Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-28 / 73. szám
Szerda, 1962. március 28. BSZAKMAGYARORSZAG 3 Szélben, hidegben is épül a „Béke" távvezeték A Diósgyőrben végzett koreai kohásztechnikusok állandó kapcsolatot tartanak volt iskolájukkal A perecesi iparii-anuió intézetben (Tudósítónktól). AZ ORSZÁGOS Villamos Távvezeték Vállalat dolgozói egy évvel ezelőtt, 1961 április első dekád jóban kezdték meg a i „Béke” távvezeték építését. Ez a nagy jelentőségű beruházás hazánkat összekapcsolja a Szovjetunióval. Zuglóból, az ottani nagy villamos transzformátor-állomásról indul ki, majd Pest, Heves, Borsod és Szabolcs megyén keresztül haladva, Lónya község mellett elhagyja az országot, illetve itt találkozik a Szovjetunióból, a Munkács felől jövő vezetékkel. Az új villamos távvezeték megyénkben Nyékládháza, Sajó- szöged, Tiszapalkonya határát érintve fut át Szabolcs-Szat- már megyébe. Az új 220 kilovoltos villamos távvezeték hossza — Zuglótól számítva az országhatárig — összesen mintegy 280 kilométernyi lesz. A vezetéket építő vállalat (OVIT) tájékoztatása szerint már minden oszlopot a helyszínre szállítottak, nagy részüket összeszerelték és fel is állították, sőt a Zugló—Sa- j ószöged közötti szakasz gyakorlatilag már készen is van. Pedig ez nem volt kis munka, hiszen Zuglótól számítva — a csatlakozó résszel együtt — 834 vasoszlopot kellett felállítani. A vezetékeket tartó vasoszlopok méreteire jellemző, hogy közülük a legalacsonyabb 40 méteres, de helyenkint — a tereptől függően — egyik-másik a 60, sőt a 65 méteres magasságot is eléri. (Például a Keleti főcsatornánál, illetve Lónya község határában, a Tisza keresztezésnél lévők.) Ezek a hatalmas vezetéktartók egymástól 350 méternyire helyezkednek el. A „Béke” villamos távvezeték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának villamosenergia fejlesztési programja alapján épül. A magyarországi szakaszt hazai szakemberek tervezték, s ők is építik saját erőből történő beruházással. Az új távvezeték építése mintegy 210 millió forintba kerül. Üzembe helyezése után 200 megawatt villamosenergiát képes a Szovjetunióból hazánkba szállítani, tehát annyit, ameny- nyit a Tiszapalkonyai Erőmű termel. Az új távvezeték elkészítése tehát — az ország villamosenergia ellátása szempontjából — egy új, nagy teljesítményű erőmű megépítésével ér fel. A Szovjetunióból az új vezetéken hazánkba érkező villamosenergiát először a sa- jószögedi alállomás „fogadja” majd, s osztja el az országos hálózatnak. Az új, 220 kilovoltos távve„Térképlexikon” Magyarországról A világatlasz .sikere után újabb nagyjelentőségű munkát kezdett a Kartográfiai Vállalat. A legérdekesebb közülük Magyarország atlasza lesz, olyan típusú hatalmas térképgyűjtemény, amilyen eddig sem nálunk, sem a többi népi demokráciákban nem készült. A szokásos domborzati, vízrajzi stb. térképeken kívül bemutatja majd hazánk egyes területegységeihez fűződő tudományos jellegzetességeket is. Az atlasz 88, a világatlasznál is nagyobb méretű térképén a legkorszerűbb módszerekkel tüntetik fel az ország fizikai-földrajzi állapotát, geofizikai, földtani, geomorfológiai, meteorológiai, hidrológiai, növény- és állatföldrajzi, talajtani stb. jellegzetességeit. Az egyes népgazdasági ágak helyzetét és a népesedési, közigazgatási, szociális és kulturális viszonyokat. Kimondottan gyakorlati rendeltetésű a vállalat másik nagy munkája, a kelet-európai autótérkép. A lakkozott, színes fedőlappal ellátott, összehajtható 82x117 centiméteres térkép Rigától Thesszalonikéig, illetve Hamburgtól Kijevig a délkelet-európai államoknak és a Szovjetunió európai részének autósztrádáit, a nemzetközi és országos főútvonalakat, sőt a fontosabb összekötő és egyéb, elsősorban idegenforgalmi szempontból jelentős útvonalat tünteti fel. Megjelölik az úthálózaton a távolsági adatokat, az alul- és felüljárókat, az alagutak, autókompok, határ- és vámkezelő állomások helyét, és berajzolják a vasúthálózatot, valamint, a nemzetközi repülőtereket is stb. A jelmagyarázatot — mivel a térképet kifejezetten nemzetközi használatra szánják — 11 nyelven adják meg. zeték építése a nagy hideg, az erős szél, a hóviharok és a nagy sár ellenére is kielégítően halad. Az építők úgy tervezik, hogy hamarosan befejezik a munkát. Az OVIT nyékládhá/.i üzemvezetőségének mintegy 220 dolgozója megfeszített erővel küzdi le a természeti akadályokat, hogy a tervet teljesítse. Amikor hétfőn meglátogattuk őket, térdig érő sárban, hidegben és szélben küzdve húzták a vezetékeket, szerelték össze a tartóoszlopokat. Az új vezeték építése az akadályok ellenére folytatódik. Nem akármilyen, hanem nagy szakmai gyakorlattal rendelkező, már több hasonló építkezést sikeresen befejező emberek dolgoznak a vonalon. Itt találkoztunk Szebellédy Ernő 42 éves szerelésvezetővel, aki már az első, hazai szakemberekkel készített Budapest— Mátravidék távvezeték építésénél is ott volt, s bevallása szerint Kaposváron kívül az ország minden nagyobb városánál épített már távvezetéket. Lázár Pál mezőkövesdi csoportvezető éppen akkor „ünnepelte” 32. születésnapját, nyakig sárosán, vezeték húzással, amikor meglátogattuk. Ö 13 éve dolgozik a vállalatnál, részt vett a Söjtör—Varasd közötti távvezeték építésénél, amely hazánkat Jugoszláviával köti össze. Négyszeres kiváló dolgozó, munkatársai hallgatnak rá, nagyrabecsülik szakértelmét. A sár szinte csizmája szárán megy be, de ez nem aggasztja, szerinte még mindig jobb, mintha szél lenne. A MÁSIK csoportvezető. Szitás István is a nagy széltől fél. A sarat nem becsüli any- nyira, azt le lehet mosni. Volt már úgy is, hogy csaknem hason csúszva dolgoztak az iszapban, mégis sikerült a munka. De a szél az más. Nemrég olyan erővel fújt, hogy a Vezeték 20 méterre lengett ki az oszlop mellől. Ilyen körülmények között lehetetlen dolgozni. S mégis építettek! Ezért teljesíthette a nyékládházi szerelésvezetőség februárban is 104 százalékra a tervét, ezért hosszabbodott a vezeték a tervezettnél többet, mert ilyen lelkes, nagy szaktudású emberek, kitűnő munkások készítik. ffamt S. öt évvel ezelőtt tizenhét szorgalmas észak-koreai fiatal szerezte meg — zömében jeles minősítéssel — a technikusi képesítést a Diósgyőri Kohó- ipari Technikumban. Azóta tízezer kilométerre, távoli hazájukban hasznosítják tudásukat. A koreai fiatalok, akik négy éven át meleg otthonra találtak a diósgyőri iskola kollégiumában — s szinte tökéletesen elsajátították a magyar nyelvet —, állandó kapcsolatot tartanak az Alma Materrel. Leveleikben időről időre beszámolnak életükről, előrehaladásukról, munkájukról. Szeretettel emlékeznek meg iskolájukról. amelyben jó alapot kaptak boldogulásukhoz, s valamennyien derekasan megállják helyüket üzemükben, munkahelyükön. Legutóbb Kim Hen Cse, a koreai diákok egyik volt szellemi vezetője írt hosszú levelet. Ebben többek között megírja, hogy ő a guszangi szerszámgépgyár technológusa. Jó munkájáért az Állami Zászlórenddel tüntették ki. Tovább tanul, a jövő évben védi meg mérnöki diplomáját s ehhez magyar nyelvű szakkönyvet is kér volt tanáraitól. A levél ezután beszámol a többiekről is. Valamennyien dolgoznak, boldogulnak és ők is tovább tanulnak. Zsan Szán Don és Kang I Zim például atomfizikát tanulnak az egyetemen, s ők és a többiek is hamarosan végeznek. Meleg hangon érdeklődnek volt iskolájuk tanárairól, diáktársaikról, s megkérdezik azt is, hogy a mostani iskolások hogyan tanulnak. Szuperszelektrv vegyszerrel perzselik ki az arankát a lacernából Néhány évvel ezelőtt a kisüzemi gazdaságokban még eléggé általános módszer volt, hogy a lucernából tűzzel égették ki a sárga-aranka foltokat. Az állami gazdaságokban az idén már szuperszelektfv vegyszerrel perzselik ki a káros növényt a lucematáblákból. Ez a vegyszer úgy irtja ki az arankát, hogy közben nem tesz kárt az értékes takarmánynövényben. Az idén először használt szuperszelek ti v vegyszert összesen 10 000 hold hicema- ofctön alkalmazzák. A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei küldöttközgyűlése elé A MAI NAPON ül össze tanácskozásra a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei küldöttközgyűlése; Az értekezleten 4678 köz- alkalmazott kéviseletében 80, szavazati joggal és 26. tanácskozási joggal delegált szak- szervezeti tag vesz részt az alapszervezetek küldötteiként. E tanácskozás feladata, hogy megtárgyalja az 1960. április 7-én megválasztott megyei bizottság és a számvizsgáló bizottság beszámolóját, megvitassa a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit és meghatározza az elkövetkezendő idők alapvető feladatait. A küldöttközgyűlés a párt VII., a SZOT XIX., a Köz- alkalmazottak Szakszervezete IV. kongresszusa által kidolgozott határozatok, valamint az SZKP történelmi fontosságú XXII. kongresszusa és az SZVSZ V. kongresszusának irányelvei alapján tárgyalja a Borsod megyei közalkalmazottak által elért eredményeket, vitatja meg problémáikat és ad útmutatást a jövőbeni tevékenységhez. A szakszervezeti aktívák, a szakszervezeti bizottságok és a megyei bizottság kitartó, sok akadályt elhárító munkája nyomán megyénk • területén fejlődött a szakszervezeti mozgalom. Szakszervezeti szerveink az elmúlt időszakban igen jelentős segítséget nyújtottak n hivatali munka javításához, az állami szervek előtt álló politikai, gazdasági és kulturális feladatok eredményes végrehajtásához. Bizottságaink igen szép eredményeket értek el megyénk területén a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában is. Sokat javult a szakszervezeti munka színvonala. Bizottságaink egyre inkább a kollektív vezetés, a kollektív munka talaján állnak és pártunk által kitűzött feladatokat a szak- szervezeti aktivisták széles hálózatának segítségével valósítják meg. Jelentős eredményeket értünk el a szakszervezeti tagság élet- és munkakörülményének javításában, szociális problémáinak megoldásában is. Szakszervezetünk javaslatára hajtotta végre államunk az 1960. évben a tanácsi dolgozók bérrendezését, amely a borsodi közszolgálati dolgozók mintegy 70 százalékát érintette. Kormányzatunk biztosította a bérrendezésben nem részesült, szakszervezetünkhöz tartozó hivatalok dolgozóinak bérkorrekcióját és ez javította dolgozóink anyagi helyzetét. A megyei bizottság a beszámolási időszakban igyekezett szakszervezeti tagságunk szociális és kulturális igényét az adott gazdasági helyzet figyelembevételével kielégíteni. A jó munka jutalmául az ország legszebb helyein üdültek dolgozóink. 1960—1961. évben 748 felnőtt, 154 gyermek, 7 külföldi, 27 szanatóriumi és 18 családos üdülőjegyet biztosítottunk tagságunknak. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására államunk az i960—61. évben 27 millió forintot fordított megyénkben épületek karbantartására. Irodabútor beszerzésre megyei szinten 3,9 millió forintot, városi szinten 58 ezer forintot használtunk fel. Hivatalaink mintegy 25 százalékában helyben folyósítják a társadalombiztosítási szolgáltatást. A beszámolási időszakban Borsod 8155 dolgozója 4,1 millió forint. Miskolc 1700 dolgozója 240 ezer forint táppénzt kapott kézhez. Borsodban és Miskolcon 4068 dolgozó részesült 903 ezer forint összegű ebédtérítésben. A felsorolt megyei adatok után érdemes megvizsgálni, hogyan alakult a társadalom- biztosítási szolgáltatás országos viszonylatban. Az előzetes statisztikai felmérések alapján szakszervezetünkhöz tartozó közalkalmazottak és családtagjaik (mintegy 300 000 fő) a társadalom- biztosítás keretében 1960-ban 470 millió, 1961-ben 510 millió forintot kapott. A táppénzre, a terhességi és az anyasági segélyre kifizetett összeg 1960- ban 48 millió, 1961-ben 50 millió forint. Gyógyászati szolgáltatásra, gyógyszerköltségekre 1960- ban 28 millió, 1961-ben 30 millió forintot fordítottunk. A rendelőintézeti és kórházi ellátásra bocsátott összeg 1960- ban 87 millió, 1961-ben 89 millió forint volt. Családi pótlékra 1960-ban 43 millió, 1961- ben 45 millió forint jutott. A közalkalmazotti nyugdíjasok 1960-an 195 millió, 196Í-ben 218 milKó forint összegű nyugdíjat élveztek. Ezek az adatok csak egy részét mutatják azoknak az eredményeknek, amelyeket államunk az elmúlt időszakban biztosított a közszolgálati dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális igényeinek kielégítésére. Megyei bizottságunk tudja, hogy még igen sok a tennivaló. Éppen ezért a jövőben is arra törekszik, hogy megfelelően képviselje a Borsod megyei közalkalmazottak érdekeit, javítsa helyzetüket és megoldja problémáikat. Azonban ezt a célt csak akkor érhetjük el, ha a szakszervezeti tagság támogatja az alapszervezetek szakszervezeti bizottságainak munkáját és segíti megyei bizottságunk tevékenységét is. A megyei küldöttközgyűlés előtt tehát van miről beszámolni; nyugodtan állhatunk szakszervezeti tagságunk elé az elmúlt két év alatt végzett munkánkkal, elért eredményeinkkel. Most az a feladat, hogy ezen a tanácskozáson — megtárgyalva eddigi tevékenységünket — a küldöttközgyűlés mutasson utat az újonnan megválasztandó megyei bizottságnak, hogyan végezze a jövőben munkáját, hogyan tegye eredményesebbé működését a párt-, a szakszervezeti felsőbb szervek határozatainak végrehajtásában és az egész tagság érdekeinek védelmében. EHHEZ A MUNKÁHOZ kívánunk a megyei bizottság nevében eredményes tanácskozást, sok sikert. Markó Gusztáv a megyei bizottság szervező titkára Több mint négyszáz tanulója van a perecesi vájáriskolának. A szakelőadók korszerű előadótermekben, szakműhelyekben és tanbányában oktatják a jövő bányászait. Évenként százhuszan végeznek az iskolában, akik vagy technikumban tanulnak tovább, vagy a termelőmunkában hasznosítják tudásukat. 0' Kiss n. Károly szaktanár irányításával a tanbánya szénrétegét vizsgálják a másodéves vájártanulók. Az iskolának népes cselgáncs szakosztálya is van. A tanulók edzés közben. Az iskola KISZ-termében jól felszerelt könyvtár és s mos szórakozási lehetőség várja a fiatalokat. * Statisztikai vizsgálat az élelmiszerfogyasztás alakulásáról Érdekes tanulmányt állítottak össze a statisztikusok arról, hogyan alakult hazánkban az élelmiszerfogyasztás az elmúlt években, évtizedekben. Az adatok egyöntetű tanúsága szerint az élelmiszerfogyasztás mennyiségileg és minőségileg egyaránt jóval magasabb szintet ért el, mint a felszabadulás előtt. Általában 40 kilóval fogyasztunk évente többet, mint az 1930-as évek derekán. Húsból például 13. tojásból három és fél, tejből, tejtermékből ugyancsak 13, zöldségből és gyümölcsből 29,4, cukorból 15,4, zsiradékból (szinzsírból) 5,3 kilóval emelkedett az egy főre jutó fogyasztás. Csökkenés csupán a burgonya, a liszt és « rizsfogyasztásnál tapasztalható.