Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XF11. évfolyam, 240. nvám Ara: 50 fillér 1901. október 11, szerda X. Mi újság megyénk vegyiparában? (3. oldal) A sárga dosszié (4. oldal) Két híradás a színházból (4. oldal) J Az országgyűlés törvénnyé emelte áso«l!fi& ötéves tervet Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titlcára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Lononczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc. Nyers Rezső, Papp János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Be- resztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János besséde nyitja, hogy a megyében három év alatt az egy lakosra jutó vásárlási összeg átlagosan csaknem ezer forinttal emelkedett. A képviselő felhívta a kereskedelem vezetőinek a figyelmét arra, hogy a kereslet elsősorban azok iránt a cikkek iránt nő, amelyek könnyítik a házimunkákat, kultúráltabbá teszik az életkörülményeket. Mosógépből például háror» évvel ezelőtt Borsodban csv***n 185-öt hoztak forgalomba, 1960-ban viszont már 2278-at. A bútorforgalom három év alatt megkétszereződött a megyében, mert például az év első felében mintegy 60 millió forint volt a bútorvásárlás ösz- szege. Bútoriparunk illetékeseinek szem előtt kell tarta- niok, hogy a vásárlók főleg a szebb kivitelű, értékesebb, fényezett és kárpitozott árukat keresik. Modern bútorokból még mindig keveset vásárol a közönség, ezért az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a modern lakásberendezések népszerűsítésére, megszerettetésére. Érdekes lenne megvizsgálni azt, nem lenne-e előnyösebb, jobb, ha az egyszerű TausíS János beszéde zánk minden ötödik családja Kozma József, Győr-Sopron megye képviselője után Tausz János képviselő, belkereskedelmi miniszter szólalt fel, s ismertette a tervjavaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egy százalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig a tervidőszakban már csaknem 700 milliót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette, a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemelkedést irányoztunk Dr. Tótli István, dr. Sályi István, Varga Cjáborní, Prieszol József és Koval Pál Borsod megyei képviselek a parlament folyosóján. Bevezetőben hangsúlyozta, hegy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- és gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a törvény- javaslatban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohászati és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A tervezettnél hat- milliárd forinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére, pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka termelékenysége közel 25 százalékkal nőtt. Áz átlagos évi növekedés 7,7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista országok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek tekinthető. Ha a gépipar szerkezeti átalakulását vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlődéséhez képest az erősáramú berendezéseknél 99,3 százalékos, a híradástechnikai iparnál 82,6 százalékos, a műszeriparnál 69,5 százalékos a fejlődés. A go- 1 ,V ős csapágy- gy á rí ás 3,5-szere- sére fejlődött. — A hároméves terv eredményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960- hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ért el. Határozott, egyértelmű intézkedést kell tenni annak érdekében, — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával hogy a KGST-országokkal kötött gyártásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. A magyar gépiparnak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyek előállítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gépgyártóknak messzemenően figyelembe kell venniük az ország nyersanyag-lehetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen nagyobb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híraöástechnika-, a műszer-, vagy a szerszámgépgyártó iparágakét. Ügyelnünk kell arra is, hogy további lehetőségeket találjunk a gépipar műszaki korszerűsítésére. Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó munkát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosítani. A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. A magyar műszeripar — különböző iparpolitikai intézkedésekkel, új üzemek segítségével, a meglévő gyárak központosításával ténylegesen megtalálja méltó helyét. Hasonlóan foglalkozunk hir- Berki Mihályné: Berki Mihályné, Borsod megyei képviselő az ötéves terv kereskedelmi irányzataival foglalkozott. Beszámolt arról, hogy a kereskedelmi forgalom országszerte, így Borsod megyében is számottevően emelkedett. Borsodban például a adástechnikai iparágunk és ezen belül a vácuumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával. Jelentős intézkedéseket teszünk szerszámgépgyártásunk termelésének fokozására is. Kohászatunk több mint 7,5 milliárdos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk, amelyek nemcsak általában hazai iparunk, hanem a baráti országok igényeinek kielégítését is szolgálják. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjából reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyag helyzetünkre, annak import kihatásaira és alkatrész ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíteni, amelyek figyelembe veszik maximális lehetőségeinket és további feltételekét biztosítanak, hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohászatra vonatkozóan valameny- nyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. Ezután Papp Ferenc, Bács- Kiskun megye képviselője szólalt fel. A második ötéves tervjavaslattal egyetértett, elfogadta és elfogadásra ajánlotta. kiskereskedelem forgalma a hároméves terv időszakában 18.6 százalékkal nőtt. Még ennél is nagyobb arányú volt .? | falusi lakosságot ellátó szí® vetkezetek áruforgalmának emelkedése. Az életszínvonal egyenletes növekedését bizoelő, azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal arányosan javuló ellátást nyújtsunk* s megteremtsük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk VII. kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő festett bútorok helyett több fényezett bútor kerülne forgalomba. A képviselő ezután rámutatott arra, hogy bár a lakosság áruellátása észrevehetően javult, még mindig elég hosszú a hiánycikkek listája. Sok bosszúságra ad okot a lakosságnak Borsod megye és Miskolc boltjaiban például a rádióválaszték szűkös volta, rendszertelen az ellátás mosógépben, kevés a motorkerékpár-alkatrész. Apróság, de szóvá kell tenni, hogy gyakran hiányzik az elektromos szigetelő szalag, kerékpárcsengő, motorkerékpárlánc és több más keresett műszaki cikk. Nem elég bőséges a választék a női szövetekben és a női készruhákból sem. Sok a tennivaló még a bolthálózat fejlesztésénél. — Megyénkben — mondotta — 1957-ben például 3000 bányászlakás épült, az új otthonok lakosai részére azonban nem gondoskodtak üzletekről. Bővíteni kell az üzlethálózatot a munkáslakta városrészekben is, mert Miskolcon, Ózdon és máshoi még mindig jövedelméből — elegendő mennyiségű, jó minőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok voltak, s javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyekből — a vásárlóerő növekedésének hatására — az utóbbi években fokozódott a kereslet. — Az élelmiszer-ellátásról szólva, a miniszter hangoztatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elvből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az'iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az eddiginél nagyobb választék a közönség rendelkezésére. — Hazánk az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztásban — a kalóriákat számítva —, előkelő helyen áll a világranglistán. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hatóbb munkáslakótelepről hiányzanak a szükséges boltok* árudák. Miskolcon külön gondot okoz az is, hogy az új városrészekben a tervezett kereskedelmi egységek egyrésze, főleg a vendéglátóipari boltok nem épültek meg. Ezen a helyzeten változtatni kellene. Problémát jelent megyénkben a külföldi és hazai turisták elhelyezése, a szálláshelyek hiánya. Miskolcon a Pannónia Szálloda megnyitása ugyan csökkenti a nehézségeket, arra kérem azonban a belkereskedelmi minisztert, a következő években a szállodai helyek elosztásánál feltétlenül vegye figyelembe Miskolc-Tapolcát, amely egyre népszerűbb fürdőhely, és Sátoraljaújhelyét, a turisták kedvelt kirándulóhelyét. A kereskedelemre a második ötéves terv időszakában nagy feladatok várnak. A tervjavaslat előirányzatai biztosítják a lakosság jobb ellátásának feltételeit, ezért az országgyűlés kereskedelmi állandó bizottsága és a magam nevében az előterjesztést elfogadom és elfogadásra ajánlom televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt, időszakban. Nagy gondot fordítanak arra. hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s a kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asz- szonyok főzési, bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás 1965-ben naponta átlagosan másfélmillió embert étkeztet A konzer- vek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyi cikk is forgalomba kerül, köztük több újfajta szintetikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlólakk stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. Az országos hálózatfejlesztési programról szólva. Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. Áruházat kap Csepel, Ózd, Szeged és Veszprém, Miskolcon pedig új áruház építését kezdik meg. Kiterjesztik az önkiszolgálás rendszerét. A második ötéves terv idején további 1750 állami és 1500 szövetkezeti üzletben vezetik be az önkiszolgálást, illetve az új létesítmények nagy többségét már önkiszolgálóvá rendezik be. A tervjavaslat 184 000 négyzetméter új raktártér építését irányozza elő — ebből hét élelmiszer, 28 iparcikk raktár, továbbá hat tüzelő- és építőanyag raktár épülj. (Folytatás a 2, oldatom.) Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, a parlament folyosójánNagyobb gondot heil fordítani a modern lakásberendesések népszerűsítésére
