Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
4 ESZAWWAGYARORSZAG Péntek, 1962. március 2. A Miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar hangversenye Közreműködött: Banda Ede ÄAGYON VÁLTOZATOS összeállítású, gazdag műsorú hangversenyt hallhattunk hétfőn este a színházban. A miskolci filharmonikus zenekart Sulyok Tamás vezényelte, közreműködött a kiváló gordonka- művész: Banda Ede. Ritkán hallható ennyire változatos összeállítású műsor, mint ez a hétfő esti volt. Mai és klasszikus szerzőket — Kadosa Pált, Haydnt, Debussyt és Wagnert — hallhatott a közönség. Képzeletét valóságos zenei tájakra vitte a muzsika. A gazdag program sok tanulságot rejtett magában és egyúttal nehézségeket is. Mindenekelőtt örömmel állapítottuk meg, hogy a műsorra tűzött művek zenekarunk gazdagodását jól szolgálták. Üj betanulás a Debussy: Egy faun délutánja és a Kadosa szimfónia. De annak is örültünk, hogy hallhattuk Haydn csellóversenyét, amely — legalábbis nálunk — nem tartozik a sűrűn hallható művek közé. Szívesen emlékeztünk arra, hogy éppen ezt a csellóversenyt sok évvel ezelőtt az akkori zeneiskola kitűnő csellótanára, Hajdú István nagy sikerrel játszotta nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. E rendkívül gazdag és sokrétű műsor következtében nehéz volt a műsor elrendezése (bár elismerjük a műsorelrendezés nehézségét, mégis azt kell mondanunk, szerencsésebb tervezéssel másképpen is alakíthatták volna). Az egész hangverseny a Debussy- művel indult. Hangversenykezdéshez ez a mű „túl kényes”. Ahhoz, hogy a Debussy kívánta zenekar illanó bájai, fénye, ragyogása és érzékeny szín- és fényhatása úgy villódBorsoi megyében az idén több mint 79 helyen rendeznek képzőművészeti kiállítást A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya. a Képzőművészek Szövetségének miskolci munkacsoportiával és a Műcsarnok Vállalattal együttesen, az idén több mint 70 helyen rendez képzőművészeti kiállítást. Ezek a kiállítások igen változatosak lesznek és nagyban segítik az üzemi és a falusi dolgozók általános műveltségének emelését. A tanács kérésére a Műcsarnok — többek között — a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben, Özdon. Kazincbarcikán és a Borsodi Hőerőmű művelődési otthonában, negyedévenként más-más kamarakiállításon mutatja be a grafikákból, olajfestményekből, kisplasztikákból álló anyagát. Ezenkívül a festői szépségű Lillafüreden a nyári hónapokban állandó jellegű kamarakiállítást nyitnak, a járási székhelyeket pedig vándorkiállításokkal keresik fel. A Képzőművészek Szövetségének miskolci munkacsoportja a sárospataki Rákóczi-várban „Hegyaljai tájak, hegyaljai emberek” címmel rendez kiállítást, amelynek gazdag anyagát később kicserélik a Szabolcsban élő festőművészek hasonló alkotásaival. Az idén megrendezik a VII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. A májusban, Miskolcon megnyíló Képcsarnok galériájában há- rorfi festőművész mutatkozik be új műveivel. Ezenkívül a miskolci képzőművészek 40 olajfestményből két vándorkiállítást készítettek, amelyeket 25 községbe visznek el. A képzőművészeti kiállításokon mintegy 1200 olajfestményt, grafikát, kisplasztikát és reprodukciót láthat a közönség. Hatvan országba jutnak el a magyar gyógyszerek A hatvan éves magyar gyógyszeripar nemzetközi viszonylatban is jelentős hagyományokra tekinthet vissza. Magyar feltalálók nevéhez fűződnek, magyar gyárak munkáját dicsérik olyan közismert és az idők próbáját kiállt készítmények, mint a Perparin, a Novurit, stb. Jelenleg hatvan államba exportálunk gyógyszert, a Szovjetunión és a baráti országokon kívül számos nyugateurópai és tengerentúli országba is, köztük Angliába, Ausztriába, az Egyesült Államokba, Dániába^ Az exporton kívül magyar szakemberek segítséget nyújtanak a gyarmati sorból felszabadult országoknak, hogy megteremthessék saját gyógyszeriparuk alapjait* 1 zék, ahogy a mű kívánja, ahhoz jobban be kell játszania magát a zenekarnak. A megoldás így is dicséretes volt, és sok szép részmegoldást találtunk benne. Salamon Ferenc íuvolaszólóját örömmel hallottuk. A zenekar e Debussy műnél kialakított szép pasztellszíne szinte az egész este folyamán megmaradt. Egy kicsit ez a pasztellszín uralkodott a Kadosa-szimfóniában is. Mai szerző művét tolmácsolni sem nem elég hálás, sem nem elég könnyű feladat. Viszont, hogy a mai zenei életünk értékeit megismerjük, ahhoz elengedhetetlenül szüksége?, éppen ezért tisztelet illeti á karmestert és a zenekart, amiért a miskolciaknak bemutatták. örültünk annak, hogy a magyar zenei élet egyik vezető komponistájának, Kadosa Pálnak ez igen jelentős karnagyi szimfóniáját hallhattuk. A vezénylő Sulyok Tamás és a zenekar sokat fáradt a mű sikeréért. Igazi művészi élvezetet nyújtott a vendégművész, Banda Ede gordonkajátéka. Haydn Csellóversenye a leghálásabb és legszebb gordonkaversenyek közé tartozik. Örömet sugárzó, kétségeket, fájdalmakat rejtő, gazdag szépségű alkotás, szinte új oldalát mutatja meg a nagy Haydn-nak. A zenekar is szárnyakat kapott a szólistától, akinek daloló, bársonyosan meleg gordonka-hangja betöltötte a nézőteret. Megcsapott bennünket az ihlet forrósága sokszor, a művészet szépsége és varázsa. Nem éreztük, hogy e mű milyen nagy technikai akadályokat is rejt magában, milyen technikai bravúrok árán lehet elérni ezt a férfiasán szép dalolást. Banda Ede egyike legkitűnőbb csellóművészeinknek. Játéka könnyed, elegáns és csellójának hangja nagyon szép. A meleg elismerésre adott Bach: Sarabande az est legköltőibb percei közé tartozott. Szívből köszönjük neki ezt a szép élményt. A hangversenyt Wagner: Mesterdalnokok c. nyitánya zárta be, ellenpárjaként a műsor elején szereplő Debussy- nek. Fénylő rezekkel, sok csillogással és sok lendülettel. SULYOK TAMÄS a miskolci közönség előtt már ismert, elég sokáig vezette a Miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekart, jelenleg a budapesti zenekarok élén hallhatjuk őt, sikerrel. Örömmel láttuk felszabadultabb muzsikálását. A zenekar teljes alkalmazkodással muzsikált, nem egészen azzal a lendülettel, amelyet mostanában megszoktunk. V. Zalán Irén Diák—művész találkozók a borsodi középiskolákban Borsod megyében a komoly zene megszerettetésére és a fiatalok zenei műveltségének emelésére hasznos kezdeményezést valósít meg a megyei tanács művelődésügyi osztálya. Javaslatukra a kiváló zeneművészekből brigádot alakítottak. Ez a brigád felkeresi a megye középikoláít és ott, kiubhangversenyek során diák—művész találkozókat rendez. A művészek a komoly zene szépségeiről beszélgetnek a fiatalokkal, ismertetik a klasszikus zeneszerzők életét, munkásságát és megszólaltatják legszebb műveiket. Az első diák—művész találkozót a sárospataki tanítóképzőben tartották meg. A klubhangversenyen — amelyen Brahms és Puccini munkásságáról tartottak ismertetést — több mint 200 fiatal vett részt. A terv szerint az iskolaév befejezéséig még Sátoraljaújhelyen, Özdon, Mezőkövesden és Tokajban rendeznek diák—művész találkozókat; FELHÍVÁS Értesítjük az utazóközönséget, hogy a Malinovszkij utcában folyó nyomóvezeték fektetési munkálatok miatt 1962. március 3-án a Malinovszkij utca, a BajcSy-Zsilinszky utca és a Zsolcai-kapu közötti szakaszon zárva lesz. Emiatt ezen a napon a 3-as, a 4-es és a 7- es buszjáratok útvonala és megállója a következőképpen módosul: A 3-as járatok a Béke tér érintése nélkül a 3/A járat útvonalán, a Bajcsy-Zsilinszky utcán közlekednek. Megállója van: az SZTK rendelőintézet előtti 1-es megállóban. A 4-es járatok Görömböly felé közlekedve a Béke tér érintése nélkül a Bajcsy-Zsilinszky utcán közlekednek. Megállója van az SZTK rendelőintézet előtti 1-es megállóban. A 7-es járatok útvonalában annyi változás van, hogy reggel 6 és 8 óra között nem a Baross G. u. — Bajcsy-Zsilinszky u. — Malinovszkij utca útvonalán, hanem eredeti útvonalán, a gömöri sorompó felé közlekednek mindkét irányban. Miskolci Közlekedési Vállalat A világhírű prágai Laterna Magica március 17-től Budapesten vendégszerepei. Ez a meghatározatlan műfajú, szórakoztató művészeti intézmény — amelyet senki nem mulaszt el megtekinteni, aki Prágában jár — világszerte nagy érdeklődést keltett. A világ több nagy városában szerepelt már. Mindenütt igen nagy érdeklődéssel fogadták, az elragadtatás hangján nyilatkoztak róla. A Szovjetszkaja Kultúra egy évvel ezelőtt így írt róla: „A Laterna Magica nem színház, nem film, nem sport, nem cirkusz, nem kabaré, hanem MISKOLCRÓL INDULT EL Rövid beszélgetés Elek Évával, az Állami Operaház magánénekesével ^ (jejjtf zetek Könyvbarát mozgalom Uj mozgalom bontakozik ki országunkban. Célja: minél több emberrel megszerettetni a könyvet, minél tartalmasabbá, jobbá tenni könyvtárainkat. Mi ebben az új? Igaz, hogy ezeket a célkitűzéseket hosszú idő óta magunkénak valljuk, nap mint nap teszünk értük valamit, mégis, a könyvbarát mozgalom ebben a formájában új. A társadalom segítése, szervezett irányítása teszi azzá. Nemrégiben határozta el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nőit Országos Tanácsa, a Szövetkezetei-: Országos Szövetsége, hogy az MSZMP művelődésügyi irányelveinek útmutatása alapján a második ötéves terv időszakában könyvbarát mozgalmat szervez, mellyel hatékonyan segíti a fentebb vázolt célkitűzések megvalósítását. A könyvbarát mozgalom egyik fontos célkitűzése a könyvtárak fejlesztése. Azt akarjuk, hogy a második ötéves terv végére a tanácsi könyvtárakban 1000 lakosra 120'J könyv jusson. Ehhez a legtöbb helyen igen nagyarányú fejlesztésre van szükség. Nem támaszkodhatunk pusztán az állami költségvetésben biztosított összegekre, hanem más pénzforrási lehetőségeket is igénybe kell venni. Mik ezek a „más” pénzforrási lehetőségek? Például a tsz-ek kulturális alapjai, a könyvtárfejlesztés javára tartott különféle rendezvények bevételei stb. Az elsődleges feladat természetesen a könyvtárak fejlesztése, mert csak megfelelően felszerelt könyvtárakkal, valósíthatjuk meg a másik fontos feladatot., az olvasók számának növelését. A kezdeményezők el akarják érni, hogy minden családból legalább egy tagja legyen a könyvtárnak, A könyvbarát mozgalom helyes célkitűzéseit csak áldozatos munkával lehet sikerre vinni. Sok probléma, akadály nehezíti megvalósításukat. Miskolc lakóinak például mindössze hét százaléka tagja a megyei, vagy a városi könyvtárnak. A könyvellátottság sem kielégítő, mert. 1000 lakosra körülbelül 480 kötet jut. Fejleszteni kell tehát a könyvállományt is, és növelni az olvasók számát. Könyvtáraink azonban így is zsúfoltak, raktározási nehézségekkel küzdenek. A könyvállomány bővítéséhez tehát új könyvtárak létesítése szükséges. Helyes lenne, ha az új lakótelepeken könyvtárakat is terveznének. Miskolcon a tanácsi könyvtárak anyagának körülbelül 30 százaléka elhasználódott, vagy elavult. Egy városi könyv- kötészet vagy javítóműhely felállításával a könyvek élettartamát sokszorosan megnövelhetnénk. Városunkban az olvasók létszámának emelését igen nagyban segíthetné egy könyvtárautó. A külterületek szétszórt lakótelepein ugyanis egy-egy könyvtár létrehozása nem lenne helyes megoldás. A könyvtárautó viszont menetrendszerint látogathatná meg a külterületeket, ahol a kölcsönzéseket előre elkészített program szerint bonyolítaná le. Mindez persze csak néhány kiragadott példa városunk könyvtárproblémáinak illusztrálására. A könyvbarát mozgalom vezetőinek sok a tennivalójuk. Bízunk azonban benne, hogy az említett három tömegszervezet — az arra hivatott emberek támogatásával, segítségével __ eleget tud m ajd tenni ennek a nagyszerű feladatnak is. fp « Budapestre jön a Laterna Magica Borsodból társasutazást szerveznek megtekintésére Az elmúlt év októberében nagy feltűnést keltett egy fiatal operaénekesnő nagysikerű szereplése. Az Állami Operaház Sába királynő- jének bemutatója után a sajtó szárnyra kapta Elek Éva nevét. A fiatal drámai szoprán nagy elismerést váltott ki mind a nagyközönség, mind a kritikusok, sőt az Állami Operaház vezetői körében is, amit legjobban az bizonyít, hogy a Sába királynője bemutatója utáni napon, kiváló művészi teljesítménye jutalmául megkapta Santuzza szerepét a felújításra kerülő Parasztbecsü- lef-ből. Most erre a szerepére készül. A Sába királynő-jének még most is érződik a visszhangja. Sok cikk foglalkozott vele, neves kritikusok értékelték. „Igen jól énekelte Asla- roth, zenei szempontból rendkívül kényes és igen nehéz csalogatóját — írja egyik kritikusa. Közvetítette az előadást a rádió is, egyúttal hanglemezre rögzítették és a közeljövőben megismétli a közvetítést. így a miskolci közönség köréből is sokan hallhatták és hallhatják majd Elek Éva drámai szopránját: Bizonyára nagy érdeklődést kelt szereplése Miskolcon, mert Elek Éva miskolci: Elek Hermann József lánya. Gyermekkorától érdekelte a zene. zongorázni tanult, de inkább a könnyű muzsika vonzotta. Egy zeneértő rokona vette észre először az énekhangjában rejlő kincset és terelte figyelmét a komoly zene felé. A miskolci zeneiskolán, az akkori Konzervatóriumban tanult tovább, ott csiszolták hangját és ott jegyezte el magát a komoly muzsikával. (A könnyű muzsikát, a jazzt szereti még ma is, szívesen hallgatja, de nem énekli.) Később fel-fel járt Budapestre meghallgatni az _ Állami Operaház egyes előadásait. Aztán egyszer bátorságot vett magán és jelentkezett Forrai Miklósnál meghallgatásra. A Budapesti Konzervatóriumba került, majd felvételi vizsgára jelentkezett a Zeneművészeti Főiskolán. Négy évig tanúit a főiskolán, majd ugyanott még két évig az opera-tanszakon. Közben a Néphadsereg Művészegyüttesének szólóénekeseként működött. Az operatanszak elvégzése, diplomájának megszerzése után, 1960-ban megvált a Néphadsereg Művészegyüttesétől, mert az Operaház felfigyelt rá, és ösztöndíjas magánénekesként szerződtette. A rövid másfél év alatt 11 szerepet énekelt az Operában. Énekelte Flórát a Traviatá-ban, Inezt a Trubadúr-ban, Mercedest a Carmenban, Ceprano grófnőt a Rigo- leftó-ban, Glását a Kátya Ka- lanová-ban, ő volt a szellem a Mahbeth-ben és aztán jött a bevezetőben már említett nagy siker, a Sába királynője. Szép pályafutás! Elek Éva rajongó szerelmese hivatásának. Mélytüzű fekete szemei csillognak, amikor munkájáról, terveiről beszél. Nem elégedett magával, szeretne még tovább tanulni, fejlődni, és szeretne mind több, s mind nehezebb énekes szerepekben bemutatkozni. Vágyai között szerepel a szívéhez nagyon közel álló Tosca eléneklése. Arról is beszélgettünk, miként adódna lehetőség arra, hogy művészetéből, tehetségéből — a közvetítéseken túl — szülővárosának Is adjon valamit. Szívesen vendégszerepelne miskolci színpadon, a miskolci művelődési otthonok színpadain, esetleg a Bartók Béla Művelődési Házban, mint ahogy erre az Állami Opera- ház több más tagjának esetében már volt példá. Hisszük, hogy egy ilyen vendégszereplés lebonyolítása nem ütköznék különösebb nehézségbe, a miskolci közönség pedig örömmel és szívesen fogadná a városunkból az Állami Operaház színpadára került nagytehetségű, sok reménnyel biztató, fiatal művésznőt. (benedek) mindez együtt: film, sport, cirkusz és kabaré.” Ugyancsak egy évvel ezelőtt írta a Sunday Pictorial: „A Laterna Magica briliáns cseh kísérlet, amelyben élő színészeket házasítanak össze vetített filmfigurákkal. Az előadásoknak ez a fajtája valóságos forradalmat robbantott ki a színházi világban.” „Megszületett a. tökéletes ritmus, a tökéletes mozgás, a tökéletes fantázia■ ötvözete. Ha a film, a színház, a balett, az ének egyesül,, mint ahogyan ezt a Laterna Magica már megvalósította, létrejöhet valami, amit sem fantáziában, sem ritmusban, sem lebilincselő hatásban fokozni, vagy felülmúlni nem lehet” — olvashattuk a Wiener Samslagban 1961 áprilisában. Végezetül idézünk néhány sort egy londoni kritikából: „A rendkívül üdítő előadás a szenzációs ötletek tömegével lepi meg a közönséget. Kinek ne állna el a lélegzete, amikor egy élő táncos egy vetített táncosnő képét hirtelen leemeli a vászonról és tovább táncol vele, vagy amikor két, egymás mellett lévő vásznon két különböző filmtörténetet vetítenek, s a főhős egyszer csak átugrik egyik vászonról a másikra. Ki ne szórakoznék ezen a remek tréfán?” — írta a The Daily Cinema 1961 februárjában. Március 17-től a budapesti volt Madách Színházban (VI. Izabella tér 2.) szerepel a Laterna Magica. Budapesten igen nagy érdeklődéssel várják bemutatkozását. Bizonyára igen sokan érdeklődnek e világszerte nagy feltűnést kelteti szórakoztató művészeti ágazat iránt Miskolcon és Borsod megyében is. Az érdeklődők kielégítésére az IBUSZ az Országos Filharmóniával közösen '.ár sasutazást szervez Buda- oestre. Az utazásra előrelát« hatóan április 1-én kerül sóul ,
