Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
RcM, Mil. november 7. ESZAKMAGYAROItS/AO 7 Az ember nevében — az ember javára... .....................................-................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ A jövő emberei Irta: Joseph Nort amerikai publicista Ingyen lakás, fűtés, közlekedés... figyelembe kell vennünk a jelent és a múltra kell támaszkodnunk. Gondolhat-e az iró a holnap emberére, ha nem látja a mai ember arculatát? Nekem már megadatott, hogy láttam a jövő emberét. A szovjet ember lép elsőnek a kommunizmus korszakába (hasonlóan ahhoz, ahogyan elsőnek hatolt a világűrbe is) s tavaly találkoztam a jövő nemzedék apáival, — a kommunizmus embereivel, és sokkal azok közül is, akik maguk már a kommunista holnap emberei lesznek. Tavaly utazási tettem a Szovjetunióban, és a közelmúltban, ez év július 26-án Kuba hős fővárosában, a Plaza Ci- vicán láttam Gagarin boldogságtól ragyogó ifjú arcát, amint lelkesen ünnepelte őt a kubaiak milliós tömege. Gagarin 20 év múlva valamivel több mint 47 éves lesz. Reá és Tyitovra gondolok most, amikor magam elé képzelem a kommunista társadalom jövő emberét. Arra a fiatal mérnökre gondolok, akivel tavaly egy Kiev-környéki nagy szovhozban ismerkedtem meg. A magas, napbarnított arcút kékszemű fiatalember végig vezetett a jómódú gazdaság tágas térségein, ahol nemrégen két falut építettek — csupa kényelmes, szép lakóházakat, amelyekben bármelyik honfitársam boldog örömmel lakna. Részt vettem a kultúrpalota felavatásán, ahol tornaterem, színház és sok klubszoba várja a látogatókat, Felejthetetlen hatást tett rám a szovjet mérnök beszámolója arról, hogyan élt édesapja ezen a vidéken az első világháború éveiben, amilcor a bevonult németek a földdel tették egyenlővé a falut. A házakat újjáépítették, de a náci hordák a második világháborúban újra leromboltak mindent. Mérnök ismerősöm — annak ellenére, hogy akkor még fiatal volt, — utászként küzdött a hazát védelmező partizánok soraiban. Az újjáépült falu most nagyszerű látványt nyújt. Miközben figyelmesen néztem a mérnök arcát és hallgattam nyugodt maga- biztossággal csengő hangját, teljes világossággal megértettem, hogy nincs a földön olyan erő, amely ezt az embert és társait legyőzhetné. Gagarinhoz és a Kiev környéki mérnökismerősömhöz hasonlónak képzelem el a jövendő kommunista társadalom embereit is. Az elkövetkező nemzedék előhírnökei ők, azé a nemzedéké, amely örökül kapja vonásaikat, Az SZKP programtervezetében ezt olvastam: „A kommunizmusba való átmenet időszakában megnő annak a lehetősége, hogy a szellemi gazdagságot, az erkölcsi tisztaságot és a fizikai tökéletességet harmonikusan egyesitő új embert neveljünk.’' Igen, a tisztalelkű szovjet emberek, — kortársaink képének és hasonlatosságának megfelelően képzelem el az új szovjet embert. Gagarin és Tyitov személyében, a legkiválóbb szovjet emberek személyében, a kommunisták személyében látom a jövő emberét, akik a történelmi kongresszuson megvitatták és jóváhagyták az új ember születését, az új korszak beköszöntését hírül adó dokumentumot. Évezredeken át álmodozott erről az időről az emberiség, amely könnyek árján keresztül, hosszú, áthatolható ti anul sötét éjszakákon keresztül tört előre efelé az időszak felé. Ilyen gondola,okot Xramtervezetnek, az emberiség egyik legnagyszerűbb dokumentumának olvasása. És biztosan tudom, — akárhogyan tombolnak is dühükben az atommániákusok —, hogy ennek a dokumentumnak a valóraváltását semmilyen erő nem képes megakadályozni. A hosszú élet programja A Szovjetunióban jelenleg több mint 380 000 orvos dolgozik. A világ minden harmadik, Európa minden második orvosa szovjet ember. A hétéves terv végére pedig a Szovjetunióban az orvosok száma eléri a félmilliót. A szovjet rendszernek, a progresszív munkatörvénykönyvnek, a fejlett egészségügyi hálózatnak köszönhető, hogy a Szovjetunióban a közegészségügy oly magas színvonalon áll, s hogy a halálozási arányszám a világon a legalacsonyabb. Ennek ellenére a párt szükségesnek tartja előirányozni azon intézkedések átfogó programját, amelyek elősegítik a betegségek megelőzését és lényeges csökkentését, a fertőző betegségek megszüntetését, és a szovjet emberek életének további meghosszabbítását. A munkanap megrövidítése, az egészséges munkakörülmények, az ésszerű pihenés, a sport, a betegségek megelőzésére tett széleskörű intézkedések meghátrálásra kényszerítik az öregséget, hosszú évekre megőrzik az emberek egészségét és fürgeségét. A szovjet dolgozók már ma is ingyenesen veszik igénybe a kórházakban, a rendelő intézetekben és odahaza az orvosi kezelést. Nemsokára a gyógyszer és a szanatóriumi kezelés is ingyenes lesz. Az ország legszebb vidékein »j szanatóriumok és üdülők épülnek. Csupán u legközelebbi öt esztendőben állami beruházásból, vállalati eszközökből, s más pénzforrásokból összesen 140 000 férőhelyet biztosító or-] • vosegészségügyi objektumok épülnek. A tőkés országokkal ellentétben a Szovjetunióban a társadalombiztosítási költségeket teljesen a vállalatok és intézmények fedezik, a munkások és alkalmazottak béréből erre semmit sem vonnak le. A Szovjetunióban a nyugdíj-korhatárt a férfiak számára 60, a nők számára 55 évben állapították meg. A föld-*, alatti és a szervezetre ártalmas munkahelye-3- ken dolgozó munkások és alkalmazottak 5—19 évvel korábban kapnak nyugdijat, összehasonlítás végett megjegyezzük, hogy az Egye sült Államokban a nyugdíj-korhatár a férfiaknál 65 év, a nőknél 62 év, Svédországban 67, Kanadában pedig 77 év. A Szovjetunióban az állami társadalombiztosítás költségvetése is szüntelenül növekszik. Az idén 1940-hez képest több mint kilencszeresére emelkedett. A következő két évtizedben a nemzeti jövedelem növekedésének arányában az állam, a szakszervezetek, a kolhozok fokozatosan magukra vállalják az anyagi gondoskodást mindazon állampolgárokról, akik koruknál fogva, vagy rokkantság következtében elvesztették munkaképességüket. A városokban és falvakban az öregek és a rokkantak számára új, kényelmes szociális otthonok épülnek. Nyitott típusú hőerőmű épül a Kúra folyó partján. Az új hőerőmű az Azerbajdzsán SZSZK egyik ipari központjában épül. Szabad ég alatt állítják fel az összes alapvető berendezését. Az úl módszer lehetővé teszi az építkezési munkálatok költségeinek jelentős csökkentését és azt, hogy olcsón termeljenek villanyáramot. Öröm lesz a munka A moszkvai Vörös Szormovo gyár dolgozói óriás szputtiyik szárnyashajó megépítésével köszöntötték a kommunizmus építőinek kongresszusát. 1 A srnmtnlnn történelmi dokumentum r /I szamiaian köziilt amelyekkel e so*rok írója élete folyamán megismerkedett, a * Szovjetunió Kommunista Pártjának program- ntervezete a legmélyebb és tartalmát tekintve *a legjelentősebb. Ez az ihletett, kristályosán <világos, őszinte és szemléletes dokumentum ‘hírül adja az emberiség ősi álmának közelgő |valóraváltását,— magastermelékenységü mun- 'kát végző, szükséget és létbizonytalanságot [nem ismerő emberek testvériségének kialaku- ‘lását. Az SZKP programtervezete — kétségtelenül korunk legnagyszerűbb dokumentuma. k Pedig — meg kell állapítani — az ameri- Ikaiak sok történelmi dokumentumon nevelőditek. Emlékezzünk a Függetlenségi Kiáltványba, a maga koráitok e nagyszerű dokumentu- Emára, amit az atlanti partvidéket benépesítő ‘kolonialisták heves haraggal fogadtak, mini [harci felhívást, a zsarnokság alóli felszabadulásért való harcra. Emlékezzünk a néger rabszolgák felszabadításáról szóló okmányra, amit iLincoln Ábrahám tett közzé. A többi hasonló [kiáltvány említését mellőzve emlékezzünk ko- írunk nagy dokumentumára, az ENSZ Alapokmányára, amely körül máig is elkeseredett iharc dúl. ‘ Még Gagarin és Tyitov űrrepüléseinek hatá- (Sa alatt voltam, amikor elolvastam az SZKP ‘programtervezetét. Gagarin és Tyitov valóra- *váltotta az Ember évszázados álmát, aki évez- *redeken keresztül — bár gondolataiban a csillagok felé szárnyalt, a Földhöz volt szegezve. Gagarin és Tyitov űrrepülései a Föld sok-sok millió lakója előtt különös értelmet adnak a programtervezetnek. Kiderült, hogy Ikarus szárnya — az örök álmodozó, az Ember aggodalmai ellenére — ma már nincs viaszból. Leninnek, a kor legnagyobb látnokának tudományos formulája: „A kommunizmus egyenlő szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása", — igazi szárnyakat adott a Szovjetunió népeinek, amelyekkel el lehet érni a csillagokat. Emlékezzünk az elmúlt korok hős álmodozóira, John Bulira, aki el akarta venni a földet a nemesektől, hogy odaadja az angol parasztoknak, s akiknek a katonái ezzel a dallal az ajkukon mentek a csatába: „Amikor Ádám szántott és Éva font, ki volt akkor a gentleman?” Morus Tamásra és az emberiség sok évszázados történelmének többi álmodozójára. Az én hazámban is voltak ilyen álmodozók, mint Edward Bellamy tanító, aki a múlt század utolsó negyedében megírta „Visz- szatekintés” című utópisztikus regényét. Az amerikai föld másféle álmodozókat is szült, ök olyan társadalmat akartak építeni, amely többé nem „az ember embernek farkasa” törvény alapján fog élni, és életüket adták ezért a meg nem valósult ábrándért, — így a jó öreg John Brown, „kinek pora a sírban hamvad, de kinek álma előre szárnyal” — mint a dal mondja. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi dokumentuma gyakorlatilag megvalósítható formába önti az emberiség teljes fel- szabadulásáért küzdött álmodozók vágyait. A múlt álmodozói nagyobbrészt a csodába vetett mély hitre építették jóslataikat. Am kiléptek a történelmi küzdőtérre Marx és Engels eszmei örökösei, Lenin hű fiai, akik megteremtették a világ első szocialista államát, és most hozzáfogtak az emberiség évszázados álmának végső valóraváltásához. E tény alapján alkotunk képet magunknak arról, hogy milyenek lesznek a kommunizmus első emberei. Ha a jövőt akarjuk ábrázolni, házak millióit, fogalmat alkothatunk a Szovjetunióban folyó lakásépítkezés méreteiről. Ennek ellenére még mindig nagy a lakáshiány. Éppen ezért tűzte ki a párt azt a feladatot, hogy a fokozott lakás- építkezés révén a második évtized végéig minden család, — az új házasokat is beleértve — külön lakást kapjon. A lakbér a Szovjetunióban a legalacsonyabb. Az SZKP új programja mégis kimondja, hogy a második évtized folya--, mán a lakások használatai minden állampolgár számára’ fokozatosan ingyenessé válik, j A szovjet emberek ezenkívül) díjtalanul használhatják majd] a helyi közlekedési eszközöket,! a vizet, a gázt, a központi fű-j tést. 3 Aki már járt az új moszkvai kerületekben épült kísérleti lakótömbökben, látta a tetszetős, nagyablakos, erkélyes házakat, bennük az ízléses, modern bútorokkal berendezett lakásokat. Ilyen kényelmes, a higiénia és a kulturált életmód minden követelményének megfelelő lakása lesz 20 év múlva minden szovjet családnak. A szovjethatalom éveiben sok minden történt a lakásviszonyok javítása érdekében. A városok és települések lakásalapja csupán 1960-ban 85,1 millió négyzetméterrel bővült. Ha ehhez hozzávesszük a munkások és alkalmazottak által a városokban, a kolhozparasztok s a falusi értelmiség által a falvakban épített lakólehetővé teszi, hogy a Szovjetunióban a legközelebbi évtizedben lényegesen csökkentsék a munkaidőt. A gyári és üzemi kollektívák áttérnek a 34— 36 órás munkahétre. Azoknak pedig, akik földalatti munkát végeznek, vagy az egészségre nézve veszélyes termelési ágakban dolgoznak, még ennél is rövidebb lesz a munkaidejük. A második évtizedben megkezdődik a még rövidebb munkahétre való áttérés. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb, egyszersmind a legtermelékenyebb és legjobban megfizetett munkanap a világon. sével erősen csökkent a balesetek száma s csaknem megszűnt a megbetegedés, hiszen a gyárban kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, megjavították a munkásvédelmet és balesetelhárítást, a gyár orvosai nagy betegségmegelőző munkát fejtenek ki. A dnyeprodzerzsinszki koksz- és vegyigyár területén több, mint 5000 gyümölcsfát és díszfát, 35,000 bokrot, rengeteg virágot ültettek. A munkások virágoskertté varázsolták gyárukat. A párt új programja a munkatermelékenység gyorsütemú növekedését irányozza elő. Ez Lenin még a szocialista forradalom előtt megírta, hogy a munkásosztály győzelme az új technikát a dolgozók egészségének szolgálatába állítja. Előre látta, hogy a mocskos és füstös műhelyek helyére új, tiszta, világos, emberhez méltó „laboratóriumok’’ lesznek, ahol a gépek emberi kéz érintése nélkül munkálják meg a legbonyolultabb alkatrészeket. Mindannyian szemtanúi vagyunk, hogyan válik valóra a nagy Lenin előrelátása. Egyre több lesz az országban a labo- ratóriumszerú üzemek és gyárak száma, ahol a lehető legjobb feltételek mellett a munka nem követel meg nagy fizikai erőkifejtést az emberektől. Ilyen üzemekben a munka megelégedetté teszi az embert és örömöt okoz neki. A hétéves terv első két esztendejében a Szovjetunióban több mint 2000 új nagyvállalat kezdte meg a munkát. Csupán tavaly több mint 2800 automata és félautomata gépsort helyeztek üzembe. A dnyeprodzerzsinszki koksz, és vegyigyárat azon vállalatok közé sorolhatjuk, »melyekben a legkedvezőbb munkafeltételeket teremtették «neg. Például a kokszolókemenceblokknál, ahol a munkások állandóan trópusi hűségben dolgoztak, gépesített adagolókocsit állítottak be. A gyértásfolyamatot egyetlen operatőr irányítja légkondicionáló berendezéssel felszerelt hermetikus fülkéből. Ahol eddig lapáttal és izomerővel dolgoztak, ott most gépek vették át a munkát. Az automatizálás bevezető-
