Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

Péntek, 1961. november 17. ESZAKMAGVAKORSZAG 3 ? Csökkenti a takarmánygondokat Jól hasznosítható a sertés- és baromfitáp , v. Kedves Barátom! Legutóbbi leveleim, áme­nekben az Eiffelről, meg a Rőtre Dame tornyairól esett szó, ismét kiváltották ellenke­zesedet és bosszantó meg- Kßy zéseidet. Miért nem ve­ssed tekintetbe mélységiszo- lyomat, hány magaslati pont Yan még Párizsban, amelyeket *el kell keresnünk — és ha­sonló buta kérdésekkel kelle­metlenkedsz. Jól tudom,, szí­nesebben sétálnál az utcákon, hogy közelebbről lásd a csinos ’hídinetíeket (mindig nagy kópé voltál!) és betérnél egy Pompás kis bisztróba, hogy kipróbáld a francia kosztot. (Rád ist férne néhány hónapra a zöldségből, salátából, gyü­mölcsből, halból és sovány húsból álló menü, mert ami azt illeti, elég kövér vagy.) Ha párizsi lennél, megérte­ttem álláspontodat és maga­tartásodat, hiszen közöttük so­kan vannak olyanok, akik 30—40 éve laknak városukban és még sohasem voltak az Eiffel torony tetején. Itt jegy­zem meg, hogy a rendes pári­zsiak, a dolgos hétköznapok emberei néhány városrészt és tmnepi látványosságot méla un­dorral végleg átenged tele a kül­földieknek, a nagypénzű nyu­gati turistáknak. Párizs jól keres az idegenforgalmon, de jakossága sokért nem adná, ha néhanapján egyedül lehet­het. Amikor odaérkeztünk, YPPen valamiféle háromnapos Ünnepe volt a franciáknak, kétmillió párizsi távozott el erre az időre az ország kü­lönböző helyeire, de a válto­zatlanul nagy forgalom arról tanúskodott, hogy a külföldi csoportok csillapíthatatlan ilyen feliratokkal, találkozik a látogató: „Ez templom és nem múzeum!” — „Imádkozóknak fenntartott hely.” Nos, ez a szent szívről el­nevezett templom, ahová egy autóbuszkaravánba sorolva mentünk fel, szintén magasla­ton terpeszkedik: a Mont­martre dombján. Kénytelen vagy tehát még egyszer fel­repülni velünk a felhők köze­lébe. (Szolgáljon vigasztalá­sodul, hogy az Arc de Tri­umphe, a Diadalív tetejére már nem mászunk fel.) A Montmartre, amelynek jelentése Mars-hegy. Merkur- hegy, de lehet Mártír-hegy is, bűbájos, mesebeli darabja Párizsnak. Művészek ihletője, éhenkórászok nemtője. Tele aprócska, ízléses, hangulatos kávéházakkal, operettdíszlet­ként ható padlásszobákkal, és különlegességre vágyó külön­cöknek berendezett rendetlen­séggel. A régi Montmartre-t, amely féltve és szeretettel őrizte a szép szerelmeseinek vidám szintje felett 120 méter (le-] gyünk pontosak!) magasan, a, Szajna felett száz méter ma-' gasan szárnyal?... Ismertem] például egy szobájába zárkó­zott tájképfestőt, idős volt, de dicsfény near» övezte, aki egy­mást követő költözködések so­rán elhagyta az Örseit utcát, a Domb térért, a Szent Eleuteria utcát a Lepic utcáért, aki azzal dicsekedett, hogy serdülő kora óta nem tette be lábát a nagy- kőrútra.... A bohémek, vagyis a lexikon meghatározása sze­rint a napról-napra élő szemé­lyek távoli anakrónikus lények lettek, akik a múlt háború idején tűntek el. A drágaság, a zord kor, amikor a pénzkér­dés minden más egyéni és tár-! sadalmi gondot háttérbe szorí­tott (s ez egyre jobban így van és mindent beszennyez), már akkor lehetetlenné tette i egykori gondtalanságot, ami­kor az ember hallgatta, hogyan nő a fű, és nézte, hogyan múlik az idő .. A KENÉZLŐI, a karcsai, a tiszakarádi termelőszövetkeze­tekben az idén is szép ered­ményeket ért el a tagság az állattenyésztésnek szinte min­den ágazatában. Mindhárom közösségben több csirkét, ba­romfit neveltek fel, mint bár­mikor. Különösen szívesen em­legetik a sertés- és szarvas- marha hizlalás nyújtotta je­lentős hasznot A kenézlői Dó­zsa Termelőszövetkezet veze­tői örömmel mondják el a kö­zösség látogatóinak, hogy ez évben négy hónap alatt érték el a sertéseknél a 126 kilo­grammos átlagsúlyt. S ha va­laki a hizlalás módszereiről érdeklődik, a következő a vá­lasz: — Annak ellenére, hogy ál­lítólag több helyen azt mond­ják; nem megfelelő az új ta­karmánykeverék, a sertéstáp és a különböző tápféleség, mi éppen ezekkel értük el az idei igen jó, a tavalyinál jobb eredményeket. Vakles György elvtárs, a kenézlői Dózsa Termelőszö­vetkezet elnöke elégedetten mutatja a nemrég készített szerződést: — Kétszáz mázsa sertéstáp­ra szerződtünk. Nekünk már nagy gondot okozna, ha nem kapnánk, hiszen ez évben ér­tük él hizlalásban a legjobb eredményt S ez elsősorban a tápnak köszönhető, mert csak azt ették a hízók. De e kiváló takarmánykeveréket etetjük a baromfiakkal és a szarvasmar­hákkal is, részben azért, mert táperei e felülmúlja bármely szemestakarmányunkét, más­részt pedig azért, mert most ez különösen sokat segít a ta­karmányhiány leküzdésében, hiszen egy mázsa kukorica el­lenében egy mázsa olyan tá­pot kapunk csekély ráfizetés­sel, amely megfelel másfél­két mázsa kukorica tápérté­kének. A KAROM termelőszövetke­zet véleménye után felkeres­tük a Terményforgalmi Válla­latot. A különböző tápfélesé­geket ugyanis a vállalat keve­rőüzemei állítják elő. Zoltán József igazgató elvtárstól kér­tünk tájékoztatást: mi a hely­zet a takarmánykeverékekkel, van-e megfelelő mennyiség­ben, s valóban bevált-e, mert néhány hónappal ezelőtt több termelőszövetkezet egészen másként vélekedett, mint a kenézlőiek, különösen a ba­romfitáppal kapcsolatban. A kitüntető szocialista címért A Miskolci Pamutfonó Vál­lalatnál többségben nők dol­goznak. Több, mint öt eszten­deje telepedett meg a vállalat a kohók tövében, azóta évről (két hónap) 105,6 százalékos átlagteljesítménnyel a legjob­baknak bizonyultak, s elnyer­ték a 2000 forintot. Képünkön a győztes brigád. szegénységét, jószívű bohémek elnyűhetetlen kedélyét, csak leírásokból ismerhetjük. Hős­korának egyik idézője: Hugues Delorme többek között így írt — Jó, jó a műit — mondha­tod —, node, mit láttál? Mit is? A művészet kiábrán­dító vásáréit. Persze ehhez az igazi francia művészeknek semmi közük sincs. A Mont­martre-on tolonganak a láto­gatók a festőállványok és „o kiállított” szakállas festők kö­rül. Festik, festegetik a kör­nyező utcácskákat, a Sacré Coeur álkotta háttért, no meg a jópénzű idegeneket, akik né­hány percig modellt ülnek, miközben bámészkodók hada veszi őket körül, aztán fizet­nek és viszik haza az arcképü­ket (Emlékszel, valamikor, ta­lán most is, a hangodat rak-] hattad lemezre: „Itt a hangja, vigye haza!...” ; Még elmondanám, hogy sze­gedi kollégánk, aki öreg pro­fesszorokat megszégyenítő szó­rakozottságával mindannyi- unknak sok derűs percet szer­zett, addig csetlett-boüott, amíg feldöntötte az egyik fes­tőállványt. A még nedves kép hullt és tönkrement. 200 új frankot követelt tőle a festő. Hamarosan csődület tá­madt Barátunk széttárta kar­jait, és ezzel a mozdulatával a következőket adta tud túl: X. Sajnálom az esetet. 2. Nincs kétszáz frankom. 3. Ez a kép nem is ér annyit. <• Ha szükséges, éppen fel­emelhetem a vásznat a földről. 5. Ha meg tetszik engedni, én továbbállok. 6. Jódarabig átkerülöm a Montmartre táját is. Mrt mondjak neked? ... Azóta is tartja a szavát. Szívélyesen üdvözöl: Sárközi Andor Fénykép; Farkas Gyuia évre núnd többet hallatnak magukról a miskolci fonómun- kások. Kétszer nyerték el az élüzem címet, továbbá a KISZ Központi Bizottsága kongresz- szusi zászlajának büszke tulaj­donosai. A gyár, fennállása óta minden évben eleget tett köte­lezettségeinek. A dolgozók kö­zött mindig népszerű volt a szocialista munkaverseny, nem hiányzott a kezdeményezés, a munkakedv. A szakszervezet igazi gazdája a versenynek. Legutóbb, a november 7-i versenyben folyt szívós küz­delem. A vállalat vezetősége a legjobb eredményt elérő bri­gád részére 2000 forint pénz­jutalmat tűzött ki. Harmincöt brigád iparkodott, hogy minél jebb eredménnyel köszöntse a forradalom évfordulóját és el­nyerje a jutalmat. Az első helyre az orsózóban dolgozó „Rózsa”-brigád került. A versenyszakasz ideje alatt Tagjai: (álló sor) Kovács Gyu- láné, Hajlik Petemé brigád­vezető, Kiss Józsefné, Burai Lajosné, (ülő sor) Dányi Mar­git, Barkóczi Jánosné, Miksi Józsefné. B. L — Jelenleg három keverő­üzemünk van, illetve a harma­dik, a mezőkövesdi, a napok­ban kezdi meg munkáját- Ami a minőséget illeti, több közős gazdaság elismerően nyilatko­zott és ez a döntő ... — Tagadhatatlan, hogy pa­nasz is érkezett hozzánk a nyár folyamán — mondotta a Terményforgalmi Vállalat igazgatója —, azonban nem a tápban, hanem a kezelésben volt a hiba A nyár folyamán a tavalyi, nedves esztendőben termett és betakarított kuko­rica adta a táp alapját, s a tavalyi kukorica — különösen darált, feldolgozott állapotban — a nem megfelelő tárolás, kezelés következtében hamar megkeseredett. Nem volt ho6Z- szú ideig tartósítható. Mint a szakemberek, a vál­lalat illetékesei is elmondják, hogy a táp kiváló, akár a csi­be, akár a sertés-, illetve a szarvasmarhatápról legyen is szó. Azonban nem mindegy, hogyan kezelik, raktározzák. Egyébként a táp nem tartósít­ható hosszú ideig. Ez azonban a tsz-ek szempontjából nem is lényeges, hiszem a szerződés alapján az üzemek úgy szállí­tanak, ahogy a közös gazdasá­gok rendelik. Természetesen nem lényeg­telen dolog tudni, hogy a kü­lönböző tápok összekeverése is zavart okozhat. Hiszen más­fajta keveréket kapnak példá­ul a vemhes tehenek, mint a hízómarhák, s másfajtát a süldők, mint a hízók. De tudni kell azt is, hogy éz a táp nem valami időnként adagolandó erősítő szer, hanem állandó takarmány. Tehát a táppal kezdett hizlalást azzal is kell befejezni. Mint a kenézlői, a karcsai és még számos terme­lőszövetkezet tapasztalatai bi­zonyítják, az eredmény nagy­szerű. S különösen nagy segít­séget nyújt most és az elkövet­kezendő hónapokban, hiszen végeredményben a keverés lé­nyegesen növeli mai szűkös ta­karmánykészletünket. A TERMÉN YFORG ALMI Vállalat vezetői elmonitatták még, hogy az elkövetkéáendő hónapokban újabb üzemeket létesítenek megyénk területén, ezzel hozzájárulnak az állatte­nyésztés fejlesztéséhez, első­sorban a hizlalás meggyorsítá­sához. Úgy hisszük, munkájuk nem lesz eredménytelen, s ta­lálkozik a termelőszövetkeze­tek elismerésévéi. — harcsa s. <— Virágkiállítás nyílik Miskolcon A Miskolci Kertészeti Vállalat üvegházaiban a ködös ősz ellenére is valóságos virágözön pompázik. Több tízezer, hatal­mas virágú szegfű bimbói nyiladoznak, s a rózsakertészetben befejezték több mint 90 ezer rózsatő szemezését. A virág­kedvelők jövőre már 200 különböző fajtájú rózsa között válo­gathatnak a miskolci kertészetben. Olyan világhírű ritkasá­gok is lesznek, közöttük, mint a feketét megközelítő sötét­bordó színű rozsa, a Black Roy és a bronzvörös színű ritka­ság, a Montezuma rózsa. A miskolci virágkedvelőknek november 20-án, hétfőn délután alkalmuk nyílik arra, hogy gyönyörködjenek a Mis­kolci Kertészeti Vállalat legszebb virágaiban és díszcserjéi­ben az Erkel Ferenc Művelődési Otthon helyiségeiben nyíló nagyszabású virágkiállításon. Befejezik a transzszibériai vasútvonal villamosítását Befejezéshez közelednek a munkálatok a transzszibí-rlai vasúti fővonal villamosításán A villamos vontatása gyorsteber sz erclvéuy a Bajk&l-tó partján, képen« róla: ~„A Domb lakóinak java­része kedvenc, birodalmunk iránt mértéktelen, hajthatat­lan, kizárólagos szerelmet táp­lál. Hogyan is ne érezne némi büszkeséget az, aki a tenger feohősággal birtokukba vették a várost;-Nem lehet tehát csodálkozni, a Sacré Coeur-ben, ebben £ régi híres templomban, helynek képét itt láthatod,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom