Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
2 ESZA KM AGY A KOKSZ AG Vasárnap, 1962. február 18. Az országgyűlés elfogadta az 1962. évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) hatjuk az előrehaladás tempóját Az üzemek, a vállalatok önállóságát tovább kell növelni. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy az eddiginél jobban érvényt szerezzünk minden munkahelyen a népgazdaság érdekeinek. Ezen a téren még jelentősek a tennivalók, amelyek elvégzésével az egész népgazdaság fejlesztését gyorsíthatjuk. A költségvetés végrehajtása, idei terveink I megvalósítása igényesebb munkát követel a népgazdaság minden szintjén, a felső irányítástól kezdve az üzemekig, a termelőszövetkezetekig. — Van egy másik lehetőség is, amelynek hasznosítása év- ről-évre jobban érezteti hatását: a testvéri szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés szélesítése. A kölcsönös együttműködés hatását minden esztendőben érezzük. Az együttműködés feltételei különösen az utóbbi esztendőkben javultak. A tömegek aktivitásának fontossága Rámutatott ezután Gáspár Sándor, hogy előrehaladásunknak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegek aktivitása. Mindenféle szép elképzelés papíron marad, ha a dolgozó tömegek nem teszik magukévá és nem támogatják. Tavalyi sikereink egyik fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódása. A tömegek bizalma olyan dolog, amit nem lehet előírásszerűén „megrendelni”. A magyar nép most támogatja a párt és a kormány politikáját, mert látja e politika helyességét, mert jók a feltételek a további előrehaladáshoz. Helyesek és konkrétak a célok, amelyek végrehajtására mozgósítani lehet a legszélesebb dolgozó rétegeket. A jövőben is élnünk kell gazdaságpolitikánk végrehajtásának e fontos emelőjével: a néptömegek aktivitásával. Befejezésül hangsúlyozta: — Az 19(52. évi költségvetés, annak fő iránya és előirányzata jó, ezért a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a költségvetést elfogadom. (Hosz- szantartó taps.) A szombati vita Szombaton elsőnek dr. Nosz- kay Aurél képviselő szólalt fel. A budapesti képviselő egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott, hogy az állami költségvetés egészségügyi és szociális előirányzata öt évvel ezelőtt nyolc és félmilliárd forint volt, s ez az összeg 1962-ben csaknem 15 milliárd forintra emelkedik. Dr. Noszkay Aurél ezután a vidéken még mindig üresen álló körzeti orvosi állások mielőbbi betöltését sürgette. Mint mondotta — meg kell értetnünk az egészségügyi pályára jelentkezőkkel, hogy ha komolyan veszik hivatásukat, ott teljesítenek szolgálatot, ahol munkájukra a legnagyobb szükség van. Egyidejűleg biztosítani kell szakmai továbbképzésük és orvosi előmenetelük lehetőségét is. Hangsúlyozta: — Az idén tovább javulnak a körzeti orvosok munkakörülményei. Az egészségügyi kormányzat rendezte például az ügyeleti díjazást — erre évenként tízmillió forint jut — emelte a közlekedési térítést, az eddiginél jelentősebb segítséget nyújt a vidékre települt orvosok lakásának berendezéséhez. A tsz- orvosok kedvező feltételek mellett vásárolhatnak személygépkocsit. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Boros Gergely Békés megyei képviselő hangsúlyozta, hogy a költségvetési tervjavaslat összeállítói kellő gondot fordítottak a mezőgazdaság további fejlesztésére, dolgozó parasztságunk életszínvonalának növelésére. A továbbiakban elmondotta, hogy a talajjavítás nagyszabású programjának megvalósításához az állam gondoskodásán kívül — a társadalmi szervek összefogására is szülcség van. Elsősorban a helyi erőforrások kihasználására kell törekednünk. A Borsod megyei encsi járásban például elhatározták: megváltoztatják a mostoha körülményeket. Intézkedési tervet dolgoztak ki az úgynevezett vízszintes művelés bevezetésére, az erősen lejtős földeken, s múlt év őszén másfélezer holdon már így végezték el az őszi kalászosok vetését, hatezer holdon pedig az őszi szántást A képviselő a Borsod megyei példa követésére buzdította az ország hasonló körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezeteit. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Több hozzászóló a költség- vetéshez nem jelentkezett. Rónai Sándor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Borsodi képtiselők as interpellálok között Az interpellálok között két borsodi képviselő szólalt fel, Berki Mihályné és Tóth István elvtárs. Tisztelt Országgyűlés! — kezdte Berki Mihályné elvtárs. Az a kérdésem a belkereskedelmi miniszter elvtárshoz, hogy az illetékes szakminiszterekkel kooperálva milyen intézkedéseket tett, hogy a szükséges apró cikkekből az áruellátás javuljon és az igények kielégítése folyamatos legyen. Második kérdésem a vásárlók alapvető hiánycikkét jelenti: az iskolai tankönyvek és füzetek műanyagborítójának hiányát. A belkereskedelmi miniszter elvtárs tárgyal-e már a műanyaggyártó ipar illetékes vezetőivel, hogy a szabvány- méretű tankönyvek és füzetek borítólapjait műanyagból előállított védőborítékkal láthassuk el? Tausz János belkereskedelmi miniszter elmondotta, hogy ma már a tartós fogyasztási cikkek gyártásával egyidőben gondoskodnak az alkatrészutánpótlásról is. A múlt évben, kísérletképpen, több megyében nyitottak úgynevezett ezer apró cikk üzleteket, s ezeknek hálózatát az idén továbbfejlesztik. A miniszter a továbbiakban elmondotta: A hiányosságok felszámolására felhasználják az anyagi ösztönzést is. A vállalatokat néhány számukra kevésbé „kifizetődő” termék gyártására ösztönzik. Már sikerült megszüntetni 120 apró cikk hiányát. A boltok alkalmazottait is érdekeltté tették az apró cikkek értékesítésében. Tausz János többek között azt is megemlítette, hogy nem minden hiánycikk — hiánycikk. Előfordul, hogy egy-egy készítményből megfelelő készlet áll rendelkezésre, ugyanakkor a rendelés, az elosztás, vagy a szállítás hiányosságai miatt a vásárlók hiába keresik. Ilyen termék például a kétlapos villanyfőző is, amelynek hiányát ugyancsak szóvátette Berki Mihályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod megyében megvizsgáltatja az interpellációban szóvátett apró cikkek hiányának okát. A belkereskedelmi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Tóth István elvtárs interpellációjában a megye propánbutángázzal való jobb ellátását sürgette. — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Borsod megyében, Miskolc és Özd városban, valamint Szerencs községben és közvetlen környékén mintegy 2000—2500, háztartási célokat szolgáló propán-bu- tángázpalack van a lakosság használatában. A gázfogyasztók évek óta panaszolják, hogy a palackot a gáz felhasználása után csak Nyíregyházán tudják kicserélni, mivel cseretelep Űzd kivételével a megyében nincs. Ez a csere 5—7 napot vesz igénybe, addig a dolgozók kénytelenek nélkülözni a gázt. Korábban a Belkereskedelmi Minisztériumtól már többízben kértük Miskolcon és Szerencsen gázpalack cseretelep létesítését. Ennek nyomán 19G0-ban született egy belkereskedelmi miniszteri utasítás, amely a TÜZÉP főigazgatóságot utasította arra, hogy megfelelő feltételek biztosítása mellett az év december 31-ig rendelje el cseretelep létesítését. Ez nem történt meg. Szerencsen a lakosság jelentős társadalmi hozzájárulásával, a megyei tanács és az ipari üzemek együttműködésével megépítettek egy tűzrendészet! szempontból is megfelelő helyiséget a csere lebonyolításához. Üzembehe- lyezésérc azonban nem került sor, mivel a lakosság gázellátásának feladatai időközben a Belkereskedelmi Minisztérium hatásköréből átkerültek a Nehézipari Minisztérium hatáskörébe. Ezek után az a konkrét kérdésem a nehézipari miniszter elvtárshoz, hogy milyen Intézkedéseket kíván tenni a hiányzó cseretelep létrehozására, Illetőleg a meglévő működtetésére. Czottrier Sándor részletesen válaszolt a szóvátett problémára, majd elmondta, hogy a lehetőségekhez mérten növelik a propán-butánpáz forgalmát. Az Idén 20 000 fogyasztót kapcsolnak be a gázfogyasztásba, ehhez 40 000 palack szükséges —, s ha a gázpalackok termelése lehetővé teszi, még tovább javítják, az ellátást. Válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be* ü barátság gazdag termése Irta: I. SZALIMON, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság felelős titkára MINDENKOR figyelemmel kísérem Magyarország sikereit, népe életét, nemcsupán munkámból kifolyólag, hanem forró rokonszenvből is, hiszen életemnek nem egy eseménye van kapcsolatban ezzel a nagyszerű országgaL Ma önkéntelenül is eszembe jutnak egyik kedves költőmnek, Petőfi Sándornak szavai: A világon nincs testvérnépünk... aki segítene rajtunk: magányosak vagyunk, mint fa a pusztában. Ezt írta keseregve a nagy forradalmár költő, a múlt század elején. Bárcsak ma láthatná szeretett hazáját, amely ereje virágában van, és győzelmesen halad a szocialista építés útján! Barátságunknak különleges hónapja a február. Február hónapban ünnepeljük a magyar és a szovjet nép életének két dicső dátumát: február 13-án, amikor 17 esztendeje annak, hogy a szovjet csapatok felszabadították Budapestet; és február 18-át, amikoris az ország felszabadulása után három évre, aláírták az országaink közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási egyezményt. Azóta évről-évre erősödnek, bővülnek a Szovjetunió és Magyar- ország között kialakult testvéri kapcsolatok. Mi jellemzi a szovjet—magyar barátság szempontjából például az elmúlt esztendőt? Az egyik legkiemelkedőbb esemény Jurij Gagarinnak, a hős űrhajósnak magyarországi Útja volt. Magyarok ezrei ujjongva éltették az első embert, •ki behatolt a világűrbe, virágokkal, szívélyes, nyájas mosollyal fogadták, őbenne nemcsak egy hőst üdvözöltek, hanem barátot, egy testvéri nép küldöttét. Gagarin látogatását így értékelték magyarok és oroszok egyaránt, így nyilatkozott erről maga a hős űrhajós is. Emlékezetes volt a tavalyi év egy szovjet nő: Ligyija Mar- tiscsenko-Bezenkova és hű magyar barátai: a Hor- nyánszky-húzaspár részére. Ám nemcsak az ő részükre. Hornyánszkiékat a Nagy Honvédő Háború érdemrendjével tüntették ki és ezt mindenki úgy fogta fel, mint a szovjet emberek háláját a magyar hazafiak iránt, akik a második világháború idején, megmentettek egy orosz felderítő lányt. A szovjet és a magyar embereknek a fasiszta hódítók ellen vívott közös harcához nagyszerű akkord volt az „Alba Regia” című játékfilm, amelyet magyar filmesek alkottak Tatjána Szamojlova, a tehetséges szovjet színésznő közreműködésével. A szó szoros értelmében a barátság gyümölcseit hozta magával Magyarországról Pavel Szoszedov, a Moszkva környéki Gorki 2. szovhoz igazgatója. ö Alekszej Fjodorovval, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának felelős munkatársával együtt, résztvett a Magyarországon megrendezett magyar—szovjet mezőgazdasági napokon. A szovjet szakemberek szívesen megosztották barátaikkal az állat- ós baromfitenyésztésre vonatkozó tapasztalataikat, felszólaltak a szakemberek budapesti értekezletén, valamint 10 megyei megbeszélésen. Pável Szoszedov, hogy a magyar állami gazdaságok dolgozói kitenyészthessenek egy kiváló szovjet tyúkfajtát, a saját szovhozából hozott két láda tojással ajándékozta meg őket. Az egyik termelőszövetkezetben a szovhozigazgató figyelmét felkeltette a dús burgonyatermés. Meg is kóstolta a burgonyát és nagyon ízlett neki. A parasztok boldogan adtak Szoszedovnak a termésből, „elárulták” neki megmunkálása titkát. Azóta a Szoszedov által Magyarországról hozott gumók, szovjet földön is gazdag termést hoztak. Sok érdekes, emlékezetes találkozás zajlott le az elmúlt évben szovjet és magyar orvosok, pedagógusok, kommunista, illetve szocialista munka brigádok élenjáró tagjai között. Nehéz ma megnevezni a gazdasági életnek, kultúrának és művészetnek olyan területét, ahol ne fejlődne sikeresen a szovjet—magyar együttműködés. Országaink tudósai vállvetve dolgoznak közös problémák megoldásán. A külországaink dolgozóit az irodalmi, színművészeti és képző- művészeti eredményekkel. A munkások és parasztok kicserélik tapasztalataikat s ezzel is közelebb hozzák a ragyogó kommunista holnapot Egyre gyakrabban csendül fel a Szovjetunió hangversenytermeiben Liszt Ferenc, Bartók Béla zenéje, szólalnak meg Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila versei. Magyar szerzők művei nagy példányszámban jelennek meg orosz nyelven. A mozilátogatók milliói ismerkedtek meg olyan tehetséges magyar filmszínészek játékával, mint La- tabár Kálmán, Törőcsik Mari, Benkő Gyula, Básti Lajos, Ruttkay Éva, Gábor Miklós és mások. Sok operakedvelő szívét hódította meg mesteri tudásával Simándy József, Orosz Júlia, Gyurkovits Mária, Jo- viczky József. Nagyra értékelik országunkban a jeles magyar szobrászt: Kisfaludi-Strobl Zsigmondot Ugyanakkor magyar barátaink lelkesen ismerkednek a szovjet írók és költők, zeneszerzők és képzőművészek alkotásaival, a szovjet zenészek és színészek művészetével. MIDŐN MEGEMLÉKEZÜNK a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény 14. évfordulójáról, jelentős történelmi eseményt ünnepiünk a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan testvéri barátsága fejlődésének történetében. örökkön virágozzék és erősödjék e barátság és együttműködés a népek boldogsága túra képviselői megismertetik és a világbéke javára. Táviratváltás a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 14. évfordulója alkalmából N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el ső titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének!. L. I. Brczsnycv elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva Kedves Elvtársak! A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 14. évfordulóján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében forró üdvözletünket és testvéri jókívánságainkat küldjük önöknek és személyükben a kommunizmust építő szovjet népnek. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ragyogó távlatokat nyitott meg népeink kapcsolatainak történetében. Ez a történelmi jelentőségű egyezmény a proletár internacionalizmus magasztos elveire, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletbentartására épül és maradandó kifejezője annak a testvéri barátságnak, amely népeink között kialakult. Barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk alapján népeink, országaink kapcsolatai egyre szélesebbkörűvé válnak, s együttműködésünk népeink jólétét, a szocializmus világméretű győzelmét, s a nemzetközi békét és biztonságot szolgálja. Amikor szívből jövő üdvözletünket küldjük Önöknek a barátsági szerződés aláírásának évfordulóján, ugyanakkor forró köszönetét is mondunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és népeinek a sokféle áldozatos segítségért, amellyel népünket, a Magyar Népköztársaság életét, felvirágzását mindenkor védték és támogatták. A magyar nép, mint a többi szocialista ország népei, mint minden bekeszerető, haladásért küzdő ember, szívből örül azoknak a sikereknek, amelyeket a nagy szovjet nép a kommunizmus építése világtörténelmi feladatának teljesítése során elér. Felfegyverkezve az SZKP XXII. kongresszusának lelkesítő eszméivel, a Szovjetunió népei példát mutatnak az egész világnak a békéért, a társadalmi haladásért vívott harcban. A magyar nép az összes szocialista országok népeivel együtt szívvel-lélekkel támogatja ezt a harcot és kiveszi részét a küzdelemből. Engedjék meg kedves elvtársak, hogy az évforduló alkalmából jó egészséget és nagy sikereket kívánjunk önöknek felelősségteljes munkájukhoz. Forró üdvözletünket, legjobb kívánságainkat küldjük a nagy szovjet népnek. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke • Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere az évforduló alkalmából A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. • Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökének, Dobi István elvtársnak, » Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökének Budapest Kedves Elvtársak! A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megkötésének 14. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, a szovjet nép nevében szívből jövő üdvözletét és jókívánságait küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a testvéri Magyarország minden dolgozójának. Ez a teljes egyenjogúságon, a függetlenség és a szuverénitás kölcsönös tiszteletbentartásán, a testvéri, kölcsönös se gítésen alapuló szerződés az országaink népeit összefűző meg bonthatatlan barátság és a szoros együttműködés sokoldalú fejlesztésének és elmélyítésének rendkívül fontos alapja. Elősegíti a szocialista országok egységének és összeforrottságá- nak, a szocialista világrendszer hatalmának további erősítését. A szovjet nép. amely nagy lelkesedéssel váltja valóra a kommunista társadalom építésének az SZKP XXII. kongresszusán kidolgozott nagyszerű programját, őszintén örül azoknak a kimagasló sikereknek, amelyeket a testvéri magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szo- cialimus építésében ért el és újabb nagy sikereket kíván Ma gyarország dolgozóinak békés építő munkájában, a világ bé kéjéért vívott harcukban. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei nek örök és megbonthatatlan barátságai N. HRUSCSOV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke L. BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnök* • A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere az évforduló alkalmából Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság fcffl- ügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot, (M.TI)
