Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

£ ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1961. október 6. Súlyos teherpróba előtt áll a nyugatnémet külpolitika Fokozódó idegesség Bonnban a Kennedy—Gromiko találkozó előtt Bonn (MTI) Kennedy és Gromiko talál­kozójának közeledtével egyre fokozottabb idegesség tapasz­talható Bonnban és ezt az ide­ges aggodalmat még csak fo­kozzák a nyugatnémet lapok washingtoni jelentései. Ezek szerint az amerikai elnök és a szovjet külügyminiszter talál­kozójának bejelentése világo­san arról tanúskodik, hogy Rusk és Gromiko megbeszélé­sei nem voltak eredménytele­nek, sőt — mint a Westfälische Rundschau jelenti: — „a két külügyminiszter között bizo­nyos közeledés jött létre.” „A washingtoni jelentések egyér­telműen arra mutatnak — ír­ja a Frankfurter Rundschau Az ENSZ-kizgyülés folytatta munkáját New York (MTI) Csütörtökön délelőtt — ma­gyar idő szerint 16.00 órakor — ismét összeült az ENSZ- közgyűlés, hogy folytassa az általános politikai vitát. A délelőtti ülésen elsőnek Paulin Freitas, a Togo Köz­társaság külügyminisztere szó­lalt fel. Bevezetőül azzal vádolta Nkrumah ghanai elnököt, hogy „annexiós terveket” sző a Togo Köztársaság ellen és kérte, hogy a közgyűlés tűzze napi­rendjére a togoi menekültek kérdését. Az általános nemzetközi helyzetről szólva, a külügymi­niszter elitélte a nukleáris fegyverkísérletek felújítását, anélkül azonban, hogy rámu­tatott volna az amerikai há­borús előkészületek szerepére ezzel kapcsolatban. A nyugat­berlini kérdésről szólva, han­goztatta, hogy véleménye sze­rint az ENSZ-nek elő kell se­gítenie a berlini probléma megoldását, a továbbiakban azonban támogatta a németor­szági ' „szabad választások” nyugati tervét. Freitas homályos formában foglalkozott a gyarmatosítás problémájával, és Igyekezett feltüntetni, mintha a gyar­mattartó országok jószándékú- an előmozdítanák az általuk leigázott népek felszabadulá­sát. Freitas togói külügyminisz­ter után Turbay-Ayala, Ko­lumbia külügyminisztere szó­lalt fel. Foglalkozott Németország kérdésével és a bonni állás­pontot támogatta. A kolum­biai külügyminiszter hosszasan dicsérte az Amerikai Államok Szervezetét. Végül szembe he­lyezkedett az ENSZ-titkárság átszervezésére tett szovjet ja­vaslattal. A délelőtti ülés harmadik szónoka, Pipinelisz görög kül­dött. az ENSZ-titkárság prob­lémáival foglalkozott és sür­gette, mielőbb válasszák meg a néhai Hammarskjöld főtit­kár utódját.-A délelőtti ülés magyar idő szerint 17.23 órakor ért véget. —, hogy Rusk amerikai és Lord Home angol külügymi­niszter Gromikoval folytatott megbeszélései máris kilátásba vettek bizonyos kompromisz- szumos formulákat, amelyek közelebb hoznák a berlini kér­désről Moszkvával folytatan­dó hivatalos tárgyalások meg­kezdésének lehetőségét.” Bonn azonban jóelőre vétót kíván emelni minden ilyen kö­zeledési szándék ellen. Diplo­máciai körökben így értelme­zik Eckardt sajtófőnök nyi­latkozatát, aki újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a német kérdéssel kapcsolatos nyugati politika „leglényegesebb alap- elevei tekintetében” szó sem lehet semmiféle engedmény­ről. Eckardt kijelentette, hogy „a különböző híresztelé­sekkel és találgatásokkal el­lentétben” Bonn szövetségesei még semmiféle engedményt nem ajánlottak fel a Szovjet­uniónak és nem is szólították fel Bonnt arra, hogv hozzájá­ruljon ilyen engedmények megtételéhez. A bonni diplomácia tovább­ra is minden követ megmoz­gat egy újabb nyugati külügy­miniszteri értekezlet létreho­zására, sőt a Die Welt már olyan értesülést közöl, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nyugat-Né- metország külügyminiszterei még október folyamán Wa­shingtonban újabb tanácsko­zásra ülnek majd össze. Vilá­gos, hogy Bonn miért akar ki­kényszeríteni egy újabb nyu­gati külügyminiszteri konfe­renciát: Ezzel is szeretnék el­odázni a Kelet és Nyugat kö­zötti tárgyalások megindulá­sát' s arra számít, hogy ilyen konferencián hathatós támo­gatásban részesül majd De Gaulle elnök részéről. „Diplo­máciai megfigyelők véleménye szerint — írja a Frankfurter Rundschau — Bonn azért uta­sít vissza engesztelhetetlenül minden esetleges engedmény­re vonatkozó célzást, mert bi­zonyos benne, hogy Párizs szövetségese lesz ebben a kér­désben.” A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség csütörtöki tanácskozása A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsülése csü­törtökön folytatódott. Több felszólalás után Nyina Popova, a Szovjet Nőtanács elnöke emelkedett szólásra. Többek között hangsúlyozta: Nyuga­ton, elsősorban a NATO-orszá- gokban a kormányok igyekez­nek úgy feltüntetni a dolgot, mintha a nemzetközi helyzet kiéleződéséért a Szovjetunió volna a felelős. A tények azon­ban mást mutatnak. Az em­berek milliói ma már tisztán látják, hogy az általános és teljes leszerelés a háború meg­akadályozásának egyetlen útja. E kérdés megoldásától függ az emberiség sorsa. A Szovjet­unió több esetben is konkrét javaslatokat tett a leszerelés megvalósítására, a nyugati ha­talmak azonban a legkülönbö­zőbb kifogásokkal minden esetben megakadályozták a megegyezés létrehozását. — Bár az Egyesült Államok hivatalosan nem tartozik a gyarmatosító hatalmak közé, mégis ez az ország egyik fő támasza a gyarmatosításnak, s jelenleg neokolonista politikát folytat. Az Egyesült Államok minden indok nélkül beleavat­kozik más népek ügyeibe, amint ezt a dél-vietnami, a dél-koreai, a kubai és a laoszi események is mutatták. S mi a Szovjetunió politikája a gyarmati kérdésben? A Szov­jetunió fáradhatatlanul harcol a gyarmatosítás ellen, gazda­sági és erkölcsi támogatást nyújt a függetlenné vált, vagy a szabadságukért harcoló né­peknek. * — S ki a felelős a nyugat-* berlini probléma kiéleződésé-* ért? Ez a legfőbb oka a jelen-* légi nemzetközi feszültségnek.* Olyan veszély ez, amely köny-* nyen a háború, sőt az atom­háború poklába ránthatja az emberiséget. Az élet diktálja annak szükségességét, hogy végre megszüntessük az új világháborúnak ezt a fészkét. A második világháborúban olyan sokat szenvedett Szov­jetunió mindent megtesz a né­met békeszerződés haladékta­lan megkötéséért. A szovjet külpolitika a béke megvédé­sére irányul és ezt a politikát valamennyi szovjet ember, köztük a dolgozó nők milliói támogatják — mondotta nagy taps közben Nyina Popova. Ezután a Szakszervezeti Vi­lágszövetség titkárságának megbízásából Brutyó János, a Magyar Szakszervezetiek Or­szágos Tanácsának főtitkára tolmácsolta a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség veze­tőinek az SZVSZ testvéri üd­vözletét és jókívánságait. Dolores Ibárruri, a spa­nyol nőküldöttség vezetője, meleg szavakkal mondott kö­szönetét a magyar asszonyok­nak, akik lehetővé tették, hogy az NDN Budapesten tartsa ta­nácsülését. — A láncokba vert Spanyol- ország üdvözletét hoztuk ma­gunkkal — mondotta —, azok­nak a spanyol asszonyoknak és anyáknak fájdalmas kiáltá­sát, akiknek életét tönkretette, családját feldúlta, férjeiket, testvéreiket börtönbe vetette Franco diktatúrája. — Az USA imperialista veze­tői több mint ezermillió Kádár János fogadta a ? Nemzetközi Demokratikus^ Nöszövetség vezetőit ♦ Kádár János, a Miniszter-^ tanács elnöke csütörtökön aA parlamentben fogadta a Nem-» zetközi Demokratikus Nőszö-Y vétségnek a szövetség buda-v pesti tanácsülése alkalmából? nazánkban tartózkodó vezető-^ it — Eugenie Cottont (Francia-* ország), a Nemzetközi Demok-Y ratikus Nőszövetség elnökét,? Nyina Popovát (Szovjetunió),v Margarita de Poncet (Argentí-^ na), Anasuya Gyanshandot^ (India), Marie Claude Vaillant-A Couturiert (Franciaország), Y Maria Maddalena Rossit? (Olaszország), Aneska Hodino-? va-Spurnát (Csehszlovákia),^ Ransone Kutit (Nigéria), azA NDN alelnökeit, valamint Do-i lores Ibarrurit, a spanyol nők» képviselőjét, Iluminada Sier-? rát, a Kubai Nőszövetség vég-$ rehajtó bizottságának tagját,^ Edith Baumannt, a Német De-„ mokratikus Köztársaság Nő-» szövetsége elnökségének tag-? ját és Fuki Kushidát, az NDN^ japán alelnökének személyes^ képviselőjét. ^ A szívélyes hangú barátig beszélgetésen részt vett Erdei* Lászlóné, a Magyar Nők Or-Y szágos Tanácsának elnöke és? Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők^ Országos Tanácsának titkára.^-------------------------- ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ dollárt adtak Francoriak fel-^ f egy vérzésre és Spanyolországi az imperializmus stratégiai! bázisává és a német revansis-Y ták gyakorlóterévé vált. A? múltban, forradalmi harcaink? idején a hitleristák hazánk^ védtelen városai felett próbál-* ták ki repülőiket, most aY bonni revansisták — Fran-? co kormányának és az? amerikai kormány támogató-^ sával — próbálják ki fegyve-A reiket hazánk földjén, készf-I tik támadó terveiket; Nem; véletlen, hogy a Franco-íéle? spanyol sajtó a háborús gyuj-f togatók egyik szócsöve. „Ber-^ lin megér egy háborút” — ír-* ta például legutóbb az egyik! spanyol újság; Dolores Ibárruri ezután av világ asszonyainak feladatai­ról, a nemzetközi békeharc jelentőségéről szólott; Valóban válságban van-e az ENSZ ? Több nyugati burzsoá sajtóorgánum úgy vélekedik, hogy Hammarskjöld halála következtében, fennállása óta a leg­mélyebb válságát éli át az Egyesült Nemzetek Szervezetei Érdemes megvizsgálni: igazuk van-e a világszervezet válsága' miatt siránkozó kommentátoroknak. Ha e „válság” okait' akarjuk kutatni, a messzibb múltba kellene tekintenünk. Konkrét formában a kongói események kapcsán jelentkezett a világszervezet „válsága”. Ismeretes, hogy az ENSZ főtitkára nem, illetve részrehajlóan hajtotta végre a Biztonsági Tanács határozatait. Még pontosabban: úgy próbálta végrehajtanii hogy a gyarmattartó hatalmak számára mentse, ami ment­hető. A Kongó körüli huzavona rengeteg áldozatába került a fiatal afrikai köztársaságnak. Egységének helyreállítását máig is gátolják. A Szovjetunió messzemenően helytelenítette a világszép' vezet főtitkárának imperialistabarát, részrehajló politikáját; s az eseményekből levonta a megfelelő következtetéseket. Javaslatot dolgozott ki az ENSZ vezetésének megváltoztatá­sára. A Szovjetunió javaslata számításba vette az ENSZ meg­alakulása óta a világban bekövetkezett változásokat; azt, hogy megerősödött a szocialista tábor, egy sor ázsiai és afrikai gyarmat elnyerte függetlenségét, s ezeknek az új álla­moknak szerepe egyre jobban növekszik a nemzetközi politi­kában. Ezeket a körülményeket figyelembe véve a Szovjet­unió szervezeti változtatásokat javasolt az ENSZ vezetésében. E javaslat egyszer s mindenkorra meg akarja szüntetni, ki akarja küszöbölni annak lehetőségét, hogy még egyszer # kongóihoz hasonlóan járhasson el a világszervezet. A szovjet javaslat úgy kívánja megszüntetni a részre­hajlás lehetőségét, hogy a jelenlegi egy helyett három fő­titkárt állít az ENSZ élére. A három főtitkár közül az egyik a szocialista államokat, a másik a nyugati tömb országait; a harmadik pedig az ázsiai, afrikai semleges államokat kép­viselné. Ehhez hasonlóan az ENSZ apparátusában is változ­tatásokat hajtanának végre, megszüntetnék a jelenlegi igaz­ságtalanságot; azt, hogy az ENSZ-adminisztrációban dolgozók többsége amerikai, vagy amerikabarát diplomata. A Szovjet­unió szilárdan kitart e javaslat mellett. Amerika és szövet­ségesei viszont ellenzik. Ma már az ázsiai, afrikai államok egy része is egyetért az ENSZ szervezeti felépítése megváltozta­tásának szükségességével. Az ENSZ vezetésének végleges megoldása előreláthatólag hosszú időt vesz igénybe. Ezért a Szovjetunió ENSZ-küldött- sege legutóbb javaslatot tett az ENSZ-titkárság zavartalan vezetésének átmeneti megoldására. A javaslatnak az a lényégé, hogy a közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslatára — az ENSZ alapokmánya is így írja elő — hívjon meg egy, az ENSZ-körökben jól ismert személyiséget meghatározott időre, 1963. áprilisáig, az ENSZ-titkárság vezetésére. Emellett a Biztonsági Tanács és a közgyűlés adjon ki felhívást, hogy az ideiglenes főtitkár három helyettese a Szovjetunió, aZ Egyesült Államok, továbbá valamely ázsiai vagy afrikai ország nagyképzettségű funkcionáriusai közül kerüljön ki és az egyetértés szellemében járjanak el. E javaslat lehetővé teszi, hogy már a közeljövőben meg­oldják a világszervezet ideiglenes vezetésének problémáját. Nincs tehát igazuk azoknak a nyugati sajtóorgánumoknak, amelyek az ENSZ mélyreható válságáról cikkeznek. Azaz, valami mégiscsak válságba jutott az ENSZ-ben. Ez azonban örvendetes, örvendetes, hogy válságba került az ENSZ veze­tésében és legfelsőbb fórumaiban a „nyugati”, az imperialista orientáció. (n. s.) A Nemzetközi Nőszövetség budapesti tanácsülése pénte­ken és szombaton bizottságok­ban folytatja munkáját. A következő plenáris ülést va­sárnap tartják. A Magyar Nők Országos Tanácsa csütörtökön este a Magyar Optikai Művek Műve­lődési Házában ünnepi elő­adáson látta vendégül a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség tanácsülésének küldöt­teit. Az est műsorában a Buda­pest Táncegyüttes és a Mar-ar Rádió gyermekkórusa lépett színpadra. A bemutatott mű­sorszámok nagysikert arattak. (MTI) A Minisztertanács ülése Á kormány csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyta a honvédelmi mi­niszter jelentését azokról az intézkedésekről, amelyek a je­len nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességének növelésére, népünk békés al­kotó munkájának védelmére szükségesek. A kormány jóvá­hagyta, hogy a honvédelmi mi­niszter az 1960. évi IV. — a honvédelemről szóló — tör­vény 24. paragrafusának első bekezdése alapján az ez év őszén második szolgálati évü­ket letöltő sorállományú kato­nákat a magyar néphadsereg kötelékében ideiglenesen visz- sza tartsa. A Minisztertanács a Szak- szervezetek Országos Taná­csa elnökségének előterjeszté­sére határozatot hozott a szo­cialista munkaverseny irányí­tásáról, a termelési tanács­kozásokról és a verseny szer­vezéséről, valamint a munka­versenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról. A kormány ezután totyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Jelentések a szína! helyzetről | Az AFP rámutat, hogy kül-* földi megfigyelők szerint Nasz-* szer elnök egy pillanatra sémi mondott le arról, hogy visz-* szaállítsa a két tartomány* egységét. * Az AFP hangot ad a nyuga-* ti követségekkel kapcsolatban^ álló egyiptomi körök vélemé-* nyének. E szerint egy jobbol-J dali kormány Szíriában össze-* ütközésbe kerülne a szegény^ néposztályokkal, különösen,* ha megszünteti a nagy válla-J latok és bankok államosítását,* valamint végetvet a földre-* formnak. Ebből viszont azt a* következtetést vonják le, hogy* megnyílik a kapu a „komrnu-*, nista agitáció” előtt. Szíriában-): így ismét az 1958-as állapotok; alakulhatnak ki, pontosan az- a helyzet, amitől Szíria meg; akart szabadulni az Egyiptom-, mai való egyesüléssel — írja; az AFP. "5 Mint az AFP jelenti, Zah- reddin tábornok, a szíriai had­sereg új főparancsnoka, szer­dán látogatást tett az izraeli határon állomásozó csapatok­nál. A damaszkuszi rádió sze­rint a lakosság lelkesen fogad­ta a tábornokot. Zahreddin be­jelentette, hogy az új szíriai kormány fekete könyvet jelen­tet meg, amelyben ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyeket Szíria polgárai el­len hoztak a megdöntött rend­szerben. A szíriai kormány kedden ülést' tartott és őzen elhatároz­ta. hogy a munkások részt .vesznek vállalataik igazgató tanácsában és a haszonból a korábbi 10 százalék helyett 25 százalékban részesülnek majd. • Az AFP francia hírügynök­ség kommentárban foglalko­zik a szíriai események nyo­mán kialakult új helyzettel. Találkozás az új Németországgal IL Ki művel csodái? kedelme 1959-hez képest megötszöröző­dött, 1965-ig pedig megnyolcszorozódik. A transzformátorgyárban Heinze mér­nök ezt mondja nekünk: — Azok ott (kezével a nyugati város­rész felé mutat) gazdasági csodáról be­szélnek. Nekem az a véleményem, hogy nem történt náluk semmiféle csoda. Ml sem könnyebb, mint sarkokon árulni az ország érdekeit és ezért dollármilliárdo- kat besöpörni... Bezzeg nehezebb do­log a néppel együtt, a nép jobb jövőjét építeni és saját erőből’, rövid idő alatt feltámasztani romjaiból az országot. Ez az igazi csoda! A mérnöknek igaza van. Igazi csoda, ahogy itt a romokból virágzó országot teremtettek. A hatalomra került nép művelte ezt a csodát. De tegyük hozzá, nemcsak az NDK gazdasági eredményei ejtik csodálatba az embert. Az új ember születése a legbámulatosabb jelenség a megújhodott német földön. A szocializ­mus győzelméért folytatott harcban ki­alakul az újtípusú német, aki öntudatos dolgozó, a közösség tagja, emberszerető, megbecsüli a többi népet, s ezzel jut­tatja kifejezésre hazaszeretetét. ;:iA demokratikus Berlin életévei ismerkedve megtudja az ember, hogy innen, a régi munkásnegyedekből indult hódító útjára a szocialista munkabrigád mozgalom. Az NDK-ban jelenleg 90 ezer brigád vesz részt ebben a mozgalomban. A munkások 80 százaléka versenyez a ma­gasabb munkatermelékenységért. A Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának felhívására nem egészen egy év alatt 1 milliárd márka értékű anyagot takarítottak meg az iparban. Természetesen mindennek az a célja, hogy még szebb és jobb legyen az em­berek élete. A demokratikus Berlin la­kossága egyre jobban él, bár előfordul­nak ellátási nehézségek is. A berliniek odaadóan szeretik köztár­saságukat s az ország méreteiben gon­dolkodnak. Hiszen magukra, a népre, a maguk és gyermekeik boldogulásáért dolgoznak, s nem a Kruppokat és a Flickeket gazdagítják. Az új Német­ország embere egyre szilárdabban és magabiztosabban halad előre a becsület és az emberi méltóság útján. Látja, hogy munkájának értelme van, meg' ízlelte munkája első gyümölcsét, s szeme előtt feltárultak a szocialista jövő távlatai. Márpedig, aki meglátta ezeket a távlatokat, azt többé sem erő­szakkal, sem megtévesztéssel nem lehet visszafordítani. (Folytatják# A szó szoros értelmében romjaiból kellett újjáépíteni a köztársaság gazda­ságát. Ráadásul a nyersanyagforrások a nyugati országrészben maradtak, s ott maradtak a vasfüggöny mögött, ame­lyet Bonn emelt, Németország leg­nagyobb kohói és acélgyárai, ott maradt a kikötők nagy része, az NDK kikötői­nél 32-szer nagyobb átbocsátó képes­séggel. A bonni főkolomposok előre kár­örvendtek: „Az övezet csődbe jut” (a számukra „nem létező” NDK-nak az „övezet” nevet adták). Ám hiába vár­ták az új Németország gazdasági össze­omlását. A Német Demokratikus Köz­társaságnak akadtak hű barátai, akik hamarosan segítségére siettek, s volt ott elegendő belső erő is. A köztársaság lakossága sok nehézséget gyűrt le és megszüntette az aránytalanságokat. A Német Szocialista Egységpárt 15. évfordulójára a berlini transzformátor­gyár klubjában rendezett kiállításon grafikonok mutatták, hogy a demokra­tikus Berlinben jelenleg 600 ezer ember dolgozik, eltökélten arra, hogy teljesíti a hétéves tervet, s majdnem megkétsze­rezi az ipari termelést. A hétéves terv végén Berlin a szocialista országok leg­nagyobb elektrotechnikai berendezés szállítója lesz. A Bonn számára „nem létező” NDK világviszonylatban az 5. helyen áll az ipari termelés tekinteté­ben, s jelenleg 100 országgal kereske­dik. Csupán ebben az évben 5 világrész 133 nagy vásárán vett részt. Külkeres-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom