Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

Kedd, 1962, február 13. ESZAKMAGYARORSZAO 3 Egy postás portréja A fürge Majik KEVESEN Élnek oly nagy SlözŐszLeletben a második és harmadik kerületben, mint Árvái Kálmán. No hiszen ért­hetői Ki nem tisztelné az olyan embert, akit mindig mindenki szívesen Iát! Akitől folyton csak a jót várják, de ha el is marad ez olykor-olykor, akkor sem tartós a harag, legfeljebb figyelmeztetik: „Holnap ugye nem feledkezik meg rólam, Kálmán bácsi!” Mintha leg­alább is rajta múlna a dolog. Hiszen 6 legszívesebben mindig csak kedves levelet, jó híreket hozna ... Mert neki is öröm a más öröme. Sajnos, néha szomorúságot is Best a táska. S ilyenkor nem­csak annak jelent bánatot, aki kapja, hanem annak is, aki hozza a hírt. Kálmán bácsi postás. Húsz, tíz, sőt még öt esztendővel ez­előtt jobban illett hozzá a szó. Ahogy szaporodtak az évek, úgy lett Árvái levélhordóból postás bácsi, S" ma már csak egyszerűen: Kálmán bácsi. No, nem azért, mintha az évek el­koptatták volna a szakértel­met! A bőrtáska még bírja s a megsokasodott utcák nevét is fejbén tartja még. Hanem a lábbal, azzal csakugyan baj van már. Valahogy nehezeb­ben veszi a fordulókat. .. Bi­zony, a táska még a de a láb, a láb már postásé, Kálmán Elvtársi, baráti találkozót rendezett a Hazafias Népfront Szerencsen Február 10-én, szombaton es­te fél 8 órakor került sor Sze­rencsen az első elvtársi, baráti találkozóra, amelyet a Hazafi­as Népfront községi bizottsága szervezett. Meghívták a talál­kozóra a község legkülönbö­zőbb •társadalmi rétegeit, mun­kásokat, parasztokat, alkalma­zottakat, értelmiségi dolgozó- telt, a népfront aktíváit. A Szerencsi Cukor- és Csokolá­dégyár művelődési otthonában mintegy négyszázan jöttek Ö6sze. Tóth Lajos, a Hazafias Nép­front községi bizottságának el­nöke üdvözölte a találkozó résztvevőit, majd Kállai Lász­ló, a Hazafias Népfront megyei titkára szólt néhány szót en­nek a kezdeményezésnek a je­lentőségéről. Köszönetét mon­dott a helyi párt és tanácsi szerveknek, amiért megvalósí­tották a község lakóinak ezt a baráti találkozóját. Párttagok­nak és párton k ívülieknek az összefogása hozhatja meg csalt a közös ügy, a szocializmus felépítésének sikerét. Fontos eszköz az ő közclhozásukban, együttműködésük, barátságuk szorosabbra fűzésében a nép­front, s fontosak az ilyen ta­lálkozók. Jelen voltaik a község veze­tői is a találkozón. Hamarosan barátságos, meghitt beszélgetés alakult ki a résztvevők között, amely közel hozta az embere­ket. Közreműködött ebben a közösen meghallgatott, szép műsor, amelynek keretében Kürthy Éva, Bojtor Imre, a Rádió és Televízió énekesei, valamint dr. Hegedűs János konferanszié, előadóművész léptek fel, és közrejátszott a művelődési ház tánczenekará­nak talpalávalója is. Késő éj­szakáig együtt maradva szóra­koztak. bácsié. Reggelente egyre ne­hezebben indul a 10-eg postá­ról, de azért iparkodik, nehogy egy percig ís késlekedjék a levelekkel, amelyeket oly na­gyon vár az anya, a feleség, a család... Kálmán bácsi szinte már a borítékról megmondja, hogy ki írta és mit ír benne. Mert a címzett elmondta már neki a tartalmát tízszer, húsz­szor is, mielőtt megkapta vol­na ... S Kálmán bácsi azt is tudja, fontossági sorrendben, melyik a legsürgősebb. Mert az ilyet nem szabad a levélszek­rénybe tennie még akkor sem, ha nincs otthon senki. Le kell akasztania a kulcsot a titkos helyről — mert előtte nincs titok se — s a házban szem­betűnő helyre kell tennie a levelet. És miután így tesz. dolgát jól végzetten dörzsölgeti a tenyerét: na, lesz itt ma öröm! ' Nem hivatalos minőségben amolyan mindenes Kálmán bá­csi, akinek nem jár fizetség. Családtag, aki nincs számon- tartva s mégis nélkülözhetet­len. Kérhetnek tőle tanácsot, szívességet. Szó nélkül kifizeti a villanyszámlát, szidja a csa­ladját hanyagoló apát, vigasz­talja a disszidens fiától levelet váró anyát, hazaviszi az isko­lából a síró gyereket. S mind­ezt csak úgy magától, ember­ségből. Mert mindez része a szakmájának, amit alaposan megtanulhatott e közel har­minc esztendei szolgálat alatt. Még három év, aztán lekerül válláról a kopott bőrtáska. Vajon tud-e majd pihenni a lába, a megszokott kilométerek nélkül? És nagyon hiányzik-e majd a körzetének? És vajon neki ki viszi majd a hírt? MERT NEKI IS VAN, aki ír és néha ő is várja a levelet... — Csala — Épül a Berentei Vegyiművek Majik András, jxiyauj.atv es Gauiiu tanácselnöke. Babkó Pál üvegező brigádja a ceHaterem legfelső szintjét! az abta kokat állítja be. Foto: Szabadot Járásszerte így emlegetik: a „fürge Majik”. Mások meg azt mondják: a „szaladó Majik”. Azért, mert Majik Andrást ritkán lehet ott­hon találni. Otthon: a lakásán, meg a „hiva­talában”, a tanácsházán. Ugyanis ú Abaujlak és Gadna tanácselnöke. Ritkán ül az íróasztal mellett az igaz, annál gyakrabban látható a tsz majorjában, az egyik vagy a másik falu­ban, meg a járásnál, a megyénél, vagy éppen­séggel úton Pest felé. Mindig ott van, ahol szükség van rá, ahol valami baj van, vagy intézkednivaló akad. Tisztelik is, becsülik is a két faluban, de nemcsak ott, hanem az egész járásban. Egyaránt szívesen foglalkozik az emberek apróbb ügyes-bajos dolgaival és a nagyobb közösség — most egyesült a gadnai és az abaujlaki termelőszövetkezet — gond­jaival. Hanem Majik András élete tanúságként szolgálhat sok parasztember számára. Sokmin­dent megpróbált már életében: volt cseléd, favágó, szőlőmunkás, kocsimosó; módos kö­zépparaszt — mindjárt elmondom a történetét. Aztán bíróvá választották 1947-ben. Akkor már tagja volt a kommunista pártnak. Azóta is tanácselnök, kisebb megszakitással. Kezdem azzal, hogy 1912-ben született Ebben az évben tölti be 50. évét. Félévszá­zad!... Két világháború!... No, de ezt min­denki átélte az idősebbek közül. Cselédsorban született. Az apja Monajon cselédeskedett. A század elején az öreg Majikot is magával vitte a ragályos betegség, a nyomorúság Amerikába. * 1911-ben jött vissza. 12-ben már állt a ház — * most is abban laknak. Gyarapodás elé nézett a család: földet is örököltek. Csakhogy jött a háború — ott maradt az édesapja, a háború első esztendejében esett el. A család nem tudta törleszteni az adósságokat. Minden el- mozdíthatót elvittek. A ház maradt, meg a hat hold föld. Hamar munkára, vándorlásra kényszerült hát a fiú. Még szerencse, hogy dolgos, kemény­kötésű legény lett, jól bírta a munkát. Bár­merre ment, szívesen fogadták. Szorgalmas volt, hívták is egy nap néha három felé. ö meg nem válogatott a munkában, ha kellett kapált, fát vágott, szőlőt kötözött. Sok-sok munkával és még több emberrel megismerkedett. Dolgo­zott és vágyakozott, hogy gazdává legyen, sa­ját szép lovát hajtsa, mint a többi parasztfiú. Ez nemsokára bekövetkezett. 1941-ben meg­nősült. 17-re gyarapodott katasztrális holdjai­nak száma. Erre már azt mondták a faluban: „Na néz csak, Majik kezdi megalapozni jövő­jét”. Nem hagyott alább korábbi szorgalma. Az egy lovat hamar kettőre cserélte, csakhogy megint közbeszólt a háború ... A háború mindig közelebb hozza egymás­hoz az embereket, a bajbajutottak hamarább szövetkeznek. A közösség korábban sem volt idegen Majik András számára. Azelőtt is szí­vesen dolgozott együtt csapatban, és munka­társai szerették., A háború azonban még job­ban ráébresztette arra, hogy a saját baja mellett a másokéval is törődjék. A háború után már így gondolkodott: 17 hold földem van, lehet, hogy lesz 40 hold is. No, igen, de a gadnai határban csak 650 hold a szántó. Mindenkinek nem jut 20—40 hold! Még egy- kettő'sem. Hány felé osszuk hát a határt? Va­lakinek jut belőle, valakinek nem. S mi lesz azokkal, akiknek nem jut? ... S nemcsak gondolkodott a közösség dolgai­ról, hanem cselekedett is. 1946-ban már a föld­művesszövetkezet ügyvezetője. Sajátmaga hordta az árut a falunak. 1947-ben biróválasz- tásra készült Gadna. Hárman voltak jelöltek, köztük Majik András, a kommunista párt tagja. A hangadó gazdák csóválták a fejüket: „ez a Majik, ez a Majik...” Jó ember, de nincs rangja — mondták. — „Hiába van 17 holdja, csak Majik ő, felkapaszkodott, nem törzsökös gazda ...” Nem fogadták el „igazi” gazdának. Azért csak megválasztották, majd a tanács megalakulásakor elnök lett, s mint mondtam, most is az. Ezek után bárki megkérdezheti: mi a szen­záció Majik András életében? Szenzációt ír­tam, de tulajdonképpen törvényszerű fejlődés­ről van szó. Esetleg az írandó Majik András javára, hogy sokkal hamarabb megjárta .az emlegetett törvényszerű fejlődés útját, mint mások. Tudniillik teljesen magamögött hagyta 17 holdas életszemléletét,. Mindazt a munkát, a sok leleményt, olykor Vi paraszti furfangot, amit korábban 17 holdjába, saját gazdaságába fektetett be. ma a közösségnek adja. 1949-ben alapító tagja volt a Dózsa Termelő- szövetkezetnek. Akkor olvasta az Üj barázdát szánt az eke című könyvet. Bizony kevés pa­rasztember fogékony annyira az új iránt, mint Majik András. 1952-ben az egész falu belépett a tsz-be. S Majik ment tovább, nem ismert fáradságot. Barcsról — a jelenlegi földműve­lésügyi miniszter volt akkor az ottani tsz el­nöke — hoztak malacot Nem is sorolom to­vább: hol, merre járt, „kilincselt” a termelő- szövetkezet érdekében. Már 50 éves. de — mondom — még nem fáradt el. Most, hogy a közigazgatásilag össze­tartozó két község, Abaujlak és Gadna ter­melőszövetkezete egyesült, egyesekben fel­támadt a félsz: vajon megbirkóznak-e majd a nagyobb gazdaság gondjaival? Ö azt mondta nekik: „Ne féljetek, megbirkózunk a nehéz­ségekkel,1 csak szóljatok, ha baj van, segí­tek ...” j. . . Fiatalos, lelkes ma is. Még ma sem megy a szomszédba jó ötletért, leleményért.. A töb­biekkel együtt ő ajánlotta a falunak a .nagy­üzemi gazdálkodást. „Az a célom, feladatom, hogy igazoljuk a mi útunk helyességét” — mondja. Ezt ma már nemcsak a szavak iga­zoljak, lassan önmagukért beszélnek a tsz eredményei. A gadnai 650 holdas tsz-nek már három erőgépe van, lényegében teliesen gépe­sítették a gazdaságot, S a gazdálkodással együtt változnak az emberek is. Ma már mind több társa akad Majik Andrásnak, aki „el­felejti” saját gazdaságát és okosan dolgozik, gondolkodik a közösségért és önmagáért. Nagy Zoltán 4 Tovább kell javítani a,zöldség- és gyümölcsellátást! Irta: Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke A munkásosztály helyzetének javításáról hozott központi bizottsági határozat a íöJdművesszövetkezeti mozgal­mat is fontos feladatok elé ál­lítja, különösen a zöldség- és gyümölcstermelés növelése te­rületén. A föfldművesszövetlkezeti moz­galom egyik legfontosabb, leg­bonyolultabb területe a mező­gazdasági termékek termelte­tése és felvásárlása. Ha a ter­melés oldaláról nézzük a kér­dést, akkor látjuk: a megye el­látásához szükséges zöldség és gyümölcs áruféleségeket fal­ben mintegy 290 termelőszö­vetkezettel termeltettük meg, s ezenkívül mintegy 1300 vagon árut vásároltunk a szomszéd megyék termelőszövetkezetei- tnl i— különösen primőr, korai BöMségféléket. Ha az értékesítési oldalról Vizsgáljuk a zöldségellátás problémáját, azt látjuk, hogy a fogyasztók mind több és jobb minőségű és olcsóbb áirut igé­nyelnek, ugyanakkor a forga­lomba hozott áruk túlnyomó része gyorsan romló, mintegy negyven féle, fontos élelmicikk. Ezek a tények teszik rendkívül nehézzé és bonyolulttá az eredményes munkát. A feladat nagysága és bo­nyolultsága ellenére a múlt évek tapasztalatai alapján jog­gal állapíthatjuk meg, hogy a földművesszövetkezeti mozga­lomban a zöldség-, gyümölcs- termeltetés, felvásárlás és érté­kesítés terén lényeges javu­lás tapasztalható, a még meg­lévő hiányosságok ellenére is. Ezt a'megállapítást bizonyít­ják olyan tényezők, mint a ter­melőszövetkezetek . zöldségter­mő területének növekedése, a forgalomba hozott zöldség- és gyümölcsáruk minőségének ja­vulása. a mind több és koráb­ban jelentkező primőr-áruk. Termeltetési és felvásárlási tervét teljesítette, sőt egyes cikkekből túl is teljesítette a földművesszövetkezet. Vannak problémáink is, például a bur­gonya- vöröshagyma-, zöldség- ellátás terén. Igaz viszont, hogy míg 1958-ban mindössze 250 vagon árut termeltettünk amelyből a termelőszövetke­zeitekre 35 százalék jutott —, 1961-ben már 1763 vagohnyi VOit termelés, melynek 98,5 százalékát adták a termelőszö­vetkezetek. 1962-ben 220 termelőszövet­kezettel 9000 kh. zöldség és burgonya termesztőiére kell szerződést kötni, s 3600 vagon árut kell megtermeltetni és fel­vásárolni. Ezen felül még mint­egy 1200 vagon zöldségfélét, különösen primőr-árut termel­tetünk meg társmegyék terme­lőszövetkezeteivel. Emellett 100 vagon különböző gyümölcsfélét kell biztosítani a megye foko­zódó igényeinek kielégítésére. Ezek a feladatok szükséges­sé teszik a zöldség-, gyümölcs- teímeltetési szerződések olyan szervezését, amely elősegíti a tájtermelő körzetek fejlődését, a termelőszövetkezetek nagy­üzemi kertészetének kialaki tá­rót, az öntözéses, termelés fo­kozását. ösztönözni kell a nagyüzemi növényvédelmet. Határozottan érvényt kell sze­rezni a szerződéses fegyelem­nek és a minőségi előírások­nak mindkét szerződő fél ré­széről. Elő kell segíteni, hogy az Vrruk válogatását, szállítás­ra való előkészítését, szállítá­sát a termelőszövetkezetek ma­guk végezzék. Egyes felvásárolt és nyersen neun értékesíthető termékek hasznosítására az eddigieknél szélesebb körben kell szervez­ni egyszerűbb savanyító-, aszaló-üzemeket, szükség sze­rint a termelőszövetkezetekkel közösen. S foglalkoznunk kell a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek feldolgozott termé­keinek értékesítésével is. A földművesszövetkezetek a háztáji, kisegítő és egyéni gaz­daságok árutermelésének foko­zására széles körben kössenek termelési, szállítási szerződé­seket és megállapodásokat a háztáji gazdaságold tál, kister­melőkkel, elsősorban tojás, ba­romfi, zöldség, gyümölcs, bur­gonya és hüvelyesek termelé­sére. Segítsék elő a köztes­bab termelését és felvásárlását. Segítsék beszerezni a háztáji gazdaságok számára szükséges vetőmagvakat, szaporító anya­gokat és eszközöket i li.l ' _ _ elvként kell Altalanos elfogadni, hogy a zöldség-, gyümölcsfel­vásárlás már a talajelőkészítés­sel, megfelelő minőségű vető­magvak biztosításával kezdetét veszi. Nagyobb mérvű és több­oldalú segítséget kell nyújtani, elsősorban a szövetkezeti moz­galomban dolgozó szakembere­ken keresztül, a primőr-áruk tömegesebb termeléséhez. Ahhoz, hogy megfelelő mi­nőségű és mennyiségű termé­ket termeljenek termelőszövet­kezeteink, széleskörű piackuta­tó munkára van szükség a MÉK szakemberei részéről, hogy tanácsaikkal, megfelelő vetőmagvak biztosításával az igényeket a legjobban ki tud­ják elégíteni. Ha a termelőszö­vetkezetek termelésének sike­rül a fogyasztók szükségleteit és igényeit kielégíteni — idő­ben, megfelelő, választékos zöldségfélékkel —, úgy ritkáb­ban fogunk találkozni olyan jogos megjegyzésekkel a ter­melők részéről, hogy „alacsony áron vásárolja meg a MÉK termékeinket”, de magas ára­kon hozza azokat forgalomba. Több példa bizonyítja, hogy az a termelőszövetkezet, amely az említett elveket érvényesíti termelő munkájában, az meg­találja számítását, jövedelme­ző a zöldség termelése. A hejő­papi Béke Tsz-ben például a múlt. gazdasági évben holdan­ként több mint 51 ezer forint jövedelmet biztosított a zöld­ségtermelés. A zöldségfélék biztonságo­sabb termelése érdekében a MÉK egyes cikkféleségeknél, mint például a magról vptett vöröshagyma, vagy a ' zöldbor­só termelésénél a sikertelenség esetén vállalja a gazdasági kö­vetkezményeket. Magyarul: megtéríti a termelőszövetke­zetnek azt az értéket, mintba a leszerződött * mennyiséget megtermelte volna. Az igrici Kossuth Termelő- szövetkezet például a múlt év­ben a vöröshagyma magról va­ló termelésére kötött szerző­dést. A hagyma vetés után ki­pusztult — 56 ezer forint térí­tési dijat kapott a MEK-től. Garantálja a MÉK a szerző­désben foglalt termelői árakat, a termés mennyiségétől füg­getlenül, továbbá segít külön­böző minőségű vetőmagvak, mélegházi ablaküveg stb. be­szerzésében» Ezen célok megvalósításához, a MEK-en kívül a termelőszö­vetkezetek kertészei, szakem­berei is nagymértékben hozzá­járulhatnak. Szükséges, hogy ft téli hónapok alatt — a MÉK szakembereihez hasonlóan — megismerjék a zöldségfélék osztályozását, a minőségi köve­telményekkel szemben támasz­tott igényeket, hogy a megter­melt árukat képesek legyenek megfelelően előkészíteni a szerződésben előírt szabványok és előírások szerint, mert ezzel elsősorban saját maguknak biztosíthatnak több jövedel­met. Nagyon fontos dolog a ter­melőszövetkezetek részéről az áruk ütemes szedésének bizto­sítása. Az ellátatlan dolgozók nemcsak hétköznapokon, ha­nem ünnep- és vasárnapokon is jelentős mennyiségű zöldsé­get igényelnek, viszont terme­lőszövetkezeteink gyakran a munkaszüneti napra való hi­vatkozással nem szedik , le az árut, nem készítik azt élő. Nem dicsérendő dolog az sem — ami a múlt évben né­hány esetben megtörtént —, hogy a leszedett zöldáru 2 napig is elszállításra várt a ter­melőszövetkezet tábláján és- fordítva; — a szállítóeszközt odarendelik a termelőszövet­kezethez és az áru leszedését nem biztosítják. Ezek a legfontosabb előfel­tételei, véleményem szerint, a jobb zöldség-, gyümölcsellá­tásnak. Az elmondottakból láthatjuk, hogy azok a termelőszövetke­zetek járnak jól, amelyek idő­ben szerződést kötnek a meg­termelendő áruikra, s azt meg­felelő minőségben termelik meg. Ilyen esetben nincs ki­téve a termelőszövetkezet a felhozatal ingadozásának, mert a termeléstől függően pótszer­ződést köthet termelvénveire és ilyen esetben a MÉK köte­les minden leszerződött ter­mést átvenni a termelőszövet­kezetektől. az elvek ál­talános gya­korlattá váljanak, a továbbiak­ban is szükséges a pártszerve­zetek a tanács és különböző tömegszervezetek aktív támo­gatása. Meg vacvunk győződve arról, hogy meg is kapjuk a szükséges támogatást Hogy ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom