Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

Szombat, 1961. december 9. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusának megnyitása Értékes segítség a gépállomásoknak Patronálok tanácskozása Felsossolcán A Kreml kongresszusi palotájában Louis Saillant főtitkár beszá­molóját tartja. Hogyan nyújthatnának még | nagyobb szakmai segítséget a i patronáló üzemek a gépállo- í másoknak? Ennek a kérdésnek a meg­tárgyalására ültek össze Felső- zsolcán a gépállomás kultúr- helyiségében megyénk patro­náló üzemeinek mérnökei, technikusai és a gépállomások «.vezetői. Gergely István elv- <’ társ, a Gépállomások Megyei I > Igazgatóságának vezetője a mezőgazdasági munkálatokról szólva elmondta, hogy az idén a gépállomások eredményesen dolgoztak. Lényegében novem­ber 20-ra végeztek a vetéssel. ■ ’Nagy területen végezték el a mélyszántást is. A jelenlegi helyiét Idén több mint 1 millió két­százezer normálholdnyi mun- ’ kát végeztek géppel. A 22 ezer kh-on vetett napraforgóból ,8300 kh-t a kombájnok taka­rítottak be. ■ Ezekben az eredményekben megtestesült a patronáló üze­mek messzemenő támogatása is. Gergely elvtárs elismeréssel szólt a két nagy kohászati üzemről, de megjegyezte, hogy a DIMÄVAG még több segít­séget is nyújthatott volna. Be­szélt a gépállomások jelenlegi helyzetéről, a feladatokról, a jövő évi nagy erőpróbáról. A javítóműhelyek egy része kor- szerű, de sajnos vannak he­lyek, ahol az udvarokon kell a gépeket szerelni. Kevés a kor­szerű szerszámgép, s ezért ne­héz bizonyos javításokat idő­ben elvégezni. Több eszterga­pad s forgácsológép kellene. Januárban, februárban 1340 darab erőgépen kell kisebb- nagyobb javítást végezni. Rendbe kell hozni több ezer munkagépet. Jövőre 600 új traktort kapnak a gépállomá­sok, 170 darab kombájnt, s ez komoly felkészültséget kíván a gépállomásoktól. Csakis úgy lehet a követelményeknek megfelelni, ha új traktoroso­kat nevelnek a gépállomások, s tovább képezik a jelenlegi szakgárdát. Gergely elvtárs megjegyezte, hogy ebben sokat segíthetnének a patronáló üze­mek is, A patronálok konkrét segítsége A Borsodi Vegyikombinát képviselője elmondta, hogy té­rítés ellenében januárban 300. és februárban is 300 munkaóra forgácsolói kapacitást tudnak biztosítani a gépállomásoknak. | Szükségletek szerint oxigénnel bármikor el tudják látni a gép­állomásokat. A BVK, a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Ko­hászati Üzemek képviselői vál­lalták, hogy néhány napos foglalkozásokon számos gépál­lomási dolgozót taníthatnak meg a hegesztés technikájára. Volt, aki azt is igéidé, hogy az üzembe küldött dolgozó helyett rövidebb időre jól képzett üzemi hegesztőt küldenek a gépállomásra. Kálmán Lajos, az Ózdi Kohászati Üzemek egyik üzemvezetője elmondta, hogy’ elkészítették az SZ—80-as erőgép erősen igénybevett al­katrészeinek műszaki rajzait, s ennek segítségével könnyeb­ben tudják a hiányzó alkat­részeket legyártani. Akiktől többet várnak A felszólalók egy része szá­mos észrevételt tett szóvá. Mészáros László, az LKM egyik üzemvezetője, aki a sárospataki gépállomást patro­nálja, sajnálkozással jegyezte meg, hogy amikor áprilisbar) a gépállomáson járt, az igaz­gató közömbösen viseltetett a patronáiás iránt. Később csö­veket kért a gépállomás. Az LKM teljesítette a kérést. Há­romszor telefonáltak a gép­állomásra, hogy meg van a cső, szállítsák el, de azt mind­máig nem vitték el. Többen pedig a D1MÁVAG adminisztrációjának nehézkes, olykor bürokratikus eljárásá­ra tettek bíráló megjegyzést. Néhány gépállomási vezető el­mondta, hogy ha anyagot igé­nyelnek (természetesen törvé­nyes keretek között) igen ne­héz kijutni az üzemből a sok igazoltatás miatt. Ezért aztán a patronáltak nem igénylik különösebben az üzem segítsé­gét, így aztán a patronálok is elmaradnak, ritkábban lehet velük találkozni a gépállomá­sokon. A hasznos, gyakorlati értékű tanácskozáson még sok értékes javaslat hangzott el. Elmond­ták, hogy ezután még nagyobb segítséget kívánnak nyújtani a szakmai továbbképzésben a gépállomásoknak, meid tudják, hogy a jövőben méginkább megnő a gépállomások javí­tási, karbantartási szerepe. (garami) Sok nézője van... Miskolcon, a Széchenyi u. 3. sz. alatti papírüzlet kirakatában el­helyezett Krcml-másolat'nak állandóan sok a nézője. A XX1T. pártkonfixesszuta tiszteletére pyuf asz&lnkból készítette el Papp Já­nos, a Diósgyőri Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója. Hü segítőtársa volt munkájában felesége. Szabados MAGA A TÁRSADALMI fejlődés igényli az újításokat, ■ mégis, az újdonságokkal «Kernben kezdetben nagyfokú idegenkedés tapasztalható. A megszokás útját állja az új gyors elfogadásának, de az előnyös újítások egy-kettőre kivívják az emberek elismeré- méL így vagyunk ezzel az új ke­reskedelmi formákat illetően is. Az önkiszolgáló és önkivá­lasztó boltok kezdetben nem örvendtek nagy népszerűség­nek, elsősorban a boltvezetők, az eladók tartózkodtak tőle, mondván: -több dolgot ad, a vásárlóközönség nem elég „jól­nevelt” még nálunk, felszökik majd a leltárhiány... Nos, ezek az érvek — öt hónappal az első önkiszolgáló bolt meg­nyitása után — sorra megdől­tek. Az edelényi járásban Szögligeten nyílt megyénkben az első földmű vessző vetkezeti önkiszolgáló élelmiszerbolt 1959 májusában. A lakosság hamar megkedvelte. A leltár­vizsgálatokból kitűnt, hogy mind a felnőttek, mind a gye­rekek vásárlási erkölcse kiáll­ta a próbát. Az áru kiállításá­val a higiénia is jobb lett. Az egy eladóra eső forgalom te­kintetében az első helyen az edelényi járás áll, mig má­sutt 44, itt 50 ezer forint havi forgalmat bonyolít le egy-egy kereskedelmi alkalmazott. Kö­szönhető ez annak, hogy min­den erejükkel szorgalmazták az új kereskedelmi formák ter­jesztését. A Földművesszövet­kezetek Járási Központja az új forma kezdenlényezőjeként lé­pett fel, s az edelényi járás községeiben 11 önkiszolgáló élelmiszer bolt, egy önkiszolgá­jobbágyságnak, de a műid úton született három szláv fa­lu népe szinte a felszabadulá­sig hordozta az Olympuson székelő erdőkincstár kemény jármát. A magyar falu szegény­parasztja évszázadokon át or­szágszerte vajmi keveset ha­rapott az élet ízesebb falatai- ból. Rágcsálta a földtelenség, a levegőtlen viskó, a tüdőbaj, és számos olyan tája volt a ha­zának, ahol a nép és jószága még ivóvízből sem kortyintha- tott kedvére. Ember és jószá­ga együtt tikkadt a nyár he­vében, s egész vidékeken a járvány, a bél- és gyomornya­valya, a golyva ütött tanyát. 1 És ha ez így volt az Alföld számos táján, ezerszeres átok­ként ült a Bükk-hegység karsztos rengetegébe szorult három kis falu népén. Répás- hután száraz időjárásnak évadján ember, állat szomjá- ,nak oltogatására még tegnap is öt-hat kilométer messzeség­ből, laj tokban hordták a vizet. És ez év júliusának derekán a község életébe üdítő esemény csobbant be: a négy kilométer távolságra megbúvó hegyi for­rás vizét gravitációs úton, csa­tornán át a faluba terelték. Utcáin több közkutat állítot­tak és a villanylámpa után Ré­Az ultrák algériai terrorjáról Egy plasztikbombával szétrombol étterem bejárata, romcl­tatfkarítás közben. Segítettek a KISZ-fiatalok Az Ózdi Kohászati Üzemek KISZ-íiataljai az idén is szá­mos alkalommal bizonyították be, hogy lehet rájuk számítani éppen akkor, amikor arra leginkább szükség van. A fiatalok ott voltak a termelési feltételek javítása szempontjából igen fontos feladat védnökeként a finomhengermű korszerűsítésé­nél, az automatikus motolla berendezések felszerelésénél, a durvahengermű nagy javításánál, az egyik hengersorozat villa­mosításánál. Így ők is részesei annak, hogy az időnyereség révén, terven felül mintegy négyezer tonnával több hengerelt- áru juthat a feldolgozó üzemeknek. Az utóbbi napokban újabb feladatot oldottak meg. A Debreceni Gördülő- csapagy-gyár ugyanis egy 25 méteres szállítóberendezést vásá­rolt meg az ózdi gyártól. A meglehetősen terjedelmes beren­dezés leszerelése hosszabb ideig elhúzódott volna A gyár erőmüvének páltszervezete és üzemvezetősége a KlSZ-fiata- lckhoz fordult segítségért, A Petőfi KISZ-alapszervezet tagjai vállalták a megbízatást és munkaidőn túl, még vasárnapjukat is feláldozva, leszerelték a szállító berendezést. így több mint ötszáz órát dolgoztak önzetlenül. A berendezést a napokban már át is adják szállításra a debrecenieknek. Nem országos jelentőségű eset ez. de számottevő segítség mind az ózdi mind a debreceni üzemnek És egy újabb beszédes példa az ózdi kiszisták tettrekészségérőL TÖRPEVÍZMŰ RÉPÁSHUTÁN páshután a civilizáció újal> napsugara csillant fel. A ké évszázadon át kegyetlen szom jazásra ítélt nép életében ú korszak kezdődött. Fészerb került az örökké dohos vizes lajt, a napi vízszerzés nyaktö rő, kemény mutatványa he lyett korszerű, kényelmes tör pevízmű szállítja asztalnak jászolnak a hegy üdítő forrás vizét A szocializmus gyógyító ké ze nyomán újabb madár látta faluban vetette meg Iá bát a civilizáció és a falu né pében új kedvek és új energi ák szabadulnak fel (V. O.) Statisztika a házasulok életkoráról éves korában alapított csala­dot, a legutóbbi években már 24—25 év körül mozgott az át­lag. A házassági anyakönyvek adatainak vizsgáltaiéból az is kiderül, hogy a legtöbb húsz év alatti férj a mezőgazdasági dolgozók között van, de az egyéb fizikai dolgozók, gyári munkások közül is viszonylag elég sokan — a házasulók 6,5 százaléka — húsz éves koruk előtt lépnek az anyakönyvve- zető elé. A másik jellegzetesség, hogy fokozatosan emelkedik az úgy­nevezett palingám-házasságok (tehát nem első házasságok) száma. Az újraházasulók arányszámát tekintve, hazánk Európában az első helyek egyikét foglalja el. A második világháborút követő években — érthetően — az özvegyek közül került ki az újraházasu­lók többsége: 1955 óta azonban mind több az olyan vőlegény és menyasszony, aki egyszer, sőt néha többször is elvált már. A palingám házasságok számszerű és aránylagos emel­kedése feltétlenül összefüggés­ben van a házasulók korössze­tételének fiatalodásával, a túl­ságosan fiatalkori, meggondo­latlan házasságok gyakorisá­gával — állapították meg s statisztikusok.-----oOo-----­G yMcslelepitéseli az áüaml gazdasagodban Az állami gazdaságok nagy­üzemi gyümölcstelepítéséné mind nagyobb szerepet kap­nak a kijnnyen ápolható éí szedhető, valamint hamar ter­mőre forduló törpe gyümölcs­fák. A saját gyümölcsösökbe! nevelt csemetékből mintegj 180 ezer törpe almafát és 4( ezer törpe körtefát ültetne! el. Nagyobb területen telepíte­nek már ebben az évben törpe cseresznye- és meggyfát is Azokon a helyeken, ahol tör­pe-gyümölcsös kialakítására még nem áll rendelkezésre megfelelő szaporitó-anyag, ala­csonytörzsű fákat nevelnek. Jo cipobolt, egy ön ki válaszú konfekció bolt és tíz szakost tott ruházati és iparcikk üzle nyitotta meg kapuit. Az új ke reskedelmi forma az irányítc szerveket is nagyobb lelkiis­meretességre ösztönzi az áru- választék biztosítása tekinteté­ben. Ennek eredményeként i vásárlóközönségnek nem kel költséges utazásokba verni ma­gát, időt és pénzt takarít meg azáltal, hogy helyben mindenl megtalál. A szendrői önkivá­lasztó cipőbolt például olyan nagy látogatottságnak örvend, hogy forgatná tervét általában 130—140 százalékra teljesíti. Valamikor az edelényi já­rásban volt a legtöbb leltár­hiány. Az új kereskedelmi forma révén az edelényi járás az öt legjobb járáshoz tartozik. A hitellevélre történő vásár­lás haszna kimutatható itt is. A szendrői földművesszövetke­zet kapott a járásban ilyen le­hetőséget. Nos, itt 100 ezerrel emelkedett a forgalom havi átlagban. A forgalom növekedésének égjük eredménye az is, hogy a járás földművesszövetkeze­teinek saját vagyona jelentő­sen emelkedett Míg 1959-ben mindössze 42 százalékos saját vagyonnal rendelkeztek a já­rási szövetkezetek, jelenleg 52 százalékos a saj étvágyon rész­aránya. A kiskereskedelmi forgalmi terv teljesítése te­kintetében szintén az edelényi földművesszövetkezeteket ille­ti az elsőség. AZ EDELÉNYI járás szövet­kezetei bő áruválasztékkal néz­nek az ünnepi forgalom elé, s előreláthatólag a tél folyamán sem lesz fennakadás a lakos­ság iparcikk-ellátásában. g. m. kellett búcsúznia a szülőföld­től. És a hazai tájtól, ’ testvér­től, rokontól, nyelvközösségtől örökre elszakadva, puszta tíz körmére utalva tengett-lengett a kis magyar nyelv-tenger köze­pén e néhányszáz jobbágycsa­lád. Élete az erdő úttalan va­donábán morzsolódott, akár az üvegpipát fújta, akár fát döntögetett. Az üveghuta fölött közben a technika rántotta meg a lélek­harangot. A hajdani huta em­lékét ma már csak a miskolci múzeumban őrzött néhány su­ta palack és egy romépület hirdeti. Miután az üveghuta behunyta szemét, jobbágyai szétszéledtek, felszívta őket az erdő, és mint favágók, mész- és szénégetők tengették tovább életüket. A környező hegyek és az erdőkincstár kegyetlen szorítása folytán koporsónál nagyobb földdarabhoz aligha juthattak. Az országban jogi­lag már régen befellegzett a pontosan kétszáz esztende- •*- je, hogy a magas császá­ri és királyi érd oki nes tár na­gyot gondolt és a Bükk-hegy­ség szivében, valahol Eger— Miskolc között üveghutát léte­sített. Morva és szlovák jobbá­gyokat hurcoltak az akkortájt még szinte szűzi vadon kellős közepébe Néhányszáz • idegen- ajkú jobbágyot sodort Borsod­ira. a „kegyúri” elhatározás. Egyik részüket az üveghutára, a másikat erdei munkára fog­ták. Az üveghutára Ítélt csalá­dokból verődött össze idővel Répáshuta, a faszén- és a mészégető családokból Ö- és Üjhuta község cseperedett. Morvaföld, Magyarország szlovákajkú megyéi és a Bükk- hegység közé akkoriban a né­hányszáz kilométer még csil­lagászati távolságként terpesz­kedett és a jobbágy, ha egyszer valamely úri ciklon le- Hbdorta az otthon rögéről,’ tet­szett, nem tetszett, örökre el Általában milyen korban lép­nek az anyakönyvvezető elé a mai fiatalok, milyen a vőlegé­nyek és a menyasszonyok kor- megoszlása? — ett tanulmá­nyozták a közelmúltban a sta­tisztikusok. Megállapították például, hogy a házasságkötési kor az elmúlt húsz év alatt a vőlegé­nyeiméi 2,4, a menyasszonyok­nál 1,9 évvel csökkent. Jellem­ző, hogy míg 1949-ben a leg­több nőtlen fiatalember 28

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom