Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

vnog pTöíetcmcn, egyesüli etefc! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 211. szám Ara: 5 0 fillér 1961. szeptember 7, csütörtök V. Ki-ki a maga helyén (2. oldal.) Miskolc — mások szemével (6. oldal) „Grand Hotel Hungária“ (4. oldal) J Fejlődik Borsod vegyipara Ä szocialista országokban, így hazánkban is hatalmas méretű vegy­ipari fejlődés indult meg az utolsó évtizedben. Borsod megye, amely több mint egy évszázadon át vas­iparáról, főleg vaskohászatáról volt híres, most új iparággal gazdagszik évről évre. A Sajó és a Tisza igen kedvező vonulatai mellett épülnek fel Kazincbarcikán, Berentén és Ti- szapalkonyán az új, korszerű, európai viszonylatban is igen számottevő vegyipari létesítmények. Elmondhat­juk, hogy egy-két esztendő leforgása alatt Borsod megyében jön létre a magyar vegyipar bázisa. Az MSZMP Központi Bizottsága a múlt év június 29-i határozatában rögzítette hazánk vegyipari fejlesz­tését. Ez a rendkívül nagyjelentőségű határozat figyelembe vette azokat az adottságokat, amelyek Borsodban állnak rendelkezésre a vegyipar to­vábbi fejlesztésére. Figyelembe vette, hogy az egész népgazdaság műszaki fejlesztésében milyen óriási szerepe van a korszerű műanyag és mű­trágyagyárló iparnak. így esett a vá­lasztás megyénkre, így kezdődtek meg az új építkezések, amelyek ma már előrehaladott stádiumban van­nak és éppúgy, mint a vaskohászat, rövidesen nemcsak az országban, de határainkon túl is hírnevet szereznek megyénknek. Mint ismeretes, az első ötéves terv­ben felépült a Borsodi Vegyikombi­nát, amely azóta eredményesen ter­mel, beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket — annak ellenére, hogy hosz- szu ideig sok nehézséggel küzdött. — Egyre több nitrogén műtrágyát ad a falunak. A hazai földgáz felfedezése új lehetőségeket teremtett a magyar vegyiparban, így született meg aztán az a határozat, hogy a Borsodi Vegyi­kombinátban 100 százalékos üzem­bővítést kell végrehajtani, az üzeme­ket teljes mértékben a földgázra való felhasználásra kell átépíteni. Jelenleg ez a munka is jó ütemben halad, a bővítés befejezését 1962 III. negyedévére kell elvégezni. Jövőre földgázbontó üzem létesül, korszerű műszer- és automatikai berendezések kerülnek az üzemekbe. A berendezé­seket a Szovjetunióból kapjuk. A nagy, vertikális gyáróriás a magyar vegyipar büszkesége lesz. Tiszapalkonyán van kialakulóban megyénk második nagy ipari cent­ruma. Hőerőműve az ország leg­nagyobb erőműve lett, s most közeli szomszédságában épül a nagykiterje­désű vegyipari komplexum, a Tisza- vidékl Vegyikombinát, Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb vegyigyára. Egy részlege, a Tisza­vidéki Műgyanta- és Lakkfestékgyár már megkezdte üzemszerű terme­lését. A Tiszapalkonyai Vegyikombinát építése is kedvezően halad. Több fontos épületet már elkészített a 31-es Állami Építőipari Vállalat, amely igen intenzív munkát végez ezen a nagykiterjedésű területen. Elkészült az igazgatósági épület, két munkásszálló, megkezdték a karba- mid üzem építését; az idén kb. 118 millió forintot költ az építkezésre ez a vállalat. A tervek szerint 1963 őszén már megkezdik a részleges próbaüzemel­tetést a Tiszavidéki Vegyikombinát üzemeiben. Az ezt követő esztendő­ben már tervszerűen termelni kell ennek a vegyipari műnek. Ennek meg is vannak a feltételei. A hiba most az, hogy kevés az ácsszakmun­kás. Ezt a súlyos és sürgető problé­mát csak központi segítséggel lehet kedvezően megoldani. Késnek a szakipari munkákkal is. A Kecske­méti Épületlakatosipari Vállalat a minisztériumi felszólítások ellenére Is csak kevés szakemberrel dolgozik a részére kijelölt munkahelyen, ez pedig annyit jelent, hogy eltolódnak a határidők, egyes épületeknél nehe­zen tudnak majd áttérni a téli épít­kezésre. A Kecskeméti Épületlaka­tosipari Vállalat sok belső nehézség­gel küzd, ez igaz. De az is igaz, hogy valamit tenni kellene a kérdés gyors rendezésére. Tiszapalkonyán kiemelt építkezések folynak, a határidőket szigorúan tartani kell, éppen ezért, a felsőbb szervek kötelessége, hogy ezeket a kérdéseket megvizsgálják. A több száz holdnyl területen folyó palkonyai és szederkényi építkezés bámulatba ejti a külföldi vendégeket is. Aránylag rövid idő alatt és igen sok nehézséget leküzdve sike­rült itt nagyszabású vegyipari épít­kezést kezdeni, melynek minden költsége megtérül néhány esztendőn belül. Az építkezés gyorsan halad, a legkorszerűbb előregyártott és utó­feszített vasbetonelemekből. A per- litet, a legújabb és legolcsóbb építő­ipari anyagot is bátran használja az itteni építkezéseken a 31-es Állami Építőipari Vállalat műszaki és fizikai kollektívája, amiért külön dicséretet is érdemelnek. Eredményes és gyorsütemű a Be- rentei Vegyiművek építése is. A sok kezdeti nehézséget megszüntetve ma már kialakulóban van ennek az új, nagy vegyigyárnak a körvonala. Ez az üzem, amely szintén kiemelt, fon­tos építkezés, PVC-t, marónátront és klórterméket gyárt majd a feldol­gozó iparnak. Ez a gyár lesz hazánk legnagyobb műanyaggyára, évente kb. 6000 tonna PVC-alapanyagot és más vegyipari terméket állít elő. Óriási mennyiség ez, a korszerű technikai berendezések, külföldi gé­pek azonban lehetővé teszik majd e nagyarányú termelést. A PVC-gyár- tás nyersanyaga az első években itt is a karbidból nyert acetilén lesz, később áttérnek a földgázra. 1962 utolsó negyedévében a beren- tei új vegyigyár is megkezdi a pró­baüzemeltetést, és ezzel egyidőben megkezdődik a gyár további bőví­tése. A második ötéves terv végére a marónátron-termelés már 50 száza­lékkal, a PVC-termelés pedig majd­nem a háromszorosára növekszik. Ha a teljes tervdokumentáció megérke­zik, akkor a PVC-üzem is elkészül 1962. február 28-ig. Csupán a lakatos­áruk hiányoznak az építkezésen. Ezen a munkahelyen a 31. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat kazincbar­cikai kollektívája dolgozik igen ered­ményesen. Hat épületnél már két hónapot nyertek, határidő előtt ad­ják majd át szerelésre az üzemeket. A vállalat több mint 40 millió forin­tot költ az építkezésre. Az egész új vegyigyár építése pedig kb. 500 millió forintba kerül népgazdaságunknak. Szólhatnék még a sajóbábonyi üzemről, ahol a második ötéves terv során a műszálipar részére gyártanak majd fontos anyagot. Ugyanakkor megkezdődött a vegyipari szakembe­rek képzése. Kazincbarcikán felépült a korszerű vegyipari technikum, és a második ötéves tervidőszakban jelen­tősen fejlődnek majd azok az ipar­ágak is, amelyek segítik a borsodi vegyipar munkáját. S mindezekhez a nagyszabású épít­kezésekhez nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. A Tiszavidéki Vegyi­kombinát építése teljes mértékben szovjet segítséggel történik. A ter­veket és berendezéseket is a Szovjet­unió szállítja. A Berentei Vegyimű­vek további fejlesztéséhez szintén a szovjet ipar ad segítséget, gépi be­rendezést. Elérhető közelségbe került tehát a terv, megvalósul a nagy elképzelés, Borsod rövidesen nagy, új, korszerű vegyipari gyárakkal gazdagszik. És nemcsak Borsod, egész népünk jólé­tét segíti elő a vegyipari program megvalósítása. Szegedi László A román párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban A román párt- és kormányküldött­ség Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­man Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Román Népköz- társaság Államtanácsa elnöke vezeté­sével szerdán délelőtt híradástech­nikai iparunk egyik büszkeségét, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat látogatta meg. Vendégeinkkel együtt érkezett a gyárba Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kiss Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizott­sága külügyi osztályának vezetője és Púja Frigyes külügyminiszterhelyet­tes. A zászlókkal díszített gyár bejára­tánál Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Diósi Imre, a tizenegyedik kerületi pártbizottság első titkára, Vankó Gyula gyárigazgató, Simon József, a gyári pártbizottság titkára, Varró Vendel, a KISZ-bizottság tit­kára és Németh János, a szakszerve­zeti bizottság elnöke fogadta a ven­dégeket. A gyár udvarán többszáz dolgozó forró szeretettel köszöntötte a ro­mán párt- és kormányküldöttség tagjait. Kádár Jánost, a párt első titkárát, majd a Beloiannisz óvo­dájának kis lakói virágcsokrok­kal köszöntötték az érkezőket. Az igazgatósági tanácsteremben Vankó Gyula ismertette a román államférfiakkal a gyár fejlődését. Részletesen ismertette a gyár kül­földi kapcsolatait. Elmondotta, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság után a harmadik legnagyobb megrendelőjük a Román Népköztár­saság. Különösen az utóbbi időben szélesedett jelentősen az áruforga­lom. Az elmúlt évben a gyár külföldi szállításainak öt százaléka irányult a Rorrtán Népköztársaságba, jövőre ez az arány már 12 százalék lesz a ter­vek szerint. Jövőre befejezik a gyár rekonstrukcióját. Jelentős beruházás­sal kétszeresére növelik a gyár kapa­citását. A beszámolót nagy érdeklődéssel hallgatták vendégeink. Gheorghe Gheorghiu-Dej számos részlet iránt érdeklődött, kérdéseire az igazgató elmondotta, hogy a magasabb termelést elsősorban a technológia korszerűsítésével, gépesítéssel érik el, a dolgozók létszáma csak mintegy húsz szá­zalékkal növekszik majd. A gyárban speciális géptervező, rész­leg működik, amely a technológia tökéletesítéséhez szükséges automata- és célgépeket tervez. A vendégek kérdéseire az igazgató elmondta azt is, hogy jelenleg főleg telefonauto­mata központokat szállítanak a Ro­mán Népköztársaságnak. A baráti beszélgetés után a román küldöttség megköszönte a tájékozta­tást, további sikereket kívánt az üzem munkájához, s a gyár művé­szeti csoportjai részére ajándékokat nyújtottak át. A román párt- és kormányküldött­ség tagjai ezután megtekintették a gyár különböző műhelyeit. A román delegáció tagjai nagy érdeklődéssel figyelték a falusi tele­fonközpontok gyártását, vizsgálgat- ták a műszereket, nézegették a gépe­ket. Gheorghiu-Dej elvtárs meg­jegyezte, hogy ő is dolgozott az elektromos szakmában. így különö­sen örül a Beloiannisz-gyári látoga­tásnak, mert a szakember szemével vizsgálódhat, ismerkedhet meg a gyár munkájával. Amerre csak elvonultak a vendé­gek és a társaságukban lévő magyar államférfiak, a gyár dolgozói min­denütt meleg szeretettel fogadták őket, virágcsokrokkal kedveskedtek. A szeretetteljes fogadtatás hangula­tát még növelte, hogy Gheorghiu-Dej elvtárs minden részlegben magyarul, Jönapot!-tal köszöntötte a dolgozó­kat. így történt ez a 18-as műhely­ben is, ahol a gyár legidősebb dol­gozói, a törzsgárda tagjai köszöntöt­ték a vendégeket; a 19-es műhelyben — a részleg valamennyi dolgozójá­nak üdvözletét kifejezve — román nyelvű köszöntővel fogadta a han­gosbeszélő az odaérkezőket. Virággal fogadták a delegációt a 17-es mű­helyben dolgozó lányok és asszonyok is, akik cserébe a szeretetteljes fo­gadtatásért jelvényeket kaptak láto­gatóiktól. A mikrohullámú berendezéseket gyártó műhely dolgozói röpgyűlést rögtönöztek a vendégek tiszteletére, akiket Kovács Kálmán, a szerszám- készítő műhely dolgozója köszöntött szívélyes szavakkal, majd a látoga­tás emlékére a gyár életéről szóló képes albumot nyújtott át a küldött­ségnek. A vendégek nevében Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Politikai. Bizottságának tSSja. a Miniszterta­nács elnöke válaszolt az üdvözlő szavakra, köszönetét mondott a gyár dolgozóinak a nagyon szívélyes fo­gadtatásért, majd a jelen lévő dol­gozók kérésére beírta nevét a gyár vendégkönyvébe a következő üdvöz­lettel: „Meleg, elvtársi és testvéri üd­vözlet a Beloiannisz-gyár munká­sainak és a magyar dolgozóknak! Sok boldogságot és sikert kívá­nunk közös harcunkhoz!” A látogatás végén az üzem dol­gozói viharos tapsa, éljenzése közben búcsúztatták kedves vendégeinket. Á Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban tett látogatás után a Sza­badság sétahajón tettek kirándulást* ahol a román és a magyar államfér­fiak szívélyes baráti beszélgetést folytattak. Ä hajóúton Bélay József* a MAHART vezérigazgatója és Pénczél Lajos, a MAHART hajózási szakosz­tályának főfelügyelője a dunai hajó­sok életét bemutató albummal és hajósjeívénnvel kedveskedtek a ven­dégeknek. (MTI) Hruscsov fogadta Dzsavaharlal Nehmt és Kxainc Nkrumaht Moszkva (TASZSZ1 Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta Dzsavaharlal Nehrut, India miniszterelnökét és Kwame Nkrumaht, a Ghánái Köz­társaság elnökét és miniszterelnökét. Nehru és Nkrumah a belgrádi ér­tekezleten résztvett küldöttségek ve­zetőinek megbízásából átnyújtott Hruscsovnak egy levelet, amelyet a küldöttségvezetők intéztek a szovjet miniszterelnökhöz. Hruscsov, Nehru és Nkrumah őszinte baráti beszélgetést folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet kér­déseiről. Tanuló fiatalok A DIM ÄVÁG fiataljai közül az el­múlt évben mintegy hétszázan vettek részt politikai oktatásban. Az új tan­évben a gyár fiataljainak körülbelül nyolcvan százaléka jelentkezett KISZ politikai oktatásra, illetve a hamarosan megkezdődő ifjúsági aka­démia előadásaira. így a gyár több mint nyolcszáz KISZ, illetve az if­júsági szervezeten kívüli fiatalja is­merkedik majd az időszerű gazdasá­gi, politikai, társadalmi események­kel, világnézeti kérdésekkel, nevelé­si, családi, egészségügyi problémák­kal. Ezenkívül állami oktatásban, •— gimnáziumban, technikumokban és egyetemen — is százhuszan tanulnak tovább, jelentősen többen, mint ta­valy. Eredmények a tállyai kőbányában Á Borsod megyei Tállya község ha­tárában 1929-ben az Urikány-Zsilvöl- gyi Magyar Kőszénbánya Részvény- társaság új kőbányát nyitott. A vul­káni eredetű Zemplén-hegysor igen jó minőségű kövét nagyobbrészt út­építésekre használták fel. A kis üzemben a dolgozók igen nehéz fi­zikai munkával, kézzel fejtették, tör­ték és szállították él a hegy „kin­csét”. A tállyai kőbánya korszerűsítését népi államunk 1954-ben kezdte meg. Az országban folyó nagyarányú út­építések zúzalék-anyaggal való ki­elégítésére a bányaüzemben műsza­konként 800 tonna kő feldolgozására alkalmas korszerű törőművet, két­ezer méter hosszú új drótkötélpályát és osztályozóművet építettek. A Ko­Gáterősítések a Hernádon Borsod megyében a szeszélyesen kanyargó Hernád folyó az utóbbi 30 esztendőben több mint tízszer öntöt­te el az árterületén bevetett földeket és az áradás jelentős károkat oko­zott a folyó partján települt közsé­geknek. A Hernád ármentesítésére nagyarányú munkák indultak 1959 novemberében. Az Északmagyaror­szági Vízügyi Igazgatóság encsi fő­építésvezetősége a folyó felső szaka­szán Gibárttól Vizsoly községig gát- erősitéseket végzett. A munkák so­rán nem egész két év alatt 780 ezer köbméter földet használtak fel, amellyel a Hernád két partján 19 ki­lométeres szakaszon erősítették meg a gátakat. A felújított gátak építési munkáit most fejezték be és azok a számított legnagyobb árvízszint felett is 70 centiméteres biztonságot nyúj­tanak. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az elkövetkező években további ármentesítést tervez a Her- nádon. Az elképzelések szerint to­vább erősítik a gátakat Hidasnéme­tiig, a csehszlovák—magyar határig, valamint Gibárt és Öcsanálos között árvízvédelmi töltéseket építenek. Ez a munka, a számítások szerint, öt évet vesz majd igénybe és a gátak építésére mintegy 48 millió forintot költenek. A beruházás a szakembe­rek véleménye-szerint rövid idő alatt megtérül a népgazdaságnak. Az ed­digi adatok alapján ugyanis ezen a területen termésidőben egy-egy ár­víz csaknem 6 millió forint értékű mezőgazdasági kárt okozott. paszhegyen lévő bányát pedig fúró- és kotrógépekkel, valamint a kő szál­lításához szükséges dömperekkel látták el. A korszerűsítésre és új gé­pi berendezések vásárlására eddig mintegy 40 millió forintot költöttek. A beruházás megvalósításával telje­sen gépesítették az üzemet. így pél­dául a hegy oldalában lerobbantott követ dömperek továbbítják a külön­böző szállítóeszközökre és szalagok­ra. amelyekről az osztályozóba, az utótörőbe. majd a vagonokba kerül az útépítésnél nélkülözhetetlen anyag. A gépesített üzemben keve­sebb munkáslétszámmal az idén csaknem 600 ezer tonnával több zú­zott követ termelnek, mint 1950-ben. A bányaüzem mellett három évvel ezelőtt aszfaltkeverő telepet is létesí­tettek. Az üzemben évente — bitu­menből és úgynevezett nemes anyag­ból — 40 ezer tonna hideg aszfaltot készítenek. A hideg aszfalt gyártásá­hoz azonban háromszor megtört kő, úgynevezett nemes anyag szükséges. Ennek biztosítása érdekében a kő­bánya az idén saját beruházásból, 2 millió forintos költséggel, a nemes­anyag előállítására új utótörőt és osztályozót építtetett. Az új berende­zésekkel most kezdték meg a munkát és ezekkel már a szükséges igénye­ket ki tudják elégíteni.-OQO­A Kossnth-rádió a román párt- és kormányküldöttség elutazásáról ma reggel 9.55 órás kez­dettel helyszíni közvetítést ad. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom