Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

4 északim ág YARORSz ág Szombat, 1961. december 9. Mozaikok megyénk kulturális életéből Továbbképző konferencia A napokban tartották meg a függetlenített népművelők ré­szére az évad első tovább­képző konferenciáját Miskol­con. A kétnapos konferencián —- amelyet a Bartók Béla Mű­velődési Házban rendeztek — négy előadás hangzott el. Szó volt az időszerű külpolitikai kérdésekről, az osztályharc kialakulásáról, a népművelési tervezés néhány problémájá­ról, a falusi kulturális élet kérdéseiről. Az új évadban három ilyen továbbképző kon­ferenciát tartanak. A legköze- lebbire január végén kerül sor. A függetlenített népművelők továbbképzését még más mó­don is biztosítani kívánják: az évad végén tíznapos tanfolya­mot szerveznek részükre, NDK pedagógusok látogatnak megyénkbe A közeli napokban több NDK-beli pedagógus érkezik Borsod megyébe. Vendégeink Sátoraljaújhelyen és Sáros­patakon tartanak előadást a német kérdésről, a békeszerző­dés megkötésének problémái­ról, a német iskolákról. Az előadások rendezésére az em­lített városokban december 11-én, délután 3 órakor kerül sor* Gyermekklub a Bartók Béla Művelődési Házban Az LKM Bartók Béla Műve­lődési Házában gyermek­klubot szerveznek az általános iskolák felső tagozatos tanulói részére. A klub célja, hogy a gyermekek szabadidejüket a szocialista nevelés elveinek megfelelően használják ki. A foglalkozásokat főleg a téli és- nyári szünidőkben tartják jidagógusok, megfelelő szak­emberek irányítása mellett. A foglalkozásokon nagy gondot fordítanak majd a kézügyes­ség fejlesztésére is. A tagolt az otthon gyermelaendezvé- nyeit ingyenesen látogathat­ják. Az otthon vezetősége kí­Járiamban — keltemben Egy ablak újra világos lesz... faluhelyen korán fekszenek az emberek. A házak ablak- *■ szemei már hét, nyolc óra tájt itt is, ott is elsötéted­nek: „Tegyük el magunkat holnapra!” Sürgős dolga van annak — a fiatalokon kívül —, aki már a késő esti órákban igyekszik valahová a keskeny járdán, fel-felvillanó zseb­lámpa fényénél méregetve a sarat, mert villanyégök még nem lepik el sűrűn az utakat. Az idő nem olyan, hogy külö­nösebben csábitana a szomszédolásra. Valóban, a legjobb ilyenkor a melegen maradni, és még mielőtt a tűz kialszik, ágyba bújni. Persze, ha nincs valami a „kultúrban”. Mert ott gyak­ran rendeznek egy-egy előadást, különféle esteket, ahová hívják az embereket. Es legtöbbször érdemes is elmenni oda, mert tanulni lehet belőle. A falu népe az előadásból, az idegen pedig... esetleg a falu népétől tanul valami hasz­nosat. Mint azon az estén is... Nemrégiben Egerlövőn jár­tunk. Késtünk. A művelődési otthont a hirdetett időpontra megtöltötték ugyan az emberek, de elunták a várakozást és hazamentek. Mire odaértünk, már söpörték a termet. Érke­zésünk híre azonban gyorsan szétfutott, és az emberek las­san visszaszállingóztak. Parasztnénik, parasztbácsik foglal­tak helyet a székeken, jó beburkolózva a nagykendőbe, riagykabátba, mert bizony nem volt valami meleg a terem­ben. Egyszer egy idősebb néni nyitott be az ajtón. — Már félig az ágyban voltam, de újra felöltöztem! Most már csak meghallgatom! — mondta hangosan, nagy derültség közepette, és leült a legközelebbi üres székre. Igen, mar az 6 ablaka is elsötétedett egyszer. Aztán újra világos lett, hogy eljöjjön meghallgatni egy előadást. Egy tá­voli országról szóló előadást: hogyan élnek ott az emberek, hogyan öltöznek, egyáltalában milyen is az az ország? Nem nagy eset. Az a világos ablak azonban mégis sokat mond. Nagyon sokat. <pt> Színpadra dolgozzák át a esőnyelői pünkösdi játékot az oncsi fiatalok sérletképpen szervezi meg a klubot, és ha beválik, tovább­fejlesztik* Emelkedik a könyvolvasók száma az edelényi járásban A József Attila olvasó­mozgalomnak az edelényi já­rásban is sok híve van. Szinte napról napra több olvasó vál­lalja, hogy eleget tesz a József Attila olvasómozgalom elő­írásainak. A járási tanács művelődésügyi osztályának vezetői úgy vélik, hogy a téli hónapokban körülbelül 15 szá­zalékkal tudják emelni a könyvolvasók számát* A m űvelődésiotthonok baráti köreinek tapasztalatcseréje December 17-én lesz a mű­velődési otthonok baráti kö­reinek tapasztalatcseréje a Bartók Béla Művelődési Ház­ban. A tapasztalatcserén, amelyen a művelődési ottho­nok társadalmi vezetői, közön­ségszervezői vesznek részt, plakátkiállítást, meghívókiállí­tást is rendeznek,­Zempléni könyvtáros Ezzel a címmel jelent meg a sátoraljaújhelyi járási könyv­tár kiadványa, mellyel a könyvtár dolgozói a falusi könyvtárak munkájához szán­dékoznak segítséget adni. A kiadvány ízléses kivitelezésű, első szápa a könyvtári mun­kával kapcsolatos, több, érté­kes cikket tartalmaz. A járási könyvtár munkatársai mód­szertani kiadványukkal hasz­nos segítséget tudnak adni a későbbiekben Is a falusi könyvtárosok munkájához* Ankét a családi ünnepekről December 15-én ankétot rendeznek a Bartók Béla Mű­velődési Házban a családi ün­nepekről. Az ankétot a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Népművelési Ta­nácsadó szervezi. Az encsi járás határmenti falvaiban és az úgynevezett csereháti rész községeiben még ma is járnak fonóba. Estén­ként egy-egy háznál 5—6 asz- szony is összejön, s magukkal viszik lányaikat is. A fonóban eleven élet folyik. Az idősek felelevenítik a régi szokásokat, A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen évről évre jelentős összegeket költenek a képzőművészeti alkotásokra, hogy azokat az iskola díszíté­sére használják. Az elmúlt években a hat diáWbtthon épü­letén helyezték el neves kép­zőművészek domborművét. Az Idén az egyetem két elhunyt tanárának bronzból öntött mellszobra is elkészüli Az egyetem főbejárata melletti részen nemrégiben elhelyez­ték Kucs Béla: Felevő nő c. három és fél méter hosszú szobrát. Jövőre két nagyobb méretű kerámia faliképre és fémdomtoorítású kompozícióra írtak ki pályázatot vagy megtanítják a fiatalokat egy-egy, ma már feledésbe me­rülő dalra, népi táncra. Cse- nyéte községben például az ilyen fonóésten mesélték el az öregek, hogy az ő idejükben hogyan köszöntötték pünkösd ünnepét, ősi szokás szerint pünkösd éjszakáján a legények kimentek az erdőbe, kivágtak egy fát és azt kedvesük abla­ka alá felállították. Másnap a fiatalok lóháton vonultak az erdőbe és egy nagy májusfát vittek a községbe. A falu hatá­rában a legényeket dallal, tánccal fogadták a lányok. Ez­után a férfiak nyeregbe emel­ték a lányokat, és vidám nó­tákat énekelve mentek a tánc- helyre, ahol nagy vigadalom közepette állították fel a má­jusfát. Ezt a népi játékot az encsi művelődési otthon veze­tői most színpadra dolgoztatják át. Munkájukat segíti Bodrogi Zoltán, a Miskolci Nemzet; Színház koreográfusa és Kal­már Péter, a színház karnagya is. Az énekes, táncos népi já­tékot az encsi fiatalok a Ság- vári Endre Kulturális Sereg­szemlén mutatják majd be. Miskolc ötéves tervéből Fémtömegcikkeket gyártunk, javítószolgálatot szervezünk Képzőművészeti alkotásokkal díszítik a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet Komoly muzsika a tsz-ekben A sátoraljaújhelyi állami zeneiskola tanárai, növendé­kei gyakorta felkeresik a kör­nyező községek termelőszövet­kezeteit, ahol hangversenyt ad­nak a tsz dolgozói részére. Minden hónapban ellátogatnak egy-egy faluba. Legutóbb Ci- gándon és Kargsán adtak hangversenyt. December 15-én a Lenin Kohászati Művek szimfonikus zenekara is Sárospatakra láto­gat, hogy komoly muzsikával szórakoztassa az ottani terme­lőszövetkezet dolgozóit, A művészeti vezetők továbbképzéséről A téli hónapokban négy- négynapos továbbképző tanfo­lyamot szerveznek a művészeti szakosztályok vezetői részére az encsi, a szerencsi és az abaújszántói járásban. A to­vábbképző tanfolyamokon negyei szakemberek tartanak űőadást, 1125 ember tanul a tsz-akadémiákon Megyénkben 38 termelő- izövetkezeti akadémiát szer­veztek. Az akadémiákon ösz- izesen 1125 ember tanul. Kü- önösen nagy az érdeklődés a mezőcsáti járásban, ahol a legtöbb tsz-akadémiát szer­vezték. Az előadókat: a párt- bizottságok munkatársait, ág- onómusokat, pedagógusokat mindenütt a járási szervek biztosítják* Liszt-Bartók i emlékünnepély A városi tanács és a Ha-] zafias Népfront Miskolc vá­rosi és Borsod megyei bi­zottsága Liszt—Bartók em­lékünnepélyt rendez decem-' bér 11-én, hétfőn, a Miskolci Nemzeti Színházban. A mis-’ kolci Liszt Ferenc Filharmo-' , t nikus Zenekart Mura Péter1 és Horváth Kiss László ve-1 zényli. Közreműködnek:' Tóth Lajos, az Operaház tag-' ja, Papp Zoltán zongora-' művész, a Miskolci Bartók' Béla Zeneművészeti Szak-i iskola leánykórusa, Reményi János vezénylésével, a Mis-i kolci Központi Kórus és a; zeneművészeti szakiskolás zenekara, Szekeres Ilona,' Verdes Tamás, a Miskolci' Nemzeti Színház tagjai. Az* este 7 órakor kezdődő ünnc-< pélyen Balassa Imre zene-* történész tart emlékbeszédet.* Az egykori „sötét Abaűjban“ Encs is. A községben jövőre 8 tantermes gimnáziumot, 12 lakást magába foglaló két- emelet magas házat és új men­tőállomást építenek. Az encsi járást a múltban v,sötét Abaújnak” nevezték. Az akkor még Abaúj vármegyé­hez tartozó 33 község urai nem sok gondot fordítottak a fal­vak fejlesztésére. A felszaba­dulás előtt a járásban mind-J össze nyolc községben cserél-* ték fel a petróleumlámpát vil-J lanyvilágítással, egy moziban, vetítettek, s 29 falunak nem’ volt vasútvonala. A kultúraj nem tudott eljutni a dombok* közé ékelt apró falvakba. Aj járás területén még ma is él-* nek olyan dolgozók, akik csakj 1945 után láttak színházi elő-* adást, vagy jutottak el a vá-J rosba. * A felszabadulást követően,4 de különösen az 1956-os ellen-} forradalom után a járás jelen-3 tósen fejlődött. A községeket! ma már autóbuszjáratok kö-3 tik öésze és a legkisebb falvak-3 ban is hetenként egyszer film-} vetítést tartanak. A járás dol-4 gozói a megyében elsőkként! léptek a nagyüzemi gazdáiké-} dás útjára. A tsz-parasztok} életszínvonala évről-évre emel-j kedik. Az elmúlt öt esztendő-3 ben például a községben 536* új családi házat építettek és aj járás területén 21 személygép-3 kocsi, 40 televízió, valamint} 540 motorkerékpár tulajdonost!} tartanak számon. A megváltó-4 zott életet bizonyítja, hogy a} házépítők közül csak kétszá-4 zan igényeltek OTP-kölcsönt, j e többiek saját erőből építőt-} ték fel új otthonukat. A közsé-4 gek fejlesztésére jelentős ősz-} szegeket fordított államunk is.3 1956-tól 17.-települést villamo-í sítottak és/ így már 29 község-} nek van villanya. A további í négy falu villamosítását pedig} a jövő évben végzik el. A já-} rásban 13 állandó mozi műkő-4 dik, ezenkívül a kisebb falva-} kát körzeti és vándormozi ke-4 resi fel. 1956 óta öt új iskola-} val, hat művelődési otthonnal} gazdagodott a jái’ás és jelentő-} een fejlődött a székhelye;! (Rettentő — /c--------------------------------------*\ I rta: Horváth József I [ v. *- Verebélyen felbukkant egy r csendőrszázad, és a városhá­zán egy SS-jelzéseket viselő [háromtagú náci bizottság ütött ^tanyát. Megkezdődött a depor- rtálás. r Az üldözöttek meghurcolása, •gettóba zárása, mindenüktől [való megfosztása lelke mélyéig 'megindította Fodor Aurélt. ■Igen sok régi ismerősével, ba­rátjával, üzletfelével és vevő- •jével felvarratták a sárga csil­lagot a fasiszták, s elhurcolták •őket a Schwarz és Társa-féle [fatelepre, amelyet a verebélyi •gettó gyanánt jelöltek ki. De •Fodor Aurél azt is jól tudta, 'hogy ez csak közbeeső állomás, •a szerencsétleneket'’hamarosan [ismeretlen, távoli vidékre hur­colják, s onnét aligha térnek [vissza.- Fodor Aurél azt is undorod­ba figyelte, mint lepik el dög­keselyűk az üldözöttek, után •visszamaradt koncot, mint ci­vakodnak rongyaikon. Hát [még, amikor véletlenül kihall­gatta két segédjének beszélge­tését a raktárban! Putnoki, [akiben a kereskedő emberi ér­telemben is oly hosszú időn át [megbízott, megjegyezte társá- ■nak: [ — Látod, öregem, milyen ■kár, hogy a főnök nem zsidó. •Most. az egész üzlet a miénk 'lehetne. A Leíkovics segédei milyen jól jártak. Csőke Sanyi lett a főnök. A szentségit az ilyen mázlistának! Fodor Aurél elosont a közel­ből, nem is akart többet halla­ni. Néhány nap múlva magá­hoz hívta Putnokit: —, Nézze, segéd űr — mond­ta neki —, az üzlet most mór nem bír el három segédet, hi­szen mind kevesebb a portéka, meg a forgalom is csökken. Kénytelen vagyok felmondani. Nem féltem magát, Putnoki úr, bizonyosan hamar talál magának új egzisztenciát. Hi­szen most elég könnyen megy az Ilyesmi. Aznap este a kereskedő el­beszélte a családnak, hogyan mondott fel Putnokinak. Géza, aki sohasem szokott beleme­rülni az ilyen beszélgetésekbe, most megkérdezte: — És mit szólt erre ez a sen­ki házi? — Láttad volna, csak úgy sziszegett a gyűlölettől. De fo­gadom, egy hét múlva vala­melyik elhagyott üzlet kijelölt vezetője lesz. Ma hallom, hogy Hankó, ez a közismert hamiskártyás valami nagy po­litikai karriert csinált. Ez az ő kurzusa! — Mit hallani, papa, mi tör­ténik a fatelepen az emberek­kel? A kereskedő őszintén megle­pődött Tehát a fia mégis nyi­tott szemmel jár-kel mostaná­ban. — Sajnos, fiacskám, szörnyf sors vár ezekre a szerencsétle­nekre. Tegnap egy nagy ren­delést adtam fel, de úgy hal­lottam, a szállítmányra égj héten belül nem is várhatc/k mert valamilyen hatóság min­den vagont lefoglalt. Csak sej­tem, hogy mire kell a sok va­gon. — Mégis, mire? — faggatta aj apját Géza szinte gyermetej érdeklődéssel. — Ó, fiacskám, hát nem ér­ted? Most összezárták őkét, az­tán valahová elhurcolják mind­nyájukat. — No de ha minden város­ból elviszik őket, akkor miéi-1 szállítanák egyik városból s másikba? — Nekem az a gyanúm, hogj nem maradnak az országban Talán Németországba cipelik őket munkára. — Az nem lehet — vitatko­zott Géza —, mit kezdenének a gyerekekkel és az öregek­kel? Fodor Aurél leült szemközi a fiával, és halkra fogta a hangját: — Régóta rebesgetik, fiam, hogy a németek egész Európá­ból összeszedték, vagy össze­szedik őket és legyilkolják mind egy szálig. volumene pedig az 1960. évi­hez viszonyítva 12,1 százalék­kal nő. Hasonlóképpen változások történnek a Fém- és Faipari Vállalat tevékenységében. Jö­vőre már neonfeliratokat és reklámokat is készítenek, javí­tanak. Ez utóbbi vállalatot olyan rugalmas, sokoldalú vállalattá kell átszervezni,' amely képes a város lakosságának hirtelen — Áz lehetetlenség! — szö­kött talpra izgatottan Géza. — Csendesen, fiam, mert egy hangos szó, és ... ezek nem is­mernek könyörületet. Tegnap a csendőrök félholtra vertek egy Bujdosó nevű embert, mert meglátták, hogy a fate­lep körül ólálkodik, és élelmet akart beadni az egyik szom­, szádjának, mivel őt is oda zár­ták be. Fodor Géza zúgó fejjel fe­küdt le ezen az estén. Mintha egy kis ablak tárult volna ki előtte, amelyen át kipillantott a szennytől és vértől rozsdólló élet forgatagába, és a látvány mélyen megrázta. Hajnalig nem hunyta le a szemét. Hogy az álmatlanság ólmos terhétől szabaduljon, háromszor is ke­zébe vett egy könyvet, de nem tudott a sorokra figyelni. Reg­gel holtfáradtan tápászkodott fel az ágyból, nem is reggeli­zett, úgy ment be az iskolába. A tanáriban nem volt mara­dása. Alig várta a csengetést, besietett a hatodik á-ba latin órára. Akadozott a nyelve. Te­kintetével, ^melyet fájdalmas megilletődöttség szőtt át, való­sággal megölelte kis tanítvá­nyait. Hirtelen egy üres pádon akadt meg a szeme. Élesen csattant a hangja: — Hol van Beck? Tétova vállvonogatás volt a felelet. Fodor Gézában szörnyű gyanú támadt. De még mielőtt az indulat teljes erővel kisza­kadt volna belőle, a pedellus jelent meg az ajtóban, s őt szó­lította: — A tanár urat kéreti az igazgató úr, most, azonnal jelentkező javítási, szolgáltatá­si igényeit kielégíteni. Jó szer- vízhálózatot kell szerveznie a vállalatnak, amely az elrom­lott -rádiókat, televíziókat, mo­sógépeket, porszívókat jól és gyorsan megjavítja. A lakosság igényeihez alkal­mazkodni, hiánytalanul kielé­gíteni ezeket áz igényeket —• a városi tanács két vállalatá­nak erre kell törekednie az öt­éves terv időszakában. rkickickick-k-k'k-kirtrkirlrkirlrkit Fodor lenyelte a szándékolt mondani valót, és lesietett az igazgatóhoz. Vértes, a kövéT- kés. szőke igazgató már az asz­talion ült, s megvárta, míg a tanárok valamennyien össze­gyűlnek. Aztán erőltetett kö­zönnyel szólalt meg: — Kedves kollégák, sajná­lom, hogy megzavartam az órákat, de kénytelen voltam. Elhúzódott egy tájékoztató megbeszélés a- városházán, így nem érkezhettem vissza nyolc órára. Viszont roppant fontos, hogy a kollégák azonnal tudo­mást szerezzenek bizonyos fej­leményekről. Iskolánknak hét olyan tanítványa van, illetőleg volt, akik a zsidókérdés meg­oldásával kapcsolatos rendel­kezések hatálya alá esnek. Az illetékes hatóságok intézkedé­sére ezek a növendékek el­hagyták iskolánkat. Legjobb tudomásom szerint az érintett lakosokkal, vagyis szüleikkel együtt városunkból is hamaro­san eltávoznak. Már most a hatóságok kívánsága, vagy hogy pontosabb legyek: koive- tejménye az, hogy ez a kérdés nem . képezheti vita tárgyát sem a tanári karban, sem a növendékek körében. Ezt, mint factumot, tudomásul kell ven­ni, és kész helyzetnek tekinte­ni. Az osztályfőnök urak az érintettek nevét jelöljék meg az osztálykönyvben, de egyelő­re nem kell őket kihúzni a névsorból. Csupán ezeket kí­vántam közölrű| és a magam részéről is nyrffnatókosan ké­rem, hogy valamennyien hi­ánytalanul tartsák be az itt mondottakat. fFolytatjulL) Érdekes megnézni a városi tanács két vállalatának, a Vas­ipari és Gyermekkocsigyártó, valamint a Fém- és Faipari Vállalat ötéves tervelőirány­zatait. Már folyik a Vasipari és Gyermekkocsigyártó Válla­lat átépítése. A nehézipari vasszerkezetek gyártásáról a vállalatnak teljesen át kell térnie a gyermekkocsik és ki­sebb fémtömegcikkek sorozat- gyártására. így a termelés pro­filja alapjában megváltozik,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom