Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XFJIÍ. évfolyam, 40* nsárn Ára: 50 fillér 1962. február 17, szombat-------------------------------------------------------------------------------------------------^ Szalagszeru építkezéssel 8 hónap alatt készül el egy négyemeletes lakóház Diósgyőrött oldal) Gondolatok a DIMÁVAG Fiatal Műszakiak Tanácsának munkájáról (3. oldal) Egy szigorú iskolában (4. oldal) ___________;____________________________________________________) B iztosítjuk az állami és a gazdasági élet minden oldalú, harmonikus továbbfejlődését Megkezdődött az' országgyűlés ülésszaka Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ülés­szaka. Néhány perccel 10 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos. Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, ár. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső. Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Dögéi Imre képviselő lemondott man­dátuméról, s a Somogy megyei nács titkára beszámolójában rámutatott, hogy népköztársa­ságunk az elmúlt időszakban tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait: új nemzetközi szerződéseket kötött, csatlako­zott érvényes nemzetközi szer­ződésekhez, kiterjesztette dip­lomáciai kapcsolatait, több kö­vetséget nagykövetségi rangra emelt, s számos, volt gyarmati államot független államnak is­mert el. Hazánk tekintélyének növe­kedését, nemzetközi kapcsola­tainak egészséges fejlődését bi­zonyítja, hogy jelenleg 55 or­szággal tartunk diplomáciai kapcsolatot, — csupán az utób­bi tíz évben 25 országgal vet­tük fel a diplomáciai kapcsola­tokat, — s Budapesten jelenleg 34 ország diplomáciai képvise­lete működik, további 6 ország nagykövete, illetve követe van hazánkba akkreditálva. Nép- köztársaságunk 34 kormánykö­zi nemzetközi szervezet tagja. Kiss Károly ezután az Elnö­ki Tanács hatáskörébe tartozó állampolgársági ügyek intézé­séről számolt be, s megállapí­totta: egészséges tünet, hogy az utóbbi időben megnövekedett a magyar állampolgárságot ké­rők száma, s a nemzetközi egyezmények eredményeként csökkent a kettős állampolgá­rok száma is. Az elmúlt évben az Elnöki Tanács 20 törvényerejű rende­letét adott ki. A jelentősebb rendeletekről szólva, az Elnöki Tanács titká­ra megemlítette a község­fejlesztésről kiadott tör­vényerejű rendeletét, amely elősegíti a tanácsok és a lakosság új, szocia­lista tartalmú kapcsolatá­nak kiépítését. Egyszerűsítették a községfej­lesztési hozzájárulás kivetését is, s mint a tapasztalatok mu' tátják, az intézkedés beváltot­ta a hozzáfűzött reményeket. A vízgazdálkodási társula­tokról és a természetvédelem­ről szóló törvényerejű rende­letek a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése következté­ben előállt új helyzetnek meg­felelően segítik a dolgozó pa­rasztok munkáját. Az Elnöki Tanács megtisz­telő feladata, hogy kitiintetése- icet Adományozzon a szocialista építésben kiemelkedő érdeme­ket szerzett szellemi és fizikai választókerület megüresedett képviselői helyére Bognár Jó­zsef pótképviselőt hívták be. Bejelentette továbbá, hogy ki­lenc képviselő nyújtott be in­terpellációt dolgozóknak, s megkülönbözte­tett esetekben külföldi állam­polgárokat is kitüntet. . A kitüntetettek között volt a világ első űrrepülője, Jurij Alckszcjcvics Gaga­rin őrnagy, akinek népköz- társaságunk egyik leg­magasabb kitüntetését nyújtották át. A kitüntetett személyek kö­zött társadalmunk minden ré­tege képviselve volt: ipari munkások, parasztok, tudósok, művészek, egyházi személyisé­gek is. 1961-ben az Elnöki Ta­nács csaknem háromezer dol­gozónak adományozott külön­böző kitüntetéseket. A magas elismerésben részesültek fele nehéz- és könnyűipari, egyötö­de pedig mezőgazdasági dolgo­zó. Kiss Károly ezután a taná­csok irányításával foglalkozott. Hangoztatta, hogy az Elnöki Tanács a beszámolási időszak­ban rendszeresen foglalkozott az államigazgatási területi és szervezeti beosztás továbbfej­lesztésével. Intézkedései ered­ményeként 71 község 142 ezer lakosa kapott új járási igazga­tási beosztást. A termelőszö­vetkezetek munkájának segíté­sére a közösségek között nagy számban hajtottak végre terü­letcseréket. A továbbiakban rámutatott, hogy a tanácsok a gazdasági irányításban jelentős fej­lődésen mentek át. s nagy gyakorlatra tettek szert. A kisebb hibáktól eltekintve — megoldották a rájuk bízott feladatokat. Az államhatalom egyes helyi szerveinek kap­kodó. rendszertelen munkáját mindinkább felváltja a terv­szerű. átgondoltabb és határo­zottabb irányító tevékenvsée. A tanácsok és a termelőszövet­kezetek vezetőinek kapcsolata ugyancsak javult, legtöbb he- jyen jónak, szorosnak tekint- hetiük. de a tanácsok és a ter­melőszövetkezetek tagjainak kapcsolata még javításra szo­rul. Több jól dálcázó termelő­szövetkezeti távot keli be­vonni az állimhatalom helyi szerveinek munkájá­ba. '— A meevei és a járási ta­nácsoknak és szerveinek a ter- melőszövptkezdtek megszilárdí­tására iráovuló munkája ja­vult. A járásokban ma is a mezőgazdaság állami irányítá­Az elnök javaslatára az or­szággyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. Az első napirendi pont a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának beszá­molója. Második napirendi pontként megvitatják a külügyi bizottság határozati javaslatát, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ valamennyi parlament­jéhez intézett felhívásával kapcsolatban. A harmadik na­pirendi pont a 2. havannai ki­áltvány kiadásával kapcsolatos külügyi bizottsági határozati javaslat megtárgyalása. Ez­után kerül sor az 1962. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat előterjesztésére és az interpellációkra^ sából, illetve a termelőszövet­kezetek megszilárdításából adódó feladatokat tekintik a tanácsi vezetés legfontosabb kérdésének. Kezdeti nehézsé­gek után viszonylag gyorsan kialakultak azok az új mód­szerek, amelyek alkalmassá teszik a tanácsokat a társa­dalmi, a gazdasági és a kultu­rális élet irányítására. — összegezve megállapít­ható, hogy a járási tanácsok a mező­gazdasági termelés és a szövetkezeti gazdálkodás állami irányításának leg­fontosabb szerveivé váltak. A járási vezetők teljes felelős­séggel és lelkiismcrettel telje­sítik feladataikat. Kezdemé­nyezések történtek, hogy a testületi munkában is központi kérdéssé váljék a mezőgazda- sági termelés állandó fejlesz­tése. Központi szerveink a megnövekedett feladatok ellá­tásának biztosítására a közel­jövőben újabb intézkedésekkel erősítik meg a járásokat. — Ezentúl valamennyi ta­nácsi szinten meg kell köve­telni, hogy a vezetők ne csak államigazgatási szemlélettel dolgozzanak. Gazdaságszervező vagy kulturális, esetleg éppen államigazgatási tevékenységük közben mindinkább támasz­kodjanak a lakosság egyre bő­vülő, közügyekben szívesen közreműködő rétegére. A szocialista demokratizmus kibővítését a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kong­resszusának határozata fel­adatul hárította ránk. E hatá­rozat 36. pontja így foglalta ezt össze: „Szocialista fejlődé­sünk jelenlegi szakaszán álla­munk fejlődésének fő jellem­vonása- a szocialista demokra­tizmus erősödése. Ez megkí­vánja az országgyűléstől a köz­ségi tanácsokig a néphatalmi szervek fokozottabb aktivitá­sát és munkájuk színvonalá­nak emelését; a tanácsok ha­táskörének és tömegszervezeti szerepének további növelését: mindenekelőtt a szocializmus üevét támogató dolgozó töme­gek még tevékenyebb közre, működését a néphatalmi szer­vek munkáiéban, a gazdasági és kulturális ügyek intézésé­ben.” — Igyekeznünk kell — foly­tatta —. hogy a megyék és a iárások. de a községi vezetők is tovább emeljék a tömegszer- wző munka színvonalát. A ta­nácsok ne csak utasítások to­vábbításával szorgalmazzák egy-egy határozat végrehajtá­sát, hanem vizsgálják, segítsék elő és ellenőrizzék a végrehaj­tást. Ezután az Elnöki Tanácshoz, vezetőihez és tagjaihoz a dol­gozó nép széles rétegeitől ér­kező bejelentésekkel foglalko­zott, s rámutatott: A bejelentések elintézését az Elnöki Tanács tárgyuknak megfelelően az ügyek gondos megvizsgálása, szükséges ese­tekben a dolgozók személyes meghallgatása, közlésük alsóbb szervekkel való megvizsgálta- tása, vagy ha más szervek ha­táskörébe tartozik, hozzájuk való továbbítása útján látja el. — Itt említem meg — mon­dotta —, hogy egyes szervek még gyakran lélektelenül, fe­lületesen, sőt lelkiismeretlenül intézik a lakosság ügyeit. A bürokrácia régi marad­ványa mellett hol itt, hol olt sarjad ki új hajtás. Időt, pénzt, bosszúságot takaríthatnának meg, ha helyileg elintézhető ügyek­kel nem küldenék az állampolgárokat a járási Ezután Mihályfi Ernő kép­viselő, a külügyi bizottság elő­adója ismertette a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének a világ va­lamennyi parlamentjéhez inté­zett felhívását. A felhívás beszámol arról a veszélyes helyzetről, amelyet az amerikai imperialisták mes­terkedései hoztak létre. Ezek arra irányulnak, hogy a dél­vietnami amerikabarát bábkor­mánynak nyújtott fokozott ka­tonai segítséggel előkészítsék az Egyesült Államok és a SEATO csapatainak behatolá­sát Észak-Vietnamba. Az or­szággyűlés külügyi bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének fel­hívását, s arra válaszul hatá­rozati javaslatot fogadott el. — Az 1961-es terv néhány sajátos, fontos célt tartalma­zott — mondotta a pénzügymi­niszter. — A népgazdasági erő­források felhasználásában is, a javak elosztásában is bizonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évekhez képest. A termelés növelését nagyobb mértékben a termelékenység emelése útján írta elő, a nem­zeti jövedelem elosztásában csökkentette a beruházásokra fordított részt, fokozottan tá­mogatta a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek térhódítá­sát és megszilárdítását, előtér­be állította honvédelmünk kor­szerűsítését. Úgy terveztük, hogy ezeket a sajátos célokat a termelés ütemes emelésével, a lakosság fogyasztásának szolid növelésével és az államháztar­tás egyensúlyának biztosításá­val együtt valósítjuk meg. — Ma már megállapítható, hogy célunkat elértük, tavalyi és a megyei szervekhez. hanem a helyszínen érdemben elintéznék azokat. — A bejelentések végleges elintézéséhez az is szükséges, hogy a helyi szervek ne sablo­nosán foglalkozzanak az állam­polgárok ügyeivel, hanem ma­gyarázzák meg, értessék meg az ügyfelekkel az egyes ren­delkezések okát, célját. A fő­hatóságokhoz érkező panaszok egy része a helyi szervek szak­szerűtlen munkája következté­ben kerül a magasabb szer­vekhez. Legutóbb már ezen a területen is megállapíthattuk a javulást. Sok elismerésre méltó kezdeményezéssel talál­kozunk a panaszügyek gyors és pontos intézésében. Igen eredményes a tanácsi bizottsá­gok tevékenysége ott, ahol a hivatali szerveknél ellenőrzik a dolgozók ügyeinek intézését és a határidők megtartását. Kiss Károly végül az Elnöki Tanács kegyelmi ügyekkel kap­csolatos jogkörének gyakorlá­sáról tájékoztatta az. ország- gyűlést. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolóját és jelen­tését jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés a külügyi bizottság javaslatát elfogadta. Ezután az elnöklő Rónai Sándor üdvözölte az üléssza­kon résztvevő Leo Vigildo Fer- nandezt, a Kubai Köztársaság külügyminiszterhelyettesét. Az országgyűlés dr. Wild Frigyes, a külügyi bizottság előadójának előterjesztésére, a külügyi bizottság javaslatára határozatot fogadott el a 2. ha­vannai kiáltvány kiadása al­kalmából. A magyar nép mélységes megértéssel és együttérzéssel kíséri a kubai népnek hazája függetlenségéért és felemelke­déséért folytatott elszánt küz­delmét. Népünk mélységes fel­háborodással ítéli el az Egye­munkánkat nem lebecsülendő siker koronázta, bár számítás­ba nem vett nehézségek is je­lentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazda­ság egésze is, helyes irányban továbbfejlődött. A fejlődés üte­mét jelző mutatószámok néme­lyikében túlhaladtuk az ötéves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lé­nyeges mutatók terén azonban csak megközelítettük a kívánt ütemet. A népgazdaság egészet te­kintve, nem beszélhetünk elmaradásról, hanem azt mondhatjuk, hogy ötéves tervünk teljesítését kielé­gítően kezdtük. A nemzeti jövedelem alakulása kerirexő — A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jö- I vedelem alakulása mutatja. kimopdja: „A Magyar Népköz- társaság országgyűlése megérti és osztja azt az álláspontot, amelyet a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzetgyű­lése a világ valamennyi parla­mentjéhez intézett felhívásá­ban kifejt a vietnami súlyos helyzettel kapcsolatban. Mély felháborodással ítéli el az Egyesült Államok durva be­avatkozását ’ Vietnam bel- ügyeibe. Az országgyűlés az egész magyar nép nevében kö­veteli. hogy az amerikai kormány hagyjon fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a nemzeti függetlenségét elnyert többi délkelet-ázsiai ország ellen irányuló agresszív terveivel, szüntesse be a dél-vietnami rendszer terror intézkedéseinek támogatását és ne akadályozza Vietnamnak az 1954. évi genfi egyezmények alapján történő békés egyesítését A Magyar Népközxársaság országgyűlése mélységes együttérzését fejezi ki Dél-Vi- etnam súlyos megpróbáltatá­sok között élő és harcoló né­pével, teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság nemzetgyűlését, kormá­nyát és népét, Vietnam békés egyesítéséért, az 1954. évi genfi egyezmények érvényesítéséért, Délkelet-Ázsia és a világ bé­kéjéért folytatott harcukban” — fejeződik be a határozat. Nyers Rezső pénzügyminiszter expozéja sült Államok Kuba-ellenes fel­forgató tevékenységét — han­goztatja a határozat. A Magyar Népköztársaság országgyűlése az egész magyar nép nevében ün­nepélyesen szolidaritásá­ról és teljes támogatásá­ról biztosítja a Kubai Köz­társaság népét és kormá­nyát hazája függetlenségének meg­őrzéséért. a boldog jövőért, a szocialista társadalom megva­lósításáért folytatott, igazságos harcában. Ezután Nyers Rezső pénz­ügyminiszter tartot ta meg költ­ségvetési expozéját. 1961-ben a nemzeti jövedelem 7 százalékos növelését tervez­tük. a tényleges eredmény azonban ennél valamivel ki­sebb, pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért nem ér­tük el, mert a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jöve­delemhez nem éri el sem a ter­vezettet, sem az előző évit Az iparban viszont a tervezettnél 1—2 százalékkal nagyobb mér­tékben nőtt a nemzeti jövede­lem. A népgazdaság egészét te­kintve tehát, egyrészt g terve­zettnél kisebb nemzeti jövede­lem jött létre, másrészt azon belül az ipari és mezőgazdasá­gi termékek részaránya is elto­lódott a tervezetthez viszonyít­va. Mindkét körülmény hátrá­nyosan befolyásolta a nemzeti jövedelem elosztását. Az ipari termelés — vált»« (Folytatás a 2. oldalon.9 Kiss Károly elvtárs beszámolója az Elnöki Tanács munkájáról Kiss Károly, az Elnöki Ta­A% országgyűlés határozata a Vietnami Demokratikus Köztársaság felhívásával kapcsolatban A határozat többek között Az országgyűlés határozata a magyar nép teljes támogatásáról biztosítja Kubát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom