Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

Szombat, 1962. március 31. GSZAKMAGYARORSZAO 3 A tanácskozás eppen olyan szokványosán kezdődött, az emberek éppúgy ültek a far- kaslyuki művelődési otthon né­zőterén, s éppen olyan érdek­lődéssel, vagy közönnyel fi­gyelték az előadó szavait, mint bármikor máskor. — A takarékosság valameny- nyiünk érdeke ..; — hangzot­tak Kis Pap Béla igazgató mo­noton szavai. Takarékosságról nem most beszéltek itt először. Évek óta ez minden tanácskozás ismét­lődő refrénje. A bánya bejára­tánál rendeztek egy kiállítást is, ahol szemléltetően ábrázol­ják; egy pipacsavar, egy bá­nyafa nem nagy érték, de ha ésszerűen bánunk velük, mil­liókat takaríthatunk meg. Az emberek megnézték, bólogat­tak. Most is hallgatták a szava­kat, érezték a benne rejlő igazságot, de a szítvak értel­me sok embernél kívül rekedt. És ekkor történt.;.-— Emberek, — mondotta az igazgató — nem hasból beszé­lek. Nézzenek csak idei Itt vannak ezek a tüskök. X egy bányafát fűrészelt szét... Ez X, Y hátizsákja, 8—10 kiló ce­ment van benne... Emebben pedig Z. akart huzalt hazavin­ni S az igazgató egymás után húzta elő a hátizsákokat, A miénk... a táskákat, amelyekben ellen­őrzéskor bányából származó értékeket találtak. — Ugye, azt gondolják — pattogott az igazgató szava — ez nem nagy érték, kár vele foglalkozni. Egy bányafa, né­hány méter huzal, a néhány ki­ló cement valóban nem teszi tönkre a bányát. De ha valaki mindennap hazavisz 8—10 kiló cementet, más egy bordafát, a harmadik egy pipáscsavart ta­pos a sárba, vagy gyújtósnak vág fel egy bányafát, — szá­moljuk csak ki, mennyi érték ez? ..: A közöny lefoszlolt az arcok­ról, s az emberek egymás után mondották el: igazak a szavak. A farkaslyuki bányában a takarékossági mozgalom az em­berek vérévé vált. Régebben gyakori volt a fegyelmi, több­nyire a köztulajdonnal való hanyag bánásmód miatt. Per­sze, ma is akadnak olyanok, akik csákiszalmájának nézik a közöst, de számuk egyre keve­sebb. Rendszeressé tették a bányában a nem szükséges fém, fa és egyéb anyagok összegyűjtését, kiszállítását. Egy időben minden hétfőn anyaggyűjtési napot rendez­ik idén korszerű üzemorvosi rendelővel és gázmeniö állomással gazdagodik a tiszapalkonyai ipartelep A Sajó és a Tisza találkozása közötti háromszögben épül fel az ország egyik legnagyobb vegyipari telepe. A 200 mega- vatt villamosenergiát adó Tiszapalkonyai Hőerőmű, va­lamint a TVK Lakkfesték- és Műgyanta Gyára már üzem­szerűen termel és gyorsuló ütemben épül a TVK mű­trágyagyára is. Az építők és a környező községek lakóinak egészségügyi ellátására álla­munk nagy gondot fordít. Az ipartelepen jelenleg négy kör­zeti és két üzemi oi’vosi rende­lő működik, amelyben csak­nem 9 ezer dolgozó egészség­védelmét látják el. Az új tiszaparti városban — ahol már csaknem 600 lakásba köl­töztek be a családok — fogá­szati, gyermekgyógyászati és röntgen szakrendelést vezettek be, Így hetenként 50 gyermek­nek, s mintegy 400 felnőttnek nem kell szakrendelésre Mis­kolcra utaznia. A dolgozók egészségügyi ellátásának javí­tására az idén a TVK igazga­tósági épületében korszerű — 14 helyiségből álló — üzem­orvosi rendelőt és gázmentő állomást adnak át. Az új orvo­si rendelőben a tervek szerint bel-, bőr-, fogászati-, röntgen- és sebészeti szakrendelést léte­sítenek — s ezzel megoldódik a környéken épülő gyárak üze­meltetőinek és építőinek orvo­si ellátása. A tervek szerint az új ipartelep szocialista váro­sában pedig korszerű szak­orvosi rendelőintézetet építe­nek. Az új rendelőben Nyék- ládházától a Tiszáig terjedő községek lakosainak szakorvo­si ellátását biztosítják majd. Az új rendelőintézetben 17 szakrendelés kap majd helyet, tök. összeszedték az ítt-ott el­fekvő csillekerekeket, TH- gyűrűket, bányafákat, gépeket, kábeleket. Anyagilag is ösztö­nözték az embereket ezek ösz- szegyűjtésére. Ez a 2 és félmillió forint tu­lajdonképpen csak hozzávető­leges számítás eredménye. A valóságos megtakarítás jóval nagyobb. Például a régi, szűk, kis műhely helyett — több­nyire használt anyagokból — korszerű műhelyt építettek Van itt néhány fedett vasvá­zas szín, ahol esős időben is nyugodtan dolgozhatnak, gépe­ket, alkatrészeket tárolhatnak. A színek vasvázát a bányából kikerült kiselejtezett anyagok­ból készítették. Építenek — ugyancsak megtakarított anyagból — egy csillejavító színt is. És ki tudná megmondani, mennyi értéket mentenek meg azzal, hogy a gépeket, az al­katrészeket nem a szabadban tartják, ahol ki vannak téve az időjárás viszontagságai­nak, hanem fedett, zárt he­lyen. A műhelyrészleg közepén van egy hatalmas kályha. Az udvaron dolgozók itt melegsze­nek meg a téli időben. Kitalál­ták: vonjanak köré egy kö­penyt, építsenek csővezetékeket és így ezzel a kályhával fűt- hetnek minden helyiséget. Az ötlet megvalósult, s hat kály­ha vált feleslegessé. Ebben az évben több főfel­adatot tűztek célul maguk elé. Teljesítik a mennyiségi tervet, a kalória tervet, továbbá nagy gondot fordítanak a szénhul­lás csökkentésére. Ugyanis egyes bányászok több robbanó­anyagot használnak el a szük­ségesnél, szétlövik a szenet, így kevesebb a darabos szén, s több a hulladék. Nos, ha sike­rül elérni, hogy minden bá­nyász megfelelően robbantson, ez nemcsak több darabos sze­net, hanem robbanóanyag meg­takarítást is jelent. Csökkente­ni akarják a szén önköltségét i& — Ebben az évben kint 50 forinttal akarjuk ol­csóbban termelni a szenet — mondja Kis Pap elvtárs. Ez a tonnánkénti 50 forint költség- csökkentés kissé merész célki­tűzésnek látszik, de ott áll se­gítésképpen egy jól szervezett, kiforrott mozgalom, sok száz ember, aki egyre jobban meg­érti a „miénk” szó mély tartal­mát és igazi lényegét. (CsB) Huszonhat mHlió forint ( az anyagmozgatás | javítására § A Lenin Kohászati Művek-§ ben az üzemek közötti anyag- «• szállítás javítására az idén-? 20 millió forintot költenek. § Ebből 30 — egyenként 60 ton-| na raksúlyú — vagonnal gya-1- rapítják a gyár vasúti kocsi-^ parkját. Az acélmű .nagyobb § nyersvasszükségleténok jobb c ellátására beszereznek háti úgynevezett nyersvas-üstkocsit S is. § Ezenkívül hatmillió forint c felhasználásával négy baggert-; és egy öt tonna teherbírású S autódarut is vásárolnak az| anyagok be- és kirakásának j- meggyorsítására. Ez utóbbi ré- vén mintegy 100 dolgozónak § lesz majd könnyebb a munka-K ja- __o0o_ $ Közgyűlést tart § a Postások Szakszervezetének ^ megyei bizottsága § Április 1-én, vasárnap reggel § 8 órai kezdettel Miskolcon, a| Kartács utcai munkásszálláson r tartja küldöttválasztó köz-i gyűlését a Postások Szakszer-§ vezetének megyej bizottsága. ^ A közgyűlésen első napiren-c di pontként a megyei bizottságé és a számvizsgáló bizottsági jelentései és határozati javas-? latai hangzanak el. Ezek a bi-* zottságok értékelik a postás 8 dolgozók munkaversenyeinek § és újítómozgalmainak eredmé-§ nyeit is, majd kijelölik a szak-§ szervezeti alapszervek követ-§ kező feladatait. A beszámoló- g kát vita követi. «■ A beszámolók után meg-r vitatják, hogyan kellene mégi jobban növelni az egy-egy i igazgatóság területén lévő me-S gyei bizottság önállóságát; ho-§ gyan kell létrehozni a még§ szélesebb társadalmi aktíva-§ hálózatot, s a megfelelő^ instruktorgárdát. Ezek segít-§ ségével ugyanis az alapszervekc munkáját rendszeresebben le-r hetne ellenőrizni: i A közgyűlés második napi-i rendi pontjaként újraválaszt-', ják a megyei bizottságot és számvizsgáló bizottságot, c A hiszékenység vámszedői Zavarban volt, de igazat adott nekem. Megígérte, hogy hamarosan biztonsági zárat ra­kat az ajtóra. Hasztalan. Elké­sett. Harmadnap reszkető han­gon hívott fel, szinte sírt a telefonba. — A jóslatod bevált. Kép­zeld ... annyi ruhám maradt, amennyi rajtam van! Ismerve rendőrségünket: bi­zonyos vagyok benne, hogy hamarosan kézrekerítik a tol­vajt. Elmegyek a bírósági tár­gyalásra is, de azt már előre megmondom; egyetértek azzal, ha barátomat is figyelmeztetik. Saját kárán tanul az ember. De nem árt, ha más kárából is leszűri a tapasztalatokat, A „nagy” bűnözések száma — a rablások, a súlyos testi sértések szama országunkban örvendetesen csökkent. Társa­dalmunk nevelő ereje mutat­kozik meg ebben, nemkülönben a közbiztonság is jó és ha elő­fordul egy-egy eset, rendőrsé­günk alapos felkészültséggel, sokszor szinte bámulatos gyor­sasággal derít fényt a cselek­ményre és igazságszolgáltatá­sunk méltó helyre juttatja a bűnöst. Ez azonban nem jelent­heti, hogy teljesen nyugodtak lehetünk és akár nyitva is fe­lejthetjük lakásunk ajtaját. A hiszékenység vámszedői itt él­nek köztünk és.;. alkalom szüli a tolvajt. Előfordult, hogy például önkiszolgáló bolt­ban tisztes családanyát, vagy éppen komoly férfit kellett „félrehívni”, mert a csokoládét, vagy a doboz cigarettát „vélet­lenül” nem a kosárkába, ha­nem a zsebébe tette ... Nagyon kellett az a szelet csokoládé? Nem tudta volna megvenni? Dehogy nem! Mutatta is: száz­Ónműködő etető Csehszlovákiában, a Znojnoi Állami Gazdaság szerelői, Viliam Traup és Frantisek Svoboda az elsők közé tartoznak, akik a szerkesztők által elkészített önműködő etetőket gya­korlatilag alkalmazták. Tulajdonképpen a gép egy kissé az ő Az önműködő cictő művük is. A gazdaság mérnökeivel együttműködve hozták létre ezt a szerkezetet, amely egyszerre 1200 darab sertés ete­tését bonyolítja le. Az előkészületeket, a szállítást és az el­takarítást a szerkezet önműködően végzi. Az eledéi az üveg­falú csöveken áramlik a tárolóba, innen transzportőr szál­lítja a keresőbe, ahol összekeveredik, ezután az önműködő lapát minden emberi beavatkozás nélkül adagol. A szerelők, akik az önműködő etetőn munkálkodtak. A mázsás hízók évente két váltásban kicserélődnek, ami összesen 24 vagon sertéshúst jelent Ez pedig már jelentős mennyiség a sertésgulyás szerelmeseinek! A gépesítéssel el­ért megtakarítás nagy összeget tesz ki. J. hiptáková A boltok ünnepek előtti és alatti nyitvatartása i 7—10 óráig, az illatszer-, do­hány- és édességboltok 8—11 óráig tartanak nyitva. Az egyéb boltok zárva lesznek. A vendéglátóipar vasárnapi nyitvatartás szerint üzemel. 1962. április 28-án (szomba­ton): Az összes kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek a rendes, hétköznapi nyitvatar­tás szerint üzemelnek. 1962. április 29-én (vasár­nap): Az összes élelmiszer és ipar­cikk boltok szombati nyitva­tartás szerint árusítanak. A vendéglátóipar szombati beosztás szerint tart nyitva. 1962. április 30-án (hétfőn): A kenyeret és tejet árusító boltok 7—10 óráig tartanak nyitva. Az édesség- és dohány­boltok vasárnapi nyitvatartás szerint árusítanak. Az iparcikk boltok zárva lesznek. A vendéglátóipar vasárnapi nyitvatartás szerint üzemel. 1962. május 1-én (kedden): Az élelmiszer- és iparcikk üzletek, valamint a csarnokok és piacok zárva tartanak. A vendéglátóipari egységek­ben, édesség- és dohányboltok­ban a vasárnap szokásos ideig árusítanak. í A 2058/1961. (XI. 4.) Korm. Ssz. határozat 4. §-a intézkedett nyiltárusítási üzletek kettős 5 * ünnepek előtti és alatti nyit- va tartásáról. § A fenti rendelkezés figye­lembe vételével a megyei ta- ?nács kereskedelmi osztálya a S megye területén az alábbi S nyitva tartást rendelte el: r 1962. április 4-én (szerdán): » Az összes élelmiszer- és ipar­cikk boltok, valamint csarno­ki kok és piacok zárva tartanak, s A vendéglátóipari egységek. Sédesség- és dohányboltok a Kvasárnap szokásos időben lesz­el nek nyitva. S 1962. április 21-én (szomba- 9 ton): k Az élelmiszerboltok rendes S hétköznapi, a csarnokok, a S piacok és az iparcikk boltok Máz illatszerboltok kivételével) ? rendes, szombati nyitvatartás »szerint árusítanak. § Az illatszerboltok 18 óráig é tartanak nyitva, s A vendéglátóipar szombati 5 nyitvatartás szerint üzemel, j 1962. április 22-én (vasárnap): r Minden bolt zárva tart. » A vendéglátóipar vasárnapi 9 nyitvatartás szerint üzemel, k 1962. április 23-án (hétfőn): s A kenyeret és tejet árusító * árudák, csarnokok és piacok kájáből. Most nyolc hónapig^ gondolkodhat azon, hogy miér: , is nem becsületes úton szerzett; pénzt, munkával, tisztessége- ' sem | Gyárak öltözőiben és mun-í kásszállásokon jártam nemré- i gén. általában a higiéniát vizs- j gáltuk, s ezzel nem is volt kü-. lönösebb probléma, annál in-J kább feltűntek a lezáratlan ( szekrények, a nyitott bőröndök, : a szanaszét hagyott ruhanemű-, ek, használati tárgyak. Többek { között az ilyen helyzetek vitték ( rá Józsa Sándor 26 éves be-i kölci lakost is, hogy a Putnoki. Bányaüzem munkásszállásáról J néhány darab takarót és lepe-j dőt ellopjon. De még ezzel sem« érte be. Egy 200 forintos előleg-. cédulát 1200 forintra hamisí-J tott és azt a kifizető helyen be ( akarta váltani. A pénztáros« éberségén múlott, hogy ez nemi sikerült neki. Az ózdi járásbí-J róságon felelt tettéért. 6 hóna- ( pi börtönbüntetésre ítélték. És« — sajnos — sorolhatnánk még' hasonló eseteket, amelyeket $ már felderített a rendőrség, s( ítéletével lezárt a bíróság. Del mi nem zárhatjuk le véglege-• sen az itélet tudomásul vételé-* vei, hanem társadalmunk min-^ den becsületes tagjának azon! kell fáradoznia, hogy segítse- ebben a munkában a bűnüldö-* ző szerveket és akár munka- \ helyén, akár a saját portáján« senki ne adjon lehetőséget rá,- hogy alkalom szülje^ a tolvajt.* A nemrég megalakult társadal-( mi tulajdonvédelmi bizottsá-« gok felülvizsgálják az üzemek- raktárainak biztonságát, az öl-* tözőket. a munkásszállásokat, a ( különféle telephelyeket. Segít-« se, támogassa őket ebben a- munkában mindenki! Onodvarj Miklós ^ forintosok lapultak pénztárcá­jában, de akkor... abban a pillanatban, amikor megbot­lott, nem gondolt a következ­ményre. Az a szelet csokoládé talán tönkretette volna nép­gazdaságunkat, hogy azt a dol­gozó asszonyt, aki különben három gyermeket nevel és a férje is, ő maga is kitűnően látja el feladatát, megszégye­nítették, megmotozták?... Nem! Az ötforintos csokoládé eltűnése a leltárnál sem mu­tatott volna hiányt, de ki ke­zeskedik arról, hogy a ma még csak megbotlott, de alapjában véve becsületes asszony holnap már nem egy húszforintos árut „emel” el és hogy idővel majd nem a vádlottak padján talál­kozunk vele, amikor a bíróság mond felette ítéletet. Megtévedhet a becsületes ember is. Hogyne kellene hát sokszorosan vigyáznunk és fi­gyelnünk azokat, akik már túl vannak az első ötforintos lopá­son és azt lesik, hol tudnának becsapni, vagy megkárosítani másokat. A miskolci járásbíróság nem­rég Ítélte 5 hónapi börtönre Cziko László 30 éves, nyéklád- házi lakost, aki legutóbb autó­busz-kalauz volt, de a jegyek árával nem tudott elszámolni. Ezer forintot sikkasztott. Nem egyszerre sikkasztotta el. Előbb csak egy jeggyel kezdte.:. S az elszámolásnál „átcsúszott”... Talán, ha akkor alaposabbak lettek volna akik elszámoltat­ták, Cziko László ma is autó­busz-kalauz lenne: Lopás miatt került a járás- bíróság elé Varga József 61 éves, büntetett előéletű gyön­gyösi lakos is, aki a miskolci Állami Áruházban 800 forintot vett ki egy vásárló asszony tás­A z egyénnek és a társada­lomnak egyaránt sok kárt okoznak az emberi hiszé­kenység vámszedői: a speku­lánsok, a léha életű, könnyel­mű emberek, akik könnyen nyúlnak a máséhoz, s a közös­ség tulajdonához. Különösen megteszik ezt, ha maguk a hi­székeny emberek is módot ad­nak rá meggondolatlanságuk­kal. A bírósági híreket olvasva, gyakran támad olyan gondola­tom, hogy bizony nem ártana olykor a figyelmeztetés a káro­sultnak sem, akit megloptak ugyan, de végtére is: nem vi­gyázott eléggé, s ha nem vi­gyázott a sajátjára, hogyan vi­gyáz a közösség tulajdonára? Hadd mondjak el egy esetet. Barátom — raktáros az egyik középüzemben —, nemrégen a lakására invitált, hogy bemu­tassa új televíziós készülékét. Az ajtó előtt azonban zavartan megtorpant. — Véletlenül odabent felej­tettem a kulcsot — mondta —, meg kell várnunk, amíg a fele­ségem hazajön;: j Néhány percnyi toporgás Után mentőötletem támadt. — Kíséreljük meg az én kulcsaimmal. Hátha :.. A kapukulcs egy pattanással kinyitotta. Bemehettünk. — Nem valami biztonságos... —- jegyeztem meg. — Tehozzád még soha nem törtek be? — Ugyan! Ki jönne ide? — Nézd csak: te is dolgozol, a feleséged is. A lakásotok kör­nyéke néptelen. még csak ku­tya sincs az udvaron, és az aj­tót bárkj kinyithatja. Ahogyan nekem is az első kísérletre si­került. A lakásban ruha- és fehérneműk, szőnyegek .:. Mit lizólnál hozzá, ha egyszer össze­csomagolná valaki..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom