Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-03 / 78. szám
Kedd, 1062. április 3. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Laboratóriumi vizsgálat A szikszói Mesterséges Megtermékenyítő Állomáson Sándor Lász- lóné fölaboráns mikroszkóp!kus vizsgálatot végez. Foto: Szabados Megrövidült a fásítási idény Az erdészek a fiatalok fokozott segítségét kérik A márciusi tél az erdészek és a fásítók munkáját is hátráltatta. Március 10-én kezdődött a fásítási hónap, de húsz napot kellett várni, hogy végül maga a munka is megkezdődhessék. Az Országos Erdészeti Főigazgatóságon közölték, hogy a csemetekertekben most már teljes erővel folyfk a suhángolc és a csemeték kiemelése. A fagytól felengedett föld az ország nagy részében alkalmas a faültetéshez. Természetesen a fásítási hónap befejezése után is lesz még lehetőség erre a munkára, de mivel a növényokben hamarosan megindul a nedvkeringés, a fásítási idény nagyon megrövidül. Az erdészek azt szeretnék, ha a következő, hetekben mintegy 3000 hektár-' :-------ooo------M egtartotta választó közgyűlését a Postások Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága Vasárnap megtartotta küldöttközgyűlését a Postások Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága. A közgyűlésen a miskolci postaszervek és a megye területén lévő járási csoportok szakszervezeti bizottságainak küldöttei újjáválasztották a Postások Szakszervezetének megyei bizottságát és a számláló bizottságot. A közgyűlésen értékes beszámolók és hozzászólások hangzottak el a két év óta működő megyei bizottság és számláló bizottság munkájáról. A beszámoló és hozzászólások, valamint a küldöttközgyűlés jelentőségének értékelésére még visszatérünk.---------oOo—— E mlékünnepély és műsoros est Tárcákon Április 4-én a tárcáit Könyves Kálmán Művelődé i Otthonban is nagyszabású emlék- ünnepélyt és műsoros estet rendeznek, melyen a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző intézet tanárai, hallgatói is közreműködnek. Az emlékünnepély délelőtt 10 órakor kezdődik. Beszedet Komárcmy Béla, a tanítóképző igazgat'ja "'ond, majd kultúrműsor köve kezik. A műsoron a tarcali művelődési otthon kultúrcsoportjának tagjai, az általános iskola tanulói és a tanítóképző növendékei szerepelnek. A műsoros estet — mely 19 ór kop kezdődik — uórmszá- mok, s^av-’afok. tá-erk. 'or- nabemutatók teszik színessé. A műsor után táncmulatságot rendeznek. Ülést tartott a Borsod megyei Orvosi Műszerbizottság A Borsod megyei Orvosi Mű- szerbizottság a napokban tartotta meg ez évi első rendes ülését. Az ülésen a műszerbizottság megtárgyalta az egész ségügyi intézetek műszerellátottságával kapcsolatos problémákat és több fontos határozatot hozott. A bizottság foglalkozott a magyar orvosi műszergyártás időszerű kérdéseivel és tárgyalt a Miskolcon ez évben megrendezésre kerülő orvosi műszerkiállításról is. Ezen a kiállításon a magyar orvosi műszeripar kiváló eredményeiről tanúskodó legkorszerűbb orvosi műszereket és készülékeket mutatják be. A kiállításon megyénk és városunk lakossága is meggyőződhet az aránylag fiatal múlttal rendelkező, de máris elismert és méltányolt ha zaj orvosi műszeripar kiemelkedő eredményeiről. Új gyen, új emberek A műút betonszalagjáról — úgy Onga táján — keskeny makadámút vezet a szántóföldek között az erdő felé. A műútról lekanyarodva minél közelebb ér a látogató a hajdani kaszálókhoz, annál jobban kibontakozik előtte az épülő gyár képe. Különösen tavasszal és nyáron nagyon szép és egy kicsit romantikus ez a környezet. Az őszkopaszította, büszke tölgyes bükkfák öleléséből, egy-egy felépült, vagy most készülő gyárépület villan elő, a csendet egy-egy tehergépkocsi, vagy vontató motorjának robaja, vagy az ácsszekercék csattogása töri meg. Még embert is alig-alig látni, pedig mintegy négyszázan dolgoznak itt. Ez évben a Miskolci Köny- nyűgépgyár ongai üzemében készülő fejescsavarok, lúgos- akkumulátorok szerepelnek a budapesti ipari vásáron és néhány más országban megrendezendő kiállításon is. Az üzemépületeket felépíthették volna az „anyaüzem”, a A Ságvári Endre Kulturális Szemle városi bemutatója Vasárnap délelőtt a Bartók Béla Művelődési Házban tartották meg a Ságvári Endre Kulturális Szemle városi bemutatóját, amelyen a Bartók Béla Művelődési Ház színjátszói, az SZMT irodalmi színpada, a Hámán Kató Leány-diákotthon és a Petőfi Sándor Kollégium fiataljainak közös irodalmi színpada, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és a perecesi KISZ együttese adott műsort. A Dózsa KISZ-szervezete és a 10-es posta KISZ-szervezete is képviseltette magát egy szavalattal. Elsőként a vasgyáriak szerepeltek egy jólsikerült jelenettel, majd az SZMT irodalmi színpada mutatta be tudását „A pénz komédiája” című összeállítással. Habár az eredeti műsorukból a rövidség kedvéért sok számot el kellett hagyniuk, a kiválogatott jelenetekkel, versekkel így is sikerült színessé, érdekessé, élvezhetővé tenni műsorukat. A Hámán Kató Leány-diákotthon és a Petőfi Sándor Kollégium fiataljainak közös műsora, az „Európa vigyázz!”, kétségkívül növelte a bemutató értékét. Jól válogatott, ügyesen előadott, antifasiszta számaikkal megérdemelten kapták az egyébként meglehetősen gyér közönség tapsát. Utánuk a Mezőgazdasági Gépjavító együttese lépett fel. Egy énekszámmal, egy szavalattal szerepeltek, valamint tánczenekaruk mutatta be tudását. Később a perecesi KISZ-fiatalok léptek színpadra jelenetekkel, szavalattal, végül a Dózsa KISZ-szervezete és a 10-cs posta szavalója zárta a bemutatót. A Ságvári Endi'e Kulturális Szemle városi bemutatójának első része valami kevéssel színvonalasabb volt, mint a tavalyi. Nem minden csoport tartotta be azonban a szemle szabályait, s itteni részvétele mellőzte a házi bemutatót. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy több olyan szavalatot, énekszámot is hallottunk, amelyek nem érték el a kívánt mértéket. (ptl Könnyűgépgyár mellett is, hiszen ott is volt terület bőven. De ez jobb megoldás. Csökkentik vele a város zsúfoltságát, s megkönnyítik a környező községek lakóinak életét. Mégiscsak könnyebb 5—6 kilométerről be- és hazautazni, mint 20 —30 kilométerről. És számolni kell azzal is, hogy a termelőszövetkezetek gépesítése sok emberi erőt szabadít fel. Hogy mikor lett itt üzem s mit gyártanak a kívülről csendes és hallgatagnak látszó épületekben? Csömör Benedek gyáregységvezető — akinek jelentős része van az új üzem szervezésében — így beszél: — 1959. június 1-én kezdtük meg néhányan a munkát. Októberben — egy kis helyiségben, pár géppel — már megkezdődött a kísérleti csavargyártás. Közben felépült az akkumulátor-üzemrész és tavalytól üzemszerűen termeljük a lúgos akkumulátorokat. Erre nagy jövő vár. Az országban csak Budapesten és itt gyártunk lúgos akkumulátort. A tervek szerint a Váci úti üzem szerepét is mi vesszük át, és mi elégítjük ki az egész ország ilyenirányú szükségleteit. És nemcsak a belföldi, hanem a külföldi igényekkel is számolunk. Termékeink jelentős része exportra készül. És eddig nem érkezett reklamáció. Tavaly az új gyár új üzeme 2 és félmillió amperóra értékű akkumulátort gyártott, az idén csaknem duplájára növeli termelését. Az ötéves terv végére évente már 14 millió amperórát készítenek. Hogyan érik ezt el? Építenek még egy gyárépületet, fejlesztik a műszaki berendezéseket. A gyáregység másik fontos terméke: a fejescsavar. Felépült az új csarnok, modern automatagépekkel szerelték fel. Tíz-tizenkét fajta 2—16 milliméteres fejescsavarokat gyártanak. A csavarüzem új épülettel bővül. Az új csarnok már tető alatt van, ez évben itt is megkezdik a kísérleti üzemelést. A „régi” üzemrészben forgácsolással gyártják, itt hidegfolyatásos módszerrel — húzással, hengerléssel — készítik majd a különféle mérető csavarokat. Azt mondják, így jobb minőségű termék állítható elő, s lényegesen olcsóbban. A gyáregységben Leszih Andor főmérnök ezzel fogadott: — Nagyon jó, hogy jöttek. Történt itt egy dolog, ami újságba kívánkozik. Emlékszenek a nagy hóviharra? Üzemünk sík vidéken fekszik. A hóvihar hatalmas torlaszokat emelt a kapu elé, elzárta az utat. A benti gyárból egy teherkocsin négy sofőr — Andó Antal, Váradi Lajos, Bodnár János, Ökrös Miklós — sietett segítségünkre. Ezek az emberek, Patz Dezső gépkocsivezetővel (ő vezeti a mi piros autóbuszunkat) a tomboló viharban hányták a havat, utat törtek — kiszabadítottak 6—8 berekedt tehergépkocsit —, s lehetővé tették, hogy a gyár valamennyi dolgozója hazajuthasson. Nélkülük nagy bajba kerültünk volna. Se hálóhely, se élelem ... Kérem, írja meg, nagyon köszönjük hősiességüket. A mintegy 100 holdnyi területen fekvő gyáregységben nem ez az egyetlen nagyszerű tett. Sok szép esettel találkozhatunk. Sok említésre méltó tett veszi körül a csavarüzemi Béke-brigád tagjait. Váradi Balázs brigádvezető s a többiek — ki akarják érdemelni a szocialista címet — sok töprengés, jó munka, újítások, ésszerűsítések segítségével — februárban például 158 százalékra teljesítették tervüket és a vállalat legjobb brigádjai közé kerültek. Hasonlóképpen dolgoznak a szerszámüzemi Oprendek-, az TMK-s Hámán-, az akkumulátorüzemi Béke — és még egy sor más — brigád tagjai. Az üzem 32 brigádjából 10 tűzte célul a szocialista cím megszerzését. És ez nagy dolog, különösen olyan embereknél, akik most ismerkednek az ipari munkával, akik itt teszik meg az első lépéseket ipari munkásokká válásuk felé. Az új gyáregység vá^ épül, fejlődik. A jelenleg itt dolgozó mintegy 400 ember talán a leendő gyár törzsgárdája lesz, hiszen az ötéves terv végére — megközelítőleg — kétezer ember dolgozik majd itt. Akárhogy vesszük, nagy dolog ez. A hajdani kaszálók helyén épülő üzem fél évtized alatt nagy gyárrá fejlődik, jelentős szerepe lesz az ország ipari életében, és hozzávetőleges becslés alapján — a családtagokat is beleszámítva — 8—10 ezer ember számára biztosít kenyeret. Csorba Barna • Már hírt adtunk róla, hogy [pénteken tartotta megyei küldöttközgyűlését a Mezőgazda- [sági és Erdészeti Dolgozók •Szakszervezete a Vízügyi Igaz- Igatóság székházában. Miután • a küldöttközgyűlés tagjai megválasztották az elnökséget, [Varga Ferenc elvtárs, a ME- •DOSZ titkára beszámolójában [elemezte a szakszervezetek •két esztendei tevékenységét. [Elöljáróban megállapította, • hogy az alapszervezeti választásokat jó eredménnyel hajtották végre, sikerült megértetni [a tagsággal, hogy a vezető [szerv újjáválasztása nem for- •maság, nem öncél, hanem a [vezető szervek aktívabb politikai munkájának, a szervezettség erősítésének, a tömegbefo• lyás növelésének feltétele. A Választások során a szakszervezeti tagság aktív volt, töb- •ben nyíltan bírálták a szak- [ szervezeti tevékenység fogyatékosságát. Az alapszervi választások során 752 bizalmit, • 377 munkahelyi bizottsági ta- ;got, 108 TT-tagot, 342 szak- .szervezeti bizottsági tagot, 143 •számvizsgáló bizottsági tagot |és*166 póttagot választottak. I A mezőgazdasági üzemek I tevékenységéről • Beszámolója során Varga •elvtárs megemlékezett a külpolitikai helyzetről, majd aláhúzta. hogy az MSZMP helyes [politikája megteremtette az •alapot az eredményesebb szakszervezeti munkához, a dolgozók munka- és életkörülmé- :| nyeinek javításához, a szak- | szervezet befolyásának növeléséhez, a politikai és kulturális : nevelő munka megjavításához. [ Szólott a mezőgazdaság szer- •. kezeiében végbement változás- hói, az átszervezés eredméA MED0SZ megyei küldöttközgyűléséről Eredmények, feladatok két ér tükrében termelési tanácskozások rendszeressé váltak. Meg kell azonban állapítani, hogy ezeket a tanácskozásokat nem mindenütt tekintik az egyik legfontosabb vitafórumnak. Sok helyen csak akkor tartanak ta-. nácskozást, amikor erre a termelési igazgatóságtól, a megyebizottságtól közös utasítást kapnak. Helytelen az a gyakorlat, hogy ezeken a tanácskozásokon egyes vezetők kiadják utasításaikat. Kritikai megjegyzéseikre a dolgozók ritkán kapnak választ, több helyen javaslataikat nem rögzítik írásba. A dolgozók jogosan kifogásolják, hogy a jutalmazások, a kitüntetések odaítélése még nem eléggé nyilvános. mindezt szűk körben beszélik meg, s döntés céljából nem kerülnek a termelési tanácskozások elé. Az üzemi demokrácia gyakorlásával az üzemi tanácsok sem éltek megfelelően. Tevékenységük többségében a nyereségrészesedés és a munkaruha elosztására, esetenként a bérszabályzatok tárgyalására szorítkozott. Az előadó ezután felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani az újítómozgalom fejlesztésére, mely a műszaki tennivalók szerves része. A jelenlegi választásokkal egy időben valamennyi 100 főn felüli üzemben létrejöttek a társadalmi bíróságok. Ezek eredményesen segítenek a társadalmi tulajdon védelmében, Kultúrnevelés Az elmúlt két esztendőben a kultúrnevelési munka fő cél ja a mezőgazdasági dolgozók politikai nevelése, világnézeti formálása, a marxista—leninista ideológia elmélyítése volt. Lényeges eredmények születtek az állami oktatásban. Mintegy háromszorosára emelkedett a felnőtt tanulók száma. Az iskolai oktatásban már az a probléma, hogy a mezőgazdasági technikumok és más szakirányú iskolák nem tudnak lépést tartani az igények növekedésével. Dicséretes eredmény az is, hogy 1959-hez viszonyítva négyszeresére emelkedett az ismeretterjesztő előadások látogatottsága. Jól fejlődött a könyvolvasó mozgalom is. Az állandó mezőgazdasági dolgozók létszámát tekintve a dolgozók 32,6 százaléka olvas rendszeresen. Minden évben sor kerül a kulturális seregszemlék megrendezésére. A továbbiakban javítani kell a művelődési otthonok tevékenységét, munkájának hatásosságát. Tovább kell bővíteni a művelődési otthonok hálózatát. Hasznos vita A számvizsgáló bizottság jelentésének meghallgatása után tartalmas vitára került sor. Többen indítványozták a határozati javaslat kiegészítését. Dr. Fekete Gábor, a megyei Termelőszövetkezeti Tanács képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy az állami gazdaságok fokozottabban támogassák a gyengébb termelőszövetkezeteket. Elejét kell venni az elvtelen segítségnyújtásnak, meg kell szüntetni azi n káros gyakorlatot, hogy egye • termelőszövetkezetek a jogszabályok ellenére foglalkozzanak bizonyos melléküzemági tevékenységgel. (Ne nyissanak önkényesen kavicsbányát stb.) Gergely István elvtárs. a megyei gépállomások igazgatój; elismerően beszélt arról, hogy gépállomásaink az elmúlt év őszén nagy mennyiségű- mélyszántást végeztek. Ez a biztosítéka a további jó munkának. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tsz-ek fokozottabban gondoljanak a szakmunkás- képzésre és vegyék igénybe a gépállomások segítségét. Hollósi László, a Hejőmenti Állami Gazdaság képviselője elmondotta, hogy a gazdaság elmúlt évi, kevésbé eredményes munkájának oka a gyenge gazdasági irányításon kívül a szakszervezet fogyatékosságaiban is keresendő. Többen kérték, hogy a sajtó támogassa jobban a szocialista brigádmozgalmat, az új módszerek elterjesztését. A küldöttközgyűlésen részt vevő Jakó András elvtárs, az SZMT Borsod megyei vezető titkára pozitívnak értékelte a ME- DOSZ két évi tevékenységét, majd arról beszélt, hogy az állami gazdaságok, a gépállomások alaposabb munkával még inkább ellensúlyozhatják a kedvezőtlen időjárás hatását. Bírálólag beszélt arról, hogy a tarcali termelőszövetkezet — két fejlett gazdaság szomszédságában — 316 ezer forint mérleghiánnyal zárt. Dobj Ferenc elvtárs, a ME- DOSZ központi titkára felhívta a figyelmet arra, hogy az üzemi bizottságok a helyi sajátosságok. mezőgazdasági adottságok figyelembe vételével szervezzék munkájukat. Jónak, s eredményesnek ítélte a tanácskozást. A vita után került sor a ME- DOSZ megyei bizottságának újiáválasztására. A küldöttek ismételten Varga Ferenc elvtársat választották a MEDOSU titkárává. Garami Ernő I nyi területen elvégeznék a korábbi fásítások pótlását és ezenkívül néhány ezer hektáron új telepítésekre is sor kerülne. Az éves terv ugyanis 14 400 hektár, s ez nem maradhat mind őszre, hiszen az időjárás akkor is okozhat nehézségeket és a kapások betakarításából adódó feladatokkal is számolni kell. Az erdészek most a fiatalok fokozott segítségét kérik a feladatok megoldásához. Azt szeretnék, ha a fásításnál évről évre rendszeresen közreműködő „törzsgárdán” kívül minél több KISZ-fiatal és úttörő kapcsolódna be a szép munkába. nyeiről és a további feladatokról. Elmondotta: a szakszervezeti bizottságok az elmúlt két évben nagy erőfeszítéseket tettek arra, hogy az állami gazdaságokban meghonosodjanak az új termelési technológiák és erre épüljön a tervszerű gazdálkodás. A részletes technológia műveleti tervezés feltétlenül szükséges a korszerű, termelékenyebb gazdálkodás megteremtéséhez. Csakis ezen az alapon valósíthatók meg az ötéves terv előirányzatai, az például, hogy a növénytermelés hozama 24 százalékkal növekedjék. Beszélt arról a káros gyakorlatról, hogy több vállalatnál nem a készülő terveket tárgyalják meg a dolgozókkal, hanem csak a már elfogadott terveket ismertetik. Ez nem mindig a helyi vezetők hibájából adódik, hanem abból fakad, hogy a felügyeleti szervek rövid határidőket szabnak meg a tervek elkészítéséhez. Egyes állami gazdaságokban nem bontják le megfelelően a terveket, és így ezeket a kisebb termelési egységek nem vitathatják meg. Emiatt a terv célkitűzéseit nem tudják megfelelően egyeztetni a munkaverseny követelményeivel. Ezután elmondotta Varga elvtárs, hogy a mezőgazdasági üzemekben is megindult a szocialista brigádok versenymozgalma. A szélesedő munkaverseny mozgalom segítette a szerkezeti változások végrehajtását, azt, hogy a növénytermelés, az állattenyésztés mindinkább a bei terjessé)' irányába fejlődjék. Termelési tanácskozások Az elmúlt két év során — mint az előadó mondotta — a
