Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

Vasárnap, 1962. jsnoár A betegek és az orvosok érdeke Új nyilvántartási rendszert vezetnek be a Csabai-kapui rendelőintézetben A Hlicrfüredi vízesés télen AZ UJ NYILVÁNTARTÁSI rendszer, amelyről itt szó esik, mindenkit érint, aki a miskol­ci Csabai-kapui rendelőinté­zethez tartozik. Sőt idővel az ország minden egyes biztosí­tott dolgozóját érinti majd, mert az Egészségügyi Miniszté­rium most foglalkozik a rend­szer pontos kidolgozásával és kikísérletezésével, hogy azt bi­zonyos idő után mindenütt kö­telezővé tegye. Mi tehát ez az új nyilván­tartási rendszer és miben áll a. jelentősége? A kérdéssel dr. Galambos Lászlóhoz, a Csabai-kapui ren­delőintézet vezető-főorvosához fordultunk. — Az új kartönozási rend­szer — válaszolta a főorvos — mind az orvosoknak, mind pe­dig a betegeknek hasznos, és rengeteg előny származik majd belőle. Az új rendszer lényege: minden betegről minden egyes betegségi adatot egyetlen, köz­pontilag nyilvántartott karton őriz... Eddig minden szakorvosnak megvolt a maga úgynevezett gyógykezelési naplója, amely­be, érkezési sorrendben beve­zette a beteg adatait. Természe­tes, hogy ha később szükség volt ezekre az adatokra, rend­kívül nehezen találták meg azokat. Ha például a beteg kö­zölte, hogy ezen a szakrende­lésen három vagy négy eszten­deje már megjelent, a naplók egész tömegét kellett átnézni, különösen akkor, ha a beteg csak hozzávetőlegesen emléke­zett az időpontra. De volt még sok hátránya a nyilvántartás ilyen módjának. Mivel a betegek sokszor nem őrizték meg az előző betegség adatait tartalmazó papírokat, az orvos csupán a betegek szó­beli közléseire volt utalva, amelyek természetesen nem le­hetnek pontosak. Még táppénz­zel kapcsolatos visszaélések is történhettek. Különösen olyan esetekben hiányoztak , nagyon a beteg egészségében bekövetkezett változásokat dokumentáló íra­tok, feljegyzések, amikor pél­dául munkahelyváltozás al­kalmával orvosi véleményt kel­lett adni. Megtörténhetett, hogy csak később derült ki: az ille­tő egészségileg nem alkalmas arra a munkára. Az is hátránya volt ennek a módszernek, hogy azok alap­ján megbízható megbetegedé­si statisztikákat úgyszólván nem lehetett készíteni. Pedig ezekre tudományos szempont­ból egyre inkább szükség van. Végül: az emberek egyre egészségesebbé válása, a be­tegségek leküzdése és a testi- leg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges nemzedék nevelése végett egyre inkább szükséges, hogy minden egyes embert, születésétől kezdve végigkísér­jenek az orvosok, ismerjék mindazokat a betegségeket, amelyeken az illető keresztül- ; ment. hiszen ezek között szó- , ros a kapcsolat, ezekből az egész ember egészségi állapo- tára következtetni lehet. MINDEZEK megvalósítására, illetve az említett hátrányok megszüntetésére szolgál tehát az új nyilvántartási rendszer. ; Hogyan fest majd ez a gyakor- latban? — Minden itt megjelenő be­teg részére kiállítunk egy kar- ' tont — magyarázta dr. Galam­bos László — ez lényegében egy tasak lesz, amelynek tete­jére az egyes szakrendelése- ; ken feljegyzik a beteg megje- ! lenésének időpontját. A tasak- ban helyezzük el aztán a be- ' tegségek részletes leírását, ide- ■ jét, természetét feltüntető be- ' tétlapokat. A kartonokat a központi osztályozóban tartjuk nyilván, mégpedig elsősorban . nem a név, hanem a születési ; időpont alapján. Ezt azzal a meggondolással vezettük be, hogy vannak meglehetősen gyakori nevek, közülük egy- nek-egynek kikeresése nagyon hosszú munkát igényelne. Ne­künk ugyanis arra kell töre­kednünk, hogy minél rövidebb- re csökkentsük a betegek vá­rakozási idejét. Mit jelent az új nyilvántar­tási rendszer a betegek számá­ra? Elsősorban azt, hogy sze­mélyi igazolványukat mindig magukkal kell vinniük, külö­nösen eleinte, amíg a betegek .feltérképezése”, nyilvántartás- bavétele megtörténik. A bete­gek dolga csupán az lesz, hogy nevüket, és születési idejüket bemondják a kartonkezelők­nek, a rendelőintézet földszint­ién. A karton — a lift és a külön erre a célra beállított munkaerő segítségével —- ha­mar az illetékes orvos elé ke­rül, hamarabb, mint maga a beteg. Később ez azt jelenti majd, hogy amikor a beteg be­lép a rendelő ajtaján, az orvos előtt már mint „régi ismerős" jelenik meg, hiszen a tasakban található lapok mindent el­mondanak az orvosnak az ille­tő betegrőL Olyan esetekben, amikor va­lamely beteget a rendelőinté­zetben már kivizsgálták, s utána kórházba kerül, ott nem kell megismételni ugyanazokat a vizsgálatokat, mert a rende­lőintézet valamennyi leletet átküldi a kórháznak. — Az új nyilvántartási rend­szer bevezetése — mondotta a főorvos — nem igényelt olyan nagy befektetést, mint ami­lyentől féltünk. A szükséges pénzösszeget a rendelőintézet évi költségvetése biztosította, a szükséges munkaerőt pedig az adminisztratív személyzet ésszerű átcsoportosításával ol­dottuk meg. Egyelőre csak a belgyógyászaton vezetjük be az új rendszert, tekintettel a kez­deti nehézségekre. De hetek, esetleg néhány hónap múlva az egész rendelőintézet e rendszer alapján dolgozik majd. AZ UJ NYILVÁNTARTÁSI módszer, amely a betegek és orvosok érdekét egyaránt szol­gálja, január 15-től, hétfőtől lép érvénybe a Csabai-kapui rendelőintézetben. (Hallatna) Megszépül Tapolca sítanak. Ugyanis a csúcsforgal­mi időszakokban odaérkező autóbuszok utasai, a kötött idő­beosztás miatt rövid idő alatt szeretnének megfürödni, erre azonban eddig aligha volt le­hetőség. Most szó van arról, hogy néhány kabint felállíta­nak, külön erre a célra a tu­risták, az autóbuszutasok szá­mára. A denevérek haszna A barlangfürdőt is sok szem­pontból korszerűsítik. Átalakít­ják a világítást, amelyre rész­ben műszáki okokból van szük­ség, részben azért, mert ha a reflektorokat másként helyezik el, az jelentősen javítja a bar­lang képért. Kijavítják a medencefenék egyenetlenségeit, érdességét. A fürdözök örömét sokszor meg­keserítették az éles kövek, amelyekre a vízben óhatatla­nul rálép az ember. Most a ter­málmedencékhez hasonlóan, járólapokat helyeznek el a barlangfürdő alján. S mi legyen a denevérekkel? Mint bizonyára tudják, Tapol­ca egyik nevezetessége a 8--10 ezerre becsült denevér, amely egyben Közép-Európa legna­gyobb denevértelepülése. A denevéreknek köszönhető, hogy Tapolcán alig álcád szúnyog. Most olyan terv vetődött fel, hogy a denevéreket úgy kell kizárni a barlangfürdő terüle­téről, hogy életmódjukat na zavarják meg. A Icözeljövöben hozzáfognak a barlang kürtői­nek elzárásához olymódon, hogy a nedves, párás, meleg levegő azért felszállhasson, a denevérek járataiba. Ismét melegebb lesz a termálban Többeknek feltűnt, hogy a termálfürdőben az utóbbi idő­ben csökkent a levegő hőfoka, így van-e, és mi az oka ennek a „lehűlésnek”? — A fürdő egyik kazánja tönkrement, s nem kaptunk időben új kazánt — válaszolt Piukovics József főmérnök — erről nem mi tehettünk, s meg­tettünk minden tőlünk telhe­tőt, hogy minél előbb megold­juk a fűtést. Ha késve is, most már megvan a kazán, s hama­rosan ismét melegebb lesz a termálban. Milyen „apróságokat” várhat még a miskolci közönség Ta­polcán? Korszerűsítik a ter­mál egész fűtőberendezését, néhány új csónakkal bővítik a csónakparkot, a kádfürdőt is felújítják és néhány kisebb ja­vításra is sor kerül. Május elsején már egy meg­szépült, korszerűbb, kényelme­sebb és hangulatosabb Tapolca várja a közönséget. che» Zippzár helyett bogáncs-zár Mint ahogy az árok szélén termő bogáncs bele szokott kapaszkodni a ruhába, ugyanúgy kapcsolódik össze az új szin­tetikus szálból szőtt szalag szabad szemmel alig észrevehető milliónyi kampócskája egy másik bolyhozott szalaggal. Ha ebből a textilből két csíkot vagy csak egy-egy gombnyi nagy­ságút is összenyomnak, hogy a ruhanemű különböző részét, derekát, kézelőjét, nyakát összezárják, tökéletesen helyette­síti a zippzárat. A gyakran oly sok vesződséget okozó fémfogas húzózár helyett az úgynevezett bogáncs-zár használatának kísérleteit most kezdték meg a Ruhaipari Tervező Vállalatnál. Először munkaruháknál, főleg olyan öltözékeknél próbálják ki, ahol a gomb könnyen balesetet is okozhat. Próbaként egy átmeneti kabát egyébként begombolható bélésének gombnélküli he­lyezésére is felhasználták a bogáncs-zárat. Ügy vélik azonban, hogy alkalmazásának területe sokrétű lehet, ezzel foghatják össze például az orvosi köpenyek nyakát, különböző mhaöve- ket és mindazokat a reharészeket, ahol a gombolás nem díszí­tésre szolgál. sebb-nagyobb injekciós-tűk, a sterilizátorok, a fotométer, a centrifuga, az EKG — amelyek valamikor bizony még isme­retlenek voltak az állatgyógyí­tásnál. Helyettük a „ráolva­sás”, a kenegetés, vagy az agyonütés volt a legnépsze­rűbb módja a betegség meg­szüntetésének. Igaz, ezek kö­zül csak az utóbbi módszer vált be tökéletesen — legkeve­sebb hasznára a gazdának ... No, de azóta szerencsére sok újítást bevezettek már itt is az emberek. Mert nézzük példá­ul ezt a kvarc-lámpát. Gyenge az állat csontja? Néhány ke­zelés és tökéletesen megerő­södik. Legutóbb pedig mintegy 100 ezer forint értékű röntgen­gépet kapott a rendelő. — Ennek a gépnek különö­sen örülünk, mert ezután a csonttöréseket, az elnyelt ide­gen tárgyakat könnyen kimu­tathatjuk az állat szervezeté­ben — mondja dr. Ács Sándor, a városi állategészségügyi fő­orvos, aki a rendeléseket tartja most Rt, minden ’ dél­előtt. Munkája bőven akad. Mint asszisztensnője, Karafía Éva állategészségügyi technikus meséli, leginkább lovakat és kutyákat hoznak kezelésre. — De volt itt már beteg pá­va, macska, papagáj, kanári. Nemrégiben császármetszéssel jött a világra egy kisborjű. Tegnap mókust operáltunk ... A MAI ELSŐ „páciens” gya­nakodva nézi a fehérköpenyes embereket. Mintha megérezné, hogy hamarosan a kezük közé kerül. Maxinak ugyanis, hm, hát Igen, a gyomorműködésé- vel van egy kis „difi”. A mű­tét elkerülhetetlen. — Már 13 éves a kutya, de még nem szeretném, ha... — A sangtiáji fényképezőnépgyártás fejlődése Sanghajban, Kína effylk legna­gyobb Ipari gócpontjában négy esz­tendeje működik egy fényképei«, gépgyár, amely ma már négyfajta fényképezőgépet állít elő tömege­sen. Két típus készül hivatásos fényképészek részére, egy fajta amatőröknek, egy típus pedig aa orvosi fényképészet céljaira. A sanghájl fényképezőgépgyárai egy hattagú csoport helyezte üzembe 1958. elején. Akkoriban jóformán minden modern berende­zés nélkül kezdték meg a „Sang­haj" típusú fényképezőgép proto­típusának gyártását. Ez a gép ma rendkívül népszerű a kínai fény­képészek között. Az üzem ma 41 épületekkel és modern berendezés­sel van ellátva és 100-náI több lét- számú, szakképzett műszaki sze­mélyzettel rendelkezik. i Egy különös ambulancián a gazdája, fürgén topogó néni­ké, talán még Maxinál íb iz- gatottabb. — Az ünnep óta be­teg szegény... És részvéttel nézi, amint az ápoló — Fekete Józsi bácsi — beszíjazza a kutya száját és a műtőasztalra helyezi az álla­tot. Az orvos gumikesztyűt ház, az asszisztensnő fényes műsze­reket csörget egy nikkelezett sterilizáló tálban. Csipeszek, jódszagú fiolák, vattadarafook váltakoznak az orvos kezében. A nénike csak Maxi égnek meredő lábaira mer pislogni, amelyek mint jókora pama­csok remegnek a levegőben. Maxi szűköl, nyüszít és mo­rog. De negyedóra — és vidá­man szaladhat gazdája mel­lett hazafelé. R. A. A TEREMBEN a nagy levelű zöld növények barátságosan bólogatnak ugyan, de a nagy tisztaság, a csillogó furcsa tár­gyak és a szokatlan, idegen szagok olyan ijesztőek, hogy Maxinak remegni kezdenek a lábai, amikor belép. Mind a négy; merthogy Maxinak négy is van, lévén ő egy közönséges kutya. Mégpedig egy fehér-fe­kete, bozontos pulikeverék. S most, mintha hosszú bozontjá- nak minden száia külön resz­ketne, apró .szemeivel ijedten pislog és védelmet keresve si­mul gazdája lábához. — Éppen úgy fél, mint egy kisgyerek az orvosi rendelő­ben. — Mind így viselkednek a kutyák is, a macskák is, de még a lovakon, a teheneken, sőt a kecskéken is észrevehe­tő valamiféle zavar, amikor behozzák őket a rendelőbe ... A rendelőbe, az Állategész­ségügyi Intézet ambulanciájá­ra, ahol pedig minden az ál­latok meggyógyítását szolgál­ja. A csillogó műszerek, a ki­Az emberek még pirosra csí­pett orral tapossák a havat, éppen ezért tálán furcsa dolog ilyenkor — strandról, parkról, forró nyárról beszélni. De ép­pen azért kerestük fel a Mis­kolci Vízművek és Fürdők fő­mérnökét, Piukovics Józsefet, hogy most, amikor még senki- sem gondol a strandra, tájéko­zódjunk: dolgoznak-e már a ta­polcai fürdő és strand korsze­rűsítésén. Miért vágták ki a jegenyéket? —'Mivel az-idén nagyobb te­hetőségek nyíltak bizonyos pa­naszok orvoslására — mondot­ta a főmérnök, — igyekszünk Tapolcát úgy korszerűsítem, hogy kényelmesebbé, hangula­tosabbá tegyük, a fürdőzö kö­zönség eddigi észrevételeit fi­gyelembe véve. Félmillió forin­tot fordítunk a strand és a für­dő néhány fejlesztési munka- iára. Már ősszel megkezdték a strand korszerűsítését. Sokak­nak feltűnt, hogy kivágták a hatalmas, szép jegenyefákat. Miért került erre sor? Egyrészt azért, mert azok öregek és sok esetben már kor- hadóak voltak. Másrészt — és ez tette sürgőssé a dolgot — a strand területének keleti részéi a jegenyék teljesen beárnyé­kolták. Ez a rész — a patak mögött — valamikor nem tar­tozott a strandhoz, s azzal, hogy a kerítést lebontották, még nem vált annak szerves részévé. A strandolók közül kevesen is jártak a jegenyék mögé, ezért a terület többi ré­sze még zsúfoltabb’lett. A jegenyéket kivágták, s he­lyette alacsony, lombos fákkal, cserjékkel ültették be ezt a részt. Így olyan levegős, han­gulatos ligetet hoznak létre, amelyben a fürdözök éppúgy találhatnak napot, mint ámyé- . kot. Az egész strand képe meg­változik ezzel — előnyére. A medencék és a liget közti salakos, rossz utakat cement­lapokkal burkolják be, ugyan­így javítják ki a büfé előtti tartózkodó tereket. A mezítlá­bas strandolók bizonyára -na­gyon örülnek majd ennek a kellemes változásnak... Melegvizes zuhanyozók Sokan panaszkodtak, hogy a tapolcai strandon nincs lehető­ség a mosakodásra. Az eddigi zuhanyozók nem voltak alkal­masak arra, hogy alattuk szap­pannal lemosakodhassék az ember. A kérdést úgy oldják meg, hogy az eddigi lábmosó végé­ben ’ melegvizes zuhanyozó részt alakítanak ki. A zuha­nyokat alacsony betonfallal és korláttal választják el a me­dencétől. A szappanos vizel külön csatornán vezetik el. FoglálkOTmak a Vízműveknél mzzal a gondolattal is, hogy az átutazó turistacsoportok szá­mára fürdési tehetőséget bizto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom