj nincs. című darabját. A darab az 1956-os ellenforradalmat köz­vetlenül megelőző időben ját­szódik. Főhősének sorsa azt példázza, milyen drámai ösz- szeütközések során megy vég­be egy becsületes ember lelké­ben a dogmatizmus és a sze­mélyi kultusz káros nézeteitől való megtisztulás. A Budapes­ten nemrégiben bemutatott darabot igen nagy érdeklődés­sel fogadták és bizonyára az­zal fogadja majd a miskolci közönség is. Ben Johson Vol- 2tone című komédiája — amelynek alcíme A pénz ko­médiája — a vagyongyűjtést, a harácsolást ostorozza bővé­rűén, ma is aktuális mondani­valót tartalmaz, és segíthet a kispolgári nézetek elleni küz­delemben. Az évad nyitó­darabja Jókai Mór Az arany­ember című közismert és köz­kedvelt regényének színpadi változata lesz. Ezt egy ismert és igen nagy érdeklődésre szá- mottartó nagyoperett követi, majd sorrendben előrelátható­lag Ábrahám Pál Bál a Savoy- ban című műve. Még ebben a naptári évben mutatják be Strauss Denevér című nagy­operettjét — ha az operai bő­vítés addig létrejön, az opera- társulal előadásában. Az eddig említett öt darab közül négy — Hamletnak nincs igaza, Az aranyember, a Bál a Savoyban és a Denevér — elő­reláthatóan még ebben a nap­tári évben bemutatásra kerül. Újév után ugyancsak., négy darab bemutatása várható, a már említett Volponen kívül műsorra tűzik G. B. Shaw Szent Johanna című színmű­vét, a Mikszáth Kálmán Akii Miklós kalandjai című regé­nyéből készült nagyoperettet, amely már ismert a miskolci közönség előtt; 1951-ben, Vin- cze Ottó zenéjével. Farkas a havason címmel hosszú ideig szerepelt a színház műsorá­ban. Az akkori szövegl azonban napjainkban ma! all ja meg helyét, de a haladó mondanivalójú U és a nagyszerű zene nt demli, hogy a szöveg« teljes átdolgozásával felül ezt a népi hangvételű dal kot. Az új szövegkönyv j tán valójában új darat bemutatójával találka majd a nagyoperett bemd sakor, amely előreláthl Havasi szerelem címmel! a közönség elé. Az évad a len magyarországi ősben tója Makajonoknak, az iá bjelorusz vígjátékírónak képviselő férje című daj lesz. Ebben a bohózat hajló vígjátékban a szerzi nálunk is aktuális témát gőz fel. A cselekmény m^ az a harc képezi, amel egyéni háztáji tulajdont a zösségi munka rovására I férj és felvilágosult feli között zajlik. A Miskolci Nemzeti Szí műsorterve kiegyensúlyt nak látszik, megfelel a szí ötéves működési terv meghatározott elveknek műsortervezési célkitüz nek. A Kamaraszínház ben tóiról még nincs végleges tés, azt mintegy hat hét rr rögzítik. Több érdekes b tatót terveznek a Kamara házban is, köztük lesz, a nap mar egy előadásban mutatott és a közeli napo több vidéki tájelőadá: majd Budapesten, a Mis Színházi Héten bemutat Az ellopott város, Egon E Kisch zenés, történelmi s rája. Ugyancsak szerepe kamaraszínházi műsorter’ egy gyermekdarab is. Szó irodalmi és kísérleti szít szervezéséről. A kamara házi műsortervről, annak leges formába öntése, ill elfogadása után adunk hír (benede Korán kezdi... iűmm1^ — A többivel játszhattok, de ez háztáji. ., (Szegő Gizi rajzi vwv/v\^AA/ytArywwwwwwwwwwwwwvvi Fábián Zoltán: ^ a Az erdő fölött akkor kelt a hold. Nagy volt és sápadt. Betűzött a tisz­tás végébe, keskeny, derengő fény- sávot vont a fák elé. Itt ástak. öten. Az ásó néha kőnek koccant, csikor- gott. Körben sötétség. A fák sem lát­szottak, csak messzebb egy vihar­lámpa. A hangokat hallották. — Betti — mondta valaki. Torok­ból beszélt. — Elrontottad a negyvenemet — bosszankodott egy másik, raccsolva. — Mondjál negyven és százat. — Nem tudok. Csattant az első kártyalap, rá kettő. A torokhangú beszélt: — Még a háború alatt láttam a Váci utcában, konflisból szállt ki Pá­nival, vitte utána a bundát. — Ki, Friedrich? — kérdezte a harmadik. Lágy, éneklő hangja volt. — Ö, ő. A raccsoló hevesen kivágott egy lapot: — Most megfogtalak. A torokhangú nevetett: — Téved, kis hadnagyom. — Vé­kony, fojtott nevetése mutált. — Fánikán jár az esze — mondta a lágyhangú. A raccsoló visszaszúrt: — Vinnéd te is utána a bundát. Nevettek. Hangjuk végigcsattogott a fák kö­zött. s visszhangot vert az erdő hold­sütötte falán. Ök öten ástak. Derékig ért már a gödör; hossza egy emberé, szélessé­ge alig egy lépés. A hold a szemük­be sütött, most ült fel a fák hegyére. Egyik ember az öt közül megrogy- gyani, kiesett kezéből az ásó: — A tenyerem — mondta. Vékony volt, sovány arca szeplős. Jobb szé­len a társa rászólt: — Tartsd magad! — bal kezével a hóna alá nyúlt. — A tenyerem. — Az enyém is. Három társuk odanézett. — Hej, Nádasdi-erdö! — mondta a túlsó szélen a nagydarab, szőke fiú. Mellette a másik kettő nem szólt. — A tenyerem. — Tudom. — Es tartotta. Ügy ásott tovább fél kézzel. Széles hom­loka áttetsző fehér volt, rácsapzott haja kékesfekete. A sötétben távol dúdoltak: Schneider Fáni de azt mondta, Nem kell néki piros szoknya. — Nyertél, bárókám — mondta a raccsoló. — De most újból osztasz nekem. — Tessék, kis hadnagyom — fe­lelte a torokhangú. Osztás közben folytatta a megkezdett beszélgetést: — Inkább ülne most is konflisban, mint a bársonyszékben. A lágyhangú abbahagyta a dúdo- lást: — Majd Horthy. — Durchmars — raccsolta türel­metlenül a második férfi és hívott. — ö kell ide. Vaskéz — mondta a torokhangú. Kis szünet után: — Kontra. — És csattant a kártya. A hold feljebb szállt, hideg fénye vakított. A tisztáson hátrább húzó­dott a sötétség, már látták a katoná­kat. Ott álltak nem messze a gödör előtt. Sorban. Lábuknál fegyver. Ök ástak, pihenés nélkül, szótla­nul. Koccant a kő, reccsent-roppant a kettényesett gyökér. A földhányás nőtt kétfelöl a gödör partján. — Latinka! — harsant fel a sötét­ből vékony torokhangon. Jobbszélen az első, aki fél kézzel ásóit, felnézett. Széles homloka vilá­gított a holdfénybén. — Hej, Nádasdi-erdö! — mondta túlfelöl a nagydarab, szőke fiú. A vékony szeplős arcú nyöször­gőit: — A tenyerem. — Tartsd magad! — Eleresztette. — A tenyerem. — De nyúlt az ásóért, szeplős arca árnyékba borult. Két katona kilépett a sorból. Az öt közül a középső kiáltott: — Sándor! — Alacsony, zömök ember volt, alig látszott ki a gödör­ből. — Szólítanak — mondta 6. — Ne menj! A két katona megállt fölöttük: — Gyerünk! — szólt le az egyik; puskáját a karján lógatta. — Sándor! A negyedik kérdezte meg: — Hová viszitek? — Fél arca ele­ven seb volt. A két katona nem felelt. — Sándor! — kiáltották mind. A két katona elvitte. — Hej, Nádasdi-erdö. Ástak tovább négyen. Előttük a katonák, azok mögött a sötétség, messzebb egy viharlámpa; csak a hangokat hallották. — Mit szól hozzá, kis hadnagyom? — kérdezte a torokhangú. — ördögöd van — raccsolta az bosszúsan. — ördögöm?! Szerencsém. A lágyhangú megjegyezte: — Hiába, játszani tudni kell! Akkor ért oda a két katona; a vi­harlámpa elé állították Latinkát, szembe a fénnyel. Nem látott sem­mit. A szagukat, azt érezte, Nehéz, kutyás szaguk volt s kölniillatuk. A torokhangú megkérdezte: — Meggondoltad? — Nem. — Jó fizetést kapnál. — Tudom. — Meg földet. — Mondta már, báró úr. — Mégsem? — Mégsem. A lágyhangú a Schneider Fáni dallamára dúdolni kezdte: Inkább kell néki gödörli Aki ötét — Nem talált megfelelő, rímelő szót, s kihümgette: hm-hm-hi. Azzal elment előre a katonákhoz. — Makacs ember vagy — mond­ta a torokhangú. — Csak hiszek. A raccsoló közbekérdezett: — Mi a fenébe? Nem a fenében. — Pimaszkodsz?! — Kilépett a sötétből. Nyurga, hajlott hátú had­nagy volt, sapkáján darutoü. — Szép homlokod van — mondta. Revolt! csövével félrepöccintett Lati1 homlokából egy csapzott, kékei kete hajtincset, azután odanyomd pisztolyt: — Hiszel még? — Hiszek. — 'ANben, te örült? — A forradalomban. — Levertük. Latinka motyogott: — A forradalmat?! Elölről, a hideg holdfényböl h rahallatszott a lágyhangú paranc — Gödörből ki! Sorba állni! ' Azután szinte dalolta: — Tü-űz! Eldördültek a puskák. A lövés ja végigcsattogott a fák között, visszhangot vert az erdő holdsüti falán. — Kár, Latinka Sándor. kg.r ted — mondta a torokhangú. ö felemelte a kezét: — Ne engem sajnáljon, báró úrJ Az ujjai is beszéllek, hosszú, mozi kony ujjai. A hadnagy türelmetlen volt: — Add nekem, báróleám — re1 csolta. — Tessék, kis hadnagyom. \ Majd hozzátette: — Kárpótlásul. I Es nevetett vékony, mutáló hangi. Latinka nem szólt. Sarkon fordv elment, a két katona között. Később lövés dörr ént. Egy éti pisztolylövés. Az erdő fölött magasan állt a hő­be tűzött a tisztásra, és széles, ti‘ döklö fénymezőt terített a fák < Ott feküdtek a gödörben, ölen. Katonák puskatussal túrták rá't a földet. (A könyvhéten megjelenő „Vií* hang” című amtologiábéli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom