Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
Péntek, 1962. március 2. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Postahivatal az iskolában A Miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, a 4+2-es oktatási terv során postaforgalmi szakközépiskolai gyakorlatot szerveztek. Az óraközi szünetekben nagy a forgalom. Ezen nincs mit csodálkozni, mert a leendő postások a táviratfeladástól kezdve a takarókbefizetésig minden postai műveletet ellátnak. Az itt gyakorló fiatalok érettségi után segédtisztként helyezkednek el a postahivatalokban. A 72 növendéket Sasvári Józscfné postatiszt oktatja, segíti. Elismerően nyilatkozik a diákokról. Mindannyian igyekeznek, de mint mondja, a lányoknak jobban „ízlik” ez a munka. A pártkongresszus tiszteletére A Központi Bizottság közleményéből értesültünk, hogy pártunk ez évben tartja VIII. kongresszusát. Csatlakozva az üzemi munkássághoz, termelő- szövetkezetünk dolgozói elhatározták, hogy mi is jobb munkával, terveink túlteljesítésével készülünk a kongresszusra, így akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy ezen a kongresszuson pártunk még nagyobb eredményeiről adhasson számot, mi pedig még jobb életet biztosítsunk szövetkezeti tagságunknak. Termelőszövetkezetünk tagsága tanulmányozta a második ötéves terv mezőgazdasági irányszámait, főbb célkitűzéseit. Ebből kiindulva, termelőszövetkezetünk tagsága a párt VIII. kongresszusának tiszteletére az alábbiakat vállalja: © 1962. évben minden mezőgazdasági munkát — az egyes kampányok idején végzendő sürgős feladatokat is — időben és jó minőségben végez el. © Az egyesült termelőszövetkezet 1961. évi bruttó termelési értékét 1962-ben 47 százalékkal növeljük. Ez elsősorban az árutermelés növelésén alapszik. ® A növénytermelés hozamát az 1956—1960-as évek termésátlagához viszonyítva 18 százalékkal emeljük és így az ötéves terv 25 százalékos irányszámait már ebben az évben lényegesen megközelítjük. Ennek megfelelően: kenyérgabonából 19 százalékkal, takarmánygabonából 21 százalékkal, kukoricából 28 százalékkal, burgonyából 19 százalékkal, cukorrépából 25 százalékkal növeljük a hozamokat. © Az árutermelési tervet összességében 109 százalékra teljesítjük. Ezen belül: kenyérgabonából átadási tervünket 20 százalékkal túlteljesítjük. A tervezettnél 6 vagonnal több kenyérgabonát adunk át az államnak; vágóhús termelésünk fokozásával és a tervezett termelés túlteljesítésével biztosítjuk, hogy 1 hold szántóterület után 1 mázsa vegyes húst adunk az államnak. © Szántóterületünk 54.8 százalékán termelünk fő- és másod vetésű takarmányt. hogy ezzel az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges alapokat megteremtsük. Ezen belül szántóterületünk 16,2 százalékán termelünk pillangós takarmányokat. Felhívjuk járásunk és megyénk valamennyi termelőszövetkezetét, csatlakozzék felhívásunkhoz. A sátoraljaújhelyi Vj Erő Termelő- szövetkezet tagsága. kát... A lelkünk is beleremegett, ahogy megrázkódott a föld. Bevallom, én azóta is félek a repülőgéptől... Ezek a mai gyerekek nem tartanak tőle. Bennem, bennünk kétféle tulajdonsága él a gépmadaraknak: a rossz és a jó. Öbennük csak az egyik: a jó. Ük csak a hasznát ismerik, mint az ember dolgának könnyítőjét, munka- és szállítóeszközt. Mert mi tanítjuk őket rá: nem arra valók ezek a gépek, hogy életet és értéket pusztítsanak velük, hanem, hogy mindenkit boldogítsanak. Mindenkit a világon! Amint néztem a bámészkodó gyerekeket, arra gondoltam: előbb-utóbb cl kell jönnie az emberiség márciusának! Eljön, és megújhodik az egész világ! Mert egyik részén már kitavaszodott. Az a természet rendje, hogy a telet tavasz váltsa fel... És akkor majd keringhetnek bárhol és bármilyen magasan az emberi ész és kéz alkota gépóriások, akkor már senkiben nem keltenek kettős érzést. Felolvad a fagy az egész földön és beköszönt az örök tavasz. A tavasz, amely a mi igazságunk! Nagy a forgalom. A' 29 perces szünetben valósággal megrohanják Mike Ágnest, aki ügyes mozdulatokkal adja a bélyegeket, a különböző utalványokat türelmetlenül várakozó diáktársainak. 1 Szabados György 557 millió forint a zöldség-gyümölcs felvásárlás technikai bázisának fejlesztésére 1964-BEN LESZ Hennán Ottó, a nagy magyar természet- tudós és Budai József gyümölcsnemesítő halálának 50., illetve 25. évfordulója. A kettős évfordulóról méltóan emlékezik meg a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága. A terv szerint a két borsodi tudós munkásságának méltatására 1964-ben egyhetes emlékünnepséget tartanak. Ebből az alkalomból Lillafüreden megrendezik a természettudósok, a néprajzosok, az ősrégészek, a nyelvészek, a botanikusok és a gyümölcs-nemesítők nemzetközi találkozóját. A Hazafias Népfront mellett működő művelődési akcióbi- zottsóg már megkezdte az emlékhét előkészítését. Elhatározták — többek között —, hogy társadalmi munkával gyorsítják meg a lillafüredi Herman Ottó-ház újjáépítését. A nagy tudós egykori lakóházában — az átépítés befejeztével — múzeumot rendeznek be, ahol Herman Ottó életműveit és a Bükk élővilágát bemutató kiállítást nyitnak. A ház kertjében a Bükk jellegzetes növényeit ültetik el és a Népfront javaslatára a parkban helyezik el Herman Ottó mellszobrát. A ház átépítésével egyidőben jelentős társadalmi munkát szerveznek a bükki Szeleta-bar- langnál is. A város dolgozóinak összefogásával a barlang előterét rendezik, hogy ott további feltárásokat végezhessenek. Ez a barlang szoros kapcsolatban van Hennán Ottó munkásságával. Útmutatása alapján ugyanis innen indult el a magyar régészeti kutatás. A Herman Ottó-ház parkjának rendezését, valamint a Szelela barlang előterének letakarítá- sát társadalmi munkával, még az idén megkezdik. A HAZAFIAS NÉPFRONT továbbá javasolta, hogy domborművel ellátott emléktáblával jelöljék meg Budai József egykori iskoláját, a mai Herman Ottó Múzeumot. Budai József tudományos munkája során mintegy 50 új gyümölcsfajtát nemesített ki. Az emlékhéten a, „magyar Micsurin” életéről és munkájáról tudományos előadásokat is tartanak. — BORSOD MEGYE földművesszövetkezeteiben 33 brigád harcol a szocialista cím elnyeréséért, 156 taggal. Az egyéni munkaverseny eredményeire pedig jellemző, hogy az elmúlt 4 évben 706 dolgozó szerezte meg a kiváló dolgozó oklevelet é's 190 a kiváló dolgozó jelvényt. Eiczere János a borsodiván- lcai Petőfi Tsz növénytermesztési brigádjában dolgozik. Az elmúlt évben feleségével 503 munkaegységet szerzett. 43 forintot ért egy munkaegység, szép összeg ütötte markát. Fi- czerc János most is a legjobbak közt halad, bár a növénytermesztésben még „holt szezon” van. Januárban 23 munkaegységet teljesített. A termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódításával megteremtődtek hazánkban a korszerű, nagyüzemi zöldség-^ és gyümölcstermelés feltételei. A földművesszövetkezeti szervek — ennek alapján — a következő években jelentős erőfeszítéseket tesznek mind a belföldi zöldség-gyümölcs ellátás, mind pedig zöldség-gyümölcs exportunk fejlesztésére. A fejlődés tervezett arányaira, s egyben a termelőszövetkezeti gazdálkodással kialakult lehetőségekre jellemző, hogy 1965-ben — a második ötéves terv utolsó évében — kereken 189 ezer vagon mező- gazdasági terményt és terméket vásárolnak fel és visznek piacra. Ez pontosan 43,2 százalékkal lesz több, mint 1960- ban. A kultúráltabb, egészségesebb táplálkozás szempontjából fontos, vitamindús gyümölcsökből és zöldségfélékből 60,2, illetve 47 százalékkal emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. Ugyanakkor az állami élelmiszeripar, a kon- zervgyártás is 81,6 százalékkal több nyersanyagot kap a mezőgazdaságtól. Exportra csaknem 70 százalékkal szállítunk többet a második ötéves terv végén, mint 1960-ban. Burgonyából, vöröshagymából és zöldségfélékből együttesen 16 552 vagonnal kerül több piacra 1965-ben, mint 1960-ban. Legnagyobb mértékben — 64,7 százalékkal — a zöldségfélék felvásárlása növekszik, de például olyan kül- és belföldön egyaránt keresett cikkből is, mint a vöröshagyma, csaknem 35 százalékkal többet vásárolnak fel. A tervidőszak éveiben országszerte nagy területű új gyümölcsösök fordulnak termőre. Ez közvetlenül érezteti majd hatását mind a belföldi ellátás javulásában, mind pedig az exportszállítások növekedésében. 1960-hoz viszonyítva 1965-ben almából 8312 vagon helyett 24 450 vagonnal, szőlőből 1645 vagon helyett 4300-al, szilvából 2241 vagon helyett 6800-al, kajszibarackból 1689 vagon helyett 4100-al, különböző vegyes gyümölcsökből pedig 4280 vagon helyett 7600-al vásárolnak fel, illetve visznek piacra. A termelés, a felvásárlás és az értékesítés ilyen mérvű, az ország egész lakosságát közvetlenül érintő fejlődés szükségessé tette a felvásárlás és az értékesítés technikai bázisának erősítését. A földművesszövetkezeti rendszer 1960 —1965 közötti, együttesen több mint egy milliárd 300 millió forint értékű beruházásainak kereken 41 százalékát, 557 millió forintot fordít ilyen célokra. A rendelkezésre álló összegeket úgy igyekeznek felhasználni, hogy a megvalósuló beruházások eredményeként a közös gazdaságokban megtermelt áruk a legrövidebb úton, jó minőségben, kis költséggel jussanak el a fogyasztókhoz és egyúttal biztosítani tudják a háztáji gazdaságok áruinak gyors átvételét és értékesítését is. Termelőszövetkezeteink gépesítéséről II. rész. Nem oldja meg a traktor kihasználását a sokat hangoztatott és sajnos a gyakorlatban alkalmazott szállítás sem. Különösen a 45—50 Le teljesítményű Zetor-Super, az MTZ—5 és UTOS traktoroknál nincs kellően kihasználva a gép. E traktortípusok gazdaságos kihasználása szántásnál, disztil- lerezésnél, vetésnél, nehéz betakarító gépek vontatásánál biztosított. Szállításnál még két pótkocsi esetén sem jó a kihasználása, mert ilyenkor nagy a le- és a felrakás idővesztesége. A termelőszövetkezetenkénti egy gép „rendszernek” nagy hátránya az is, hogy a mezőgazdaságban előforduló sokféle munkára ugyanazt a gépet tudják csak használni. Gondolunk itt arra, hogy a könnyű munkára is — mint például fűkaszálás, rendsodrás, hengerezés, boronálás, növényvédelem — a meglévő MTZ vagy Zetor-Super traktort kénytelenek használni termelőszövetkezeteink, ami szintén nem szolgálja a gazdaságos kihasználást. Ezek a hibák oda vezettek, hogy a tsz-gépek kihasználása lényegesen alatta maradt nemcsak az optimális kihasználásnak. de — az egyébként sem magas — gépállomási gépkihasználásnak is. 1961. évben a gépállomási gépi munka: 1 darab traktorra jut 944 normálhold 1 traktoregységre jut 784 normálhold Tsz-gépi munka: 1 darab traktorra 847 normélhold 1 traktoregységre 671 normálhold Fentiek szerint a tsz-gépek kihasználása 1 traktorra vonatkoztatva 89,8 százaléka. 1 traktoregységre vonatkoztatva 85.6 százaléka a gépállomási gépekének. A termelőszövetkezeti gépek kihasználási fokának pedig jóval magasabbnak kellene lennie a gépállomásinál, mert az összerőgépek 75,1 százaléka univerzál, szemben a gépállomási 34.6 százalékkal, veszteségidejük is lényegesen kevesebb. 3. Nem oldható meg egy gép esetén a minimális műszaki feltételek biztosítása sem. En-e vonatkozólag, termelőszövetkezeteink közül már nem egy szerzett szomorú és anyagiakban is súlyos tapasztalatokat. A kis karbantartó műhely, annak felszerelése, tárolószín, szakképzett szerelő hiánya sok ezer forint felesleges kiadásra kényszerítették szövetkezeteinket. 4. A gépállomási díjkedvezmények miatt nem egy tsz csak biztonsági célból, az esetleg hiányzó gépállomási traktor pótlására tartotta saját traktorát. Népgazdasági szemnontból sem volt megfelelő a traktorpark ilyen mérvű szétforgácsolása. A jelenlegi adottságok mellett még szükségünk van a gépállomási géppark további fejlesztésére. Csak 1962. évben 82 millió forintot költünk a megye gépállomásainak erő- és munkagép ellátására. A tsz- gépellátásra 46 millió forintot fordítunk. E látszólagos kettősség még tovább is fennmarad. Ha a korábban alkalmazott gépelosztási „elvet” követnénk, súlyosan vétenénk a népgazdasági érdekek ellen. A már említett tényeken kívül csak egy példát szeretnénk még megemlíteni. Az elmúlt ősszel az őszi mélyszántás időbeni elvégzéséhez a Heves megyei gépállomások gépeit is igénybe kellett venni — így sem tudtuk tervünket 100 százalékra teljesíteni. Ugyanakkor nem egy tsz-gép bérfuvarozással foglalkozott, ami látszólag hasznos volt a tsz számára, a szántással pedig a gépállomásra vártak. Van olyan álláspont is kialakulóban, hogy a tsz a meglévő egy, vagy két gépével a nagyobb teljesítménnyel végezhető munkákat végzi, az egyéb munkákkal a gépállomásra vár. így a gépállomási gépek egyes időszakokban kihasználatlanul állnak, a munkacsúcsok idején viszont nem képesek megbirkózni a feladatokkal. Mindezen okok miatt került sor az 1962. évi gépi keret eddigiektől eltérő elosztására. Az 1962. évi keret elosztásánál az alábbi szempontokat igyekeztünk megvalósítani: 1. Felmértük az egyes járások jelenlegi gépesítettségi fokát és a járások talaj-, domborzati-, valamint közgazdasági adottságainak figyelembe vételével alakítottuk ki a helyes gépesítési arányokat. Ezzel szeretnénk megszüntetni az eddigi, kirívó aránytalanságokat, amelyek miatt eddig, különösen munkacsúcsok idején a gépek átcsoportosítása vált szükségessé. 2. Elsősorban azoknak a tsz-eknek gépvásárlási igényét igyekeztünk kielégíteni, amelyek 1962-ben teljes gépesítésre kerülnek. E szövetkezetek már nem igénylik a gépállomás gépeit, csak az aratási munkákhoz. így a gépállomási gépek egy része felszabadul és azok huzamosabb időre kihelyezhe- tők a termelőszövetkezetekbe. Ezzel megvalósítható az úgynevezett állandó üzemi készenlét is. 3. A teljes gépesítésre kerülő szövetkezeteknél a lehetőséghez képest igyekeztünk megvalósítani a helyes típusarányt és a megfelelő traktorlépcsőt. 4. Egy-egy traktor beszerzését csak igen indokolt és kivételes esetben engedélyeztük, főleg a szállítási problémák megoldására, de ott is csak akkor, ha a tsz beszerzi a traktor gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges munkagépeket is. Magyar Ernő gépészmérnök A Hazafias Népfront miskolci Bizottsága társadalmi munkát szervez a lillafüredi Herman Ottó-ház újjáépítésére A leoiobbak között Márciusi köszöntő Akárhogy is erőlködik a tél — a tavaszt hozó hónap | küszöbére léptünk. A föld ■ már tavasz illatú ... Az új- ‘ hodni készülő természettel- együtt mozgolódik az ember ; is: ágyat vet az éleinek és- friss erőt, tápláló sókat szór ; a legyengült rögök közé. Né- hol még a régi módon, más- • hol egészen korszerűen. . A minap sárga gépmadár ■ búgott fejünk felett a köves- í di határban. A zászlós ember u körül, aki alulról kommandí- j rozta a műtrágyát szóró I- repülőt, gyerekhad nézett f farkasszemet az égbolttal. A l gépet figyelték. Nem csodá- £ lattal, csak úgy szokásból, 1 mint bármely masinát, ame- l lyet dologra fogott az ember, ^ Ezt talán csak annyival be- £ csülik többre, hogy meg- £ nycrgelheti fantáziájuk és t pillanatok alatt bekalandoz- t zák vele a világ ismeretlen, (- éppen ezért csodálatos tájait. r Ahogy néztem a tiszta ég- £ boltra bámészkodó felhőtlen j arcokat, eszembe jutott: két t évtizeddel ezelőtt a magam- | korabeliek is lesték a magas- t ban suhanó gépmadarakat. ‘ Nem kíváncsisággal, — féle- t lemmel. A föld legmélyebb ' mélyére bújtunk volna, vala- ( hányszor megláttuk a gépek- | tői elváló apró, fekete ponto-
