Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1961. november Pl. Hősi-És hóhérok (Folytatás az 1. oldalról.) csodálattal azokra, akik vál­lalva minden szenvedést, tö­retlenek hősi elszántságukban, hogy végül is kivívják Algéria Szabadságát és függetlenségét. Marx írta a párizsi kommün leverése után: „A munkások Párizsát kommünjével együtt ünnepelni fogják örökké, mint egy új társadalom dicsőséges . hírnökét. Mátírjait a munkás- osztály nagy szívébe zárta. Hóhérjait a történelem már odakötözte ahhoz az örök pel­lengérhez, amelyről papjaik minden imája sem oldhatja le őket.” Ha kissé túlzott is a hasonlat, nem kétséges, hogy a gyarmati népek szabudság- hőseit a haladó világ ma épp­úgy szívébe zárja, mint'd mun- . kásosztály a páriási kommün mártírjait, a gyarmati népek, szábadságáhak hóhérait pedig máris „odakötözte a történe­lem ahhoz az örök pellengér­hez, amelyről papjaik minden imája sem Oldhatja le őket .:.** A kommunista és munkás­pártok moszkvai értekezlete egy évvel ezelőtt Nyilatkozatá­ban forró rokonszenvéről és támogatásáról biztosította a szabadságáért és nemzeti füg­getlenségéért harcoló hős al­gériai népet. Követelte, hogy azonnal szüntesse be az Algé­ria elleni agresszív háborút. Semmi kétség, az algériai nép harca végül is győzni fog. Csépányi Lajos A kongói kérdés vitája az ENSZ-ben Finn lapok Gromiko és Karjaiainen megbeszéléséről A fihn lapok élénken kom­mentálják a finn kormánynak azt a közleményét, amelyet kedden adott Iá Gromiko szov­jet és Karjaiainen finn kül­ügyminiszter tárgyalásairól. Gromiko magyarázataiból kitűnik — írja a Maakansa —, hogy a szovjet jegyzékben fog­lalt tárgyalási javaslat nem­csak a nemzetközi helyzettel függ össze, hanem Finnország jelenlegi politikai adottságai­val is. A Szovjetunió nem el­lenez-semmit Finnország kül­politikájában, bizalommal van kormányunk és államvezeté­sünk iránt. Ügy véli azonban, Finnországban a politikai ese­mények úgy alakulhatnak, hogy bizonytalanná tehetik külpolitikai irányvonalát. Az Uusi Suomi kijelenti: „Finnországban egybehangzó vélemény uralkodik a jelenlegi külpolitikai irányvonalról. Minthogy ez a helyzet, nem lesz nehéz meggyőzni erről szomszédunkat is, amely csak bizonyos akar lenni afelől, hogy a hivatalos külpolitika zavarok nélkül folytatódni fog". (MTI) New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán 21,30 órakor folytatta a kongói helyzet megvitatását. Az ülés megnyitásakor Zo­rin, a Szovjetunió ENSZ meg­bízottja bejelentette, hogy meghívta a tanácskozásra Eti­ópiái, India, Belgium és a kon­gói központi kormány képvise­lőjét is, valamint saját kérésé­re Un den svéd külügyminisz­tert hazája képviseletében. Az ülés első felszólalója li­béria küldötte volt. Kifejtette, hogy az úgynevezett kongói probléma a Kongóban befészr kelődöti külföldi tőke önző céljainak megvalósításából származik. A külföldi töke tö­rekvése e célok elérésére — amely együtt jár a kongói, nép érdekeinek teljes semmibeve­vésével — felelős azért, hogy sok kongói hazafi — köztük Lumumba miniszterelnök —1 lett gyilkosság áldozata. Felvet tette a kérdést, hogy például miért nem vonatkoznak az ENSZ kongói rendeietei a ka- tangai bányaipart irányító ha­talmas Union . Miniere belga vállalatra, amely ma valami­féle szuverénitás élvezője Ka- tangában. A francia küldött felszólalá­sában Csőmbe katangai diktá­tor szakadár törekvéseivel szemben hathatós intézkedések helyett a „meggyőzés” eszkö­zét ajánlotta. Spaak belga külügyminisztef azt állította, hogy kormánya iiem folytat gyarmatosító po­litikát és „egyetlen bűne, hogy túlkorán adott függetlenséget Kongónak”. Azzal vádolta az ENSZ kongói képviseletét* hogy „belga-ellenes álláspont jut kifejezésre a tényekről és eseményekről tett jelentései­nek hangjában”. Kétségbevon­ta, hogy a katangai ENSZ-kép- viselet szeptember 13-án az ENSZ főtitkárának Utasítására tette volna meg kísérletét egyes külföldi zsoldosok eltá­volítására. Felszólalása végén a kongói központi kormány képviselője­ként a tárgyalóasztalnál illő Bomboko külügyminisztert igyekezett felelősségre vonni azért a megállapításáért, hogy a Kongóban élő, elsősorban belga külföldiek a zsoldosok bűncselekményeinek előmozdí­tásával és támogatásával ma­guk hívták ki a kongóiak jogos felháborodását. A válaszadás jogán felszólaló Bomböko kongói külügy­miniszter megismételte kor­mánya álláspontját és megálla­pította, hogy a belgák‘kétkula- csos politikát folytatnak, amely látszatra Kongó tényle­ges kormányát, de a valóság­ban a katangai szakadárokat támogatja. Az elnök ezután berekész­tette az ülést. * » Újra a leszerelésről... . NéW York Mint a Reuter és az UPI je­lenti. Stevenson amerikai ENSZ-küldött szerdán terve­zetet ju Hatott el Zorinhöz, a Szovjetunió külügyminiszter­helyetteséhez, amelyben tájé­koztatta a leszerelési tárgyalá­sok megindításával kapcsola­tos amerikai nézetekről. Az Egyesült Államok határo­zati javaslatot szándékozik terjeszteni az ENSZ közgyűlé­se elé, abban a leszerelési tár­gyalások megtartására húszha­talmi fórum megalakítását in­dítványozza. Az amerikaiak szembehelyezkednek azzal a szovjet elgondolással, hogy a leszerelési tárgyalásokon a szocialista, a nyugati és a sem­leges' országok egyenlő arány­ban legyenek képviselve. Ehe­lyett ^azt indítványozzák, hogy egy újabb értekezletre a ko­rábbi genfi értekezlet tíz részt­vevőjét hívják meg, tíz másik országot pedig a földrajzi elv alapján jelöljenek ki. E húsz­hatalmi csoportnak jövő év jú­niusáig jelentést kellene eljut­tatni az* ENSZ valamennyi tagállamát magában foglaló leszerelési bizottsághoz. Az UPI jelenti, hogy God- ber angol külügyi államminisz- ter Zorin szovjet küldött szer­dán elhangzott beszéde Után nyilatkozatot tett közzé, és eb­ben szembefordul a Szovjet­unió leszerelési elgondolásai­val. A miniszter elutasítja a szovjet leszerelési terveket, il­letve a leszerelési tárgyalások­nak az úgynevezett „trojka” elv alapján történő megindítá­sát. (MTI) Washington készül a Kennedy—Adenauer találkozóra Washington (MTI) Adenauer közelgő látogatá­sával kapcsolatban Washing­tonban gondosan ügyelnek ar­ra, nehogy hivatalos nyilatko­zatokat tegyenek. Semmiféle nyilvános kijelentés nem hangzik el, sem arról, mi lesz közelebbről Kennedy és Ade­nauer megbeszéléseinek tár­gya, sem pedig arról, hogy ér­tékelik Washingtonban a nyu­gat-berlini és a német kérdés tárgyalások útján való rende­zésének esélyeit. Közben azonban nagy lehdülettel fo­lyik a megbeszélések előké­szítése. Grewe, Nyugat-Német- ország Washingtoni nagyköve­te Bonnba utazott, hogy a kancellárral tárgyaljon, Rusk amerikai külügyminiszter pe­dig szerdán délutánra magá­hoz kérette a francia nagy­követet és az angol ügyvivőt. A szerdai amerikai lapok bő teret szentelnek MacMillan brit miniszterelnök keddi alsó­házi kijelentéseinek, s kieme­lik, hogy MacMillan szerint a legutóbbi hetekben haladás történt és erősen reméli, most már kialakul a közöst nyugati álláspont, amelynek alapján tárgyalásokat lehet kezdeni a Szovjetunióval., Vezető amerikai lapok ehhez hozzáfűzik, hogy ha haladás­ról lehet beszélni, ez az Egyesült Államok „kemény és határozott” magatartásának tudható be, tehát annak, hogy felemelték a katonai költség- vetést, hogy növelték a Nyugat- Európaba küldött amerikai csapatok létszámát, s hogy ál­talában az erőpolitikát alkal­mazzék; Sok politikai megfigyelő szerint ennek az erőpöliüka- tctelnek a hangoztatása 3 Pentagon-nak, a köztársasági párt jobbszárnyának és azok­nak az erőknek szól, amelyek a Kennedy-kormányzatot a kudarcot vallott erőpolitika irányába , igyekeznek szorítani. Annyi biztos, a merev, politika hangsúlyozása nem túlságosan kedvező távlatokat tár fel, inég akkor sem, ha eá nem a kormány politikája, csupáh meghajlás a háborús gyújtö- gatók álláspontja előtt. Jól tájékozott amerikai kő­tök egyébként az MTI washingtoni tudósítójával folytatott magánbeszélgetések során főképpen azt hangsú­lyozták, hogy Kennedy sem­miképp sem szándékozik „nyomást” gyakorolni Ade- nauerre Washingtonban.­Ez a találkozás — mondják Washingtonban — minden­képpen döntő lesz, mert ettől várható az, hogy a nyugati hatalmak közösen léphetnek fel a Szovjetunióval folytatan­dó tárgyalásaikon* Tizenöt éves a Nemzetközi Diákszövetség 1939. november 17-én Cseh­szlovákia valamennyi egyete­mét bezárták, 1300 diákot kon­centrációs táborba hurcoltak. Hasonló események játszódtak le Párizsban 1940. november 11-én, Koppenhágában 1940 novemberében, Athénben 1941. május 3l-én. A fasizmus ellen harcoló népek diákifjúsága na­gyon sok véráldozatot hozott a második világháború alatt. Még a háború éveiben fogant meg a diákok nemzetközi ösz- szeíogásának és szolidaritásá­nak eszméje, amelyet először az 1945 novemberében össze­ülő londoni előkészítő konfe­rencia, majd az 1946 nyarán Prágában megtartott I. Diák Világkongresszus váltott va­lóra. Már a két világháború kö­zötti időben is voltak -törek­vések az egyetemi és főiskolai ifjúság nemzetközi síkon tör­ténő egyesítésére, azonban azok nem jártak eredménnyel. Gyökeres változást csak a Nemzetközi Diákszövetség megalakulása jelentett, mert az szerves része lett a világ haladó, demokratikus mozgal­mának: tevékenységének kö­zéppontjában a békéért és a nemzeti függetlenségért, az imperializmus és a gyarmato­sítás elleni, az oktatás reform­jáért és demokratizálásáért, a diákság tanulmányi és életkö­rülményeinek megjavításáért, a világ diákjai közötti barát­ságért, együttműködésért foly­tatott következetes harc áll. A Nemzetközi Diákszövetség feladata, hogy a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő diákszervezetek fóruma, szó­csöve legyen. Ez különösen a gyarmatosítás elleni harcra vonatkozik. A szövetség törté­nelmi érdeme, hogy már 1946 —47-ben szószékül szolgáit India, a népi Kína, Algéria, Indonézia, Szudán, Kuba, Irak és más országok diákjainak, dz imperializmus, a gyarmati el­nyomás ellen. Csak határoza­tokkal, a szolidaritás kifejezé­sével azonban nem volna elég hatékony a szövetség munkája; a szolidaritás anyagiakban is megnyilvánul. Ennek számos ■— ösztöndíjban, diákotthoni felszerelésben síb. — jelent­kező példáját sorolhatnánk fel. 1946-tól, alapító tagokként, a magyar diákok állandóan részt vesznek a Nemzetközi Diákszövetség munkájában, képviseltetik Űnagukat a szö­vetség végrehajtó bizottságá­ban is, erejükhöz, lehetőségeik­hez mérten járulnak hozzá a nemzetközi diákmozgalom si­kereihez. November 10. és 17. között világszerte megemlékeznek a Nemzetközi Diákszövetség év­fordulóiáról. Ez az évforduló a mi ünnepünk is, . mert a nemzetközi haladó diákmozga­lom alapelvei és célkitűzéséi egybeesnek a magyar diákók legfőbb céljaival — a békéért és társadalmi haladásért ví­vott harccal. Elfecsérelt milliók Lehetetlen volna teljes ter­jedelmében ismertetni a Bor­sod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik legutóbbi vizs­gálatát, arhely az Építésügyi Minisztérium Kavicsbánya Vállalatának nyékládházi és miskolci üzemegységére, vala­mint a 4. és 6. számú Kőbánya Vállalatára terjedt ki. Azon­ban néhány tanulságos megál­lapítást ki kell emelnünk a vizsgálat anyagából. Elfoékérelt, súlyos milliókról Vári szó. A ÍNEB azt vizsgálta meg, hogy a beruházások ho­gyan szolgálják a kitűzött cé­lokat, s hogy a már üzembe helyezett építmények és gépi berendezések kapacitásét ho­gyan haszftálják ki. És súlyos mulasztás'okat, bajokat talált — különösén a beruházások­nál. ' ' A mulasztások a fejlesztések előkészítésénél kezdődnek. És talán legnagyobb súllyal. He- ’iyenkéht teljesen hiányzott a lészl'etes geológiai kutatás, a kő vagyon értékelése, s ha a .szakvélemény el is készült, sokszor nem vették figyelem­be,1 vagy figyelembe vették ugyan, de csak a kő mennyi­sége és nem minősége tekinte­tében. „Szakvélemény* — néhány óra alatt TZ volt az első lépés a mil­liók elf eceéreié&e hez. A tarca­11 kőbánya fejlesztéséhez olyan „szakvélemény”, alapján fog­tak hozzá, amelyet a geológu­sok — saját bevallásuk szerint — „a rendelkezésükre álló pár órás bejárás alatt” készítettek. Ezek az „általános, főleg kő­zettani megfigyelések” termé­szetesen nem adhattak pon­tos képet a kővagyonról, leg­kevésbé annak minőségéről. Ez azonban nem zavarta az illeté­keseket abban, hogy erre a bi­zonytalan szakvéleményre egy hatalmas, mintegy 70 millió forintos beruházást ne alapoz­zanak! A minőségi feltételek • elha­nyagolása annál elitélendőbb, mert az utóbbi időben nagyon megnőtt a felhasználó vállala­tok igénye a nemes zúzalék iránt. Ezt azonban csak igen tiszta kőzetből lehet előállíta­ni. Szennyezett, szerkezetében bomlott, meddös kőzetek erre alkalmatlanok. E nyilvánvaló tény figyelmen kívül hagyása az oka annak, hogy például a tállyai kőbányánál mintegy 2 millió forint költséggel léte­sített nemes-zúzalék üzem már a nyári időszakban sem volt képes megfelelő minőségű terméket előállítani. A pazarlás példái A tervezésben megnyilvánu­ló fejetlenség — vagy felelőt* lenség — hozott létre ölyari helyzeteket, amelyeket szinte a pazarlás iskolapéldáinak ne­vezhetnénk. így például a 6. számú — tarcali — Kőbánya Vállalathoz -még a beruházás előkészítő muhkáí előtt meg­érkeztek a gépek. így az im­portgépek egy része, amelyet mintegy 13,5 millió deviza fo­rintért vásároltak, két éve he­ver a helyszínen kihasználat­lanul. Ugyanitt nem tervezték meg, illetve nem tisztázták az ehergia ellátást, s ebből adó­dott, hogy a végleges megol­dás szerint 5 millió forinttal drágább lesz a villamosener­gia a tervezettnél. A tarcali beruházáshoz, villamos exka­vátorokat terveztek, Így ez kétszeres energiaveszteséget jelent. Célszerűbb és kézenfek­vőbb lett volna diesel-gépeket beállítani. Az ÉM. kő- és kaviCstpari igazgatósága különös módon oldja meg a beruházás tervezé­sét és kivitelezését. A terve­zést az 1. sz. Kőbánya Vállalat „Illegális” tervező Csoportié végzi, á kivitelezést saját vál­lalkozásban a beruházó és az 1. sz. Kőbánya Vállalat. Ez olyan hátrányokkal jár, hogy a tervező sok esetben az Igaz­gatóság utasítását követi. Je­lentős „alátervézéseket” talált a vizsgálat, amelyre az Volt a magyarázat, hogy utasításra tették. „Az ilyen felügyeleti szervi előkészítéssel, vállalati terve­zéssel és saját rezsls kivitele­zéssel az egyes szervek fele­lőssége elmosódik, elsikkad, ezzel szemben a hibák el- tussojásának káros, közös platformja alakul ki” — írja bíráló megjegyzésében a NEB jegyzőkönyve. Holott — te­gyük hozzá — ilyen esetekben, amikor az elrontott dolgokat már csak nagyon nehezen le­het helyrehozni, nincs fonto­sabb tennivaló, mint a felelős­ség kiderítése, a károk okozói­nak felelősségrevonása, annak megakadályozása, hogy ha­sonló, súlyos, a népgazdaságra nézve káros esetek a jövőben ne fordulhassanak elől Ktki saját szakállára... De akad még talán az eddi­gieknél nagyobb baj is. 1959- től folynak Hegyalján fúrások, geológiai feltárások, s erre eddig mintegy 4 és félmillió forintot használtak fel. A fú­rások nem konkrét beruházá­si eélt szolgálnak, tehát az, hogy ezeket beruházási hitel­ből fedezik, mindenképpen szabálytalan a fennálló ren­delkezések szerint, még ez esetben is, amikor a miniszté­rium Intézkedésére történik. Felteszi a koronát ezekre a jelenségekre és mulasztásokra az, hogy a fejlesztések a kő­igények kellően megalapozott felmérése nélkül kezdődtek meg. Az Építésügyi, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium külön-külön, snjál szakállára kívánta fejleszteni üzemeit, tekintet nélkül a má­sik tárca terveire. Ez Borsod­ban ilyen eredményeket ho­zott: a Közúti Üzemi Vállalat kénytelen volt leállítani 8 számottevő költséggel gépesí­tett abaújszántói és. sáros­pataki üzemét, úgyancsak le­állították az E. M; tarcali üzemét, a tállyai üzem pedig csökkentett ütemben termel, A bajok ilyen kicsúcsosodásá- nak az a közvetlen oka, hogy megszűnt a kőellátásban mu­tatkozó hiány, az igényeket most már könnyen ki le­het elégíteni. A bajok gyökere természetesen az, hogy a kő­bányák nincsenek egységes irányítás alatt, nincs meg a kellő együttműködés a két minisztérium között; A megyei NEB a vizsgálat alapján megtette javaslatait, s ezek mind hasznosak, egy­ben égetően sürgős intézkedést igényelnek. Még így is fel­vetődik azonban bennünk: hogyan lehetséges, hogy a törvények és rendelkezések, takarékossági szempontok el­lenére hogyan lehetett itt mil­liókat elfecsérelni? Hallatna Erzsébet törekednek, hogy a magánépit- kezések is a főváros és ipar települések lakásgondját csök­kentsék. így elsősorban a bér­ből és fizetésből élők kapnak kölcsönt. Ezért is, s továbbá mert u házépítés nagyobb erő­feszítést követel a lakosságtó' — már az idén Budapesten és öt vidéki városban — Miskol­con, Debrecenben, Pécsett, Sze­geden és Győrött — 30 000 fö rintra növelték a családi ház­építési kölcsön felső határát A többi városban és a kijelöli ipari településeken ugyancsak több hitel — hetvenezer forjni — adható, mint az előző évek­ben. A kedvezőbb feltételek hatására Budapesten például 3? százalékkal, az érintett Vi­déki városokban pedig 15 szá­zalékkal növekedett az építők, illetve a kölcsönkérők száma Gondot okoz, hogy a családi házak nagyrészénok építési formája nem .kielégítő, nem úgy alakítja a városképet, ahogyan azt szeretnék. A tele­pülések egységes, szebb kiala­kítását segítik a típustervek Az építtetők a tapasztalatok szerint eddig idegenkedtek s típustervektől. Az Építésügyi Minisztérium most újabb 50 típustervet adott ki, amelyek­kel már kielégítő a választék. Ezeket a takarékpénztári fió­kok már megkapták és meg­kezdték árusításukat. Jelentős könnyebbség a jó típusterv al­kalmazása, hiszen egy lakás­hoz, családi házhoz szükséges terv ára 15—20 forint- A típus­terv gyorsítja is az építkezé­seket, hiszen ezek már figye­lembe veszik az előregyártott Blemeket. A magánépítkezések akadályaként jelentkezik, hogy Budapesten és a nagyobb vi­déki városokban egyaránt ke­vés a megfelelő házhely. Ezért, a tanácsoknak sürgősen hozzá kell látnlok a parcellázáshoz, hogy a következő évek na­gyobb igényeit ki lehessen elé­gíteni. .A TERÜLET hiánya később :gyre inkább korlátozza majd ä családi házak építésének le- íetőségét. Ezért az Országos rakarékpénztár az ötéves terv­ien újszerű .családi ház épí- ési formát — a sorház építte­tést — igyekszik meghonosí- ani. A szakemberek vélemé­nye szerint — s a külföldi ta- sasztalatok is ezt bizonyítják -- a sorház lesz a jövő családi láza. A sorház ugyanis nem Jván területidén vés, minden akáshoz 60—90 négyszögöl kü­nn bekerített telek, kert tar­ozik, közművesítésük gyér­ebb, gazdaságosabb, s lénye­gesen kevesebb pénzzel, gond- lal lehet hozzájutni, mint k .sajáténítésíí” családi házhoz. \z ötéves tervben „mutató­ién” körülbelül 15 000 sor­iázat építtet az Országos T.v- ;arékpénzlár. AZ IDÉN 18 000 családi ház épült. A következő években ez a szám állandóan növekszik, hiszen az Ötéves terv lakás- építkezésének zöme magán- építkezés formájában valósul meg. Hogyan segíti államunk az ötéves tervben a magán- építkezéseket? A fontos kér­désről az Országos Takarék­pénztár építési kölcsön osztá­lyán tájékoztatták > az MTI munkatársát. A magánépítkczésekel, a ta­karékoskodók áldozatvállalá­sát, erőfeszítéseit jelentős ösz- szegű hitellel segíti az állam. Az ötéves tervben évenként körülbelül 18 000—24 000 csa­ládi házhoz biztosítanak hitelt. Az idén nyolcszázötvenmillló forintot — kétszázmillióval többet, mint tavaly — folyósí­tott az OTP, s a következő években is hasonló összeget bocsát a saját erőből otthont teremtők részére. A terv sze­rint öt év alatt hat és félmii* liárd forint kölcsönnel támo­gatja az állam a magánépít­kezéseket. A következő években arra út év alatt hat és félmülíárd forint hitel a mapánépitkezések támoaatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom