Észak-Magyarország, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

Vasárnap, 1961. december 3. ESZAKMAGYARORSZAG s Miskolc a felemelkedés útján Irta: Fekete László, a városi tanács vb elnöke « •} — Ismét köszönthetjük vá­U'eCemDer -3. rosunk felszabadulásának évfordulóját. Imrriár a 17. győzelmes évfor­dulót ünnepelhetjük. Megemlékezésünk évröl- évre gazdagabb, tartalmasabb, hiszen a fel- szabadulás elindította nagyszerű fejlődés újabb és újabb sikereit, jelentős eredményeit yehetjük szamba. Ez a számbavétel akkor mutatja meg iga­zán, mily nagy utat is tettünk meg, ha emlé­kezetünkbe idézzük a felszabadulás előtti vá­ros képét, helyzetét s 'a háború okozta pusztí­tásokat. Felrobbantott hidak, kiégett gyárak, elpusztult termelőberendezések, járhatatlan utak, megrongált közműhálózat, megannyi megoldatlan városi probléma, elmaradottság és elhanyagoltság volt számunkra a kiinduló­pont Az elmúlt 17 esztendőben végbement poli­tikai, társadalmi és gazdasági átalakulás, amelynek szemtanúi és résztvevői voltunk, év­tizedes problémák felszámolásához vezetett, vagy vitt hozzá közelebb. Miskolc nagyüzemei és középipara számottevő szerepet játszik népgazdaságunkban. Talán kevésbé szembe­tűnő, de szintúgy jelentős az előrehaladásunk a dolgozók igényeinek kielégítésében. Ezzel összefüggésben érdemes felsorolni néhány számadatot. Az ivóvízvezeték-hálózat kétsze­resére nőtt, a szennyvízcsatorna-hálózat csak­nem 70 százalékkal gyarapodott. Majdnem 50 kilométer új gyalogjáró szolgálja a kulturál­tabb közlekedést. Míg a felszabadulás előtt mindössze 35 bölcsödéi férőhellyel rendelke­zett a város, ma 14 jól felszerelt bölcsödében csaknem 700 gyermekről gondoskodnak. 1945— 1960 végéig csaknem 9000 lakást építettünk Miskolcon, ezek között mintegy 6500 állami lakást. VUlamosparkunk a felszabadulás előtti helyzethez viszonyítva két és félszeresére emelkedett. 3945-ben Miskolc még egyáltalá­ban nem rendelkezett autóbuszhálózattal, a mai város képéhez hozzátartoznak a sokféle irányban közlekedő kék autóbuszok. Számuk százra emelkedett és évenként átlagosan 20 milliónál több utast szállítanak. r r i . . i . megsokszorozta pár- t el a data in kát tunk Központi Bizott­ságának 1958 októberi határozata a munkás- osztály helyzetének javításáról. Ez a határozat méginkább ráirányította figyelmünket a vá­rosi és kerületi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak, apparátusainak tennivalóira, a dolgo­zók, elsősorban a munkások jobb ellátására. A párt politikája, a kormány által biztosított nagyarányú segítség meggyorsította a felsza­badulással megindult fejlődés ütemét. Ma már milliárdos számok jelzik a városfejlesztés táv­latait és programját, az életkörülmények to- yábbi javítását szolgáló intézkedéseket. A káros múlt, a kapitalista politika követ­keztében elhanyagolt város számos nehézsé­gét megszüntettük, sok-sok problémáját meg­oldottuk. Az elért eredményeket, a megvaló­sult létesítményeket megszoktuk. Megszoktuk, mert szocializmust építő tái'Sadalmi rendünk törvénye, hogy napról-napra, évről-évre javul* fejlődik, gazdagodik, szépül életünk. Erőfeszí­téseink a még meglévő gondok eltüntetésére irányulnak. A jelen mellett méginkább a jö­vőbe tekintünk, hiszen lehetőségeink, igé­nyeink nagy axányokban nőnek, terveink biz­tatóak, céljaink szépek, íelemelőek. Terveinket, célkitűzéseinket, a város további fejlesztésének programját a második ötéves terv foglalja magában. A mai ünnepi évfor­dulónak többek között az ad különös jelentő­séget, hogy második ötéves texvünk időszakára esik. A városi tanács az országgyűlés 1961. évi 2. tv.-e alapján megtárgyalta, megvitatta és határozattá emelte Miskolc ötéves tervének irányelveit. A célokat az eddig elért eredmé­nyek, a még meglévő hiányosságok s a fejlő­désből adódó nehézségek számbavétele alap­ján reálisan tűzte ki. A kormány által nyúj­tott anyagi erőkhöz hozzátette a város dolgo­zóinak tái'sadalmi segítségét, részletesen szám- bavette saját erőforrásait, mindezt egy olyan tervezetben foglalta össze, amely alkalmas ax-ra, hogy a város fejlesztését összekapcsolja a dolgozók színvonalasabb ellátásával. Az előirányzatok megtervezésénél alapvető lítrnu- tatásul szolgált a munkásosztály helyzetének javítására hozott párthatározat, a művelődés­politikai irányelvek és az oktatási reform töx-- vénye. AAinrlpzpknpk alaP3án a következőket mmaezexneK tűztük ki célul: 1. Döntő változást kell elérni a tanácsi ipar helyzetében és szerkezetében. A változásnak abban az irányban kell hatnia, hogy emelked­jék a lakosságnak végzett szolgáltató és javító tevékenység. Más iparágaknál a növekvő szük­ségletek kielégítése mellett biztosítani kell a választék bővítését, a minőség jelentős mér­tékű javulását. (Üdítőital, háztartási gépek javítása, péksüteményellátás stb.) Meg kell gyorsítani olyan iparágak fejlesztését, ame­lyek — a népgazdaság érdekeivel összhangban — tanácsi szinten is gazdaságosak, s ha köz­vetlenül nem is, de közvetve a lakosságnak termelnek; ezzel növeljük a központi áru­alapot és javítjuk annak összetételét; ilyen vonatkozásban különösképpen a gyermek­kocsi-gyártásra, a műanyagiparra és bútor­iparunkra gondolunk. 2. Jobb tárgyi feltételeket kívánunk terem­teni a kulturáltabb oktató-nevelő munkához, a művelődésügy továbbfejlesztéséhez. Ennek érdekében a tanács elhatározta, hogy a máso­dik ötéves tervben részben állami erőforrás­ból, részben községfejlesztési támogatással, részben pedig iskolai tantexmek felszabadítá­sával 100 általános iskolai tantermet épít. Ezzel elérjük, hogy megszűnik váx-osunkban a három váltásos tanítás és lehetőség nyílik a politechnikai oktatás általános bevezetésére. 44 középiskolai tantermet építünk. A II. kerü­letben 1962-ben megkezdődik egy 16 tanter­mes gimnázium építése. A tantermek számá­nak gyai-apítása elősegíti a felnőttoktatás to­vábbfejlesztését is. 3. A dolgozók jogos igényeket támasztanak a kereskedelmi ellátás javításával szemben. Nem nagyok a lehetőségeink a nehézségek le­küzdésére, mégis erőforrásaink fokozottabb igénybevételével és koncentrálásával, a nagy­üzemek segítő készségéi-e és támogatására tá­maszkodva meg kívánjuk oldani a perifériák, kolóniák és kislakásokkal beépített területek alapvető kereskedelmi ellátását. (Részben új boltok építésével, részben a meglévők korsze­rűsítésével.) 1962-ben sor kexül a Komlóstető dolgozóinak ellátását szolgáló fűszer-, hús- és tejbolt-komplexum építésére. A már működő kereskedelmi egységekben gondoskodunk a választék bővítéséről, a helyiségek feliíjításá- ról, kulturáltabb berendezéséről, továbbá új (önkiszolgáló, önkiválasztó) formák bevezetésé­vel nagyobb számú vevő kiszolgálásáról. 4. Az 1962. évi csaknem 400 millió forintos költségvetési előirányzat lehetőséget nyújt arra, hogy intézményeinket, kórházainkat, óvodáinkat, bölcsődéinket megfelelőbben el­lássuk. Az emelkedő előirányzat alkalmat nyújt arra is, hogy saját bevételi terveink nö­velésével megoldjunk olyan alapvető problé­mákat is, mint az út- és járdahálózat javítása. Sokkal megfontoltabban koncentráljuk erőin­ket annak a célnak érdekében, hogy folyama­tosan járdákkal és utakkal lássuk el az új kislakásos területeket és megoldjuk a város! meglévő úthálózatának átépítését, pormentes burkolattal való ellátását. Folytatjuk a Buda-! pest—Miskolc főközlekedési út átépítését, kor-, szerű burkolattal való ellátását, egyidejűleg rendbehozzzuk a csatlakozó utakat és járdákat! és beépítjük a nagy szennyeződést és sarat1 okozó üres területeket. ] 5. A második ötéves terv irányszámai 4800' lakás építését íx-ják elő Miskolcon — teljes! közművesítéssel, kulturált kivitelezésben, a. beépített bútorok alanyának további növelésé-' vei. Ennek a 4800 lakásnak felépítésével még! nem tudjuk teljes egészében megoldani a vá-' ros lakáspx-oblémáját, de jelentős előrehala-] dást érünk el vele. Az új lakások területi el-' helyezésével kapcsolatban felvetődik a bel-J város rekonstrukciójának megoldása is: aBéke( tér, a Szinva, a Tanácsház tér és a Fazekas' utca által bezárt terület rendezése, itt egy új! utca kialakítása, a rendezés ezen a területen' az elavult, életveszélyes lakóházak szanálását] is szükségessé teszi. < Az elmondottakhoz ™et sokkJ™;< hozzáfűznünk. Nem esett szó az új állami áru-' házról, amelyet 50 millió forintos költséggel! építünk, a két új gyógypedagógiai iskoláról, a< vái-osi gyermekotthonról, szociális otthonról, a' népkex-ti sportcsarnokról és szabadtéri szín- padról, az avasi kilátó és televíziós torony építéséről, a vasgyári műjégpályáról és még sok minden másról. Második ötéves tervünkben pártunk helyes politikájának, a tömegek alkotó munkájának nyomán tovább fejlődik városunk. Az a város, amelyet a Hoi'thy-rendszer elnyomott, hát­térbe szorított, elhanyagolt, mert munkások lakták, akiknek soraiban élt, virágzott és hó­dított a forradalmi gondolat, a felszabadulás és az embei-séges élet utáni vágy. Ez a vágy azért válhatott valósággá, mert 17 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom fiai elhozták számunkra a szabadságot. Vérük nem folyt hiába. Amikor ma hálatelt szívvel meghajtjuk a tisztelet és az emlékezés zászlaját a felszabadító szovjet hősök előtt, jó érzéssel és büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy Miskolc dolgozói éltek a kapott lehetőségekkel és mind sikeresebben munkál­kodnak a szocialista társadalmi rend, boldog holnapunk építésén. Készül a présköpeny a dorogi brikettgyárnak Megyénkben már 18 falusi irodalmi színpad működik A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya nagy gondot fordít arra, hogy a fa­lusi dolgozók különböző elő­adásokon és rendezvényeken bővítsék ismereteiket és ezzel segítsék a községek kulturális felemelkedését. Ezt a munkát segítik a falusi irodalmi szín­padokon is. A megyében je­lenleg 18 ilyen színpad tevé­kenykedik. Tagjai munkások, parosztok, diákok és pedagó­gusok, akik zenés irodalmi összeállítással lépnek a közön­yt elé. Eddig négy irodalmi színpad mutatta be új műso­rát. Az encsiek például „A holtak újra énekelnek” című műsorukban Radnóti Miklós, Steinbeck verseit ismertették. Az idén alakult sajóládi ix’o- dalmi színpad Ady, Tóth Ár­pád, Csokonai, Petőfi, Heine és Puskin legszebb szerelmes verseit tolmácsolta. A sátoral­jaújhelyiek Kazinczy-estet ren­deztek, míg az ózdi Liszt Fe­renc Művelődési Ház irodalmi színpada a fiatal költők béke­harcos verseit adta elő. Az iro­dalmi színpadok a téli hóna­pokban felkeresik műsorukkal a köi-nyező községeket és ter­melőszövetkezeteket is. Harmati Sándor elvtárs Mezőkövesden A napokban belvízvédelmi í tanácskozást tartottak Mező-} kövrsden, a tanács épü­letében, nyolc termelőszővet- 5 kezet részvételével. A meg-j beszcléscn részt vett Harmatit Sándor elvtárs, a párt Köz-5 ponti Bizottságának tagja, a< Hazafias Népfront Országos« Tanácsának titkára. A tanács-} kozás során a bei vízrendezési < tervek megvalósítására a< résztvevő termelőszövetkezetig vezetők jelentős társadalmi^ munkát ajánlottak lel. A DIM A VAG „V" egységének eszlergilyosa, Horváth Lajos munkájában elsősorban arra törekszik, hogy a gépéről kikerült alkatrészek Já minőségűek legjenck. egyúttal an.vagtakarékosságga] igyek- ázik állandóan eoökkcnleni az önköltséget. Képünkön; a dorogi brikeevgyár részér* prcsköpöar* esztergái. Q XXII. kongresszus termékenyítő szelleme > politikai esemény ritkán ? -*■ váltott ki oly széleskörű ^érdeklődést, mint a Szovjet- í unió Kommunista Pártjának \XXII. kongresszusa. Már a ^kongresszus előtt megfogta sképzeletünket a kommuniz- >mus építésének programterve- \zete, de a kongresszus hírei ? még lebilincselőbben hatottak. <A kongresszus és pártunk } Központi Bizottságának a cXXII. kongresszus jelentősé- Sgéről szóló határozata után itt <az ideje a kongresszus anyaga \ mélyebb, alaposabb tanulmá- Pnyomásának. A tanulmányozás gtöbb egyszerű olvasásnál. } Olyan dokumentummal van cdolgunk, amelynek mélyreha- Stó tanulmányozása további > alapos vizsgálódásokra kész­ítet. r A Magyar Szocialista Mun- Skáspárt Központi Bizottságá­énak a kongresszus jelentőségé­iről szóló határozata megálla- 5 pit ja, hogy az SZKP XXII. c kongresszusának irányvonala \ egybeesik pártunk VII. kong­resszusának irányvonalával, és gannak még következetesebb > megvalósítására lelkesít A fszovjet kommunisták példája Sjobb munkára serkent bennün­ket- Egy boldogabb jövő zálo- jgaként fogadjuk Központi Bi- ?zottságunk határozatának azt <a megállapítását: „Ha töretlc- inül, következetesen valósítjuk fxixcp a jövőben is pártunk le- pnini politikáját, akkor biztosit- thatjuk, hogy a kommunista i társadalom Magyarországon is ?történelmileg azonos időszak­iban épül fel, mint a Szovjet­iunióban.” C Nemzedékünk nagyszerű le­hetőségekkel rendelkezik. (Mindannyi un kon múlik: ho- Igyan gazdálkodunk vele. Pár- V tunk eszmei, politikai iróny- fvonala helyes, jó a tervünk. rMit kell még tennünk azon rkívül, hogy dolgozunk? Pár- >tunk határozata következete- >sebb munkára hívja fel a fi- »gyeimet, arra, hogy a XXII. £ kongresszus hatalmas eszmei ; fegyverzetét has2mositsuk az >élet minden területén a mi vi­szonyainknak megfelelően. A kongresszus anyagával párhu- Jzamosan tehát tanulmányoz­nunk kell életünket, munkán­kat is, mert enélkül nem kép- ’zelhető el a tanulságok hasz­nosítása. A kongresszus olyan ,tükör, amelyben élesebben lát­juk meg magunk körül a jót, ^de a rosszat is. Keveset érte­lnénk meg a XXIL kongresz- iszus szelleméből, ha csak idéz­em tudnánk az elhangzottakat *A feladott leckét az tanulja •meg a legjobban, aki a gya­> korlatban alkalmazza a viszo­nyainknak megfelelő tanulsá­gokat > Régi igazság, hogy a leg- ! ékesebb szavaknál is 1 szebben beszélnek a tények. A lendületesebb munka, a jobb termelési eredmények mutat­ják, hogy népünk jól fogadta a kongresszust és fokozta mun­kakedvét. Ezt bizonyítják a kongresszus napjaiban megfo­galmazott üdvözlő táviratok, a munkavállalások, s az, hogy néhány szocialista brigád fel­vette a XXII. Kongresszus ne- ■ vet. A kongresszus napjaiban ; és azóta is lépten-nyomon ta­lálkozunk szellemével. Elég csak utalnunk párts zervezete- i ink vezetöségújjáváJasztó tag­gyűléseire. Pártszervezeteink többségében a kommunisták jól vizsgáztak a XXII. kong­resszusból. Szembetűnő volt a felelősséggel párosult bíráló szellem erősödése, a pártde­mokrácia szélesedése és a megnövekedett igény mind sa­ját munkájuk, mind a vezetés iránt. Különösen megragadta az emberek figyelmét a kommu­nizmus építésétxek programja. Érthető emberi gyarlóság, hogy sokmindenkiben elsősor­ban a javak elosztásának új elve keltette fel az érdeklődést. Sokan beszéltek atról, hogy — ha majd mi is ott tartunk —, milyen jó lesz az adó eltörlé­se, az ingyen közlekedés, el­avul a lakbér, a közszolgálta­tási díj fogalma, stb. Nem le­het azonban szem elől tévesz­teni, hogy az új elosztási elv az anyagi javak óriási bőségét követeli, az emberektől pedig kommunista erkölcsöt és ma­gasszínvonalú műveltséget. Nem elég tehát csupán óhajta­ni a kommunizmust, a jólétet, a kiegyensúlyozott, boldogabb életet, hanem — mint az SZKP programja mondja — meg kell teremteni a kommunizmus anyagi és műszaki bázisát. Ezt most még csak a Szov­jetunió tűzte napirendre. A mi közvetlen feladatunk: befe­jezni a szocializmus alapjai­nak lerakását, meggyorsítani a szocializmus építését. A XXII. kongresszus tanulságai ebben nagymértékben segíte­nek bennünket. Pártunknak az 1956 óta folytatott politikája következtében jó a közszellem, emelkedett az alkotási — és a munkakedv. Ezt még erőtelje­sebben fokozhatjuk, tovább erősíthetjük, ha — minden szinten — még következeteseb­ben valósítjuk meg pártunk lenini politikáját. Pártunk öt év óta folytatott politikáját a kétfrontos harc jellemzi. Egyszerre vívtuk har­cunkat a revizionizmus és a dogmatizmus ellen és mind­kettő döntő vereséget szenve­dett Hazánkban leszámoltunk a személyi kultusszal, a párt­ban a lenini szellem érvénye­sül, és biztosítva van a szo­cialista törvényesség. Az SZKP XXII. kongresszusának tanul­ságait e tekintetben úgy kell hasznosítani, hogy minden nyomát eltöröljük a régi hi­báknak. A Központi Bizottság határozata szerint: „Mind­azoknak, akik régebben a szek­tás szemlélet rabjai voltak, s e szemlélettel és az abból fa­kadó módszerekkel még nem tudtak teljes mértékben leszá­molni, a XXII. kongresszus fé­nyénél meg kell szabadalmok a hibáknak még az árnyékától is.” Még megyénkben is fellel­hetők az olyan szemlélet ma­radványai, mely szerint a „baloldaliság” afféle bocsána­tos bűn. Mint szokták monda­ni: .Jcicsit balos, de jól dolgozó élvtárs”. Ez fából vaskarika: aki nem tud megszabadulni „balos” nézetéitől, valahol óhatatlanul hibázik és ezzel árt a pártnak, a szocializmus építése ügyének. A személyi kultuszalak ma már nincsenek olyan marad­ványai, amelyek veszélyeztet­nék pártunk politikájának irányvonalát Bizonyos vissza­maradt foltocskák azonban adott helyen és körben hátrál­tathatják fejlődésünk gyorsabb ütemét Elég utalnunk az ön­teltségre, az emberek vélemé­nyének lebecsülésére, az újtól elzárkózó maradi gondolko­zásra. A tömegek munkájának lebecsülését jelenti az is, ami­kor egyesek saját egykori ér­demeik után különleges ki­váltságokat kívánnak maguk­nak. Amikor teljes következetes­séggel számolj uk fel a szemé­lyi kultusz maradványainak minden nyortiát, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy pártunk a két frontos harc eredményeként küzdötte le a régi hibákat. Amikor tehát a „baloldaliság” maradványai­nak felszámolásáról beszelünk, semmiképp sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy fel­lépjünk a revizionista szemlé­let maradványai, vagy újraje- lerrtkezései ellen. Cokat tanulhatunk a Szov­^ jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusából. Tanulmányozzuk hát behatóan, tegyük magunkévá szemléletét és vonjuk le a megfelelő kö­vetkeztetéseket. Ha mindenki a saját munkája, magatartása, élete tekintetében okul a kongresszusból, s ha becsüle­tes munkáját mindenki csalt egy kicsit is jobban végzi, már lényegeset léptünk előre, hoz­zájárultunk a szocializmus fel­építésének meggyorsításához. Nagy Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom