Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
i Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni (3. oldal) Az országgyűlés elfogadta az 1962. éri költségvetést Az országgyűlés szombati ülését tíz óra után néhány perccel Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját, amelynek első felszólalója — pénteken — Gáspár Sándor elvtárs volt. Gáspár Sándor elvtárs felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslatból, Nyers elvtárs expozéjából és Molnár elvtárs előadói beszédéből megítélésem szerint két fontos következtetést vonhatunk le. Először: az 1962- es költségvetésben a kiadási és a bevételi fő összegek egyensúlyban vannak, vagyis az ország pénzügyi mérlegének egyensúlya biztosított. Ez igen lényeges. A másik: a költség- vetés biztosítja a forradalmi munkás-paraszt kormány gazdaságpolitikájának továbbviteléhez, közelebbről az idei terv teljesítéséhez szükséges eszközöket. Az előterjesztett törvényjavaslat szerint — mint ismeretes — a beruházásra szánt összeg 44,3 százalékát az ipar kapja. A költségvetés tehát biztosítja az ipar további fejlődését. Lehetővé teszi, hogy a tavalyról áthúzódott több mint 180 beruházást ebben az évben befejezzük. Nem sorolom fel valamennyit, csupán néhányat említek meg: befejezzük az Ajkai Hőerőmű bővítését, a Barátság kőolajvezeték magyar szakaszának építését, a Csepeli Csőgyár építését és sok más, nagyon fontos ipari objektumot. A rendelkezésre álló beruházási összegből ebben az évben újabb hatvan ipari objektum építését kezdjük meg. A költségvetés tehát megfelelő pénzügyi biztosítékot nyújt a termelőerők további növekedéséhez. A beruházásokból egyre nagyobb rész jut gépekre, a műszaki színvonal növelésére, az üzemek korszerűsítésére, egyúttal csökken az új ipari épületekre fordított összeg, s ez megfelel ötéves tervünk, gazdaságpolitikánk általános céljainak. Folytatjuk az ipar szerkezeti átalakítását is. A szocialista ipar ter melése ebben az évben 8 százalékkal növekszik. Egyes fontos, kiemelt iparágakban azonban ennél gyorsabb ütemű emelkedéssel számolunk: a vegyiparban például több mint 15 százalékkal, a villamosgépgyártásban pedig 11,1 százalékkal lesz magasabb a termelés a tavalyinál. Sohra képes a szocialista mezőgazdasága ha kissé több gépet kap és valamivel javul a munkamorál A beruházási összeg 17,4 százalékát a mezőgazdaság kapja. A költségvetés keretében az állam jelentős mértékben segíti a mezőgazdasági beruházásokat. A mezőgazdaság ebben az évben valamivel több gépet kap. Ez a „valamivel több” — vagyis az emelkedés aránya egyáltalán nem lekicsinyelhető számokat takar, hiszen mintegy 7000 traktorról, s a többi között 1250 kombájnról van szó. Jelentős mennyiségű műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Ennek szemléltetésére tisztelt képviselőtársaim, engedjenek meg egy összehasonlítást. 1938-ban a magyar mezőgazdaság egy holdon mindössze 7.5 kilogramm műtrágyát használt fel. A Bécsben és Münchenben székelő gyászvitézek szerint ez volt a magyar mezőgazdaság „virágkora”. Bár anyagi lehetőségeink egyáltalán nem végtelenek, a hajdani „virágkor” 7.5 kilójával szemben ebben az évben már 120 kiló műtrágya jut egy ka- tasztrális holdra. Sokra képes a szocialista alapokra helyezett magyar mezőgazdaság, különösen, ha a szövetkezeti parasztság még egy kicsit javítja a vezetést és a munkamorált, s ha még egy kicsivel több műtrágyát és gé- pet k&p.' Az idei költségvetés megfelelő anyagi eszközöket biztosít a közlekedés fejlesztésére is. A beruházások 9,4 százalékát a közlekedés kapja. A vasút új diesel- és villamosmozdonyokat, személykocsikat, tehervagonokat kap. A költségvetési kiadások mintegy 27 százaléka az egészségügyi, a szociális és a kulturális igények fokozottabb kielégítését szolgálja. Más szóval: a lakosság ilyenirányú igényeit — ha nem is minden tekintetben, de egyre jobban — ki tudjuk elégíteni; Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes, hogy a lakosság fogyasztási alapja ebben az évben 4 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2.5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke szintén 2.5 százalékkal növekszik. Az 1962-es költségvetés fő arányai feltétlenül jók. Ez a költségvetés reális alapokon nyugszik; a nemzeti jövedelem lehetséges emelésére alapozva irányozza elő a lakosság jólétének emelkedését, a népgazdaság fejlesztését szolgáló ösz- szegeket. Gazdaságpolitikánk számol a realitásokkal A továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgazdaság alapvető kérdése. Mostani gazdaságpolitikánk legnagyobb ereje éppen abban van, hogy számol a realitásokkal. Fejlődésünk általában tervszerű, gazdaságpolitikánkban nincsenek ingadozások. A főarényok helyes megállapítása jellemzi az idei költségvetést is. Ezért azt a párt helyesnek, jónak tartja. — Gazdaságpolitikánk erejét jellemzőé» mutatják az elmúlt évi eredmények is. Az 1961-es terv teljesítéséről szóló adatok ismertek. Ezért azokat most nem ismétlem, csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, milyen körülmények között teljesítettük a tavalyi előirányzatokat. Először is a múlt évben fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása egész ! társadalmi és gazdasági fejlő- 1 désünk szempontjából nagyon jó, de fokozott anyagi eszközöket követelt és kötött le. A múlt év volt az elmúlt négy évtized legaszályosabb esztendeje. Ezért a mezőgazdaság termelése — bár a szocialista átalakulás mérsékelte a súlyos aszály következményeit — kevesebb volt, mint terveztük. A mezőgazdaság így a vártnál kisebb mértékben járult hozzá az ország nemzeti jövedelméhez. Segítjük a felszabadult országok népeit — A nemzetközi helyzet ismert alakulása 1961-ben arra késztette a forradalmi munkás-paraszt kormányt is, hogy fokozza az ország véderejét. Honvédelmünket fejlesztettük és a fejlesztést ebben az évben is folytatjuk. — Nem vagyunk ugyan a nemzetközi helyzet alakításának főszereplői, de erőnkhöz mérten kötelezettséget vállalunk a gyarmat} sorból felszabadult országok gazdasági megsegítésében. Szívesen tettük tavaly is, önzetlenül segítjük ezután is a felszabadult országok népeinek gazdasági felemelkedését, függetlenségük megszilárdítását. Ez internacionalista kötelességünk. — Ilyen körülmények között tehát egészében véve jól teljesítettük az 1961-es tervet! Van javítani való bőven, ezt mindenki tudja. Mégis jó tudni, milyen utat tettünk meg, s hogy a fő irány helyes. Ez erőt és biztonságot ad a jövőre; A tavalyi terv teljesítésének igazi értékét az adja meg, hogy nemcsak a termelés és a termelékenység emelésében értük el az ismert — és nem jelentéktelen — eredményeket, hanem az említett körülmények között a beruházási és lényegében a fogyasztási előirányzatot is teljesítettük, sőt, még fizetési mérlegünket is javítottuk. Mindez együtt a múlt év legjelentősebb eredménye. A tavalyi eredmények alapján is elmondhatjuk tehát: minden feltételünk megvan ahhoz, hogy ebben az évben még gvorsabban haladjunk előre a szocialista éoítésben. Ezután arról beszélt Gáspár Sándor, hogv 1962-hen meg tudjuk gyorsítani a fejlődést 1962-ben már a gazdasási élet minden területén az eddiginél sokkal jobban ki tudjuk használni a szocialista termelési viszonyokból fakadó lehetőségeket, hiszen már a mezőgazdaság is szocialista talajra került. Ha ebben az évben més tovább javítjuk a szervező munkát, a termelési viszo- n vokbpn reilő lehetőségek -nhh kiknc-nnlécávnl Worsít(Folytatás a 3, oldalon.) Versenyezzünk az MSZMP Vili. kongresszusának tiszteiére! A Lenin Kohászati Müvek acélmű dolgozóinak felhívása az LKM összes üzemeihez és hazánk összes acélművéhez Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága február 9-cn ülést tartott, amelyen Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára előterjesztette a Politikai Bizottság javaslatát a soronkö- vetkező kongresszus összehívására. A Központi Bizottság elhatározta, hogy ez év utolsó negyedében összehívja a párt VIII. kongresszusát. Központi Bizottságunk közleménye alig egy héttel került a nyilvánosság elé, megyénk üzemeiben a legjobb munkások és műszaki vezetők körében máris szóba kerül a pártélet nagy eseménye. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek acélmű dolgozói tegnap az alábbi versenyfelhívást juttatták el szerkesztőségünkbe; „Mi, a Lenin Kohászati Művek acélmű dolgozói tudatában annak, hogy második ötéves tervünk második tervevében az acél termelési terv eléggé feszített, ennek megvalósítása igen körültekintő és gonJól telelnek az őszi vetések Borsodban Borsod megyében az őszi szárazságban vetett kalászosok kezdetben gyengén fejlődtek. A tél folyamán a meg-megúju- ló hóesés védőtakarója alatt azonban jól állták a decemberjanuári száraz hidegeket. A megye legnagyobb részén a vetések jól telelnek. Egyes széljárta helyeken a későn vetett kalászosoknál mintegy 5— 6 százalékos a kifagyás. Az őszi búza és az árpa tömött, helyenkint 10—15 centi magas, és jól bokrosodéit a megye legnagyobb részén. Igen jól bírták a telet az intenzív szovjet és olasz búzafajták is, amelyeknek magassága a nagy búzatermő vidékeken, mint például a mezőkövesdi és me- zőcsáti járásban eléri a 20 centit is. A kedvező időjárást kihasználva, a termelőszövetkezetek több mint 15 ezer holdon végezték már el a fejtrágyázást. Jelenleg is több mint 100 műtrágyaszóró géppel doigoznak a közös gazdaságok, hogy az olvadásig a még hátralévő 10 ezer holdon is elszórják a műtrágyát. Ankét az új Büntető Törvénykönyvről Szombaton, február 17-én délelőtt ankétot tartottak a megyei tanács nagytermében a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség Borsod megyei szervezetének közös rendezésében. Az ankét célja az volt, hogy az új Büntető Törvénykönyv egyes szabályaival megismertesse azokat, akiknek munkájuk során szükséges a legfontosabb új jogszabályok pontos és alapos ismerete. Résztvettek az ankéten a tanácsok igazgatási osztályainak, szakigazgatási osztályainak vezetői és előadói, továbbá néhány vállalat megfelelő beosztású dolgozói. Dr. Molnár György ügyész tartotta az előadást a törvénykönyv szabályairól. Hasonló természetű ankétokra kerül sor a következő hetekben a megye járásaiban, illetve Miskolc város kerületeiben is. dós munkát igényel az.acélmű minden dolgozójától, megvizsgáltuk az acélmű termelésének az év hátralévő részében rejlő lehetőségeit Úgy találtuk, hogy jobb munkaszervezéssel év végéig a tervezettnél több acélt tudunk adni a népgazdaságnak; Ezért pártunk VIII. kongresz- szusa tiszteletére versenyre hívjuk ki vállalatunk összes üzemeit és hazánk acélműveit. Vállaljuk az alábbiakat: 1. Termelési tervünket 10 ezer tonna többletacél gyártásával túlteljesítjük. 2. Az acélok selejtjét az 1961. évi selejt 10 százalékával csökkentjük. 3. Acélgyártmányaink önköltségét az 1962. évi tervhez képest csökkentjük. 4. A CrNi ötvözésű SM-acé- lok, a nagyteljesítményű, saválló acélok és a különleges tisztaságot igénylő magas ötvözésű acélok — mint új gyártmányok — gyártástechnológiáját kidolgozzuk. 5. Egész évben harcolunk a balesetmentes munkáért és 50 olyan fontos műszaki hiányosságot küszöbölünk ki, amely baleset- és egészségvédelem tekintetében ma még fennáll. 6. Az acélmű vaskerti dolgozói vállalják, hosrr ez évben elnyerik a szocialista üzem címet. Vállalásaink teljesítésével 33 millió forint értékű acéllal termelünk többet és megtakarítunk önköltségben 3 millió forintot. Meggvőződésünk, hogy versenyfelhívásunk követőkre talál az ország érdekelt üzemeinek dolgozói körében. Mi pedig hűen a nagy Lenin nevéhez, diósgyőri kohász-szívvel és öntudattal nemcsak elindítói, hanem győztesei akarunk lenni e nemes versenynek. Diósgyőrvasgyár, 1962. február 17-én. Sziklavári János gyárrészlegvezető Somodi Péter MSZMP-titkár Homoki László üb.-elnök Nyilas Sándor KISZ-titkár Szavaz az országgyűlés 57 713?-------------------------------------------------------------1 Heti napló (3. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA WIli. évfolyam, 41• szánt 1962. február 18, vasárnap Borsod megye fejlesztése a második ötéves tervben (6. oldal) _________________-J V ilág prolefáriái, egyesültetek!
