Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

ESZAKMAGYARORSWAO Szombat, 1962. március Sí, v Újabb plasxtikbombás merényleteik Algírban Párizs (MTI) Az OAS terroristái ismét i taktikát változtattak: a né­hány nappal ezelőtt végrehaj- j lőtt nyill, nagyobb arányú ali- I ciók után megint a plasztik- : bombas merényleteket alkal ! mázzá. Csütörtök estétől pén- | tek délig Algírban 22 plasztik- i bombás merényletet hajtottak ) végre, s egyes embereket gép- , pisztollyal támadtak meg. A ' merényleteknek öt halott és tizenhárom sebesült áldozata volt Algírban a merényletek el­lenére Is kissé javult a légkör, az üzemekben és az Üzletekben rendes munka folyt. ßab-el-Oued városnegyed­ben, arttelyrtek blokádját a hadsereg megszüntette, pénte­ken a francia biztonsági szol­gálat emberei házkutatásokat • tartottak. Á rendőrség az utóbbi na­pokban több merénylőt tartóz­tatott le, legnagyobb részük • azonban diák. Egy állam­• ügyész fiának szobájában 15 - kiló robbanóanyagot találtak. < A francia közvélemény a terror-szervezet vezetőinek ár­talmatlanná tételét követeli. A Libération rámutat a had­• seregben lévő OAS-hálózat felderítésének fontosságára, majd hangoztatja, hogy nem távolítják el az OAS barátait a rendőrség soraiból sem. — A kormány — írja az Humanité — két hónappal ezelőtt „erélyes intézkedé- ígért a merénylőit Debré miniszter­kijelentette, hogy seket" eilen. elnök clfogatásuktól számított egy hónapon belül külön­bíróság elé állítják őket. Két hónap óta azonban egyetlen elfogott merény­lőt sem ítéltek el. Pénteken délelőtt Algír kö­zéppontjában fiatal arabok röplapokat osztogattak. A röp­lapokon felhívták az európai­akat, hogy ne kövessék az OAS-t, hanem a gazdag, test­véri és szabad Algéria felépí­tése érdekében álljanak a bé­kés algériai lakosság mellé. Az algériai nép — hang­súlyozták a röplapok — éppúgy tiszteletben tartja majd az európaiaknak adott biztosítékokat, mint most a fegyverszünetet. Párizsban De Gaulle elnökle­tével pénteken délelőtt ülést tartott a minisztertanács, hogy megtárgyalja az ideiglenes vég­rehajtó hatalom működésévé’ kapcsolatos utolsó részletkér­déseket, A minisztertanács előtt szinstén De Gaulle elnök­letével a legfelső védelmi bi­zottság ülésezett. Kádár János látogatása a Kulid! Gyula kollégiumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője pénteken meglátogatta a budapesti Ku- lieh Gyula középiskolai kollé­giumot. A vendégeket Csorna Gyula, a kollégium igazgatója és az ifjúság vezetői fogadták, majd tájékoztatták a kollégi­um életéről, a diákok tanul­mányi eredményeiről, az ifjú­sági önkormányzatról. Ezután a vendégek megtekintették a kollégiumot, majd gyűlésen ta­lálkoztak a fiatalokkal. (MTI) Az algériai nép győzelme sa és kísérlete. Mit se hasz­náltak a fenyegetések, ame­lyeket a N ATO-partncrek államaiból érkező kereske­dőkkel, üzletemberekkel szemben alkalmaztak. Igen jellemző, hogy Nyugat- Némctországból és . Nyugat- Berlinből 600 kiállító veit részt a lipcsei vásáron és ugyaninnen íobb mint tízezer látogató. Atlcnauerék kudar­cát jelzi az a tény is, hogy olyan tőkés országodból Is. mint Japán, aoélkonszernek és más cégek megbízottai jöttek el Lipcsébe. A Néniét Demokratikus Köztársaság az 1962. évi lipcsei vásáron 4 milliárd 327 millió márka forgalmat bonyolított le. Elő­nyös üzleteket kötöttek a szocialista országok és sok más állam is. A Magyar Népköztársaság eddigi legnagyobb, leggazda­gabb kiállítását rendezte meg Lipcsében. Gépei, elektro­technikai berendezései, jár­müvei, fémipari termékei nagy sikert arattak. A ma­gyar pavilonban mindig nagy tömegek voltak láthatók, amelyek elismeréssel adóz­tak a lehetséges, szorgalmas magyar dolgozó nép munká­jának. Nap-nap után sok­száz magyar dolgozó érkezett néhány napra a vásárváros­ba. Megcsodálták a sok látni­valót, csupán a téli időjárás­ra panaszkodtak. De, úgy ér­zem, fclmclegitctte szívüket az a barátság, amellyel né­pünk fogadta őket. Erich-Peter Trog Moszkva (TASZSZ) A Pravda pénteki száma cik­ket közöl „A szabadság hajna­la Algéria felett” cimmel. A lap hangoztatja, hogy az evlanl egyezmény az algériai nép nagy győzel­me. Az eviani megállapo­dásokat a francia do'gozók és az egész francia nép si- kerének. valamint az algé­riai nép harcával vállalt nemzetközi szolidaritás eredményének lehet tekin­teni. Az algériai hazafiak leggyöt- rőbb szenvedései idején is érez ték a Szovjetunió, a többi szo­cialista ország, az arab orszá­gok és Afrika népeinek baráti támogatását. Egyes nyugati politikusok folytatja - a Pravda — ma Al­géria barátaiként mutatkoznak. Genfi premier után 1 LBÍUmtf' T&tJS Gromikui — Ne törődjön a keltik lmokkal, sikere van! Senki sem felejtheti el azon­ban, hogy a háború hosszú évei alatt a mostani „barátok” az algériai nép ellenségei kö­zött voltak. Megpróbálták el­nyomni az algériaj nép nem­zeti felszabadító harcát, és az agresszív atlanti szerződés egyik gyakorlóterévé változtat­ni az országot. A nyugati stra­tégák most is szeretnék a füg­getlenség útjára lépett Algéri­át atlantj csatlósukká változ­tatni. A Pravda a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a béke és szocializmus erői, amelyek te­vékenyen támogatták Algériát a háborús megpróbáltatások óráiban, ma is az algériai nép. oldalán állanak, s támogatni fogják a jövőben is. A nyugatnémetek támogatják az OAS-t RÓMA A Paese Sera című olasz lap csütörtöki számában újabb adatokat közöl arról, hogy szo­ros együttműködés áll fenn hi­vatalos bonni körök, különösen pedig a Gehlen vezette hírszer- zőszolgálat és a Sálán vezeté­se alatt álló OAS francia ter­rorszervezet között. Január 15-én — írja a lap — Sálán München mellett egy villában találkozott Gehlen nyugatnémet kémfőnökkel, s öle biztosítékot kapott, hogy yugat-Németország minden eszközzel támogatja az OAS-t, Ellenszolgáltatásúi Sálán a bonni kormányköröknek N; egész sor politikai és gaz­dasági jellegű engedményt helyezett kilátásba arra az esetre, ha az OAS átveszi a hatalmat Franciaország­ban. Január 16-án Sálán Majna- Frankfurtbnn folytatott tárgya­lásokat Gehlen két közvetlen munkatársával, hogy össze­egyeztesse a két fél kívánsá­gait és tennivalóit. Megálla­podtak abban, hogy a nyugat­németek első lépésként további diplomáciai és lélektani nyo­mást gyakorolnak De Gaulle- re, az OAS pedig fokozza ter­ror-akcióit. Tanácskozott a MEDOSZ megyei kutdöttközgyűiése Pénteken a Vízügyi Igazga­tóság nagytermében összeült a MEDOSZ megyei küldöttköz­gyűlése. A küldöttközgyűlés meghállgatta a titkári beszá­molót, a számvizsgáló bizott­ság jelentését, majd széleskörű vita bontakozott ki, melyen a közönségnél óriás! (Endrődi István rajza) többek között felszólalt Jakó András elvtárs, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ve­zető titkára s Dobj Ferenc elv­társ, a MEDOSZ központi tit­kára. A küldöttközgyűlés rész­letes ismertetésére visszaté­rünk. Lipcsei számvetés > (Tudósítónktól.) | Jóllehet az ez évi lipcsei | vásár már befejeződött, cr- ’ domes visszapillantani a ki- I állítás napjaira, eseményeire ' és levonni belőlük bizonyos ' tanulságokat. Aki megfordult 1 azokban a napokban Llpcsé- | ben, tapasztalhatta, hogy ez- i rck és ezrek léplek be a vá- | sár kapuján, töméntelen üz- ■ letet kötöttek és a világ min- ; den tájáról Ideérkezett em- , berek jobban megismerték 1 egymást. Joggal mondhatjuk, I hogy erősítették a békés együttélés gondolatát. A sok- I fajta megállapodás közül, amelyeket a vásár napjaiban kötöttek, hadd emeljük ki a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság között létrejött meg­állapodást a gazdasági, mű­szaki és tudományos együtt­működésről. Az értékes szer­ződést, mint emlékezetes, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és Kari Mewís miniszter, az NDK Állami Tcrvbizottságának el­nöke irtá alá. Lipcse ismét a szabad nemzetközi kereskedelem világkongresszusának szín­helyéül szolgált. A lipcsei vásárok immár 800 esztendős története során 1962-ben volt a legtöbb résztvevő. 94 or­szágból összesen 520 300 láto­gató fordult meg a vásár­városban. Ezek a számok világosan szólnak arról is, hogy kudarc­ba fullarlt a bonni kormány mindennemű bojkottfeihívá­A Magyar Történelmi Tár sulat kiadványaként, az Aka démiai Kiadó gondozásába! most került ki a sajtó aló Nemes Dezsőnek, a Magyai Tudományos Akadémia leve­lező tagjának Az ellenforrada­lom története Magyarországot 1919—1921 című monográfiája A mű a legújabbkori magyai történet egyik döntő szakaszá­nak, a Tanácsköztársaság meg­dőltél követő, közel két esz­tendő történetét tárgyalja. A munka az ellenforradalorr rémuralmának és halalomri jutásának mindeddig legrész­letesebb, legbehatóbb feldolgo- sása. A szerző a már általs régebben kiadott iratanyagor kívül ebben a munkájában nagy, eddig felhasználatlan zagy kiadatlan forrásanyagot dolgozott fel: a gazdag sajtó­anyagon, a nemzetgyűlési tár­gyalások anyagán kívül első­nek értékesíti Prónay Pálnak Horthy hírhedt különítmény­parancsnokának nemrégiben előkerült, négykötetes Napló­ját, továbbá ÍV. Károly leve­lezésének egyes darabjait, Ras- say Károly feljegyzéseit stb. A munka az antant hatal­maknak és a jobboldali szo­ciáldemokratáknak a Tanács- köztársaság megdöntésére irá­nyuló akcióinak rajzával kez­dődik. X következő fejezetek a kapitalista rendszer visszaállí­tásának, a nyílt, ellenforra­dalmi rendszer bevezetésének történetét ismertetik, s jellem­zik a kialakult ellenforradalmi rendszer főbb politikai pártjait és csoportjait. A fehérterro­rista különítmények vérengzé­séinek bemutatása után, a szerző a létrejött ellenforra­dalmi hatalom három központ­járól szól, majd gondosan ana­lizálja az ellenforradalmi ha­talom osztályjellegét. Történet- tudományunkban elsőnek tesz kísérletet azoknak a titkos szervezeteknek feltárására, amelyek sok vonatkozásban meghatározták az uralkodó [osztályok politikai erőinek cso­portosulását. Részletesen ábrá ­zolja Nemes Dezső a Szociál­demokrata Párt vezetőinek po­litikáját, kiválásukat a kor­mányból és a párt visszalépé­sét az 1920-as parlamenti vá­lasztásoktól. Az 1920-as parla­menti választásokat és Horthy [kormányzóvá választását tár­gyaló fejezetekben mély be­pillantást enged a szerző az uralkodó osztály belső har­caiba. A Simonyi-Semadam- kormány bukásának, a nem­zetközi szállítómunkás bojkott [történetének előadását a Te­leki-kormány tevékenységének [részletes rajza követi, ezen belül az egységes kormánypárt, létrehozására Irányuló törek­vések, az 1020 júliusi, községi választások és a földbirtok reformról szóló törvény törté­nete. Horthy kormányzatának háborús kalandorpolitikája, majd a francia—magyar gazda­sági és katonai tárgyalások al­kotják a következő fejezet anyagát. A lakosság általános [politikai és gazdasági helyze­tének analízisét a Népbiztos­per, a király-kérdés, a trianoni békeszerződés tárgyalása kö­veti. Végül az 1921 elejééi fel­lángoló munkásharcok, majd az első legitimista restauráció* kísérlet bemutatásával vezeti [el a szerző az eseményeket a Teleki-kormány bukásáig, a Bethlen-kormány megalakulá­sáig.- Nemes Dezső munkáját a gazdag adatanyagon kívül el­sősorban az ellenforradalmi rendszer fasiszta jellegére, osz- tályerőinek mozgására vonat* kozó elméleti fejtegetései te­szik különösen értékeidé. Genfi tanulságok A világ az elmúlt héten Is Genfre figyelt legjobban, illet­ve azokra a megnyilatkozások­ra, amelyek a genfi leszerelési tanácskozásokkal foglalkoztak. — „Találkozásainkon bizonyos haladást értünk eV'-—mondot­ta többek között Gromiko szov­jet külügyminiszter és alapjá­ban véve hasonló hangnemben tájékoztatta a sajtót Rusk ame­rikai külügyminiszter is, ami­kor visszaérkezett Washington­ba, Ugyanakkor azonban tudo­másul} kejl vennünk, hogy a genfi tanácskozások eddig sem­miféle konkrét eredményt nem hoztak, de semmi esetre sem jutott a konferencia zsákutcá­ba, pedig a kulisszák mögött a béke ellenségei mindent elkö­vetnek ezért. Az általános és ■ teljes leszereléshez a járható Utat a szovjet javaslat mutat­ja és ezt támogatja az egész világ békeszerelő közvélemé­nye. A nyugati hatalmaknak ezúttal nem sikerült elterelni a figyelmet a legfőbb kérdések- ' ről, bár megkísérelték a rész­letproblémák útvesztőjébe jut­tatni a tanácskozást. Hogy hol következik majd be a konkrét megegyezés, ma még nem lehet tudni. Sokan találgatják, sor kerül-e a genfi tanácskozások eredményeként valamiféle csúcstalálkozóra. Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk, megállapíthatjuk, az eddigi megbeszélések menetéből nyíl­vánvaló, hogy bizonyos kérdé­sek megoldására a genfi érte­kezlet is alkalmas, de vannak olyan problémák, amelyekben végérvényesen egy magasabb szintű tanácskozás dönthet. A békés építőmunka szere­tető áradt ebben az időszak­ban is Hruscsov szovjet minisz­terelnök valamennyi megnyi­latkozásából, A tokiói egyetem levelére adott válaszában hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió nemcsak konkrét programot terjesztett elő az általános és teljes leszerelésre, hanem gya­korlati példát is mutatott mór. Ugyanakkor Kennedy elnök több kijelentése az Egyesült Államok politikájának ingatag voltára enged következtetni. Rossz vért szült még Amerika szövetségesei körében Is az a Kennedy-nyilatkozat, amely szerint az Egyesült Államok háború esetén kész elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni. Az argentínai és szírlai eseményekről Az elmúlt hét egyébként igen zsúfolt volt meglepő nem­zetközi eseményekben. A leg­nagyobb érdeklődést az argen­tínai és a Szíriái események váltották ki. A jelek szerint —• az erős hírzárlat ellenére is — a Szíriában történtek érthe­tőbbek. A hét közepén bekö­vetkezett államcsíny úgy lát­szik erősen belpolitikai jellegű, de minden bizonnyal hatással lesz az arab államok egymás közötti kapcsolataira. Persze a további fejleményeket ma még meglehetősen nehéz megítélni. Sokkal bonyolultabb az argen- t‘n helyzet. Itt, mint Ismeretes, március lB-án az országos vá­lasztásokon az Igazság Frontba tömörült ellenzéki erők, több­ségükben Juan Peron, volt diktátor hívei, jelentős győzel­met arattak. Bebizonyította ez a választás, hogy Frondiziban nem bíznak többé a tömegek. Miért van ez így? Froncíizit három évvel ezelőtt a haladó erők segítették uralomra, mert a programjában több olyan ígéret szerepelt, ami az argen­tin nép számára létfontosságú, mint például a földreform, vagy az olajvállalatok államo­sítása. Ennek a programnak a megvalósítására azonban nem került sor és az argentin nép­gazdaság helyzete ma kataszt- rofólisabb, mint valaha. Fron- dlzi lényegében az Amerikai Egyesült Államok politikáját szolgálta. Természetes tehát, hogy a nérp érdekelt követke­zetesen szolgáló kommunisták Is szembeszálltak vele és az ellenzéki erőket támogatták, így a Frondizi-pdrt vereséget szenvedett. De nem bízik Fron­diziban a legszélsőségesebb re­akció sem. Az imperialista po­litikát követő katonai vezetők a választások után kényszerí­tették az elnököt, hogv semmi­sítse meg a választások ered- ménveit. majd őt magát is le­mondatták. A pueesot végre­hajtó katonák jelentése szerint ezzel, a „helyzet tisztázódott”, valójában azonban csak tovább bonyolódott. Van ugyan már új elnök, de szinte bizonyosra vehető, hogy az argentin dol­gozók nagy többsége nem fog egykönnyen belenyugodni a szélsőségesen reakciós kor­mány uralmába. Az illegalitás­ban küzdő Argentin Kommu­nista Párt politikája és takti­kája világos. A párt a reakció minden megnyilatkozása ellen harcol és a fő veszélyt jelen­leg az amorikabarát katonai körök jelentik. A kommunis­ták leleplezik a peronista párt­vezérek demagógiáját, de a peronista dolgozókkal kapcso­latot teremtve egységfrontot alkotnak a Jelenleg legvesze­delmesebb reakció ellen. Csak az amerlkabarát imperialista körök legyőzése után alakít­ható ki ugyanis a nép érdekeit legiobbnn szolgáló reális, füg­getlen politika. Az algériai helyzet Változatlanul a világpoliti­kai érdeklődés központjában volt az elmúlt héten Algéria is. Az OAS-szal vívott harcban az elmúlt héten Párizs a ko­rábbinál nagyobb határozott­ságot mutatott. De Gaulle-nak minden oka megvan erre. Az evlanl megegyezés előtti idő­szakban az OAS tevékenvsége bizonyos Tekintetben jól jött a kormányzatnak, mert egyrészt bizonyos egyensúlyi helyzetet teremtett a franclR belpoliti­kában, másrészt fékezte az FLN tevékenységét is. Ma mér azonban más a helyzet. Ha a De Oaulle-kormánv meg akar­ja tartani a már amúRv is eléggé lejáratott nemzetközi teklntélvét, akkor feltétlenül meg kell mutatnia, hogy ura a helyzetnek. Hatni akar De« Gaulle az erélyesebb intézko-) désekkel a demokratikus gon-< dolkodású francia tömegekre) is, különös tekintettel az ápri-< lis 8-i népszavazásra. A kom-' munista párt vezetői félreért-) hetetlenül kijelentették, hogy < a párt és a pártot támogató) tömegek igennel szavaznak áp-< rilis 8-án, de ez az igen csak) az algériai békére igen, de. De Gaulle egyéb téren folyta-' tott politikájára nem. A de-) gaulllsta politika jellege' ugyanis alapvetően reakciós és) ez ellen a francia kommunis- . ták változatlanul folytatják) harcukat. De Gaulle reakciós! politikáját egyébként mi sem' bizonyítja jobban, mint hogy a [ francia kormány távollétével ■ tüntet a genfi .leszerelési érte-! kezleten. . * ' < Tavaszodik. A tavaszi idő-)) járás pedig nemcsak napsuga-o rat, hanem olykor böjti szelet,)) néha hózivatart is jelent. így < van ez a nemzetközi politiká-) ban is. Es ha nem is történt! semmi nagyobb horderejű' konkrét megegyezés az általa-!) nos és teljes leszerelés kérdé- ♦ sében, a kedvező légkört meg-f őrizték Genfben. A tanácsko-1 zás tovább folyik és a külügy-X miniszterek is úgy utaztak el:f készek bármikor vlsszntérni és? újból leülni a tárgyaló asztal-♦ hoz. Már pedig minden meg-S egyezés kulcsa a békés tárgya-X lás és ha ez a tárgyalás jó-? szándékú, akkor a megegye-1 zés, ha késik is, de nem ma-• radhat ed. Hete külpolitikai összefoglalónk Megjelent Nemes Dezsőnek Az ellenforradalom története Magyarországon 1SIS-1921 című munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom