Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

2 ESZAKM AGY ARORSZAG Szerda, 1962. február 1-L Hruscsov üzenete Kenaedybez és MacMillanhez (Folytatás az 1. oldalról.) az államfők személyes felelős­ségéről beszél a leszerelési tár­gyalások irányításával kapcso­latban, valamint azt a véle­ményüket, hogy a tizennyolcak bizottságában kialakulandó helyzet szélesebb véleménycse­re tárgyát képezze közöttünk. De miért kellene nekünk meg­ellni félúton és arra korláto­zódnunk, hogy a ■ bizottság munkájának a kezdetén kül­ügyminiszterekkel képviseltes­sük magunkat? Ha következe­tesek vagyunk, az önök elgon­dolásából kiindulva, önkénte­lenül is ahhoz a javaslathoz jutunk el, amelyet a szovjet kormány vetett fel, éspedig: a bizottság a legmagasabb szin­ten kezdje el munkáját. A tizennyolcak bizottsága még abban az esetben is a legmagasabb szinten kezd­heti el munkáját, ha nem valamennyi a bizottságban érintett állam-, vagy kor­mány vezetője kíván, vagy tud részt venni benne: ez nem lehet akadálya annak, hogy mi részt vegyünk a bizottságban. Magától értetődik, hogy or­szágaink külügy miniszteréinek Bzintén jelen kell lenniük a ti­zennyolcak bizottságában, mind az államfőkkel együtt, mind a bizottság további munkájában. IJymódon nagyon sok szól ama javaslatunk mellett, hogy a tizennyolcak bizottságának munkájában vegyenek részt a kormányfők. Természetesen akadhatnak emberek, akik ja­vaslatunkat úgy értelmezik, hogy a Szovjetunió újra napi­rendre tűzi a csúcsértekezletet. Ezek az emberek fontolgatni kezdik: megvannak-e jelenleg vágj' nincsenek meg az ilyen tanácskozás feltételei. Előre tisztázni akarom, hogy jelen esetben nem csúcsértekezletről van szó, hanem arról, hogy a kormányfők vegyenek részt az ENSZ által létrehozott tizen­nyolcak bizottságának munká­jában, amelyben nem a nemzetközi kérdések széles körét kell megvizsgál­nunk. hanem a tárgyalások egyetlen konkrét kérdésről, a leszerelésről folynak. Azt ál­lítani pedig, hogy nem értek meg a leszerelés megvitatásá­nak feltételei, csak olyan ember kénes, aki egyáltalán nem ér- (jeVolt a kérdés megoldásában Érthető módon, nem számít­hatunk arra, hogy a kormány­főknek egyszerre sikerül Géni­ben olyan munkát végezniök, amely után csupán az rparad hátra, hogy aláírják a szerző­dést az általános és teljes le­szerelésről. Ha azonban a kor­mányfők erőfeszítései megad­ják a helyes irányt a további tárgyalásokhoz és felvázolják az általános és teljes leszere­lésről szóló szerződés tartal­mát, ez hatalmas lépés lesz, olyan lépés, amelyet régen vár­nak a népek. Úgy gondolom, hogy, érde­mes, nagyon érdemes ilyen kísérletet lenni, ameiy si­ker esetében -— s ebben őszintén reménykedik a szovjet kormány — fordu­latot igér a nemzetközi ; kapcsolatokban és az em­beriséget évszázados álma, a béke felé vezeti.-+~ Senki előtt nem titok, hogy nemritkán kormányfői színvonalon folynak tárgyalá­sok a katonai készülődések fokozásáról. De ha ez így van, akkor milyen indokkal lehet ellenezni, hogy a 18-as bizott­ság első üléseit a legmagasabb szinten tartsa azzal a céllal, hogy kellő erőfeszítéseket fejt­sen ki egy olyan nemes célért, mint a leszerelés! A történelem nem bocsátaná meg nekünk, ha elszalasztanók azt a lehetőséget, hogy a lesze­relés problémáját olyan nagy­tekintélyű fórumon vizsgáljuk meg, mint 18 állam kormány­főinek külön e célra megren­dezendő találkozója. — Remélem, hogy önök he­lyesen fogják fel azokat az indokokat, amelyek arra kész­tették a szovjet kormányt, < hogy javasolja: a 18-as bizott­ság kormányfői, illetve állam-! fői szinten kezdje meg mim-j káját, és kedvezően fogadj ákj ezt a javaslatot. A m ező*» az da sági szakmunkásképzésről — Hasonló tartalmú üzene­tet intéztem a 18-as leszerelési} bizottságban képviselt többit ország kormáhy-, illetve állam-{ főihez is. Tisztelettel N. Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter-J tanácsának elnöke. 1962. február 10. Washingtonban készül a válasz London (MTI) MacMillan angol miniszter­elnök kedden délelőtt kormá­nyának vezetőivel megvitatta Hruscsov szovjet miniszterel­nöknek azt a javaslatát, hogy a Genfben március 14-én meg­nyíló leszerelési értekezlet legfelső szinten kezdje tanács­kozásait. Mint a Reuter tudósítója hangoztatja, brit kormánykö­rökben nem hajlandók nyi­latkozni arról, hogy milyen választ ad MacMillan a szov­jet javaslatra. Mértékadó kö­rökben rámutatnak azonban, az angol—amerikai álláspont nyilvánvalóan az, hogy a Nyu­gatnak udvariasan bár, de el kell utasítania Hruscsov ja­vaslatát, ugyanakkor azonban nyitva kell hagyni az ajtót egy később — esetleg a tavasz vé­ge felé — tartandó legnagyobb fokú értekezlet előtt. 'WASHINGTON. Az AP tudósítójának érte­sülései szerint Kennedy elnök előreláthatólag néhány napon belül válaszol Hruscsov ja­vaslatára. Tájékozott körökben úgy tudják, hogy a válasz udvari­as. de határozott hangon le­szögezi azt az amerikai állás­pontot, amely szerint kor­mányfői értekezletre csak ak­kor van szükség, ha a kor­mányfők feladata jóváhagyni egy alacsonyabb szintű érte­kezlet eredményét, illetve meg­próbálni elsimítani a még fennmaradt nézeteltéréseket. Togliatti megnemtámadási szerződést indítványoz Olaszországnak minden szo­cialista országgal meg nem támadási szerződést kellene kötnie , — javasolta. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára hétfőn Rómában, a párt Központi Bi­zottságának és Központi Ellen­őrző Bizottságának együttes ülésén. Togliatti felszólalásában kö­vetelte a külföldi katonai tá­maszpontok 'felszámolását Olaszországban, főleg az Egye­sült Államok rakéta-, valamint Bonn légitámaszpontjainak megszüntetését, mert azok Olaszországot az atomháború katasztrófájával fenyegetik. II semleges országok körében helyesléssel fogadták a szovjet Jcezdeményezést Dielen baker kanadai minisz­terelnök hétfőn a parlament­ben kijelentette, még nem áll módjában megmondani, hogy lfogadják-e Hruscsov javas­latát. A miniszterelnök ugyanak­kor hangoztatta, hogy személy szerint kész Genfije utaziy egy csúcsértekezletre, ha az .valóban a leszerelés érdeké­ben maximális erőfeszítéseket tesz”. STOCKHOLM. A svéd kormány hétfőn hi­vatalos nyilatkozatban jelen­tette ki, a szovjet javaslatot kísérletnek tekinti arra, hogy felhívja a világ közvélemé­nyének figyelmét a küszöbön álló genfi leszerelési tárgya­lások fontosságára. Ilyen körülmények között — hangoztatja a nyilatkozat — a svéd kormány „természetsze­rűleg pozitív szellemben ítéli meg a javaslatot, s reméli, hogy a kormányfők részvétele elősegíti az értekezlet értékes alapjainak lerakását”. UJ-DELHI. Bár az indiai kormány hi­vatalosan még nem foglalt ál­lást. kormánykörökben han­goztatják, hogy Uj-Delhi örömmel üdvözli Hruscsov ja­vaslatát. Az AP amerikai hírügynök­ség tudósítója ezzel kapcso­latban rámutat, hogy a semle­ges országok általában helyes­léssel fogadták a szovjet kez­deményezést. 'Svcooftst 'BELGIUM "0 lAUQRSl VAXATUSHtTOXS» ' ANGLIA tFPMUAQRa Közfis piac. (Szűr-Szabó József rajza) A cím is elárulja, hogy a nagymúltú, 700 éves zempléni városról, Sátoraljaújhelyről van szó. ’ . Itt, a sátorhegyek tövében épül Hegyalja legna­gyobb és legkorszerűbb új üzeme, a Fémlemezipari Mű­vek Sátoraljaújhelyi Gyáregy­sége. S nem véletlen, hogy ide épül. Fejleszteni kell Sátor­aljaújhely iparát, egyedül eb­ben az üzemben 600 ember kap munkát. Hatszáz ember, az első ütemben — így mondta az igazgató. Szabó János elvtárs, aki az épülő mű öt mérnöké­vel együtt Budapestről jött ide. A második ütemben to­vább bővítik a gyárat, 1964-től kezdődően már gépkocsi-, mo­torkerékpár- és kerékpár-fény­szórókat is gyártanak. De ez a távlat, nézzük a jelent. Az építkezésen nagy előre­haladás tapasztalható, a ko­rábbi lemaradást és hibákat megszüntették. Az egyik régi műhelyrészben, az úgynevezett Kádár Ktsz és a volt szeszfőzde helyiségében már gépek is mii- ködnek. 15 fűzőgépkapocsgyár- tó automata zakatol a terem­ben. Háromféle fűzőgépkap- 'csot és ugyancsak háromféle szíjkapcsot készítenek itt. amelyből- jelentős mennyiséget exportálnak. Tizenegy nő és 6 Urfi szorgoskodik ebben a mű­helyben, amelv szintén arra rár — az udvaron és más he­lyeken elraktározott gépekkel Ha el tudnánk érni, hogy járásonként egy s^íkmunkas- képző tanfolyam induljon és a jelentkezők még a tavasz 'fo­lyamán vizsgázzanak, több termelőszövetkezetnek, nyújta­nánk jelentős segítséget. Azonkívül az 1962—1963-as szakmunkásképzésnek is sokat segítenénk. A most folyo ezüstkalászos tanfolyamok másodéves hallgatói is felfi­gyelnének a szaíkmu nkás képzés­re és-a lemorzsolódás minden bizonnyal minimális lenne. A fiatalok is perspektívát látná­nak a falusi munkában. Szá­mukra a mezőgazdaság gépe­sítése amúgy is nagy távlato­kat mutat. Vita folyik az anyagiakon is. A tanfolyam önköltséges, a ter­melőszövetkezet támogatása te­hát .Okvetlenül szükséges A megyei tanács ennek megoldá­sához igyekszik minél nagyobb segítséget nyújtani. A tanfo­lyam elvégzése után, — mint ahogyan az- iparban is és má­sutt is szokásos — a szakmun­kásnak több bér jár. Nagykő­rösön -például a kertészetben 21) százalékkal több fizetést kap­nak a szakmunkások. Nagyrá- dén például előírták, — épp­úgy, mint az iparban, a techni­kai minimumot' —, hogy egy- egy feladatot milyen szakvég­zettséggel lehet ellátni. Úgy véljük, itt az ideje, hogy a nagyobb, régebbi ter­melőszövetkezeteink közgyűlé­sen foglalkozzanak a mezőgaz­dasági szakmunkásképzéssel. Szabják meg, hogy egy-egy munkakört milyen szakkép­zettségű emberek tölthetnek be. Csobajon három év alatt kialakult az elhatározás, hogy ki hol kivan tevékenykedni. Ez a_ szakmunkásképzés számára jó alap. A Hazafias Népfront javaslatára, most a szomszédos községekkel azon fáradoznak, hogy még a tavasz folyamán vizsgát tegyenek az első, nö­vénytermelő és állattenyésztő szakmunkások, A járásokban működő szak­embereknek kétségtelenül sok dolguk van Az idősebb nyug­díjas szakemberek viszont be­kapcsolhatók a szakmunkás tanfolyam vezetésébe. Nekik gazdag tapasztalataik vannak, -tehát a működésük mindenfé­leképpen haiznos. A szakmunkásképzésnél! szem előtt kell tartani, hogy a régi szemlélettel már nem le­het a nagyüzemekben dolgoz­ni. Régen elég volt 5000 holdra egy intéző, meg egy botosispán, most, a modern gazdaságban 1000 holdra egy mezőgazdasági mérnök, 3 technikus és nagyort sok szakmunkás kell. Az űj szakmunkások a termel őszö - vetkezeti gazdaság vezeytőine j elsőszámú segítői. A táj terme ^ lés és'a szakosítás fogalma pol­gárjogot nyert a mezőgazda­ságban. Egyes beosztásokat] csak bizonyos szakképzettség -i gél lehet betölteni: Gyorsítás nunk kell tehát a szakmunkás-) képzés ütemét, mert a tttásoJ dik ötéves terv második évóJ ben jelentős feladatokat keli megoldanunk és nem közöm­bös, hogy ezeket milyen sza’:- képzettséffű emberekkel akar­juk elvégezni­Hetrvf Tirrre, S HazaÉias Népfront Borsod megvel T»izottságának alelnők« együtt —, hogy elhelyezzék a csinos, korszerű csarnokban. Addig itt kénytelének dolgozni, s a tervek szerint havonta 72 ezer doboz fűzögépkapcsot gyártanak. (Kár, hogy a gépek kissé öregek.) v Jövőre megkezdik } a termelést Szabó igazgató nagy lelkese­déssel beszél a gyár jövőjéről. Elmondotta, hogy 1963 első ne­gyedévében megkezdődik a részleges termelés, de úgy, hogy már minden gép és be­rendezés a végleges helyére ke­rül. A sajtóiéban, a forgácsoló­ban, a színesfémöntödében, a galvanizálóban, a festőben, a vákuum-porlasztóban, a csiszo­lóban, a szerszám- és fűzőgép­kapocs üzemrészben megindul a tervszerű munka, ezek az üzemrészek mind a korszerű építészeti eljárásokkal épülő gyönyörű csarnokban kapnak helyet. S mi lesz azután? Mit gyár­tanak még ebben az új gyár­óriásban? Mert bizony nyu­godtan nevezhetjük annak, csarnoka az ország egyik leg­nagyobb munkacsarnoka, amelvben automaták egész sora működik maid. Hogy is mon­dotta az igazgató: — Korszerű üzem, félauto­mata g'épekkel. automata prés­sel és sajtológéppel, amelyet 4 [.roham”, s a befejező simítá-' sok után, a jövő tavasszal mari mind a hatszáz ember elfoglal-] hassa helyét a gépek mellett.' Ezt várják türelmetlenül, de] nagy örömmel az újhelyiek,' mert a hatszáz dolgozóból 560] ember újhelyi és' környékbeli ■ lakos. ] Sok a jelentkező Ezekben a napokban is sza­porán nyílik az igazgató szobá­jának ajtaja. Újhelyiek és kör­nyékbeliek jönnek, kérik, ve­gyék fel őket, mindegy, bár­milyen munkára. Nemrég egy cipész jelentkezett: én majd javítanám, varrnám a gépeket hajtó szíjakat. Az igazgató megmagyarázta: itt már szíj nélküli gépekkel dolgoznak. Aztán jöttek mások, és jönnek egyre, mert sokan szeretnének elhelyezkedni Sátoraljaújhe­lyen. De mindenkire egyszerre nem kerülhet a sor. A máso­dik ütemben, 1964—1965-ben több dolgozóra lesz majd Szük­ség, a tervek szerint újabb gyár is épül majd a Fémlemez- ipari Művek szomszédságában, s ha nem is gyorsan, lassan megoldódik az újhelyi dolgo­zók elhelyezkedési gondja. Év­százados mulasztást nem lehet megszüntetni néhány esztendő alatt... Ez tehát a való helyzet, a Sá­toraljaújhelyi ■ Fémíemezipari Művek teljes ütemben még nem kezdte meg a termelést. Csupán egy kis részlegében dolgoznak a gépek, az igazi nagy munka még messze van. (szegedi László A 18 ország kormányfőinek, március közepére javasolt < csúcsértekezletéhez az összes] technikai feltételek biztosítva, vannak Genfben, a Nemzetek' Palotájában — jelentette ki az] ADN tudósítójának az ENSZ' európai irodájának szóvivője. ] Új gyár a sátorhegyek tövében Meggyorsult az építkezés Korábban már ’írtunk a me­zőgazdasági szakemberképzés fontosságáról. Akkori érve­inknek, a mezőgazdasági szakemberképzés egyik terü­letén eredménye mutatkozik. A már működő három kihe-‘ lyezett osztályon kívül Felső- zsolcán. Szikszón, Tokajban és Erdöbónyón új kihelyezett osztály kezdte meg működé­sét, míg Mezőkövesden, En- csen és Sárospatakon konzul­tációs központok lesznek. Előkészítő munkálatok kez­dődtek a mezőgazdasági szak­munkásképzés érdekében is.- Az arany- és ezüstkalászos gazdatalálkozókon helyesléssel fogadták azt a rendelkezést, amely szerint egy 100 órás tanfolyam elvégzése után az arany- és ezüstkalászos gaz­dák szakmunkásvizsgát tehet­nek a mezőgazdaság egy-egy ágából — bármikor is végez­ték a tanfolyamot. A szakmunkásképzés jelen­legi állása mégsem biztató. 1961. június 30-ig csak 800 tsz- tag, azaz" az ország termelő­szövetkezeti tagságának 0,06 százaléka tekinthető . csak szakmunkásnak. Hiba volt, hogy az 1960—61-re tervezett ezüstkalászos tanfolyamok nagyrészt nem valósullak meg és a működő tanfolyamokon is kevesen vizsgáztak. így a szakmunkásképzés szempont­jából az 1960—61-es év ki­esett. Nézzük meg, púért nem ha­ladtunk előre. Ä maradiságot kell itt elsősorban hibáztatni. A termelőszövetkezeti tagok egyes helyeken még mindig tartanak a maradiak megszó- lásától, azok véleményétől, akik azt tartják, hogy a gaz­dálkodást könyvből nem lehet megtanulni. A maradiság má­sik csoportjába egyes tsz-veze- tők tartoznak, akik azt mond­ják, hogy a sok munkától nem érnek rá tanulni. Az igazság az, hogy nem kellőképpen szervezik meg munkájukat, vagy restek tanulni, megreke­dőben vannak és tartanak az új, friss, többet tudó, tanult erőktől. A másik ok — amit a hát­ráltató tényezők között meg kell említenünk — az elége­dettség. A vezetők is, a ta­gok is azt tartják, hogy ők eleget tudnak, hiszen eddig is jól gazdálkodtak, némelyek mintagazda jelvényt is kap­tak, így nem tartják szüksé­gesnek új szakismeretek meg­szerzését. Ezek az emberek nem veszik észre a rohanó időt, és a forradalmi változá­sokat, amelyek a mezőgazda­ságban különösen nagy jelen­tőségűek. A járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályai közül többet el kell marasztalnunk. Azt mondják, " hogy a számításba jöHető emberek egyéni koruk­ban ezüstkalászos tanfolyamot végeztek, tehát nem alkalma­sak szakmunkásnak. De miért? Vajon az iparban hány ezer olyan szakmunkás van, aki kisiparosnál tanulta a szak­mát? A föld szeretet« és a hozzáértés megvan ezekben az emberekben, csak a nagy­üzemi szemléletet kell bennük kifejleszteni. Mi tehát a teendő? Tekin­tettel az idő előrehaladására, nem indíthatunk kampány- munkát a • szakmunkásképzés ügyében. A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának idei tervéből A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága az idei év első hat hónapjában is jelen­tős munkával segíti a termelő- szövetkezetek megszilárdítását. A két és félévvel ezelőtt meg­alakult jogi csoport tagjai a maguk által választott terme­lőszövetkezetekben különböző előadásokon ismertettek a ta­gok jogait és kötelezettségeit, valamint a közös gazdaságokat érintő törvényerejű rendclete- ket. A csoportban tevékenyke­dő 100 jogász jó munkájának eredményeként 30 hónap alatt, a megye termelőszövetkezetei­ben közel ezer előadást tartot­tak. Ez idő alatt megismerték a termelőszövetkezetek gazda­sági problémáit és etek tuda­tában az idén újszerű munkára térnek át. Így például a közös gazdaságok megerősítésére az előadásokon kívill szélei körű jogi neveiöuiunkaUuz lógnak. A népfront gondot fordítóit a mezőgazdasági szakoktatásra is. Kezdemény ez es ükre ée szer- : vezéstikben Felsőzsolcán. Szik. szón mezőgazdasági, Tokajban« lirdóbényén pedig szölészrll technikum kihelyezett levelez1» osztálya kezdte meg munka, ját. A levelező osztályokat 4 héten nyitották meg és azok­ban 130 termelöszövetkezcli tag tanul. A hallgatók részére hetenként kétszer, középiskolai képesítéssel rendelkező tanú. rok tartanak előadásokat. Ezenkívül a népfront a tanács, csal és az Agrártudományi Egyesülettel közösen az első félévben Bogáeson. Abaúfezán. tón. Abaűiszolnnkon és Pálhá- zán nagyszabású ankctokaO rendez az erózió elleni vedé- kezesről Az ankétokon a Vör-' nyező dimhes-domtins f öld elek.-1 rendelkező termefőszövetlmce. lelt küldöttei vesznek részt; a cseh ipar szállj. A Szovjet- unió is több fontos berendezést ad. A gyár „szíve” a vákuum- . porlasztó üzemrész lesz, ame­lyet egy német cég szállít. Szó­val: igen drága és korszerű gépek, automaták kerülnek Sátoraljaújhely legfiatalabb i gyárába. j Exportra is termelnek j — Háztartási kisgépeket is * készítünk majd a magyar ke- , reskedelem számára, és sok j rpás egyebet — mondotta az igazgató. — Például kis iroda- gépeket, zseblámpaelemtokot és épületvereteket. Ez utóbbit 1 exportálni akarjuk. Ha már egyszer egy ilyen nagy üzemet , építünk, akkor legven is értei- ] me. No persze az építkezés be- ( féjezése még messze van, lehet, ( hogy addig változik a terv, il- letve bővül a gyártmányok [ összetétele. Ebben az évben tehát lénye- , gében felépül a gvár és meg- í történik teljes felszerelése. Ez : azonban, bármennyire is kő- 1 zeli célkitűzés, még sok mun­kát, feladatot jelent az építők­nek és a szerelőknek. Ebben az évben, a tervek szerint, még 15 1 millió 300 ezer forintot hasz­nálnak fel az építkezésre. Ez 1 pedig nagy szervezettséget, 1 nagy lendületet és gvors mun- 1 kát igénylő feladat. Fontos, hogy jól sikerüljön az utolsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom