Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
Vasárnap, 1962. jsnoár A betegek és az orvosok érdeke Új nyilvántartási rendszert vezetnek be a Csabai-kapui rendelőintézetben A Hlicrfüredi vízesés télen AZ UJ NYILVÁNTARTÁSI rendszer, amelyről itt szó esik, mindenkit érint, aki a miskolci Csabai-kapui rendelőintézethez tartozik. Sőt idővel az ország minden egyes biztosított dolgozóját érinti majd, mert az Egészségügyi Minisztérium most foglalkozik a rendszer pontos kidolgozásával és kikísérletezésével, hogy azt bizonyos idő után mindenütt kötelezővé tegye. Mi tehát ez az új nyilvántartási rendszer és miben áll a. jelentősége? A kérdéssel dr. Galambos Lászlóhoz, a Csabai-kapui rendelőintézet vezető-főorvosához fordultunk. — Az új kartönozási rendszer — válaszolta a főorvos — mind az orvosoknak, mind pedig a betegeknek hasznos, és rengeteg előny származik majd belőle. Az új rendszer lényege: minden betegről minden egyes betegségi adatot egyetlen, központilag nyilvántartott karton őriz... Eddig minden szakorvosnak megvolt a maga úgynevezett gyógykezelési naplója, amelybe, érkezési sorrendben bevezette a beteg adatait. Természetes, hogy ha később szükség volt ezekre az adatokra, rendkívül nehezen találták meg azokat. Ha például a beteg közölte, hogy ezen a szakrendelésen három vagy négy esztendeje már megjelent, a naplók egész tömegét kellett átnézni, különösen akkor, ha a beteg csak hozzávetőlegesen emlékezett az időpontra. De volt még sok hátránya a nyilvántartás ilyen módjának. Mivel a betegek sokszor nem őrizték meg az előző betegség adatait tartalmazó papírokat, az orvos csupán a betegek szóbeli közléseire volt utalva, amelyek természetesen nem lehetnek pontosak. Még táppénzzel kapcsolatos visszaélések is történhettek. Különösen olyan esetekben hiányoztak , nagyon a beteg egészségében bekövetkezett változásokat dokumentáló íratok, feljegyzések, amikor például munkahelyváltozás alkalmával orvosi véleményt kellett adni. Megtörténhetett, hogy csak később derült ki: az illető egészségileg nem alkalmas arra a munkára. Az is hátránya volt ennek a módszernek, hogy azok alapján megbízható megbetegedési statisztikákat úgyszólván nem lehetett készíteni. Pedig ezekre tudományos szempontból egyre inkább szükség van. Végül: az emberek egyre egészségesebbé válása, a betegségek leküzdése és a testi- leg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges nemzedék nevelése végett egyre inkább szükséges, hogy minden egyes embert, születésétől kezdve végigkísérjenek az orvosok, ismerjék mindazokat a betegségeket, amelyeken az illető keresztül- ; ment. hiszen ezek között szó- , ros a kapcsolat, ezekből az egész ember egészségi állapo- tára következtetni lehet. MINDEZEK megvalósítására, illetve az említett hátrányok megszüntetésére szolgál tehát az új nyilvántartási rendszer. ; Hogyan fest majd ez a gyakor- latban? — Minden itt megjelenő beteg részére kiállítunk egy kar- ' tont — magyarázta dr. Galambos László — ez lényegében egy tasak lesz, amelynek tetejére az egyes szakrendelése- ; ken feljegyzik a beteg megje- ! lenésének időpontját. A tasak- ban helyezzük el aztán a be- ' tegségek részletes leírását, ide- ■ jét, természetét feltüntető be- ' tétlapokat. A kartonokat a központi osztályozóban tartjuk nyilván, mégpedig elsősorban . nem a név, hanem a születési ; időpont alapján. Ezt azzal a meggondolással vezettük be, hogy vannak meglehetősen gyakori nevek, közülük egy- nek-egynek kikeresése nagyon hosszú munkát igényelne. Nekünk ugyanis arra kell törekednünk, hogy minél rövidebb- re csökkentsük a betegek várakozási idejét. Mit jelent az új nyilvántartási rendszer a betegek számára? Elsősorban azt, hogy személyi igazolványukat mindig magukkal kell vinniük, különösen eleinte, amíg a betegek .feltérképezése”, nyilvántartás- bavétele megtörténik. A betegek dolga csupán az lesz, hogy nevüket, és születési idejüket bemondják a kartonkezelőknek, a rendelőintézet földszintién. A karton — a lift és a külön erre a célra beállított munkaerő segítségével —- hamar az illetékes orvos elé kerül, hamarabb, mint maga a beteg. Később ez azt jelenti majd, hogy amikor a beteg belép a rendelő ajtaján, az orvos előtt már mint „régi ismerős" jelenik meg, hiszen a tasakban található lapok mindent elmondanak az orvosnak az illető betegrőL Olyan esetekben, amikor valamely beteget a rendelőintézetben már kivizsgálták, s utána kórházba kerül, ott nem kell megismételni ugyanazokat a vizsgálatokat, mert a rendelőintézet valamennyi leletet átküldi a kórháznak. — Az új nyilvántartási rendszer bevezetése — mondotta a főorvos — nem igényelt olyan nagy befektetést, mint amilyentől féltünk. A szükséges pénzösszeget a rendelőintézet évi költségvetése biztosította, a szükséges munkaerőt pedig az adminisztratív személyzet ésszerű átcsoportosításával oldottuk meg. Egyelőre csak a belgyógyászaton vezetjük be az új rendszert, tekintettel a kezdeti nehézségekre. De hetek, esetleg néhány hónap múlva az egész rendelőintézet e rendszer alapján dolgozik majd. AZ UJ NYILVÁNTARTÁSI módszer, amely a betegek és orvosok érdekét egyaránt szolgálja, január 15-től, hétfőtől lép érvénybe a Csabai-kapui rendelőintézetben. (Hallatna) Megszépül Tapolca sítanak. Ugyanis a csúcsforgalmi időszakokban odaérkező autóbuszok utasai, a kötött időbeosztás miatt rövid idő alatt szeretnének megfürödni, erre azonban eddig aligha volt lehetőség. Most szó van arról, hogy néhány kabint felállítanak, külön erre a célra a turisták, az autóbuszutasok számára. A denevérek haszna A barlangfürdőt is sok szempontból korszerűsítik. Átalakítják a világítást, amelyre részben műszáki okokból van szükség, részben azért, mert ha a reflektorokat másként helyezik el, az jelentősen javítja a barlang képért. Kijavítják a medencefenék egyenetlenségeit, érdességét. A fürdözök örömét sokszor megkeserítették az éles kövek, amelyekre a vízben óhatatlanul rálép az ember. Most a termálmedencékhez hasonlóan, járólapokat helyeznek el a barlangfürdő alján. S mi legyen a denevérekkel? Mint bizonyára tudják, Tapolca egyik nevezetessége a 8--10 ezerre becsült denevér, amely egyben Közép-Európa legnagyobb denevértelepülése. A denevéreknek köszönhető, hogy Tapolcán alig álcád szúnyog. Most olyan terv vetődött fel, hogy a denevéreket úgy kell kizárni a barlangfürdő területéről, hogy életmódjukat na zavarják meg. A Icözeljövöben hozzáfognak a barlang kürtőinek elzárásához olymódon, hogy a nedves, párás, meleg levegő azért felszállhasson, a denevérek járataiba. Ismét melegebb lesz a termálban Többeknek feltűnt, hogy a termálfürdőben az utóbbi időben csökkent a levegő hőfoka, így van-e, és mi az oka ennek a „lehűlésnek”? — A fürdő egyik kazánja tönkrement, s nem kaptunk időben új kazánt — válaszolt Piukovics József főmérnök — erről nem mi tehettünk, s megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy minél előbb megoldjuk a fűtést. Ha késve is, most már megvan a kazán, s hamarosan ismét melegebb lesz a termálban. Milyen „apróságokat” várhat még a miskolci közönség Tapolcán? Korszerűsítik a termál egész fűtőberendezését, néhány új csónakkal bővítik a csónakparkot, a kádfürdőt is felújítják és néhány kisebb javításra is sor kerül. Május elsején már egy megszépült, korszerűbb, kényelmesebb és hangulatosabb Tapolca várja a közönséget. che» Zippzár helyett bogáncs-zár Mint ahogy az árok szélén termő bogáncs bele szokott kapaszkodni a ruhába, ugyanúgy kapcsolódik össze az új szintetikus szálból szőtt szalag szabad szemmel alig észrevehető milliónyi kampócskája egy másik bolyhozott szalaggal. Ha ebből a textilből két csíkot vagy csak egy-egy gombnyi nagyságút is összenyomnak, hogy a ruhanemű különböző részét, derekát, kézelőjét, nyakát összezárják, tökéletesen helyettesíti a zippzárat. A gyakran oly sok vesződséget okozó fémfogas húzózár helyett az úgynevezett bogáncs-zár használatának kísérleteit most kezdték meg a Ruhaipari Tervező Vállalatnál. Először munkaruháknál, főleg olyan öltözékeknél próbálják ki, ahol a gomb könnyen balesetet is okozhat. Próbaként egy átmeneti kabát egyébként begombolható bélésének gombnélküli helyezésére is felhasználták a bogáncs-zárat. Ügy vélik azonban, hogy alkalmazásának területe sokrétű lehet, ezzel foghatják össze például az orvosi köpenyek nyakát, különböző mhaöve- ket és mindazokat a reharészeket, ahol a gombolás nem díszítésre szolgál. sebb-nagyobb injekciós-tűk, a sterilizátorok, a fotométer, a centrifuga, az EKG — amelyek valamikor bizony még ismeretlenek voltak az állatgyógyításnál. Helyettük a „ráolvasás”, a kenegetés, vagy az agyonütés volt a legnépszerűbb módja a betegség megszüntetésének. Igaz, ezek közül csak az utóbbi módszer vált be tökéletesen — legkevesebb hasznára a gazdának ... No, de azóta szerencsére sok újítást bevezettek már itt is az emberek. Mert nézzük például ezt a kvarc-lámpát. Gyenge az állat csontja? Néhány kezelés és tökéletesen megerősödik. Legutóbb pedig mintegy 100 ezer forint értékű röntgengépet kapott a rendelő. — Ennek a gépnek különösen örülünk, mert ezután a csonttöréseket, az elnyelt idegen tárgyakat könnyen kimutathatjuk az állat szervezetében — mondja dr. Ács Sándor, a városi állategészségügyi főorvos, aki a rendeléseket tartja most Rt, minden ’ délelőtt. Munkája bőven akad. Mint asszisztensnője, Karafía Éva állategészségügyi technikus meséli, leginkább lovakat és kutyákat hoznak kezelésre. — De volt itt már beteg páva, macska, papagáj, kanári. Nemrégiben császármetszéssel jött a világra egy kisborjű. Tegnap mókust operáltunk ... A MAI ELSŐ „páciens” gyanakodva nézi a fehérköpenyes embereket. Mintha megérezné, hogy hamarosan a kezük közé kerül. Maxinak ugyanis, hm, hát Igen, a gyomorműködésé- vel van egy kis „difi”. A műtét elkerülhetetlen. — Már 13 éves a kutya, de még nem szeretném, ha... — A sangtiáji fényképezőnépgyártás fejlődése Sanghajban, Kína effylk legnagyobb Ipari gócpontjában négy esztendeje működik egy fényképei«, gépgyár, amely ma már négyfajta fényképezőgépet állít elő tömegesen. Két típus készül hivatásos fényképészek részére, egy fajta amatőröknek, egy típus pedig aa orvosi fényképészet céljaira. A sanghájl fényképezőgépgyárai egy hattagú csoport helyezte üzembe 1958. elején. Akkoriban jóformán minden modern berendezés nélkül kezdték meg a „Sanghaj" típusú fényképezőgép prototípusának gyártását. Ez a gép ma rendkívül népszerű a kínai fényképészek között. Az üzem ma 41 épületekkel és modern berendezéssel van ellátva és 100-náI több lét- számú, szakképzett műszaki személyzettel rendelkezik. i Egy különös ambulancián a gazdája, fürgén topogó néniké, talán még Maxinál íb iz- gatottabb. — Az ünnep óta beteg szegény... És részvéttel nézi, amint az ápoló — Fekete Józsi bácsi — beszíjazza a kutya száját és a műtőasztalra helyezi az állatot. Az orvos gumikesztyűt ház, az asszisztensnő fényes műszereket csörget egy nikkelezett sterilizáló tálban. Csipeszek, jódszagú fiolák, vattadarafook váltakoznak az orvos kezében. A nénike csak Maxi égnek meredő lábaira mer pislogni, amelyek mint jókora pamacsok remegnek a levegőben. Maxi szűköl, nyüszít és morog. De negyedóra — és vidáman szaladhat gazdája mellett hazafelé. R. A. A TEREMBEN a nagy levelű zöld növények barátságosan bólogatnak ugyan, de a nagy tisztaság, a csillogó furcsa tárgyak és a szokatlan, idegen szagok olyan ijesztőek, hogy Maxinak remegni kezdenek a lábai, amikor belép. Mind a négy; merthogy Maxinak négy is van, lévén ő egy közönséges kutya. Mégpedig egy fehér-fekete, bozontos pulikeverék. S most, mintha hosszú bozontjá- nak minden száia külön reszketne, apró .szemeivel ijedten pislog és védelmet keresve simul gazdája lábához. — Éppen úgy fél, mint egy kisgyerek az orvosi rendelőben. — Mind így viselkednek a kutyák is, a macskák is, de még a lovakon, a teheneken, sőt a kecskéken is észrevehető valamiféle zavar, amikor behozzák őket a rendelőbe ... A rendelőbe, az Állategészségügyi Intézet ambulanciájára, ahol pedig minden az állatok meggyógyítását szolgálja. A csillogó műszerek, a kiAz emberek még pirosra csípett orral tapossák a havat, éppen ezért tálán furcsa dolog ilyenkor — strandról, parkról, forró nyárról beszélni. De éppen azért kerestük fel a Miskolci Vízművek és Fürdők főmérnökét, Piukovics Józsefet, hogy most, amikor még senki- sem gondol a strandra, tájékozódjunk: dolgoznak-e már a tapolcai fürdő és strand korszerűsítésén. Miért vágták ki a jegenyéket? —'Mivel az-idén nagyobb tehetőségek nyíltak bizonyos panaszok orvoslására — mondotta a főmérnök, — igyekszünk Tapolcát úgy korszerűsítem, hogy kényelmesebbé, hangulatosabbá tegyük, a fürdőzö közönség eddigi észrevételeit figyelembe véve. Félmillió forintot fordítunk a strand és a fürdő néhány fejlesztési munka- iára. Már ősszel megkezdték a strand korszerűsítését. Sokaknak feltűnt, hogy kivágták a hatalmas, szép jegenyefákat. Miért került erre sor? Egyrészt azért, mert azok öregek és sok esetben már kor- hadóak voltak. Másrészt — és ez tette sürgőssé a dolgot — a strand területének keleti részéi a jegenyék teljesen beárnyékolták. Ez a rész — a patak mögött — valamikor nem tartozott a strandhoz, s azzal, hogy a kerítést lebontották, még nem vált annak szerves részévé. A strandolók közül kevesen is jártak a jegenyék mögé, ezért a terület többi része még zsúfoltabb’lett. A jegenyéket kivágták, s helyette alacsony, lombos fákkal, cserjékkel ültették be ezt a részt. Így olyan levegős, hangulatos ligetet hoznak létre, amelyben a fürdözök éppúgy találhatnak napot, mint ámyé- . kot. Az egész strand képe megváltozik ezzel — előnyére. A medencék és a liget közti salakos, rossz utakat cementlapokkal burkolják be, ugyanígy javítják ki a büfé előtti tartózkodó tereket. A mezítlábas strandolók bizonyára -nagyon örülnek majd ennek a kellemes változásnak... Melegvizes zuhanyozók Sokan panaszkodtak, hogy a tapolcai strandon nincs lehetőség a mosakodásra. Az eddigi zuhanyozók nem voltak alkalmasak arra, hogy alattuk szappannal lemosakodhassék az ember. A kérdést úgy oldják meg, hogy az eddigi lábmosó végében ’ melegvizes zuhanyozó részt alakítanak ki. A zuhanyokat alacsony betonfallal és korláttal választják el a medencétől. A szappanos vizel külön csatornán vezetik el. FoglálkOTmak a Vízműveknél mzzal a gondolattal is, hogy az átutazó turistacsoportok számára fürdési tehetőséget bizto-