Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

4 ESZAWWAGYARORSZAG Péntek, 1962. március 2. A Miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar hangversenye Közreműködött: Banda Ede ÄAGYON VÁLTOZATOS összeállítású, gazdag műsorú hangversenyt hallhattunk hét­főn este a színházban. A mis­kolci filharmonikus zenekart Sulyok Tamás vezényelte, köz­reműködött a kiváló gordonka- művész: Banda Ede. Ritkán hallható ennyire vál­tozatos összeállítású műsor, mint ez a hétfő esti volt. Mai és klasszikus szerzőket — Kadosa Pált, Haydnt, Debussyt és Wagnert — hallhatott a kö­zönség. Képzeletét valóságos zenei tájakra vitte a muzsika. A gazdag program sok tanul­ságot rejtett magában és egy­úttal nehézségeket is. Minde­nekelőtt örömmel állapítottuk meg, hogy a műsorra tűzött művek zenekarunk gazdago­dását jól szolgálták. Üj be­tanulás a Debussy: Egy faun délutánja és a Kadosa szimfó­nia. De annak is örültünk, hogy hallhattuk Haydn cselló­versenyét, amely — legalábbis nálunk — nem tartozik a sű­rűn hallható művek közé. Szí­vesen emlékeztünk arra, hogy éppen ezt a csellóversenyt sok évvel ezelőtt az akkori zene­iskola kitűnő csellótanára, Hajdú István nagy sikerrel játszotta nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. E rendkívül gazdag és sok­rétű műsor következtében ne­héz volt a műsor elrendezése (bár elismerjük a műsor­elrendezés nehézségét, mégis azt kell mondanunk, szeren­csésebb tervezéssel másképpen is alakíthatták volna). Az egész hangverseny a Debussy- művel indult. Hangverseny­kezdéshez ez a mű „túl ké­nyes”. Ahhoz, hogy a Debussy kívánta zenekar illanó bájai, fénye, ragyogása és érzékeny szín- és fényhatása úgy villód­Borsoi megyében az idén több mint 79 helyen rendeznek képzőművészeti kiállítást A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya. a Képzőművészek Szövetségének miskolci munkacsoportiával és a Műcsarnok Vállalattal együt­tesen, az idén több mint 70 he­lyen rendez képzőművészeti ki­állítást. Ezek a kiállítások igen változatosak lesznek és nagy­ban segítik az üzemi és a fa­lusi dolgozók általános mű­veltségének emelését. A tanács kérésére a Műcsarnok — töb­bek között — a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben, Özdon. Kazincbarcikán és a Borsodi Hőerőmű művelődési otthoná­ban, negyedévenként más-más kamarakiállításon mutatja be a grafikákból, olajfestmények­ből, kisplasztikákból álló anya­gát. Ezenkívül a festői szép­ségű Lillafüreden a nyári hó­napokban állandó jellegű ka­marakiállítást nyitnak, a já­rási székhelyeket pedig ván­dorkiállításokkal keresik fel. A Képzőművészek Szövetsé­gének miskolci munkacsoportja a sárospataki Rákóczi-várban „Hegyaljai tájak, hegyaljai em­berek” címmel rendez kiállí­tást, amelynek gazdag anyagát később kicserélik a Szabolcs­ban élő festőművészek hasonló alkotásaival. Az idén megren­dezik a VII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. A májusban, Miskolcon megnyíló Képcsarnok galériájában há- rorfi festőművész mutatkozik be új műveivel. Ezenkívül a miskolci képzőművészek 40 olajfestményből két vándorki­állítást készítettek, amelyeket 25 községbe visznek el. A kép­zőművészeti kiállításokon mintegy 1200 olajfestményt, grafikát, kisplasztikát és re­produkciót láthat a közönség. Hatvan országba jutnak el a magyar gyógyszerek A hatvan éves magyar gyógyszeripar nemzetközi vi­szonylatban is jelentős hagyo­mányokra tekinthet vissza. Magyar feltalálók nevéhez fűződnek, magyar gyárak munkáját dicsérik olyan köz­ismert és az idők próbáját ki­állt készítmények, mint a Perparin, a Novurit, stb. Jelenleg hatvan államba exportálunk gyógyszert, a Szovjetunión és a baráti or­szágokon kívül számos nyugat­európai és tengerentúli ország­ba is, köztük Angliába, Auszt­riába, az Egyesült Államokba, Dániába^ Az exporton kívül magyar szakemberek segítséget nyúj­tanak a gyarmati sorból fel­szabadult országoknak, hogy megteremthessék saját gyógy­szeriparuk alapjait* 1 zék, ahogy a mű kívánja, ahhoz jobban be kell játszania magát a zenekarnak. A meg­oldás így is dicséretes volt, és sok szép részmegoldást talál­tunk benne. Salamon Ferenc íuvolaszólóját örömmel hallot­tuk. A zenekar e Debussy mű­nél kialakított szép pasztell­színe szinte az egész este fo­lyamán megmaradt. Egy kicsit ez a pasztellszín uralkodott a Kadosa-szimfóniában is. Mai szerző művét tolmácsolni sem nem elég hálás, sem nem elég könnyű feladat. Viszont, hogy a mai zenei életünk érté­keit megismerjük, ahhoz el­engedhetetlenül szüksége?, éppen ezért tisztelet illeti á karmestert és a zenekart, ami­ért a miskolciaknak bemutat­ták. örültünk annak, hogy a magyar zenei élet egyik veze­tő komponistájának, Kadosa Pálnak ez igen jelentős kar­nagyi szimfóniáját hallhattuk. A vezénylő Sulyok Tamás és a zenekar sokat fáradt a mű sikeréért. Igazi művészi élvezetet nyúj­tott a vendégművész, Banda Ede gordonkajátéka. Haydn Csellóversenye a leghálásabb és legszebb gordonkaversenyek közé tartozik. Örömet sugárzó, kétségeket, fájdalmakat rejtő, gazdag szépségű alkotás, szin­te új oldalát mutatja meg a nagy Haydn-nak. A zenekar is szárnyakat kapott a szólistá­tól, akinek daloló, bársonyo­san meleg gordonka-hangja betöltötte a nézőteret. Meg­csapott bennünket az ihlet forrósága sokszor, a művészet szépsége és varázsa. Nem érez­tük, hogy e mű milyen nagy technikai akadályokat is rejt magában, milyen technikai bravúrok árán lehet elérni ezt a férfiasán szép dalolást. Banda Ede egyike legkitűnőbb csellóművészeinknek. Játéka könnyed, elegáns és csellójá­nak hangja nagyon szép. A meleg elismerésre adott Bach: Sarabande az est legköltőibb percei közé tartozott. Szívből köszönjük neki ezt a szép él­ményt. A hangversenyt Wag­ner: Mesterdalnokok c. nyitá­nya zárta be, ellenpárjaként a műsor elején szereplő Debussy- nek. Fénylő rezekkel, sok csil­logással és sok lendülettel. SULYOK TAMÄS a miskol­ci közönség előtt már ismert, elég sokáig vezette a Miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekart, jelenleg a buda­pesti zenekarok élén hallhat­juk őt, sikerrel. Örömmel lát­tuk felszabadultabb muzsiká­lását. A zenekar teljes alkalmaz­kodással muzsikált, nem egé­szen azzal a lendülettel, ame­lyet mostanában megszoktunk. V. Zalán Irén Diák—művész találkozók a borsodi középiskolákban Borsod megyében a komoly zene megszerettetésére és a fiatalok zenei műveltségének emelésére hasznos kezdemé­nyezést valósít meg a megyei tanács művelődésügyi osztálya. Javaslatukra a kiváló zene­művészekből brigádot alakítot­tak. Ez a brigád felkeresi a megye középikoláít és ott, kiubhangversenyek során diák—művész találkozókat rendez. A művészek a komoly zene szépségeiről beszélgetnek a fiatalokkal, ismertetik a klasszikus zeneszerzők életét, munkásságát és megszólaltat­ják legszebb műveiket. Az első diák—művész találkozót a sárospataki tanítóképzőben tartották meg. A klubhang­versenyen — amelyen Brahms és Puccini munkásságáról tar­tottak ismertetést — több mint 200 fiatal vett részt. A terv szerint az iskolaév befejezésé­ig még Sátoraljaújhelyen, Öz­don, Mezőkövesden és Tokaj­ban rendeznek diák—művész találkozókat; FELHÍVÁS Értesítjük az utazóközönsé­get, hogy a Malinovszkij ut­cában folyó nyomóvezeték fek­tetési munkálatok miatt 1962. március 3-án a Malinovszkij utca, a BajcSy-Zsilinszky utca és a Zsolcai-kapu közötti sza­kaszon zárva lesz. Emiatt ezen a napon a 3-as, a 4-es és a 7- es buszjáratok útvonala és megállója a következőképpen módosul: A 3-as járatok a Béke tér érintése nélkül a 3/A járat útvonalán, a Bajcsy-Zsilinszky utcán közlekednek. Megállója van: az SZTK rendelőintézet előtti 1-es megállóban. A 4-es járatok Görömböly felé közlekedve a Béke tér érintése nélkül a Bajcsy-Zsi­linszky utcán közlekednek. Megállója van az SZTK ren­delőintézet előtti 1-es megál­lóban. A 7-es járatok útvonalában annyi változás van, hogy reg­gel 6 és 8 óra között nem a Baross G. u. — Bajcsy-Zsi­linszky u. — Malinovszkij ut­ca útvonalán, hanem eredeti útvonalán, a gömöri sorompó felé közlekednek mindkét irányban. Miskolci Közlekedési Vállalat A világhírű prágai Laterna Magica március 17-től Buda­pesten vendégszerepei. Ez a meghatározatlan műfajú, szó­rakoztató művészeti intézmény — amelyet senki nem mulaszt el megtekinteni, aki Prágában jár — világszerte nagy érdek­lődést keltett. A világ több nagy városában szerepelt már. Mindenütt igen nagy érdeklő­déssel fogadták, az elragadta­tás hangján nyilatkoztak róla. A Szovjetszkaja Kultúra egy évvel ezelőtt így írt róla: „A Laterna Magica nem színház, nem film, nem sport, nem cir­kusz, nem kabaré, hanem MISKOLCRÓL INDULT EL Rövid beszélgetés Elek Évával, az Állami Operaház magánénekesével ^ (jejjtf zetek Könyvbarát mozgalom Uj mozgalom bontakozik ki országunkban. Célja: minél több emberrel megszerettetni a könyvet, minél tartalma­sabbá, jobbá tenni könyvtárainkat. Mi ebben az új? Igaz, hogy ezeket a célkitűzéseket hosszú idő óta magunkénak valljuk, nap mint nap teszünk értük valamit, mégis, a könyvbarát mozgalom ebben a formájában új. A társadalom segítése, szervezett irányítása teszi azzá. Nemrégiben határozta el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nőit Országos Tanácsa, a Szövetkezetei-: Országos Szövetsége, hogy az MSZMP művelődésügyi irányelveinek útmutatása alapján a második ötéves terv időszakában könyvbarát mozgalmat szervez, mellyel haté­konyan segíti a fentebb vázolt célkitűzések megvalósítását. A könyvbarát mozgalom egyik fontos célkitűzése a könyvtárak fejlesztése. Azt akarjuk, hogy a második ötéves terv végére a tanácsi könyvtárakban 1000 lakosra 120'J könyv jusson. Ehhez a legtöbb helyen igen nagyarányú fej­lesztésre van szükség. Nem támaszkodhatunk pusztán az állami költségvetésben biztosított összegekre, hanem más pénzforrási lehetőségeket is igénybe kell venni. Mik ezek a „más” pénzforrási lehetőségek? Például a tsz-ek kulturális alapjai, a könyvtárfejlesztés javára tartott különféle ren­dezvények bevételei stb. Az elsődleges feladat természetesen a könyvtárak fej­lesztése, mert csak megfelelően felszerelt könyvtárakkal, valósíthatjuk meg a másik fontos feladatot., az olvasók szá­mának növelését. A kezdeményezők el akarják érni, hogy minden családból legalább egy tagja legyen a könyvtárnak, A könyvbarát mozgalom helyes célkitűzéseit csak áldo­zatos munkával lehet sikerre vinni. Sok probléma, akadály nehezíti megvalósításukat. Miskolc lakóinak például mind­össze hét százaléka tagja a megyei, vagy a városi könyvtár­nak. A könyvellátottság sem kielégítő, mert. 1000 lakosra körülbelül 480 kötet jut. Fejleszteni kell tehát a könyvállo­mányt is, és növelni az olvasók számát. Könyvtáraink azon­ban így is zsúfoltak, raktározási nehézségekkel küzdenek. A könyvállomány bővítéséhez tehát új könyvtárak létesítése szükséges. Helyes lenne, ha az új lakótelepeken könyvtára­kat is terveznének. Miskolcon a tanácsi könyvtárak anyagának körülbelül 30 százaléka elhasználódott, vagy elavult. Egy városi könyv- kötészet vagy javítóműhely felállításával a könyvek élettar­tamát sokszorosan megnövelhetnénk. Városunkban az olvasók létszámának emelését igen nagyban segíthetné egy könyvtárautó. A külterületek szét­szórt lakótelepein ugyanis egy-egy könyvtár létrehozása nem lenne helyes megoldás. A könyvtárautó viszont menetrend­szerint látogathatná meg a külterületeket, ahol a kölcsön­zéseket előre elkészített program szerint bonyolítaná le. Mindez persze csak néhány kiragadott példa városunk könyvtárproblémáinak illusztrálására. A könyvbarát moz­galom vezetőinek sok a tennivalójuk. Bízunk azonban benne, hogy az említett három tömegszervezet — az arra hivatott emberek támogatásával, segítségével __ eleget tud m ajd tenni ennek a nagyszerű feladatnak is. fp « Budapestre jön a Laterna Magica Borsodból társasutazást szerveznek megtekintésére Az elmúlt év októberében nagy feltűnést keltett egy fia­tal operaénekesnő nagysikerű szereplése. Az Állami Opera­ház Sába királynő- jének be­mutatója után a sajtó szárny­ra kapta Elek Éva nevét. A fiatal drámai szoprán nagy el­ismerést váltott ki mind a nagyközönség, mind a kriti­kusok, sőt az Állami Operaház vezetői körében is, amit leg­jobban az bizonyít, hogy a Sába királynője bemutatója utáni napon, kiváló művészi teljesítménye jutalmául meg­kapta Santuzza szerepét a fel­újításra kerülő Parasztbecsü- lef-ből. Most erre a szerepére készül. A Sába királynő-jének még most is érződik a vissz­hangja. Sok cikk foglalkozott vele, neves kritikusok értékel­ték. „Igen jól énekelte Asla- roth, zenei szempontból rend­kívül kényes és igen nehéz csalogatóját — írja egyik kri­tikusa. Közvetítette az elő­adást a rádió is, egyúttal hanglemezre rögzítették és a közeljövőben megismétli a közvetítést. így a miskolci kö­zönség köréből is sokan hall­hatták és hallhatják majd Elek Éva drámai szopránját: Bizonyára nagy érdeklődést kelt szereplése Miskolcon, mert Elek Éva miskolci: Elek Hermann József lánya. Gyer­mekkorától érdekelte a zene. zongorázni tanult, de inkább a könnyű muzsika vonzotta. Egy zeneértő rokona vette észre először az énekhangjában rej­lő kincset és terelte figyelmét a komoly zene felé. A miskolci zeneiskolán, az akkori Kon­zervatóriumban tanult tovább, ott csiszolták hangját és ott jegyezte el magát a komoly muzsikával. (A könnyű muzsi­kát, a jazzt szereti még ma is, szívesen hallgatja, de nem énekli.) Később fel-fel járt Budapest­re meghallgatni az _ Állami Operaház egyes előadásait. Aztán egyszer bátorságot vett magán és jelentkezett Forrai Miklósnál meghallgatásra. A Budapesti Konzervatóriumba került, majd felvételi vizsgára jelentkezett a Zeneművészeti Főiskolán. Négy évig tanúit a főiskolán, majd ugyanott még két évig az opera-tanszakon. Közben a Néphadsereg Mű­vészegyüttesének szólóénekese­ként működött. Az operatan­szak elvégzése, diplomájának megszerzése után, 1960-ban megvált a Néphadsereg Mű­vészegyüttesétől, mert az Ope­raház felfigyelt rá, és ösztön­díjas magánénekesként szer­ződtette. A rövid másfél év alatt 11 szerepet énekelt az Operában. Énekelte Flórát a Traviatá-ban, Inezt a Truba­dúr-ban, Mercedest a Carmen­ban, Ceprano grófnőt a Rigo- leftó-ban, Glását a Kátya Ka- lanová-ban, ő volt a szellem a Mahbeth-ben és aztán jött a bevezetőben már említett nagy siker, a Sába királynője. Szép pályafutás! Elek Éva rajongó szerelmese hivatásá­nak. Mélytüzű fekete szemei csillognak, amikor munkájá­ról, terveiről beszél. Nem elé­gedett magával, szeretne még tovább tanulni, fejlődni, és szeretne mind több, s mind nehezebb énekes szerepekben bemutatkozni. Vágyai között szerepel a szívéhez nagyon közel álló Tosca eléneklése. Arról is beszélgettünk, mi­ként adódna lehetőség arra, hogy művészetéből, tehetségé­ből — a közvetítéseken túl — szülővárosának Is adjon vala­mit. Szívesen vendégszerepel­ne miskolci színpadon, a mis­kolci művelődési otthonok színpadain, esetleg a Bartók Béla Művelődési Házban, mint ahogy erre az Állami Opera- ház több más tagjának eseté­ben már volt példá. Hisszük, hogy egy ilyen vendégszerep­lés lebonyolítása nem ütköz­nék különösebb nehézségbe, a miskolci közönség pedig öröm­mel és szívesen fogadná a vá­rosunkból az Állami Operaház színpadára került nagytehetsé­gű, sok reménnyel biztató, fia­tal művésznőt. (benedek) mindez együtt: film, sport, cir­kusz és kabaré.” Ugyancsak egy évvel ezelőtt írta a Sunday Pictorial: „A Laterna Magica briliáns cseh kísérlet, amely­ben élő színészeket házasíta­nak össze vetített filmfigurák­kal. Az előadásoknak ez a faj­tája valóságos forradalmat robbantott ki a színházi vi­lágban.” „Megszületett a. tö­kéletes ritmus, a tökéletes mozgás, a tökéletes fantázia■ ötvözete. Ha a film, a színház, a balett, az ének egyesül,, mint ahogyan ezt a Laterna Magica már megvalósította, létrejöhet valami, amit sem fantáziában, sem ritmusban, sem lebilincse­lő hatásban fokozni, vagy fe­lülmúlni nem lehet” — olvas­hattuk a Wiener Samslagban 1961 áprilisában. Végezetül idézünk néhány sort egy lon­doni kritikából: „A rendkívül üdítő előadás a szenzációs öt­letek tömegével lepi meg a kö­zönséget. Kinek ne állna el a lélegzete, amikor egy élő tán­cos egy vetített táncosnő ké­pét hirtelen leemeli a vászon­ról és tovább táncol vele, vagy amikor két, egymás mellett lé­vő vásznon két különböző filmtörténetet vetítenek, s a főhős egyszer csak átugrik egyik vászonról a másikra. Ki ne szórakoznék ezen a remek tréfán?” — írta a The Daily Cinema 1961 februárjában. Március 17-től a budapesti volt Madách Színházban (VI. Izabella tér 2.) szerepel a La­terna Magica. Budapesten igen nagy érdeklődéssel várják be­mutatkozását. Bizonyára igen sokan érdeklődnek e világ­szerte nagy feltűnést kelteti szórakoztató művészeti ágazat iránt Miskolcon és Borsod me­gyében is. Az érdeklődők ki­elégítésére az IBUSZ az Orszá­gos Filharmóniával közösen '.ár sasutazást szervez Buda- oestre. Az utazásra előrelát« hatóan április 1-én kerül sóul ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom