Észak-Magyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-03 / 233. szám

Kedd, M. október S. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Az üzemrész első női újítója A Lenin Kohászati Művek csavargyárában Forró Istvánná me­netvágó kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett dolgozója az üzemnek. Szorgalmas, példamutató és ő a gyárrészleg első női újítója. Foto: Kardos Apa és fia A Lenin Kohászati Művek csavargyárában Fazekas János és fia, József, a frikciós sajtológépen kiváló eredményeket érnek el. Több éve dolgoznak a csavargyárban selejtmentesen, s a fiú arra törekszik, hogy méltó utódja legyen apjának. Képünkön: sajtolják a vasúti sínek lefogásához szükséges j,tyrcfond” sín­csavarokat. nes a meliényzsebben hőmérsékletnél minden elek­tromos ellenállását elveszíti. Ez a szupermágnes, amelynek nincsen vasmagja, egyaránt felhasználható elektromos áram keltésére és elosztásá­ra, valamint maghasítás cél­ját szolgáló műszerekben is. Feltehetőleg nagy szerepe lesz az atommeghajtásos interpla- netáris űrhajók energiaellátá­sában. TéH felkészülés a Borsod megyei Építőipari Vállalatnál A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói időben fel­készültek a teli munkákra. Céljuk, hogy a jövő évre ter­vezett lakások átadását már tavasszal megkezdhessek. En­nek megvalósítására a mű­szakiak gondos tervet dolgoz­tak ki. A program szerint 965 lakást teljesítenek. Közülük 688-ban belső szakipari mun­kákat, a többinél pedig szer­kezeti építkezést végeznek. A téli munkákhoz 12 lokomotív- kazánt és 20 nagyteljesítmé­nyű Express-Heating kályhát szereztek be. Ezenkívül a vál­lalat munkahelyeire december végéig folyamatosan 340 ton­na kokszot, 460 tonna szenet, hétezer négyzetméter nád­pallót, 1000 négyzetméter gyé­kényt és 2400 négyzetméter ponyvát szállítanak. A félig- kész épületeken — a meleg helyiségek biztosítására — az ablakokat üveg helyett mű­anyaggal vonják be. Ebből a műanyagfóliából ötezer négy­zetmétert rendeltek. így a hi­deg napokon az építők na­gyobbrészt fűthető helyiségek­ben, előmelegített habarccsal dolgoznak. Az elmúlt év őszén Székes- fehérváron országos búzater­mesztési tanácskozást tartot­tak a mezőgazdaság szakem­berei és gyakorlati gazdái. En­nek eredményeként mezőgaz­daságunk történetében először a búza termésátlaga megha­ladta a 10 mázsát. Ez a tény biztosíték arra, hogy a követ­kező gazdasági évben megold­juk a ma legnagyobb felada­tát: a kenyérgabona problé­máját. A tennivalók megol­dása végett tisztázni kell né­hány kérdést. ElSvetemény A termelőszövetkezeti veze­tők többsége és a szakemberek egy része még ma is a „klasz- szikus” elővetemények — vö­röshere, borsó, lencse, zabos-1 bükköny — szemléletét vallja. Helytelenül az elővetemény szemléletet helyezik az időben történő talaj előkészítés rová­sára. Kétségtelenül jobb lenne búzát csak borsó és vöröshere után vetni, azonban ilyen le­hetőség ma egyetlen nagy­üzemben sincs. Be kell érni azzal, hogy az őszi búza jelen­tős százaléka kifejezetten rossz elővetemény után kerüljön a földbe. Érdemes beszélni a ku­koricáról, mint elővetemény- ről. Mivel megyénk az ország legészakibb megyéje, a kuko­rica tenyészidejében általában 10—15 napos eltolódás van az alföldi megyékhez viszonyítva. Ezt több évtizedes gyakorlat mutatja, sőt ebben az évben is meglehetősen későn került betakarításra a kukorica. Ez azt eredményezi, hogy a késői betakarítás nem teszi lehetővé az időben való talajelőkészí­tést sem, nem beszélve a kívá­natos. megülepedett, apró mor- zsás, beért állapotról. A kuko­rica, mint búza-elővetemény csak a legvégső esetben jöhet számításba a tsz-ek viszonyai' között, mivel köztudomású, hogy a kukorica betakarítása előbb a háztáji gazdaságokban történik. Az elővetemények kérdésében az eddigi szemlé­letet fel kell váltani egy hala­dóbb, viszonvainknak megfele­lőbb, reális szemléletnek, amely szerint az a jó elővete­mény, amelynél az időben való talajműveléssel el lehet érni az ülepedett, aprómorzsás ta­lajszerkezetet. Talajelőkészités Az őszi búza termesztésénél Ipari és mezőgazdasági műszerkiállítás Miskolc a kiállítások városa lett... A városi tanács nagy­termében rendezett szabvá­nyosítási kiállítás, valamint a helyi bélyegkiállítás után va­sárnap délelőtt ünnepélyesen megnyílt az SZMT nagytermé­ben az ipari és mezőgazdasági műszerkiállítás. A megnyitó ünnepségen jelen volt Koval Pál elvtárs, az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának első titkára, Fazekas László elv- táns, a Miskolc városi Tanács vb. elnökhelyettese. A kiállí­tást, amelyet a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége, a Lenin Kohászati Művek, a DIMÁVAG és a Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat rendezett, Gácsi Mik­lós elvtárs, országgyűlési kép­viselő, az LKM főmérnöke nyitotta meg. A hivatalos meg­nyitó után délután 3 órától a nagyközönség részére is meg­nyílt a kiállítás és azt tegnap délig mintegy nyolcvanan — elsősorban műszaki szakembe­rele, technikusok, mérnökök — tekintették meg. A kiállításon bemutatókkal egybekötött műszerismertető előadásokat is tartanak. A hét­fő délelőtti ankéten, amelyen az LKM, a DIMÁVAG műsza­ki szakemberei vettek részt, a Gamma Optikai Művek új műszerkonstrukcióit, mégpe­dig a Gamma automatika ele­meit, valamint a Gamma mág­neses erősítés hőszabályozó­ját ismertette a gyár egyik mérnöke, majd ipari filmvetí­tés következett. A további na­pokon előadásokat tartanak més? a folyamatszabályozó ké­szülékről, a hengerfelület hő­mérőről, az izotópos vastag­ságmérőről. A megbeszélése­ket minden esetben műszaki filmvetítés követi. A kiállítás október 5-ig dél­előtt 10 órától este 7 óráig te­kinthető meg. Több mint félezer szivattyú a mezőgazdaságnak A Diósgyőri Könnyugépgyár dolgozói az idén több mint 530 különböző teljesítményű villamos- és dieselmotoros meg­hajtású szivattyút adtak a mezőgazdaságnak, az öntözéses gazdálkodás elősegítésére. A jövő évben a megnövekedett igények kielégítésére sokkal több és nagyobb teljesítményű szivattyúkkal akarják ellátni az ország kertészeteit, közös gazdaságait. A gyártás előkészítését már megkezdték. Azt akarják, hogy a jövő év januárjától már folyamatosan szál­líthassák az öntöző berendezéseket és a jövő évre tervezett több mint nyolcszáz nagyteljesítményű szivattyú már az év első felében a gazdaságok rendelkezésére álljon és hasznosan segítse azokat a minél több főzelék- és zöldségféle termelé­sében. n szomolyai pártszervezetnek is a termelőszövetkezet segítése a legtöbb feladata a legtöbb hibát a vetést meg­előző talajelőkészítés során kö­vetjük el. Tudományos vizsgá­latokból kitűnik, hogy négy­zetméterenként kevés növényt nevelünk fel. Az elvetett mag 20—22 százaléka ki sem kel, további 15 százaléka gyengén indul fejlődésnek, mintegy 10 százaléka pedig rovarkártétel áldozata lesz. A talaj előkészí­tésnek kettős célja van: a ve­tés idejére gyors és rögmentes vetőágy előállítása, valamint a talaj beérlelése, vagyis a tápláló anyagok feltáródásá- nak és a csapadékvíz befoga­dásának maximális elősegíté­se. E kettős cél elérése végett az adott viszonyok határozzák meg a szükség szerint haszná­landó talajművelő eszközöket. Azokban az esetekben, ame­lyekben nem nélkülözhető az eke, törekedjünk mélyszán­tásra, különösen az intenzív búzák alá történő talajelőké­szítéseknél. E búzák táptalaj­igénye nagyobb, mint a hazai fajtáké, ezért mélyebb termő­réteget igényelnek. Igen fon­tos szempont, hogy azonnal zárjuk le a talajt. Az idei szá­raz időjárás miatt különösen nélkülözhetetlen a gyűrűshen­ger szinte minden esetben való alkalmazása. Termesztendő fajták A termesztendő búzafajták meghatározásánál alapul kell venni az üzem szerves és mű­trágya ellátottságát Ma a ha­zai fajták termőképességét már kihasználtuk, fokozatosan rá kell térni a külföldi inten­zív fajták termesztésére. A külföldi fajtákkal kapcsolat­ban különösen a termelőszö­vetkezetek vezetői között igen eltérő, ellentétes vélemények alakultak ki. E nézetek alapja az idei tapasztalat és az újtól való idegenkedés. Több tsz- ben nem biztosították az alap­vető agrotechnikai követelmé­nyeket az intenzív fajtáknak, s ennek az lett a következ­ménye, hogy a - terméseredmé­nyek alatta maradtak a hazai fajtákénak. Ezek a fajták ala­csony szalmájuknál fogva nem annyira tetszetősek, külsőre nem mutatnak nagy hozamot. Szövetkezetünkben, a sze­rencsi Leninben — 60 kataszt- rális holdon 18 mázsás termés­átlagot értünk el a Bezosztája 4. búzából holdanként. Az át­lagtermés ezzel szemben csak 9,15 mázsa volt. A mi eredmé­nyeink bizonyítják, hogy a külföldi búzák beváltották a yhozzájuk fűzött reményeket. ,Az elmúlt évek tapasztalatai­dból megállapítható, hogy az fintenziv búzafajták előnye a [hazaiakkal szemben a követ- [kező: 1. Nagy szalmaszilárd- íságuk miatt nagy nitrogén mű- ftrágya adagok használhatók, [ nem dőlnek meg, géppel biz­tonságosan aratható; 2. Kalá- jszonkénti kalászka számuk a { hazai fajtáktól lényegesen nem ttér el, azonban lényegesen Ijobb a virágok megterméke- tnyülése. Ennek következtében jegy kalászkában 4—5 szem is tkifejlődhet, míg hazai fajtáink tkalászkái legfeljebb három tszemet érlelnek. Ez mintegy 25 Jszázalékos terméstöbbletet je- tlent; 3. Ezer szem súlya 40—50 t gramm, míg a hazai fajtáké t32—35. így lehetséges, hogy az jlOOO szem súlyból származó Jtöbblet 25 százalékos többlet­et érméssel járhat. j Helytelen lenne azonban a t jelen körülmények között csak ^intenzív fajták termesztése, tmert erre a lehetőségek még {.nincsenek meg. Ott viszont, tahol a talajok termőereje, a {szükséges jó talajelőkészítés, a t műtrágya és a vetőmag ren­delkezésre áll, feltétlenül e tbevált fajták vetése szükséges. j; Hubai Kálmán, t a szerencsi Lenin Tsz t agronómusa L OQO l A Zajszan tavat [ összekapcsolták i a Buhtarmini tengerrel Kazahsztán legnagyobb édes­[vizű tavát, a Zajszan tavat ■egyesítették a szovjet emberek [által létrehozott Buhtarmini ■ tengerrel. A mesterséges ten~ [ger területe ennek révén már t-csaknem 3000 négyzetki lom é- * térré növekedett. Búzatermesztésünk időszerű kérdései számonkénti a megbízásokat; A tsz-en kívül dolgozó párttá-: gólénak is meg kell érteniük: valamennyi kommunistának kötelessége segíteni a terme­lőszövetkezet megszilárdítását! A falu sorsáért, az ország jö­vőjéért hangoztatott felelősség mitsem ér tettek nélkül. Talán igaza van Szabó elv­társnak, amikor azt mondja, hogy Szomolyán teljes, azaz függetlenített embert kíván a pártszervezet vezetése. Lehet­séges, bár véleményünk sze­rint a munka megjavításának nem ez az egyetlen módja. Bárhogy is oldják meg a párt- szervezet vezetésének problé­máját, az a fontos, hogy a ve­zetőség a jelenleginél jobban szervezze meg a munkát, és ossza el a feladatokat. Ehhez több segítségre van szükségük a mezőkövesdi járási pártbi­zottság részéről is. Mint el­mondották, eddig két patroná­ló „morzsolódott le” a szomo-: lyai problémák elől, s a járási pártbizottságról érkező elvtár­sak rövid időt töltenek a köz­ségben ahhoz, hogy alapos út­mutatást adjanak. A községi párbvezetőség a jövőben több ”és alaposabb segítséget vár tő­lük. Most a vezetőség s^: mólójára és új jáválasztására: készülnek a szomolyai kom-] munisták is. Az újjáválasztó: taggyűlésnek nagyon fontos] szerepe lesz az is, hogy helye-: sen vonja le a következtetése- ] két az eddigi munkából és azj újjáválasztott vezetőség — ] maradjanak akár a jelenlegi) vezetők a pártszervezet élén,’ vagy válasszanak újakat —J nagyobb eréllyel és lendülettel; folytassa munkáját. Nagy Zoltán meglazult a munkafegyelem. A pártszervezet vezetősége is­meri a helyzetet, látja ezt a veszélyt. A problémák tudo­másul vétele természetesen nem elég. Joggal vetődik fel a kérdés: mit segített a nehéz­ségek kiküszöbölésében a párt- szervezet? Kiderül, hogy vaj­mi keveset. • A vezetőség világosan látja, hogy a falusi pártszervezet legfontosabb feladata a terme­lőszövetkezet segítése. Vitat­hatatlan, hogy Szabó elvtárs­nak, a párttitkárnak nehéz se­gítenie a tsz-ben, hiszen ő reg- géltől-estig a boltban van, mi­vel ő a földmüvesszövetkezet üzletvezetője. A tsz-ben kevés párttag dolgozik, mindössze négyen. Ez bizony kevés, kü­lönösen, ha azt nézzük, hogy a községben száz körül van a párttagok száma. Még akkor is körülbelül hatvanan ma­radnak, ha leszámítjuk azokat, akik más, a községen kívüli pártszervezethez tartoznak. E nagylétszámú pártszervezet minden bizonnyal többre len­ne képes, ha élén erélyesebb, a munkát jobban megkövete­lő, számonkérő vezetés állna. Előbb azt mondottuk, hogy a- szomolyai pártszervezet veze­tősége tisztában van feladatai­val és igényes munkájában. Ez változatlanul igaz. Tisztában van a tsz nehézségeivel is. Most a vezetőség újjáválasz- tása előtt azon tanakodnak a legtöbbet, hogy miképpen se­gíthetnének a szövetkezetnek. A vezetőség tagjai kétségtele­nül .igényesek a munkában — a saját munkájukban. A veze­tőségi fagok azonban nem vé­gezhetnek el minden feladatot, sokkal jobban el lehetne és el kellene osztani a munkát, töb­bet kellene követelniök a párt­tagságtól és nagyobb eréllyel hogy a korábban gyümölcsös­sel, szőlővel rendelkező gazdák a tsz-be lépés után is maguk gondozzák a gyümölcsöst, a szőlőt, s ezért náluk marad a termés nagyobbik hányada. Ez egymagában nem volna baj. Ismeretes, hogy a gyümölcsös és a szőlő nagyobb gazdasági beruházást igényel. Addig te­hát joggal illeti nagyobb ré­szesedés a tulajdonost, amíg a beruházás megtérül: A baj abból adódik, hogy a termés­nek — Bene János elnök- helyettes elmondása szerint — aránytalanul nagy része ma­rad a gondozóknál — 90 szá­zalék — és a közösségnek szinte jelentéktelen jövedelme származik a gyümölcsösből, a szőlőből. A szövetkezés első éveiben amúgy is meglévő el­lentéteket ez csak fokozza. A kevesebbet jövedelmező föld művelésével ugyanis nem szí­vesen foglalkoznak, illetve, akikre ez marad, lényegesen kevesebb jövedelemhez jut­nak. Ez a körülmény hozzá­járult a volt szegény, és a volt középparasztok közötti ellentétek éleződéséhez. A volt agrárproletárok és kisparasz- tok úgy beszélnek, hogy az egykori középparasztok meg­szabadultak a földtől, annak adójától, ők élnek a gyümöl­csösből, szőlőből, családtagja­ik pedig másüvé járnak dol­gozni. Az ilyen beszédre az ad alapot, hogy a viszonylag ke­vesebb hasznot adó munkáról jónéhányan elmaradtak. Mindez azt mutatja, hogy ez a termelőszövetkezet jelenleg még nehézségekkel küzd. Ve­szély fenyegeti az egységet, építkezési tervre: Ezzel kap­csolatban a községfejlesztéssel foglalkozó taggyűlésen az egyik elvtárs követelte, hogy a pártszervezet erélyesen fog­lalkozzék e kérdéssel, a veze­tőség járjon utána, mi akadá­lya van az orvosi lakás fel­építésének? Ugyanezen a tag­gyűlésen két elvtárs helytele­nítette a tanács eljárását, hogy az egyes családok jöve­delmétől függetlenül egyforma községfejlesztési hozzájáru­lást állapított meg. A felsorolt jó tulajdonsá­goknak azonban van egy árnyoldala: az elvtársak egy része bátrabban szól akkor, amikor kapni akar valamit, viszont elhallgat, ha adni kell: Legalábbis ezt mutatja a ter­melőszövetkezet sorsa; A szomolyai termelőszövet­kezet kezdeti nehézségeit az idén nagymértékben növelte a szárazság. Sőt, talán még a szárazságnál is nagyobb baj a szövetkezeten belül meglévő széthúzás, ami részben a jö­vedelem-elosztás nenj éppen szerencsés módszerének kö­vetkezménye. (E kérdéssel mér foglalkoztunk lapunk szeptember 20-i számában is.) Bene Jánosnak, a termelő- szövetkezet elnökhelyettesé­nek bizonyára alapos oka van a kifakadásra. Keserű iróniá­val, „kapitalista—szocialista szövetkezetnek” titulálta a szomolyait. Mint mondotta, egyeseknek nagyon jól megy a szövetkezetben, mások meg nem találták meg Szomolyán a számításukat. Ez az éles aránytalanság abból adódik, véve jólmen­A lapja ban nek a dol_ Kok.;; — Valahogy így fogad­ta kérdésünket Szabó György, a szomolyai pártszervezet tit­kára, amikor az alapszervezet Munkájáról, a vezetőség újjá- választásának előkészületeiről érdeklődtünk; Aztán mindjárt Módosította a hirtelenjében fogalmazott első mondatot; — Mennek a dolgok, men­jek, de mehetnének jobban is ; s; — Később, ismerkedvén a szomolyai pártszervezet Munkájával, megtudtuk: mi Minden értendő a párttitkár e gondos summ ázásában. Először az, hogy a pártveze- ‘őség tisztában van a felada­taival, és igényes a munká­ban; Erénye a pártszervezet­nek, hogy eredménnyel foglal­kozik a párttagság nevelésé­vel. Ezt kiváltképpen a leg­utóbbi taggyűlés alapján állít­hatjuk: A taggyűlésen elhang­zott hozzászólások nagy több­sége azt mutatta, hogy a község párttagsága érzi fele­lősségét a falu sorsáért, az or­szág jövőjéért. Szókimondóak, °em kertelnek, személyre való tekintet nélkül megmondják, aMi a szívüket nyomja. Nin­csen hiány a bírálókészségben, a tagság számon tartja és bátran számon is kéri a vezetőség Munkáját. Erre két példát is említhe­tünk. Szomolyán még nincs orvosi lakás. A községnek Már évek óta megvolna ehhez * pénze, csak eddig valami ok­ból az illetékes járási szerv Még nem adta ,,áldását” az Negyven tonnás mág Egy mindössze félkiló súlyú Bzupermágnes, amelynek mág­neses tere kétszer olyan erős, Mint egy húsz tonna súlyú ha­gyományos mágnesó, valósá­gos forradalmat idézhet elő a Magfizikában. Egy ilyen szu­permágnes előállítását egy új­fajta indukciós tekercs teszi lehetővé. A huzal 800 méter hosszúságú, niobium-drkoni- um ötvözetből készült és meg­batározott, rendkívül alacsony

Next

/
Oldalképek
Tartalom