Észak-Magyarország, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1961. november 3. Ülést tartott a megyei tanács pont, a 120 férőhelyes nővér­szálló, a kazincbarcikai 420 ágyas kórház, az edelényi 300 ágyas TBC-gyógyintézet és rendelőintézet, az arlói orvosi rendelő és lakás befejezését, akáscllátottsága a megye második ötéves lakásfejlcsztési tervében is érvényesül az az orszá­gos irányelv, hogy a lakás- építkezéseket egyre inkább társadalmi üggyé téve a költségek egy részét a la­káshoz jutók viselik. Ez mindenképpen helyes, mert csak így valósítható meg a 15 éves lakásfejlesztési terv és ezen belül a második ötéves terv keretében országos szin­ten megtervezett 250 ezer új lakás. A kommunális ellátásban mint legjelentősebbet, az ózdi vízellátás és csatornázás első ütemének az ötéves terv kere­tében történő befejezését emlí­tette meg a referátum. Ezzel a két fontos beruházással megvalósítják Özd városi jellegének kialakítását. Tervbe vették Szikszó, ' Sátoraljaújhely és Sáros­patak vízellátásának meg­oldását is. 1963-ra pedig teljes egészében befejező­dik a megye községeinek villamosítása. A második ötéves terv bor­sodi feladataival kapcsolatos irányszámokról szóló referá­tum után a tanácsülés meg­hallgatta Csépányi Sándor v. b. elnökhelyettes elvtársnak a megyei tanács 1962. évi terv- javaslatához fűzött kiegészíté­sét, s egyhangú szavazással el­fogadta mindkét napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslatot. A vitában dr. Desed Jenő, Németh Imre, Szabados Gusz­táv, Tóth Istvánná. Nyerjék József és Iván István megyei tanácstagok, valamint Vadász Zoltán elvtárs szólalt fel. Az észrevételekre dr. Tóth István elvtárs v. b. elnök válaszolt. A megyei tanács ülésének méltatására visszatérünk. ünnepség MiskoScon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére A francia gyarmatosítók 77 békés arab tüntetőt gyilkoltak meg Algériában Az algériai felszabadítási harc csütörtökön 8. évébe lé­pett. Algeria arab lakossága szerdán a 7. évfordulót nagy­szabású megmozdulásokkal ünnepelte és a függetlenség mellett tüntetett. Francia hivatalos közle­mény szerint a francia ka­tonák és rendőrök golyói 77 arab tüntetőt öltek meg, s több mint százat súlyosan megsebesítettek. Algéria lakossága egysége­sen követte az ideiglenes kor­mány felhívását és valameny- r.yi városban heves tüntetések zajlottak le, bár a gyarmati csapatok teljesen megszállták a városokat és könyörtelen terrorral léptek fel az arabok­kal szemben. Tudósítók meg­jegyzik, hogy a tüntetésekben különösen sok fiatal vett részt. Oranban a tömeg között gyermekeket is lehetett látni és a felvonulók me­netét az algériai nemzeti zászló színeibe öltözött fiatal lányok vezették. Az arab negyedekben a lakos­ság nemzeti, zászlókat lobog­tatva éljenzéssel fogadta a lúhtetőket. A tüntetések békés jellege ellenére a francia „biztonsági alakulatok” kíméletlenül tü­zeltek a tömegre. A Kelet- Algériában lévő Ras el Hano- un városban 14 arabot gyil­koltak meg,. Constantineban 22 arab esett áldozatul a gyilkos ter­rornak és 12 megsebesült. M’Silában a sortúz után 14 al­gériai tüntető maradt holtan az utcákon, Oranban a franciák algé­riai asszonyokat gyilkol­tak meg. A franciák több ízben könnyfakasztó bom­bákat és gránátokat hasz­náltak a tömeg szétoszla- tására. Algériában szerdán csak­nem százszázalékosan betar­tották az általános sztrájkot. Az üzletek nem nyitottak ki és zárva maradtak az arab kereskedők irodái is. Kennedy kilátásba helyezte a légköri atom- fegyverkisérieteket Washington (MTI) Az amerikai nemzetbizton­sági tanács csütörtök délelőtti kibővített ülése után Kennedy elnök nyilatkozatot olvasott fel a Fehér Házban egybcgyúlt újságíróknak a nukleáris fegyverkísérletek kérdéséről. Hírügynökségi jelentések szerint Kennedy közölte, hogy az Egyesült Államok előkészü­leteket tesz légköri nukleáris fegyverkísérleteik végrehajtá­sára, „ha azok a szabad világ biztonságának fenntartása ér­dekében szükségessé válnak”. Finnország nem válhat egy agresszió kiinduló pontfává Kekkonen beszéde Los Angeles (MTI) Kekkonen finn köztársasági elnök, aki jelenleg az Egye­sült Államokban tartózkodik, szerdán este beszédet mondott Los Angelesben. A legújabb szovjet jegyzék­kel kapcsolatban kijelentette, az 1918-ban megkötött szovjet—finn barátsági és kölcsönös segélynyújtási Meaegyezés lőtt létre Adenauer és a Szabad Demokrata Párt vezetői között Bonn (MTI) Az MTI bonni tudósítója je­lenti-. Csütörtökön délben — a bonni kormányalakítási vál­ság hetedik hetében — újabba megegyezés jött létre Aden-J auer cs a szabad demokrata* párt vezétői között. A megálla-] [ podás körvonalai már előzői * este kibontakoztak, amikor] | Hallstein professzor Adenauer, > kancellárral folytatott tárgya­lásai után kijelentette, hogy nem vállalja a külügyminisz-J téri tisztséget, mivel a jelen­legi :helyzétben nem akar tá-v vozni az európai gazdasági közösség brüsszeli főbizottsá-* > gának éléről, Ezek után bizonyossá vált,! hogy Adenauer Schrödert ja­vasolja külügyminiszternek és az FDP vezetői már korábban kifejezésre . ju[.tatták, . hogy; Schröder eDen nőm emelnek $ ipajd kifogást. Ugyanakkor Strauss is ér­tésre adta, hogy ő sem emel kifogást Schröder külügymi- nisztersége ellen, s hangsú­lyozta, hogy továbbra is a had­ügyminisztérium éléh kíyán maradni. A nyugatnémet sajtó ezt úgy kommentálja: Strauss azért nem gördít akadályt Schröder útjába, mert úgy vé­li, hogy a nemzetközi helyzet alakulása következtében az új- bonni külügyminiszterre „rendkívül nehéz teherpróbá hárul majd és arra számít, hogy Schröder „megcsorbult reputációval kerül majd ki eb­ből a teherpróbából”. Bonnban ugyanakkor fel­tűnést keltett és számos talál­gatásra adott okot, hogy Er­hard. miközben Adenauernál még. javában folyt a. koalíciós tárgyalás, váratlanul megláto­gatta Eübke köztársásági el­nököt. A köztársasági elnöki hiyataí. részéről közölték, hogy a látogatás Erhard kezde­ményezésére történt. A meg­beszélésről közelebbi részlet még nem vált ismeretessé. egyezmény lényege, hogy Finnország nem válhat szovjetellenes agresszió ki­induló pontjává. „Az egyezmény értelmében, ha Finnország és a Szovjet­unió egyetért abban, hogy Németország, vagy a Német-, országgal szövetséges hatal­mak részéről katonai agresszió fenyegeti Finnországot, vagy finn területen keresztül a Szovjetuniót, úgy a két kor­mány tanácskozásokat kezd”, A finn köztársasági elnök a napokban Kennedyvel folyta­tott tárgyalásáról szólva eb mondotta, hogy az eszmecsere során ő, Kekkonen, hangsú­lyozta: Finnország külpolitikájá­nak célja az ország biz­tonságának és független­ségének megőrzése. Finnország semleges politikát óhajt folytatni, „ ugyanakkor fenntartva a kölcsönös bizal­mon és barátságon alapuló viszonyt minden állammal, „A veliigk szomszédos nagy­hatalom bizalma különöskép­pen fontos számunkra. Mindig arra törekedtünk, hogy meg­győzzük a Szovjetuniót, úgy tekinthet Finnországra, mint baráti és békés szomszédra, amely semmi körülmények között nem veszélyezteti biz­tonságát” — mondotta befeje­zésül Kekkonen, A finn elnök szóvivője sajtó­értekezletén kijelentette, hogy Finnország válaszolni készül a Szovjetunió jegyzékére, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkalmából november 5-én, vasárnap délután 6 órakor megyei központi ünnepséget rendeznek a Lenin Kohászati Művek Művelődési Házában. Ünnepi beszédet tart Cseterki Lajos elvtárs, pártunk Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. Másnap, november 6-án es­te ünnepi műsor lesz a Mis­kolci Nemzeti Színházban. Ezen a napon avatják fel Ka­zincbarcikán a Vegyipari Technikum 8 tantermes, gyö­nyörű, új iskolaépületét, A forradalom évfordulójának napján, november 7-én a dél­előtti órákban megkoszorúz­zák a szovjet hősök emlékmű­vét. Az ünnep alkalmából adják át rendeltetésének Tárcái köz­ség korszerű művelődési ott­honát. A november 7-i évfor­dulóról a megye valamennyi városában, községében ünne­pélyes keretek között emlé­keznek meg. A középiskolák­ban osztályfőnöki órákon mél­tatják az ünnep jelentőségét, a járási székhelyeken és a nagyüzemekben munkás- és parasztgyűléseket tartanak. Beszédes számok (Tudósítónktól.) Egy régi közmondás azt tartja: mondd meg, kivel jársz, s én meg­mondom, ki vagy. Ezt a köz­mondást úgy is variálhatjuk: mondd meg, milyen bűntettek fordulnak elő egy államban és milyen gyakran, s én megmon­dom, mit tarthatunk arról az államról. Ebben az összefüg­gésben érdekes és tanulságos összehasonlítani a két német államot, a Német Demokrati­kus Köztársaságot és Nyugat- N émetországot. 1945-től mindinkább csökken a bűnözés az NDK-ban. össze­hasonlíthatatlanul ritkábban fordulnak elő bűntettek, mint egykor, a kapitalista Németor­szágban. Merőben másként áll a do­log Nyugat-Nérne torszagban. Vegyük csak szemügyre 1959- et. Ebben az esztendőben min­den 28. nyugatnémet polgár összeütközésbe került a bünte­tőtörvényekkel, kétmillió bűn­tett fordult, elő ebben az esz­tendőben. Különösen megdöb­bentő a fiatalkori bűnözések száma. Ez 1958-hoz képest 9.3 százalékkal emelkedett. Milyen okokra vezethető vissza a nagyarányú bűnözés? A kapitalista társadalom jel­lemző vonásaira, mint a ki­zsákmányolás, profitéhség, munkanélküliség, elnyomás, politikai jogfosztottság és ve­gyük mindehhez az Adenauer- áilam militari sta-revansista politikáját, a hitleri háborút dicsőítő hivatalos megnyilat­kozásokat, s a szennyirodalom erőteljes hatását. Aligha csodálkozhatunk a bűnözés nagy arányán, ha meggondoljuk, hogy Nyugal- Németországban hétpróbás fa­siszták és nácik vezető helye­ket töltenek be. Több mint 1100 náci vérbíró maradt he­lyén, és most hazafiak és bé­keharcosok ellen hoznak ítéle­teket. Újból virágzik ebben az országban az antiszemitizmus, hiszen olyan emberek, mint Globke, vagy Oberländer, aki­ket súlyos felelősség terhel a tömeggyilkosságokért, a zsidók megsemmisítéséért, a bonni ál­lam védelmét élvezik. Az if­júságot katonai szolgálatra kényszerítik, és ismét a tömeg- gyilkosságokra képezik ki. A két német, állam különbö­ző társadalmi viszonyai termé­szetesen tükröződnek jogalko­tásában és a bűnözések ará­nyában is. Százezer lakost vé­ve alapul, a Német Demokrati­kus Köztársaságban 1957-b^h 967 bűneset fordult elő, ugyan­ebben az időben Nyuga,H9é- metországban 3140. Ugyanezek a mutatószámok 1958-ban Így alakultak: 1072 — 3175, 1959- ben pedig így: 904 és 3547. A számok beszélnek. Erich-Peter Trog Beszélik, hogy a község régebben máshol volt. A házak fent ültek a dom­bokon, s onnan könyököltek ki a Ra- kac-a völgyére. A gyakori és csípős sze­lek szorítják a völgybe a kis községet, ahol most 487 lelket tartanak számon. A XVII. században földvárat emel­nek itt a hódítók ellen, majd Mézes, Messes, Mesyes helységnevekből formá­lódik a mai Meszes. S míg á ma nap­tárát forgatják, addig sok minden tör­ténik. Néhány sorban egy fél emberöltőt sem lehet felvázolni, ezért csak néhány kép kerül az ember szeme elé. Meszes földművelők faluja. Sokan azonban hiába akarják, még sem tud­ják megvetni lábúkat még egy kvadrá- íon sem. A mostoha föld, 5—6 mázsa búzával fizet, mégis szeretik. S akinek ebben sem telhetik kedve, fogja a ván­dort» tot, s.több tucatnyi társával csat­lakozik a kítántorgókhoz, a huszas évek elején, s élhajóznak az óceánon túlra. Volt, aki visszajött, mint Gazdik József, a mostani párttitkár, s van akit most is hiába várnak, legfeljebb egy-egy cso­mag érkezik ritkán, jelezvén, hogy va­lahol emlékeznek. A középparasztoknál nem igen volt módosabb ember, szegé­nyebb antiál inkább... Kevés a föld, s a rokonság ritkán nyit ajtót az idegen­nek ... Művelődési otthon Az évek szaladtak, csak a szegénység múlott lassan. Beszélgetésre Gazdik Józseffel a ta- nácsházára tartunk. S hogy hiteles le­gyen a krónika, szól a tanítónak, Izsó Józsefnek, továbbá a tsz-elnöknek, Vé- csey Bálintnak, s a diskurzusnak tanúja a tanácselnök, Ráday elvtárs Is. Ké­sőbb látom, hogy nem véletlenül esett a választás a tanácsházára, amelyhez mint kalap mellé a szalagot, odaragasz­tották a művelődési házat is. A fahl büszkesége ez. — Még én fiatal voltam — emlékezik vissza Vécsey Bálint — egy hétig hord­tuk, kérencséltük a kocsioldalakat, eb­ből. emeltünk színpadot egy csűrben, itt forgattuk a lányokat is. — Az is megesett — veszi át a szót á fehérhajú párttitkár —, hogy a legények vasárnap felmentek a hegyre, mert nem volt jő ruhájuk, s nem akartak mutatkozni. S a művelődési otthon’ Nagy ablakain beárad a fény, s mikor Izsó József igazgató-tanító „lányai-fiaiií a színpadon ropják a táncot, mipd tá­volabb kerül a széllel bélelt csűr em­léke. Homályosítja a rosszat a nép­szerű televízió és sok-Sok minden) amelyek mint kedves tárgyak, újkori események veszik körül a meszesieket. Az az érdekessége a művelődési ház­nak, s az új tanácsháznak, hogy ami- .kor épült, minden épkézláb ember itt volt. Egymás kezéből vették ki a szer­számot. S amint a fal kinőtt a földből, még többen jöttek. Volt úgy, hogy meg­érkezett a bányászokkal a busz műszak­ról, s az emberek nem haza, hanem ide tartottak. Még a református pap, Szi­lágyi Gyula is félretette a bibliát mond­ván: ha most nem segítek és valamikor eljönnék ide, nem érezném jól magam benne. Persze neki is jutott egy lapát, így most, ha egy kis melegség költözik a szívekbe, a művelődési otthon emlí­tésekor, meg lehet érteni. Az idősebb Venczel András hazajött látogatóba Kanadából. A huszas években vándo­rolt ki. Ügy tudta, hogy Magyarországon rongyosak az emberek, szemük sóvárog a jó falatért. Aztán körülviszik a köz­ségben, s látja a sokablakos művelő­dési házat, a póznákon feszülő villany- drótót, a fiatalokon a sok nylonholmit, azt, hogy már csak a pokrócot viszik a patakra, mert sokan géppel mosnak, könny szökik a szemébe, s fájó szavak tolulnak ajkára. — Hej, mi lenne, ha < mindezt látnák azok, akikkel kimen-« tem!... De megváltoztál Meszes. — Ta-J Ián nem is kell mondani, úgy megven-« delelték az egykori földit, hogy az] ízek, zamatok s a vendéglátás egész* életére emlék marad... ] A termelőszövetkezet « Már 1956 előtt szóba jött Itt a közös.] Meg is lett volna a tsz, ha nem keze-« lik eléggé felülről. A járás olyan em-« bért akart elnöknek, akinek bizony] nem sok keresnivalója volt az elnöki ■ szék körül, s mivel a nép megmaka-] csolta magát, maradt minden a régi-] ben. Az ősszel alakúit aztán másként.' Nem hoztak ide agitátorokat, választott] maga a község. Azt mondják, ebben • annak van a legnagyobb szerepe, hogy] a meszesiek szeretik ismerni a világ, dolgát. Hallottak ők már sokat a tsz-ről,] rádióból, olvastak újságban, s aztán,] mikor ősszel elkezdődött, azonnal tud-' ták, mit kell tenni. Két nap alatt ment] végbe az átalakulás, harmadik nap je-, lentették: mindenki a közöst válasz-] tóttá. Ez aztán megmutatkozott az idei! munkában is. Nem késtek a kapálás-1 sal, a kaszálással, a csépléssel, szóval] mindenhez időben kezdtek. S hogy. olykor adódtak kisebb bajok Is, talán; néha sokat talpalt a brigádvezető em-] berek után, azt még most meg lehet érteni. A kezdet mindenütt újat, isme-] retlent tartogat, s' ezzel meg kell bir-' kózni. De az elnök, Vécsey Bálint biza-] kodik. Jövőre már másképpen lesz.. Igaz, most is kiosztják csaknem azt,; amit terveztek, a 20 forintot munka-] egységenként, dehát ez kevés. Építkezni1 kell, sok jószágot tartani. Ezek a leg-] főbb elképzelések. Hogy megvalósulnak, abban már] nemcsak a tsz-elnök reménykedik. Sok1 minden történt itt az elmúlt években.] Szívesen, örömmel beszélnek erről az. emberek. S úgy gondolom, a termelő-] szövetkezettel még inkább így lesz ké-! sőbb, akkor, amikor még jobban gaz-1 dálkodnak, amikor a munkának még] több értelme lesz. < Garami Ernő ' vette a földművelésügyi mi­niszter tájékoztatóját az őszi betakarítási és vetési munká­latok menetéről. A kormány [ megvitatta és elfogadta a beí­► kereskedelmi miniszter, ;« [ Szakszervezetek Országos Ta- »nácsa és a SZÖVOSZ együtte- ]sen előterjesztett tervezetét ;* ] nyíltárusítási üzletek nyitva ­* tartásának rendezésére. ■ A Minisztertanács a pénz-* ]ügyminiszter előterjesztésem .rendeletet hozott a szövetkeze­itek egységes nyilvántartása­inak rendezéséről. A rádió és a televízió műso- ]rának vételét gyakran zavar­ják különböző ipari és ház- [tartási elektromos berendező. ■ sek, ezért a kormány a közlő, [kedés- és postaügyi miniszter javaslatára, újból szabályozta e zavarok elhárításával kap­csolatos teendőket. ] A Minisztertanács az egész­ségügyi miniszter előterjeszté­sére határozatot hozott az ©r- ,vostovábbképzö intézet tanszé­keinek felállítására. ■ A Miniszter tanács ezótán [folyó ügyeket tárgyait (MT.ll • > > >A dét-vletnaml tüzérség ; kambodzsai területet : lőtt > Pnom Penh (TASZS7) ] Szerdán a dél-vietnami hadJ 'sereg tüzérségi tüzet zúdított a [kambodzsai területre Svay Ri- .eng tartományban. ] Csütörtökön délelőtt a kam- 1 bodzsai külügyminisztérium [helyszíni vizsgálatra hívta >meg a helyi és a külföldi sai- ] tó, a kambodzsai nagykövetség »gek és katonai missziók kép- ] viselőit, valamint a kambod* [zsai nemzetközi bizottságot. > Mint a vizsgálat kiderítette) [a dél-vietnamiak 105 milHmé- * teres lövegdeből lőtték a fern- 'bodzsai területet (MTI) A Minisztertanács csütörtö- kön ülést tartott. Meghallgat­ta cs jóváhagyólag tudomásul ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1, oldatról.) változást. Az egészségügyi irányszámok lehetővé teszik a Miskolc, Szentpéteri-kapui 1325 ágyas egészségügyi köz­Javul a megye I A második ötéves tervben tisztán állami erőforrásból épülő 6739 lakás a megye la­kásellátottságát jelentősen megjavítja. Elsősorban Kazinc­barcika, Özd, Tiszaszederkény lakáshelyzetén javít a tervbe vett fejlesztés, de több más településen is megoldjuk a lakásellátási problémákat. A 6739 lakásból 2683 szövetkeze­ti lakás lesz. Már ebből Is lát­ható, hogy Csak annyit mondtak, hogy Erhard „a kormánya lakítassaj kapcsolatos problémákról tár­gyalt a köztársasági elnökkel”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom