Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

2

ESZAKMAGYARORSZAG

Péntek, 1961. november Pl.

Hősi-És hóhérok

(Folytatás az 1. oldalról.) csodálattal azokra, akik vállalva minden szenvedést, töretlenek hősi elszántságukban, hogy végül is kivívják Algéria Szabadságát és függetlenségét.

Marx írta a párizsi kommün leverése után: „A munkások Párizsát kommünjével együtt ünnepelni fogják örökké, mint egy új társadalom dicsőséges . hírnökét. Mátírjait a munkás- osztály nagy szívébe zárta. Hóhérjait a történelem már odakötözte ahhoz az örök pellengérhez, amelyről papjaik minden imája sem oldhatja le őket.” Ha kissé túlzott is a hasonlat, nem kétséges, hogy a gyarmati népek szabudság- hőseit a haladó világ ma éppúgy szívébe zárja, mint'd mun- . kásosztály a páriási kommün mártírjait, a gyarmati népek, szábadságáhak hóhérait pedig máris „odakötözte a történelem ahhoz az örök pellengérhez, amelyről papjaik minden imája sem Oldhatja le őket .:.**

A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete egy évvel ezelőtt Nyilatkozatában forró rokonszenvéről és támogatásáról biztosította a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért harcoló hős algériai népet. Követelte, hogy azonnal szüntesse be az Algéria elleni agresszív háborút. Semmi kétség, az algériai nép harca végül is győzni fog.

Csépányi Lajos

A kongói kérdés vitája az ENSZ-ben

Finn lapok

Gromiko és Karjaiainen megbeszéléséről

A fihn lapok élénken kommentálják a finn kormánynak azt a közleményét, amelyet kedden adott Iá Gromiko szovjet és Karjaiainen finn külügyminiszter tárgyalásairól.

Gromiko magyarázataiból kitűnik — írja a Maakansa —, hogy a szovjet jegyzékben foglalt tárgyalási javaslat nemcsak a nemzetközi helyzettel függ össze, hanem Finnország jelenlegi politikai adottságaival is. A Szovjetunió nem ellenez-semmit Finnország külpolitikájában, bizalommal van kormányunk és államvezetésünk iránt. Ügy véli azonban, Finnországban a politikai események úgy alakulhatnak, hogy bizonytalanná tehetik külpolitikai irányvonalát.

Az Uusi Suomi kijelenti: „Finnországban egybehangzó vélemény uralkodik a jelenlegi külpolitikai irányvonalról. Minthogy ez a helyzet, nem lesz nehéz meggyőzni erről szomszédunkat is, amely csak bizonyos akar lenni afelől, hogy a hivatalos külpolitika zavarok nélkül folytatódni fog". (MTI)

New York (MTI)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán 21,30 órakor folytatta a kongói helyzet megvitatását.

Az ülés megnyitásakor Zorin, a Szovjetunió ENSZ megbízottja bejelentette, hogy meghívta a tanácskozásra Etiópiái, India, Belgium és a kongói központi kormány képviselőjét is, valamint saját kérésére Un den svéd külügyminisztert hazája képviseletében.

Az ülés első felszólalója libéria küldötte volt. Kifejtette, hogy az úgynevezett kongói probléma a Kongóban befészr kelődöti külföldi tőke önző céljainak megvalósításából származik. A külföldi töke törekvése e célok elérésére — amely együtt jár a kongói, nép érdekeinek teljes semmibevevésével — felelős azért, hogy sok kongói hazafi — köztük Lumumba miniszterelnök —1 lett gyilkosság áldozata. Felvet tette a kérdést, hogy például miért nem vonatkoznak az ENSZ kongói rendeietei a ka- tangai bányaipart irányító hatalmas Union . Miniere belga vállalatra, amely ma valamiféle szuverénitás élvezője Ka- tangában.

A francia küldött felszólalásában Csőmbe katangai diktátor szakadár törekvéseivel szemben hathatós intézkedések helyett a „meggyőzés” eszközét ajánlotta.

Spaak belga külügyminisztef azt állította, hogy kormánya iiem folytat gyarmatosító politikát és „egyetlen bűne, hogy túlkorán adott függetlenséget Kongónak”. Azzal vádolta az ENSZ kongói képviseletét*

hogy „belga-ellenes álláspont jut kifejezésre a tényekről és eseményekről tett jelentéseinek hangjában”. Kétségbevonta, hogy a katangai ENSZ-kép- viselet szeptember 13-án az ENSZ főtitkárának Utasítására tette volna meg kísérletét egyes külföldi zsoldosok eltávolítására.

Felszólalása végén a kongói központi kormány képviselőjeként a tárgyalóasztalnál illő Bomboko külügyminisztert igyekezett felelősségre vonni azért a megállapításáért, hogy a Kongóban élő, elsősorban

belga külföldiek a zsoldosok bűncselekményeinek előmozdításával és támogatásával maguk hívták ki a kongóiak jogos felháborodását.

A válaszadás jogán felszólaló Bomböko kongói külügyminiszter megismételte kormánya álláspontját és megállapította, hogy a belgák‘kétkula- csos politikát folytatnak, amely látszatra Kongó tényleges kormányát, de a valóságban a katangai szakadárokat támogatja.

Az elnök ezután berekésztette az ülést. *

»

Újra a leszerelésről...

. NéW York

Mint a Reuter és az UPI jelenti. Stevenson amerikai ENSZ-küldött szerdán tervezetet ju Hatott el Zorinhöz, a Szovjetunió külügyminiszterhelyetteséhez, amelyben tájékoztatta a leszerelési tárgyalások megindításával kapcsolatos amerikai nézetekről.

Az Egyesült Államok határozati javaslatot szándékozik terjeszteni az ENSZ közgyűlése elé, abban a leszerelési tárgyalások megtartására húszhatalmi fórum megalakítását indítványozza. Az amerikaiak szembehelyezkednek azzal a szovjet elgondolással, hogy a leszerelési tárgyalásokon a szocialista, a nyugati és a semleges' országok egyenlő arányban legyenek képviselve. Ehelyett ^azt indítványozzák, hogy

egy újabb értekezletre a korábbi genfi értekezlet tíz résztvevőjét hívják meg, tíz másik országot pedig a földrajzi elv alapján jelöljenek ki. E húszhatalmi csoportnak jövő év júniusáig jelentést kellene eljuttatni az* ENSZ valamennyi tagállamát magában foglaló leszerelési bizottsághoz.

Az UPI jelenti, hogy God- ber angol külügyi államminisz- ter Zorin szovjet küldött szerdán elhangzott beszéde Után nyilatkozatot tett közzé, és ebben szembefordul a Szovjetunió leszerelési elgondolásaival. A miniszter elutasítja a szovjet leszerelési terveket, illetve a leszerelési tárgyalásoknak az úgynevezett „trojka” elv alapján történő megindítását. (MTI)

Washington készül a Kennedy—Adenauer

találkozóra

Washington (MTI)

Adenauer közelgő látogatásával kapcsolatban Washingtonban gondosan ügyelnek arra, nehogy hivatalos nyilatkozatokat tegyenek. Semmiféle nyilvános kijelentés nem hangzik el, sem arról, mi lesz közelebbről Kennedy és Adenauer megbeszéléseinek tárgya, sem pedig arról, hogy értékelik Washingtonban a nyugat-berlini és a német kérdés tárgyalások útján való rendezésének esélyeit. Közben azonban nagy lehdülettel folyik a megbeszélések előkészítése. Grewe, Nyugat-Német- ország Washingtoni nagykövete Bonnba utazott, hogy a kancellárral tárgyaljon, Rusk amerikai külügyminiszter pedig szerdán délutánra magához kérette a francia nagykövetet és az angol ügyvivőt.

A szerdai amerikai lapok bő teret szentelnek MacMillan

brit miniszterelnök keddi alsóházi kijelentéseinek, s kiemelik, hogy MacMillan szerint a legutóbbi hetekben haladás történt és erősen reméli, most már kialakul a közöst nyugati álláspont, amelynek alapján tárgyalásokat lehet kezdeni a Szovjetunióval., Vezető amerikai lapok ehhez hozzáfűzik, hogy ha haladásról lehet beszélni, ez az Egyesült Államok „kemény és határozott” magatartásának tudható be, tehát annak, hogy felemelték a katonai költség- vetést, hogy növelték a Nyugat- Európaba küldött amerikai csapatok létszámát, s hogy általában az erőpolitikát alkalmazzék;

Sok politikai megfigyelő szerint ennek az erőpöliüka- tctelnek a hangoztatása 3 Pentagon-nak, a köztársasági

párt jobbszárnyának és azoknak az erőknek szól, amelyek a Kennedy-kormányzatot a kudarcot vallott erőpolitika irányába , igyekeznek szorítani. Annyi biztos, a merev, politika hangsúlyozása nem túlságosan kedvező távlatokat tár fel, inég akkor sem, ha eá nem a kormány politikája, csupáh meghajlás a háborús gyújtö- gatók álláspontja előtt.

Jól tájékozott amerikai kőtök egyébként az MTI washingtoni tudósítójával folytatott magánbeszélgetések során főképpen azt hangsúlyozták, hogy Kennedy semmiképp sem szándékozik „nyomást” gyakorolni Ade- nauerre Washingtonban.Ez a találkozás — mondják Washingtonban — mindenképpen döntő lesz, mert ettől várható az, hogy a nyugati hatalmak közösen léphetnek fel a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásaikon*

Tizenöt éves

a Nemzetközi Diákszövetség

1939. november 17-én Csehszlovákia valamennyi egyetemét bezárták, 1300 diákot koncentrációs táborba hurcoltak. Hasonló események játszódtak le Párizsban 1940. november

11-én, Koppenhágában 1940 novemberében, Athénben 1941. május 3l-én. A fasizmus ellen harcoló népek diákifjúsága nagyon sok véráldozatot hozott a második világháború alatt. Még a háború éveiben fogant meg a diákok nemzetközi ösz- szeíogásának és szolidaritásának eszméje, amelyet először az 1945 novemberében összeülő londoni előkészítő konferencia, majd az 1946 nyarán Prágában megtartott I. Diák Világkongresszus váltott valóra.

Már a két világháború közötti időben is voltak -törekvések az egyetemi és főiskolai ifjúság nemzetközi síkon történő egyesítésére, azonban azok nem jártak eredménnyel. Gyökeres változást csak a Nemzetközi Diákszövetség megalakulása jelentett, mert az szerves része lett a világ haladó, demokratikus mozgalmának: tevékenységének középpontjában a békéért és a nemzeti függetlenségért, az imperializmus és a gyarmatosítás elleni, az oktatás reformjáért és demokratizálásáért, a diákság tanulmányi és életkörülményeinek megjavításáért, a világ diákjai közötti barátságért, együttműködésért folytatott következetes harc áll.

A Nemzetközi Diákszövetség feladata, hogy a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő diákszervezetek fóruma, szócsöve legyen. Ez különösen a gyarmatosítás elleni harcra vonatkozik. A szövetség történelmi érdeme, hogy már 1946 —47-ben szószékül szolgáit India, a népi Kína, Algéria, Indonézia, Szudán, Kuba, Irak és más országok diákjainak, dz imperializmus, a gyarmati elnyomás ellen. Csak határozatokkal, a szolidaritás kifejezésével azonban nem volna elég hatékony a szövetség munkája; a szolidaritás anyagiakban is megnyilvánul. Ennek számos ■— ösztöndíjban, diákotthoni felszerelésben síb. — jelentkező példáját sorolhatnánk fel.

1946-tól, alapító tagokként, a magyar diákok állandóan részt vesznek a Nemzetközi Diákszövetség munkájában, képviseltetik Űnagukat a szövetség végrehajtó bizottságában is, erejükhöz, lehetőségeikhez mérten járulnak hozzá a nemzetközi diákmozgalom sikereihez.

November 10. és 17. között

világszerte megemlékeznek a Nemzetközi Diákszövetség évfordulóiáról. Ez az évforduló a mi ünnepünk is, . mert a nemzetközi haladó diákmozgalom alapelvei és célkitűzéséi egybeesnek a magyar diákók legfőbb céljaival — a békéért és társadalmi haladásért vívott harccal.

Elfecsérelt milliók

Lehetetlen volna teljes terjedelmében ismertetni a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik legutóbbi vizsgálatát, arhely az Építésügyi Minisztérium Kavicsbánya Vállalatának nyékládházi és miskolci üzemegységére, valamint a 4. és 6. számú Kőbánya Vállalatára terjedt ki. Azonban néhány tanulságos megállapítást ki kell emelnünk a vizsgálat anyagából.

Elfoékérelt, súlyos milliókról Vári szó. A ÍNEB azt vizsgálta meg, hogy a beruházások hogyan szolgálják a kitűzött célokat, s hogy a már üzembe helyezett építmények és gépi berendezések kapacitásét hogyan haszftálják ki. És súlyos mulasztás'okat, bajokat talált — különösén a beruházásoknál. ' '

A mulasztások a fejlesztések

előkészítésénél kezdődnek. És talán legnagyobb súllyal. He- ’iyenkéht teljesen hiányzott a lészl'etes geológiai kutatás, a kő vagyon értékelése, s ha a .szakvélemény el is készült, sokszor nem vették figyelembe,1 vagy figyelembe vették ugyan, de csak a kő mennyisége és nem minősége tekintetében.

„Szakvélemény* — néhány óra alatt

TZ volt az első lépés a milliók elf eceéreié&e hez. A tarca11 kőbánya fejlesztéséhez olyan „szakvélemény”, alapján fogtak hozzá, amelyet a geológusok — saját bevallásuk szerint — „a rendelkezésükre álló pár órás bejárás alatt” készítettek. Ezek az „általános, főleg kőzettani megfigyelések” természetesen nem adhattak pontos képet a kővagyonról, legkevésbé annak minőségéről. Ez azonban nem zavarta az illetékeseket abban, hogy erre a bizonytalan szakvéleményre egy hatalmas, mintegy 70 millió forintos beruházást ne alapozzanak!

A minőségi feltételek • elhanyagolása annál elitélendőbb, mert az utóbbi időben nagyon megnőtt a felhasználó vállalatok igénye a nemes zúzalék iránt. Ezt azonban csak igen tiszta kőzetből lehet előállítani. Szennyezett, szerkezetében bomlott, meddös kőzetek erre alkalmatlanok. E nyilvánvaló tény figyelmen kívül hagyása az oka annak, hogy például a tállyai kőbányánál mintegy 2 millió forint költséggel létesített nemes-zúzalék üzem már a nyári időszakban sem volt képes megfelelő minőségű terméket előállítani.

A pazarlás példái

A tervezésben megnyilvánuló fejetlenség — vagy felelőt*

lenség — hozott létre ölyari helyzeteket, amelyeket szinte a pazarlás iskolapéldáinak nevezhetnénk. így például a 6. számú — tarcali — Kőbánya Vállalathoz -még a beruházás előkészítő muhkáí előtt megérkeztek a gépek. így az importgépek egy része, amelyet mintegy 13,5 millió deviza forintért vásároltak, két éve hever a helyszínen kihasználatlanul. Ugyanitt nem tervezték meg, illetve nem tisztázták az ehergia ellátást, s ebből adódott, hogy a végleges megoldás szerint 5 millió forinttal drágább lesz a villamosenergia a tervezettnél. A tarcali beruházáshoz, villamos exkavátorokat terveztek, Így ez kétszeres energiaveszteséget jelent. Célszerűbb és kézenfekvőbb lett volna diesel-gépeket beállítani.

Az ÉM. kő- és kaviCstpari igazgatósága különös módon oldja meg a beruházás tervezését és kivitelezését. A tervezést az 1. sz. Kőbánya Vállalat „Illegális” tervező Csoportié végzi, á kivitelezést saját vállalkozásban a beruházó és az 1. sz. Kőbánya Vállalat. Ez olyan hátrányokkal jár, hogy a tervező sok esetben az Igazgatóság utasítását követi. Jelentős „alátervézéseket” talált a vizsgálat, amelyre az Volt a magyarázat, hogy utasításra tették.

„Az ilyen felügyeleti szervi előkészítéssel, vállalati tervezéssel és saját rezsls kivitelezéssel az egyes szervek felelőssége elmosódik, elsikkad, ezzel szemben a hibák el- tussojásának káros, közös platformja alakul ki” — írja bíráló megjegyzésében a NEB jegyzőkönyve. Holott — tegyük hozzá — ilyen esetekben, amikor az elrontott dolgokat már csak nagyon nehezen lehet helyrehozni, nincs fontosabb tennivaló, mint a felelősség kiderítése, a károk okozóinak felelősségrevonása, annak megakadályozása, hogy hasonló, súlyos, a népgazdaságra nézve káros esetek a jövőben ne fordulhassanak elől

Ktki

saját szakállára...

De akad még talán az eddigieknél nagyobb baj is. 1959- től folynak Hegyalján fúrások, geológiai feltárások, s erre eddig mintegy 4 és félmillió forintot használtak fel. A fúrások nem konkrét beruházási eélt szolgálnak, tehát az, hogy ezeket beruházási hitelből fedezik, mindenképpen szabálytalan a fennálló rendelkezések szerint, még ez esetben is, amikor a minisztérium Intézkedésére történik.

Felteszi a koronát ezekre a jelenségekre és mulasztásokra az, hogy a fejlesztések a kőigények kellően megalapozott felmérése nélkül kezdődtek

meg. Az Építésügyi, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium külön-külön, snjál szakállára kívánta fejleszteni üzemeit, tekintet nélkül a másik tárca terveire. Ez Borsodban ilyen eredményeket hozott: a Közúti Üzemi Vállalat kénytelen volt leállítani 8 számottevő költséggel gépesített abaújszántói és. sárospataki üzemét, úgyancsak leállították az E. M; tarcali üzemét, a tállyai üzem pedig csökkentett ütemben termel, A bajok ilyen kicsúcsosodásá- nak az a közvetlen oka, hogy megszűnt a kőellátásban mutatkozó hiány, az igényeket most már könnyen ki lehet elégíteni. A bajok gyökere természetesen az, hogy a kőbányák nincsenek egységes irányítás alatt, nincs meg a kellő együttműködés a két minisztérium között;

A megyei NEB a vizsgálat alapján megtette javaslatait, s ezek mind hasznosak, egyben égetően sürgős intézkedést igényelnek. Még így is felvetődik azonban bennünk: hogyan lehetséges, hogy a törvények és rendelkezések, takarékossági szempontok ellenére hogyan lehetett itt milliókat elfecsérelni?

Hallatna Erzsébet

törekednek, hogy a magánépit- kezések is a főváros és ipar települések lakásgondját csökkentsék. így elsősorban a bérből és fizetésből élők kapnak kölcsönt. Ezért is, s továbbá mert u házépítés nagyobb erőfeszítést követel a lakosságtó'

— már az idén Budapesten és öt vidéki városban — Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Győrött — 30 000 fö rintra növelték a családi házépítési kölcsön felső határát A többi városban és a kijelöli ipari településeken ugyancsak több hitel — hetvenezer forjni

— adható, mint az előző években. A kedvezőbb feltételek hatására Budapesten például 3? százalékkal, az érintett Vidéki városokban pedig 15 százalékkal növekedett az építők, illetve a kölcsönkérők száma

Gondot okoz, hogy a családi házak nagyrészénok építési formája nem .kielégítő, nem úgy alakítja a városképet, ahogyan azt szeretnék. A települések egységes, szebb kialakítását segítik a típustervek Az építtetők a tapasztalatok szerint eddig idegenkedtek s típustervektől. Az Építésügyi Minisztérium most újabb 50 típustervet adott ki, amelyekkel már kielégítő a választék. Ezeket a takarékpénztári fiókok már megkapták és megkezdték árusításukat. Jelentős könnyebbség a jó típusterv alkalmazása, hiszen egy lakáshoz, családi házhoz szükséges terv ára 15—20 forint- A típusterv gyorsítja is az építkezéseket, hiszen ezek már figyelembe veszik az előregyártott Blemeket. A magánépítkezések akadályaként jelentkezik, hogy Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt kevés a megfelelő házhely. Ezért, a tanácsoknak sürgősen hozzá kell látnlok a parcellázáshoz, hogy a következő évek nagyobb igényeit ki lehessen elégíteni.

.A TERÜLET hiánya később :gyre inkább korlátozza majd ä családi házak építésének le- íetőségét. Ezért az Országos rakarékpénztár az ötéves tervien újszerű .családi ház épí- ési formát — a sorház építtetést — igyekszik meghonosí- ani. A szakemberek véleménye szerint — s a külföldi ta- sasztalatok is ezt bizonyítják -- a sorház lesz a jövő családi láza. A sorház ugyanis nem Jván területidén vés, minden akáshoz 60—90 négyszögöl künn bekerített telek, kert tarozik, közművesítésük gyérebb, gazdaságosabb, s lényegesen kevesebb pénzzel, gond- lal lehet hozzájutni, mint k .sajáténítésíí” családi házhoz. \z ötéves tervben „mutatóién” körülbelül 15 000 soriázat építtet az Országos T.v- ;arékpénzlár.

AZ IDÉN 18 000 családi ház épült. A következő években ez a szám állandóan növekszik, hiszen az Ötéves terv lakás- építkezésének zöme magán- építkezés formájában valósul meg. Hogyan segíti államunk az ötéves tervben a magán- építkezéseket? A fontos kérdésről az Országos Takarékpénztár építési kölcsön osztályán tájékoztatták > az MTI munkatársát.

A magánépítkczésekel, a takarékoskodók áldozatvállalását, erőfeszítéseit jelentős ösz- szegű hitellel segíti az állam. Az ötéves tervben évenként körülbelül 18 000—24 000 családi házhoz biztosítanak hitelt. Az idén nyolcszázötvenmillló forintot — kétszázmillióval többet, mint tavaly — folyósított az OTP, s a következő években is hasonló összeget bocsát a saját erőből otthont teremtők részére. A terv szerint öt év alatt hat és félmii* liárd forint kölcsönnel támogatja az állam a magánépítkezéseket.

A következő években arra

út év alatt hat és félmülíárd forint hitel a mapánépitkezések támoaatására