Észak-Magyarország, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

Szerda, 1982. január 31, ESZAKMAGYARORSZÄG s Korszerű nagyüzemi konyhát kaptak az ózdi ipari tanulók 500 személyre főzhet’ egyszerre a most elkészült az ózdi ipari tanuló intézetben. modern konyha A tanulók önkiszolgáló rendszerben étkeznek. Hóakadályok a borsodi utakon Keddre virradóra hóesés és meg-megélénkülő szél válto­gatta egymást megyénkben, s ennek következtében az uta­kon több hótorlasz keletkezett. Kács községnél mintegy kilo­méternyi hosszúságban 80 cm magas hótorlasz zárja el az utakat, míg Kéked és Pá- nyok községek közötti útszaka­szom 70 centiméternyire torló­dott fel a hó. Ezen az útszaka­szon a MÁVAUT autóbusz el­akadt Kedden délelőtt egy hó­marógép indult az út megtisz­títására. A Harsány, Kisgyőr környé­kéről bányászokat szállító gép­kocsik ma reggel kisebb-na- gyoibb késéssel érkeztek meg. A bányászjáratofc késése azon­ban nem zavarta meg a folya­matos munkákat, mert a föld­alatti ' munkahelyeken dolgo­zóik addig helyükön maradtak, míg a gépkocsival bejáró tár­saik megérkeztek, s felváltották őket A Borsodi és az Özdvidéki Szénibányászati Tröszt egyes üzemeinél — ahová nagyobb számban járnak be vidékről bá­nyászok — készenlétbe helyez­ték az ideiglenes szállásokat Itt azokat a bányászokat he­lyezik el, akik a hófúvás miatt esetleg nem tudnak otthonuk­ba visszatérni, illetve munka­helyükre bejárni. flz idén 24 nemzetközi vásáron mutatják be a magyar ipar gyártmányait Ebben az évben a magyar ipar termékeit 24 nemzetközi vásáron, illetve kiállításon mutatják be. A Magyar Keres­kedelmi Kamara a tavalyi 22 helyett az idén 24 külföldi ki­állítás hivatalos résztvevője lesz, ezenkívül a vállalatok ön­állóan még mintegy kétszáz szakmai kiállításon mutatják be exportcikkeiket. Iparunk külföldi „kirakatai­nak” előkészületei már meg­kezdődtek, javában folynak a tavaszi kiállítások szervező és építő munkái. A legnagyobb kiállítását Lipcsében rendezi meg a Magyar Kereskedelmi Kamara. Kiállításaink össze­sen 3800 négyzetméternyi terü­letet foglalnak majd el. Márciusban nyílik az utrech- ti vásár is, ahol a látogatók a magyar könnyűipar termékei­vel találkozhatnak. Áprilisban Milano, Gráz, Casablanca a magyar kollektív kiállítások egy-egy állomása. Már meg­kezdődött az árule kiválasztása a májusban sorrakerülö göte- borgi, párizsi, páduai és az osakai kiállításra is. Az év második felében az őszi lipcsei vásáron, ezenkívül Zágrábban, Bécsben, Brnoban, Flovdivban képviseli hazánkat a Magyar Kereskedelmi Kama­ra kiállítása. Hivatalos résztve­vője lesz Magyarország a Ion doni és müncheni élelmiszer- kiállításoknak is. ^Kiállták a tűzpróbát Tiszacsermelyen Napokon keresztül hasas táskával nyitott be a postás a tiszacsermelyi Uj Erő Tsz irodájába. Jöttek, egyre jöttek a levelek, mindegyiken kétforintos bélyeg — ajánlot­tan adták fel, nehogy elkallód­jon egy is. A levélírók mintha összebeszéltek volna (volt is benne valami), ugyanaz a szö­veg minden kopertában: „nem tudok megélni... kevés a jö­vedelem ... felmondok”. Az elnök, Juhász Sándor gondterhelten nézte a levél­csomót, tehetetlenül, dühösen morogta: — A víz, az átkozott víz! — Megjöttünk volna, elnök elvtárs! — nyitotta rá az ajtót egv vattaruhás férfi. — Hol az a traktor? Juhász elvtárs magára kap­ta kabátját: — Gyerünk. A hatalmas, százlóerős, lánc­talpas traktor hasig sárban állt a tengerié dagadt vízben. Megfeneklett a latyakban. Vagy két hónapja vesztegelt már. Mi után akaszthatták volna azt az iromba vaskolosz- szust? Másik traktor azon nem segíthetett, lovakat se foghat­tak eléje. A Lenin Kohászat embere; álltak neki hévérrel, miegymással, utat építettek hozzá, hogy a széles vastalpak megkapaszkodhassanak. Végre sikerült, kint volt a traktor a köves úton ..: Ám nemcsak a gép. — az em­berek hite, bizodalma is megfeneklett, belefult a sárba. Még ilyen időt! Esik és esik. Ha eláll egy-két órára, azt csak azért teszi, hogy erőt gyűjtsön az újabb támadáshoz. A házból is alig lehet már kimozdulni. Se ku­korica, se krumpli, semmi az égvilágon, csak víz. A tsz-iroda magasáról odalátszik az asztal­lapos határ. Ahová leesik az esővíz, ott is marad, a Tisza szintje magasabban van a ha­IDÖJARAS Várható időjárás ma estig: élénk északi, északkeleti szél. Felhős idő, az ország nagy részén, elsősorban az ország déli leiében újabb ha­vazások, hófúvások. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten minusz 1—6, nyugaton mí­nusz 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet keleten minusz 2— plusz 1, nyugaton minusz 3—6 fok között. Dissons-gáz helyett földgáz: több mint hatszázezer forint megtakarítás A Lenin Kohászati Művek csaknem minden üzemében használják már az ipari ke­mencék, berendezések fűtésére a magas kalóriájú román föld­gázt. Szovjet szakirodalom alapján tavaly új területeken Nagysikerű bemutató hangverseny A hazánkba érkezett Lenin­grad] Állami Filharmónia szimfonikus zenekara J. Mra- vinszkijjal, a világhírű Lenin- díjas karnaggyal az élen, hét­főn este az Erkel Színházban megtartott hangversenyen mu­tatkozott be a budapesti kö­zönségnek. A forró hangulatú koncert hallgatóságának sorai­ban megjelent Biszku Béla, Kállai Gyula, és dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint politikai és kulturális életünk számos képviselője. Jelen volt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió bndapesti nagykö­vete és a nagykövetség több tagja, valamint a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. kezdték meg kísérleti alkal­mazását. A továbbj hengerlés­re váró bugák felületi hibáit ugyanis — a hagyományos módszer szerint — a drága acetilén, vagy más néven dis sousgázzal tisztítják. E helyett a földgáz használatára tértek rá, s az igen jól bevált itt is. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy alkalmazása nemcsak azért előnyös, mert olcsóbb, hanem azért is, mert a bugák felülete is tisztább lett. így egy évben, csupán a dur­vahengerműben több mint hat­százezer forintot takaríthat­nak meg — a kétféle gáz kö zötti árkülönbözet révén. A megtakarítás mértéke tovább növelhető, mert az új módszert bevezetik a finomhengerműben és a kovácsolóüzemben i& tár szintjénél, nincs lefolyá- : sa a víznek. Az idősebbek be­lelapoznak emlékeikbe. Igen, ti­zenháromban, az első világhá­ború előtt egy esztendővel, ak­kor volt ilyen ítéletidő. De még az sem volt ilyen. Nyár dere­kán jött a víz, meghagyta legalább a kenyérnekvalót, krumpli, kukorica is volt egy kevés — most meg semmi. A vezetőség nem kertel: több mint egymillió már a vízkár... „Mikorra heverjük- ki ezt a csapást?” És h tven felmondó levél az elnök asztalán. Juhász Sándor érzi, egyedül nem bír meg az elkeseredett, hitevesz- tett emberek bánatával. A já­ráshoz fordul segítségért, Szűcs elvtárshoz, a járási tit­kárhoz. Jöjjön, beszéljen az emberek lelkére. Parázs hangulatú közgyűlés. Szűcs elvtárs nem sajnálja a szót, az érvek meggyőző erejé­vel hadakozik a csüggeteg, szo­morú emberekkel. A szövetke­zet nem mehet szét. Majd el­megy a víz, felszikkadnak a földek, a szívós emberi küzde­lem legyőzi az elemek pusztí­tásait. Jövőre csak jobb lehet... És jövőre, 1961-re újabb megpróbáltatások! Nincs egy talpalatnyi őszi mélyszántásuk, tavasziba kerül minden. De sok volt tavaly az eső, nedves a föld. Erőre kap benne a kalá­szos, a kukorica, a krumpli — no, meg a gyom is. „Ne hagy­juk el magunkat!” biztatják egymást az emberek és nekiáll- nak. Eiben Endre bácsi, a fő- agronómus okosan, magabizto­san tervez, és folyton magya­rázza: — Ha dolgoztok, nem lehet hiba! Nyomjátok a gombot, meglássátok, az eredmény sem marad el. Csak rajta, dolgoz­zatok, magatoknak csináljá­tok ... magunknak.:. Csomós János mezőgazdasági mérnök fiatalember, bírja a . strapát. Mindig kint van a ha­tárban. A falu szülötte, hall­gatnak rá. Ha figyelmeztet va­lakit, hogy merítse meg job­ban a kapát a földben, vágja ki azt a gyomot, senk; sem szól vissza: „csináld te, ha jobban tudod . .Érzik, igaza van. A földek kiszáradtak, repe­dések pókhálózzák be a kuko­ricaföldet, a cukorrépa fony- nyadtan ejti le leveleit. Eső kellene, egy jó, kiadós eső. De sehol egy felhő, a Nap meg mintha hatodmagával sütne. „Mi lesz ebből? Tavaly vízkár, most meg aszálykár!?” De már megerősödtek hitükben az em­berek, a szorgalom nem hagy alább. Pedig micsoda hangula­ti mélypontról, a csüggedés micsoda mélységeiből emelked­tek fel a tiszacsermelyielc! Kertner József főkönyvelő kimutatásokat tesz elém — egy esztendő számokba öltöztetett eredményeit. — Egy-egy tagunk munka­egységátlaga 311. Burgonyából holdanként 70, cukorrépából 142 mázsás átlagtermést ér­tünk el. Kigazdálkodtuk első kÖ7.ös esztendőnk, 1960 mér­leghiányát, ami 221 ezer forint­ra rúgott. 1960-ban nem tud­tunk földjáradékot fizetni, a mostani zárszámadáson tehát két esztendő föld járadékát kapják meg a tagok. Talán az áruértékesítési tervünk is va­lami — mondja mosolyogva — nos, 107 százalékra teljesítet­tük. ami után 46 ezer forintot kaptunk — ez olyan jutalom­féle. A tejtermeléssel sem ál­lunk rosszul, hízott sertés mintegy 400 darab ment ki Csermelyből. Az egy munka­egység értéke — sajnos — nem sok. hiszen annyi mindenre kellett a pénz, de 11 forinttal így is több, mint 1960-ban: 26 forint 80 fillér. A főkönyvelő hóna alá csap­ja a zizzenő papírokat — siet, február első napjaiban tartják a zárszámadást, akad még ten­nivaló. Amikor becsukódik az ajtó, Eiben Endre csendesen meg­jegyzi. — Nagy eredmény ez is, igen nagy eredmény, de ha olyan feltételekkel kezdhettük volna 61-ben a gazdálkodást, mint az idén, a 40 forintot is játszva kifizethettük volna. Mert van őszi mélyszántásunk bőven, vetéseink szépek, 370 holdon már kiszórtuk a fejtrá­gyát is: — Ék milyen a hangulat? — vetem közbe. Az elnök elmosolyodik: — Az emberek követelik a munkát. Aki ma dolgozott, hol­nap már ülhet odahaza — „Én­nekem is kell a pont, nekem is van családom!” — mondják. Tél van. nem jut mindenkinek 1 elfoglaltság a szövetkezetben, így hót felváltva dolgozgatnak.- Ez évre 38 forintot'tervezünk- — kevesebb nem lehet, csak- több. Itt nem lesz baj a mun­> kával, mi kiálltuk a tűzpróbát > az elmúlt két esztendő alatt. ; Bizonv kiál,ták! Megviv­aizony, ták harcukat az , időjárással, önmagukkal — s r győztek. Gulyás Mihály ÉPÜL AZ VJ MŰ zolt a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja. A megjelenteket Nguyen Viet, a Vietnam; Demokratikus Köz­társaság ideiglenes ügyvivője üdvözölte, majd szemelvények hangzottak el Vietnam költé­szetéből. Balóssy László for­dításában. Az est második ré­szében bemutatták Németh Amadé zeneszerző tavaszi kan­tátáját, amelynek szövegét Ho Si Minh „börtönnaplójának”, valamint vietnami versek népi szövegek felhasználásáv»' Balássy László írta. Magyar művészek egy francia gépgyár 1 munkásai között A Francia—Magyar Baráti Társaság, valamint a Munka ,és Kultúra nevű francia mű- i velődési egyesület rendezésé­ben hétfőn délután magyar i hangverseny volt a párizsi JHispano Suiza Művek motor­gyárában. Orosz Júlia Kossuth- ’díjas, Reményi Sándor, Király (Sándor, az Állami Operaház ! szólistái, valamint Boros Jolán ; énekművésznő és Arató Pál * zongoraművész a gyár műve­lődési termében operaáriákat, l magyar operett- és népdalokat £ énekeltek a gyár munkásai : előtt. J A nagysikerű hangverseny Sután a francia dolgozók ven- ?dégül látták a magyar művé- s székét és hosszasan elbeszél­gettek vendégeikkel. S Hétfőn este a párizsi Magyar ? Intézetben lépett fel Orosz 5 Júlia, Reményi Sándor és í Arató Pál. A hangversenyt; ^amelyen Vincze József, a Ma- ?gyar Népköztársaság párizsi i követe is megjelent, fogadás rkövette, Művészest a vietnami nagykövetségen Hétfőn a Vietnami Demokra- ’ tikus Köztársaság nagykövet­ségén műveszestet rendeztek, amelyen résztvett. a Külügymi­nisztériumnak és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa, a kulturá­lis élet sok képviselője. Ott dezést. Ha valahol igen, akkor? itt szükséges a KISZ segítsége, s Hiszen, ha egyetlen gép, egyet- 5 len szerkezet nem készül el í időre, akkor nem indulhat 5 meg a gyár egész mechaniz-< musa. 5 A gyárvezetés — noha a ter-c melés kezdete még messze van« — máris igyekszik megterem- J teni, messz.ervez.ni a leendő ( törzsgárdát. Még 9 múlt év 5 végefelé a megyei pártbizott- c ságon összeültek a megye J nagyipari üzemeinek vezetői ^ és elhatározták, kiváló szak- ‘ emberekkel segítik az új gyá-, rat. Többen már az építkezés 1 alatt is ott vannak. így köze- J lebbről megismerik a gyárat, < az üzemrészeket. Vannak, akik ] szakmájukban igyekszenek < még több tudást szerezni, akik] más vegyiüzemben tanulják az' új szakmát, s mások, akik kül-, földi tapasztalatcserén vesznek’ részt. És hogy elegendő embert választottak-e ki, megfelelően foglalkoznak-e előkészítésük­kel, ez a gyár működése során derül majd ki. A GYÁRÉPÍTÉS aránylag jó üteme, az új gyár dolgozói­nak kiválasztása, előkészitése nagyfokú céltudatosságra, tervszerűségre, jó szervezésre és nagy társadalmi összefogás­ra vall. Jó lenne más építkezé­seken is alkalmazni ezeket a módszereket. Cs. B. mielőbb adják át szerelésre. S amíg nincs kész a fogadó- állomás; addig aligha lehet ki­próbálni a gépeket. A GYÁRÉPÍTÉS meglepően nagyütemű. Tavaly januárban kezdték meg a gyárépületek készítését s egy év alatt meg­lepően sokat haladtak előre. Ma már kibontakozott a leendő új gyár képe. Igen sokat jelent a párt és állami szervektől kapott segítség, sokat ad a KISZ-védnökség, a különféle társadalmi munkát, dehát va­lójában az építés minden gondja a mintegy 700 építő vállán nyugszik. A Tóth ács­brigád tagjainak munkája ép- penúgy benne van a készülő gyárban, mint Nagy Gyula mű­vezetőé, s a többi dolgozóé. Nemrégiben három műszaki ember: Ihász Kálmán, Teleki Elemér és Nagy Tibor — újí­tási brigádot alakítottak. Olyasmin töprengnek, hogy kö­zel 1 millió forinttal olcsóbban megépítik a gyár útjait. Lehet az újítás kiváló, sokat segít. Lehet, nem valósítható meg. A nagy tervek, nagy építmé­nyek, sikerek mellett mégis je­lentős, mert mutatja, hogy az emberek szabadidejüket is fel­használják, hogy a gyár szebb, jobb, modernebb legyen. Az új gyár építésének gyors ütemével egyik-másik gyárunk nem számolt. Akad üzem, ahol kijelentik, hogy a kért határ­időre nem tudják elkészíteni az óhajtott gépet, vagy beren­nak az építők. A mélyépítők a gyárban a munkának mintegy 50 százalékát elvégezték s a Dömyei, a Kőris, a Cziczer, a Csatlós és a többi brigád tag­jai azon dolgoznak, hogy az év végére minden munkát be­fejezhessenek. A magasépítők falaznak, üvegeznek, burkol­nak. Mint mondják, a burko­lással olyan széppé teszik az üzemet, hogy külföldről is el­jöhetnek megnézni, mit tud a magyar építőipar. Voltaképpen építenek és szerelnek egyszer­re. Még a múlt év végefelé megkezdték a gépek szerelé­sét, és ez hosszú, hosszú hó­napokig, a gyár megindulásáig ad munkát. No, persze, ha azt monda­nánk, itt minden kiváló; nagy­szerű, az túlzás lenine. Ó, akad itt is baj elég. Csikós János elvtárs, a beruházó vállalat építési osztályának vezetője beszélgetés közben többször is megjegyezte: — Nagyon nehéz év lesz ez nekünk... De vajon miért? Ha gondjait ■ magába is zárta, de megsejtet­tük, aggasztja őt és mást is, 1 hogy a villamosfogadó állomás építése lassabban halad a várt­■ nál. Ügy számították, hogy ■ december 31-re elkészül. Igen • bonyolult, nehéz munka, úgy, ■ hogy az építők február köze- t perc ígérik. A fogadóállomás építésének meggyorsításán > sokan töprengnek, hiszen a - gyárépítés úgy kívánja, hogy vagy lázas sietségében, ami el­üt a szokásos építkezésekétől. Vannak építkezések, ahol a be­ruházó, tervező, kivitelező kutya-macska barátságban él. Ott merész dolog leírni egy pontos dátumot, mert a határ­idők száz és ezer ok miatt örökké elcsúsznak. Itt, az épülő Berentei Vegyiműben a ter­vező, a beruházó, a kivitelező munkája — legalábbis általá­nosságban — összhangban van. Hogy határidőkre készülnek-e el a munkákkal? Erre — egy­két kivétellel — határozott igen a válasz. Igen jellemző, hogy a Beruházási Bank (el­fogultsággal még csak nem is gyanúsítható) szakemberei tü­zetes vizsgálat után kijelentik: — A mély és magasépítési munkákat általában időre el­végzik, minőségileg jól és kivi- 1 telben nagyon szépen. Többek között igen jó munkát végez­tek a sótároló és a marónát­ronüzem cellatermének építé­sénél. Jó munkát végez a mélyépítés a vízlágyító telep elkészítésénél. ] Felhívták a figyelmet egy műszaki ellenőrre: Pfersi Jó­zsefnek hívják. Nagyon pé- i dáns ember, kizárólag minő- - ségileg jó és hibátlan munkát 1 hajlandó átvenni. A ködös, borongós, sáros , időben is jó ütemben dolgoz­HATALMAS, többtonnás tehergépkocsi nagy szisszenge- téssel, széles ívben fordul be az örökké füstölgő Borsodi Hőerőművel szemben épülő gyár udvarára. Anyagot hoz az építkezéshez. Szemben — fürge cserebogárként — ki­csiny, piros, lánctalpas vontató halad a kapu felé, acéltalpai alatt élesen sikong, csikorog a kő. Amodébb hatalmas, lánc­talpas földgyalu fordul méltó­ságteljesen egy kisebbfajta ho­mokhegynek és széles lapátjá­val meg-megbakkantva tolja, rendezi az anyagot. Néha gyors, tompa koppanások hangzanak. A mélyépítők zsa­luzzák a vízlágyító és a szi­vattyúház medencéjét. Magas, karcsú vasszerkezetű épület­ben gépek körvonalai sötétle­nek. Körülte emberek mozog­nak. Szerelik a gépeket. Az udvaron egy csapat munkás baktat, hosszú léptekkel vág­ják a sarat. Vékony arcú, élénk­mozgású fiatalember tűnik fel. Kalapját fejebúbjára csapva, nagy gondban álldogál a zú­zottkővel borított út mellett, aztán, mint akinek sürgős dol­ga akadt, elrohan valamerre Az épülő gyár éli a mags szürke, hétköznapi életét. Min­den mozzanat beszédes. Var Itt valami a levegőben, az em­berek higgadt nyugalmában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom