Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

Péntek, 1961, december 8. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Tudományos kutatások az Egyetemvárosban A Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékein nemcsak a jövő mér­nökeivel foglalkoznak- Rendszeres kutatásokat végeznek, s ezek eredményei sokszor nagy lépésekkel viszik előbbre népgazdasá­gunk gazdálkodását. Adám Éva tudományos segédmunkaerő és Debreceni Elemér tanársegéd mélybányák hűtésével kapcsolatos vizsgálatokat végeznek. A tőnélé&tecbnlkai tanszéken újszerű gyorsizzító kemence épült. Nemzetgazdasági jelentősége felmérhetetlen. Izzitásnál revemen- tw anyagot ad és üzemeltetéséhez lényegesen kevesebb fűtő­anyag szükséges. Dr. Diószegi Dániel professzor a kemence mű­ködését ellenőrzi« j . j 'Jtt fzo#6p laboratórium bejáratánál tábla figyelmezteti a köze­ledőket; Vigyázat, sugárveszély! Bcnkö Gyuláné tudományos munkatárs dr. Simon Sándor egyetemi tanárral rádióaktív pre­parátum rádióaktivitását méri. Szabados Rfbaefbárftás mentőövvel — negyven méter magasban Artista mutatványra emlé­keztető módon oldott meg igen fontos feladatot a napokban az Ózdi Kohászati üzemek négy dolgozója, Duklesz István mű­vezető, Békési Ferenc és Zolnai István lakatos, valamint Kira­kó Gyula hegesztő. A kohógáz tisztítására szolgáló, úgyneve­zett Elcx-berendraés negyven méter magas ciklonjának — a gázból a szennyező anyagokat leválasztó készülék — tetején lévő tányérszelep tömítését a gáznyomás kifújta és gondos­kodni kellett annak pótlásáról. A dolgozók, a ciklon alig fél méter átmérőjű szdeptányér- jára mentőövvel kötötték ki magukat, s a szűk helyen, egy­mástól is alig férve, dolgoz­tak. Tizenhárom órai megfeszí­tett munkával végre sikerült a hibát megszüntetniük. A bravúros munkáról nem­csak az energia gyárrészleg, hanem az egész gyár dolgozói büszkeséggel és elismeréssel beszélnek. Tsz-akailéiniák Évek nyomán tSSS zott a magyar parasztember élete. Kiemelkedett az erköl­csök, a szokások avultságából, a századokig tartó patriarcha- lizmusból. S most, amikor te­kintetével a jövő útjait mére­geti, mindinkább érzi, hogy más lett körülötte minden, új értelmet kapott az egész élet. Ám akinek szemét hirtelen fény, világosság éri, hunyorog. A termelőszövetkezet hozta az új fényt, s ennek világánál messzi távlatok nyíltak meg. Tanulni kell! Ezt érzik most ezekben a napokban azok a százak és százak, akik me­gyénkben ceruzát, könyvet ra­gadtak és tanulnak a falvak­ban alakult tsz-akadémiákon. Az akadémia szó kissé furcsá­nak, talán hangzatosnak is tű­nik, többet sejttet, mint amennyit nyújt, s megvalósít. De nem a szó. hanem a cél. a tartalom itt a lényeg, az, amit ez az iskola megvalósít. Mun­kásakadémiák már évek óta működnek. Sok munkás talál­ta meg itt a művelődés lehető­ségeit. Ehhez hasonló a tsz- akadém.ia is. A falunak már régen is megvoltak a tanulé­kony emberei, akik arany- és ezüstkalászos gazdatanfo- lyamokon, s más gazdasági tanfolyamokon tanultak, ök és még sokan mások képezik az akadémiák hallgatóságát. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat me­gyénkben is létrehozta ezt az új falusi oktatási formát. Amikor az akadémiák létrehozása, szervezése megkezdődött, a mezőgazdasági osztály és a TIT számolt azokkal az igé­nyekkel, amelyek a mezőgaz­daságban ma és holnap bekö­vetkeznek. Számolt a tanulni- vágyással, s az erre ösztönző gazdasági, politikai helyzettel. A korszerű nagyüzemekben a régi. családi vezetést a funk­cionális vezetés váltja fel. A gazdálkodás a tudományos módszereket, az agrotechnika elveit követi. Ejjyre nagyobb szerephez jut a gép. Ezenkívül számos olyan szervezésbeli megoldást alkalmaznak, ame­lyet a kisüzem nem ismert. Ez természetesen alapvető változásokat hozott a paraszt- ember munkamoráljában is. Csakis megfelelő ismeretek birtokában lehet a követelmé­nyeknek megfelelni. A közös gazdálkodás más embert ki­van, mint az egyéni, mást ki- ván, olyan embert, akinek mindinkább erősödik közössé­gi érzése, szocialista tudata. P rí!ni megvalósítására C. ceiOK létre me­gyénkben, mintegy negyven helyen (járási székhelyeken, községcentrumokban) a tez- akádémia. Nem egyszerűen előadások megtartására szorítkozik az új oktatási forma. Hacsak ezt tenné, nem nyújtana többet a szokásos ismeretterjesztésnél. A 3 éves oktatási időszakra jól átgoníiolt tematikai tervet ké­szítettek. A mezőgazdasági szakismereteket a TIT elsősor­ban a jó felkészültségű ag­rárszakemberek útján biztosít­ja. A szakkérdések, s az erre vonatkozó tematika úgyszól­ván felöleli a gazdálkodás leg­fontosabb ágazatait, mozzana­tait. Az előadásokon kívül szá­mos szemléltető eszköz áll a hallgatók rendelkezésére: fil­mek, üzemi látogatások, szak­köri látványosságok. A szem­léltető eszközök még inkább elmélyítik a tanultakat Az akadémia a szakmai is­mereteken kivül bővíti a hall­gatók általános ismereteit, ál­talános műveltségét. Prog­ramjában helyet kap számos témacsoport; filozófia, pedagó­gia, lélektan, közgazdaságtan, történelem, irodalom, művé­szet. jog. fizika, kémia, hióló­Kacsák, csirkék birodalmában BÁLVÁNYOS TANYÄN korszerű baromfi- telepet létesített néhány év óta a Bodrogközi Állami Gazdaság, amely egyre nagyobb üzem­ággá emelkedik a gazdaság költségvetésében. Tyúkíarmjukat szakkörökben is számon tart­ják, s ennek elismeréseképpen a Földműve­lésügyi Minisztérium szaporitó-telepnek jelölte ki, ami — mint Mohácsi József főállattenyész­tőtől megtudtuk — azt jelenti, hogy csirkéből itt nem elsősorban hústermelésre törekszenek, hanem arra, hogy a környékbeli termelőszö­vetkezeteket kiváló tenyészanyaggal lássák el. Éppen ezért Bálványoson főképp tojáster- meléssel foglalkoznak, s ebből a célból egy 3800 darab, tiszta vérű magyar-sárga tyúkból álló törzstenyészetet tartanak. A tenyész- tojásokat a bodroghalászi és olaszliszkai keltetőáTlomásnak adják át, amelyek kora tavasztól késő őszig százezrével osztják szét a naposcsibéket a termelőszövetkezetek között. Nagy szorgalommal és szakértelemmel dol­goznak a bodrogközi lányok és asszonyok a bálványosi telepen, s elsősorban az ő gondos munkájuknak tulajdonítható, hogy a tervezett 242 ezer darabbal szemben tenyésztojásból 257 ezret, étkezési tojásból pedig a tervezett 149 ezer helyett 160 ezret adtak ót a keltető­állomásoknak, illetőleg a fogyasztóknak. Egy­úttal a tojástermelés önköltségi árát is több mint a negyedével a tervezett alá szorították. A tojástermelésen kívül csirkeneveléssel is foglalkoznak, s ebben az évben az előirányzott ötezerrel szemben 15 ezer pecsenyeesirkét szállítottak a Baromfifeldolgozó Vállalat deb­receni telepére 120 mázsa súlyban. — Gazdaságunkban azonban inkább a kacsa a fő tenyésztési ág — mondta Mohácsi elv­társ —, hiszen erre ezen a tavakkal rendel­kező, legelőben gazdag tanyán minden adott­ságunk megvan. Keltetőállomásunkat új gé­pekkel szereljük fel. s ezekben csakis kacsa­tojást keltetünk. Ebben az évben 33 ezer pecsenyekacsára kötöttünk szerződést a deb­receni vállalattal, s a kacsákat 2,15 kilogram­mos átlagsúlyban át is adtuk az utolsó darabig. Évi tervünk 620 mázsa kacsahús előállítása volt, de gondozóink olyan szépen dolgoznak, hogy 709 mázsányi kacsát szállítottunk el. — De gondoltunk a jövőre is. Meghagytunk törzsállományunk felfrissítésére és növelésére 4500 kacsát, 8 ezret pedig — ugyancsak ter­ven felül — a társgazdaságoknak adtunk el továbbtenyésztésre. Ilyenformán 45 ezer ka­csát neveltek fel szorgalmas asszonyaink Ke­resztes Géza telepvezető szakavatott Irányítá­sával. Az asszonyok, lányok, mint például Szabó Sándomé és Medve Mária elméletileg és gyakorlatilag egyaránt elsajátították a kor­szerű, nagyüzemi kacsanevelés ismereteit. AZT IS MEGTUDTUK Mohácsi elvtárstól, hogy olyan gazdaságos és kifizetődő a Bodrog­közben a kacsanevelés, hogy a gazdaság jövőre 15 új ólat építtet és 6 darab új keltetó­gépet vásárol. A tervek szerint ugyanis az idei 45 ezerrel szemben kereken 150 ezer pecsenyekacsát kivannak tenyészteni. Ez pedig azt jelenti, hogy 30 vagon kacsahússal járul­nak majd hozzá mintegy 150 asszony és leány szorgalmas munkájának, szakértelmének ered­ményeképpen Borsod és az ország húsellátá­sához. (h. j.) gia stb. Természetesen a szer­vezett akadémiák figyelembe veszik a hallgatóság érdeklő­dését, szellemi felkészültségét. Mást ismertetnek az asszonyok számára a nőtanács, mást az ifjúság számára a KISZ-által szervezett akadémiák. Vala­mennyi akadémia jó tematiká­járól. megfelelő előadójáról a TIT gondoskodik. Ez a diffe­renciáltság még inkább lehe­tővé teszi az új, falusi oktatási forma elevenségét, hatásossá­gát. p, tnhnt a tsz-akadémia. ez tenet melynek gazdá­ja falun a termelőszövetkezet, illetve a tanács népművelési csoportjának előadója. A meg­változott falu dolgos emberei tanulnak itt, akik a jövőt für­készik és a munka tökéletesí­tésén fáradoznak. A végzett hallgatóknak az akadémia nem nyújt díszes bizonyít­ványt. speciális képesítést. Aki azonban elvégzi a három évet, a tanultakat eredményesebben tudja használni a mindennap gyakorlatában. Nem nyújt ké­pesítést, de nyújt olyan isme­reteket. melyei: birtokában az emberek magabiztosabban ha­ladhatnak a szocialista mező- gazdaság útján, műveltebb em­bered lehetnek a ma falujának. Garami Ernő T Érdemes köztesként babot termelni! Szülői értekezlet a gyárban Az utóbbi években a terme­lőszövetkezetek számbelileg megnövekedtek, gazdaságilag megerősödtek, a növényter­mesztésben jelentős eredmé­nyeket értek el. A növényter­melés növekedése azonban a babtermesztésnél nem mutat­kozik. Köztudomású, hogy a babot a kapásnövények — fő­leg a kukorica — között köz­tesként termesztjük. Szövetkezetünk az elmúlt évben is 500 mázsa bab érté­kesítésére kötött szerződést a MÉK-kel, ami szövetkezetünk­nek — ha az időjárás kedvező — szép jövedelmet biztosított volna. Az idei rossz termés nem vette el kedvünket Elhatároz­tuk, hogy 1962. évre kukorica vetésterületünkön babot is ter­mesztünk, ami lehetőséget nyújt arra, hogy 500 mázsa értékesítésre kössünk szerző­dést. A bab holdanként mint­egy 800—1000 forint bevételt biztosít a kukorica felékén kívül. A bab köztesként való ter­mesztésével szövetkezetünk hármas célt ér el. Először: a termelőszövetkezet tagsága megkapja az általa megművelt kukoricaterületen megtermelt bab teljes értékét amelyből csupán a vetőmagot vonjuk le. A termelőszövetkezet tagsága a tervezettnél több jövedelem­hez jut a terület jobb meg­művelése miatt magasabb ku­korica terméshozamot érhe­tünk «3. Másodszor: n termelőszövet­kezet is megkapja a babtermés után a nagyüzemi és szerződé­ses felárat, ami bőségesen fe­dezi a termesztés költségét Harmadszor az értékesítési tervnél túlteljesítés érhető el, amiért a termelőszövetkezet hitelengedményt leap. A termelőszövetkezet részére felsorolt-előnyökön és kedvez­ményeken kivül, nem utolsó­sorban hozzájárulunk a bel­földi ellátás biztosításához, a fogyasztók igényeinek kielégí­téséhez. A bab köztesként! ter­mesztése a fentieken kívül agrotechnikai szempontból is ajánlatos, mivel nitrogén­gyűjtő szerepénél fogva javítja a talajt. A kukorica közé ve­tett köztes a növényápolásnál különösebb nehézségeket nem okoz. Sem a kézi, sem a gépi kapálást nem zavarja. Minden termelőszövetkezet vezetőségének ajánlom, hogy ne idegenkedjenek a bab köz­tesként! termesztésétől, mivel a babtermesztés helyes gazdál­kodás mellett jövedelmező, a termelő megtalálja számítását. Balatoni József, a tíszabábolnai Rákóczi Tsz elnöke. A DIMAVAG-ban az Idén több mint kétszáz ipari tanuló gyakorlati oktatásával foglal­koznak, hogy azok az oktató- mesterek irányításával minél inkább elsajátíthassák a szak­ma fogásait, megismerjék az üzemi életet. Az oktatómeste­rek szerves kapcsolatot tarta­nak az elméleti oktatást nyújtó ipari tanulóintézettel, hogy szinte napról napra — szülőhöz illő gondossággal — tájékozot­tak legyenek neveltjeik előre- mefteteléről, magatartásáról. A mesterek az iskolához hason­lóan — ellenőrző könyvet ve­zetnek a fiatalokról, rendsze­resen meglátogatják őket az intézeti órákon, hogy tájéko­zódjanak munkájukról és segít­séget nyújtsanak nekik. A fiatalok haladása iránti fokozott felelősségről tanúsko­dik, hogy az utóbbi időkben rendszeresítették a gyárban a szülői értekezleteket. A tanú- jók szüleit, hozzátartozóit ne­gyedévenként hívják össze a gyárban s az oktatómesterek megbeszélik velük a gyermek nevelésével, előmenetelével kapcsolatos problémákat. A fiatalokkal való törődést, a velük való ilyenfajta foglalko­zást a szülők megértéssel és szívesen fogadták. Ennek bizo­nyítéka, hogy egy-egy értekez­leten nyolcvanán-százan is megjelennek, noha a tanulók jelentős részének szülei távol laknak.-----oOo----­T öbb üzemben bemutatják a Műszaki Filmfesztivál filmjeit A második Nemzetközi Mű­szaki Tudományos Filmfeszti­vál befejezése után is tovább folytatódik a 291 hazai és kül­földi film vetítése. Először 16 iparág műszaki dolgozói, mér­nökei, technikusai, szakmun­kásai elótt vetítik le a mun­kájukkal kapcsolatos filmeket, iparáganként 25—30-at. A fesztivál rendezősége eze­ken a vetítéseken összesen, kö­rülbelül tizenháromezer szak­embernek kívánja bemutatni szinte az egész világ műszaki tudományos filmgyártásának legjobb termését Az iparági bemutatók után nagyobb vidéki városainkban szakmai előadásokat rendez­nek az adott helyen legtanul- ságosábbnak látszó filmek ve­títésével. Könnyű kútfúró berendezés artézi kutak készítéséhez Az artézi kút fúróberendezését egészen a legutóbbi időig kezzel hajtották. Az utóbbi években azonban, főleg az Alföldön, annyira megnövekedtek a rendelések, hogy a kút­fúrók három műszakban sem tudták teljesíteni a kívánt munkákat. A Csongrád megyei Vízmű és Kútépítő Vállalat hat dolgozója most gépesítette az artézi kút fúrást: olajfúró­berendezésekhez hasonló, de annál lényegesen kisebb és olcsón üzemeltethető motoros fúróberendezést szerkesztet­tek. Az új fúróval naponta 100—110 métert lehet haladni és már készítettek vele 700 méter mély kutat is. Ezen­kívül műszakonként négy ember munkáját takarítják meg Az űj berendezés nagyban segíti az alföldi falvak és ta­nyák vízellátásának megjavítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom