Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
Vasárnap, 1062. május «. fSZAKWAGV AKOftSKAG 5 *■ Palkonyán jól halad a munka érvekre és nem gördítenének Kel motoros lordul be a U- szapaikonyui Petőfi Tsz portájára. Ahogy lekászálódnak, mindjárt szemet szúr az udvaron állóknak, hogy nyakig sárosak. — Hát ti meg hol jártatok abban a nagy sárban? — kérdik. A föagronómus, Pallagi Imre meg a három gépállomási bri- gádvezetö végignézik egymást, aztán nevetve válaszolnak: — Fürödtünk. — Az ártéren? — Ott. — Megszákkadt már, lehet szánlani? — érdeklődnek többen is. Pallagi elvtárs kissé mérgelődve sorolja, hogy már szárazabb is lehetne, néhol még elfúl benne a gép, de azért a magosabbján már elmegy, bele lehel akasztani az ekét. Velük is kibabrált a Tisza, elöntötte u (sz ártéri földjeit. A folyónak ez a kis kiruccanása jelentős károkat okozott, több mint hatszáz holdnyi szántót járt meg a viz, 41 hold borsót, 81 hold lucernát tett tönkre és tetemes erdőgazdasági kár is keletkezett. A kárbecslők több, mint egy millió forintnyi veszteséget mértek tel. Ezt a nagy ..érvágást" nem könnyű helyrehozni, de a tsz vezetősége máris intézkedéseket tett; a keletkezett kiesés pótlására. .Az állattenyésztésben bizonyos átcsoportosítást hajtanak végre, a tervezettnél több szarvasmarhát és sertést hizlalnák meg. egyúttal az öntözés fokozását is tervbe vették. A kései tavaszodás ellenére is gyorsan befejezték a tavaszi tennivalókat, s az ártér kivételével mindenütt földbe került a mag, elvetettek a krumplit, a kukoricát, a cukorrépát meg már meg is sarabolták. A kapások termelési tervét a tagság önkéntes vállalására építették lel. Végigjárták a házakat, összeírták, ki mennyi kapást vállal, s a végén kiderült, hogy még mintégy 100 holddal többet vállaltak a tagok, mint amennyit kapásból eredetileg terveztek. A vezetőség magabiztosan tekint a holnapi tennivalók elé. Az önkéntes munkavállalás eredményességében senki sem kételkedik. Vezetőség, tagság egyaránt megvan győződve róla. hogy mindenki lelkiismeretesen elvégzi a magaválJalta feladatot. A munkává Halasi kedv tel keltésében nem kis szerepe van az éj premizálási rendszer alkalmazásúnak, mely nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkára is ösztönöz. Tavaly még gondok voltak a kapások megművelésével, kapálatlan föld is maradt. Az új módszer felszínre hozza a családok „rejtett" erőtartalékait is, a tsz-tagokat érdekeltté ■tellek abban, hogy családtagjaikat is bevonják a közös munkába. A termelőszövetkezet egyik legnagyobb gondja most az. hogyan tudnák hasznosítani az árvízjárta 650 holdnyi hullámteret. A maguk erejéből nem képesek megbirkózni ezzel a feladattal. A gépállomás vezetői azonban segítenek. Ha eke alá szikkad a töld. annyi erőgépet küldenek ide. hogy néhány nap alatt előkészíthessék vetésre a földet. A következő feladat a vetés lenne, s itt van a bökkenő. A kukorica vetésideje lényegében lejárt, s az illetékesek csupán röv i d t eny eszi d ej ű. kish ozám ú kukoricát akarnak biztosítani a termelőszövetkezetnek, vagy vessen a tsz szokványkukoricát — ezt mondják. A helyismeret birtokában a palko- nyaiak azt bizonygatják, hogy az ártér kiváló földjében még akkor is kielégítő termést hoz a hibridkukorica, ha május 20- ig vetik el, s kár lenne kishozamú kukoricával bajlódni Annak is ugyanannyi munka kell, s nem hálálja meg kellően az emberi szorgoskodást. Helyes lenne, ha hallgatnának a helyi adottságokból fakadó Borsod megye tsz-ei az idén a tavalyinál több, csaknem 12 ezer holdon termelnek cukorrépát. A több évtizedes cukorrépa-termelési múltra visszatekintő 12 taktaközi községen kívül az idén az cdelényi janisban. valamint Mezőcsát és Mezőkövesd környékén növelték a tsz-ek cukorrépa termő területeiket. Noha a késői tavaszodás hátráltatta a cukorrépa vetését, azt szombatra sikerült mindenütt a földbe tenni. A taktaközi termelőszövetkezelek az asszonyokból és fiatalokból alakítottak brigádokat a cukorrépa vetésére. A mezőkövesdi és az edelényi járásban a gépállomások nyújtottak segítséget. hogy a cukorrépamag időben a földbe kerüljön. Ott, ahol a cukorrépát április elején sikerült elvetni — mint többek között Taktahar- kány. Taktaszada és más községekben —. hozzákezdtek a cukorrépa sarabolásához is. A vető-brigádok átalakultak növényápoló munkacsapatokká. Naponta átlag négyszáz fiatal és asszony dolgozik a cukorré- patáblakban. A szombatra virradóan hullott eső, a szakemberek véleakadályt a hibridvetömag beszerzése elé. Kérdésemre, hogy az aránylag nagy összegű kiesés ellenére meglesz-e a tervezett 35 forintos munkaegység értéke. Pallagi elv társ magabiztosan válaszolt: — Annáik meg kell lennie, és meg is lesz. Semmi máson nem múlik, mint. a tagság munkáján. Az eddigi eredményeink biztatóak. Állattenyésztésünk jó. sikerült jól áttelel- tetni az állományt, sőt, még a zöldtakarmányozásra való áttérésre is maradt silónk és száraz takarmányunk. Ered- Vnényesen foglalkozunk csirkeneveléssel is, eddig már 5 ezer darabot adtunk át. s még körülbelül ennyit, felnevelünk. A kertészettől is sokat várunk. Nyolcvan holdon kertészkedünk s az egészei öntözni tudjuk majd. Nap mint nap 60— 80 nő és férfi dolgozik a kertészetben. különösen kiválik a munkában a 18 tagú KISZ- munkacsápat. A fiatalok lelki- ismeretesen szorgoskodnak, nem tűrik egymás között a lazaságot. A jó munka a legfontosabb feltétele annak, hogy a tisza- palkonyái Petőfi Tsz tagsága elérje a tervezett 35 forintos munkaegység értéket, s az eddigiek azt bizonyítják, hogy a munkával nem is lesz baj Tiszapalkonyáin. <g. ni.) menve szerint, mind a már kikelt, mind pedig a most vetett cukorrépának igen jót (esz. és gyors növekedéssel, illetve keíéssel számolhatunk.------oOo-----N égy millió süllőikra a borsodi vizekben A mintegy 26 ezer kataszt- ralts hold vizteruleltel rendelkező Eszak-magyarországi Horgászegyesülel, az előző évek gyakorlatához hasonlóan, az idén is gondoskodott a halállomány pótlásáról, szaporításáról. Az egyesület különböző vizeibe már az ősszel 55 mázsa öt-liúsz dekás pontyivadékot telepíteti. Ezenkívül az idén száz süllőíészket. vagyis több mint négy millió ikrát helyezett el a miskolciak és borsodiak legkedveltebb horgászterületen, a. Nyékládháza környéki tavakba. A borsodi és a miskolci dolgozók körében egyébként az idén is nagy az érdeklődés a pecázas iránt. Eddig mintegy ezernyolcszázon iratkoztak be az egyesületbe, illetve vallották ki a horgászást engedélyt. Befejeződött a cukorrépa vetése Borsodban A politikai és a gazdasági munka egysége a termelőszövetkezetekben N emrégiben a tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezetben beszélgettünk az életről, a munkáról. A község alig több mint egy esztendeje választotta egyhangúlag a közös utat, s mér az első év is meghozta a becsületes munka gyümölcsét. Többet termeltek, többet osztottak egy-egy munkaegységre, mint bármely más új közösség és többet, mint sok légi. tehát a közös munkában tapasztaltabb kollektíva. Mégis meglepő érettségre vallott, ahogy az egyik termelőszövetkezeti ' tag, tegnapi középparaszt, mintegy summ ázásként véleményt nyilvánított az új életformáról és a távlatokról általában: — Nem panaszkodhatunk az első hónapokra sem, de mi nem is fogunk soha. Ennek az az oka, hogy a mi falunk mindig olyan összetartó nép volt. Amit a többiek akarnak, azt akarom én is. Tavaly döntöttünk, elfogadtuk a párt javaslatát, megalakítottuk a közösséget. S utána már nem volt. netn is lehet vita. Mindnyájan azt nézzük, arról, beszélgetünk, hogyan legyen több. S hogy lesz is több. arra biztosíték a munka. Olyasmi nem fordulhat elő, hogy én mást teszek, mint amit mondok. Mert ebben rejlik a boldogulás. Azért meglepően tartalmas ez a megállapítás — s természetesen ezt mindenben fedik a tények is —. mert igen pozitiven sűríti mindazt, ami feltétele a termelőszövetkezetek erősödésének, boldogulásának. S hadd említsem még mer, hogy a ladányi szövetkezet, a Magyar Róna Tsz egységes, mindenki által tisztelt vezetőséggel és erős pártszervezettel rendelkezik. Több termelőszövetkezeti tag a párt tagja, tagjelöltje lett. s mind a vezetők, mind a kommunisták alapvetően azon munkálkodna^. hogv a tettek mindig egybeessenek a szavakkal. Nem gyűléseken, szemináriumokon, magyarázkodásokkal teszik ezt elsősorban, hanem munka közbem . — Gyerünk, csináljuk: mert másként nem adhat többel a termelőszövetkezeti forma sem. A tiszaladányiak példája természetesen ma még nem általános, azonban követendő. Hiszen a falu felemelkedésének, s ezzel hazánkban a szocialista bázis megerősítésének három fontos feltétele van: elsősorban egvre többel: termelni a szövetkezetekben. Ez elsőrendű tényező. Ezt kell szolgálnia az elvi egység megteremtésének és a társadalmi egység, más szavakkal: az egységes paraszti osztály kialakításának. Tiszaladány községben a különböző sajátosságok, a mindenkori nagy összetartás révén nem alakult ki számottevő ellentét a falu közösségének egyes rétegei között, s a nagyüzemi gazdálkodásra, a szövetkezésre már régebben is történtek kezdeményezések. S most. hogy megteremtették, szocialista talajon, nincsenek lényeges elvi különbségek sem. Ami pedig a gazdasági erősödést illeti: a ladá- nyiak nem sajnálják sem az erőt. sem a befektetést még akkor sem. ha ez pillanatnyilag külön-kíilön. kinek-kinek* a zsebét, érinti. Ebben rejlik a Magyar Róna tagságának boldogulása. Hazánk, egész társadalmunk boldogulása. népgazdaságunk erősítése érdekében ilyen akarat és cselekvési egység kialakítására van szükség megyénk, hazánk valamennyi községében, termel (».szövetkezetében. E zért állapította meg egyértelműen március végén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, hogy falun a legfontosabb feladat most a többter- mclés és ennek érdekében a megfelelő, eredményes gazdasági és politikai munka. S ezért tanácskozott néhány nappal ezelőtt hosszasan, részletesen a falun végzendő nagy munkáról a megyei pártbizottság ülése is. A feladat, természetesen, nem könnyű. Azonban reális, mert megvannak hozzá a szükséges alapok, a szükséges feltételek. Számottevő erőt szabadított fel — egész társadalmunkat értve —. hogy ma már nincsenek alapvető ellentetek a munkásosztály és a parasztság közüti. Így az erői most már az azonnal gyümölcsöző munkára: a mezőgazdasági termelés növelésére lehet fordítani. Számottevő a változás pártunk helyes politikája következteben talun is. Nincsenek az osztályharcot, a falu társadalmán belüli nézeteltéréseket szító, akarva-csináit szabályok, rendeletek. Az ember igazi értékét — származásától, volt osztályhelyzetétől függetlenül — a végzett munkája szabja meg. S ezek mind-mind a nagy cél sikeresebb, gyorsabb megközelítését segítik. A még meglévő konzervatív nézeteket, az évszázados, évtizedes hagyományok szőtte érzelmi • szálakat azonban nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, szétszaggatni. Ez hosszadalmas folyamat Hogy a folyamat meggyorsuljon, hogy ne zavarják rosszakaratú, vagy téves felfogásokon alapuló kisebb, nagyobb konfliktusok, alapos, jól átgondolt politikai munkára van szükség. Ezért hangsúlyozzák a párthatározatok is, hogy a gazdasági munka mellett nem hiányozhat az egészséges, új lalut. új egységet kovácsoló politikai munka sem. Természetes dolog azonban. hogy a két feladatot a két munkát soha nem lehet, nem szabad különválasztani. Társadalmunk, pártunk egyik nagyszerű fegyverténye volt. hogy az elmúlt két esztendőben megoldottuk a falu gazdálkodási formájának átalakítását, s ugyanakkor nem csökkeni, hanem megfelelő mértékben növekedett a terméshozam. Ezt csakis a gazdásági és politikai munka egységével valósíthattuk meg. S erre van szükség ma és az elkövetkezendő esztendők során is. „Nincs, nem lehet tiszta pártmunka, vagy tiszta gazdasági munka" — állapította meg a megyei pártbizottság ülése. Hiszen a kettő szorosan összefügg, a kettő egymást kell, bear kiegészítse. Ha jó a munka, ha jó a termés, ha a nagyüzemi módszerek hasznosítása gyümölcsözik, akkor a tegnapi egyénileg dolgozó paraszt egyre inkább szívébe zárja, egyre inkább a leghelyesebb formának tartja a termelőszövetkezetei. a szocialista gazdálkodási formát. A politikai munka tehát akkor jo. akkor szolgálja igazán egész társadalmunk ügyét, ha a jobb. gyümölcsözőbb munkára serkent. Ezért is ért és ér el sikereket az a termelőszövetkezet, ahol a pártszervezet munkája — elsősorban a kommunisták példámul,)- fásán, serkentő szaván ál — mindenkor a közösség erősödései, az eredményesebb tetteket szolgálja. Termelőszövetkezeteink, tsz-pártszervezete- ink körében mindennapok dolog — s jó dolog . hogy munka közben, a tellek közben beszélgetnek, vitáznak az ország, a falu ügyéről, egyént és közös problémáikról. Ez az igazi, az igazán tettekre nevelő szeminárium, az élet, a fejlődés nagy szemináriuma. ■ Természetesen szükség van szervezettebb politikai nevelő munkára. S ebben is van elóbbrelépés. A tsz- lagok ezrei vettek részt’ az elmúlt evben is szervezeti politikai oktatásokon és a különböző mezőgazdasági szaktanfolyamokon egyaránt. Sokat segítenek a különböző kérdések, nézetek tisztázásában a patronáló üzemek munkásai, kommunistái és a tanácsadásban, a jó tapasztalatok elterjesztésében — hivatásuknál fogva — a járási párt- és tanácsszervelv munkatársai, aktívái is. És egyre több feladatot vállal, egyre több feladatot kell kapjon minden községben a holnap szocialista emberének formálásában, a holnapi, immár minden tekintetben egységes falu kovácsolásában a Kommunista Ifjúsági Szövetség. E zek mind-mind szükséges feltételek! hiszen céljainkat csak úgy valósíthat- . juk meg. ha falun az egyre többet hozó gazdasági munka, s az ezt segítő, ezt serkentő politikai munka mellett segít, tartá- esot. ad. beszélget, vitázik a problémákról m egész társadalom. Barcsa Sándor „Megszólalt" a Némahegy Tíz óra öt perc. nagy pillanat. Implom István bányavezetö jelt adott, lerántotta a karját és ebben a pillanatban működésbe léptek a villamos gyutacsok. Ezer ember leste türelmetlenül a Némahegy megmozdulását. Visszafojtott hatalmas robbanás remegi ette meg a levegőt. Megmozdult és „megszólalt” a Némahegy. roppant sziklák, andezittömbök hulltak a mélybe, remegett a levegő, morgóit a hegy belseje, mintha azt mondta volna mély, basszus hangon: jaj! Egymást követték a robbanások, „beszélgetett" a némahegyi nagy andezitbánya. Igaz, eddig is „beszélgetett" már, tizenkét esztendeje bányásszák itt Sátoraljaújhely mellett az értékes andezitet, de ilyen nagyméretű robbantásra csak most került sor. május negyediken délelőtt. Azelőtt csak kisebb robbanások jelezték, hogy banya működik itt, most „megszólalt" a Ncmahegy, és visszhangzott a sátoraljaújhelyi hegyvonulat. Még kisebb, csonkább lett ez a vulkanikus eredetű, hatalmas andezithegy, amelyben még száz esztendőre elegendő andezit; vár kitermelésre. é lezár! utakat felnyitották é* újra megindult a forgalom csen a vadregényes sátoraljaújhelyi útszakaszon, ahol nemcsak az Alföld ölelkezik a „zordon" hegyvidékkel, hanem az emberek is a nagy pillanat után. Mert örömükben ölelkeztek az andezitbányászok. Mert a nagyszabású, korszerű módszerrel végzett nagykamrás robbantás Sikerrel járt: a becslés szerint 80 ezer tonna andezit szakadt le a Némahegy oldalából, és 10 ezer tonna andezit lazult fel a robbanás pillanatában. Ennek a nagymeny- nyiségű anyagnak az értéke kb. 2 millió forint, és kereken 6 hónapra biztosít, munkát a bányászoknak. A harminc méter magas fal úgy omlott össze az emberi akarat elolt, mint kártyavár a szélviharban. Ez volt ebben a bányában az első ilyen nagyszabású, úgynevezett nagy- kamrás robbantás. Mit is jelent ez? Szőlőst Sándor. a Miskolci Közúti Vállalat főépítésvezető- je. aki Urbancsok Mihály igazgatóval együtt megszemlélte a nagyszerű lói vány!, ezt a magyarázatot adta az új robbantási eljárásról: A nagykamrás robbantási módszer a jelenleg ismert, legkorszerűbb eljárás, amely csökkenti a baleseti veszélyt, gazdaságos, biztonságos, egyszóval minden tekintetben megfelel a korszerű bányaművelési követelményeknek. Erre a robbantásra hosszú ideig, egy hónapig készültünk. 7400 kilogramm pasitól helyeztünk e4 a Ncmahegy belsejében, Megpróbálom még pontosabban körvonalazni, hogy mi is tulajdonképpen a nagykamrás rendszer. A Némahegybe egy 110 méter hosszú alagutat építettünk. amely eg.v egész alagútrendszert képezett. Ebben az alagútban aztán kisebb kamrákat. építettünk, és ezekbe helyeztük el á robbanóanyagot. Így a robbanásnak nem fölfelé, hanem oldal- és-hosszirányban volt hatóereje, s ez képes igen nagymennyiségű andezit lerobbantására, illetve fellazítására. Az újmódszerű robbantás tehát sikerült, beváltotta a reményeket. a leomlott rengeteg anyagot teljes fel éven át dolgozhatják. törhetik és szállíthatják a némahegyi bányászok. Az egy hónapig tartó kemény és önfeláldozó munka meghozta gyümölcsét. A bányászok örömmel ünnepeltek ezen a napon. Ünnepeltek és sok tapasztalatot is szereztek, hogy még jobban dolgozzanak. Tizenkét éven át ez a bánva mindig teljesítette tervét. Árért képzett fizikai és műszaki kollektíva adja erejét és tudását, hogy mind több értékes andezit kerüljön az ország egész területén folyó nagyszabású útépítési munkához. Olyan kiváló. a szocialista címért küzdő brigádok 1* dolgoznak éltben a hírneves' bányában, mint Bekecs István 6 tagú brigádja, amelyet a legjobban termelő brigádok között emlegetnek. Itt dolgozik Kecskés Ferenc zúzósbrigádja. amelv mindig példamutató a munkában. Ebben a bányában tevékenykedik a megye, egyik legkiválóbb robbantómesteri brigádja. amely Kövér István vezetésével ér el igen példás sikereket. A mostani nagykamrás robbantásnál is sokat segítettek, nem kis mértekben az ő munkájuk is benne van a robbantás sikerében. Már tíz perc is eltelt a robbantás óta. de még mindig „beszélget” a Némahegy. Kisebb robbanások hangja haj- latszik a hegy belsejéből. Hogyan lehetséges ez? Implom bányavezetö megmagyarázta: — A robbanás következtében gázok keletkeztek az andezittömbök között, a töld és. a kő elzárta a gázok útját, amelyek csak most szabadulnak fel a robbanás után. Ennek a hangját hallani. De gyerünk föl a tetőre, nézzük meg. hogyan lazuli fel a talaj. Érdekes látvány tárult elénk. Igen nagy. kb. 600 négyszögölnyi területen megrepedezett a föld, mintha egy hatalmas kéz egy ugyancsak hatalmas vasekével szántotta volna kereszt- be-kasba a sziklás talajt. Vigyázni kell most. hogy hová lép az ember, ki tudja milyen mélyek a repedések. Némelyik eléri a 30 métert is. Itt a tetőn látni csak Igazán, mii végzett a nagyerejü robbanóanyag. De hogyan termelik majd le ezt a C Csaknem' felszabdalt tőidet? Egyszerűen,? j. . • • hiszen ezen a területen máry HZCZCr lonoaifll csak kisebb, lefejtő robbantá-§|öbb HengerellárU sokat kell végezni, és a mély- c - m . be hull az anyag. ‘ S CVeilte így „szólalt" meg a Néma-5 . T .. , . ,. hegy. így adott hírt az andezit-€ A Len,n kohászati Müvek bányászok nagyszerű cseleke-? kozéphengermuvenek íolytato- deteiröl. Arról a jó munkáról,5 logos sorozatán korábban a amely már "három esetben tet-§ termelés nem volt folyamatos, te lehetővé az elüzem kitünte-r számos esetben szüneteltetni, lés elnyerését. Erről is ..be-*vagy legalábbis lazítani"kellszelt" a Némahegy. amely ma § lett a munkát, mert a hűtöpad már korszerűen gépesített, asjkis mérete, valamint a vágó- legmodernebh iparvágánnyal,?olló korlátozott teljesítménye hídmérleggel és osztályozóval § miatt a kikészítésre váró működik, hogy még könnyebbX anyagok összezsúfolódtak. Előlegyen az itt, serénykedő 120?szőr nagyobb költséget igénylő „keménygyerek” munkája. X beruházással akarták mcgol- Mert. ezekre az emberekre 6 dani a fontos problémát. Az valóban ráillik ez a jelző; ke-z-üzem egv műszaki és fizikai ményebbek ók, mint az andeziOdolgozókbó! álló csoportja sok- amelyet most is legyőztek,§ olcsóbban és gyorsabban amikor .megszólaltatták- az év-c megvalósítható megoldást ja- ezredekig mozdulatlan es ne-|vasolt. A hútöpadot házilag cs ertekes Emesét §meghosszabbították, s a hen- §gerelt szelvények darabolásá- és holnaputánVra egy újabb ollót helyeztek uszályok fodroz-? üzembe, zák a Bodrog és a Tisza vizét.S A tavalv bevezetett újítás MAfia r»K .«*• autók és vasúti szerelvények,§ ™ nengersorozaton az állásidő és szállítják a Némahegy szűr-§ lényegesen csökkent, a terme- ke aranyát. És viszik a . hírtc lés viszont számottevőén emel- szerte az országba: a nema-S , hegyi bányászok behatoltak a§ fedett. Az első ei tekeles ada- hegv belsejébe és legyőzték ajrtai szerint az újítással évente természet erejét Megnmzgat-Scsaknern t{zezer tonnéval ^ tak es „megszólaltattak az^, ... érös'Némahegyet... És lassan | hengereltarul adnak a felhas». felaprítják, mintha csak egy?náló üzemeknek. Ennek érték* hatalmas fát vagdosnának... Smeghaladja a negyven mtttW Szegedi László § forintot. rejtő hegyet. Holnap