Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
(/ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XFII. érfolyam, 2S6. 9» dm Ara: 70 fillér 1961. október 29, romár nap r> Kommunista egység a kongresszuson és a világon (5. oídal) A monoki polgármester Collegnoban (4. óidul) Miskolc — egy régi miskolci szemével nézve (6. oldal) V.-------------------------------------------------------------------------------------------------' K ozlov elvtárs beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról Az SZKP XXII. kongrcszszusánaik október 28-i, szombat délelőtti ülése magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött. Frol Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról. Megállapította, hogy „a kongresszus teljesen jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának bel- és külpolitikai irányvonalát, és gyakorlati tevékenységét”, egyhangúlag jóváhagyta az SZKP új programját, „az egész párt és Hruscsov elvtárs vezette lenini Központi Bizottság kollektív, alkotó gondolkodásának gyümölcsét”. Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatja az SZKP szervezeti szabályzata módosításának kérdését — mondotta Kozlov. „Az új program új, nagyobb követelményeket ró a pártra, minden kommunistára”. Kozlov emlékeztetett rá, hogy a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatot 1952-ben a XIX. pártkongresszus fogadta el, amelyen „az SZK(b)P szervezeti szabályzatának módosítása” címen Nyikita Hruscsov tartott beszámolót A* SZKP szervezeti szabályzata megbízható fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban „A párt felépítésének és munkájának a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatban megtestesült alapvető lenini szervezeti elvei megmá- síthatatlanok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. pártkongresszus elé terjesztett szervezeti szabályzat tervezet továbbfejleszti ezeket áz elveket”. Az SZKP ezekben az esztendőkben „számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini személyi kultusz következményeit leküzdve, a párt, teljesen vissza- állította a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elvéi, még szorosabban tömörült f lenini Központi Bizottság köré”. ”A párt sorainak lenini egysége még sohasem volt elyan szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban” — mondotta Kozlov. Az SZKP szervezeti szabaly- zala. amelyet a kongresszus elfogad, megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban — folytatta Kozlov. Az SZKP — a rmmkásosz- , y Pártja •— az egész szovjet hep pártja lett. „Ez pártunk történelmi fejlődésének, a szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges gyözelmé- nek legnagyszerűbb eredménye.” >,Pártunk a marxizmust—le- ninizmust alkotó módon továbbfejlesztve. határozottan harcol a forradalmi elmélettől Mélységesen idegen revizioniz- hius, dogmatizmus és szektás- ság minden megnyilvánulása ellen”. Az SZKP elválaszthatatlan, szerves része a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. „A párt szilárdan ki- a11 a proletárin lernacionaliz- htUfi kipróbált elvei mellett.” A párt egész története „a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti internacionalista kötelességének jHtekkel való teljesítése. Az bZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kommunista mozgalom egysegének megsziför- ditását, erősíti a testvéri kapcsolatokat valamennyi ország kommunistáinak nagy seregé- .*’> a békéért, a demokráci- ?*** és a szocializmusért fo- ote közös harcban összehan- akcióit a kommunista Világmozgalom többi osztagár erőfeszftéservePV , Kozlov rámutatott, hogy „a Jelenlegi viszonyok között hasonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben, megnő a párttagok rangja”. Párttag; lehet a Szovjetunió minden állampolgára, aki tevékenyen résxt vesz a kommunizmus építésében „A párt továbbra-is a társadalom legtudatosabb ós leg tevékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait”.’ Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét. A cikkely — mutatott rá Kozlov — teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Uj benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára, „aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében”. Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetében „előtérbe kerülnek a párttagnak a társadalmi munkára. a termelésre, s a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességei”. A párttag egyik legfontosabb kötelessége, — folytatta Kozlov —, „a bírálat és önbírálat fejlesztése. harc a hivalkodás, elbizakodottság, az önelégültség, a bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen". A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden kommunista megbírálásá- nak jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. „A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökevényei ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor népei, valamint az egész világ proletárjai és dolgozói együttműködésének megszilárdításában.” „A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov — és éljenek teljes mértékben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden pártszervezet harc- képességének fokozódását”. A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan. cikkely- lyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emcije a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tagjelöltsé- gi idő meghosszabbítását, illeti (ezt az . intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be), az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. ..Az eszme! élet aktivizálódása a pártban, a pártfegyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagy mértékben csökkent az SZKP-bóI való kizárások száma” — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalmazása ellen és a pártszervezetek felelősségének fokozására a kommunisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: „Az alapszervezeteknek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelenlevő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta”. A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket, „ami döntő féltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden párt- szervezet aktivitása és öntevékenysége és minden kommunistát bevonjanak az elmen, alkotó pártmunkába.” „A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve’’ — hangsúlyozta az előadó. A pártvezetés legfőbb elve: a vezetés kollektív jellege ..Rendkívül nagy Jelentőségű a szervezeti, szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot., annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől.” A pártélet lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a p áriszervek összetételének rendszeres megújítása elhárítja annak lehetőségét, hogy Marosán György Géza látogatást tett a moszkvai izzólámpagyárban. A képen: Marosán György beszélget I. Alekszandrov mérnök kei. túlságosan összpontosuljon a hatalom egyes funkcionáriusok, munkatársak kezében, és előfordulhassanak olyan esetek, hogy az illetők kivonják magukat a kollektíva ellenőrzése alól, biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a vezető pártszervekbe, az idős és a fiatal káderek helyes arányát” — jelentette ki Kozlov, „A vezető szervek megújítási folyamatának a pártélet normájává kell válnia” — jelentette ki Kozlov. Hangsúlyozta, hogy e rendszer célszerűsége szemmellát- ható. „A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársaknak kell bekerülniük. Ugyanakkor szükséges, hogy erélyesen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan emberektől, akik túlságosan is odanőttek székükhöz, azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni. akik már nem fejlődnek tovább és nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat, akik makacsul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez.” Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve „egyáltalán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos szerepének”. A szervezeti szabályzat tervezet éppen ezért rámutat hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megérdemelt: tekintélyt vívtak ki, s akiknek magasfokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra is beválaszthatok a vezető szervekbe. „A megfelelő jelöltet azonban akkor lehet megválasztottnak tekinteni, ha titkos szavazás alkalmával a szavazatoknak legalább háromnegyedét megkapja”. Kozlov rámutatott. hogy egyik vagy másik munkatárs pártszervek be való huzamosabb idejű beválasztásának lehetősége a szervezeti szabályzat értelmében kiterjed az összes választható posztokra és nemcsak az SZKP Központi Bizottsági, vagy a Központi Bizottság elnökségi tagságára, mint azt egyesek javasolták. Az értelmes, kezdeményező szellemű és energikus munkatársak törvényszerű fejlődését és kiemelését nem lehet megakadályozni — mondotta Kozlov. A szabályzat-tervezet hangsúlyozza, hogy minél magasabb beosztást tölt be a pártban a kommunista. annál nagyobb a felelőssége — mutatott rá Kozlov. — Ezt többek között megerősíti egy új tétel: „A Központi Bizottság tagjának és tagjelöltjének egész tevékenységével igazolnia kell a párt belé vetett nagyfokú bizalmát. Ha a Központi Bizottság tagja, vagy tagjelöltje foltot ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a Központi Bizottságban.” (Folytatás a 2. oktalon.)
