Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1962. május 22. Párt- és kormányvezetők látogatása a Budapesti ipari Vásáron Hétfőn délelőtt a párt és a kormány több vezetője látoga­tott el a Budapesti Ipari Vá­sárra. Megtekintette a kiállí­tásokat Kiss Károly. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Kis­házi Ödön munkaügyi minisz­ter, Nezvál Ferenc igazság­ügyminiszter, Papp János bel­ügyminiszter. A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték meg a fővárosi közlekedés új járműveit, a csuklós autóbuszt, villamost és trolibuszt. Elláto­gattak a belga pavilonba, a hajóipari kiállításra nézték a vásár sok dekességét. és meg­más ér­zi Pravda Hruscsov bulgáriai látogatásáról „Hruscsov bulgáriai látoga­tása, mint az utóbbi idők leg­fontosabb politikai eseménye, kedvező hatást gyakorol az egész nemzetközi hely­zet fejlődésére'’ — írja nemzetközi szemléjében a Pravda. Hruscsov beszédei mély vissz­hangot keltettek a Fekete-ten- aer országaiban. „A fegyverkezési verseny, törekvés az amerikai politika vak követésére — folytatja a Pravda —, nem felel meg a Fe­kete-tengeri országok nemzeti érdekeinek és szörnyű teher­ként nehezül a dolgozó nép vállára.” A Pravda szemléje a továb­biakban megállapítja; A nem­zetközi helyzet és a nemzeti felszabadító harcok mély elemzése alapján le lehet von­ni a következtetést, hogy kilátástalan politikát foly­tatnak azok a kormány­körök, amelyek úgy gon­dolják, hogy megfordíthat­ják a történelem menetét, ha háborús előkészületeket folytatnak és büntető expedíciókat külde­nek a nemzeti felszabadító mozgalmak területeire. A lap hangsúlyozza. hogy N. Sz Hruscsov ezzel kapcsolatos ki­jelentései megerősítik a népek­ben a béke és a haladás diada­lába vetett hitet. A könnyűipari pavilonban Nagy József né miniszter át­adta az év legszebb terméke pályázat díjait. A bizottságok 2400 gyártmányt bíráltak felül, s a legszebbek közül ötvenet díjaztak, 38 termék tervezőit, készítőit pedig miniszteri dí cséretben részesítették. Össze­sen 150.000 forint jutalmat osz­tottak ki. Egyébként a legszebb termékek 80—90 százalékára már kaptak megrendelést a gyárak. A borús, kellemetlen idő­járás ellenére is rendkívül mozgalmasan kezdődött a hét a Budapesti Ipari Vásáron. Folytatódik az amerikai csapatok szállítása Thaiföldre Maurice Thorez beszéde Toulouse-ban Párizs (MTI) Maurice Thorez vasárnap Toulouse-ban hétezer főnvi hallgatóság előtt beszédet mondott, amelyben élesen bí­rálta De Gaulle bel- és kül­politikáját. „A jelenlegi rend­szerben — hangoztatta — egy ember gondolkozik mindenki helyett és dönt el mindent, ahogyan ezt húsz, évvel ezelőtt a Führer-ről és a Duce-ról mondották. Mindenki tudja milyen katasztrófába sodorta ez a rendszer Németországot, minket és egész Európát”. A Francia Kommunista Párt főtitkára rámutatott: a francia kommunisták a demokrácia felújítására törekszenek, igaz ságos. választási rendszerrel alkotmányozó nemzetgyűlést „Népvándorlás“ z Földközi-tenger két partja között Az OAS féktelen terrorja mindinkább veszélyezteti az arab és az t európai lakosság • felgyü£téíésénék lehétőségét. Az . algériai városokból az utóbbi napokban' tömegesen települ­nek vissza a franciák Európá­ba. Marseille-be az elmúlt 43 órában három hajó érkezett, mintegy 4000 hazatérővel. Az algíri kikötőben további 3000 szerhély várja behajózását, j A kivándorlók között so’^ olyan is van, alti részt vett az OAS terrortámadásai­ban és ezért nem akarja megvárni a július 1-i nép­szavazást. Az OAS megtiltotta az euró­paiak kivándorlását, és az al­gíri kikötőben többszáz ki­vándorló poggyászát plasztik­bombával pusztították el. Az európaiak kivándorlásá­val egyidejűleg megindult az algériai me­nekültek hazatelepülése Tunéziából és Marokkóból. Számukat mintegy negyed- millióra becsülik. Az ejtő­ernyősök terrorja miatt hagy­ták el falvaikat, éveken át sátrakban tengődtek a határ­vidéken. A Vöröskereszt, az FLN és a francia hatóságok képviselőiből álló hármas bi­zottság egyelőre naponta mint­egy ezer személyt telepít vissza Tunéziából a Tlemcen-vidéki falvakba. Legnagyobb részük itt is sátrakban tanyázik, mert házaikat a francia bomba­vetők elpusztították. Franciaországból is sok algériai tér haza. Javarészt fiatal emberek, akiket az FLN szólított fel, hogy ve­gyenek részt a népszavazás előkészítésében, a rend helyreállításában. Párizsban arra számítanak, hogy áz elkövetkező napokban mindkét irányban növekszik a kivándorlás üteme. akarnak létrehozni, amely felelősségre vonhatja a kor­mányt és felelősséggel tartozik a népnek. Az új, demokratikus Francia- ország külpolitikájának — hangoztatta Thorez — a békés együttélés elvén kell alapulnia. A Párizs—Bonn tengely, amelyre a degaulleista kül­politika támaszkodik, valójá­ban a fegyvergyártók és mo­nopolisták szövetsége; A laoszi törvényes kormány külügyminisztériuma vasárnap Khang Khay-ban nyilatkozatot adott ki, amely megállapítja a laoszi nép és Laosz törvényes kormánya belügyeibe való szembeszökő beavatkozást és katonai provokációt jelent az a tény, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya amerikai csa­patokat szállít a Laosszal szomszédos Thaiföld területére, — jelenti a Patet Lao rádió adója. A nyilatkozat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az ameri­kai kormány eme eljárásával a laoszi lázadókat olyan lépé­sekre biztatja, amelyeknek beláthatatlan következmé­nyei lehetnek és ezekért az Egyesült Államok lesz. felelős a nemzetközi köz­vélemény és a történelem előtt. Éljen a VIT - Béke és barátság Szinpompás ifjúsági tornaünnepély Ózdon, a Vili. VIT tiszteletére Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint mind nagyobb arányokat ölt az amerikai csa­patok partraszállása Thaiföld kikötőiben. Bangkok közelé­be két nagy csapatszállító hajó érkezett a Hawaii szige­tektől, hogy újabb gyalogos egységeket, katonai felszerelé­seket, járműveket rakjon ki; Vasárnap — jelenti a Reuter — amerikai repülőgépek foly­tatták a katonai egységek és felszerelések szállítását Thai­föld belsejébe. Előadások Miskolc általános rendezési tervéről A közelmúltban <" elkészült Miskolc általános rendezési, távlati fejlesztési tervének el­ső üteme. A tervdokumentáci­ókból május 19-én, szombaton kiállítás nyílt a városi tanács dísztermében, amely 31-ig mindennap délelőtt 11-től este 7 óráig tekinthető meg. A kiállítással egyidejűleg a Miskolc város Tanácsa, a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesület előadáso­kat rendez, amelyeken ismerte­tik a város általános rendezési tervének első ütemét. Az előadások rendje a követ­kező: A II. kerület dolgozói részé­re május 31-én délután 4 óra­kor az Oprendek Sándor párt- szervezet helyiségében, (Marx Károly u. 49. sz.). Előadó: Heckenast Péter. A III. kerület dolgozói ré­szére Diósgyőrben, az Ady Endre Művelődési Otthonban, (Vár u. 6. sz.), május 23-án délután 4 órai kezdettel. Elő­adó: Keckenast Péter. A IV. kerület dolgozó; ré­szére Hejőcsabán, a Szeretet ut­cai általános iskola nagytermé­ben május 22-én délután 6-kor. Előadó: Vidéki János. A Lenin Kohászati Művek dolgozói részére a Bartók Béla Művelődési Házban május 25- én délután fél 5-kor. Előadó: ifj. Horváth Béla. A Nehézipari Műszáléi Egye­temen, az 1. sz előadóterem­ben, május 30-án délután 4 óra­kor. Előadó: ifj. Horváth Béla. A Pamutfonó dolgozói részé­re a fonoda kultúrtermében május 28-án délután fél 3-kor. Előadó: Vidéki János. A MÁV Járóműjavító Válla­lat dolgozói és a Martintelep lakossága részére június 1-én, a Járóműjavító kultúrtermé­ben, háromnegyed 4 órai kez­dettel. Előadó; Heckenast Pé­ter. Az előadások nagy.érdeklő­désre tarthatnak számot, annál inkább, mivel városunk min­den lakójának érdeke, hogy megismerje Miskolc fejleszté­sének tervét, s életrevaló ja­vaslatával segítse a tervek reá­lis kidolgozását. Az ózdi városi KlSZ-bizott- ság rendezésében május 20-án, vasárnap délután nagyszabású tornaünnepélyt rendeztek a VIII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére. Az ünnepély délután 3 óra­kor kezdődött, amikoris 2500 ózdi fiatal vonult fel az új stadionba. A felvonulás csak­nem másfél óráig tartott, az ünnepség fél 5-kor vette kezde­tét. A stadion lelátóin helyet foglaltak a járás és a város ve­zetői, a megyei KlSZ-bizott- ság képviselői, harminc cseh­szlovák vendég és több mint nyolcezer érdeklődő. Már a nyitó kép is nagy tet­szést aratott. A stadion zöld gyepére élő betűkből írták fei ezeket a szavakat: Éljen a VIT! A Himnusz elhangzása után Kovács Miklós, a városi KISZ- bizoltság titkára méltatta a Vi­lágifjúsági Találkozó nagy je­lentőségét az ifjúság interna­cionalista szellemben történő nevelésében, majd a kisdobo­sok játékos gyakorlata, az ál­talános iskolás leányok virá­gos gyakorlata és a József At­tila Gimnázium növendékeinek padgyakorlata aratott nagy si­kert. Nagy tetszéssel fogadták az általános iskolás fiúk tré­fás, vetkőző-öltöző stafétáját és a József Attila Gimnázium leá­nyainak esernyőgyakorlatát. Gyönyörű volt az iparitanulók vöröszászlós gyakorlata, s az általános iskolások gulabemu- tatója is. Legnagyobb sikert a 2500 résztvevő záróképe aratta, a VIII. VIT emblémáját alakí­tották ki a stadion zöld gyepén ezzel a felirattal: Béke és ba­rátság! A VIII. VIT tiszteletére ren­dezett ifjúsági tomaünnepély sokáig felejthetetlen élmény marad mindazok számára, akik végignézték, vagy cselekvő ré­szesei voltak. Megrendezéséért dicséret illeti az ózdi KISZ-bi« zottságot, s az iskolák testne­velő tanárait. Szolidaritási nagygyűlés az indonéz nép harcának támogatására A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának, az Országos Béketanácsnak, valamint a Szakszervezetek Budapesti Ta- j nácsának rendezésében hétfőn a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében szolidaritási nagygyűlést tar­tottak az indonéz nép igazsá­gos harcának támogatására. Részt vett a nagygyűlésen a kerület számos vezetője, társa­dalmi életünk igen sok képvi­selője, a budapesti indonéz nagykövetség több munkatár­sa. Ott voltak a hazánkban ta­nuló indonéz diákok közül is számosán. Megjelent Ahmed Ponsen, az indonéz külügymi­niszter gazdasági kérdésekkel foglalkozó különleges megbí­zottja. Dezséry Lászlónak, az Or­szágos Béketanács főtitkárá­nak megnyitó szavai után Beckl Sándor, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának tit­kára mondott ünnepi beszé­det Ezután R. Imán Surkajaku­suma, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője szólt a nagygyűlés résztvevőihez és ismertette Indonézia harcát Nyugat-Irián felszabadításáért. A nagygyűlés résztvevői táv­iratot küldtek Sukarno elnök­nek és az indonéz béketanács­nak, amelyben a békeszerető magyar nép együttérzését és erkölcsi támogatását tolmá­csolták. „Nem mindegy,^ hogy milyen ember" $ VELÜNK VAN Iskolánk ebben az évben is teljesíti feladatát: új tech­nikusokat bocsát a kohászat réndelkezésére, — így hangzott a megnyitó beszéd első mondata a Kohóipari Technikum ff szombaton délben tartott ballagási ünnepélyén. Hétköznapi- § nak, prózainak tűnhet az olvasó számára így kezdeni egy S ballagási ünnepély tudósítását, hiszen oly sok hálásabb, £ érdeklődésre jobban számot tartható, kedves jelenete van S a hasonló eseményeknek. Mégis ezt választottam, mert ahogy ezeket a szavakat egy harmadikos diák megfogal- § mazta és elmondta, az maga volt az ünnepélyesség. És a da- $ lolva búcsúzó, könnyező és mosolygó diákok, a velük együtt £ örülő tanárok, az emlékezetes élmény hatása alatt még­is hatódott szülők, kedves ismerősök, jó barátok számára is § ünnepélyesek voltak e szavak. Természetes ünnepélyesség­§ gel tudatták velünk az évek óta várt és megálmodott nap beteljesülését, azt, hogy 1962-ben 154 végzős diák ballag a Miskolci Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Technikumban. 1949-től máig mintegy 1200 nappali, 320 esti- és levelező tagozaton végzett technikust adott az országnak ez az új iskola, melynek emeleti ablakaiból a diósgyőri gyárak pano­rámája ragadja meg a tekintetet és önkéntelenül is arra gondolunk, hogy itt iskola és gyár, diák és munkás meny­nyire egymáshoz tartozó fogalmak, és hogy — amit sok más Iskolánál még csak célul tűztünk ki — itt már megvaló­sult az eleven kapcsolat iskola és élet között. Igen. Ez olyan iskola, amelynek tanulói már diákkorukban büszkén vall­ják kohászoknak magukat. Kohászdiákok. Ez a szóössze­tétel együtt született az iskolával és az évek során együtt fejlődött vele. Ma már tradíciósabb iskoláink egy része is büszke lehetne e fiatal intézmény sikereire! Az iskolában jelenleg 430 fiatal tanul a nappali tago­zaton. Az esti- és levelező tagozaton összesen 500 munkás küzd a tudásért. Ezenkívül még 119-en vesznek részt szak­technikusi továbbképzésben. A hallgatók többsége tehát felijőtt dolgozó! Az idén érettségiző 6 osztályból 3 nappali, 3 pedig a dolgozók esti- és levelező tagozatán végez. 154 érettségiző közül 69 a napi munkája mellett, szórakozásról, pihenésről, gyakran a családi örömökről — de nem a család gondjairól — lemondva, kemény elhatározással és szorgal­mas kitartással tanult. Miért tanultak? Erre a kérdésre is választ adott a „diák­kohászok”, a gyárakban dolgozó iskolások nevében búcsúzó Katona László. Szép komolysággal, az életet, ismerő és értő ember bölcsességével beszélt: „Nekünk már egy szakma, kenyér volt a kezünkben, mikor idejöttünk tanulni. Vállal­tuk a lemondást az élet mindennapi örömeiről, feleségünk, gyermekeink, néhónyunknak menyasszonya is kevesebb 1 támogatást, megértést és segítséget kapott, tőtünk. nekik if j áldozatot kellett hozniuk a mi zavartalan tanulásunkért. \ Mégis vállaltuk, mert az élet követelményeihez igazodunk. Mostanában gyakran beszélünk róla és így is van. hogy a mi világunkban minden az emberért, történik, a központ- j ban az ember áll. De mi azt is hozzátesszük: nem mindegy, j hogy milyen ember. Mi olyan emberek akarunk lenni, akik jobban tudnak dolgozni és szebben tudnak élni.” Ilyen szép gondolatokkal búcsúzott az iskolától Katona László, akt fődarus a Lenin Kohászati Müvek martinacél ! tizemében. És utána újra felhangzott a dal: „Most búcsú­zunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt. Itt hagyjuk kedves iskolánk és megyünk messze már.” — A dal kedves emlé- i keket idéző, szívbe markoló, érzelmekre ható. De a ballagó kohásztechnikusok a hagyományos dalt énekelve is tudják, i értik, hogy idejük nem járt le, hanem most következik, és nem kell messze elmenniök, itt várja őket a munka, az élet, — az egyre szebb élet — közöttünk. Simon Fér érié ti Zí fi­sz 7t. S2 Ír. m tö ké a Oá tó az su és hí tn ér ga mi lO! ko ez tó: sá m tó ks és m te b; V( ec v( fc e( le a] k d V, n a a li li sohasem hazudik. Leméri a megmunkált földet, és nincs tovább vita. — Sokféle az ember — so­rolta. — Még nem tudja min­denki, hogy akkor lesz jobb, ha mindenki jól dolgozik. — így mondta és látszott, rajta, hogy így is gondolja. Van olyan is, aki nem tudja mire vélni a dolgot. Furcsália a tegnapi gazda fiának tisztsé­gét. Van, aki a háta mögött előhúzza a szót: kulák. »­______ci__senki sem mondjá. S zemebe Tud róla de tud_ ja azt is, hogy ez már nem az ' élet szava, legfeljebb az irigy- t ségé, vagy a tudatlanságé. S ' akik így beszélnek, azokat 1 könnyen meg tudja számolni i az egyik kezén is. Aki ismeri a harmincnégy év körüli fiatal- [ ember hozzáállását, munkabí- i fását, az ma tisztelettel említi j Piti Gábor nevét. Hozzáértése, . szorgalma emelte brigádveze- * tővé. i Piti Gábor ma nyugodt,, biz- : tos életcéiú ember. Már régen . túl van a töprengéseken. Egy ( nagy közösség nevelő-alakító j kohójában formálódik. Vala- ■ mikor a gyűjtésben, a meggaz- j áagodásban látta az élet értei- ( mét. Ma már tudja, hogy a ; többség érdeke előbbrevaló. ! \zért tudja, mert tovább lát, ( mert az élet rehabilitálta, s i Dbben az életben az a legfőbb • mérce: ki milyen munkás. Pi- ; :i Gábor jól dolgozik, velünk ( /an* „ . (; Garami 5 ban. A fiatalasszonynak érde­kesnek tűnt az újságíró láto­gatása. Nemigen tudta, miért mentem hozzájuk, de a férj mosolyából és a közvetlen be­szélgetésből megsejtette. Mikor egy kis csend állt be, ő is be­leszólt a tercierébe. Azt mond­ta. haragszik a tsz-re. De mo­solyogva mondta, látni lehe­tett, hogy nem komolyan gon­dolta. Aztán miért? — Hát csak hálni jár haza a férjem. Én is dolgozom a kfertben. de még csak oda se jön hozzám. Este meg hozza a papírokat, a számolnivalót, az­tán sokáig égeti a villanyt.... — A férj új cigarettára gyúj­tott, nem szólt, csak mosoly­gós szeme beszélt. — Asszonybeszéd ... S a tsz-ben? Itt valóban sok tennivalója van a brigádveze­tőnek. Naponta 25—30 kilomé­tert is tapossa a biciklipedált. Néha 50 kilométert is kariká- zik. Nagy a határ és sokféle az ember. A tagok már meg­szokták Piti Gábort, tudják, hogy szigorít, de igazságos. Adódnak viták, ki-ki többre tartja munkáját, mint ameny- nyit ér. Régi emberi gyenge­ség. A brigádvezető gyakorlott szeme azonban másképp ítél. Ilyenkor közbeveti: — Akkor nézzük, mit ^mond” az ölmérő. — S az gazdák, gyermekeik, hozzátar­tozóik is. A minap beszélgettem egy volt nagygazda fiával, Piti Gá­bor brigádvezetővel. Piti Gá­bor képességei szerint dolgo­zik a termelőszövetkezetben, éppen ezért, elismerik munká­ját. Piti Gábor ma már nem te­kint visszafelé. A ma és a hol­nap érdekli. S ezzel mind töb­bet kell foglalkoznia, mert fe­lelős embere a tsz-nek, mint brigádvezetőre 900 holdat, sok embert és gépet bíztak. Mikor az átalakítás, a szervezés ke­rült szóba, kissé elmosolyodott: — Azt hittem, rólam meg­feledkeznek, mert nem jöttek hozzám. Nem tudtam mire vél­ni. Csak én maradnék kint? Végül csak eltaláltak hozzá is, annyira, hogy az akkor ala­kult Petőfi Tsz-ben hamárosan csapatvezetőnek választották, Később, amikor egyesültek a Kossuth-tal, brigádvezető lett. S amíg minderről szó esett, mert. otthon, Pitiék házában került sor a beszélgetésre, időnként megnyílt a szoba aj­taja, benézett a fiatalasszony, a feleség. Jólesett neki, hogy dicsértem a szép, takaros há­zat, az ízléses szobát, amit 1954, a fészekrakás után, két kezük munkájával szerezték. Jlolgos embernek dolgos párja akadt a középparaszt lánya­A sárospataki yezetőségi tagjával beszélget­tem a minap. Érdekesen fo­galmazta még napjaink egyik gyakori beszédtémáját. ^ — Mi, a tsz vezetői az em­berek megítélésében elsősor­ban afLt vesszük alapul, hogy az illető mit’ csinál, mit tesz le a közösség asztalára, hová irányozza lépteit. ; A párt politikájának gya­korlati megvalósítása van ezekben a szavakban. Most, amikor megyénk mezőgazdasá­ga is szocialista útra lépett, amikor a közösben ott talál­juk az egykor nincstelenséggel küzdő szegényparasztot, a kö­zépparasztokat és a módosabb gazdákat, rendkívül hasznos az a gyakorlat, amely szerint az ember értékmérője elsősor­ban a munka. S bár még van­nak lerakódások szavakban, gondolatokban, egy kis vissza­térés a közelmúlthoz, mind több példa igazolja a mostani értékelés helyességét. Az együt­tesen Végzett közösségi mun­kában mindinkább egyrriásra talál a falu népe. Ha kicsiben, de Sárospata­kon is végbemegy ez a folya­mát, s mindinkább kirajzoló­dik itt a falu egysége, új ar­culata. A népes község lakosai termelőszövetkezetben dol­goznak, melyben megtalál­ni az egykori parasztság vala­mennyi képviselőjét. Dolgoz­nak a közösségben volt nagy- •

Next

/
Oldalképek
Tartalom