Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1962. február 17. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visz- szaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhetjük az álló alapók bővítésére szánt pénzösszeget. Jelentős eszközöket biztosítunk a mezőgazdaság fejlesztődére (Folytatás az 1. oldalról.) zatlan áron számított — 11.5 százalékos növekedése annyit jelent — állapította meg Nyers Rezső —, hogy a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével és az ipari termelés növekedésének ütemében meghaladta a vezető tőkés országok többségét. Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a kevésbé anyagigényes műszeripari, híradástechnikai, villamosgépipari termelés részaránya — Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket. 1961-ben a termelés növekedésének már több mint kétharmada termelékenység emelkedésből származott. A termelékenység 1961-ben mintegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben 2.2 százalékkal csökkentek a termelési költségek. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak Pozitiv tény, hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak, és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negativ tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8 —9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép, ha aszerint teszünk különbséget az említett két 'folyamat közölt, hogy melyik tekinthető ideiglenes, jelenségnek és melyik az állandóan ható tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővel illethetjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos szilárdulásával viszont a jövőben is állandóan ható pozitiv erők jönnek létre a magyar mezőgazdaságban. — Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes adatok szerint 98—99, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 100 százalékra teljesítettük. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, — Szocialista viszonyok között az állami költségvetés keretében rendszeresen, évről-év- re növekvő mennyiségű anyagi javakkal gazdálkodunk. Nő a társadalom szükséglete és nő a közcélokra fordítható jövedelem összege is. Ez a tendencia ez évi költségvetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyinál. A bevételek 84,4 milliárdos és a kiadások 83,8 milliárdos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van. A tervezet összeállításakor célunk. volt minden reális bevételi forrás felkutatása, igény- bevétele és a rendelkezésre álló összegek ésszerű, arányos felhasználása. A költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók igényeit, de nem száz százalékosan. A tervezet összeállításakor nem az igénylistákat vettük kiinduló pontnak, hanem a várható bevételi lehetőségeket. — A tavalyihoz képest elő- trányzott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok befizetéseiből nyerjük, míg a lakosság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. A vállalatoktól származó többletek nagyobb részét, 8ä6 mila szociális-kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottuk a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére és eleget tettük nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is. Egyetlen területen jelentkezett letérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú folyamatról van szó. — A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen két százalékkal növekedett. A tervtől való elmaradás fő oka a kisebb mező- gazdasági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedését elsősorban a foglalkoztatottak számának — a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 ezer fős emelkedése okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növekedett, a választék bővült. A takarékbetétállomány a múlt évben tovább nőtt, az év végén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején. — Országunk pénzügyei 1961- ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bizonyítéka a gazdaságpolitikában érvényesülő józan megfontoltságnak és takarékosságnak. A pénzügyi egyensúly alapvető feltételét az bizonyította, hogy tavaly a nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövedelemhez igazodott. Tehát beruházásra, fogyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet, mint ameny- nyit ténylegesen termeltünk is az országban. — összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban, és megfelelő lépcsőt jelent az 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez. — Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdaság! szintű tervezésén alapul. Úgy tervezzük, hogy az ipari termelés 8, a mezőgazda- sági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal, — tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén. liárd forintot a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jövedelméből, 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vételezzük be. Miután a szocialista vállalatoktól származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásától döntő mértékben függ a beterjesztett költségvetés végrehajtása és a költségvetés egyensúlyának megvalósítása az egész esztendőben. ( — Növeljük az állami beruházásokat, a szövetkezeti hiteleket, a szociális- egészségügyi, valamint a tudományos-kulturális kiadásokat, a tanácsi hozzájárulást, biztosítjuk az állami vállalatok pénzellátását. A szükséges mértékben növekszik ebben az esztendőben is a honvédelmi kiadások összege. és nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel teszünk eleget A pénztöbbletek arányos elosztásával biztosítani tudjuk az állami és gazdasági élet minden oldalú, harmonikus továbbfejlődését. — A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv céljainak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és üzemfejlesztését szolgálja. Többek között az év végéig elkészül a Dunai Szalmaceliulóze Gyár beruházása. Az, Egyesült Izzó | váci képcsőgyára pedig az idén már 200 ezer televízió-képcsövet gyárt. — A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgaz- S daság fejlesztésére. Közel 7000 [traktorral, 1250 gabonakom- * bájnnal, több ezer munkagép- ■ pel nő a gépállomány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 ezer katasztrális holddal való növelésére, 12 ezer katasztrális. hold szőlő, 18 ezer katasztrális hold gyümölcsös telepítésére, további 103 ezer katasztrális holdon pedig talajjavításra. — A most beterjesztett költségvetés az első, amelynek összeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal számolhattunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitel- folyósítások, a mezőgazdasági termelés pénzügyi támogatása, a szociális-egészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mezőgazdaságból származó adóbevételek. Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mezőgazdasággal kapcsolatos költségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átalakítás tehát kétségtelenül jelentős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyeket nyugodt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Vegyük például a hitelfolyósításokat. Ebben az évben 2,5 milliárd forinttal több hosszú- és középlejáratú hitelt folyósítunk a termelőszövetkezeteknek, mint négy esztendővel ezelőtt. A hitelek zöme beruházási célokat szolgál és a szövetkezetek örömmel igénybeveszik. A termelőszövetkezeti gazdaságok létrejötte a beruházási kedv nagyfokú megélénkülésével járt együtt. Az állami hiteleken kívül a legtöbb termelőszövetkezet saját anyagi eszközökből is számottevő beruházásokat végzett. Az egész országban évente körülbelül 1 milliárd forintot ruháznak be a termelőszövetkezetek saját pénzalapjukból. A beruházási kedv ilyen fel- élénkülése biztató és feltétlenül meghozza gyümölcsét. — A termelés növelését célzó különböző támogatások révén ez évben 1,3 milliárd forinttal többet juttatunk a termelőszövetkezeteknek, mint négy évvel ezelőtt. E támogatásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket, valamint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosítására, kiváló tenyészállatok beszerzésére és az állat- egészségügy jobb megszervezésére. — A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben 2 milliárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek, az újonnan alakult szövetkezeteknek azonban lényeges segítség ahhoz, hogy átküzd.ick magukat a kezdeti nehézségeken. Az adóteher csökkentését részben lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél alkalmazott egyszerűbb adókivetési rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenése is. A jövőben lehetségessé válik egész mezőgazdasági adórendszerünk lényeges egyszerűsítése. Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érdekében az előkészítő munkát. — A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében jelentősen növekedtek az állam szociális-egészségügyi kiadásai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok szociá— A költségvetési előirányzat összeállításakor messzemenő figyelmet fordítottunk a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítására — a lehetőségek határain belül. Ez évben a Magyar Népköz- társaság valamivel több mint 2 milliárd forintot költ a tudományok ápolására. Néhány hónappal ezelőtt a Tudományos Akadémia javaslatára a kormány létrehozta a tudományos kutatások fejlesztési alapját 110 millió forintos évi előirányzattal. Ebből 90 millió forint felett a tudományos és felsőoktatási tanács rendelkezik. Az alap összegéből 1962-ben 40 millió forintot a műszaki tudományok, 19 millió forintot a természettudományok, 18 millió forintot az agrártudományok, 11 millió forintot az orvosi és biológiai tudományok, 2 millió forintot pedig a társadalomtudományok támogatására fordítanak. — Ebben az évben 110 millió forintot irányzunk elő a költségvetésben az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására. Ebben az összegben a politechnikai oktatás kiszélesítésének, új iskojai osztályok és tanműhelyek' létesítésének költségei, a felszerelések korszerűsítése, valamint 19 ipari és mezőgazdasági felsőfokú technikum költségei szerepelnek. A 110 millió forinton felül kell számításba venni az üzemek által az iskolák részére átadott anyagok és felszerelési tárgyak értékét, ami további ötvenmillió forintot jelent. Számolhatunk azzal, hogv a következő években évről évre jobban növekszik majd az oktatási célra fordított kiadások "sszege. Az állami pénzzel való ‘akarékos gazdálkodás azt követeli. hogy az oktatási reformot fokozatosan hajtsuk végre és az erre a célra szolgáló pénzeszközöket is fokozatosan Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra, hogy a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet. Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területén elsősorban a tervszerűség és a gazdaságosság követelményét kell érvényesíteni — hangsúlyozta, majd így folytatta: — Vajon minden vállalatnál kihasználiák-e a termelékenység növelésének és a termelési költségek csökkentésének adott lehetőségeit? Az utóbbi évek adatai népgazdasági szinten kielégítő fejlődést mutatnak, de korántsem minden vállalatnál. Különösen sok lehetőség rejlik az üzemszervezés tökéletesítésében. Ezután a pénzügyminiszter rámutatott: — További tartalékok rejlenek a műszaki fejlesztési alakok jó felhasználásában is. Ebben az évben előreláthatóan több mint kétmilliárd forir-t összegű műszaki fejlesztési alan kénződ'k az állami vállalatoknál. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy némely vállalatnál csak csekély mértékben használták fel. ezért tavaly például többszáz millió foript maradt felhasmá- laflan Más vállalatoknál viszont helytelenül nem műsza- ki-technológiái célokra hasz. r.álták fel. A tudományos üzemszervezési módszerek megismerése és elterjesztése leli s-egés zségügyi ellátására 800 millió forinttal nagyobb ösa- szeget fordítunk, mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következménye annak, hogy a dolgozó parasztok is részesülnek a társadalombiztosítási szolgáltatásban. Átmeneti kiadásként jelentkezik a költség- vetésben a gyenge termelőszövetkezetek pénzügyi támogatására előirányzott 500 millió forint. Ez az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában fokozatosan csökken, s reméljük, mielőbb növeljük. Oktatási célokra már most, az oktatási reform megvalósításának kezdetén is nagyon jelentékeny összegeket fordít az ájlami költségvetés. 1962-ben például egy általános iskolai tanuló képzésére átlagban 1255 forintot, egy közép- iskolás diák képzésére 3882 forintot juttat az állami költségvetés. Ezenfelül egy ipari tanulóra átlagosan 4700 forintot, egy egyetemi hallgatóra pedig 23 336 forintot költünk ebben az évben. — A költségvetés közvetlenül is, közvetve is hatással van a lakosság mindennapi életére. Az előterjesztés azt a törekvést fejezi ki, hogy ez a hatás a lakosság szempontjából kedvező legyen. A költségvetés kiinduló pontja az 1962-es népgazdasági terv előirányzata, amely szerint a lakosság fogyasztása 4 százalékkal növekszik. Egyidejűleg nő a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. Arra is számíthatunk, hogy a lakosság az idén tovább növeli takarékbetétjeit. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy a takarékbetétállomány az év első hónapjában is tovább növekedett. Jelenleg az Országos Takarék- pénztár 4 200 000 betétkönyvet tart nyilván. Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1962-re 2,6 milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre, amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magánlakásépítés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ezzel a magánerőből létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emelet ráépítésekre. Az idén ösz- szesen legalább 47 000 lakás készül el. gyen szívügye az üzemi vezetőknek is, a szakszervezeteknek is. A termelékenység és gazdaságosság szempontjából kedvező eredményeket hozott az elmúlt években néhány kisebb vállalat egyesítése. Lehetővé tette az adott kapacitások hatékonyabb kihasználását, kedvezőbb feltételeket teremtett a műszáléi , fejlesztésre — ezért tanulmányozni kell további ésszerű összevonások lehetőségét. — Változatlanul sok rejtett tartalék van a beruházási munkák javításában. A beruházások előkészítésében és koncentrálásában határozott javulás tanasztalható. A kivitelezési időtartam terén is my- tntkozik javulás, de még mindig nem kellő mértékben. A fő probléma az építkezés, a eénszállítások és a szerelések össriianeiónnk biztosítása, amellyel nagy mértékben gyorsíthattuk a munkát. Mér mindig gyakori a beruházási költségek alátervezése és a kivitelezési költségek túllépése. Előfordul, hogy a beruházási program elkészítésétől a tervdokumentációig, 30—40 százalékkal is növekszik esy-egy beruházás összege, a kivitelezés során pedig még további emelkedés jelentkezik /A továbbiakban felhívta a figyelmet a vállalatok készlet- gazdálkodására. A múlt évben a vállalati készletek túlságosan megnőttek, s a nemzet} jövedelemnek indokolatlanul nagy részét kötik lej De a kereskedelemben is növekedtek az immobil készletek. A Magyai- Nemzeti Bank adatai szerint a belkereskedelemben mintegy egy- milliárd forint értékű elfekvő készlet van. — Jelentős tartalékokat mozgósíthatunk a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésével, A tapasztalatok szerint ez elsősorban a szövetkezet vezetésén múlik, A gyenge szövetkezetek erősítését legtöbbször a vezetés erősítésével kell kezdeni, persze a tagok egyctértéséveL A szövetkezetek erősítését szolgálhatja a járási tanácsok hatékonyabb munkája. Ezért a. közeljövőben erősíteni kell a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait is. — Nem nyugodhatunk bele a lakosság részére végzett javítási-szolgáltatási tevékenység elmaradottságába, csigalassú- ságú fejlődésébe. A kormány nemrég megvitatta a Pest megyei helyiipar munkáját és sok fogyatékosságról kapott tájékoztatást, \ Jobban kell ösztökélnünk az állami vállalatokat és a kisipari szövetkezeteket a szolgáltatások színvonalának emelésére, de továbbra is számításba kell venni a magánkisiparosokat, mert egyes munkáknál nélkülözhetetlenek. — A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénzügyi szabályok következetes megtartását, a rendszeres ellenőrzést és a takarékosság- érvényesítését, — hozzáteszem; a szocialista morál érvényesítését. Ebben az évben nagyobb igénnyel kell fellépni a vállalatok és a szövetkezetek mérlegeinek elbírálásakor. Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilvántartás és mérlegkészítés- terén, Feltétlenül szükség van a pénzügyi fegyelem fokozottabb érvényesítésére El kell ítélni és ki kell üldözni gazdasági életünkből az úgynevezett pénzügyi „bravúrokat” is — mondotta a pénzügyminiszter. Az utóbbi hónapokban sok szép példáját láthattuk annak, miként segítik gyáraink az oktatási reform végrehajtását. Néhány esetben azonban azt is tapasztalhattuk, hogy egyes vállalatok mérlegeiket azzal javították, hogy felesleges és használhatatlan eszközöket küldtek az iskoláknak politechnikai oktatás céljára, élve azzal a lehetőséggel, hogy ezeket az anyagokat saját javukra számolhatják el. A szerencsi gimnázium részére, például 70 000 forint értékű színes ceruzát és 11 000 forint értékű kerékpár-lámpaüveget szállítottak. A saj őszen tpéteri 2< számú iskola udvarán viszont; még mindig 4 darab, több mázsa súlyú, egyenként 30 000 forint értékű fényszóró dinamót, továbbá 10 darab önműködő íöld-döngölőt áztat az eső. Akad olyan iskola is, amely jöbbezer száj rúzst ' tartalmazó küldeményt kapott egyik üzemünktől. Nyilvánvaló, hogy a küldő vállalátok felesleges készleteiktől akartak megszabadulni és az ellenőrzés pillanatnyi gyengesége miatt erre lehetőségük is volt. Ezek a példák is tanúsítják, hogy feltétlenül szükség van a pénzügyi fegyelem fokozottabb érvényesítésére, a számviteli munka javítására és megbecsülésére, a revíziók színvonalának emelésére. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék, fontosságára hívta fel a figyelmetj s kérte a költségvetés elfogadását. (Nagy taps). * A pénzügyminiszter expozéja után sokan felszólaltak. Borsod megye képviselői közül ezen a napon ketten fejtették ki véleményüket a költségvetési tervezetről. Gácsi Miklós, Borsod-AbaúJ" Zemplén megye képviselője a költségvetési tervezet kohászati előirányzataival foglalkozott. Hangsúlyozta: Kohászatunk legfőbb feladata 1962-ben, hogy az eddiginél gazdaságo- (Folylatás a 3. oldalon.) Növeljük az állami beruházásokat, a szövetkezeti hiteleket el is tűnik a költségvetésből. 2 milliárd forint a tudományok ápolására A rejtett tartalékok kihasználásáról
