Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-16 / 219. szám

4 KSZAKMAGYARORSZAO Saombat, 1961. (September T6. Sátoraljaújhely kulturális életéből ; Koncz József sátoraljaújhelyi festőművész Két rajza: * Az újhelyi Kossuth-hóz j Sátoraljaújhely — iskolaváros! Délben egy óra körül szokatlanul? i megnövekszik mindennap a sátoral-í > jaújhelyi utcák forgalma. Iskolaköpe-f ! nyes lányok és fiúk sietnek az isko-í ! Iákból hazafelé, vagy várakoznak at ) MÁVAUT-megállónál és a kisvonat] \ állomásánál. Ebben az időben szinte? j elenyésző a felnőttek száma a dia-] > kokéhoz képest. A 16 797 lakosú Sá-* í toraljaújhely — kulturális hagyomá-í ! nyok büszke folytatójaként — bát-J ! ran mondható iskolavárosnak, Álta-1 ’ lános iskoláiban — három városíj ! általános iskola, egy tanyai jellegű J "iskola Kácsárdon, egy gyógypedagó-J giai iskola és egy szlovák nyelvű ál- « talános iskola — 2498 diák ismerke-t dik az alapismeretekkel, általánost gimnáziumában, közgazdasági tech-J nikumában, szőlészeti technikuma-í ban pedig együttesen 1277 serdülő? fiatal szerez magasabb, középiskolai] képesítést. Ezen túl csaknem száz fi- j atal tanulja a korszerű szakmai is-j méreteket az élelmiszeripari taninté-J zetben, végül 240 sátoraljaújhelyi fi-J atal ismerkedik a zenével az állami] zeneiskolában. Az iskolák és diákok] nagy száma, az utcán látható diákok] sokasága, a diákoknak és a nevelők-] nck a város társadalmi és kulturális] életében betöltött szerepe adja meg ] Sátoraljaújhely diákvárosi arculatát.] Ila mindehhez hozzávesszük, hogy] az általános iskolák közül kettő, a? középiskolák közül egy már a felsza-] badult Magyarország szülötte,] ugyancsak a felszabaduiás után szü-] letett az élelmiszeripari tanulóin-] tézet, valamint a zeneiskola, ahol je-3 lenleg ének, zongora, vonós és fúvós] tanszakon jutnak közelebb a zene-] művészethez az újhelyi fiatalok, biz-] ton állíthatjuk: a kulturális életben,] az iskolaváros jellegben is felmér­hetetlenül nagy a fejlődés 1945 óta, pedig még az ugyancsak újszülött négy diákotthonról nem is tettünk érdemi említést 18 kiállítás — 43 500 látogató Az elmúlt évadban 18 alkalommal rendeztek kiállítást Sátoraljaújhe­lyen. A képzőművészeti, fotóművé­szeti, helytörténeti, a hároméves terv eredményeit, a mezőgazdaság távla­tait bemutató és a baráti népek éle­tét ábrázoló kiállításokat 43 500 lá­togató tekintette meg. Százhuszonkilenc ismeretterjesztő előadás egy félti alatt As önművelés vágyát tükrözi a tu­dományos ismeretterjesztő előadások Látogatottsága —— átlagosan 78 hall­gató — és az ennek az egészséges vágynak kielégítését célzó jó mun­kát dicséri az előadások magas szá­ma. 1961 első jelében 129 ismeret- terjesztő előadást tartottak a Kos­suth Lajos Művelődési Ház rendezé­sében, részben magában a művelő­dési házban, részben pedig a város területén, üzemekben. Megyeszerte ismertek a jólsíkerült ismeretter­jesztő baráti estek, nagykövetségi estek, amelyeket a baráti államok budapesti nagykövetségeinek bevo­násával rendeznek. Ezek a rendez­vények nemcsak egy-egy ország és nép jobb megismerését szolgálják, de igen hasznosak a proletárinterna­cionalizmus eszméjének mind jobb tudatosítása szempontjából is. Az első félév 129 előadásából 54 volt a társadalomtudomány körébe vágó, 75 pedig természettudományos. Az ismeretterjesztő előadásokat zöm­mel egy-egy, az előadás témájához vágó film vetítésével kötik össze. Ezen túl más lehetőségeket is fel­használnak, illetve az ismeretterjesz­tés szolgálatába állítanak. Ismeret- terjesztéssel kötik össze a kollektív televízió-nézést is. Például egy-egy operaelőadás közvetítése előtt a helyi zeneiskola tanárai tartanak rövid is­mertetést, a közvetítés után pedig megvitatják a látottakat. Tervbe- vették, hogy egy-egy arra alkalmas filmnél is tartanak majd ismertetést, ami a mozi nagy látogatottságát te­kintve, az ismeretterjesztésnek igen nagy tömeghatású formája lesz. Ugyanezt a módszert kívánják meg­honosítani a Debreceni Csokonai Színház operatársulatának vendég- szerepléseinél. A jó ismeretterjesztő munkában igen sokat segít Sátoraljaújhelynek a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei elnöksége. Különösen kiemelkedő munkát végzett a megyei szervezet részéről Apostol Ince és Suba István, a csillagászati vonatko­zású ismeretterjesztés közkedveltté tételében. Az érdeklődés egyre fokozódik az ismeretterjesztés iránt. Az elmúlt három év alatt mintegy ötszörösére emelkedett mind a látogatottság, mind pedig az előadások száma, el­sősorban az üzemi munkások vonat­kozásában. Emellett nő az érdeklődés az egyéb ismeretterjesztő megnyilvá­nulások iránt is. Például az elmúlt évadban összesen egy munkásakadé­mia működött a városban, a Dohány­gyárban. A nagy érdeklődés kielégí­tésére ebben az évadban hat mun­Törődnek a gyermekek foglalkoztatásával is A felnőttek és az Ifjúság kulturális ne­velésén túl, igen nagy gondot fordítanak Sátoraljaújhelyen a Iégiíjabb generáció, a gyermekek szórakozására, szabadide­jük kulturált, hasznos kitöltésére is. Egy év alatt csaknem félszáz előadást tartot­tak a gyermekek számára és azokon ti­zenkétezer gyermek vett részt. Pető Ol­ga óvónő vezetésével rendszeresen foly­nak a gycrmckfoglalkoztatások. Minden vasárnap nézik a televízió műsorát, gyer­mek fejtörőket rendeznek számukra, já­tékokat, meséket tanulnak, van egy kis -helyismereti szakkör”-iik, ismerkednek a bábjátszással, élvezik a bábelőadásokat, hasznos szórakozással töltik idejüket Sá­toraljaújhely legifjabbjai. Sátoraljaújhely képzőművészeti életének jóhíre messze túlszárnyalt már a közvetlen környék, sőt, a me­gye határain is. Ide csatlakozik egész Hegyalja képzőművészeti élete. Már három ízben rendezték meg kiállítá­sukat a kör tagjai, megérdemelt si­kert aratva és magukra híva az or­szágos figyelmet. Pezsgő élet folyik a képzőművé­szeti körben. A kör tagjai között mintegy tizenkét olyan művészt ta­lálunk, akik rendszeresen szerepeltek és szerepelnek helyi, megyei és or­Negyvenezer kötet könyv A járási könyvtár egyben a várósi könyvtár szerepét is betölti. Negy­venezer kötet könyv között válogat­hat az olvasnivágyó újhelyi lakos, a nagyforgalmú könyvtárban. A könyvtárnak és a művelődési háznak igen jó a kapcsolata. A könyvtár dol­gozói a jubileumi előkészületekből is derekasan kiveszik részüket: a vá­ros fejlődéstörténeti kiállítását ők készítik elő. Ebben a munkában az oroszlánrészt Koncz József könyvtári dolgozó vállalta és végezte. szagos kiállításokon, — figyelemre méltó sikerrel. Ebben a szakkörben dolgozik — többek között — Koncz József, (ő a kör vezetője), Tenkács Tibor, Debreceni Zoltán, Berta Zol­tán, dr. Sárdi Tiborné, Lavotha Géza A kör tagjainak műveiből éven­ként két alkalommal rendeznek tár­latot Sátoraljaújhelyen, egyszer Sá­rospatakon és résztvesznek a megyei és országos kiállításokon. Céljuk a tehetségek felkutatása (több példával büszkélkedhetnek), támogatása, mű­értők és műpártolók nevelése. Leg­közelebbi céljuk — a művészeti cé­lok mellett — az üzemi dolgozók fokozottabb bevonása a képzőművé­szeti kör munkájába, ezért a kör művésztagjai rendszeresen ellátogat­nak az üzemekbe, kutatják a tehetsé­ges — elsősorban fiatal — munká­sokat. Foglalkozásokat rendszeresen tartanak hetenként és ugyancsak egyszer hetenként a szabadban fes­tenek. Munkájukat nagyban segíti a városi tanács évenként kiírt pá­lyázatban megnyilvánuló támogatása. A jubileumi ünnepséggel kapcsolatos kiállításon is találkozunk a kör tag­jainak műveivel. Szőlőszedők RAKOVSZKY JÓZSEF] ITTHON VAGYOK (700 esztendős szülővárosom köszöntése.) Itthon vagyok... Itthon vagyok! Be’ rég vágytam e mondatot könnyek között kiejteni, könnyű dalban elzengeni! Előttem itt a régi ház: száz emléket híven vigyáz. A kéményen egy gerle szól. A vén eperfa nincs sehol. S nincsenek ők, kik engemet hőn szeretve fölneveltek. Setét hajam is azóta az ősz titkon megcsókolta. Hej, biz annak húsz éve már, hogy elszálltam, mint a madár, odahagyva régi fészkem, új hont lelve más vidéken! Tűrtem hideget, meleget. Ettem sokat és keveset. Aludtam a rétek gyepén, s pádon az utcák szegletén. De bárhová is tért utam, sosem voltam vigasztalan. Ha minden ember elhagyott, vigyáztak rám a csillagok. S velem volt mindig képetek, zempléni drága szép hegyek! Dobálhat sors vagy tengerár, kísértek mint reménysugár. Üjhely, hahó, itt a fiad! Hazajöttem, szívem vigad. Száz ismerős szemembe néz, s felém int száz baráti kéz. Szép ünnep van ma, láthatom a zászlókat a házakon. Az arcokon öröm tüzel. S ha fájt a szív, feledjük el! Kis városom, ölellek én dicső napodnak reggelén. Hétszáz esztendős tisztes agg, fogadd fiúi csókomat! Élénk öntevékeny művészeti élet Képzőművészeti élet kásakadémia indul és szerveznek egy minta termelőszövetkezeti akadémiát is a tsz-elnökök, agronómusok ré­szére. Ugyancsak kedveltek az ismeret­terjesztő jellegű kirándulások. A sá­toraljaújhelyi járás igen gazdag törté­nelmi emlékekben, turistákat vonzó látványosságokban, népgazdasági kincsekben. Sárospatak, Hollóháza, Füzér — és hosszú ideig sorolhat­nánk még az ismeretterjesztő kirán­dulásra alkalmas helyeket. A kirán­dulásokat a TIT jólképzett előadói, valamint a Kossuth Lajos Művelő­dési Ház honismereti szakkörének jófelkészültségü tagjai vezetik. Hu­szonöt „sajátnevelésű idegenvezető’’- vei büszkélkedhetnek. Irodalmi kör és irodalmi színpad A nemes szórakozás és az önműve­lés nagyszerű eszköze a Bujdos Já­nos vezette irodalmi kör. Nem vers­faragó, írogató emberek csoportosu­lása ez, hanem az irodalom barátai­nak összetartása. A kör tagjai mint­egy három esztendeje rendszeresen tartanak vitákat egyes irodalmi al­kotásokról. szavalóversenyeket szer­veznek, maguk is gyakorta szerepel­nek versek, rövid prózai művek elő­adásával különféle rendezvényeken, hivatalos ünnepségeken, szervezik az irodalmi színpad estjeit és közremű­ködnek annak műsoraiban. Az irodalmi színpad — Maár Já­nos vezetésével — Sátoraljaújhelyen kívül rendszeresen tart előadásokat a járás egyes községeiben is. Műsoraik általában egy-egy téma, vagy egy- egy szerző körül csoportosulnak. Például rendeztek már műsort „Sze­relmes költők versei”-böl, volt Pe- tőfi-estjük, Puskin-estjük, Shakes- peare-estjük. A műsorokat most szí­nesíteni kívánják, zenei és képző- művészeti előadásokkal bővítik. A szombat esti Kazinczy emlékest már így épül fel: a prózai- és versanya­got az irodalmi színpad tagjai adják, zeneszámokkal a zeneiskola művész­tanárai működnek közre. Honismereti szakkör Érdekes színfoltja Sátoraljaújhely életének a művelődési ház keretén belül működő honismereti szakkör. Az Engelberth László vezette cso­port a környék múltjának, jelenének és jövőjének megismerését és megis­mertetését tűzte ki feladatául. Mun­kájuk közben összegyűjtik a város munkásmozgalmi adatait. Felkeresik Sátoraljaújhely és a környék legidő­sebb embereit többször is, napokon keresztül elbeszélgetnek velük, em­lékeiket feljegyzik és az így be­gyűjtött adatokból, megfelelő ellen­őrzés után, kialakítják azt a képet, amely később esetleg egy kiadvány­bán ismertethet meg a gazdag mun­kásmozgalmi múlttal. A honismereti szakkör tagjainak egyik erőpróbája lesz a kétnapos ju­bileumi ünnepség. Néhány mozaikban kívántuk érzékeltetni a fentiekben, milyen a 700 éves Sátoraljaújhelyen a kulturális élet, miként tudott élni a város az utolsó tizenhat esztendő adta szabadsággal, hogyan győzedelmeskedik az öreg városban a szocialista kultúr forradalom. Körképünk nem teljes, helyenként csak a felvillantásra szorítkozott, de így is érzékelteti: Sátor­aljaújhely népe vágyik a művelőd ésre és él a szocialista államrend adta kulturálódási lehetőségekkel.____ Benedek Miklós Pezsgő az öntevékeny művészeti élet is. A város különböző területein népi tánccsoportokat, fúvószenekart, kórusokat és színjátszókat találunk, akik üzemük keretein túl az egész városnak nyújtanak esetről-esetre kellemes szórakozást, és amellett nagy gondot fordítanak önműve­lésükre. Népi tánecsoport működik a Dohánygyárban, a B. M. Klubban, a KISZ keretében, a kórházban, a gim­náziumban és a közgazdasági techni­kumban. Valamennyien rendszeresen szerepelnek a művelődési házban, üzemi rendezvényeken és központi ünnepségeken. A Dohánygyár fúvós­zenekarát több évtizede vezényli — igen sok sikerrel — Rózsahegyi László. Több jó kórussal büszkélkedhetik a város. A Dohánygyár 100 tagú ve­gyeskara fúvószenekari kísérettel működik, igen jó a Szabó Ktsz leánykara, a gimnázium 80 tagú ve­gyeslcara. Nagyon büszke a város az általános leányiskola — Pecsenye Andorné vezette — kórusára. Az irodalmi színpad tagjain kívül szín­játszókkal találkozunk a MÁV-náJ,- a határőrségnél, a KISZ-nél. Köz­ponti ünnepségeken, üzemi rendez­vényeken és falusi vendégszereplése­ken láthatjuk őket leggyakrabban. Szívesen látják a hivatásos művészeket is A színháznak és mozinak épiUt műve­lődési házban szélesvásznú mozi műkö­dik. Látogatottsága megyeszerte kiemel­kedő. Gyakran keresik fel a várost hiva­tásos művészegyüttesek. A Miskolci Nemzeti Színház és a Debreceni Csoko­nai Színház opera-részlege rendszeresen vendégszerepei irt. A Filharmónia bérleti koncertsorozatot rendez minden évadban. Az Országos Rendező Iroda is szívesen hozza ide a műsorait. És természetesen rendszeresen gyarapítja az újhelyiek kul* turális élményanyagát a helyi zeneiskola több növendék- és tanári hangversenye. KLUBÉLET műsorainak meghall­gatásával, illetve azok­ban való tevékeny köz­reműködéssel töltik a klubban szabadidejü­ket. Az Értelmiségi Klub még csak rövid, mintegy félesztendős múltra tekinthet visz- sza, szervezett tagsága még nincsen. Értelmi­ségiek, jobbára a Tu­dományos Ismeretter­jesztő Társulat előadói látogatják. Azok, akik a Kossuth Klub isme­retterjesztő munkáját végzik. így kapcsoló­dik szorosan egymás­hoz a két klub tevé­kenysége. Az Értelmi­ségi Klubban folynak ezenkívül a járás és a város TIT-előadóinak tapasztalatcsere-vitái, továbbképző előadásai, Hiányt jelent a vá­rosban, hogy az ifjú­ságnak még nincsen külön klubja. A két említett klubba való bevonásuk nem oldaná meg egészségesen a problémát. Most lát­tak hozzá egy ifjúsági klub megszervezéséhez, amely a fiatalok ne­mes szórakozásának, nevelésének otthona lesz. Két klub működik a városban: a Kossuth Klub és az Értelmiségi Klub, mindkettő a mű­velődési ház kereté­ben, egymással szoros kapcsolatban. A Kos­suth Klub elsősorban az üzemi munkásoké, szövetkezeti dolgozóké, de sok értelmiségi is jár oda. Százhatvan állandó tagja van, akik kulturált szórakozás­sal, szellemi fejtörő- versenyekkel, közös te­levízió-nézéssel, az az­zal kapcsolatos isme­retterjesztő vitákkal, egyes évfordulókon rendezett szűkebbkö- rü megemlékezések I A ma ünneplő Sátoraljaújhelyen eleven> lüktető kulturális élet fo- i lyik. Állandó jellegű színháza ugyan nincsen, hivatásos művészetek nem vertek tanyát a városban, mégis pezseg az élet. Gyakran keresik fel { ezt a kedves várost hivatásos művészegyüttesek, de az újhelyiek nem elég- > szenek meg a kívülről jövő időközi kulturális kisegítéssel, önerőből te- í remiik meg mindennapi kulturális életüket. S A huszas évek végén épült, hivalkodó homlokzatú színházépületben lelt otthonra a Kossuth Lajos Művelődési Ház és egy-két más művelődési í intézmény, amelyek biztosítják a kulturális élet eleven, egészséges lükte- 5 tését. Fülöp László, a művelődési otthon igazgatója és lelkes segítői, > munkatársai dicséretre méltóan szítják állandóan az önművelés vágyá- J nak tüzét. Iskolán kívül és iskolában egyaránt folyik az áldozatos munka: az új ember nevelésének segítése a művelődés eszközeivel. < A gazdag múltú város mai kulturális életéből szeretnénk némi ízeli- \ töt adni az alább következő néhány mozaikban. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom