Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

Vasárnap, 1062. május «. fSZAKWAGV AKOftSKAG 5 *■ Palkonyán jól halad a munka érvekre és nem gördítenének Kel motoros lordul be a U- szapaikonyui Petőfi Tsz portá­jára. Ahogy lekászálódnak, mindjárt szemet szúr az udva­ron állóknak, hogy nyakig sá­rosak. — Hát ti meg hol jártatok abban a nagy sárban? — kér­dik. A föagronómus, Pallagi Imre meg a három gépállomási bri- gádvezetö végignézik egymást, aztán nevetve válaszolnak: — Fürödtünk. — Az ártéren? — Ott. — Megszákkadt már, lehet szánlani? — érdeklődnek töb­ben is. Pallagi elvtárs kissé mérgelődve sorolja, hogy már szárazabb is lehetne, néhol még elfúl benne a gép, de az­ért a magosabbján már el­megy, bele lehel akasztani az ekét. Velük is kibabrált a Tisza, elöntötte u (sz ártéri földjeit. A folyónak ez a kis kirucca­nása jelentős károkat okozott, több mint hatszáz holdnyi szántót járt meg a viz, 41 hold borsót, 81 hold lucernát tett tönkre és tetemes erdőgazda­sági kár is keletkezett. A kárbecslők több, mint egy mil­lió forintnyi veszteséget mér­tek tel. Ezt a nagy ..érvágást" nem könnyű helyrehozni, de a tsz vezetősége máris intézke­déseket tett; a keletkezett ki­esés pótlására. .Az állattenyész­tésben bizonyos átcsoportosí­tást hajtanak végre, a terve­zettnél több szarvasmarhát és sertést hizlalnák meg. egyút­tal az öntözés fokozását is tervbe vették. A kései tavaszodás ellenére is gyorsan befejezték a tavaszi tennivalókat, s az ártér kivé­telével mindenütt földbe került a mag, elvetettek a krumplit, a kuko­ricát, a cukorrépát meg már meg is sarabolták. A kapások termelési tervét a tagság ön­kéntes vállalására építették lel. Végigjárták a házakat, össze­írták, ki mennyi kapást vál­lal, s a végén kiderült, hogy még mintégy 100 holddal töb­bet vállaltak a tagok, mint amennyit kapásból eredetileg terveztek. A vezetőség magabiztosan tekint a holnapi tennivalók elé. Az önkéntes munkavállalás eredményességében senki sem kételkedik. Vezetőség, tagság egyaránt megvan győződve ró­la. hogy mindenki lelkiisme­retesen elvégzi a magaválJalta feladatot. A munkává Halasi kedv tel keltésében nem kis szerepe van az éj premizálási rendszer alkalmazásúnak, mely nem­csak a mennyiségi, hanem a minőségi munkára is ösztönöz. Tavaly még gondok voltak a kapások megművelésével, ka­pálatlan föld is maradt. Az új módszer felszínre hozza a csa­ládok „rejtett" erőtartalékait is, a tsz-tagokat érdekeltté ■tellek abban, hogy családtag­jaikat is bevonják a közös munkába. A termelőszövetkezet egyik legnagyobb gondja most az. hogyan tudnák hasznosítani az árvízjárta 650 holdnyi hul­lámteret. A maguk erejéből nem képesek megbirkózni ez­zel a feladattal. A gépállomás vezetői azonban segítenek. Ha eke alá szikkad a töld. annyi erőgépet küldenek ide. hogy néhány nap alatt előkészíthes­sék vetésre a földet. A kö­vetkező feladat a vetés lenne, s itt van a bökkenő. A kuko­rica vetésideje lényegében le­járt, s az illetékesek csupán röv i d t eny eszi d ej ű. kish ozám ú kukoricát akarnak biztosítani a termelőszövetkezetnek, vagy vessen a tsz szokványkukori­cát — ezt mondják. A helyis­meret birtokában a palko- nyaiak azt bizonygatják, hogy az ártér kiváló földjében még akkor is kielégítő termést hoz a hibridkukorica, ha május 20- ig vetik el, s kár lenne kishozamú kukoricával bajlódni Annak is ugyanannyi munka kell, s nem hálálja meg kellő­en az emberi szorgoskodást. Helyes lenne, ha hallgatnának a helyi adottságokból fakadó Borsod megye tsz-ei az idén a tavalyinál több, csaknem 12 ezer holdon termelnek cukor­répát. A több évtizedes cukor­répa-termelési múltra vissza­tekintő 12 taktaközi községen kívül az idén az cdelényi ja­nisban. valamint Mezőcsát és Mezőkövesd környékén növel­ték a tsz-ek cukorrépa termő területeiket. Noha a késői tavaszodás hátráltatta a cukorrépa veté­sét, azt szombatra sikerült mindenütt a földbe tenni. A taktaközi termelőszövetkezelek az asszonyokból és fiatalokból alakítottak brigádokat a cu­korrépa vetésére. A mezőkö­vesdi és az edelényi járásban a gépállomások nyújtottak se­gítséget. hogy a cukorrépamag időben a földbe kerüljön. Ott, ahol a cukorrépát ápri­lis elején sikerült elvetni — mint többek között Taktahar- kány. Taktaszada és más köz­ségekben —. hozzákezdtek a cukorrépa sarabolásához is. A vető-brigádok átalakultak nö­vényápoló munkacsapatokká. Naponta átlag négyszáz fiatal és asszony dolgozik a cukorré- patáblakban. A szombatra virradóan hul­lott eső, a szakemberek véle­akadályt a hibridvetömag be­szerzése elé. Kérdésemre, hogy az aránylag nagy összegű kiesés ellenére meglesz-e a tervezett 35 forin­tos munkaegység értéke. Pal­lagi elv társ magabiztosan vá­laszolt: — Annáik meg kell lennie, és meg is lesz. Semmi máson nem múlik, mint. a tagság munkáján. Az eddigi eredmé­nyeink biztatóak. Állattenyész­tésünk jó. sikerült jól áttelel- tetni az állományt, sőt, még a zöldtakarmányozásra való át­térésre is maradt silónk és száraz takarmányunk. Ered- Vnényesen foglalkozunk csirke­neveléssel is, eddig már 5 ezer darabot adtunk át. s még kö­rülbelül ennyit, felnevelünk. A kertészettől is sokat várunk. Nyolcvan holdon kertészke­dünk s az egészei öntözni tud­juk majd. Nap mint nap 60— 80 nő és férfi dolgozik a kerté­szetben. különösen kiválik a munkában a 18 tagú KISZ- munkacsápat. A fiatalok lelki- ismeretesen szorgoskodnak, nem tűrik egymás között a la­zaságot. A jó munka a legfontosabb feltétele annak, hogy a tisza- palkonyái Petőfi Tsz tagsága elérje a tervezett 35 forintos munkaegység értéket, s az ed­digiek azt bizonyítják, hogy a munkával nem is lesz baj Tiszapalkonyáin. <g. ni.) menve szerint, mind a már kikelt, mind pedig a most ve­tett cukorrépának igen jót (esz. és gyors növekedéssel, il­letve keíéssel számolhatunk.------oOo-----­N égy millió süllőikra a borsodi vizekben A mintegy 26 ezer kataszt- ralts hold vizteruleltel rendel­kező Eszak-magyarországi Horgászegyesülel, az előző évek gyakorlatához hasonlóan, az idén is gondoskodott a hal­állomány pótlásáról, szaporí­tásáról. Az egyesület különbö­ző vizeibe már az ősszel 55 mázsa öt-liúsz dekás pontyiva­dékot telepíteti. Ezenkívül az idén száz süllőíészket. vagyis több mint négy millió ikrát helyezett el a miskolciak és borsodiak legkedveltebb hor­gászterületen, a. Nyékládháza környéki tavakba. A borsodi és a miskolci dolgozók köré­ben egyébként az idén is nagy az érdeklődés a pecázas iránt. Eddig mintegy ezernyolcszázon iratkoztak be az egyesületbe, illetve vallották ki a horgá­szást engedélyt. Befejeződött a cukorrépa vetése Borsodban A politikai és a gazdasági munka egysége a termelőszövetkezetekben N emrégiben a tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezetben beszélgettünk az életről, a munkáról. A község alig több mint egy esztendeje választotta egyhan­gúlag a közös utat, s mér az első év is meg­hozta a becsületes munka gyümölcsét. Többet termeltek, többet osztottak egy-egy munka­egységre, mint bármely más új közösség és többet, mint sok légi. tehát a közös munkában tapasztaltabb kollektíva. Mégis meglepő érett­ségre vallott, ahogy az egyik termelőszövet­kezeti ' tag, tegnapi középparaszt, mintegy summ ázásként véleményt nyilvánított az új életformáról és a távlatokról általában: — Nem panaszkodhatunk az első hónapokra sem, de mi nem is fogunk soha. Ennek az az oka, hogy a mi falunk mindig olyan összetartó nép volt. Amit a többiek akarnak, azt akarom én is. Tavaly döntöttünk, elfogadtuk a párt javaslatát, megalakítottuk a közösséget. S utána már nem volt. netn is lehet vita. Mind­nyájan azt nézzük, arról, beszélgetünk, hogyan legyen több. S hogy lesz is több. arra bizto­síték a munka. Olyasmi nem fordulhat elő, hogy én mást teszek, mint amit mondok. Mert ebben rejlik a boldogulás. Azért meglepően tartalmas ez a megállapí­tás — s természetesen ezt mindenben fedik a tények is —. mert igen pozitiven sűríti mind­azt, ami feltétele a termelőszövetkezetek erő­södésének, boldogulásának. S hadd említsem még mer, hogy a ladányi szövetkezet, a Ma­gyar Róna Tsz egységes, mindenki által tisz­telt vezetőséggel és erős pártszervezettel ren­delkezik. Több termelőszövetkezeti tag a párt tagja, tagjelöltje lett. s mind a vezetők, mind a kommunisták alapvetően azon munkálkod­na^. hogv a tettek mindig egybeessenek a szavakkal. Nem gyűléseken, szemináriumokon, magyarázkodásokkal teszik ezt elsősorban, hanem munka közbem . — Gyerünk, csináljuk: mert másként nem adhat többel a termelőszövetkezeti forma sem. A tiszaladányiak példája természetesen ma még nem általános, azonban követendő. Hi­szen a falu felemelkedésének, s ezzel hazánk­ban a szocialista bázis megerősítésének három fontos feltétele van: elsősorban egvre többel: termelni a szövetkezetekben. Ez elsőrendű té­nyező. Ezt kell szolgálnia az elvi egység meg­teremtésének és a társadalmi egység, más sza­vakkal: az egységes paraszti osztály kialakítá­sának. Tiszaladány községben a különböző sajátosságok, a mindenkori nagy összetartás révén nem alakult ki számottevő ellentét a falu közösségének egyes rétegei között, s a nagyüzemi gazdálkodásra, a szövetkezésre már régebben is történtek kezdeményezések. S most. hogy megteremtették, szocialista tala­jon, nincsenek lényeges elvi különbségek sem. Ami pedig a gazdasági erősödést illeti: a ladá- nyiak nem sajnálják sem az erőt. sem a be­fektetést még akkor sem. ha ez pillanatnyilag külön-kíilön. kinek-kinek* a zsebét, érinti. Ebben rejlik a Magyar Róna tagságának bol­dogulása. Hazánk, egész társadalmunk boldo­gulása. népgazdaságunk erősítése érdekében ilyen akarat és cselekvési egység kialakítására van szükség megyénk, hazánk valamennyi községében, termel (».szövetkezetében. E zért állapította meg egyértelműen már­cius végén a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, hogy falun a legfontosabb feladat most a többter- mclés és ennek érdekében a megfelelő, ered­ményes gazdasági és politikai munka. S ezért tanácskozott néhány nappal ezelőtt hosszasan, részletesen a falun végzendő nagy munkáról a megyei pártbizottság ülése is. A feladat, természetesen, nem könnyű. Azonban reális, mert megvannak hozzá a szükséges alapok, a szükséges feltételek. Számottevő erőt szabadított fel — egész társadalmunkat értve —. hogy ma már nincsenek alapvető ellentetek a munkás­osztály és a parasztság közüti. Így az erői most már az azonnal gyümölcsöző munkára: a mezőgazdasági termelés növelésére lehet fordítani. Számottevő a változás pártunk he­lyes politikája következteben talun is. Nin­csenek az osztályharcot, a falu társadalmán belüli nézeteltéréseket szító, akarva-csináit szabályok, rendeletek. Az ember igazi értékét — származásától, volt osztályhelyzetétől füg­getlenül — a végzett munkája szabja meg. S ezek mind-mind a nagy cél sikeresebb, gyor­sabb megközelítését segítik. A még meglévő konzervatív nézeteket, az évszázados, évtizedes hagyományok szőtte érzelmi • szálakat azonban nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, szétszaggatni. Ez hosszadalmas folyamat Hogy a folyamat meggyorsuljon, hogy ne zavarják rosszakaratú, vagy téves felfogásokon alapuló kisebb, nagyobb konfliktusok, alapos, jól át­gondolt politikai munkára van szükség. Ezért hangsúlyozzák a párthatározatok is, hogy a gazdasági munka mellett nem hiányozhat az egészséges, új lalut. új egységet kovácsoló politikai munka sem. Természetes dolog azon­ban. hogy a két feladatot a két munkát soha nem lehet, nem szabad különválasztani. Tár­sadalmunk, pártunk egyik nagyszerű fegyver­ténye volt. hogy az elmúlt két esztendőben megoldottuk a falu gazdálkodási formájának átalakítását, s ugyanakkor nem csökkeni, hanem megfelelő mértékben növekedett a ter­méshozam. Ezt csakis a gazdásági és politikai munka egységével valósíthattuk meg. S erre van szükség ma és az elkövetkezendő eszten­dők során is. „Nincs, nem lehet tiszta pártmunka, vagy tiszta gazdasági munka" — állapította meg a megyei pártbizottság ülése. Hiszen a kettő szo­rosan összefügg, a kettő egymást kell, bear kiegészítse. Ha jó a munka, ha jó a termés, ha a nagyüzemi módszerek hasznosítása gyü­mölcsözik, akkor a tegnapi egyénileg dolgozó paraszt egyre inkább szívébe zárja, egyre in­kább a leghelyesebb formának tartja a ter­melőszövetkezetei. a szocialista gazdálkodási formát. A politikai munka tehát akkor jo. akkor szolgálja igazán egész társadalmunk ügyét, ha a jobb. gyümölcsözőbb munkára serkent. Ezért is ért és ér el sikereket az a termelőszövetkezet, ahol a pártszervezet mun­kája — elsősorban a kommunisták példámul,)- fásán, serkentő szaván ál — mindenkor a kö­zösség erősödései, az eredményesebb tetteket szolgálja. Termelőszövetkezeteink, tsz-pártszervezete- ink körében mindennapok dolog — s jó dolog . hogy munka közben, a tellek közben beszél­getnek, vitáznak az ország, a falu ügyéről, egyént és közös problémáikról. Ez az igazi, az igazán tettekre nevelő szeminárium, az élet, a fejlődés nagy szemináriuma. ■ Természetesen szükség van szervezettebb politikai nevelő munkára. S ebben is van elóbbrelépés. A tsz- lagok ezrei vettek részt’ az elmúlt evben is szervezeti politikai oktatásokon és a külön­böző mezőgazdasági szaktanfolyamokon egy­aránt. Sokat segítenek a különböző kérdések, nézetek tisztázásában a patronáló üzemek munkásai, kommunistái és a tanácsadásban, a jó tapasztalatok elterjesztésében — hivatá­suknál fogva — a járási párt- és tanácsszervelv munkatársai, aktívái is. És egyre több felada­tot vállal, egyre több feladatot kell kapjon minden községben a holnap szocialista embe­rének formálásában, a holnapi, immár minden tekintetben egységes falu kovácsolásában a Kommunista Ifjúsági Szövetség. E zek mind-mind szükséges feltételek! hiszen céljainkat csak úgy valósíthat- . juk meg. ha falun az egyre többet hozó gazdasági munka, s az ezt segítő, ezt serkentő politikai munka mellett segít, tartá- esot. ad. beszélget, vitázik a problémákról m egész társadalom. Barcsa Sándor „Megszólalt" a Némahegy Tíz óra öt perc. nagy pillanat. Implom István bányavezetö jelt adott, lerán­totta a karját és ebben a pilla­natban működésbe léptek a villamos gyutacsok. Ezer em­ber leste türelmetlenül a Né­mahegy megmozdulását. Visszafojtott hatalmas rob­banás remegi ette meg a leve­gőt. Megmozdult és „megszó­lalt” a Némahegy. roppant sziklák, andezittömbök hulltak a mélybe, remegett a levegő, morgóit a hegy belseje, mintha azt mondta volna mély, basszus hangon: jaj! Egymást követték a robbaná­sok, „beszélgetett" a némahe­gyi nagy andezitbánya. Igaz, eddig is „beszélgetett" már, tizenkét esztendeje bányásszák itt Sátoraljaújhely mellett az értékes andezitet, de ilyen nagyméretű robbantásra csak most került sor. május negye­diken délelőtt. Azelőtt csak ki­sebb robbanások jelezték, hogy banya működik itt, most „meg­szólalt" a Ncmahegy, és vissz­hangzott a sátoraljaújhelyi hegyvonulat. Még kisebb, cson­kább lett ez a vulkanikus ere­detű, hatalmas andezithegy, amelyben még száz esztendőre elegendő andezit; vár kiterme­lésre. é lezár! utakat felnyitották é* újra megindult a forgalom csen a vadregényes sátoralja­újhelyi útszakaszon, ahol nem­csak az Alföld ölelkezik a „zordon" hegyvidékkel, hanem az emberek is a nagy pillanat után. Mert örömükben ölelkez­tek az andezitbányászok. Mert a nagyszabású, korszerű mód­szerrel végzett nagykamrás robbantás Sikerrel járt: a becs­lés szerint 80 ezer tonna ande­zit szakadt le a Némahegy ol­dalából, és 10 ezer tonna an­dezit lazult fel a robbanás pil­lanatában. Ennek a nagymeny- nyiségű anyagnak az értéke kb. 2 millió forint, és kereken 6 hónapra biztosít, munkát a bá­nyászoknak. A harminc méter magas fal úgy omlott össze az emberi akarat elolt, mint kár­tyavár a szélviharban. Ez volt ebben a bányában az első ilyen nagyszabású, úgynevezett nagy- kamrás robbantás. Mit is jelent ez? Szőlőst Sándor. a Miskolci Közúti Vállalat főépítésvezető- je. aki Urbancsok Mihály igaz­gatóval együtt megszemlélte a nagyszerű lói vány!, ezt a ma­gyarázatot adta az új robbantá­si eljárásról: A nagykamrás robbantási módszer a jelenleg ismert, leg­korszerűbb eljárás, amely csökkenti a baleseti veszélyt, gazdaságos, biztonságos, egy­szóval minden tekintetben megfelel a korszerű bányamű­velési követelményeknek. Erre a robbantásra hosszú ideig, egy hónapig készültünk. 7400 kilogramm pasitól helyeztünk e4 a Ncmahegy belsejében, Megpróbálom még pontosab­ban körvonalazni, hogy mi is tulajdonképpen a nagykamrás rendszer. A Némahegybe egy 110 méter hosszú alagutat épí­tettünk. amely eg.v egész alag­útrendszert képezett. Ebben az alagútban aztán kisebb kamrá­kat. építettünk, és ezekbe he­lyeztük el á robbanóanyagot. Így a robbanásnak nem fölfelé, hanem oldal- és-hosszirányban volt hatóereje, s ez képes igen nagymennyiségű andezit le­robbantására, illetve fellazítá­sára. Az újmódszerű robbantás te­hát sikerült, beváltotta a re­ményeket. a leomlott rengeteg anyagot teljes fel éven át dol­gozhatják. törhetik és szállít­hatják a némahegyi bányászok. Az egy hónapig tartó kemény és önfeláldozó munka meg­hozta gyümölcsét. A bányászok örömmel ünnepeltek ezen a napon. Ünnepeltek és sok tapaszta­latot is szereztek, hogy még jobban dolgozzanak. Tizenkét éven át ez a bánva mindig teljesítette tervét. Árért kép­zett fizikai és műszaki kollek­tíva adja erejét és tudását, hogy mind több értékes ande­zit kerüljön az ország egész területén folyó nagyszabású útépítési munkához. Olyan ki­váló. a szocialista címért küz­dő brigádok 1* dolgoznak élt­ben a hírneves' bányában, mint Bekecs István 6 tagú brigádja, amelyet a legjobban termelő brigádok között emle­getnek. Itt dolgozik Kecskés Ferenc zúzósbrigádja. amelv mindig példamutató a munká­ban. Ebben a bányában tevé­kenykedik a megye, egyik leg­kiválóbb robbantómesteri bri­gádja. amely Kövér István ve­zetésével ér el igen példás si­kereket. A mostani nagy­kamrás robbantásnál is sokat segítettek, nem kis mértekben az ő munkájuk is benne van a robbantás sikerében. Már tíz perc is eltelt a rob­bantás óta. de még mindig „beszélget” a Némahegy. Ki­sebb robbanások hangja haj- latszik a hegy belsejéből. Ho­gyan lehetséges ez? Implom bányavezetö meg­magyarázta: — A robbanás következtében gázok keletkeztek az andezit­tömbök között, a töld és. a kő elzárta a gázok útját, amelyek csak most szabadulnak fel a robbanás után. Ennek a hang­ját hallani. De gyerünk föl a tetőre, nézzük meg. hogyan la­zuli fel a talaj. Érdekes látvány tárult elénk. Igen nagy. kb. 600 négyszögöl­nyi területen megrepedezett a föld, mintha egy hatalmas kéz egy ugyancsak hatalmas vas­ekével szántotta volna kereszt- be-kasba a sziklás talajt. Vi­gyázni kell most. hogy hová lép az ember, ki tudja milyen mélyek a repedések. Némelyik eléri a 30 métert is. Itt a tetőn látni csak Igazán, mii végzett a nagyerejü robbanóanyag. De hogyan termelik majd le ezt a C Csaknem' felszabdalt tőidet? Egyszerűen,? j. . • • hiszen ezen a területen máry HZCZCr lonoaifll csak kisebb, lefejtő robbantá-§|öbb HengerellárU sokat kell végezni, és a mély- c - m . be hull az anyag. ‘ S CVeilte így „szólalt" meg a Néma-5 . T .. , . ,. hegy. így adott hírt az andezit-€ A Len,n kohászati Müvek bányászok nagyszerű cseleke-? kozéphengermuvenek íolytato- deteiröl. Arról a jó munkáról,5 logos sorozatán korábban a amely már "három esetben tet-§ termelés nem volt folyamatos, te lehetővé az elüzem kitünte-r számos esetben szüneteltetni, lés elnyerését. Erről is ..be-*vagy legalábbis lazítani"kell­szelt" a Némahegy. amely ma § lett a munkát, mert a hűtöpad már korszerűen gépesített, asjkis mérete, valamint a vágó- legmodernebh iparvágánnyal,?olló korlátozott teljesítménye hídmérleggel és osztályozóval § miatt a kikészítésre váró működik, hogy még könnyebbX anyagok összezsúfolódtak. Elő­legyen az itt, serénykedő 120?szőr nagyobb költséget igénylő „keménygyerek” munkája. X beruházással akarták mcgol- Mert. ezekre az emberekre 6 dani a fontos problémát. Az valóban ráillik ez a jelző; ke-z-üzem egv műszaki és fizikai ményebbek ók, mint az andeziOdolgozókbó! álló csoportja sok- amelyet most is legyőztek,§ olcsóbban és gyorsabban amikor .megszólaltatták- az év-c megvalósítható megoldást ja- ezredekig mozdulatlan es ne-|vasolt. A hútöpadot házilag cs ertekes Emesét §meghosszabbították, s a hen- §gerelt szelvények darabolásá- és holnaputánVra egy újabb ollót helyeztek uszályok fodroz-? üzembe, zák a Bodrog és a Tisza vizét.S A tavalv bevezetett újítás MAfia r»K .«*• autók és vasúti szerelvények,§ ™ nengersorozaton az állásidő és szállítják a Némahegy szűr-§ lényegesen csökkent, a terme- ke aranyát. És viszik a . hírtc lés viszont számottevőén emel- szerte az országba: a nema-S , hegyi bányászok behatoltak a§ fedett. Az első ei tekeles ada- hegv belsejébe és legyőzték ajrtai szerint az újítással évente természet erejét Megnmzgat-Scsaknern t{zezer tonnéval ^ tak es „megszólaltattak az^, ... érös'Némahegyet... És lassan | hengereltarul adnak a felhas». felaprítják, mintha csak egy?náló üzemeknek. Ennek érték* hatalmas fát vagdosnának... Smeghaladja a negyven mtttW Szegedi László § forintot. rejtő hegyet. Holnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom