Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-30 / 306. szám
Szómba*, 1961. december 30. &SZAKMAGYARORSZÁG 3 Szállítási feladatok a MAV-nál Irtai dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője _ ^ múlva befejezö- "°P dik második ötéves tervünk első esztendeje. Ha számvetést készítünk a miskolci vasú ti gazgiatóság 1961- es munkájáról, azt látjuk: jól .munkálkodtunk, az igazgatóságok közötti, hagyományos éves versenyben a miskolci igazgatóság vezet. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy dolgozóink megértették második ötéves tervünk végrehajtásának jelentőségét; megiértették, hogy nem juthatunk el a fejlett ' szocialista társadalomhoz az ötéves * ten/ aaéBoül. Ezért vasutas dolgosaink készek arra, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, s a még kihasználatlan tartalékok felhasználásával, magasabb színvonalú szervező munkával és «W munkamódszerekkel dolgozásának az ötéves terv által előírt szállítási feladataink teljesítéséért. A vasutas dolgozókat lelkesíti az a nagyszerű jövő, amelyet az SZKP XXII, kongresz- szusa világított meg és teljes mértékben azonosítják magukat a párt és a kormányzat nagyjelentőségű célkitűzéseivel. A második ötéves terv — amelyben egész dolgozó népünk vágyai öltenek testet — öt év alatt az ipari termelés 48—50 százalékos növelését írja elő. Csak ez az egyetlen hozzávetőleges számadat is elárulja, hogy Borsod megyében milyen jelentős szállítási feladatokat jelent a második ötéves terv a vasút dolgozóinak. Számítanunk kell arra is, hogy a vasúti műszaki fejlesztés színvonala még nem tart, lépést a szállítások emelkedésével, tehát a vonógép- és a kocsipark még nem növekszik a szükségleteknek megfelelően. Csökkenteni keI1 a vasút i^soKKeniem önköltségét, olcsóbban. gazdaságosabban kell megoldanunk' a nagyobb szállítási feladatokat. Ezek minden vasutas dolgozótól tudása legjavát, igazi vasútsze- retettől és hivatásérzettől áthatott munkát, a vezetőktől a vezetés színvonalának és hatékonyságának emelését követelik. A vasút dolgozói és vezetői megszívlelik a pártnak az ötéves tervünk végrehajtásával kapcsolatos igen értékes útmutatásait és hasznosítani is akarják azokat a mindennapi munkában. Az eredményhez Halló, kapcsolom... azonban feltétlenül szükséges a szállítófelek. az igazgatóságunk területén dolgozó üzemek támogatása is. Azt kérjük tőlük, hogy tegyék szervezettebbé üzemeiken belül a szállítás tervezést. Különösen sokat segíthetnek az ütemszerű rakodásokkal, vagy rakodjanak egyenletesen a hét minden napján. A vasár- és ünnepnapokra is szervezzék meg a rendszeres rakodást. A kocsi- kirakások időben történjenek, ment a késedelmes kocsikirakás nemcsak az üzemeknek okoz többlet kiadást, hanem a mi tervszert munkánkra is zavarólag hat, mint ahogy erre az elmúlt hónapban is volt példa. Naponként csaknem ezer telefonhívás érkezik a városi tanács telefonközpontjába. A szerdai és a pénteki napokon különösen sűrűn jelez a készülék. Ilyenkor van a legnagyobb szükség ördög Tlvadarné telefonkezelő higgadtságára, türelmére, meri bizony egyik-másik ügyfél ingerültebb hangot használ a kelleténél. Egykét kedves, közvetlen szó azonban mindent helyrehoz. Szabados Különösen nagy figyelmet kell fordítani az idegen kocsik gyors kiürítésére, amely fontos valutáris kérdés népgazdaságunk számára. Beszélnünk kell a keresztfuvarozások igen káros jelenségéről. Sajnos, még mindig akadnak ilyen esetek. Az ilyen gazdaságtalan fuvarozások összege csak a mi igazgatóságunk területén meghaladja az évi 2 millió forintot Néhány példa: Hatvan állomásról Szerencsre, az ottani állami gazdaság részére XI. hó 21-én hat kocsi száraz répaszelet érkezett. Ez a fuvarozás teljesen indokolatlanul kötött le két és fél napra hat vasúti kocsit, mert a Szerencsi Állami Gazdaság a száraz répnsze- letet a Szerencsi Cukorgyárból vasúti fuvarozás nélkül is beszerezhette volna. Nagyfokú szervezetlenségre vall például az is, hogy Debrecenből Pál- házára és Ricsére kútgyűróket adnak fel különböző émtővál- lalatok. ugyanakkor Sárosoa- takon készített kútevűrűket Nyíregvházána szállítanak. Helytelen az is. hogy Nyéklád- háza állomásról Ózdra. a Borsod megyei Állami Építői nari Vállalat részére öt kocsi téglát, fuvaroztunk az elmúlt hónapban. holott a vállalat a putno- ki téglagyártól is beszerezhette volna szükséglétét. A miskolci vasú ti gazgatóság dolgozói magukévá teszik a pártnak azt az útmutatását, hogy a gazdasági feladatok teljesítése párosuljon az emberekről való fokozott gondoskodással, ezért nagy gondot fordítanak a személyszállítás me- nelrendszerűségére, és a lehetőségekhez mérten a kultúrált utazás biztosítására. Ezért, intézkedési tervet dolgoztunk tó. és a menetrend ellen vétőket szigorúan felelősségre vonjuk. A menetrendszerű közlekedésben az idén kielégítő eredményt értünk el, elmondhatjuk, hogy visszaszereztük az utazóközönség bizalmát. Sajnos, vannak még hibák. Például novemberben a személyszállító vonatok 5,4 százaléka késett. Azonban igyekszünk a késési százalékot tovább csökkenteni, és ehhez kérjük az utazóközönség olyan irányú támogatását is, hogy a le- és felszállásokhoz időben készüljenek el. A kulturált utazás feltételeit még nem minden esetben tudjuk biztosítani. Hivatkozhatnánk itt sok tárgyi nehézségre, mint például a Tiszai Pályaudvar közismerten nehéz forgalmi helyzetére, a személykocsi-parkunk elégtelenségére, a világító- és fűtőberendezéseik korszerűtlenségére stb., amihez több esetben hozzájárul egykét vasutas dolgozó figyelmetlensége és mulasztása is. Sajnos. az utazóközönség közt is akadnak lelkiismeretlen emberek. akik még jobban megnehezítik a kulturált utazás biztosítását. A fűtött vonatoknál nyitva hagyják az ajtókat, ablakokat. Egyesek betörik az ajtókat, megrongálják az ülések huzatait, a csomagtartóik hálóit, eltulajdonítják az ékpárnákat. a kalaphorgokat, az égőket, sőt a személykocsi falazatából kihúzzák a vezetéket, letépik a kapcsolókat £s a foglalatokat. Kisebb állomásokon és megállóhelyeken előfordul az is, hogy a várótermekből eltulajdonítják a füstcsöveket, a kályhából a rostot és a villanyégőket. A vasutas dolgozók az utazással kapcsolatos bajokon es panaszokon minden erővel segíteni igyekeznek. Ezért több intézkedést hoztunk, például: azokat a vonatokat, amelyeket a kocsik nagy száma miatt a vonatgép nem tud kellően fűteni, fű tő-kazánkocsival, vagy két részben közlekedtetjük, gondoskodunk a vonatok megfelelő előfütéséröl, a tisztaságot fokozottabban megköveteljük és ellenőrizzük. Egyúttal arra kérjük az utazóközönséget, hogy akadályozza meg és leplezze le a kártevő, felelőtlen elemeket, akik a vasúti berendezéseket rongálják. Ezzel nemcsak a vasút, hanem a nép vagyonát is védelmezik. Kérjük, hogy az utasok bírálataikkal és javaslataikkal is segítsék munkánkat. Legyen az utazóközönség a vasutasok munkájának a szigorú kritikusa. Minden állomáson megtalálható a panaszkönyv, amelybe beírhatják észrevételeiket és ezáltal segíthetik a hibák feltárását és kijavítását. A dolgozók kért vasutas szok arra hogy a párt útmutatásait követve, a szállító feleik és az utazóközönség támogatásával sikerrel tel. jesítsék a második ötéves tervünk szállítási feladatait és ezzel közelebb kerül.jendk a szocialista vasút megteremtéséhez. A nagy kukorica terméshozam egyik mestere Csehszlovákiában Andrej Szaborik. a sztretarai Egység Tsz elnöke. Ez a kelétszlovákiai csúcstartó, aki tavaly Borsod megyébe is ellátogatott, az egy hektáron termesztett kukoricánál hozzávetőlegesen elérte az 55 ezret. Szaborik (a képen) gyakorlott zöldségtermelő is. Képek Kelet-Szlovákia életéből A kelet-szlovákiai gépgyár mind több árul termel exportra. / képen Imrich Szilvásy. a szocialista munkáért küzdő brigád tá ja látható, aki az exportra készülő berendezésen dolgozik. A készülő gép müanyagszálat gyárt majd. Egy esztendő mérlege Mire jutott a mezőkövesdi járás tsz-mozgalma v Nagy mezőségi járásunk vb. elnökével, Bucskó Mihály elvtárssal beszélgettünk. Az esztendő mérlege került szóba, amely szerint a járásban nagyarányú, mintegy 50 százalékos „felfutás” volt. Az év elejétől kezdve 29 termelőszövetkezet működött a járás községeiben, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaság teljesen új alapokra helyeződött. A falu lakói közös gazdaságokba tömörültek. Ez nagy hatással volt a termelésre és sok tekintetben alapvető változásokat hozott a mezőkövesdi járás életében. Milyen volt az első esztendő? Mire jutottak a termelőszövetkezetek 1961- ben? Bucskó elvtárs szerint az aszály, a fiatal-tsz-ek kezdeti nehézségei ellenére is, pozitívan értékelhetjük a gazdasági évet. A mezőgazdaság többet termelt s adott, mint a korábbi években. Magasabbak voltak a termésátlagok és ezt érdemes néhány adattal illusztrálni. Termésátlag a tsz-gazdaságokban: 1 kh, 1960-ban 1961-ben Búza 10,2 q 10,5 q Tavaszi búza 6,6 q 8 q Rozs 7,3 q 7,9 q Ez az eredmény azért is elismerésre méltó, mert az 1960-as év közismerten nehéz volt. A sok csapadék miatt alig leheteti a földekre menni, elmaradtak a talajmunkálatok, kevés volt az őszi mélyszántás és ezt 1961 tavaszán kellett pótolni. Mivel azonban a földek egybe- keriiltek, a nagy táblák már erősen éreztették hatásukat a termésátlagok alakulásában. Mód nyílt arra, hogv a legalkalmasabb, a legkedvezőbb talajba kerüljenek a kalászosok. A-kapások termésátlagának alakulása sajnos már nem mutat ilyen biztató képet. Ott azonban, ahol munkával ellensúlyozták a szárazságot, az aszályt, megfelelő volt a növényápolás (Borsodivánka, Szent- istván. Mezőnagymihály, Mezőkeresztes, Négyes), viszonylag a kapások jól fizettek. Felvásárlás, értékesítés A száraz esztendő az árutermelésben is éreztette hatását, kevesebb árut — sertés, tejtermék — tudott átadni a járás az államnak, mint azt. eredetileg tervezték. Az 1960. évben termelt mennyiségnél mégis jóval többet, s ez már a nagyüzem mellett szól, ahol alkalmazni lehet a korszert agrotechnikát, a megfelelő takarmányozást, és magasabb a munka szervezettsége. 1960-ban 970 mázsa kenyérgabonát adott el Mezőkövesd az államnak, 1961-ben pedig, amikor már termelőszövetkezetek gazdálkodtak a község földjein, 10 vagonon felül. A szemestermény árutermelése az előző évhez viszonyítva 21,5 százalékkal emelkedett. Mezőkövesden kívül számos más termelőszövetkezet jeleskedett a kenyérgabona termelésben, illetve annak átadásában. Beruházások Több mint 14 és félmillió forintot használtak fel a termelőszövetkezetek állati férőhelyek és gazdasági épületek létrehozására. Ügyszólván nincs olyan termelőszövetkezetünk, ahol ne építkez- i tek volna, ne emeltek volna nagyobb | sertésszállásokat, istállókat. Több ter- ! [ mdőszövetkezetben létrejöttek az önálló i építőbrigádok, amelyek jelentősebb ob- | jektumok létrehozására is vállalkoznak. ! j A szomolyai építőbrigád a község mel- ]! letti kőbányából követ termel ki. kő- i \ faragással is foglalkozik és kielégíti a ! j lakosság ilyen irányú igényeit. Tardon a \ i tsz-tagok ugyancsak foglalkoznak kőki- 1j termeléssel és más termelőszövetkezeti ! | községeknek is tudnak szállítani. ; i Egyéb eredmények Számottevő az is, hogy az rimáit esztendőben mintegy 20 erőgéppel gyara- podtak a közös gazdaságok. így az álló- \ mány 67 darab. Szó van arról is — mi- . | vei a járásban a tsz-gazdák kedvelik a mezőgazdasági gépeket —, hogy teljesen | önállóan műveljék meg földjeiket, ta- ; karítsák be a termést, s a gépállomást I csupán javítási, karbantartási munkákra vegyék igénybe. A termelőszövetkezetek irányítása, gazdálkodása nagyobb fel- | készültséget, sokrétűbb hozzáértést ki- 11 vén. Ezt a termelőszövetkezetek is fel- ! ; ismerték és tsz-akadémiákon, ezüstkalá- ;! szos tanfolyamokon igyekeznek tudásu- kát gyarapítani. > Mérlegelve az 1961-es gazdasági év eredményeit, megállapítható, hogy a járás nagyot haladt előre, javult a mun- / kához való viszony. Bebizonyosodott, hogy közös összefogással sokkal többre képes a járás mezőgazdasága, mint. ko- , rabban. Fiatal termelőszövetkezeteinknek jó, követendő példát mutatnak a régebben létrejött közös gazdaságok, i ahol már megfelelő a munkaszervezés ] s ennek nyomán biztosítottak a jó élet- ] körülmények is. —< garami — A lubcniki magnezitfejtésben új eljárást alkalmaznak» mégpedig a darabos fejtést. Ezzel az eljárással elsőként kezdtek alkalmazni Csehszlovákiában és a szocialista államokban a hajlítható, lyukas fúrókat. Az új technológiai eljárás lehetővé teszi, hogy a munka termelékenységét 3.5-szeresére emeljék, a robbanóanyag mennyiségét pedig egyötödé\el csökkentsék. A képen Imrich Ko vács és Pabol Lyko a rétegbe helyezik a fúrót.
