Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

/ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ pxolefáriái, ©gyesül Jetek) XFH. évfolyam, 260. ««ám Ára: 50 fillér 2961. november *lf péntek V. 7 / A f----------------------------------------------------------> M eszes! krónika (2. oldat) Egy rudabányai taggyűlés tanulságai (3. oldal) Sárga dosszié (4. oldal) Hogyan fejlődik Borsod a második ötéves tervben? Ünnepélyesen megnyílt a szovjet filmhét Danyil Hrabrovickíj és Margarita Vologyina, a szovjet filmküldöttség tagjai megyénkben ülést tartott a megyei tanács Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Borsod megyei tanács. Napirenden két tárgy szere­pelt: A második ötéves terv tanácsi irányszámairól és a szaktárcák területi beruházási előirányzatairól szóló tájékoz­tató jelentés megvitatása, amelynek előadója dr. Tóth István elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke volt. Második napirendi pontként a megyei tanács 1962. évi tervjavaslata szerepelt, amelyhez Csépányi Sándor vb. elnökhelyettes fű­zött kiegészítést A megyei tanács ülésén je­len volt Kukucska János elv­társ, a megyei pártbizottság titkára, Lendvai József alezre­des elvtárs. a BM Borsod me­gyei Rendörfőkapitanyságának vezetője, Csolláit Gábor elv­társ, a Minisztertanács tanács­szervek osztályának kiküldötte, Vadász Zoltán elvtárs, az Or­szágos Tervhivatal főosztály- vezetője. A tanácsülésen Gyár­fás János elvtárs, megyei ta­nácstag, a Bors odnádasdi Le­mezgyár igazgatója elnökölt A 3 éves terv megyei eredményei Dr. Tóth István elvtárs refe­rátumának bevezető részében a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának történelmi jelentőségével fog­lalkozott. A kongresszus külö­nös jelentőséget, tartalmat ad a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése által az elmúlt hó­nap elején törvénnyé emelt második 5 éves népgazdaság- fejlesztési tervünknek és a mai tanácskozásunknak is — mondotta, majd vázolta azokat az általános irányelveket, ame­lyeket országosan egész népgazdaságunk és társadalmi életünk továbbfejlesztéséért érvényesítenünk kell. Majd azokról az eredményekről be­szélt, amelyeket a. tanácsi te­rületen, megyénkben a 3 éves tferv időszakában elértünk. A fejlődést megyénk taná­csi vállalatainak termelési, teljesítmény- és áruforgal­mi értéknövekedése jól ér­zékelteti — hangsúlyozta a referátum. Amíg 1957-ben 36 tanácsi vál­lalat kereken 1.4 milliárd fo­rintot termelt, teljesített, vagy forgalmazott, addig 1960-ban 35 tanácsi vállalat 1.7 milliárd forintot, vagyis 300 millió fo­nttal többet teljesített, s ez 22.2 százalékos növekedésnek felel meg. A vállalat! gazdálkodás 3 éves eredményeként ja­vult a megye lakosságá­nak élelmiszerrel és egyéb kereskedelmi cikkekkel való ellátása, de javult a szolgáltató és javító tevé­kenység is. A vállalati gazdálkodás a 3 éves teiv lakás-, kulturális, szociális, egészségügyi és a kommunális ellátásban is je­lentős fejlődést hozott me­gyénkben. 3 év alatt 296 új kórházi ágyat és i 14 bölcsö­déi férőhelyet biztosítottunk. A kórházi ellátás megjavítását nagyban segítette és segíti Miskolcon a 3 év*» terv idő­szakában megkezdett Szentpé- teri-kapui egészségügyi köz­pont. Fejlesztjük regyiparnnkaf Foglalkozott a tanácsülés néhány, minisztériumi irányí­tás alá tartozó, de a megye fej­lődését alapvetően meghatáro­zó iparfejlesztési feladattak Elhangzott a referátumban, hogy a második ötéves terv me­gyénk szénbányászata, vaskohászata és vegyipara elé igen nagy feladatokat tűz. "A nehézipar fejlődése, de a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából is igen jelentős' • célkitűzés az, amely megyénk]' vegyiparára vár a második 5* éves terv időszakában. Már a számok egyszerű bemutatásá­ból is érzékelhető, hogy milyen; • perspektíva áll vegyiparunk előtt. 1965 végéig a vegyipar» • fejlesztésére 4.5 milliárd fo-, rintot fordítunk, amelyből a mütrágyabermelési kapacitás] növelése végett 2 milliárdot, ruházunk be. Ezzel a jelentős] beruházással a vegyipar tér-, melése az 5 éves terv végéig megyénkben mintegy 2 milli-J árd forinttal emelkedik. < < Fő feladat a termelő-' szövetkezetek megerősítése ] Á mezőgazdaság és a felva-] sáriás második 5 éves tervre; vonatkozó, megyei irányszá-] mainak kidolgozásakor a me­zőgazdaság szocialista átszer-] vezéséből eredően a termelő-' szövetkezetek gazdasági meg-] erősítésén volt a hangsúly. A. növénytermelés és állatié-] nyésztés olyan számbeli és mi-] nöségi felfejlesztését tervez-] tűk meg, amely figyelembe ve-] szi az átmeneti időszakot, de összhangban van az ország ál-] tniános mezőgazdasági fejlesz­tésével. Arra kell törekednünk] — hangsúlyozta Tóth cívisem —, hogy a megyében az 1 kh-ra eső termésátlagok elérjék az országosan tervbe vett átlagokat. Azoknál a termékféleségeknél pedig, amelyeknél nálunk jók a termelési lehetőségek, tö­rekednünk kell arra, hogy túlszárnyaljuk az országos átlagokat. A helyiipar irányszámai — A helyiipar irányszámai nagyjából megegyeznek a már korábban ismertetett tervja­vaslattal — mondta Tóth elv­társ. — Külön kell azonban szólni az építőanyagipar 23,4 százalékos és a Talajerő­gazdálkodási Vállalat 59 szá­zalékos termelési tervfelfutá­sáról. Az építöanyagiparban ugyanis a megtervezett növe­kedés 61,4 millió tégla és 5,5 millió cserép legyártását teszi lehetővé, ebből a téglamennyi­ségből 1000 családi ház épít­hető és a cserépből mintegy 750 családi ház fedhető be. Ä Talajerőgazdálkodásí Vállalat 1965-ben, terveink szerint, 5650 vagon szervestrágyát fog termelni, s ez 3270 holdnyi szántóterület trágyázását teszi lehetővé, — Bár a helyiipar, az élel­miszeripar és általában a gazdálkodási feladatok is, köz­vetlenül, vagy közvetve kihat­nak a megye lakosságúi a. 1«^- szembetűnőbben a kulturális, az egészségügy), a szociális és a kommunális ellátás terüle­tén mérhető le. hogy milyen fejlődést biztosít megyénkben a második ötéves terv, Az általános iskolai osz­tálytermek száma például — ha a lakásépítkezések­hez kapcsolódó tanterem- építkezéseket is figyelem­be vesszük — száz­nyolcvannéggyel lesz ma­gasabb a jelenleginél. A tervezett 44 középiskolai tanterem pedig elsősorban Edelénybgn, Encsen, Kazinc­barcikán, Özdon és Sátoralja­újhelyen jelent majd nagy (Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön, november má­sodikén ünnepélyesen meg­nyílt a szovjet filmhét Miskol­con és Borsod megyében. A késődélutáni órákban ked­ves vendégek érkeztek a meg­nyitó ünnepségre: Danyil Hrab- rovickij, a Tiszta égbolt című film forgatókönyvének írója és Margarita Vologyina filmmű­vésznő, akit a Hajsza és Az évszázad korlársa című filmek­ből ismertünk eddig, most pe­dig a Két élet című új szovjet film egyik főszerepét alakítja. A kedves vendégek részt vet­tek este hat órakor a miskolci Béke moziban tartott ünnepi megnyitón. A miskolci ünnepség A miskolci Béke mozi zsúfo­lásig megtelt a nyitóünnepség- re. Eljöttek a párt-, állami és társadalmi szervek vezetői, munkatársai, minden helyet megtöltött az érdeklődő kö­zönség. Érdemes megjegyezni, hogy az ünnepi vetítést meg­előzően már két előadáson ve­títették a Tiszta égbolt című filmet, minden alkalommal osztatlan tetszést aratva. A Béke mozi ünnepi díszt öltött erre az alkalomra. A vászon előtti dobogót ízlésesen díszí­tették, egyenruhás úttörők áll­tak a dobogó előtt, amelyen hwyel fóglaltUK a szovjet' mű­vész-vendégek, Benyá.k Béla, a Borsod me­gyei Moziüzetni Vállalót igaz­gatója köszöntötte a vendége- , két és a megjelent közönséget, majd Kolozs Anna úttörő üd­vözölte a vendégeket orosz nyelven és előadta Szimonov egyik nagyhatású költemé­nyét. A VI. sz. általános isko­la úttörökórusa — Éngi István vezényletével — mozgalmi da­lokat adott elő, majd Bon ta Lajosné, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titká­ra mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben arról szólt, hogy milyen ünnepet jelent számunkra a szovjet filmhét megrendezése, beszélt az eddi­gi szovjet filmünnepek iránti 1 * < : i Korszerű vegyipari technikum nyílt Kazincbarcikán i BJ”]!2Í! Ve*rtKomWnát. » Brr«-rúd \r«Ryhnüvf* «* * TfaxsvMékl Vr)rytftombln*t fcjicswfcse n“n<* vegyipari szakembert iRényel. A szakember utánpótlást biztosítja a Kazincbarcikán nem­x«e ictop«4t és megnyitóét ÚJ technikám. Képflukftn: a korszert) laboratóriumban gyakorolnak a vegyipari tanulók. Beszélt arról, hogy a szovjet filmművészet már születésétől fogva együtt halad az új szo­cialista társadalom megerősö­désének történetével, részlete­sen méltatta a szovjet film­művészet sajátosságait, ame­lyek magas művészi és eszmei színvonalukat, nevelőhatásukat biztosítják. Szólt az ez évben tartott moszkvai filmfesztivál­ról és a napokban lezajlott XXII. pártkongresszusnak a művészetre vonatkozó útmuta­tásáról. Megállapította, hogy a [most kezdődő szovjet filmhét ] ünnepi seregszemle lesz és ha- ]tékonyan fokozza a szovjet ]emberek iránti baráti érzelme­inket, amelyeket maga a lör- [ténelem, a mi nagy nemzeti • felszabadulásunk oltott belénk [ kitörölhetetlenül. • Bonta Lajosné beszéde után > az úttörők virágcsokrokkal [ kedveskedtek a vendégeknek [ A kazincbari > Kazincbarcikán tegnap, csü­törtökön este a városi mozi­dban a Két élet című film ün­nepi bemutatója nyitotta meg a szovjet film hetét. A film vetítését rövid ünnepség előzte meg. A zsúfolásig megtelt né­zőtér előtt Jászai Dénes, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára méltatta a szovjet filmhét jelentőségét. Ünnepi beszéde után került sor a Két élet című film levetíté- sére, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti hónapokat eleveníti föl, nagy művészi erővel. A bemutató közönsége meleg ünneplésben részesí­tette a filmhét megnyitójára Kazincbarcikára is ellátogató szovjet művészeket. Margarita Vologyinát, a Két élet egyik szereplőjét és Danyil Hrabro- vickijt, a Tiszta égbolt című film forgatókönyvének íróját. A szovjet vendégeket Hetényi György, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője és Benyák Béla, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója is elkísérte. A barcikai közönség névé­iben Újvári István, a városi ség udvariassági formulának, mert őszintén mondja és érzi ezt. Rövid magyarországi tar­tózkodása alatt mindig bará­tok között érezte magát Be­szélt arról is. hogy igen jólsi- kerültnek tartja a Tiszta ég­bolt szinkronját A filmművé­szetről szólva, kijelentette, hogy egy-egy film az alkotók üzenete a közönséghez, egy nép üzenete egy másik néphez. Végezetül Benyák Béla át­adta a vendégeknek a megyei Moziüzemi Vállalat ajándéka­it s ezzel a megnyitó ünnepség végétért Az ezt követő rövid szünetben a fiatalok százai ost­romolták autogramért a ven­dégeket. Szünet után levetítet­ték a Tiszta égbolt című fil­met A nyitóürmepség után a szovjet művészek Kazincbarci­kára utaztak és részt vettek az ottani ünnepségen. :ikai ünnepség pártbizottság agitációs és pro­paganda osztályának vezetője köszöntötte a vendégeket Az üdvözlő szavakra Marga­rita Vologyina válaszolt A szovjet művésznő keresetlen kedves szavaival igen meg­nyerte a jelenlévők rokon- szenvét. — Még csak két napja tar­tózkodunk országukban, mégis úgy érzem, mintha már régóta itt élnék — mondotta. A lelkes ünneplés után a szovjet filmművészek a Két életről rendezett ankéton vet­tek részt a városi pártbizottság tanácstermében. Az ankét rész­vevői elmondották, hogy a film mély benyomást tett rájuk. Megjegyzéseikre és kérdéseikre Margarita Vologyina válaszolt. * Mind a Tiszta égboltot, mind pedig a Két életet igen nagy tetszéssel fogadta a közönség. (A filmek részletes méltatásá­ra még visszatérünk.) A késő- esti órákban a vendégek a miskolci Értelmiségi Klubban jól sikerült ankéton vitatlak meg a filmeket a közönséggel érdeklődésről, amelyek azt bi­zonyítják, népünk magáénak érzi a szocializmusért és kom­munizmusért folytatott harcot és a mi népünk óhajait is ki­fejezik azok az alkotások, amelyek napjaink legégetőbb kérdését, a. háború és a béke kérdését vetítik elénk. majd Margarita Vologyina el­mondta, hogy az utazás fára­dalmait feledteti velük az a baráti fogadtatás, amelyben a magyar közönség részesítette őket. Danyil Hrabrovickij ar­ról beszélt, hogy ha azt mondja: „kedves, barátaim”, ezt ne vegye a magyár közön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom