Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. szeptember 7. A belgrádi értekezlet felhívása és közös nyilatkozata Belgrád (MTI) Az ötnapos belgrádi értekezlet utolsó ülésén két okmányt hoztak nyilvánosságra. Az egyik a háborús veszély és a béke kérdéséről szól, felhívás a Szovjetunióhoz, valamint az Egyesült Államokhoz, a másik okmány pedig az állam- és kormány' fők közös nyilatkozata. A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a „világot fe­nyegető súlyos és kritikus helyzet bői” indul ki. Az emberiséget pusz­tulásba taszító világégés elhárítása végett az értekezlet résztvevői pa rancsoló szükségességnek vélik, hogy elsősorban az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió tartózkodjék mindentől, ami a helyzetet tovább ronthatná. A kivezető utat az érte­kezlet abban látja, hogy a két nagy­hatalom újból bocsátkozzék tárgya­lásba és békésen rendezze a vitás kérdéseket. Addig tárgyaljanak — hangzik a felhívás —, amíg ők ma­guk és a világ többi része is el nem jut a teljes leszereléshez, a tartós békéhez. A belgrádi értekezlet felhívja az Egyesült Államok elnökét és a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökét, a fenyegető veszély elhárítása végett és a béke biztosítása céljából lép- . jenek azonnal közvetlen kapcsolatba egymással. Az el nem kötelezett országok ál­lam- és kormányfőinek nyilatkozata leszögezi, hogy a tartós béke csak úgy érhető el, ha gyökeresen felszá­molják a gyarmatosítás és imperia­lizmus minden formáját, s világ­szerte megvalósítják az államok és a népek békés együttélésének politiká­ját. A nyilatkozat — a tömbökön kí­vüli koncepciónak megfelelően — el­ítéli a katonai blokkokat és azt az álláspontot képviseli, hogy azok a szükségszerű előidézői a nemzetközi kapcsolatok rosszabbodásának. Külön fejezetben foglalkozik a nyi­latkozat a békés együttéléssel. Meg­állapítja, hogy különféle társadalmi rendszerek léte a mai világ egyik fő jellegzetessége. Ilyen körülmények között — mutat rá a nyilatkozat — a békés együttélés a „hidegháború”, vagy egy esetleges atomháború egyetlen alternatívája. Ezért a békés együttélés elvei kell, hogy alkossák mindenfajta nemzetközi kapcsolatok alapját — hangsúlyozza a nyilatko­zat. A nyilatkozat a továbbiakban pon­tokba szedve kimondja, hogy az el nem kötelezett országok követelik az ENSZ 15. közgyűlésén hozott és a gyarmatosítás felszámolásáról szóló határozat valóraváltását, valamint a gyarmati népek ellen folytatott fegy­veres akciók azonnali megszünteté­sét. Állást foglalnak a szabadságért és függetlenségért harcoló Algéria, Angola és Tunézia mellett, s elítélik a Dél-Afrikában megnyilvánuló faji politikát. Felem'elik tiltakozó szavu­kat a külföldön lévő támaszpontok ellen, s követelik minden idegen ka­tonai támaszpont felszámolását, bele­értve a Kuba területén lévő guanta- namói támaszpontot is. Kubára utal­va hangoztatják, minden ország szu­verén joga, hogy eldöntse, milyen politikai és társadalmi rendszerben kíván élni. Az általános és teljes leszerelés az emberiség legsürgősebb feladata — hangsúlyozza a nyilatkozat és ki­mondja, hogy az. értekezlet résztve­vői felszólítják a nagyhatalmakat, minden további késedelem nélkül írják alá az általános és teljes lesze­relésről szóló egyezményt. Csak így menthetik meg az emberiséget a há­ború ostorától. A nyilatkozat ugyanakkor kimond­ja, az el nem kötelezett országok igényt formálnak arra, hogy képvi­selve legyenek minden elkövetke­zendő leszerelési világértekezleten. Másrészt sürgeti a nukleáris kísérle­tek betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény aláírását és a nukleáris kísérletek újbóli felfüggesztését. A nyilatkozat kimondja, az erre irá­nyuló tárgyalásokat azonnal folytat­ni kell, akár külön, akár az általá­nos leszerelésről szóló tárgyalások keretében. A belgrádi értekezlet nyilatkozata ezután részletesen foglalkozik a gaz­dasági fejlődés kérdéseivel és megál­lapítja, hogy fel kell számolni a gyarmatosítás és az imperializmus által örökül hagyott gazdasági egyen­lőtlenséget. Á nyilatkozat végül állást foglal az ENSZ átszervezése mellett és ez­zel összefüggésben hangoztatja, a konferencia ama résztvevői, akik el­ismerik a Kínai Népköztársaságot, javasolják, hogy az ENSZ soronkö- vetkező közgyűlése ismerje el: a Kí­nai Népköztársaság a kínai nép egyetlen törvényes képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A nyilatkozat utolsó helyen és — a konferencián elhangzott beszédei­ket nem tükrözve — csupán általá­nos síkon foglalkozik a német kér­déssel. Felhívja az illetékes feleket, hogy a német kérdés és a nyugat-ber­lini probléma megoldásánál tartóz­kodjanak az erővel való fenyegető­zéstől, vegyék figyelembe az el nem kötelezett országoknak a háború és béke kérdéséről szóló felhívását. A belgrádi értekezlet felhívásának és nyilatkozatának szövegét vala­mennyi állam kormányához eljut­tatják. (MTI) Goulart megérkezett Brazilja fővárosába, megkezdte politikai tárgyalásait Brasilia (MTI) Brasiliából érkezett jelentések sze­rint kedden a késő esti órákban meg­érkezett a brazil fővárosba Joao Goulart alelnök. Goulart fogadására a katonaságtól körülvett repülőtéren megjelent Maz- zili ideiglenes elnök, Andrade, a kongresszus elnöke, Carvalho, a leg­felsőbb bíróság elnöke és Kubitschek, Brazília volt elnöke, valamint a poli­tikai élet sok képviselője. Hírügynökségi tudósítások szerint a jelenlévők szívélyesen fogadták az alelnököt. A három fegyvernem mi nisztere, akik korábban ellenezték, hogy Goulart átvegye az elnöki teen­dőket, távolmaradtak a fogadásról. Goulart alelnök a repülőtérről Tor- toba hajtatott, ahol haladéktalanul megkezdte tanácskozásait a pártok vezetőivel az új kormány megalakí­tásáról. Később az alelnök fogadta a sajtó képviselőit* „Ha a parlamenti kormányzati rendszer meghozza Brazíliának azt a békét, amelyre oly nagy szüksége van, akkor az alkot­mány módosítása figyelemre méltót nyújtott hazánknak” — mondotta. Kérdésekre válaszolva, közölte, hogy elnöki beiktatásának időpontját még nem tűzték ki, mert az új kormány megalakítására irá­nyuló tárgyalások bizonyos időt kö­vetelnek. Reuter-jelentés szerint Brizzola, Rio Grande do Sul állam kormány­zója kedden este rádióbeszédet mon­dott, amelyben bejelentette, hogy továbbra is harcol az elnök hatalmát megcsorbító alkotmánymódosítás el­len. Sao Paoloból jelentették, hogy a Goulart elnöki beiktatása ellen for­duló katonai vezetők parancsnoksá­ga alatt álló 1. és 2. hadsereg egy­ségei folytatják útjukat a Goulart al­elnököt támogató Rio Grande do Sul állam felé, ahol a 3. hadsereg áll fegyverben. Értesülések szerint,,azon- ban, mind gyakrabban fordul elő, hogy az 1. és 2. hadsereg egyes egy­ségei nem hajlandók teljesíteni a ka­pott parancsot, így például a légi­erők egyik ezredesét 105 katonájával letartóztatták, mert nem voltak hajlandók a 3. hadsereg ellen vo­nulni. Lemondott a brazil légügyi miniszter Hivatalosan bejelentették — közli az AP — , hogy Gabriel Grun Moss, Brazília légügyi minisztere, egyike azoknak a brazíliai katonai vezetők­nek, akik szembe szegültek Goulart elnöki beiktatásával, tegnap lemon­dott. A Brasiliába érkezett Goulart al­elnök magánlakásán a kongresszus két házának elnökeit fogadta. Ezt követően újabb tárgyalást folytatott a pártok képviselőivel a kormány megalakításáról. A kormányalakítási tárgyalásokat ma, Brazília független­ségi napján, Goulart hivatalba lépé­sekor szeretnék befejezni. A DP A szerint Magalhaest, Bahija kormányzóját felkérték, álljon ren­delkezésre, hogy vezetésével megala­kíthassák a koalíciós kormányt. Ma- galhaes válaszában kijelentette, hogy e tisztség vállalására kész, amennyi­ben személyében az ország nagy pártjai megegyeznek. (MTI)---------ooo--------­N yikita Hruscsov — az SZKP XXII. kongresszusának küldötte Moszkva (TASZSZ) Moszkva város Kalinyin-kerületé- nek pártszervezete egyhangúlag Nyi­kita Hruscsovot választotta meg kül­döttjévé az SZKP huszonkettedik kongresszusára. A szovjet főváros legnagyobb ipari kerületének pártér­tekezletén több mint negyvenezer kommunista képviselői vettek részt. (MTI)-oOo­Ki-ki a maga helyén A szeptember korán nappali fényeket. A magas téglake­rítés sarkában tanyázik le elsőnek a sötétség, onnan indul aztán neki az udvarnak, betakargatja ezt is, azt is. A kintfelejtett játékmackó magához öleli a lucskosra mosogatott rongyba­bát, hogy ne vacogjon a szeptemberi éj hűvösségében. Egy hónappal ezelőtt ilyenkor még hangos volt az udvar az aprócska emberpalánták zsivajától. Most mire az az édeshangú néni megkérdi a gyerekektől, hogy ágyban vannak-e már, Nánika már régen alszik, apu egy pillanatra leteszi az újságot, anyu abbahagyja a- mosogatást, s ők hara- gusznak meg a csúnya farkasra, hogy bekapta nagymamát, meg Pi­roskát. Aztán, hogy vége a mesének, apu ismét belemerül az olvasásba, anyu folytatja a mosogatást. S ahogy apu a külpolitikára lapoz­za az újságot, homlokán megszapo­rodnak a ráncok, és minduntalan a kis ágyacskára lesekedik. A lányka édesdeden alszik, arcocskája egész­séges pirossággal virít a besüppedt párna fehérségén, maslitól megszaba­dított tincsei elomlanak a vánkoson. Festeni se lehetne szebbet — gon­dolja apu az apák ősi elfogultságá­val. S mire végigolvasta a forrongó világ híreit, és az újság zizegő papír- szárnyaival letelepedett az asztal esipketerítőjére, aputól elszöktek a vidám gondolatok. A hírek durván, ünneprontóan hadonásznak az alvó gyermek felett — a világ nagy, éhes farkasa, amit az emberiség jobbik része, az anyák és apák százmilliói igyekeznek erős pórázon tartani, va­dul neki-nekirugaszkodik, tépi lán­cait, hogy feneketlen mohóságával rávesse magát embermilliók életére. De erős a póráz, nem engedi szabad­jára a fenevadat — a háborút. De emberbőrbe bújt fenevadak setten­kednek a póráz végénél, alattomosan, békét kiáltva a békétlenség szándé­kával motoznak a pórázzal. Vigyáz­zatok, emberek, vigyázzatok! Megnőtt ez ember ereje, félelmete­sen megnőtt. Terveket sző az embe­ri okosság az élet jobbítására. Gyá­rakat emelünk, terméketlen szikese­ket fordítunk termőre, áttapogatjuk földanyánk testét, értékes ánványok után kutatunk, mélyre szállunk a föld alá, magasra emelkedünk a Föld fölé, minden mozdulásunkkal az élet­nek teszünk jó szolgálatot — és távol hazánktól, a tengermosta fehér kö­veken kését köszörüli a megromlott lelkű, emberi gátlástalanság, hogy munkás életünk szivébe döfje. Hát miért vagyunk mi, keletinek mondott népek, szálka az imperializmus sze­mében? Miért? Miért fáj az Uncle Sam-nak, hogy a keleti féltekén már nem fújnak egy követ vele, hogy megnőtt a munkásember becsülete? Szeretnék az itteni világot is olyan­nak látni, mint amilyen az övék. Szeretnék, ha az a sok ingyenélő nagyúr, akiket kiebrudalt a nép- rop­pant vagyonukból, s náluk keresett csengő aranyakkal megvásárolt me­nedéket, visszajöhetne ide, vissza­hozva a szolgaságot, a szolgaságtól elszokott, napba néző népek nyakára. Mindazt szeretnék, amivel mi nem rokonszenvezünk. És nem tetszik ne­kik, hogy egy országrésznyi ember­sokaság külön országot akar magá­nak, hogy végre, az emberiség törté­netében először, van egy olyan német állam, melyben megbüntetik a há­borús úszítókat, rávernek a revan- sisták határok után nyúlkáló kezé­re. És nemtetszésüket úgy hozzák tudomásunkra, hogy ránk akarják gyújtani azt a házat, melyhez ők egy féltéglát se tettek, magunk küsz­ködéséből emeltük, a magúnk boldo- gítására. Miért nem férnek a bőrük­be, miért nem hagynak békét gyer­mekeinknek, akik játszani, tanulni akarnak, és álmodni szépséges, a mainál is szebb életet? Fenyegetőznek, hogy elpusztítanak minket a föld színéről. Mit válaszol­hatunk mi erre? Majd meglátjuk, ki húzza a rövidebbet. Ha megszeppen­nénk, vérszemet kapnának, s máris jönnének ellenünk. Mi nem szeretünk verekedni. A gyermekeinket nem neveljük gátlástalan vakmerőségre. Amerikában a bánat is nagy vétek, törvényerőre emelték a derűs mo­solygást, s az emberek a tükör előtt tanulják meg áz amerikai szabvány­mosolyt. Nálunk ölébe kapja az anya a gyermekét, ha eltört a mé­cses, csititja áldott jó anyai szóval — odaát rávernek, puhánynak tartják* ▼ hát hogy fog megverekedni az éle-J tért, az érvényesülésért, ha olyan! nyimnyám, anyámasszony katonája?! Jó kemény könyök, derűs közömbös-^ ség az elesettekkel szemben, vakmerő* szív, és ami a legfontosabb: nemi szabad félni a haláltól. Autókat üt-J köztetnek össze, lovat ugratnak! nyaktörő magasságból be a vízbe, ta-| nulja meg a gyermek, hogy félni j nem szabad. j Óh, nálunk is kevesebb lett volna| a bánat, ha nem hozzák ránk a há-| borút, a rémet, ha mi is ezer kilómé-* terek biztonságos távolából izgulhat-« tűk volna végig a nagy világégést,? hogyan agyabugyálják egymást az? európaiak. Itt harmincmillió emberi:! sirattak — ott dörzsölték a kezüket! a hadiszállítók: jó üzlet volt... Hát^ nem lesz még egy olyan világégés,* melyen amerikai milliárdosok kövér! pecsenyéjüket sütögethetik, dicsér-* vén az öldöklés profitban mért hasz-! nosságát. ? Ilyen gondolatok gyermek ágya fölött! Rettenetes. Deá dugjuk homokba a fejünket, és ellá-* gyűlt, realitásától megfosztott gondo-I latokat aranyozzunk gyermekünk? homloka köré? Akkor nem lennénk ! jó anyák és jó apák. A gyermek* nagyra tart minket, megbízik ben-« nünk, hogy jól vigyázunk álmaira —J hát vigyázzunk akkor, vigyázzunk? arra a pórázra, el ne oldják róla 4 gonosz embervadak a háború farka-á sát. Vigyázzon mindenki a maga he-i lyén. munkával a munkás, a paraszt,* értelmével az értelmiségi és fegyve- * révei a katona. Ki-ki a maga helyén, f Gulyás Mihály *---------ouo--------­A Fehér Ház nyilatkozata Washington (TASZSZ) A Fehér Ház szeptember 5-én nyi­latkozatot tett közzé, amely többek közt így hangzik: „Az Egyesült Államok kormányát tájékoztatták arról, hogy a belgrádi értekezleten résztvett országok tár­gyalásainak eredményeként Sukamo, Indonézia elnöke és Keita, Mali el- I nöke találkozni kíván Kennedy el- | nőkkel és ki akar fejteni előtte bizo­nyos nézeteket a feszültség enyhíté­sének és az általános béke biztosítá- ísának eszközeiről. Az Egyesült Alla- rmok kormányát arról is tájékoztat­► Iák, hogy Nkrumah, Ghana elnöke és ► Nehru, India miniszterelnöke hason­uló találkozást kért Hruscsov minisz- i terelnöktől.” A nyilatkozat kimondja: „Az el- rnök üdvözli Sukarno elnök és Keita ^elnök látogatását és azt javasolja, ^hogy 1961. szeptember 12-én, vagy «megközelítőleg ebben az időben ren- tdezzék meg ezt a találkozást az Egye- f sült Államokban”. (MTI)----------ooo--------­\ Az Egyesült Államok felújítja [ nukleáris kísérleteit ► Washington (TASZSZ) t Az Egyesült Államok kormánya «kedden este hivatalosan bejelentette, [ hogy elhatározta a nukleáris fegyver- fkísérletek felújítását. A Fellőj- Ház ► nyilatkozata szerint a kísérleteket, ► amelyre még e hónapban sor kerül, L „laboratóriumokban és föld alatt [ végzik”. « Az amerikai kormány e döntését r bejelentve Kennedy elnök azt állít- * ja, kormánya mindent megtett annak térdekében, hogy „végetvessen” a «nukleáris kísérleteknek. Ez az állí- ftás azonban ellentmond a közismert r tényeknek. A nemzetközi feszültség ► kiélezésére irányuló politikájukkal Í éppen a nyugati hatalmak — és első­sorban az Egyesült Államok — aka­dályozták meg az összes nukleáris .kísérleteknek, valamint e fegyverek r alkalmazásának teljes betiltását. '(MTI) Tartomány. Bukarest tartományi jo­gú város mellett a Fekete-tenger ro­mániai szakaszának legfontosabb ki­kötője és nagy üdülőközpontja, Con­stanta is tartományi jogú város lett. Terra sana = Kőrös-vidék (volt Oradea), Dobrogea = Dobrudzsa (volt Con­stanta), Maramures = Máramaros (volt Baia Maré), Olienia (volt Crai­ova). A Magyar Autonom Tartomány új neve: Maros-Magyar Autonom Románia új hözigazgatási beosztása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a magyar kormánynak a meghívására 1961. szeptem­ber 1-én Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs vezetésével román párt- és kormányküldöttség ér­kezett hazánkba. Ez alkalom­ból közöljük a 232,5 ezer négy­zetkilométer nagyságú, és 18,4 millió lakosú baráti Román Népköztársaság közigazgatási térképét, mely egyúttal a na­gyobb városokat is tartalmaz­za. A román dolgozók kérésére és több éves tapasztalat alap­ján 1960 december végén a ro­mán Nagy Nemzetgyűlés IX. ülésszakának alkalmával sor került az ország korábbi köz- igazgatási beosztásának át­szervezésére. Az új közigazga­tási beosztás szerint Románia 15 tartományra, 1 autonom tar­tományra és 2 tartományi jo­gú városra oszlik. Az átszer­vezés során számos tartomány nevét is megváltoztatták. Az új nevekben kifejezésre juttat­ják az új területek helyi gaz­dasági, társadalmi, kulturális, föld­rajzi, történelmi és nemzeti sajátos­ságait. Az átszervezés során az alábbi tar­tományok neve változott meg: Arges (volt Pitesti), Banat = Bánát (voll Timisoara), Brasov (volt Stalin), Cri-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom