Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
Szerda, 1982. január 31, ESZAKMAGYARORSZÄG s Korszerű nagyüzemi konyhát kaptak az ózdi ipari tanulók 500 személyre főzhet’ egyszerre a most elkészült az ózdi ipari tanuló intézetben. modern konyha A tanulók önkiszolgáló rendszerben étkeznek. Hóakadályok a borsodi utakon Keddre virradóra hóesés és meg-megélénkülő szél váltogatta egymást megyénkben, s ennek következtében az utakon több hótorlasz keletkezett. Kács községnél mintegy kilométernyi hosszúságban 80 cm magas hótorlasz zárja el az utakat, míg Kéked és Pá- nyok községek közötti útszakaszom 70 centiméternyire torlódott fel a hó. Ezen az útszakaszon a MÁVAUT autóbusz elakadt Kedden délelőtt egy hómarógép indult az út megtisztítására. A Harsány, Kisgyőr környékéről bányászokat szállító gépkocsik ma reggel kisebb-na- gyoibb késéssel érkeztek meg. A bányászjáratofc késése azonban nem zavarta meg a folyamatos munkákat, mert a földalatti ' munkahelyeken dolgozóik addig helyükön maradtak, míg a gépkocsival bejáró társaik megérkeztek, s felváltották őket A Borsodi és az Özdvidéki Szénibányászati Tröszt egyes üzemeinél — ahová nagyobb számban járnak be vidékről bányászok — készenlétbe helyezték az ideiglenes szállásokat Itt azokat a bányászokat helyezik el, akik a hófúvás miatt esetleg nem tudnak otthonukba visszatérni, illetve munkahelyükre bejárni. flz idén 24 nemzetközi vásáron mutatják be a magyar ipar gyártmányait Ebben az évben a magyar ipar termékeit 24 nemzetközi vásáron, illetve kiállításon mutatják be. A Magyar Kereskedelmi Kamara a tavalyi 22 helyett az idén 24 külföldi kiállítás hivatalos résztvevője lesz, ezenkívül a vállalatok önállóan még mintegy kétszáz szakmai kiállításon mutatják be exportcikkeiket. Iparunk külföldi „kirakatainak” előkészületei már megkezdődtek, javában folynak a tavaszi kiállítások szervező és építő munkái. A legnagyobb kiállítását Lipcsében rendezi meg a Magyar Kereskedelmi Kamara. Kiállításaink összesen 3800 négyzetméternyi területet foglalnak majd el. Márciusban nyílik az utrech- ti vásár is, ahol a látogatók a magyar könnyűipar termékeivel találkozhatnak. Áprilisban Milano, Gráz, Casablanca a magyar kollektív kiállítások egy-egy állomása. Már megkezdődött az árule kiválasztása a májusban sorrakerülö göte- borgi, párizsi, páduai és az osakai kiállításra is. Az év második felében az őszi lipcsei vásáron, ezenkívül Zágrábban, Bécsben, Brnoban, Flovdivban képviseli hazánkat a Magyar Kereskedelmi Kamara kiállítása. Hivatalos résztvevője lesz Magyarország a Ion doni és müncheni élelmiszer- kiállításoknak is. ^Kiállták a tűzpróbát Tiszacsermelyen Napokon keresztül hasas táskával nyitott be a postás a tiszacsermelyi Uj Erő Tsz irodájába. Jöttek, egyre jöttek a levelek, mindegyiken kétforintos bélyeg — ajánlottan adták fel, nehogy elkallódjon egy is. A levélírók mintha összebeszéltek volna (volt is benne valami), ugyanaz a szöveg minden kopertában: „nem tudok megélni... kevés a jövedelem ... felmondok”. Az elnök, Juhász Sándor gondterhelten nézte a levélcsomót, tehetetlenül, dühösen morogta: — A víz, az átkozott víz! — Megjöttünk volna, elnök elvtárs! — nyitotta rá az ajtót egv vattaruhás férfi. — Hol az a traktor? Juhász elvtárs magára kapta kabátját: — Gyerünk. A hatalmas, százlóerős, lánctalpas traktor hasig sárban állt a tengerié dagadt vízben. Megfeneklett a latyakban. Vagy két hónapja vesztegelt már. Mi után akaszthatták volna azt az iromba vaskolosz- szust? Másik traktor azon nem segíthetett, lovakat se foghattak eléje. A Lenin Kohászat embere; álltak neki hévérrel, miegymással, utat építettek hozzá, hogy a széles vastalpak megkapaszkodhassanak. Végre sikerült, kint volt a traktor a köves úton ..: Ám nemcsak a gép. — az emberek hite, bizodalma is megfeneklett, belefult a sárba. Még ilyen időt! Esik és esik. Ha eláll egy-két órára, azt csak azért teszi, hogy erőt gyűjtsön az újabb támadáshoz. A házból is alig lehet már kimozdulni. Se kukorica, se krumpli, semmi az égvilágon, csak víz. A tsz-iroda magasáról odalátszik az asztallapos határ. Ahová leesik az esővíz, ott is marad, a Tisza szintje magasabban van a haIDÖJARAS Várható időjárás ma estig: élénk északi, északkeleti szél. Felhős idő, az ország nagy részén, elsősorban az ország déli leiében újabb havazások, hófúvások. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten minusz 1—6, nyugaton mínusz 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet keleten minusz 2— plusz 1, nyugaton minusz 3—6 fok között. Dissons-gáz helyett földgáz: több mint hatszázezer forint megtakarítás A Lenin Kohászati Művek csaknem minden üzemében használják már az ipari kemencék, berendezések fűtésére a magas kalóriájú román földgázt. Szovjet szakirodalom alapján tavaly új területeken Nagysikerű bemutató hangverseny A hazánkba érkezett Leningrad] Állami Filharmónia szimfonikus zenekara J. Mra- vinszkijjal, a világhírű Lenin- díjas karnaggyal az élen, hétfőn este az Erkel Színházban megtartott hangversenyen mutatkozott be a budapesti közönségnek. A forró hangulatú koncert hallgatóságának soraiban megjelent Biszku Béla, Kállai Gyula, és dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint politikai és kulturális életünk számos képviselője. Jelen volt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió bndapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja, valamint a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. kezdték meg kísérleti alkalmazását. A továbbj hengerlésre váró bugák felületi hibáit ugyanis — a hagyományos módszer szerint — a drága acetilén, vagy más néven dis sousgázzal tisztítják. E helyett a földgáz használatára tértek rá, s az igen jól bevált itt is. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy alkalmazása nemcsak azért előnyös, mert olcsóbb, hanem azért is, mert a bugák felülete is tisztább lett. így egy évben, csupán a durvahengerműben több mint hatszázezer forintot takaríthatnak meg — a kétféle gáz kö zötti árkülönbözet révén. A megtakarítás mértéke tovább növelhető, mert az új módszert bevezetik a finomhengerműben és a kovácsolóüzemben i& tár szintjénél, nincs lefolyá- : sa a víznek. Az idősebbek belelapoznak emlékeikbe. Igen, tizenháromban, az első világháború előtt egy esztendővel, akkor volt ilyen ítéletidő. De még az sem volt ilyen. Nyár derekán jött a víz, meghagyta legalább a kenyérnekvalót, krumpli, kukorica is volt egy kevés — most meg semmi. A vezetőség nem kertel: több mint egymillió már a vízkár... „Mikorra heverjük- ki ezt a csapást?” És h tven felmondó levél az elnök asztalán. Juhász Sándor érzi, egyedül nem bír meg az elkeseredett, hitevesz- tett emberek bánatával. A járáshoz fordul segítségért, Szűcs elvtárshoz, a járási titkárhoz. Jöjjön, beszéljen az emberek lelkére. Parázs hangulatú közgyűlés. Szűcs elvtárs nem sajnálja a szót, az érvek meggyőző erejével hadakozik a csüggeteg, szomorú emberekkel. A szövetkezet nem mehet szét. Majd elmegy a víz, felszikkadnak a földek, a szívós emberi küzdelem legyőzi az elemek pusztításait. Jövőre csak jobb lehet... És jövőre, 1961-re újabb megpróbáltatások! Nincs egy talpalatnyi őszi mélyszántásuk, tavasziba kerül minden. De sok volt tavaly az eső, nedves a föld. Erőre kap benne a kalászos, a kukorica, a krumpli — no, meg a gyom is. „Ne hagyjuk el magunkat!” biztatják egymást az emberek és nekiáll- nak. Eiben Endre bácsi, a fő- agronómus okosan, magabiztosan tervez, és folyton magyarázza: — Ha dolgoztok, nem lehet hiba! Nyomjátok a gombot, meglássátok, az eredmény sem marad el. Csak rajta, dolgozzatok, magatoknak csináljátok ... magunknak.:. Csomós János mezőgazdasági mérnök fiatalember, bírja a . strapát. Mindig kint van a határban. A falu szülötte, hallgatnak rá. Ha figyelmeztet valakit, hogy merítse meg jobban a kapát a földben, vágja ki azt a gyomot, senk; sem szól vissza: „csináld te, ha jobban tudod . .Érzik, igaza van. A földek kiszáradtak, repedések pókhálózzák be a kukoricaföldet, a cukorrépa fony- nyadtan ejti le leveleit. Eső kellene, egy jó, kiadós eső. De sehol egy felhő, a Nap meg mintha hatodmagával sütne. „Mi lesz ebből? Tavaly vízkár, most meg aszálykár!?” De már megerősödtek hitükben az emberek, a szorgalom nem hagy alább. Pedig micsoda hangulati mélypontról, a csüggedés micsoda mélységeiből emelkedtek fel a tiszacsermelyielc! Kertner József főkönyvelő kimutatásokat tesz elém — egy esztendő számokba öltöztetett eredményeit. — Egy-egy tagunk munkaegységátlaga 311. Burgonyából holdanként 70, cukorrépából 142 mázsás átlagtermést értünk el. Kigazdálkodtuk első kÖ7.ös esztendőnk, 1960 mérleghiányát, ami 221 ezer forintra rúgott. 1960-ban nem tudtunk földjáradékot fizetni, a mostani zárszámadáson tehát két esztendő föld járadékát kapják meg a tagok. Talán az áruértékesítési tervünk is valami — mondja mosolyogva — nos, 107 százalékra teljesítettük. ami után 46 ezer forintot kaptunk — ez olyan jutalomféle. A tejtermeléssel sem állunk rosszul, hízott sertés mintegy 400 darab ment ki Csermelyből. Az egy munkaegység értéke — sajnos — nem sok. hiszen annyi mindenre kellett a pénz, de 11 forinttal így is több, mint 1960-ban: 26 forint 80 fillér. A főkönyvelő hóna alá csapja a zizzenő papírokat — siet, február első napjaiban tartják a zárszámadást, akad még tennivaló. Amikor becsukódik az ajtó, Eiben Endre csendesen megjegyzi. — Nagy eredmény ez is, igen nagy eredmény, de ha olyan feltételekkel kezdhettük volna 61-ben a gazdálkodást, mint az idén, a 40 forintot is játszva kifizethettük volna. Mert van őszi mélyszántásunk bőven, vetéseink szépek, 370 holdon már kiszórtuk a fejtrágyát is: — Ék milyen a hangulat? — vetem közbe. Az elnök elmosolyodik: — Az emberek követelik a munkát. Aki ma dolgozott, holnap már ülhet odahaza — „Énnekem is kell a pont, nekem is van családom!” — mondják. Tél van. nem jut mindenkinek 1 elfoglaltság a szövetkezetben, így hót felváltva dolgozgatnak.- Ez évre 38 forintot'tervezünk- — kevesebb nem lehet, csak- több. Itt nem lesz baj a mun> kával, mi kiálltuk a tűzpróbát > az elmúlt két esztendő alatt. ; Bizonv kiál,ták! Megvivaizony, ták harcukat az , időjárással, önmagukkal — s r győztek. Gulyás Mihály ÉPÜL AZ VJ MŰ zolt a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja. A megjelenteket Nguyen Viet, a Vietnam; Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője üdvözölte, majd szemelvények hangzottak el Vietnam költészetéből. Balóssy László fordításában. Az est második részében bemutatták Németh Amadé zeneszerző tavaszi kantátáját, amelynek szövegét Ho Si Minh „börtönnaplójának”, valamint vietnami versek népi szövegek felhasználásáv»' Balássy László írta. Magyar művészek egy francia gépgyár 1 munkásai között A Francia—Magyar Baráti Társaság, valamint a Munka ,és Kultúra nevű francia mű- i velődési egyesület rendezésében hétfőn délután magyar i hangverseny volt a párizsi JHispano Suiza Művek motorgyárában. Orosz Júlia Kossuth- ’díjas, Reményi Sándor, Király (Sándor, az Állami Operaház ! szólistái, valamint Boros Jolán ; énekművésznő és Arató Pál * zongoraművész a gyár művelődési termében operaáriákat, l magyar operett- és népdalokat £ énekeltek a gyár munkásai : előtt. J A nagysikerű hangverseny Sután a francia dolgozók ven- ?dégül látták a magyar művé- s székét és hosszasan elbeszélgettek vendégeikkel. S Hétfőn este a párizsi Magyar ? Intézetben lépett fel Orosz 5 Júlia, Reményi Sándor és í Arató Pál. A hangversenyt; ^amelyen Vincze József, a Ma- ?gyar Népköztársaság párizsi i követe is megjelent, fogadás rkövette, Művészest a vietnami nagykövetségen Hétfőn a Vietnami Demokra- ’ tikus Köztársaság nagykövetségén műveszestet rendeztek, amelyen résztvett. a Külügyminisztériumnak és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa, a kulturális élet sok képviselője. Ott dezést. Ha valahol igen, akkor? itt szükséges a KISZ segítsége, s Hiszen, ha egyetlen gép, egyet- 5 len szerkezet nem készül el í időre, akkor nem indulhat 5 meg a gyár egész mechaniz-< musa. 5 A gyárvezetés — noha a ter-c melés kezdete még messze van« — máris igyekszik megterem- J teni, messz.ervez.ni a leendő ( törzsgárdát. Még 9 múlt év 5 végefelé a megyei pártbizott- c ságon összeültek a megye J nagyipari üzemeinek vezetői ^ és elhatározták, kiváló szak- ‘ emberekkel segítik az új gyá-, rat. Többen már az építkezés 1 alatt is ott vannak. így köze- J lebbről megismerik a gyárat, < az üzemrészeket. Vannak, akik ] szakmájukban igyekszenek < még több tudást szerezni, akik] más vegyiüzemben tanulják az' új szakmát, s mások, akik kül-, földi tapasztalatcserén vesznek’ részt. És hogy elegendő embert választottak-e ki, megfelelően foglalkoznak-e előkészítésükkel, ez a gyár működése során derül majd ki. A GYÁRÉPÍTÉS aránylag jó üteme, az új gyár dolgozóinak kiválasztása, előkészitése nagyfokú céltudatosságra, tervszerűségre, jó szervezésre és nagy társadalmi összefogásra vall. Jó lenne más építkezéseken is alkalmazni ezeket a módszereket. Cs. B. mielőbb adják át szerelésre. S amíg nincs kész a fogadó- állomás; addig aligha lehet kipróbálni a gépeket. A GYÁRÉPÍTÉS meglepően nagyütemű. Tavaly januárban kezdték meg a gyárépületek készítését s egy év alatt meglepően sokat haladtak előre. Ma már kibontakozott a leendő új gyár képe. Igen sokat jelent a párt és állami szervektől kapott segítség, sokat ad a KISZ-védnökség, a különféle társadalmi munkát, dehát valójában az építés minden gondja a mintegy 700 építő vállán nyugszik. A Tóth ácsbrigád tagjainak munkája ép- penúgy benne van a készülő gyárban, mint Nagy Gyula művezetőé, s a többi dolgozóé. Nemrégiben három műszaki ember: Ihász Kálmán, Teleki Elemér és Nagy Tibor — újítási brigádot alakítottak. Olyasmin töprengnek, hogy közel 1 millió forinttal olcsóbban megépítik a gyár útjait. Lehet az újítás kiváló, sokat segít. Lehet, nem valósítható meg. A nagy tervek, nagy építmények, sikerek mellett mégis jelentős, mert mutatja, hogy az emberek szabadidejüket is felhasználják, hogy a gyár szebb, jobb, modernebb legyen. Az új gyár építésének gyors ütemével egyik-másik gyárunk nem számolt. Akad üzem, ahol kijelentik, hogy a kért határidőre nem tudják elkészíteni az óhajtott gépet, vagy berennak az építők. A mélyépítők a gyárban a munkának mintegy 50 százalékát elvégezték s a Dömyei, a Kőris, a Cziczer, a Csatlós és a többi brigád tagjai azon dolgoznak, hogy az év végére minden munkát befejezhessenek. A magasépítők falaznak, üvegeznek, burkolnak. Mint mondják, a burkolással olyan széppé teszik az üzemet, hogy külföldről is eljöhetnek megnézni, mit tud a magyar építőipar. Voltaképpen építenek és szerelnek egyszerre. Még a múlt év végefelé megkezdték a gépek szerelését, és ez hosszú, hosszú hónapokig, a gyár megindulásáig ad munkát. No, persze, ha azt mondanánk, itt minden kiváló; nagyszerű, az túlzás lenine. Ó, akad itt is baj elég. Csikós János elvtárs, a beruházó vállalat építési osztályának vezetője beszélgetés közben többször is megjegyezte: — Nagyon nehéz év lesz ez nekünk... De vajon miért? Ha gondjait ■ magába is zárta, de megsejtettük, aggasztja őt és mást is, 1 hogy a villamosfogadó állomás építése lassabban halad a várt■ nál. Ügy számították, hogy ■ december 31-re elkészül. Igen • bonyolult, nehéz munka, úgy, ■ hogy az építők február köze- t perc ígérik. A fogadóállomás építésének meggyorsításán > sokan töprengnek, hiszen a - gyárépítés úgy kívánja, hogy vagy lázas sietségében, ami elüt a szokásos építkezésekétől. Vannak építkezések, ahol a beruházó, tervező, kivitelező kutya-macska barátságban él. Ott merész dolog leírni egy pontos dátumot, mert a határidők száz és ezer ok miatt örökké elcsúsznak. Itt, az épülő Berentei Vegyiműben a tervező, a beruházó, a kivitelező munkája — legalábbis általánosságban — összhangban van. Hogy határidőkre készülnek-e el a munkákkal? Erre — egykét kivétellel — határozott igen a válasz. Igen jellemző, hogy a Beruházási Bank (elfogultsággal még csak nem is gyanúsítható) szakemberei tüzetes vizsgálat után kijelentik: — A mély és magasépítési munkákat általában időre elvégzik, minőségileg jól és kivi- 1 telben nagyon szépen. Többek között igen jó munkát végeztek a sótároló és a marónátronüzem cellatermének építésénél. Jó munkát végez a mélyépítés a vízlágyító telep elkészítésénél. ] Felhívták a figyelmet egy műszaki ellenőrre: Pfersi Józsefnek hívják. Nagyon pé- i dáns ember, kizárólag minő- - ségileg jó és hibátlan munkát 1 hajlandó átvenni. A ködös, borongós, sáros , időben is jó ütemben dolgozHATALMAS, többtonnás tehergépkocsi nagy szisszenge- téssel, széles ívben fordul be az örökké füstölgő Borsodi Hőerőművel szemben épülő gyár udvarára. Anyagot hoz az építkezéshez. Szemben — fürge cserebogárként — kicsiny, piros, lánctalpas vontató halad a kapu felé, acéltalpai alatt élesen sikong, csikorog a kő. Amodébb hatalmas, lánctalpas földgyalu fordul méltóságteljesen egy kisebbfajta homokhegynek és széles lapátjával meg-megbakkantva tolja, rendezi az anyagot. Néha gyors, tompa koppanások hangzanak. A mélyépítők zsaluzzák a vízlágyító és a szivattyúház medencéjét. Magas, karcsú vasszerkezetű épületben gépek körvonalai sötétlenek. Körülte emberek mozognak. Szerelik a gépeket. Az udvaron egy csapat munkás baktat, hosszú léptekkel vágják a sarat. Vékony arcú, élénkmozgású fiatalember tűnik fel. Kalapját fejebúbjára csapva, nagy gondban álldogál a zúzottkővel borított út mellett, aztán, mint akinek sürgős dolga akadt, elrohan valamerre Az épülő gyár éli a mags szürke, hétköznapi életét. Minden mozzanat beszédes. Var Itt valami a levegőben, az emberek higgadt nyugalmában.