Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-17 / 271. szám
4 BSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1961. november H. Utólagos meditáció — egy elmaradt Virágcsokor helyett SZERDÁN ESTE váratlan és igen kellemes élményben volt részük azoknak, akik a televízió képernyői elé ültek. Az Állami Operaházból a Sevillai borbély előadását közvetítették és Don Basilio szerepét — az előzetesen meghirdetett szereposztástol eltérően — a hazánkban vendégszereplő örmény művészeti együttesnek a napokban Miskolcon is megismert kitűnő basszistája, Ovaniszjan énekelte. E rövid jegyzet nem a nagyszerű énekes emlékezetes vendégszereplését kívánja méltatni, pusztán regisztrálni szerelne egy apróságot: amikor a második felvonás után — a közönség viharos tapsára újra meg újra a függöny elé jött Ovaniszjan, a Rosina szerepét éneklő László Margit virágcsokorral köszönte meg szereplő- társai, a nézők, a televízió-hallgatók nevében is a vendégművész csodás szereplését. Ka ekkor jutott eszünkbe: hétfőn a Miskolci Nemzeti Színház színpadáról hallnattuk Ovaniszjant és vele egy mii» sorban a világhírű koluratur-énekesnot: Goar Gaszparjant Mindketten méltán érdemelték ki a hosszú vastapsokat Nemcsak beütemezett számaik remek tolmácsolásával, hanem a ráadásként nyújtott áriáikkal, dalaikkal js gyönyörködtettek. A szovjet művészekre jellemző nemes egyszerűséggel jöttek újra meg újra elénk, és újabb és újabb dallamok csendültek fel a teremben. Ovaniszjan is több számot ismételt, de Goar Gaszparjan szereplése — ha lehet ezt fokozni — még emlékezetesebb volt, még jobban szívünkbe lopta magát, . még több művészi élménnyel, egy életre felejthetetlen élménnyel ajándékozott meg. Csaknem egy teljes óra hosszat láttuk, hallottuk Gaszparjant a színpadon, aki vastapsainkat újabb és újabb számok ragyogó interpretálásával viszonozta. Felejthetetlen ez a hétfői este — és mégis hiányzott a végéről valami. Hiányzott egy egyszerű virágcsokor, amelyet a város közönsége, vagy a rendező szerv nevében valaki átnyújtott volna a kiváló koloratur-énekesnek, a Szovjetunió népművészének, csodás élményeink forrásának. Hiányzott néhány kedves szó, amellyel — a lapunk vasárnapi, számában megjelent köszöntésen túl — valaki élőszóval is üdvö-i zölte volna a művésznőt és az együttest. De erről az illetékesek — elsősorban az Országos Filharmónia és a népművelés városi vezetőt — megfeledkeztek. AMIKOR a televízió képernyőjén az Ovaniszjannak nyújtott csokrot megláttuk, újra eszünkbe jutott hétfői mulasztásunk — amiért mi, miskolciak, kicsit szégyellhetjük magunkat.., (bm) 0i utcanevek Miskolcon A Miskolc m. kerületi tanács igazgatási osztálya közli, hogy a városi tanács augusztus 31-i ünnepi ülésén hozott határozat értelmében a III. kerület területén lévő új utcákat az alábbiak szerint nevezte el: A Kilián északi lakótelepen a Budai Nagy Antal utcából nyíló és a XVI. sz. általános iskola előtt húzódó utcát Lumumba utcának; - a keskeny- vágányú vasút mentén' épült tízemeletes ház és három bérház melletti közt Dorottya utcának; a Kilián déli lakótelepen a Könyves Kálmán utoá- ból délkeleti irányba haladó utca Gagarin; a Mónus Illés utcába torkolló utca Benedek; az ezzel párhuzamosan haladó utca Bálint nevet kapta; az lírenyő eleje néven Ismeretes utcát pedig Rónára változtatták. Lengyel—magyar baráti estek Toka j-tlegy alján Számos tokaj-hegyaljai községnek volt a történelem során erős baráti és gazdag kereskedelmi kapcsolatai Lengyel- országgal. A lengyel vonatkozású történelmi emlékeket ma is óraik a hegyaljai községekben. Tarcalon, Tokaiban ős Szerencsen a közeljövőben lengyel—magyar baráti esteken elevenítik fel a lengyel—magyar barátság emlékeit Munkásfiatalok — külföldi kiránduláson Moszkva Egy hasznos kezdeményezésről A múlt hónap első napjaiban közös megállapodás jött létre három művelődési intézményünk — a Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságiam tanszéke, a Miskolci Rádió és a TIT Borsod megyei szervezete — között. A Miskolci Rádió novembertől kezdődően minden héten hétfőn a Tudomány és gyakorlat című műsorban helyet ad a■ tanszék és a TIT által kezdeményezett közgazdasagi előadássorozatnak. Az előadásokat a tanszék meghívott és rendes tanárai tartják meg. A hallgatóság az előadásokon keresztül megismerkedhet gazdasági életünk időszerű kérdéseivel. Az előadássorozat tematikája a következő kérdéseket öleli fel: „4 szorzógéptől az elektronikus számológépig”; ,,Gyártervezés és gyárfejlesztés”; .,4 borsodi iparvidék — gazdaságföldrajzi szempontból"; „Amit a szabadalmi eljárásról egy feltalálónak tudnia keik’; s „4 kohászati termékek önköltségének csökkentéséről”; .,4 műszaki fejlesztés — pénzügyi szempontból”; „Szabványosítás, mint a mii- szaki fejlesztés eszköze”; „Az iparvezetés feladatai és eszközei a magyar népgazdaságban”; „Munkaélettan és egészség az üzemben”; „4 borsodi kohászat és gépipar exportjának néhány kérdése"; ,,A beruházások gazdaságosságának vizsgálati módszereiről“s „Az operatív számvitel szerepe a vállalat vezetésében”; „4 borsodi kohászat, fejlesztésének terveiről”; „Az üzemszervezés jelentősége és feladata a ma és holnap iparvállalatánál”. Ezek az előadások kiegészítik, illetve pótolják az üzemekben szervezett munkás- akadémiai előadásokat és a szakoktatást. X>gv véljük ez a kezdeményezés helyes volt és eredménnyel végződik majd. London — Prága — München — New York.«; A rádió skálája könnyedén szaladgál a világvárosok nevei között. Népdalrészlet, zongp- ra-akkord, idegen nyelvű csi- vitelés, recsegés, ropogás, jazz, zúgás és halk — szinte sejtelmesen messziről hallatszó — magyar beszéd .. ■ Rekedtes féríihapg: — A „divide et impera” elve az iráhyadó ...A népi demokratikus államok fiataljai nem ismerhetik meg idegen országok szépségeit.; i Nemcsak az útlevél megszerzése ütközik akadályokba.;. Az utazáshoz pénz is kell! És ugyan egy munkásfiutulnak van-e pénze külföldi túrákra?"... Zavaros, kusza mondatok. Furcsa állítások. S ahogy hallgatom, erről a témáról nekem is eszembe jut egy állítás- sorozat. Egy történet. * A történet így kezdődik: A Hejőcsabai Cement- és Mészműben baj volt a termeléssel. A baj nem volt ugyan veszélyes, az itt dolgozókat mégis nyugtalanította. — Egy ilyen, alig tízéves, új gyár, mint a miénk, sokkal nagyobb kapacitással működhetne — mondogatták még ez év elején is az emberek. És januárban egy kibővített igazgatósági értekezleten elhangzott a kérdés: •— Miért nem áll a magyar cementre rmelés világviszonylatban a legjobbak között? Hogyan gyárthatna például a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű minőségileg és mennyiségileg is jobbat? És ekkor egy fiatalember, egy műszerész azt javasolta: — Menjünk tanulmány- utakra külföldi gyárakba, szervezzünk tapasztalatcserelátogatásokat és vegyük át mi is azokat a módszereket, amelyek a külföldi cementgyárakban rnár hasznosaknak bizonyultak. A fiatalembert Majoros Zoltánnak hívják, ő volt a gyár KISZ-tifkára. Javaslatát helyesnek találták. Csak egyetlen kérdést kellett eldönteni: — Hová utazzunk ? Bese Sándor, a vállalat termelési Osztályának vezetője 1053-ban Csehszlovákiában járt. Megnézte a Lucskai Cementgyárat. Néhány év múlva a Bystrei Cementműbe látogatott el. Sok hasznos újítást megfigyelt mindlcét helyen.’ Bese Sándor indítványozta o hejőcsabaiaknak: — Minél több dolgozó látogasson el az igen jól termelő csehszlovák cementgyárakba. A KlSZ-brigádok különösen nagy tetszéssel fogadták a javaslatot. S elhatározták: közösen megteremtik az „anyagi alapot” és mindnyájan ellátogatnak Csehszlovákiába. Mi lett az elhatározásukból? Hogyan gyűjtötték össze az utazáshoz szükséges pénzt? Érdemes elmondani minden kommentár nélkül A Hejőcsabai Cement- és Mészmű kiszesei ez év harmadik negyedében 133 340 kilogramm fémhulladékot adtak át a MÉH-nek, s ezért 230 306 forintot kaptak. (Az év első és második negyedében félmillió kilogramm hulladékot gyűjtöttek!) A KISZ-szervezet védnökséget vállalt a Cement- és Mészmű rekonstrukciója fölött. A KISZ-bigádok elkészítették a kapcsolószekrényeket, a villamoselosztó berendezéseket, biztosították az anyagok ■zavartalan elosztását. Munkájukkal lehetővé tették, hogy az 5. számú cementmalom határidő előtt beinduljon. Az Építésügyi Minisztérium a KISZ- szervezetet 2000 forint pénzjutalomban részesítettéi A villamos- és gépműhely KISZ-brigádjai külön társadalmi munkavállalási szerződést kötöttek a vállalattal. A KISZ Központi Bizottsága és az Építésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében ilyen esetben a társadalmi munka Jövőre még több lesz a naposcsirke A baromfiállomány növelése végett w állami keltetöáltomá- sok évről-évre több naposcsibét juttatnak a tenyésztőknek. 1362-ben a ke.ltetóállomá- sokon kívül megyénk állami gazdaságai is fokozottabb mértékben járulnak hozzá a baromfitenyésztés további fellendítéséhez. A Bodrogközi és a Hejőmenti Állami Gazdaságban még a tél folyamán öl darab, egyenként 10 ezer tojás befogadására alkalmas elektromos keltetőgépet állítanak munkába. Kiváló dolgozók kitüntetése a Belkereskedelmi Szállítási Vállalatnál A BELKERESKEDELMI Szállítási Vállalat 4. számú részlegében az utóbbi időben erősen fokozódott a munkakedv, de a munkafegyelem is. Mint Sulyok József igazgató elmondotta, a szép eredményeknek nem maradt el a jutalmazása semA Belkereskedelmi Minisztérium enrtél a vállalatnál Sallai B. László szerelőt, és oktatót részesítette a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetésben. A vállalat Vörös József gépkocsivezetőnek Kiváló dolgozó jelvényt ajándékozott, heten Bedig Kiváló dolgozó oklevelet kaptak. Ennek a vállalatnak a gépkocsivezetői is beneveztek a „Balesetmentes közlekedést,” mozgalomba. Dezső András, Csontos Lajos, Hallgató László, Posta István, Oldal András és Vass Is tván 2(H) 000 kilométernél többet vezettek baleset nélkül, így elnyerték a „Balesetmentes közlekedésért” • jel - vényt és a vele, járó pénzjutalmat. A vállalat hatvan dolgozóját részesítette pénzjutalomban. Több száz új szeríás istálló a borsodi Isz-ekben 4 Borsod megyei termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban az idén számos istálló és egyéb gazdasági épület készült el. Az AQRQKER Vállalat tiz hónap alatt megyénk területén 765 szerfás istállóhoz és más gazdasági épülethez biztosította a faanyagot. 4 vállalatnál már megkezdték a jövő évi építkezéshez szükséges szerfás anyagok biztosítását, Az építkező termelőszövetkezelek 1962-ben mintegy 10 fajta különböző szer fás épülettipus között válogathatnak. bérének 75 százalékát a váí lat KISZ-szervezete kapja; A Hejőcsabai Cement- j Mészműben tehát nem ok zott anyagi nehézséget a gf 40 KISZ-fiataljának ötnap csehszlovákiai útja; A 40 fiatal öt napot tölti Csehszlovákiában, Megnézi két cementgyárat, 1500 ki) métert utaztak, s sok haszfl tapasztalattal és felejthetett élménnyel tértek haza, A legszebb emlék Szép. Nem tudom, hányái hallottam öt nap alatt ezt szót. Szinte hallom: — Nézzétek, ott a távolW. már a Magas Tátra látszik!' s Kiss József, a lakaW karbantartó művezetője kirn1 tat az ablakom — Szép: t j — bólint t Bodolai Pista, az egyik lak1 tos. És mindenki a kéklő t volban felfedezett hegykor? nalakat figyelj — Kassa. Ez egy egészen * utca — szól Bogoly István, gépkocsivezető; — Szépiü — a kis Pa! majer Kati egészen az abla) üveghez nyomja az orrát, Eperjes — Poprád — Mik* lás — Ruzomberok >— Zsolt — Lucska — Tátra — SmoKf vec — Bardejovske Kupéié ' Bystre, | És városokban, hegyeké gyárakban — mindenütt eg) re gyakrabban hangzik a sí szép, A hejőcsabai fiatalok kö*f csak kevesen tudtak szlovák!) Tolmácsra mégsem volt mii dig szükség. Mert az idf lucskai munkásokkal — Jl kunda Metóddal, Masar Vif coval, Bellán Róberttól J vagy a vezető elvtársakkal ' Mikulás Rohrböckkel, Kari Vavrikkal — és minden szl< vák emberrel megérteiül' egymást, A kózszorítások, i őszinte mosolyok elárulták 1 legfontosabbat,:: És a negf ven munkásfiatal szerint ez legszebb élmény erről a kií földi útról; A Hejőcsabai Cement- I Mészmű fiataljain kivül tel mészetesen ezren és ezr# megjárták külföldet. (A »U tisztika szerint 350 ezernj többen utaztak ebben az ét ben külföldre!) Ha már a munkásfiataloké szóltunk, megyénkből mást kát is megemlíthetünk: a Bot sodi Vegylkombinát kiszesei nek egy csoportja az őssé Lipcsében volt. s egy csopoí a napokban is elutazott » NDK-ba tanulmányi kirándt) lásra; ; Egy rádióadás állításait efl> ültettem elöljáróban; S most »hogy elmondtam az enyéim« Jis, csupán egyetlen dóig« »szeretnék megkérdezni é >adás szerkesztőjétől: ismeri-1 >az ellentmondások törvényéi' > Eszerint u»-vanls á1' } eszerint Htás ugy(lP »arról a dologról, ugyanaz«1 'időben és azonos körülménye) (között nem lehet egyszeri1 [igaz.,, ; Az én állításaim igazát te' műk és dokumentumok hizc ,nyitják;, t R. A. | TANÁCSTAGI FOGADÖOUtAgJ Megyei tanáesMgok: , November l8-4n fogadódra: D« iCza Béla. SaiótvángaT íanáosWi^' 8 órakor: SSailg! István, MeaoosiF Uittácsnáza. # órakor; György lé Károly, Cigánd. Uj Barázda T«* 10 órákor. Városi tanácstagok: i November t8-áo: itj. Bojgó Ina* Tokaji T. u., daráló, 17 órakor 'Kordóss József. Szabadságharc u' 12. az., 16 órakor; Szűcs János. í?'1 ‘KO u. 11. se».; 17 órakor. n. kcr. tanácstag: ' November 18-án: kovács Jénóí Fadrusz utcai iskola, 16—19 órák íj TV. kér. tanácstagok: November 18-án; Szabó &Ü0 tszinnai tanács kirendeltség, 1« awCi 'kőé: Török Fái,- Tégla ú. 96. az.,- V t—le óráig. ÓNQDVÁR1 MIKLÓS Éjszakánként gyakran hánykolódott, álmatlanul az ágyon. Nem hagyta aludni a nagy titok. Mi lesz. ha a mama és István öccse megtudja? Mi történik, ha az a titok, amely úgy i# őrökké nyomni fogja a lelkét, valahogy kipattan? Megvetik, kigúnyolják, ha megtudják, hogy neki... gyereke lett volna- Akkor nyugodott meg, amikor hallotta, hogy a hűtlen szerető mégsem hajózott ki Amerikába. Rászedték őket. Az a fiatalokból álló társaság, akikkel elment, a francia idegenlégiónál kö-i tött ki és gyermeke apját Síeli bel Abbes ban szökés miatt kivégezték ... Arra gondolt, az egyik ember magával vitte a titkot. A másik meg Becsben van valaho},.. Ezért sápadt el annyira, amikor megpillantotta az orvost. — Telefonhoz kérnek! — kiáltották, a kagylót nyújtva feléje. Rogyadozó léptekkel indult el, szédült, kábán zúgott a feje. Reszkető kézzel szorította füléhez a hallgatót. János kereste. — Látlak ma este? — Nem.., nem ... ne várj! Ma e&te nem mehetek... — Miért? Már nem szeretsz? • —• De! János, az istenért; ma ne. Nem érzem jól magam. — Befog vagy? Meglátogatlak. Mit vihetek? — Ma ne... nagyon kérlek, ne gyere... — Zsuzsa! Nem tudott válaszolni. Idegesen rakta helyére a beszélőt. Két perc múlva újra csengett a telefon. — Te vagy, Zsuzsa? — Igen- Ne haragudj... Majd holnap, vagy holnapután megmagyarázom. — Csak azt akarom mondani, hogy rosszul esett. Mivel érdemeltem ezt ki tőled? — János!... De most a vonal másik végén kattant a készülék. Lerakták a kagylót. Riadt tekintettel meredt a telefonra, torkát sírás szorongatta. Gyorsan tárcsázta a rendőrség számát. — Hallgass meg, János... — Te nem hallgattál meg. Leraktad a kagylót, nem adtál niagyalázatot. Most... josbb, ha nem beszélünk. Ism.ét kattant a készülék. Zsuzsa kirohant a teremét erszag terjeng, föléje az orvos hajol, magyarul beszél hozzá, gyakran leveszi a szem- üregét és gyakran törülgeti izzadó homlokát— Egy kicsit, fáim fog .. , kibírja ■ • • Úgy ... ne szorítsa össze a lábát,.. várjon,., ne ordítozzon... még hozzá sem fogtam • • • Igen. Ezt az orvost jól az emlékezetébe véste, a hangot és a mozdulatokat is, csak a nevét nem tudja. Azt nem kérdezte meg sohasem— Lehetetlen! Lehetetten!... Világosan emlékszik: az orvos arról beszélt neki, hogy Becsbe megy, állást kapott egy kórházban, s hogy éppen azért nem tartozik a műtétért semmivel, mert ezt az állást végeredményben neki köszönheti— Miért jött hát vissza? Belül, titokban a lelke mélyén mindig hálát érzett az orvos iránt, de ez a váratlan megjelenés ... most,,. amikor ő, meg János... Most, amikor lassacskán már kigyógyult rossz álmaiból XL. V iílanásnyi látomás volt ■ az egesz. A hármas számú felvevő- ablaknál váltás következett. Az orvos volt az utolsó ügyfél. A postaalkalmazott összehúzta utána a kisablakon a zöld függönyt é» hozzáfogott a rovatok összesítéséhez. Zsuzsa megkapaszkodott.. hogy el ne essék. Arca elsápadt, fatfehér lett, Forogni kezdett vele a terem, reszketett félelmében es rémülten, ismételgette: — Lehetetlen! Lehetetlen! Behat az orvos volt! Felismerte! Nem képzelődés, hiszen • ezt az arcot ölökre emlékezetebe véste az annakidején kiállt fájdalom- Felismeri millió ember között is. Rorzongott: idegen szagok támadtak fel- benne, összefüggéstelen hangokat Rl'ít felismerni zakatoló agyában, fülében, beteges képzelete orvosi rendelővé változtatta a postahivatalt. A fehér falak mellett üvegszekrények hlltak, bennük csillogó műsze- Vc-k, mindenfelé nyomasztó bői, végigszaladt a hosszú ösz-í szekötő folyosón, bezárkózott a mosdóba és keservesen zb-i kpgott; > Mikor jól kisírta magát,} megkönnyebbült, és feléledt? banne a reménynek egy pará-} nyi szikrája. Hátha az orvost csak látogatóban járt Er dós la-? kom. Átutazott a városon és? nem találkoznak többet. Vagy,? vagy ha találkoznak, nem} ismerné meg. De jó volna eb-> bon bizonyosnak lenni! C Visszasietett a hármas szá-S mű ablakhoz. ? — Erzsikéin, készen vagy} már a róva tojással? } — Pár perc múlva készen? leszek. > Zsuzsa zavarban volt. Neme tudta, hogyan térjen rá észre-? vétlenül és feltűnés nélkül tit-r kos céljára; hogv valami úton-? módon megtudja legalább a[ nevét az orvosnak... Hiszen,? ha nem is sokat nyer vele, né-? miképp közelebb viszi a meg-? oldáshoz; most- az volt a fő? kérdés, hogy a váratlanul fel-i bukkanó orvos Erdőslakon la-? kik-e, vagy sem? Talán... egy-? szer majd felkeresi és megké-? ri szépen... , C — Mi volt az utolsó tételed?C Egy távirat Budapestre. í Az adminisztrátornő a töltő-e tollal írott távirati blankettá-S ra mutatott, amely ott álltc előtte az íróasztalon. C — Még nem adtam fel.f (Folytatjuk.) „ ^ £