Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-06 / 80. szám
Péntek, 1962. április 6. BSZAKMAGYARORSZÄG 3 IVagy lendülettel megkezdődött megyénkben a tavaszi mezőgazdasági munka A tavasz megkésett mintegy három héttel, s a felhalmozódott mezőgazdasági tennivalókat csak az erők teljes összefogásával lehet időben elvégezni Az eddigi eredmények arról Vallanak, hogy termelőszövetkezeteink megértették az idő sürgetését, s minden erőt; mozgósítottak a tavaszi vetési álunkákhoz. A kései tavaszodás miatt áp- rilis 4-ét, felszabadulásunk ünnepét is munkával töltötték a termelőszövetkezeti tagok, a gépállomási dolgozók. A megye tizenhárom gépállomásának hüntegy hétszáz erőgépe nyújtott műszakban dolgozott; kétszáz vetett, a többi pedig a talajt készítette elő. A legtöbb vetőgépet az északi gépállomások — a putnoki, a szendrői, a baktakéki, a mérai — vonultatták fel. Az erőgépeken kívül a tsz-ek fogatosai is kivették részüket az eredményekből, április 4-én több mint ezer lófogat dolgozott a megyében, s az általuk elvetett terület mintegy ötezer holdra rúg. A lelkes, jól szervezett munka eredményeként április 4-én, tehát egyetlen nap alatt mintegy 10 ezer holdon fejezték be a tavaszi tennivalókat. Nézzük meg néhány járás eredményeit, Ábaújszán tó Az abaújszántói járásban nvég jobban megkésett a tavasz, mint másutt, négy községben még mindig nem lehetett hozzáfogni a tavaszi munkához. Árka, Telkibánya, Pá- nyok határában még havat is láthat néhol az ember. A többi községben is csak e bét első napján indultak meg a gépek, a fogatok, s három nap alatt 300 hold árpát, 250 hold borsót, ötven hold mákot vetettek el. Abaújszántón. Göncruszkán és Vizsolyban éjjel is mentek a gépek, talajelökészítést végeztek. A kertészetekben is gyors ütemben folyik a munka, eddig már mintegy 40 holdon került földbe a dughagyma. A leglendületesebben a vilmányi Uj Elet Tsz-ben fogtak a tavaszi tennivalókhoz; Szikszó A szikszói járásban már az elmúlt héten is dolgoztak a gépek, a fogatok, s ennek köszönhető, hogy eddig már kétezer hold tavaszárpát vetettek el. a Vöröshere 500 holdon került földbe. Úgy tervezték, hogy vasárnapra, április 8-ra a tavaszi kalászosok, a borsó, és a pillangósok vetésével is végeznek, az eső azonban — sajnos — kitolja ezt a határidőt. Borsóból eddig 300 holdat vetettek, s felszántottak 800 holdat. A hal- maji Aranykalász Tsz, mely versenyre hívta ki a környékbeli termelőszövetkezeteket, péntekre tervezte a kalászosok vetésének befejezését, a szenl- istvánbaksaiak is végeztek volna szombatra, ha közbe nem szól az eső. Lendületesen indult a munka Monaj, Hom- rogd, Selyeb községben is, pedig tavaly itt ugyancsak sok baj volt a munkafegyelemmel. Aszalón április 4-én 16, Csobá- don 11 fogat vetett. A jelentések szerint felszabadulásunk ünnepén különösen nagy szorgalommal dolgoztak az egész járásban. Edéién y északi kiváló Az edelényi járás, fekvése ellenére is eredményekkel dicsekedhet, csupán április 4-én mintegy 1500 holdon vetettek el a hatvan traktor vontatású és a száz lófogatú vetőgéppél. Már az elmúlt hét szombatján jelentettek mintegy másfélezer holdnyi vetést. Jelenleg ötezer hold vetett területük van. Úgy tervezték, hogy a kapások kivételével mindent elvetnek április 11-ig, lendületes munkájukat azonban megakasztotta az eső. Különösen gyorsan megy a munka az edelényi. a finkei, a mucsonyi termelőszövetkezetben; Encs Ebben a járásban bizony, még kevés a vetés, csak április 2-án kezdték meg a tavaszi munkát a talaj állapota miatt. Egyes termelőszövetkezetei már nem is szívesen vetnek tavaszárpát, úgy vélik, annyira későn kerül a földbe, hogy nem adja majd meg a kívánt termést. Az Igazság azonban az, hogy még mindig van annyi te- nyészideje a tavaszárpának, hogy beérjen. Tavaly jnár február végén is vetettek, mégis alig arattak valamit. Az időjárástól függ, hogy milyen termést takarítanak majd be. Eddig mindössze 175 hold tavaszárpát, 104 hold zabot vetettek cl. Már a cukorrépa vetését is megkezdték, eddig 24 holdnyi került földbe. A legtöbb vetett területtel a hernádpetri Dózsa Tsz dicsekedhet, de eredményesen dolgoznak a dombvidéki tsz-ek is, az alsógagyi, krasznokvajdai közös gazdaságok. Az encsi járásban április 25-re tervezték a tavaszi munkák teljes befejezését. Az időjáráson múlik, sikerül-e tervüket megvalósítaniuk. „Fél szemünk a tavaszi munkán — fél szemünk a Tiszán és a Bodrogon...” A kedvezőtlen tavaszi napok nagy gondot okoznak a sátoraljaújhelyi járás területén is. A járás vezetői, a mezőgazda- sági szakemberek, de elsősorban a tsz-tagság és a gépállomás dolgozói valóban mindent megtesznek, hogy az optimális idő keretén belül földbe kerüljön a vetésre előkészített mag. A felkészüléssel, a vetőmaggal, a gépekkel a sátoraljaújhelyi járásban sincs baj. Annál több gondot okoz azonban a járás területét érintő két folyó: a Tisza és a Bodrog. Az újhelyi járás vezetői és az érdekelt községek vezetői, termelő- szövetkezetei nem túloznak, amikor azt mondják: — Bizony, egyik szemünk a tavaszi munkán, a másik meg a két folyón. Mert emelkedik a folyók szintje, s baj lenne, ha kár .érné a már bevetett, vagy vetésre előkészített földtáblákat. A Tisza és a Bodrog már kilépett, medréből, sőt Zalkod térségében a ritkán érintett árterületen is víz hullámzik. Éppen ezért; a tavaszi munkán, a vetésen, növényápoláson kívül igen jelentős erőt köt le az árvízvédelem. A folyók mentén végig éber szemek, munkára, közbelépésre kész vízügyi dolgozók és termelőszövetkezeti tagok vigyázzák a gátakat,- hogy közbelépjenek, ha valahol enged a gát, ha emelkedik a víz szintje. Szükséges az éberség, a készenlét, hiszen a hegyekből újabb és újabb jelentős vízmennyiség lezűdulása várható. Természetesen nem nép télén a határ sem. A felszabadulás ünnepén a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteinek tagsága is munkával ünnepelt. Mindenütt vetettek, ahol az idő sürget, s ahol az időjárás engedte. S ha nem kapnak nagyobb mennyiségű csapadékot, idejében földbe kerül valamennyi tavaszi vetőmag. mákot. Azonban ismét megjött a hátráltató eső... Valóban, a mezőkövesdi járásban egyetlen tavaszon sem kezdtek még ilyen jó feltételek mellett a termelőszövetkezetek. ősszel mindenütt elvégezték a mélyszántást, s a talaj olyan jó még a hegyvidéki területeken is, hogy nincs szükség tárcsázásra. Elég egy jó fogasolás és megfelelő a talaj. Azonban a tavasz késett. Természetesen az erők helyes elosztásával még így sem lenne baj. Egyes helyeken, így a me- zökeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetben például az akadályok ellenére is sikerült elvetni az őszi árpát. S ha csak az időjárás, a talajviszonyok engedik, minden órát felhasználnak, hogy mielőbb földbe kerüljön a mag. A fel- szabadulás ünnepén végzett munka mennyiségét még nem ismerik pontosan a járási tanácson, azonban Antal elvtárs így is bizakodva nyilatkozott:- Bár ez est — másfélnapi késedelmet okozott, úgy gondoljuk, hogy április 10-re be tudjuk fejezni a három," most legfontosabb növény: az árpa, a borsó és a mák vetését. Hiszen mind a gépek, mind az emberek, mind a szükséges vetőmag és talaj készen áll... Úttörő és KISZ-tag avató-ünnepségek április 4-én Hazánk felszabadulásának 17. évfordulóján megyeszerte szép ünnepségeket tartottak az úttörőcsapatok is. Több általános iskolában ezeken a csapatünnepélyeken avatták kisdobotartanak az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban. Rendkívül emlékezetes csapatünnepség volt a Kossuth utcai fiúiskolában. Ezt az általános iskolát a Miskolci ElelA fogadalom letétele előtt a zenei általános iskola ,,öreg úttörői’1 i,_, kultúrműsorral szórakoztatták az avatásra váró jelölteket. sokká, illetve úttörőkké a kisiskolásokat. Miskolcon, a Bársony János utcai általános iskola úttörő- csapata az Űttörőházban rendezte meg szép kisdobosavató ünnepségét. A József Attila utcai általános iskolában úttörőavató miszerkiskereskedelmi Vállalat KISZ-szervezete patronálja. Az elmúlt hónapban ebből az úttörőcsapatból 36 nyolcadik osztályos pajtás jelentkezett KISZ-tagnak. A 36 fiatalt most, felszabadulásunk 17. évfordulóján, az ünnepélyes csa- patösszejövetelen tagjai sorába fogadta az Élelmi szerki skeres99 Embert látni as emberben99... A nagy pillanat: a kisdiákok először kötik fel az úttörő nyakkendőt. Foto: Szabados HIDASI ANTAL, a főépítésvezető helyettese csak úgy nagyjából írja körül a munkahelyet. — Bagicsot a lakkfestékgyár melletti részen találják meg. Hm, ez aztán pontos meghatározás. Qriási területen építik a Tiszavidéki yegyikombinátot, itt aztán fél napig is kóborolhat az ember, míg valakit taegtalal. Ügy látszik Hidasi kitalálja mire gondolunk. Elmosolyodik. — Bagics Józsefet könnyen megtalálják. Bárkit kérdeznek, mindenki meg tudja mondani, hol dolgozik. — Ezek szerint népszerű ember. — De még mennyire! Rá és brigádjára mindig számítani lehet. Nagyszerűen dolgoznak. Egyébként Bagics részt vesz a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán is ... Bagics valóban népszerű ember. Ezt magunk is tapasztaltuk. Három emberrel találkoztunk az abszorpciós toronyhoz vezető úton. — Bagicsot keressük . .. A három ember arcán tiszteletteljes mosoly fut végig. — Bagicsot? — lelkesedik egyikük. — Az nagyszerű ember. És a brigádtagok Is. Tudják milyen emberek azok? Ha hell, éjszaka és reflektorfénynél is képesek dolgozni . . . A másik kettő egyetértőén bólmt. — Ott van ni! — intenek egy karcsú, hatlábon álló kémény felé. — Látják aZt a barnaruhás férfit a lovaskocsi mellett? Ö az, Bagics! A nevet úgy ejtik ki, mintha legalább Is egy országos hírű feltalálóról vagy művészről lenne szó. Bagirson azonban hiába keresem a rendkívüliséget, nem találok benne semmi különöset. Középmagas, 40 év felé közeledő férfi. Ha nem tudnám kicsoda, inkább sportembernek nézném, mint ács-brigádvezető- nek. Arca olyan, mintha ércből öntötték volna. Talán attól van, hogy sokat tartózkodik a szabadban, eső veri, szél fújja, Nap égeti. Egy farakásra telepszünk le. — Régóta ácskodik? — 1939-ben szabadultam fel... De hát nem sokra mentem vele... Mint segéddel szóba sem akartak velem állni az építkezéseken. Csak kubikosnak vettek lel... De most aztán kiácskodhatom magam. — Mikor jött ide, a Tiszavidéki Vegyikombináthoz? — Még az erőmű alapjainak lerakását sem kezdték meg, már itt voltam. Ott végeztünk, átjöttem ide. — Hány tagú a brigád? — Harminckettő. Ez nagy létszám. Nagy a brigád, de nagyok a feladatok is. Mi építjük az abszorpciós tornyot, a karbonit üzemet, a hígsav üzemet, a nagyzsákolót, mi dolgoztunk a véggáz kéményen iS Azt. már befejeztük. — Kollektívája hogyan lett szocialista brigád? — A dolog a tanulással kezdődött. Kilenc éve dolgozom. Eleinte éppúgy dolgoztam, mint bármelyik más ács. Részt vettem szemináriumokon és megértettem mit és miért csinálunk. Aztán, amit megértettem, igyekszem megértetni másokkal is. — És eredményesen. — Azt hiszem, igen. Kétszeres szocialista brigád vagyunk. Most szeretnénk harmadszor kiérdemelni a címet. — Milyen emberek a brigádtagok? — Nagyon rendes fiúk. Amit rájuk bízok, elvégzik. Van néhány ember: Rédely József, Kaszab István, Debrekedelmi Vállalat KlSZ-szer- vezete. Miskolc húszezredik KISZ- tagjának is ezen az ünnepségen adták át tagsági könyvét. A húszezredik KlSZ-tagot, Albert Györgyöt, a Kossuth utcai általános iskola tanulóját a KISZ városi bizottsága értékes ajándékban részesítette. 162 brigád dolgozik egyösszegű utalványozással a Borsodi Építőipari Vállalat munkahelyein A mezőkövesdi 3meiőSivetkezetei sem ilyen tavaszra, pontosabban szólva nem ilyen kései kitavaszodásra számítottak. Antal elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese szerint: — Amióta eszemet tudom, soha nem készültünk még fel ilyen alaposan a tavaszi vetésekre, mint most. De a vetést akadályozta az időjárás. Április 4-én, felszabadulásunk ünnepén valamennyi termelőszövetkezetben szinte két műszakban dolgoztak, s egyetlen nap sem volt ilyen eredményes. Vetették az árpát, a borsót, a «ünnepséget tartottak. Ezen a [[ csapa (.ünnepéi yen még egy «fontos jubileumról emlékeztek «meg: az iskola most ünnepli ^fennállásának 10. évfordulóját, í Ebből az alkalomból az úttö- *rők kiállítást rendeztek az is- «kola szakköreinek munkáiból, [ima pedig műsoros előadást ceni János, Hadházi Sándor, Gazdácska H Lajos, akikkel évek óta dolgozom együtt. 4 Még egymás gondolatait is kitaláljuk. Minden ember pontosan tudja, mi a j feladata és azt el is végzi. 1 — Ezek szerint a bi’igádban mindenki j nagyszerű ember? a — Attól még messze vagyunk. Ap- 4 róbb, nagyobb gond mindig akad. E hétre van egy feljegyzésem. Egyik áll- H ványról leesett egy csőbilincs. Ha észre j nem veszem, betapossák a sárba. „Mi - az gyerek” — szóltam rá egy fiatal se- “ gédre. „Neked már 80 forint nem is ' pénz? A köztulajdon nem csákiszal- ■ mája.” Van, aki ugyancsak szeret a ] pohár fenekére nézegetni. Nekünk há- ■ rom nagy célunk van, szocialista mó- " dón dolgozni, élni, tanulni. E célok . elérése megkívánja, hogy mindenkor ; figyelemmel kísérjük magunk és mások ! munkáját, s örökké tanítsunk, tanul- ■ junk és neveljünk. " Bagics egy sokoldalú, nagyon elfog- ■ lalt ember. Pártmunkát végez, az MHS ] lövészcsoportjának vezetője, tanul az i általános iskola VIII. osztályában, ér- 3 deklődik a zene iránt és hát van tenni- J való otthon is. Az erőmű lakótelepén [ lakik. Az asszony is dolgozik, van há- . rom gyerek és hát bizony a házimunká- ; ban is segédkeznie kell. ! A BRIGÁD 32 TAGÜ. Ahány ember, • annyi gond, cél, vágy. Hogyan sikerült ] mégis összehangolni ennyi emberi éle- ■ tét. sorsot? Hogyan sikerült egy nagy- ; szerű kollektívát formálni? Bagics ezt . mondja: ; — Van egy alapelvem: az embert " nézni az emberben, és kikérni vélemé- • nyűket. És 32 ember okosan tud gon- ] dolkozni, dönteni, nagy dolgot tud • csinálni. Cs. B. : A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az elmúlt hetekben megtartott termelési tanácskozásokon elhatározták, hogy egy-egy lakás építési idejét 10 hónapra csökkentik, s ezzel november 30-ig 1428 lakást adnak át. A munka meggyorsítására és az évvégi hajrá megszüntetésére részletes tervet dolgoztak ki. így például az új technológiák felhasználásán kívül csaknem 900 lakás építését két műszakban végzik el és ahol lehetséges, bevezetik az ; egyösszegű utalványozást. Ez iazt jelenti, hogy egy-egy munkafolyamatot meghatározott időre és előre megállapított bérért végeznek el az építők. A vállalat 62 munkahelyén jelenleg 290 brigád dolgozik, közülük 162 csapat egyösszegű ■utalványozással kezdte meg az új lakások és más létesítmények felépítését. Ezek a brigádok a minőségi munkán kívül a határidők lerövidítését is célul tűzték maguk elé. így például a miskolci Szeles utcai 128 lakás építésén dolgozó Orosz Gyula kőműves. Vékony István vegyes, Bial Dezső kubikos brigádjai elhatározták, hogy az egyösszegű utalványozásban előírt munkát határidő előtt 14 nappal befejezik. A miskolci Fazekas utcai építkezésen hasonló felajánlást tett Zöldi János 20 tagú kubikos brigádja. A vállalat vezetősége a munkaverseny szélesítése végett hamarosan nyolc építésvezetőségnél vezeti be az ösztönző bérezést. Ezeken a helyeken a határidők lerövidítéséért, a minőségi munkáért és anyag- megtakaritásért prémiumot fizetnek; Mezőkeresztesen már földben a tavaszi árpa
