Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-24 / 226. szám
CSALÁD * OTTHON * ISKOLA sszsaszsasE5HS2SHs?s?.!í: SSH5E5 JE51 IH5H5H5 :^5Hgg.g3gmgE571SESE5H5E5a5H5a5E.?E5a5raSiI?a5H5agE5H5E5EmSE5E5E555E5E.?a5E5E5?5'E.?E-lj ESS HiTES'P-i^-TE5ER'E5E5E5?-5E5E?E-q?.F?-^IrES'25aS7 I Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző intézet néhány feladata az új tanévben A kéthónapos szS? után ismét megélénkültek a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet folyosói. Tanévnyitó ünnepélyre készülődött az újtípusú intézet, hogy azután megkezdődjék az új tanév. amelyben már teljes létszámmal indul a munka. A III. éves hallgatók fele a megye általános iskoláinak egyvészében gyakorlati félévét tölti, a most felvett I. évesek pedig nagy figyelemmel, hivatástudattal és szép elhatározásokkal kezdik meg tanulmányaikat az intézetben. Arra az ötven tanítóra, akiket az intézet évenkint kibocsát, igen nagy szüksége van Borsod és Nógrád megyének. E két megyéből vesszük fel ugyanis a hallgatókat olyan megosztásban, hogy 40 nevelőt a mi megyénk számára, tizet pedig Nógrádnak képezünk. A nappali tagozaton kívül levelező hallgatóként további negyvenen végzik tanulmányaikat, de ezek túlnyomó többségükben már valamelyik általános iskolában működnek. Folyik tehát annak a nagymérvű nevelőhiánynak a fokozatos pótlása, amely égetően jelentkezik az általános iskolák alsó tagozataiban, és bizony nagymértékben nehezíti a társadalom igénye alapján kitűzött reformok megvalósítását. Mielőtt néhány gyakorlati megállapításra rámutatnánk, tisztázzunk egy olyan kérdést, amelyet világosan látnunk most már1 sürgősen szükséges. Alig tudunk mostanában szólni az iskolák feladatairól, anélkül, hogy ne említsük a politechnizációt, s ennek kapcsán ne tegyük hozzá azt is, hogy az életre kell nevelnünk a fiatalokat. A politechnizáci- ótól, mint valami bűvös hatalomtól, vagy eljárástól, azt várjuk, hogy megoldja az életre nevelés feladatait. Pedig ez a szűkkörű szemlélet semmiképpen sem vezet célhoz. Amennyire szükséges a harmónikus emberképzésben bizonyos manuális készségek elsajátítása, a fizikai munkának megismerése és megbecsülése, éppen annyira lényeges a termelés alapvető folyamataiba való betekintés és az abban való tájékozottság. Mindez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy az éleire nevelés feladatait megoldjuk. Az általános s^ve“; sajátítúsa lenne a másik célhoz vezető út, minthogy azonban az általános műveltség tartalma a társadalmi igény cs a korok műveltségi szintje szerint változik, meghatározása csak hozzávetőlegesen lehetséges, így nehezen megragadható egy iskolai oktatási reform megvalósításának keretében és még nehezebb megfogalmazni mintegy normaként az oktatás—nevelés folyamatában. Ha azonban meggondoljuk, hogy az • ipari és mezőgazda- sági technikai eljárások során alkalmazott gépek kezelése, a komplex működés egyre szűkebb körre vonja a sajátos szakmai ismeretek alkalmazását, sőt szükségessé feszi az átfogóbb, szellemi képességet, a hfclyes, morális álláspontot és szemléletet, nem mondhatunk le arról, hogy fiataljainkat .a korszerű általános műveltség birtokába jutassuk. Mindenekelőtt azonban meg kell tanítanunk a hallgatókat arra, hogy képességeik teljes kihasználásával végezzék tanulmányaikat. Láttassuk meg velük a lehetőségeket egyéni és társadalmi vonatkozásban, így tudjuk megóvni őket a tévelygésektől, a követelőzéstől, a cinikus individualizmustól. Tapasztalják és tanulják meg, hogy az egyén problémája a közösségben oldódik meg, miközben alkalmazkodniok leéli a szocialista normatív szabályokhoz és személyi vágyaikat a közösség érdekei szerint korlátozzák. Mindez csak belső harc arán oldódik meg. Erre a harcra tanítsuk meg a fiatalokat, arra a küzdelemre, amelytől nem mentes a tanár sem, aki ne szé- gyellje ezt a küzdelmet. Nincs nevetségesebb, mint a maga tökéletességében tetszelgő nevelő. Az egyén és a közösség szocialista viszonyának szabályozása az, ami az életre való nevelés legfontosabb előfeltétele. Tanulás közben, az ismeretszerzés folyamatában ezeknek az erkölcsi hatásoknak kell érvényesülniük. így készítjük fel nevelőjelölteinket társadalmunk igénye szerint igazán az életre. Ez iskolai reformtörekvéseink legelső és és legsürgősebb tézise, Az intézetben leli ismeretek elmélyítése és igazolása csak a társadalmilag hasznos termelési gyakorlatok, a technikai tájékozódás, az alkotó- és gondolkodó- képességre hasznos munka-' szokások kialakítása során lehetséges. Az üzemlátogatás, a munkásokkal való érintkezés a fiatalok társadalmi—politikai tudatának erősödéséhez vezet. Hallgatóink az első év tanulmányainak befejezése után As isit olts és « család viszonyáról A NEVELŐKBEN és o szülőkben kölcsönösen felvetődik a gondolat egymás segítéséről, egymás munkájának megsegítéséről, végső fokon a gyermek jövője érdekében végzendő oktaló-nevelőmunkáról. Ma már minden nevelő láthatja: a családi ház hathatós segítsége nélkül nincs eredményes ok- tató-nevelömunka. És minden szülőnek látnia kell: a nevelő szakirányú tanácsainak, elfogadása nélkül nem lehel betetőzni ezt. A nevelő szakirányú tanácsaira azért van szükség, mert a nevelés — tudomány, és ezt a tudományt meg kell tanulni, alkalmazni kell, és erre elsősorban a nevelő hivatott. Nem mondhatja, azt a szülő: én is értek annyit hozzá, mint a nevelő, hiszen szülő vagyok. De a másik oldalról: a nevelő is érezheti, hogy tökéletes munkát csak a szülök tapasztalatainak. meghallgatásával, alkalmazásával végezhet. Ezek a tapasztalatok nagyon értékesek a mi számunkra. A szülők meghallgatása nélkül nem tervezhetjük meg azokat a nevelési eljárásokat, módszereket, amelyeknek segítségével eredményes nevelői munkát végezhetünk. És mivel mi, nevelők valljuk, hogy a nevelési munkát nem lehet „egykapta- fára" felhúzni, hirdetjük azt is. hogy minden gyermek egyéniségét lcülön-külőn kqll megismerni. Ehhez nem nélkülözhetjük a szülők őszinte, jóindulatú és megértő támogatását. Általánosságban csak egy példát szeretnék említeni, ami a esalád és iskola kapcsolata szorosabbá tételének szükségességét bizonyítja: a nevelő elmondja a szülőnek, hogy gyermeke nem készül fel, viselkedése sem megfelelő, és ugyanakkor a szülő azt állítja, hogy otthoni viselkedése jó, a leckét otthon rendszeresen felmondja. Kinek lehet igaza? Nem lehet figyelmen kívül hagyni egyik álláspontot sem. be kell pillantani mindkét részről az iskola és az otthon életébe egyaránt, és akkor nevelő és szülő meggyőződhetik az igazságról. A nevelőnek egyéniségében és otthonában is meg kell ismernie a gyermeket, a szülőnek pedig meg kell ismernie az iskolát, gyermekének iskolai életét. 4 Azary Zoltán ált. isic. igazgató. így rendezzük be a lakást! megyénk három üzemében: a Tiszapalkonyai Erőműben", a Miskolci Pamutfonó Vállalatnál és a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság tarcali üzemegységében végezték társadalmi gyakorlatukat. Az üzemek vezetői nagy megértéssel és a nevelöképzés korszerű feladatai megvalósításának tiszta és őszinte szándékával támogatták és segítették hallgatóink gyakorlatát. Úgy tudjuk, hogy munkájuk és magatartásuk az üzemek dolgozóinak teljes megelégedését váltotta ki. Fiataljainkra pedig nevelőhatással volt az. üzemek sajátos élete, a munkásokkal való közvetlen kapcsolat és az a szociográfiai kutatómunka, amelynek elvégzését a tanítóképző intézettől feladatul kapták. Jó ez a kapcsolat, az életre nevelés iskolája ez. Köszönet érte a három üzem vezetőinek és minden munkásának. Intézetünkben gyakorló általános iskola is működik, mint a tanítóképzés szerves része. A 6—10 éves gyermekek oktatásában és nevelésében is tükröződnie kell iskola- reformunk megvalósításának. El kell hagynunk a gyakorló általános iskola tananyagából is azokat a társadalom tudatában még csökevényként élő és ható nézeteket, amelyek a korszerű szemlélettel ellentétben állnak. Megkívánja például az élet realitása, hogy a hatéves gyermek már tudja azt, hogy’ nincsenek varázslók, ördögök és angyalok, ezek csak a mesében szerepelnek. Ne féljen a sötétségtől, a mesebeli szörnyektől. Ismerje meg a Télapó-ünnepség lényegét, és tudja jószívvel szüleit esetleg megajándékozni, rövid köszöntőt mondani. A későbbi években tanulja meg. hogy nincsenek csodák, a babonában vegye észre a humoros elemet. Tudja meg. hogy pénteken és 13-án is lehet jól felelni, csak szorgalmasan kell tanulni. Tanulja meg, hogy a szerencsének és a bal- szerencsének nem a babonás jel, hanem egyéb valóságos oka van. Végezzen megfigyelést a természetben, a nüvény- és állatvilágban, s tanulja meg, hogy az ember a természet erőit be tudja fogni. I,ássa meg a társadalom életében az okokat: a szegény ember szegénységének oka az volt, hogy munkájáért kevesebb pénzt kapott, mint amennyit érdemelt. A gazdag emberek gazdagságának oka az volt, hogy a dolgozó emberek munkájából élteit« A történelem h(j£ minden meghatározott társadalmi és politikai rendszert formáló Intézmény, így az iskola is azoknak a társadalmi osztályoknak a szolgálatában áll, amelyek a hatalmat gyakorolják. A mi rendszerünkben az oktatás és nevelés a dolgozó nép érdekeit, anyagi és szellemi haladását köteles szolgálni. A művelődési anyag összeállításakor érvényesülnie kell a tudományok modern fejlődésének, a szocialista társadalom sokrétű követelményeinek. a sokoldalú harmónikus képzés elvének és a tanulók életkori Sajátosságainak. Ismeretet akarunk adni és képességet fejleszteni. Ki tagadhatná, hogy a technikai ismeretek éppúgy fejlesztik a tanulók értelmi erőit, mint a humán tárgyak, és ki vonhatná kétségbe, hogy az üzemekben eltöltött gyakorlat, az üzemek életével való megismerkedés szervesen beleillik az iskolát erkölcsi nevelés rendjébe? A Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet a munkának és a tudományos ismeretszerzésnek nagy szintézisére, az életre készíti elő hallgatóit, hogy megállják helyüket dolgozó népünk megelégedésére és örömére. Komáromy Béla A közeljövőben adják át a Kilián-déli lakótelepen az első 139 korszerű lakást. A modem lakások szobái korszerű méretűek (pl. a nappali átlagban 21 négyzetméter), a beköltöző új bérlőknek talán gondot okoz majd a korszerű berendezés. Ezért kértük, meg Nagy Zoltán építészmérnököt, az E. M. Miskolci Tervező Vállalat irányító-tervezőjét, adjon néhány jótanácsot a. szobák berendezéséhez. A tanácsokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze és szemléltetésként bemutatjuk Liszkóczy Tibor tényező lakberendezési vázlatait. Az első rajzon a nagyobb lakások étkező-előterét lábaljuk. Ez a helyiség közvetlen kapcsolatban van a konyhával és a nappalival, valamint a loggiával. A bejárati részt függönnyel célszerű elválasztani. Ott nyer elhelyezést a ; m' : 8 fii ►í jíij-. !Í ■! t WL .:.. d zendő el egy modem asztalka, két kagylófotellel, esetleg egy kétszemélyes szófa egészítheti falbaépitett garderob-szek- rény. Étkezőasztal, székek, egy ülésre, étkezésre is alkalmas pa-mlag az asztal mögött, — ennyi a szükséges bútorzat. A jobboldalon látható polc-sor (uonyvek, dísztárgyak számá- m) jól tagolja a szobát. A pmrúag a vendégnek hálóhe- lyiil is szolgálhat. A helyiség Jufunkciója az étkezés. A második rajzon egy modem nappali szoba részletét látjuk. Mennyezetig érő „varia. szekrény” (nem beépített, a bérlő készítteti el!) a legfőbb darabja. A szekrény tetszés szerint variálható, könyvek, porcelánok., bárszekrény, TV. rádió kaphat benne helyet. Magas tárolöképességéncl fogva felfelé bővíti a lakást, vizuálisan tagoltabbá teszi art. A szekrénnyel szemben ne lyeki « garnitúrát. A lámpa az asztal fölé. kerül és nem a szoba közepére. rényke zárja le a háló-teret. A rajzokon túl néhány tanács: A szobák festésénél a falfestés mindig a mennyezet csatlakozásáig érjen. A meny- nyezetet nagyon halvány, majdnem fehér, egyszínű festéssel lássuk el. az oldalfalak semleges színűek legyenek, egy-két fal derűsebb színt képviselhet. A függönyöket leojobb sima mintázat ti bútorszövetből készíteni, amelyek a szoba színéhez alkalmazkodnak, Az ablakfüggönyökre kívülről csipkefüggöny alkalmazható. A biltorokat lehetőleg a falak közelében helyezzük el, a szoba közepét hagyjuk üresen, a fekhelyeket egymás hosszában, vagy L-alakba n a legcélszerűbb elhelyez- ni. A szobaterek megosztásán, ra legalkalmasabbak a falra merőlegesen állított könyvespolcok. Szűkszavú ez a rövid lakberendezési tanács, amit Nagy Zoltán értékes felvilágosítás A harmadik rajz a lakószoba alvásra is alkalmas részét ábrázolja. A kihúzható fekhely mellett alacsony szaksaiból kivonatosan közöltünk. Hisszük, hogy igy is segít az új lakások boldog tulajdonosainak. Hogyan segítsük gyermekeink tanulását? C zámtalanszor felmerül a szülőkben a ^ kérdés: „Hogyan segítsek gyermekemnek a tanulásban?” A mai embereknek ez általános problémájuk, hiszen melyik szülő ne akarná, hogy gyermeke jeles, vagy jó rendű tanuló legyen s a tanít ónéra dicséretet mondjon munkájáról, A hiba akkor jelentkezik, amikor helytelenül próbálkozunk a segítség- adással, mert mi felnőttek se tudjuk, hogy milyen tanulási módok vannak, mikor melyiket használjuk. Melyik az a leggazdaságosabb tanulási módszer, amellyel rövid idő alatt a legkevesebb energiával emlékezetünkbe véshetjük a tananyagot. Mi a tanulás? Tanulásnak nevezzük a tudatos és szándékos munkajelleggel bíró emlékezetbe vésést. Az emlékezésnek két fő fajtája van: a meehnnikus és a gondolati emlékezés. 'Mechanikusad akkor véssük be emlékezetünkbe az anyoígot. ha az számunkra értelmetlen és nem tudjuk összekapcsolni előző ismereteinkkel. A gondolati emlékezés ennek az ellentéte, amikor az új ismeret és a régi ismeret között megleljük az összefüggést. Ha így véssük emlékezetünkbe az anyagot, úgy azt adandó alkalommal fel is tudjuk használni. A tanulásban a megértésen alapuló gondolati emlékezésnek van nagy szerepe. Az eredményes tanulásnak legfontosabb feltételei: a tanulási szándék és a figyelem. Hiába szándékozunk egy anyagrészt megtanulni, ha figyelmünket nem tudjuk összpontosítani. A következő feltétel az anyag megértése, mert, aki értelmesen tanul, az köny- nyebben tanul. A megtanulandó anyag rögzítését Ismétlésekkel és önálló felmondásokkal kell megerősíteni. A tanulásnak három módszere van. A legtöbb gyermek úgy tanul, hogy a leckét részekre osztja, először csak az első részt, majd a másodikat és azután a többit tanulja meg. Ezt a módot feldaraboló tanulásnak nevezzük. Vannak azonban olyan tanulók, akik a leckét nem részenként tanulják, hanem egyben olvasgatják az egészet — ezt a módot egybefoglaló tanulásnak hívjuk. A vegyes tanulási mód ennek a kettőnek az összekapcsolódásából adódik. Lényege: az anyagot egészben vesszük át, de a nehezebb részeket külön is átismételjük. A három módszer közül leggazdaságosabb a vegyes tanulási mód. Előnye, hogy az iskola-magyarázat is a feladott leckének értelemszerű tagozódását emeli ki. Ha a tanuló már az iskolában figyel a magyarázatra, úgy a magyarázott anyagot megérti, így a bevésés már az órán elvégezhető s otthonra a megértés ellenőrzése és megszilárdítása marad. De nem lenne igazságos eljárás, ha a különböző módszereknek csak ezt a fajtáját vennénk figyelembe. Ugyanis a módszer megválasztása függ a lecke természetétől s a gyermek életkorától is. A szülőknek azt is figyelembe kell venniök, hogy nem minden gyermek egyforma emlékezeti típus. Vannak gyermekele, akik úgy tanulják meg leghamarabb az anyagot« ha többször hallják a magyarázatot, ezek a hallási (akusztikus) típusú tanulók. Vannak olyanok, akik csak akkor jegyzik meg, ha leírva látják, ezek a látási (vizuális) típusba tartozók. A harmadik a mozgásos (kineszti- kus) emlékezeti típus. A szülők feladata annak felismerése, hogy gyermekük melyik emlékezeti típusba tartozilc. ' Fontos feladatuk a szülőknek még, gyermekük érdeklődési körének szélesítése. Ami érdekli a tanulókat, arra könnyebben tudna* önként, és tartósan figyelni. Ellenben arra, ami nem érdekli őket, arra csak külön erőfeszítéssel. Az érdeklődés nélküli tanulás sokkal fárasztóbb, unalmasabb, mint az érdeklődéssel végzett munka. A szülök feladata az Is, bogy gyermekük érdeklődését, valamennyi tantárgy mindegyik részletére ráirányítsák. JI a Igyekszünk gyermekünket mind ala* posabban megismerni, otthoni, iskolai életét megfigyelni, tanulását a megadott szempontok figyelembevételével irányítani, aa eredmény nem fog elmaradni: gyermekünk egy idő múltán a jó, vagy a legjobb tanulók közé fog emelkedni. Gergely Márta főiskolai hallgató
