Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

Világ prolefáriái, egyesüli©fekl wmmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVni. évfolyam, 37. Hám Ara: 50 fillér 19b2. február 14, axerda K.. A mezőgazdasági szakmunkásképzésről (2. oldal) Egy üzemi pártszervezet munkatervéről . (3. oldal) A falusi kulturális munka néhány kérdése megyénkben (4. oldal) .J A 18-as bizottságra váró feladatok legfelelősségteljesebh és legbonyolultabb részét a képviselt országok kormányfői végezzék Hruscsov üzenete Kennedyhes és MacMslIanhez Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke, az alábbi üze­netet intézte Kcnnedyhez, az Egyesült Államok elnökéhez és MacMillan-hez, Nagy-Britannia miniszterelnökéhez: — Tisztelt Elnök Ür! — Tisztelt Miniszterelnök Űr! — Azzal a kérdéssel kapcso­latban fordulok Önökhöz, amely — miként ez év február 7-i üzenetükből is látszik — önöket is erősen foglalkoztat­ja. — örömmel tölt el, hogy önök szintén elgondolkodnak afölött, vajon milyen szerepet játszik majd a leszerelés kér­désének megoldásában a nem­rég megalakított tizennyolc tagú bizottság, amely 1962. március 14-éin kezdi meg munkáját Genfben, és amelynek orszá­gaink is tagjai. Kötelez erre már az a tény is, hogy az ENSZ-közgyülés 16. ülésszaká­nak határozata a bizottságban képviselt országok kormányai­ra a népekre nézve olyan nagyfontosságú ügyet bízott, mint az általános és teljes le­szerelés. — Nem szükséges bizony­gatni, hogy e bizottság mun­kájának menete sokban függ attól, hogyan alakul a továb­biakban a nemzetközi helyzet. Vajon fél tud-e majd emel­kedni ez a bizottság olyan ma­gaslatra, ahonnan közelinek és reálisnak látják azt, ami távol van és nehéz, meg tud-e birkózni azzal a rábízott nagy feladattal, hogy kidolgozza az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt? Vagy az történik, hogy az új leszerelé­si szerv már első lépései­nél megbotlik ugyanazokban a nehézségekben, amelyek miatt elődei kudarcot vallottak? Ezek azok a kérdések, ame­lyekre most választ keres min­denki, akinek nem közömbös az emberiség jövője. Ezek a kérdések izgatják a népeket is, annál is inkább, mert a fegy­verkezési hajsza egyre jobban fokozódik, felemészti az em­berek százmillióinak munká­ját és javait, az új habon.! veszélye pedig a fegyverek óriási mérvű felhalmozása miatt növekszik. — Azt hiszem, mindezt fi­gyelembe kell venni, hogy he­lyesen értékeljük, milyen je­lentőséggel bírnak a mai kö­rülmények között a Genfben újra meginduló leszerelési tár­gyalások. — önök nyilván egyetérte­nek velem abban, hogy tör­tént bizonyos előkészítő mun­ka e tárgyalásokhoz. A leszerelési tárgyalások történetében most először fordul elő, hogy a leszere­lési bizottság előtt eléggé pontos utasítás fekszik: az általános és teljes lesze­relésnek az ENSZ közgyű­lése által elfogadott alap­elvei. Reményt kelt az a tény is, hogy most a leszerelési bizott­ságban helyet foglalnak mind a három fő államcsoport, a szocialista államok, a nyugati hatalmak katonai tömbjeihez tartozó államok és a semleges államok képviselői. Ezek két­ségtelenül kedvező mozzana­tok. — Mégis feltétlenül számol­nunk kell azzal, hogy még va­lóban titáni erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy a leszerelési tárgyalások meghozzák a várt eredményt. Elég, ha az álta­lános és teljes leszerelés szov­jet programját összehasonlít­juk az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakán előterjesztett egyéb javaslatokkal, amelyek szem- benállnak a mi programunk­kal és máris saját szemünkkel meggyőződhetünk, milyen, szinte hegyeknek beillő akadá­lyokat kell még eltávolítani a megegyezés útjából — A szovjet kormány szük­ségesnek tartja, hogy már ele­ve gondoskodás történjék ar­ról, hogy a 18-a? bizottság munkája ne kerüljön a már ki­taposott kerékvágásba és vég­eredményben ne süllyedjen a hivatalnokok szócséplésének színvonalára. A múltban gyak­ran előfordult, hogy dicstele­nül fejezték be létüket a kü­lönböző leszerelési bizottságok és albizottságok. Eevszer már le kell vonni ebből a kellő tanulságot. — Véleményünk szerint most az a legfontosabb, Jhogy a 18-as bizottság munkája helyesen és eredményesen kezdődjék, megkapja azt a jó lendületet, amely lehető­vé teszi, hogy eredménnyel, komoly sikerrel járjon. — Kinek áll módjában, hogy lehetővé tegyen egy ilyen kez­detet? Ki tud minél gyorsab­ban túljutni a megmereve­dett elgondolásokon és nézet- eltéréseken, amelyek lavina­ként borítják el a leszerelési tárgyalásokat, már jóformán megkezdésükkor? Azt hiszem, ez elsősorban azok feladata, akik leginkább bírják a népek bizalmát és széleskörű felha­talmazással rendelkeznek. — E meggondolások alapján a szovjet kormány javasolja, hogy a 18-as bizottság munká­ját a bizottságban képvi­selt országok kormány­fői, illetve államfői indít­sák meg. Evégböl a kor­mányfők március 14-re Genf be érkeznének és ma­guk végeznék el a 18-as bi­zottságra az első időkben váró munkának legfelelös- ségteljescbb és legbonyo­lultabb részét. Lehetséges, hogy ez a gondo­lat nem látszik teljesen meg­szokottnak, de — ezzel talán egyetértenek — e gondolatot teljes mértékben igazolja a cél nagysága és azok a körülmé­nyele, amelyek között a lesze­relési bizottság munkához lát. — Napjainkban erősen meg­honosodott a nemzetközi gya­korlatban az államvezetők köz­vetlen érintkezése: találkozók, tanácskozások, üzenetváltások, személyes részvétel a legin­kább képviseleti jelleggel bíró nemzetközi szervek munkájá­ban Ez érthető is. Minél gyor­sabban lehet megtenni az ál­lamok közötti távolságokat és minél rettentőbbé válnak a megsemmisítés eszközei, annál jobban növekszik az államfér­fiak felelőssége ég annál in­kább szükséges az éleslátás és a bölcsesség a nagy nemzetközi ügyeld és az egyéb, első pillan­tásra másodrendű nemzetközi problémák megoldásában egy­aránt. mert his2en ezek is, azoic is a háború és a béke kér­déseiben gyökereznek. Ez két­szeresen igaz a leszerelés te­kintetében; amely az államok legérzékenyebb érdekeit érinti, biztonságuk érdekeit és amely­nek megoldása különös körül­tekintést, rugalmasságot és bá­tor útkeresést követel. Nem kívánom eltitkolni, hogy az Önök közös üzenetét akkor kaptam meg, amikor már dolgoztam ezen a 18 há­tai mi leszerelési bizottságban résztvevő országok vezetőihez intézendő felhíváson. Megelé­gedéssel tölt el, hogy elképze­léseink általában véve ugyan­abba az irányba mutatnak. Tel­jességgel osztom azt az Önök által kifejtett nézetet, amely (Folytatás a 2. oldalon.) flz idén 40 millió forintot fordítanak a Rudabányai Vasércbánya fejlesztésére és korszerűsítésére A rudabányai f^fóu arra törekednek, hogy egyre több és jobb minőségű vasér­cet szállítsanak a hazai nagy- olvasztókba. Ezt a munkáju­kat államunk jelentős beruhá­zásokkal segíti. A bányaüzem fejlesztésére és korszerűsítésé­re az idén 40 millió forintot költenek. E nem kis összeg felhasználásával, az úgyneve­zett Vilmos bányamezőben, mintegy 4 millió tonna vegyes­ére kitermelésére egy 100 mé­ter mélységű, tölcséralakú kül­színi fejtést alakítanak ki. Az új külszíni bánya megnyitá­sát már megkezdték és a vas­érctelepekröl az elkövetkező hét évben — a számítások sze­rint — csaknem 9 millió köb­méter földet és meddőt taka­rítanak le. A tervek szerint a külszíni fejtésből 1964-ben már vasércet is bányásznak. A munka megkönnyítését és meggyorsítását új gépek üzembe állításával is segítik. Erre a célra a vállalat az idén 6 millió forintot fordít. Eb­ből nagy teljesítményű exka­vátorokat, dömpereket, kom­presszorokat és csilléket vásá­rolnak. A bányában már meg­érkezett egy szovjet gyártmá­nyú exkavátor és egy önrako­dós dömper. Mindenütt ég a villany a szerencsi járásban A községfejlesztés elmúlt évi adataiból A községfejlesztési alapok bevételeinek és felhasználásá­nak tavalyi adatait vizsgálva kitűnik, hogy a szerencsi já­rásban jól gazdálkodtak. A tervezett 6 és egynegyed mil­lió forint helyett több mint 7 és fél milliót fordítottak a köz­ségié jlesztési feladatok megol­dására. Miből adódott'a tervnek ez a túlteljesítése? Adódott a községek bevételeinek növe­kedéséből, de leginkább a tár­sadalmi munka értékének emel kedéséből. A községek la­kói megértették, hogy ha va­lamivel többet áldoznak, ha­marabb megvalósulnak cél­jaik, terveik. A járásban, a múlt év alatt, mintegy 669 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A járás 1961. évi legnagyobb eredménye, hogy befejeződött a villamosítás nagy munkája. Az év végére Sóstófalván, Taktakenézen és Prügyön is kigyulladt a villany, s így most már az egész járásban nyug­díjazták a petróleumlámpákat. Sokat elvitt a pénzkészletek­ből a tarcali és a mádi műve­lődési otthon befejezése is. Ez jelentette a második legna­gyobb és egyben legfontosabb feladatot a járásban. De mind­két művelődési otthon a já­rás büszkesége lett: a neonfé­Új önkiszolgáló fűszerbolt F/Hi'kliTfn ®!fJ™is,zcrkisUcrcskedellni Vállalat az elméit év decemberében 8 yi üzletet létesített, éornt M aA K 1,0 a legkorszerűbbet, mely Miskolc. egyik külvárosában - a Bónfs-.elcpcn _ kilométerről kőin « - 'könnyűi a kornyék lakóinak a bevásárlást. (Eddig több. mint t Kára Ar áruvalbeszerezniük.) A vásárlók ügyelnek a bolt tisztasá­gára. az aruval bőségesen ellátott üzlet már az első hónapban KW ezer forintot forgalmazott. Foto; Szabados nyes, presszóval, színházte­remmel felszerelt, szépen be­rendezett épületeket bárki megtekintheti. Ezután az út- és járdaépítés volt soron. Bodrogkeresztúron csaknem 7 ezer négyzetméter utat építettek, Bodrogszegiben 1 kilométernyi szakaszt újítot­tak fel, Megyaszón szintén újat építettek, 'mintegy 750 négyzetmétert. Sok helyütt került sor járda­építésre. Tiszaladánytoan pél­dául 672, Tokajban 1400, Űj- csanálosban, ebben a kis köz­ségben 1200 négyzetméter jár­dát építettek. Tiszatardoson sem maradtak el nagyon: 600 négyzetméternyi járdával szé­pítették a községet. A lakosság Szerencsen vé­gezte a legtöbb társadalmi munkát, 147 ezer forint érté­kűt De nem sokkal maradtak le a tiszaluciak sem, ők kerek százezer forintot tettek a költ­ségekhez kezük munkájával. Tiszalucon már eddig is majd­nem minden utcában volt járda, de tavaly hozzáépítet­tek még 1120 métert, és jelen­tősen előrehaladtak a vízveze­tékhálózat bővítésében is. Végül hadd soroljuk fel a községfejlesztési társadalmi munkában kitűnt egyéb köz­ségek nevét: Tárcái 92 ezer, Tokaj és Taktaharkány 44 ezer, Bodrogkeresztúr 43 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá a község továbbépítéséhez. A hazai nagyolvasztók jobb kiszolgálása végett közvetlenül a bánya rakodó pályaudvara mellett, áprilisban megkezdik az új törő- és osztályozómű építését. A 14 millió forintos költséggel épülő új létesít­ményben két nagy teljesítmé­nyű törőberendezéssel érán­ként 100 köbméter ércet aprí­tanak majd fel a kohók által kért szemnagyságára. Az auto­matikus berendezésekkel fel­szerelt új üzem 1963. első ne­gyedében kapcsolódik be a ter­melésbe. Ezenkívül a bánya­üzem gépi berendezéseinek gyorsabb kijavítására 50 méter hosszú és 25 méter széles köz­ponti javítóüzemet építenek. A korszerű szellőzöberende- zésekkel ellátott, napfényes üzemben helyezik el a lakatos* a villamos és az asztalos mű­helyt, s ezeket a legújabb tí­pusú gépi berendezésekkel sze­relik feL A bányaüzem gond^ tak a dolgozók ellátásának megkönnyítéséről is. Az elmúlt évben kezdték meg, s az idén* hazánk felszabadulásának év­fordulóján adják át Észak- Magyarország legkorszerűbb bányászkonyháját. A 2,5 millió forintos költséggel épült — elektromos üstökkel és mele­gítő pultokkal felszerelt — üzemi konyhában egyszerre 300 dolgozó részére főznek majd. A konyhán önkiszol­gáló rendszert vezetnek be és a bányászok — étlap szerint — több fögás között válogat­hatnak. Az előre kitálalt éte­leket melegítő pultokra helye- zik, ahonnan a dolgozók mű­anyagtálcákon vihetik azt asz­talukhoz. Ezenkívül a konyhá­ról tízórait és frissítőket szál­lítanak a külszínen lévő üze­mekbe guruló kocsikon, a kö­zeliben lévő iskolát pedig tej­jel és kakaóval látják éL Az üzemi konyha mellett cukrász­dát nyitnak, így a távoli köz­ségekben lakó bányászok kul­túrált környezetben' várhatják meg az őket szállító autóbu­szokat. A családi események társadalmi megünnepléséről Ä családi és egyéb személyi jellegű események társadalmi megünneplésének megrende­zése a Tanácstörvény (1954. X. tv. 6. §) értelmében eddig is a tanácsok feladatkörébe tarto­zott. A tanácsok igyekeztek is egyre szebb és ünnepélyesebb házasságkötési, névadó, vagy például személyi igazolvány átadási ünnepséget rendezni. Megállapítást nyert azon­ban, hogy szükséges azoknak a szervezeti feltételeknek a megteremtése, amelyek a tár­sadalmi és tömegszervezetek hatékony közreműködésével rendszeressé teszik az emlí­tett tevékenységet, illetőleg segítik a tanácsokat ezeknek a feladatoknak az ellátásá­ban.­Ezért a magyar forradalmi munkas-paraszt kormány fel­hatalmazása alapján a bel­ügyminiszter és a művelődés­ügyi miniszter 104/1962./M. K. l./M. M.—B. M. számú együt­tes utasítása szabályozza a családi és személyi jellegű je­lentős események társadalmi megünneplését. A szabályok szerint a név­adás, házasságkötés, a teme­tés, a személyi igazolvány első alkalommal történő átadása, a családi jubileumok stb. ese­mények még ünnepélyesebb keretek között bonyolíthatók le a tanácsoknál, az erre a célra kijelölt díszes helyiség­ben. Az ünnepélyesebbé tételről ezután az erre a célra létre­hozott tanácsi állandó bizott­ságon kívül fokozottabban gondoskodnak majd a társa­dalmi szervek (Hazafias Nép­front, notanács, KlSZ-szerve- zetek) es az üzemi aktívákból gok'ehOZOtt intéző bízottsá­Az úi utasítást, amely az egyen es a társadalom kapcsola­tának szorosabbá válását bi- zonyitja — a Művelődésügyi Közlöny januári száma részle­tesen ismerteti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom