Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

XVII. érj atya ni. 236. «»óm 1961. október 6, iéntrk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJÁ Ünnepélyes díjkiosztás q\ számunkból A Magyar—Szovjet Baráti! ................... T ársaság Borsod megyei el-5 nöksége, a Borsod megyei, va­lamint a Miskolc városi tanács ! művelődésügyi osztálya ko-! rábban irodalmi pályázatot hirdetett. A pályázatra beér­kezett műveket felülbírálták és az ünnepélyes díjkiosztást ok­tóber 11-én, szerdán délután 4 órakor rendezik meg a TIT Értelmiségi Klubjában. találkozás AZ UJ Németországgal (2. oldal) Javítják a szén minőségét A Borsodi Szénbányászati ! Tröszt a minőség javítása és a teljesítmény növelése végett | célprémiumot tűzött ki a bá~ j nyaüzemek részére. A célprémium ösztönző erő­vel hatott. Az Edelényi Bánya­üzemben az elmúlt hónapban a kalóriaértek 0,4 százalékkal magasabb volt, mint amennyit j a terv előirt. MEGÉRETT A SZÖIX> (3. oldal) A sárga dosszié (4. oldal) GAZDAGODTUNK EGY ISKOLÁVAL (4. oldal) (Képes riport a S. oldalon.) __ F oto: Szabados György A szocialista világrendszer — aktív, történetein formáló erő 1 Kovái Pál elrtárs előadása miskolci Kossuth Leánygimnázium KlSZ-akndémíáján Megannyi jel Smunk- ra, hogy ifjúságunk érdeklő­dése a hazai események, a szocialista építőmunka, a ta­nulás és a hivatás probléma­köre mellett a dogja dz embe­riség sorskérdéseit, a nemzet­közi helyzet alakulását, a béke megóvásáért vívott harc kü­lönböző területeit is. Jól látja az összefüggéseket tervei, me­rész álmai, a holnap perspek­tívája és e jelentős kérdések között. Joggal szűrhettünk le ilyen tanulságokat az elmúlt tanév­ben rendezett iskolai KISZ- akadémiák előadássorozatain, összejövetelein, eszmecseréin. Ezidén már ezekre az értékes tanulságokra támaszkodva ál­líthatták össze középiskoláink KISZ-szervczetei az akadémiai programot Csütörtökön délután tanúi, résztvevői lehettünk egy ilyen akadémiai sorozat elindításá­nak. Jól választotta ki az első találkozó témáját a miskolci Kossuth Leánygimnázium Kál­lai Éva KISZ-szcrvezete, ami­kor az időszerű nemzetközi kérdéseiéről rendezett ankétot. Az ifjúsági akadémia nyitó előadásának megtartására Ko­vái Pál elvtársat, a miskolci városi pártbizottság első titká­rát kérte fel. A tájékoztatót kísérő feszült figyelem, s az előadást követő, valósággal zá­porozó, megfontolt, okos kér­dések egyaránt arról vallottak hogy ezek a lányok — fiatal­jaink — a közösségi gondol­kodás, szemlélet és felelősség- érzet légkörében nevelődne! és élnek. Része van ebben annak a jelenségnek is, amiről Koval elvtárs szólt, hogy a felszabadulás előtt a vezetők — szolgai áhítattól övezve — „megtekintették” az iskolákat, ma viszont azért látogatják azokat, hogy válaszoljanak a fiatalságunkat foglalkoztató kérdésekre és eleven, alkotó- erejű: emberi kapcsolatokat teremtsenek ifjúságunkkal Ezek a kapcsolatok is formál­ják fiataljaink gondolkodását. Koval elvtárs így világította meg ifjúságunk szemléletének fejlődési irányát: „az enyém helyett mindinkább a miénkre jut a hangsúly. Ma még önma­gomnak tanulok, holnap ma­gamnak és nekünk, holnap­után pedig a közösségnek”. A közösség fogalma s ereje a legnagyobb távlatok­ban, a kommunizmus perspek­tívájában bontakozott ki, ami­kor fejtegetései során Koval elvtárs a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának programterve­zetét, ennek történelmi jelen­tőségét mutatta be. A sokszáz hallgató beható figyelemmel s nagy érdeklődéssel reflektált arra a megállapításra, hogy a programtervezet rendkívül nagy hatást gyakorolt a fel­szabadító mozgalmakra az ázsiai és afrikai országokban, a munkásosztályra és a haladó értelmiségre az európai tőkés országokban. A berlini kérdés és a nem­zetközi élet más időszerű ese­ményeinek magyarázatánál Koval elvtárs megvilágította ja fiataloknak, hogy a szocia­lista világrendszer — aktiv erő, elibe megy az események­nek és betölti azt a törté­nelmi hivatását, amelyről s Moszkvai Nyilatkozat szól hogy a szocialista világrend- szer a történelmi fejlődés meg­határozó tényezője, irányit! ereje. Kérdéseikre is választ kap tak a Kossuth Leánygimná zium tanulói. A válaszokbó is meghallhatták, akárcsak a egész előadásból, hogy az igaz ság is, az erő is a mi oldalun kon — a szocializmus, a kom munizmus oldalán áll. M Restaurálják a diósgyőri várat X —XII. századbeli vasolvasztókat tártak fel Kőszegfalván A Kohászati Történeti Sr- zoltság régészei az idén X- XII. századbeli vasolvasztó­kat tártak fel a Vas megyei Köszegfalva község közelében. Az egymás közelében talált két ikerkohónál ott voltak az olvasztásnál keletkezeti vassa- lak maradványok, s az egyik­nél épségben megmaradt a ko­hó levegőellátására szolgáló beépített fúvóka iS. A kotCŐ el­helyezéséből és a környéken talált salakmaradványokból szakemberek megállapítása szerint ezen a területen a hon­foglalás idejében, illetve nem sokkal utána nagyobb, egy­mással összefüggő vasolvasz­tó telep működött. Ez újabb adattal támasztja alá Vas me­gye elnevezésének eredetét Az egyik kohót a diósgyőri Központi Kohászati Múzeum­ba szállítják teljes épségében. A másik íredig a szombathelyi Savária Múzeum anyagát gaz­dagítja. As ípttlfi északkeled toron* Békegyűlés a BM-klubban Szerdán délután békcgyűlést tartottak a B. M. Ráduly Jó­zsef klub nagytermében, s rendőriéi es égek részére. A gyűlés előadója dr. Sznrascnkó Istvánné elvtárs volt. A nagy­termet zsúfolásig megtöltöt­ték az érdeklődők is nagy fi­gyelemmel hallgatták az érté­kes előadást, amelyben a nem­zetközi kérdésekről és a ma mindenkit foglalkoztató né­met kérdésről beszélt. — A magyar asszonyok is egyemberként állnak a béke ilgyc mellett és az egész hala­dó emberiség támogatja a Szovjetunió elhatározását, hogy meg ebben az év-ben megkötik a békeszerződést — mondotta többek között. A jól szervezett gyűlésen Jakab Mária. Molnár Judit és Molnár Edit szavaltak, majd az előadás után dokumentum- filmet vetítettek. Vildcr proletárjai, egyesüljetek! Termelőszövetkezeti tervek jutalom illette meg a szorgos tagságot. Néhány helyen azon­ban a terményféleségekből oly magas részesedést követelt elvtelenül a tagság, amely már ellentétben áll a termelő­szövetkezeti alapszabállyal, nem erősíti, hanem gyengíti a közös gazdaságot. Ezért nagyon helyes, ha a termelőszövetke­zetek már most betervezik a természetbeni külön juttatá­sokat, mint célprémiumot, s nem engednek teret az elvte­len követeléseknek. A jó terv egyik alapvető fel­tétele, hogy csakis az adott kö­rülményeknek megfelelően, a lehetőségeken belül szabja meg a munkát; a termelést, a bevételt, a kiadást, általában egy adott közös gazdaság nagyüzem munkáját. Volt rí példa, hogy egy-egy termelő- szövetkezet — jóhiszeműen, de minden körültekintés nélkül — magas terméshozamokat tervezett. Túltervezte az áru- értékesítést. így a terv szép eredményeket, magas munka­egységrészesedést ígért ugyan, azonban év végén csalódás ér­te a tagságot. Ugyanakkor a népgazdaságnak Ígért élelmi­szerféleségeket sem tudták szállítani. A régebbi termelő- szövetkezetek vezetői, szakem­berei, a tsz-tagság egésze már ismeri a nagyüzemi tervezés ' csínja-bínját, ismeri, milyen adottságok mellett mennyit le­het tervezni, hogy ne érje csalódás ~ a közösséget sem, á népgazdaságot sem. Uj terme­lőszövetkezeteinknél ' azonban igen fontos a területet isme­rő szakemberek meghallgatása. Hiszen az is hiba, ha egy-egy közös gazdaságnál a várható realitás alatt terveznek. Ter­mészetesen a legfontosabb irányadó az ötéves terv meg­szabta állandó, fokozott ho­zamnövelés. Ehhez termelőszö- vetkezeteink gépekben, beru- < házásókban, műtrágyamennyi­ségben megkapják államunktól a lehető legnagyobb segítséget. Feltétlenül fontos a terve­zésnél a járási, illetve a me­gyei szervek tanácsadása. Azonban e tanácsadásnak min- , denkent segítenie, s nem kö­vetelnie kell. Járási és megyei I szakembereink mutassák, ma­gyarázzák meg a termelőszö- 1 vetkezetek vezetőinek, tagsá- , gának mit, miért kell, mit mi- . ért hasznos beállítani a tervbe. . Erre szükség van, hiszen szá- . mos közös gazdaságnál meg­mutatkozott még az elmúlt , évben is, hogy szakmai ismeret ' hiányában olyan tervszámok­hoz ragaszkodtak, amelyek nem erősítették, hanem gyen- * gítették volna a termelőszö- " vetkezetet. < A tervkészítés, az előkészü­- letek eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy termelőszö­._ vetkezeteink szíves örömest fo­gadják a szakemberek segít- £ ségét, tanulmányozzák a szak- ° emberek készítette távlati fej- 5, lesztési tervet. Számos közös gazdaság kedvelte meg és „ál- Htja be” jövő évi tervébe a . jövedelmező és húsellátásunk ’■ szempontjából igen fontos ba- S- romfitenyésztést. így termelő- 3- szövetkezeteink jövő évi tér- t- vei bizonyára a több, jobb, ol- s- esőbb élelmiszer termelésé >1- szolgálja, s ez egyben termelő' szövetkezeteink erősödését E gazdagodását is jelenti. í>n Barcsa Sándor Napjainkban a késő éjjeli órákban is fény szűrődik ki a 1 termelőszövetkezeti irodák ab­lakaiból. Bent hangos vita, számokkal teleírt papírlapok sokasága bizonyltja, hogy fon­tos a munka, olyan, amely nem tűr kapkodást, nem tűr sietséget; nagy figyelmet és hozzáértést igényel. Most ké­szülnek a termelőszövetkeze­tek jövő évi termelési tervei. Nehéz, felelősségteljes feladat ®z, hiszen aki ismeri egy nagy­ítom életét, egy mezőgazdasá­gi nagyüzem ezernyi kisebb- hagyobb problémáik tudja, hogy ezeket előre megtervezni, * a holnap sokoldalú munká­lat pontosan összefogni — ez bizony hozzáértő, egész embe­reket igényel. A jövő, — 1962-es — gazda­sági év megtervezése egyéb­ként is nagy figyelmet, körül­tekintést igényel. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- Ponti Bizottságának szeptem­ber 12-i ülése határozatot ho- zott a népgazdaság második ötéves tervéről, s megállapí­totta; az 1954—1958. évek át- tegához képest 30—32 száza­lékkal kell növelni a mezőgaz­dasági termelést. Második öt­éves tervünk első esztendeje, az idei év nem kedvezett a mezőgazdasági termelésre, to­vábbá az újonnan alakult ter­melőszövetkezetek kezdeti ne­hézségekkel küzdöttek, így ez évben, az objektiv akadályok következtében, összességében nom sikerült teljesíteni a ter­vezett hozamnövelést. A talaj­előkészítés, az őszi talaj mun­kálatok eddigi tapasztalatai azl bizonyítják, hogy sikerül meg felelő alapot teremteni a jőve -»ztendei magasabb termés hozamhoz. Azonban megfelelc ervezés nélkül a legjobl adottságok is kihasználatlanu maradnának. s.T'^'O'elöszövetkezeteink nen • mák egyedül a tervkészité amasztotla követelményekké ■zemben. ott vannak a terv ‘ütésnél, szívesen adják tu pasukat, hozzáértésüket a gép j °[hások vezetői, mezőgaz szakemberei, az állam lírf^égok vezetői, a tanácsú: _ [totói és szakemberei. Az ú - melőszövetkezetek tervezi ~7ez hasznos útmutatást ad K a régebbi közös gazdaságol Sy nem fordulhat elő, hog !aPjaban véve súlyos hibái ovetkezetlenscgek, aránytí [inságok kerüljenek az éve ^vhe. s ami az egyes terüle . járások termelőszövetk« í~lnek termelését, a gazd; •*>1 ágazatok fejlesztését illi • az ésszerű tervezésh« . segítséget ad megyén iszonylatában a megyei pár 'zw-* által elfogadott, ho ntő szakemberek készítet uszeves távlati terv. E terv 1 megmondja; megyéi területén mit kell és é mes termelni. teei nyár azt bizonyíte 7, hogy régebbi termelősz ékezeteinkben, — s légtől ' ^en az újakban is — *s volt a munkaszerve: ítása. Csupán egy dől .ozott zavart. Egyes terme' ovetkezetekben túlzott if e mutatkoztak a részesít néssel kapcsolatban. A mi = torlódása itt-ott szükség tette, hogy éjjel-nappal d >zzon a tagság, nehogy k ‘vesszen a takarmány, unkáért természetesen kü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom