Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

ttas&rnan, 1?*«*. május 29. ESZAKMAGIARORSZAG Nagy jelenetek kisregénye Baráth Lajos „Házak, tábía nélküi“ című alkotásáról Huszonhét esztendővel ez­előtt, Vll-lk osztályában a sok adatot, idézetet ,,bevágató” ré­gi gimnáziumnak, úgy tanul­tam, hogy amikor „a magyar regény igazi megteremtője”, „htyja”: Jósika első regénye, az A baji megjelent, azt a Fi- gyelmezö szigorú kritikusa, Szohtagh Gusztáv ezekkel a — később híressé vált — sza­vakkal üdvözölte: „Uraim, le a kalapokkal! Egy müvet van szerencsém bemutatnom, mely körében elsőrendű.. A Kortárs áprilisi számából elolvasva Baráth iMjos kisre­gényét, „Házak, tábla nélkül” cfmü alkotását, úgy érzem, hogy nekem, kit okkal-ok nél­kül sokan tartanak a helyi irodalmi élet „rosszmájú”, hír- hedellen „szigorú kritikusá­nak”, — valamiféle szocialista ázontagh' Gusztáv módján e szavakra kell fakadnom: „Elvtársak, le a kalapokkal! ügy művet van szerencsém bemutatnom, mely körében (Vagyis: a mai és igazi mun- kúsemberalakolc ábrázolásá­ban!) elsőrendű...” A nyilvánosság előtti elv- társi kalapemelésben ugyan Illés Béla — a Kortárs májusi számában — megelőzött, s jól is van az úgy, — de hadd te­gyek vallomást arról, hogy forró baráti — harcostársi gra­nuláló magánlevéllel, az oszin- . le nagy-nagy öröm és szeretet tiszta hangjaival mar akkor köszöntöttem a fiatal szerzőt, a Diósgyőri Münkás szerkesz­tőségének tagját,' koromnál fogva mondhatom: a mi.fiún­kat, — amidőn egy-két lappal még innen voltam az olvasás­ban a kisregény végétől... * Figyeljék - csak meg a kis­regény kezdetet: „Ügy mesélik: ide, erre a tájra j Poklot tervezték, de az ördög oly■ szegénynek és mocskosnak találta e helyet, hogy már az első napon to- vabbállt s a föld alá mene­kült, a hüsebb és nyugodtabb kráterbe, hol a fémek örökös fortyogásban, mozgásban van­nak, mint a gondolat. Régen találhatták ki ezt a mesét; az öregebbek, akik még élnek a kolónián, úgy emlegetik, mint a nagyapjuk szójátékát, — Akárki s akármikor találta így megfesteni szóval az Isme­retlen előli ezt a telepet, iga­za volt, és ez az igazság alig évült valamit közel száz esz-1 tendŐ után is. De bármily nagy igazság legyen valami, idővel megkopik s — talán mert éppen nagy igazság volt, — elpusztul, miután megko­pott. Új igazságok jönnek, erősebbek, mígnem győzedel­mesen mindent elbont az egyik.,. — Nagyszerű regény-kezdet, sugalló erejű hangniegütés! GorkJj-i, Zolá i hangvételű so­rok. ., .Szemléletesek, tartaf- inasak, gondolati és elgondol­koztató magjuk vgn, a mon­datoknak aránya, üteme, ze­nei lebegése, a a képzeletün­ket is megmozgatják. Kegyet­lenek, mint gyakorta maga az Igazság, maguk a tények, ám a nép hite, bizakodó ereje lük­tet, hűséges munkássziv dobog bennük... — És a folytatás­ban is. Olyan fró Baráth Iajos, aki nemcsak „I. felvonást.” tud lm! — ehhez viszonylag so­kan értenek —, hanem II-ikat — ami már kevesebbeknek — és JTI-ikat is, — ami úgyszól­ván alig egynéhánynak sike­rül!. .. Ezért teszi ránk a „Há­zak. tábla nélkül" egésze azt a benyomást, hogy nagy je­lenetek kisregényét olvassuk! — Üj, tehetséges írót, s ta­lárt nem túlzás, ha azt mond­juk: az első Igazi (rőt adta Diósgyőr, a Vasgyár, a „Lenin Kohászati és Kulturális Mű­vek” az országnak, és mun­kásírót, szocialista realista szándékú és ígéretű írót! Ne>in most jelent, meg elő­ször fővárost lapban Baráth Lajos. De ha ott és idehaza eddig megjelent elbeszéléseit, karcolatalt — még a legszin- vonalasabbakat és legigénye­sebbeket is — összehasonlít­juk ezzel a kisregényével, úgy találjuk: ez az.' első igaz} mű­ve, amazok: ígéret, előkészü­let csupán, bár nem tehetség­telen „nyitányok’^.. (E sorok írójának volt alkalma a szer­zőt egy közös barátjuk előtt, de a szerző háta mögött „meg­védeni” amazokért; „Meglá­tod. ebből a proletárgyerekből lesz valami!... Tehetséges fiú ^ és a mi emberünk!”) — És lett is belőle „valami”! A ..Házak, tábla nélküi ' írója, „fővárosi fró”, aki — Illés Bé­la szerint Is — „egy meghök­kentően újszerű, izgalmasan érdekes kisregénnyel jelentke­zett irodalmunkban." (Valóban „meghökkentően . újszerűnek” kell tartanunk egy olyan mü­vet, melyben valódi, igazi, hű és mai munkásábrázolást ta­lálunk, a szocialista realizmus­nak „helyi színezetű” környe­zetrajz megalkotására is ké­pes erejével!...) — És nem csupán azért nőtt eddig Baráth Lajos, mert munkásszármazá­sú, mert maga is kétkezi mun­kásként kezdte az életet, (bár persze ezért is!), hanem mert sajátos, írói tehetsége van, mert tanult, (nem csupán az iskolai végzettség megszerzése értelmében), mert szorgalmas volt, e szó olyan jelentése sze­rint, mely az írói-művészi al­kotó munka belső küzdelmei­nek — gyötrelmeinek vállalá­sát foglalja magában... (Érté­kes és tanulságos önvallomást írhatna árról, mi volt a kísér- letszerü régebbi írásaitól e kisregényéig megtett fejlődé­sének „titka”!) Nincs terünk arra, hogy a .Házak, tábla nélkül” motí­vumait — mai életünk lénye­ges, tipikus darabjait és az író oly hitelesen megrajzolt em- beralakjait akár csak fel is so­roljuk. Hiszen van itt szó — erőltetés nélkül, anélkül, hogy valamiféle „szemppnt-gy ü j te- mény” tárulna fel előttünk — szocialista brigád alakításának tervéről, tagjelöltet felvevő pártszervezet! gyűlés vitájáról, miniszteri látogatásról, terme­lőszövetkezeti problémáról, munkás-paraszt szövetségről, ipari tanulóintézeti felvételi-öl. lakásépítkezésről, új lakásba költözködésről, — némelyikről természetesen csak „áttételes” művészi ábrázolásban. Két nagy jelehetre, „csúcs­pontra” azonban utalnunk kell. Az egyik: a telejt asszonyainak döbbent némaságú, drámai visszatérése akkor, amidőn az új lakásokat megint mások kapták meg. (Ezt a kb. 30 nyomtatott sort az irodalom legfényesebb nevel is szívesen vállalnák aláírásukkal!) A má­sik — ramek írói ötlet Is: a végre megkapott új, beépített bútoros konyhájú lakásokban gazdátlanul marad a kolónia! szomszédi veszekedések egy­kori tárgya, a „közös” hoked­li-,. — Nem fér be sehova, szégyellik is már kopottságát, s tűzgyújtónak is fölösleges felhasítani otl. ahol gáz a „sparhell” és központi a fűtés!. .. * * Illés Béla azt írja: „Baráth Bajostól sokat lehet várni és remélni.” Hogyan válthatja be vára­kozásainkat, reményeinket? Ha néhány kisebb nyelvi — stilisztikai fogyatékosságát ki­küszöböli. Ha kissé takaréko­sabban bánik a hasonlatokkal, hogy ezek modorossággá ne váljanak nála. Ha nem keseríti el a „kiugrott ember” körül settenkedő esetleges irigység sem, meg az sem, ha azt ta­pasztalná. hogy avatatlanok sürögnek-forognak az ő sike­rének tüze körül. Ha nem szál! fejébe ez a síkor, ha „naggyá”. „név”-vé válva is megmarad az . oddijgi egyszerű, szerény, közvetlen, kedves, dolgozó és küszködő embernek ... Ha életünk fényesebb mozzana­tainak „optimistább” ábrázoló­jává is szegődik, — bár tagad­hatatlan. hogy e kisregényében is átcsillan a szilárd szocia­lista világnézeti meggyőződés­ből fakadó derű, a néphatalom erejéből táplálkozó bizakodás a sok sötét tónuson. .. Ha nem mindig niozaikszeruen és film­re kívánkozóan(l) szerkeszt, hanem összefogotíabb. cselek- ményesebb kompozícióra is törekszik... — Meggyőződésem. hogy lesz ereje, képessége, akarata e feltételek teljesítéséhez. Ke­zesség erre a most^méltalolt kisregénye. Hiszen * mintha csak erről a Baráth Lajos- írásról morfdta volna a szov­jet író, Fegyin ezt a szép meg­állapítást: „A realizmusban úgy dobog az emberi álmok siívc, mint ahogyan Ikarus szíve dobog akármelyik mai repülőgépben.” Baráth Lajosban további szép és nagy alkotói tervek ér­lelődnek. Jogos önérzettel ve­gyítve a kedves öngúny hang­ját, a ! egdédelgetet tebbről így vallott: „A magyar Klim Szamginl szeretném megírni!” — Már dolgozik is rajta. „Díszhal”, — ez lenne a Naity Mü szimbolikus címe. S hogy apró részletekben se tévedjen majd, díszhalakról szóló köny­veket, akvarisztikái szakmun­kákat tanulmányoz... Példaadó irói módszer! Gyárfás Imre A miskolci üdülők, fürdők és pihenőhelyek fejlesztéséért Fazekas László, a városi fanács vb elnökhelyettese Irta l. Miskolc Községfejlesztési alapból járda, klub- és könyvtárhelyiség Borsod megye egyik legné­pesebb és leginkább fejlődő bányász községében, Sajószent- póteren, közeégfejleszlésl alap­ból klub- és könyvtárhelyisé­get létesítettek, A két terem­ből álló könyvtárban több mint háromezer kötet könyv áll majd a dolgozók rendelke­zésére. A klubhelyiségben fő­ként a falubeli fiatalok talál­nak jó szórakozási lehetőséget. Az idén egyébként községfej­lesztési alapból és ugyancsak a lakosok társadalmi munkájá­val több mint másfél, kilomé­teres járdát is építenek. már évszázadok­kal ezelőtt is ve­zető helyet töltött be Észak- magyarország gazdasági életé­ben és mint a hegyvidék és az Alföld találkozásának kapuja, jelentős kereskedelmi, idegen­forgalmi központ is volt. A fel- szabadulás után, különösen az első ötéves tervben nehézipara jelentősen fejlődött és úgy is, mint ipari, úgy is mint keres­kedelmi és mint idegenforgal- frni hely, vezető szerepet tölt be Észa k ma gy a rországon. A város az 1940-es évek 80 ezres lakosú városából 1900-ra 152 ezerre szaporodott és a távlati, kb. 20 éves perspektí­vában 220—230 ezres lélek- számmal számolunk. E nagy­mértékű fejlődés igen komoly feladat elé állítja a városren­dezést. a városépítést. A sokré­tű és nehéz problémák megol­dása mellett azonban igen je­lentős helyet biztosítunk ter­veinkben annak is. hogy a vá­ros lakóinak megfelelő üdülést, pihenést s a szocialista viszo­nyoknak megfelelő szórakozási lehetőségeket biztosítsunk. Emellett évról-évre behatóan elemezzük üdülőhelyeink ide­genforgalmának alakulását és az igényeknek megfelelően igyekszünk anyagi erőnktől függően azokat kielégíteni. Miskolc város vonzóereje el­sősorban pezsgő és nagymúltú ipari, valamint kereskedelmi életében jelentkezik és lénye­gesen kisebb szerepet töltenek be a más városokra egyébként jellemző és elsődlegesen helyet elfoglaló műemlékek, műalko­tások. Az erőteljes gazdasági élet mellett igen komoly szere­pet játszik idegenforgalmi szempontból Miskolc város és környéke. A város déli részén ten’ll el Tapolcafürdő. nyugati részén Hámor. Lillafüred és Omassa. melyek mind Miskolc- hoz, mint közigazgatási egység­hez tartoznak. Ám e területek­nek az erőteljesebb fejlesztése az ország gazdasági helyzete miatt csak az 1050-es évek kö­zepétől indulhatott meg. É te­rületeket a városrendezési tervben perspektivikusan is üdülőhelyekként kezeljük és terveink, célkitűzéseink arra irányulnak, hoev mint üdülési, oihenésl övezeteknek, kommu­nális, kereskedelmi és közleke­dési ellátottsága a legmegfele­lőbb legven. E rövid áttekintés után vizsgáljuk meg az e te­rületeken jelentkező idegen- forgalmi igényt, valamint azo­kat az intézkedéseket, melye­ket a városi tanács azok kielé­gítésére. erején felül eddig tett. Mint már korábban említet­tem. Tapolca Miskolc déli ré­szén terül el, a Bükk lábalnál. Meló,PA'Izéről már a XT—XIT. századból írásbeli dokumentu­maink vannak. Számos Európa­hírű kutató tanulmányozta vi­zének gyógyhatását, melyek közül meg kell említeni dr. Veszetszky és dr. Ilankó Vil­mos egyetemi tanárokat, akik elsőként állapítottak meg a ta­polcai víz rádióaktív tartalmát és bizonyították annak gyógy­hatását. Tapolca erőteljesebb fejlesztése az 1920-as években indult meg, de az akkori kapi­talista törekvéseket tükrözte és elsősorban üzleti célokat szol­gált. Tapolca igazán csak a felszabadulás után vált a dol­gozók kedvenc pihenő helyévé. Az „Életképek” című újság 1847-ben a következőket írja: „A fürdő* regényes fekvésű, s a miskolciaknak szerencsét le­het kívánni, hogy ily gyönyö- I rű mulatóhellyel bírnak. Csak | az a kár, hogy mint majd min- I den magyar fürdőhely, úgy ez is oly szegény, és kényelmetlen énületekkel van ellátva. A für­dőszobák rondák, a lakószo­bák nedvesek, melegek és sző­kék. A komfortnak árnyékát sem találni itt, holott annyi sok idejáró és itt lakó vendég megérdemelné. hogy mind egészség, mind kényelem dol­gában nagyobb tekintettel vol­nának reájuk. Az erdőkben csinált utakra semmi gond. Az egész hegyhát tömött, réteges mészkőből áll. A fürdő felett mindjárt két függőleges mély barlang van. melyek denevérek lakhelyei...” Azóta igaz, hogy több mint 100 év telt el, de lényegesen meg is változott Tapolca arcu­lata. Elég ha csak a leglénye­gesebb intézkedéseket említem: a strand területét kétszeresére növeltük. Az a további ter­vünk. hog>’ a jelenlegi épüle­tek elbontása után komoly, végleges ’és téli fürdőzésre is alkalmas felvevőépületet, meg­felelő kabinokkal, öltözőszek­rényekkel ellátva, valamint hullámfürdőt építsünk. Mint érdekességet említem meg, hogv a strandon korábban nem volt semmiféle vendéglá­tóipari egység. A fürdő vendé­gek „önellátók” voltak, ami­nek az volt az eredménye, hogy különösen vasárnapi na­pákon esténként nagytakarítást, kellett tartani és ládaszámra szedték össze » konzervdobozo­kat és egyéb hulladékokat. Ezért a strandra modem, ol­csóáru vendéglátóipart egysé­get építettünk, ennek következ­tében 2 év alatt teljesen meg­szűnt az „önellátás”, A dolgo­zók szívesen veszik az olcsó meleg étel- és italkiszolrálást. s ami emellett igen fontos: a strand területe rendezett és tisztq. Jelentősen ló és étterem ellátási Tehetősé­geit. A csónakázó tó körülkö- vezésével egyidőbon létrehoz­tuk a Sziget Presszót, mely kellemes helyzeténél fogva rendkívül nagy népszerűségnek Nem az a fontos, mii — hanem az, hogyan végzi az ember Színpad halyett a bánya mélye —Slarc a tör ellen — A hármas jelszó . és a valóság Van Ormosbányán ségf£r$^ amelynek Horváth Ferenc Kl-SE-tltkár a vezetője-. A csapatban négyen van­nak Összesen, A brlgadéros Váradi Sándor vájár, Romrányl János segéd­vájár és a legfiatalabb Thorn Géza, Ő is vájár. — öt már én neveltem y- így a bri­gádvezető, s hangjában egy kis büszke- ség csendül, — Hogy lett bányász? — kérdezem Horváth Ferenctől. — Eredetileg színművészeti főlskolá'-a készültem. Jól sikerült az érettségi is... a felvételi vizsgán la megfeleltem — pedig ugyancsak kikérdeztek —, de sok volt a megfelelt Jelentkező és hely­szűke miatt én kimaradtam. Kissó el- keseredten jöttem haza. és elmentem a bányához .. Azóta ott dolgozom. Kissé elhallgat, azután ígv folytatja­— Nem az a fontos, mit csinál az ember — hanem, hogyan végzi el a munkáját. Es én akkor azt mondtam, inkább legyek Jó hímvász. mint rossz színész. S talán sikerült... Es Horváth Feri azóta a föld mélyé­nek egyik igen lelkiismeretes dolgozója. Brigádvezető lett Alakított egy szocia­lista ifjúsági munkacsapatot s most már fiatal koruk ellenére a legjobbak közé verekedtél: magukat. Legutóbb, amikor Ormosbányán jártam, fővonalat hajtottak, duplaszelvényűt, szénben. 18 —-20 csille szénét adnak ki naponta és kiválóan biztosítják a vágatot Is. Dolgoztakb'£ nyában, Mentőkészülékkcl végezték e nehéz munkát, s bizony volt, amikor 12 órát Is lenn kellett maradni a vágatok­ban. Ott voltak a bányamentők is, és ők segítettek nekik. Miután megtudtam, hogy szocialista óimért harcolnak, megkérdeztem azt ts: milyen a közösségi szellem a brigád­ban? — Valamennyien fiatalok vagyunk, 20—23 évesek, jól megértjük egymást. Ketten nősek vagyunk, ketten pedig ezután nősülnek majd. És elmondta Horváth Feri. hogy jminka után együtt járnak a sport­pályára és kollektiven mennek az iro­daion estekre is. A brigád két tagja a helyi labdarúgócsapatban játszik, és természetesen a másik kettő pedig a leglelkesebb szurkolók közé tartozik. A brigádvezető sem fordított, véglegesen hátat a színpadnak. Az öntevékeny mű­vészeti Csoport, egyik legtehetségesebb tagja. Az irodalmi esték műsorában sok sikert aratott már. Legutóbb pél­dául a Radnóti-esten tapsolt neki az ormos! közönség — és természetesen az ifi-brigád. Mert ahogy Horváth Feri nem hiányzik egyetlen labdarúgó mér­kőzésről sem — a focisták sem marad­nak távol az olyan kulturális esemé­nyektől, ahol brigádvezetőjük is szín­padra lép. (Mint például az irodalmi színpadok miskolci bemutatója, ahol Horváth Feri igen szépen szerepelt.) Nálunk egyre jobban testet ölt a valóságban is az a mondás: szocialista módon dolgozni, élni és tanulni. Ez a hármas jelszó jellemzi legjobban köz- napjaikst. Valamennyien részt vesz­nek az Ifjúság a szocializmusért moz­galomban Az első év követelményeit teljesítették — ott a jelvény a kabát- hajtókákon. Most a második év felada­tain fáradoznak. í , i ígv él a kis kol­Igy dolgozik, ipáivá Ormos­bányán. Napról napra többet tesznek azért, hogv megérdemelten viselhessék a szocialista címet. Vidáman fiatalosan végzik munkájukat Segítenek egymás­nak és ott vannak, ahol valami prob­léma van. És aki azt gondolja: Horváth Ferenc csalódott Ifjú aki azon kesereg, hosv nem lehetett színész — az téved. Fánvásx lett., és nem is akármilyen ... Paulovits Ágoston és látogatottságnak öi-vecd. Modernizáltuk a thermal für­dőt és a régi denevér-barlan­gok helyen modern bártang- lürdő áll a dolgozók rendelke­zésére. Tejvendeglót építek tünk és most van befejezés előtt egy új, teljesen modern zöldvendéglő építése. Befeje­zéshez közeledik Tajxüca csa­tornázása, útjainak és közvi­lágításának korszerűsítése is. Az említett intézkedések és természetesen az a tény, hotp' a dolgozók életszínvonala és érdeklődési köre is állandóan nő, évről évre növelik Tapol­ca látogatottságát. A túrista szállásokon 1958-ban 80 férő­helyen 2608 vendég volt, 1960- ban 698 férőhelyet 4858 vendég vette igénybe. A 20 szobás An­na szálló teljes leterheltséggel működik évek óta. Jelentősen nőtt az idegenforgalom is. 1960 - ban 47 külföldi csoport 2585 résztvevővel. 1961. június vé­géig 68 külföldi csoport 3069 résztvevővel látogatott Tapol­cára. emellett az IBUSZ 15 780 utas szállítását szervezte meg. 1959-ben sátortábor még nem volt Tapolcán. 1960-ban 380 fé­rőhelyes, 1961-ben 1050 férőhe­lyes sátortábor létesült. Jelen­leg 20 SZOT és vállalati üdü­lő működik 267 szobával. 700 férőhellyel. Igen nagy problémát jelent a miskolci dolgozok ki­szállítása Tapolcára. Az el­múlt évben az évi átlagos napi- utasforgalom 5 ezer volt, de a legtöbb nyári vasárnapon 18— 19 ezer utas között mozgott. Legjellemzőbb, hogy 1959-ben a Miskolcról kiszállított utas­szám 2 millió 816 ezer volt, mely 1961-re 3 millió 800 ezer fölé emelkedett. Hasonló a helyzet a fürdő- vendégek számának alakulá­sánál is: 1959-ben 292 000.1960- ban 377 000. 1961-ben 416 000 volt a strandlátogatók száma. Ugyanígy emelkedett a ven­déglátóipart egységek forgalma is. 1959-ben a vendéglátóipari egységek forgalma 5 és fél­millió, 1060-ban 6 millió. 1061- ben 8 millió fölé emelkedett.’ Hasonló a felfutás az élelmi-1 szer-forgalom területén. Végül még egy dolgot szeretnék meg- errtíitenl, mint lényeges és erő­teljesen fejlődő irányzatot; a- gépkocsiforgalmat. A gépko­csin, motorkerékpáron érkezők száma 1959-ben Tapolcán 11 192 volt, ebből autóbusz: 296. 1961-ben 18 384 gépjármúj melyből 1597 autóbusz láto­gatta meg Tapolcát. Ezeknek az adatoknak elemzése kény­szerítő erővel veti fel, hogy a jelenlegi helyzet — annak el­lenére, hogy' saját erőből igen sokat tettünk — távolról sem kielégítő, és ma már olyan helyzet alakult ki, hogy a kor- j mányzat segítsége nélkül e terület problémáit nem tudjuk megoldani. Véleményünk sze­rint a kormányzat segítsége szükséges ahhoz, hogy egy ko­moly strandépületet, egy leg­alább 300 ágyas, thermálvizzel ellátott szállodát, s a közleke­dés megoldása érdekében a kettősvágányú villamosvasútit, valamint új, korszerű kereske­delmi egységeket építsünk a legrövidebb időn belül. Ügy gondolom, hogy az Országos Idegenforgalmi Hivatal, de Miskolc város több mint 50 ezer munkása is jogos igényt támaszt ezen alapvető felada­tok megoldása iránt és Ilyen irányú támogatást az idegen­forgalmi szenek részéről, re­mélem, még is kap a váró«.' Tapolca általános városranderf zésl terve készen van. A váróét tanács lelkesen és szíve«*» fogad e célok elérése érdeké­ben minden irányú támogatást és biztosak vagyunk benne,1 hogy kormányzatunk — mhrt sok más területen — itt íw £ segíteni fog. * (FolytatitdU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom