Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

ESZAKMAGVAKORSZAG Szerda, 1962. má jus 9. Arab tüntetés Algírban Algír (Reuter AFP) Algériában hétfőn 30 halott­ja és 29 sebesültje volt a ter­rornak. A legtöbb merénylet színhelye Algir volt, majd Órán és Tlemcen következett. A hétfő délutáni arab tün­tetés két órán át igen nyugta­lan légkört teremtett Algír­ban. Az európai lakosság kö­zött pánik tört ki. A kávéházak becsuktak, a kereskedők lehúz­ták üzleteik redőnyét és a já­rókelők futva menekültek la­kásaikba. A mintegy 300 főnyi Canal hallgat arab fiatalt, aki a város köz­pontja felé tartott, a karhata­lom visszaszorította. Néhány európait, akiben plasztikőrt gyanítottak, az FLN rendfenntartó cso­portja átadott a katona­ságnak. Az algíri nagyobb méretű házkutatások során a leigazolt 1264 személy közül 152 embert tartottak őrizetben további nyomozás céljából. Száznyolc­vankét géppisztolyt és 172 más típusú lőfegyvert találtak. Koszigin a szovjet kormány teljes támogatásáról biztosította Indonéziát Moszkva (MTI) Kedden este a szovjet kor­mány fogadást adott az Indo­néz Köztársaság Moszkvában vendégeskedő kormányküldött­sége tiszteletére. A fogadáson megjelent Aiekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, And­rej Gromiko külügyminiszter, Rogyion Malinovszkij honvé­delmi miniszter, Zaharov, a Szovjetunió marsalija és több más vezető szovjet államférfi. Ott volt dr. Subandrio főmi­niszterhelyettes, külügyminisz­ter vezetésével az indonéz kor­mányküldöttség valamennyi tagja. Koszigin pohárköszöntőjé­ben kijelentette, hogy az in­donéz kormányküldöttség moszkvai tartózkodása nagyon gyümölcsöző volt. Mint mon­dotta, kedden fontos egyezmé­nyeket írtak alá, amelyek új lépést jelentenek a szovjet— indonéz barátsági kapcsolatok erősítéséhez. Koszigin hangoztatta, hogy a szocialista tábor és a világ békeszerető népej támogatják Indonéziát. A szovjet kormány és a nép minden eszközzel tá­mogatja Indonéziát abban, hogy felszabadítsa Nyugat-Iri- ánt. Subandrio külügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy a kedden aláirt egyezmények to­vább fejlesztik a tavaly Moszk­vában megkötött Mikojan— Nasution egyezményeket. A szónok befejezésül éltette Hruscsov miniszterelnököt és a szovjet népet. Drágul u megélhetés Argentínában Buenos Aires (Reuter) Argentína még sohasem volt olyan súlyos gazdasági helyzet­ben, mint ma — állapította meg rádióbeszédében Alvaro Alsogárav, Argentina új kor­mányának gazdasági minisz­tere, aki ezt a tisztséget már Frondizi volt elnök kormányá­ban is betöltötte. Rádióbeszédében Alsogaray feltárta, hogy az ország arany es valutatartalékai egy év alatt 700 millió dollárról 180 millió dollárra zsugorodtak, az elmúlt esztendő külkereskedelmi mér­lege 500 millió dolláros hiány­nyal zárult, és az idei költség­vetésben valószínűleg 50 mil­liárd peso hiány mutatkozik majd az év végén. A gazdasági miniszter ki­jelentette, hogy „az ország minden egyes Jakójának” vál­lalnia kell a gazdasági válság orvoslásának terhét, ami — a miniszter szavai szerint — azt jelenti, hogy tovább drágul a dolgozók millióinak- megélhe­tése. Ismeretes, hogy a. meg­élhetési költségek a Guido-kor- mány hivatalbalépése óta már­is 22 százalékkal emelkedtek. Az ország közvéleményének megny u gla tásá ra Alsogaray bejelentette, hogy tárgyaláso­kat folytatott nemzetközi pénz­intézetekkel, valamint az Egye­sült Államok pénzügyminiszte­rével és ezek kilátásba helyez­ték ..segítségüket” azzal a fel­tétellel, hogy „az argentin gazdasági körök ésszerűen vi­selkednek”. Az algíri kikötőben mindösz- sze 500 rakodómunkás jelent­kezett a szokásos három-négy­ezer fő helyett. A rakodómunkások a múlt- hetj vérengzés után nem mozdulnak ki otthonaikból. Qranban az új város arab negyede közelében lévő lakta­nya előtt két erős robbanás történt. A robbanást lövöldö­zés követte, öt polgári sze­mély meghalt. Az Algírból kiinduló vasúti forgalmat megszakította a pá­lyatest fölötti egyik átjáró híd beomiása. A hidat öt plasztik­bombával robbantották fel. Dél-Franciaországban az OAS emberei megrongálták a Párizs-Barcrlona vasút­vonalat. A plasztikbomba-robbanás né­hány órára forgalmi akadályt idézett elő. A francia államvédelmi ha­tóság hétfőn megkezdte André Canal, az OAS franciaországi hálózatának „fekete monokli” fedőnéven ismert és vasárnap letartóztatott vezetőjének ki­hallgatását. Canal hallgatásba burkolózik, nyilván, hogy ez­zel időt nyerjenek bűntársai és a nyomozás elöl menekülhes­senek. Távirat csehszlovák álíamíérfiaknak Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány. elnöke a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagy nemzeti ünnepén, felszabadu­lásának 17. évfordulóján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány és az egész ma­gyar nép, valamint a maguk nevében meleghangú üdvözlő táviratot küldtek Antonin Novotny-nak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének és Viliam Siroky-nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minisz­terelnökének. Az évforduló alkalmából Pé­ter János külügyminiszter táv­iratban üdvözölte Vaclav Dá­vidot, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügymi­niszterét. A nemzeti ünnep alkalmá­ból Brutyó János főtitkár a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa nevében táv­iratban üdvözölte a Csehszlo­vák Szakszervezetek Központi Tanácsát. (MTI) Urenepi pillanat A május 5-én üzembe helyezett Rudabányai VasércdtisftótntI épí­tői. tervezői és a vasércbánya kiváló bányászai kitüntetéseket: kaptak jó munkájukért. A kitüntetéseket Czottner Sándor elv- társ, nehézipart miniszter adta a mű dolgozóinak. Az elnök­ségben helyet foglalt többek között llaracska Imre elvtárs mi­niszterhelyettes. Veres Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezet'ője és Imre József elvtárs, az edelényi járási pártbi­zottság első titkára. A képen; az úttörőktől körülvett elnökség tagjai megtapsolják Czövek Imre vasércbányászt), aki átveszt Czottner elvtársiéi a bányászat kiváló dolgozója kitüntetést. Miskolc háztetőin is egyre több a televíziós antenna. Az utóbbi napokban különösen, szinte ugrásszerűen megnőtt a tv-tulajdonosok száma. Igen jó dolog ez, hiszen egyre több ember ismeri meg a korszerű technika vívmányát, és a kép­ernyőn keresztül az ország és a világ nagy eseményeit. De nemcsak az antennák száma nő szerte a megyében. Nő azok száma is, akik bosz- szankodnak és szidják a ke­reskedelmet. Miért? Egyszerűen azért, mert nem lehet tv-kábelt kapni, enélkül pedig nem szerelhető fel az antenna. Aki televíziót vásárol, csak 20 méter kábelt kap, akkor is, ha 35—40, vagy esetleg 50 méterre lenne szük­sége. Pesten nem Okoz prob­lémát a tv-antennák felszere­lése, hiszen a fővárosi adó nagy erővel sugároz, a szoba­antenna is jól veszi az adáso­kat. Miskolcon viszont, ahol az avasi erősítő csak 50 wattos erővel továbbítja a képhullá­mokat, szükség van tetőanten­nára. Kábel viszont nincs ele­gendő. Mit mond erről Árvái Lajos, a misKolci RAVILL vezetője? Két évvel ezelőtt még nem okozott gondot a kábelvásárlás. Most azonban egyre súlyosabb gond, hiszen ismét nagy szám­ban vásárolják a Kékes tele­Az élet k És most. nézzük, mit mutat az 1962. első negyedévi mérleg. A sajószentpéteri gyaluk 65,7 százalékos tervteljesítést pro­dukáltak. Több jövesztő gép nincs használatban (!!). A Kó- ta-féle felrakóknál és a Hidasi­gépeknél viszont fejlődés ta­pasztalható. Az előbbiekkel 103,8, az utóbbiakkal pedig 110,7 százalékos teljesítményt értek el. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy nap­jainkban mindössze csak 4 da­rab Hidasi van üzemben. Ilyen mérleg után aligha le­hetnek derűlátóak, akik felelő­sek a bányák gépesítéséért. Pedig a tröszt szakemberei nagyon sokat segítenek az üzemeknek.' Szinte naponta el­járnak a problematikus mun­kahelyekre, s jó tanácsokkal, meggyőző érvelésekkel magya- rázgatják a gépesítés előnyeit. Még sincs megfelelő ered­mény. Mi hát ennek az oka? Sok helyen az újtól való tartózkodás, a megszokás, a kényelmes­ség. Ha azért tartózkodnának egy géptől, mert az rossz, ért­hető lenne, de ha pusztán azért az idegenkedés, mert új, erre már nincs elfogadható magyarázat. Az ilyen helytelen előítéletek általában alaptala­nok. Az tény, hogy egy új technológiai folyamat sok mindent rejthet magában, — jót is, rosszat is. De igyekez­zünk úgy irányítani a munkát, hogy ne csak a rosszat, hanem i jó, az előnyös tulajdonságokul is ki tudjuk használni. Ne saj­nálják az aknák vezetői és s géphez beosztott bányászok azt az időt, amely alatt meg­ismerhetik. megtanulhatják a; új masinák szakszerű kezeié, sét, működtetésit, — mert ez is döntőd Lehet bármennyire víziót. A megyében van olyan bányásztelep, ahol több a te­levízió, mint a rádiókészülék. Sokan — és egyre többen — a csehszlovák adókat is fogni akarják, de ehhez új antenna szükséges. Az antennához pe­dig újabb 20—25 méter, vagy ennél is több kábel kell. Nem régen történt, hogy az egyik toronyház lakójának 50 méter hosszú kábelra volt szüksége, hogy felszerelje antennáját. Igen nehéz úton tudta csalc megszerezni. Évenként kell cseréim a kábeleket, amelyeket megron­gál az időjárás, hajszálrepedé­sek keletkeznek rajta, szóval igen nagy a kereslet. Budapes­ten van tv-kábel, több is, mint kellene, az eladó szinte rábe­széli a vevőt, hogy ne 30 mé­tert vegyen, vigye el a száz­méteres tekercset. Igen ám, csakhogy nem mehet mindenki Budapestre, hiszen többe kerül 1 az ,útiköltség, mint a kábel. Csupán arról van szó, hogy ] jobban kell elosztani, a helyi igén veknek megfelelően. A kérdés azonban még ezzel sincs megoldva megnyugtatóan. Tökbet kell gyártani, mert egyre több a tv-tulajdo­nosok száma, s azok száma is, akik kicserélik a már 2—3 érv­vel ezelőtt felszerelt vezetéket. A vásárlók a kereskedelme ö szidják, holott nem a kereske­delem, nem az eladó a hiba-.. A Budapesti Híradástechnikai Vállalatnak kell megvizsgálnia, ‘hol mennyi az igény, melyeit ’azok a meprék, ahol nagyobb ;mennyiségű kábelre van szük­ség. Csak így lehet megoldani ’a ma még igen sok embert érintő és bosszantó problémát, ( Megkerestük a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Válla­lat főraktámokát, Puskás Ist­vánt is. Ezt mondotta: pilla­natnyilag érkezett egy nagyobb [szállítmány, van kábel, de ez >is csak egy időre elegendő, mérj , több kellene. Most, hogy rész- , letre vásárolható a Kékes te­levízió, nagyon sok, száz- és I százezer méter kábelre lenne szükség. | Nincs még T-el osztó, körtet • kapcsoló, foglalat, Miskolcon is [ átszereiték a 110 voltos feszül U , séget 220-ra, de cscngőreduk- ’tort még nem lehet kapni, mű- > cser ép sincs a tv-antenna tar­• tóoszlopához, nincs tv-antenna .tartozék, külön-külön nem lo­1 hét kapni fontos cikkeket. S J amikor a kereskedelem vezetői • szóváteszik ezeket., ezt a vá- *laszt kapják: majd megoldód- snak a problémák. Ez igaz, \ minden megoldódik egyszer, ide ez \aválasz nem kielégíti • hiszen ha egyszer valaki tv t ^vásárolt, látni is akarja a mii. ^sorokat. Az eladók azért van- jnak. hogy eladják az árut, da «ha nincs, ők sem adhatnak a ) semmiből. Az viszont igen ho- flyes lenne, ha a kábelt gyárid b vállalat végre felmérné a helyt >zetet és az ígéret helyett több ? tv-kábelt és más cikket gyárt stana. Nem szabad várni, míg 5 a probléma „megoldódik”, eset Rekedni kell, hiszen filléres J dologról van szó, de olyan fiit íléres dologról, amely ma mát1 5 hozzátartozik a kulturált em-J £ber mindennapi életéhez. 2 — szegedi -* i Is jó az a gép, ha avatatlan S kezekbe kerül, „elromlik”. ÉsJ azt szokták mondani, hogy < a rossz gép nem segítőtárs £ Amikor a gépesítésről bőszé-* lünk, arra is gondolnunk kell,] hogy nálunk a műszaki fej-* lesztés nemcsak gazdasági, ha-* nem szociális célokat is szol-J gál. Nemcsak azért gépest. * tünk, hogy többet, jobbat ter-S melhessünk, hanem azért is,í hogy megkönnyítsük a bányá-J szók mindennapi munkáját. És? ez, ha valahol, hát a bányá-« szatban nagyon fontos. A föld 5 mélye nem adja olcsón féltve« őrzött kincsét, a szenet. Az év-< ezredek nyugalmát háborgató J bányászok munkája szép, de* fáradságos. Segítsünk hát,* igyekezzünk elérni, hogy mi-] nél kevesebb verejték hulljon S a szénfalak mentén. És ez csak5 úgy lehetséges, ha gépesítünk,« automatizálunk, ha szívesen! fogadjuk azt, ami új — és jó.^ Nem lehet, élesen elhatárol- * ni, hogy kinek a gondja a gé-< pesítés; Sokszor azt mondják:] a műszakiaké. Részben. Nekik« kell segíteni abban, hogy a fi-] zikai dolgozók eredményesén < használhassák a bányagépeket.] De legalább ilyen szívügye le-< gyen a gépesítés a bányászok-J nak is, mert többre van szűk-, ség az úgynevezett „hivatali”] kötelességnél;. < Az élet követel! — Igen. A. fejlődés, a változás örök. Ami] tegnap még új volt, ma talán, megfelel —, de holnap már el-] avult Ezt a fejlődést pedig, nem lehet megállítani, legfel-« jebb gyorsítani, vagy lassítani.] Az előbbi erény, az utóbbi vi-« szont nagy hiba. ] jPaulovite Agosloű ; a lapát. Ez a nézet burkoltan azt vallja: pénz nélkül nincs műszaki fejlesztés. Elfogadhat­juk? — Nem. Hiszen sok példa van arra, hogy beruházás nél­kül, ésszerűsítéssel, újítással nagy gondokat is megoldottak És van példa arra is — éppen Borsodban —, hogy drága pénzen vásárolt masinák, biz­tosító elemek, gazdátlanul vár­ják sorsukat. Felvetődik tehát a kérdés: mi ennek az oka? Gépesítésről beszélünk, új gépeket kérünk, a meglévőket pedig nem hasz­náljuk ki? A számok tükré­ben éves szinten is negatív ké­pet alkothatunk például a Borsodi Szénbányászati Tröszt gépi jövesztéséről és rakodásá­ról. Három széngyalu közül sokáig csak egy működött, most már kettő üzemel Sa.ió- szentpéteren. Négy Gornyák- kombájn is kihasználatlanul hever és a Sahtyor-gép sem termel több mint egy eszten­deje. Tavaly a meglévő 38 Kóta-féle kisfelrakók közül át­lagosan mindössze 17 dolgo­zott, feltörés fúróból és a P—3 rakodókból pedig egy sem volt használatban. A Hidasi- felrakókra nem készített ter­vet a tröszt, de itt is szembe­tűnik, hogy a meglévő 14 da­rabból tavaly két, ez idén pe­dig mindössze 4 darab van használatban. A gépek ilyen kihasználása következtében azután nem is csoda, hogy a tröszt gépi jöresztési tervét 1961-ben 61,4, gépi rakodási tervét pedig 93,2 százalékra teljesítette. Ez egyébként any- nyit jelent, hogy 80 000 tonná­val jövesztettek kevesebbet géppel, a rakodásnál pedig 5000 tonna az adósság; élet modem, korszerű fejtése, senki sem vitatja. Mindenki azt tartja: Könnyíteni keH a bányászkodáson, ahol és amit lehet, gépesíteni kell. Ügy is lehetne mondani a gépesítés az egyik központi kérdés. Azt senkj nem mond­ja, hogy ennek a törekvésnek nincs látszatja. Van. De kevés. Borsod sokkal előbb járhatna a bányák műszaki és technikai fejlesztésében, ha nem volná­nak olyan gyakoriak a vissza­húzó tényezők. Milyen sokszor hallani, hogy a bányák gépesítésének ob­jektív akadályai vannak. Vize­sek a borsodi aknák, laza a talp, vetőselc a szénmezők, nagy a nyomás, kemény a szén, meg ki tudja mi mindent fel­használnak érvelésnek. Az ér­vek azonban csak részben fe­dik a valóságot. Néhol csak­ugyan nehéz volna a gépesítés. De most nem is azoki'ól a he­lyekről akarunk szólni. Van­nak aknák, ahol azért nem lehet gépesíteni, mert idegen­kednek a technikától. Már pe­dig műszaki haladás, techni­kai előrelépés csak akkor van, ha a termelést közvetlenül érintő berendezéseket újabb beruházásokkal növelik, vagy a meglévő gépeket tervszerűb­ben, céltudatosabban használ­ják ki. Sajnos, esetenként egy téves , nézetet is tapasztalhatunk. i Azt mondják, a műszaki fej- ■ lesztés, a gépesítés egyszerűen beruházási kérdés. Ha vásárol­nak új gépeket, lesz fejlődés. , ha nem, marad a csákány meg • Azt szokták mondani: a régi mindig nehezen adja át he­lyét az újnak. Ez igaz is. Hi­szen gondoljuk csak el, meny­nyi harcot, küzdelmet jelent néha az előbbrelépés az élet valamely területén. Milyen nehéz esetenként .szétszaggat­ni a megszokás béklyóit, mi­lyen nehéz megértetni, hogy az élet újat, a tegnapinál job­bat követel. Néni dolgozha­tunk ma úgy, mint tegnap, meid, akkor soha nem lépnénk előre a technikában, a kultú­rában, a tudományokban. Eí ezért vállalni kell a harcot, a küzdelmet, az újért való fára­dozást, még akkor is. ha néha megrekedt gondolkodásúak közönyével, vagy mi több gáncsoskodásával találkozunk. Sokszor nem is az elmélet- Ken, hanem a gyakorlatbar van a hiba. Ismerek olyan embert, aki szívesen hallja s 1 rádióban, olvassa az újságban hogy valamely üzemben ú; technológiai eljárások meg­honosításával kétszeresére emelkedett a termelés és felé­re csökkent az ott dolgozói fizikai igénybevétele. Csak ugyan nagyszerű dolog ez Tetszik is neki. De amikoi másnap a „gyakorlatban” kát egy új gépet és gondoskodn kell annak üzembe helyezésé Tői, már alábbhagy a lelkese dés és felül kerekedik az újtó való tartózkodás. Ezúttal csupán egy dolognál a bányák gépesítésénél, ; •«énbányászat műszaki fej lesztésénél időzünk el kissé. Azt, hogy milyen nagy je lentőségű a megszenesedet Ilire! lelve!! filb Iáiéit... városi, vagy a kohászati üzemek pártbizottságára küldjék be. A sárospataki tagozatra jelentkezők az illetékes járási pártbizottságok­hoz juttassák el kérelmüket. Az egyetemre való felvétel fel­tételei: Felvételüket kérhetik, akik érett­ségivel, vagy ennek megfelelő ál­talános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marx­ista Ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola hallgatója, vagy ezekre kérte fel­vételét. A pályázók felvételi vizsgát tesz­nek az eddig megszerzett marxista ismereteik alapján. A pályázat az egyetem által ki­adott kérdőívek alapján történik. A kérdőívek beszerezhetők: a me­gyei pártbizottság ágit. prop. osz­tályán, a nagyüzemi és járási párt­bizottság okon, a Miskolc városi pártbizottság ágit. prop. osztályán. A pályázatot a kérdőívet kiadó pártbizottságra kell beküldeni má­jus 19-ig. A pályázat tartalmazza: 1« Részletes önéletrajzot. 2. Az illetékes pártszervezet (pártbizottság) javaslatát. 3. A vállalat, Intézmény javasla­tát és igazolását jelenlegi munka­köréről. Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága Az MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének X9G2—63-as tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt-, állami-, tömegszervezeti funkcio­náriusok, értelmiségi dolgozók es a vezető propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását egye­temi színvonalon biztosítsa. A ta­nulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a másodikon politikai gazdaságtant, a harmadikon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történe­tét tanulják. A tantárgyakból ne­gyedévenként beszámolót, féléven­ként vizsgát tesznek. A tanulmá­nyi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyít­ványt kapnak. Az egyetemen heten-, ként egyszer, szerdai napon dél­után 5—8 óráig kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként, fizetendő. Az egyetem hallgatóinak a magyar forradalmi munkás-paraszt korm^nv (XI. 21.) határozata alapján a fél­évi vizsgák előtt 6 nap, az éwégl vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az esti egyetem székhelye: Mis­kolc, Tizeshonvéd u. 21. sz. Az egyetemnek Ozdon és Sárospata­kon tagozata van. Oktatási napok: Özdon: hétfő, Sárospatakon: csü­törtök. Az ózdi tagozni ra jelentke­zők kérelmüket az ózdi járási, FáSyázaii felhívás az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom