Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
I. // Világ proletárjai, egyesüTTeTek! Megnyílt a megye kisipari szövetkezeteinek termék kiállítása A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV11. évfolyam* 192. szó m 1961. augusztus 16. szerda Az encsi példa AZ ESET NEM VALAMI rendkívüli. Csupán az történt, hogy tegnap, — augusztus 15-én délben —, poros cipőben, izzadtan, három vendég érkezett az encsi járásból a megyei pártbizottságra; Turóczi elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Rozgo- nyi elvtárs, a járási tanács elnöke és Cservák elvtárs, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Jelentést hoztak. — Befejeztük a cséplést. A járás területén minden termelőszövetkezetben, mind a harminckét községben zsákba került a gabona. S teljesítettük az állam iránti kötelezettségünket, úgy 103—104 százalékra. A szántanivaló is kevés már, nyolc százaléknyi tarló vár forgatásra. így szólt a jelentés. Mégis, ez egyszerű híradásra őszinte csodálattal figyeltek fel a megye vezetői, vezető szakemberei mind a pártbizottságon, mind a megyei tanácson. Mert ha nem is történt más, mint egyéb években szokott — egy járás teljesítette, amit tőle az élet, az ország és a saját boldogulása vár, — az encsi járás harminckét apróbb-nagyobb termelőszövetkezeti községének tette mégis nagyszerű tett. Hiszen amióta a járás öregjei emlékeznek, amióta számontartják a legnagyobb nyári munkát és annak eredményeit. — márpedig ezt mindig számontartot- ta a falu —, még nem fordult elő, hogy augusztus közepére végezzenek a csépléssel, s csaknem teljes egészében befejezzék a tarlóhántást, illetve a nyári mélyszántást. Megyénk, Borsod megye mondhatni legészakibb járásában évről-évre, s így az elmúlt esztendőben js általában október közepére, vagy október végére került zsákba a kenyér- és takarmánygabona. Ami pedig a termésátlagot, vagy éppen a tarlóhántást, a nyári mélyszántást illeti, az idei eredményeket össze sem lehet hasonlítani az elmúlt évek eredményeivel. Encs községben soha nem termett még huszonnégy mázsa búza egy-egy hold földön, csak most. Büt- tösön, a járás legészakibb községéljen, ez évben kétszerte több kenyér- gabonát adott a föld, mint az elmúlt évben. S így van ez az őszi vetéseket Illetően járásszerte. Ami pedig a talaj munkát, a tarlóhántást és a nyári mélyszántást, vagy éppen a vetőszántást illeti, még érdekesebb az összehasonlítás. Az elmúlt évben több, mint tizenötezer katasztrális holdon nem tudták elvégezni az őszi mélyszántást. Úgy maradtak „fehéren” a tarlók, s ez bizony az idén többszáz, vagy többezer mázsa terményt „vett ki” a termelőszövetkezeti tagság kamrájából.' A tavaszi vetések ugyanis nem sikerültek. S ez, a tavalyi esztendő tanulsága volt az első indítéka a járás termelőszövetkezetei idei, nagyszerű eredményeinek. Az első, de nem az utolsó indíték. a A járás vezetői által hozott hír, azért is nagyon értékes, mert az sem fordult még elő, hogy megyénkben az encsi járás fejezze be elsőként & cséplést, a tarlóhántást, s kezdjen hozzá az őszi vetésekhez. Általában egy-két héttel későbben kezdődött Rt, északon az aratás, a cséplés, mint a déli; a mezőcsáti, a mezőkövesdi, a sátoraljaújhelyi részeken. Most viszont — az eddigi gyakorlattól eltérően —, ma, augusztus 16-án — s már jónéhány napja —, az encsi járás gépállomásainak mintegy húsz erőgépe segíti a mezőcsáti, a szikszói járások termelőszövetkezeteinek munkáját; a cséplést, a tarlóhántást. Nem beszélve arról, hogy a mérai és a baktakéki gépállomások aratógépei, kombájnjai megjárták nem csupán Mezőcsátot, hanem Szolnok megyét is. Hegedűs József, a mérai gépállomás kombáinvezetője például Szolnok megyében 580 hold kalászost vá gott le. — Nagyon akarta és akarja a termelőszövetkezeti tagság velünk együtt, hogy megnyerjük a nagy nyári versenyt, nemcsak a kezdeményezők; a tiszalökiek, a csengeriek, hanem a megye járásai előtt is — véleményezik az encsi járás vezetői. Azonban nem a verseny az alapvető, hanem amint mondják: — Nagyon kell a több, a mi járásunkban. Mert tavaly is gyengébb volt a termelőszövetkezetek jövedelme a kívántnál. A több pedig nem jön magától! IGEN, A TÖBB NEM JÖN MAGÁTÓL. S ha nem jön magától, akkor kényszeríteni kell, hogy jöjjön, siessen, mert ezrek, tízezrek várják. S az encsi járás párt és állami vezetői termelőszövetkezeti vezetőkkel, a tagokkal egyetemben úgy határoztak már hónapokkal ezelőtt, hogy mindenképpen kényszerítik azt a jobbat, többet. S amit elhatároztak, tették is. Tetté, gyakorlattá váltották, pedig nem volt könnyű. •— Keveset aludtak a termelőszövetkezeti tagok, keveset aludtunk valamennyien — mondották mosolyogva, a néhány perces, fehérasztal melletti üldögélés közben a megyei tanácson Turóczi elvtársék. — Keveset aludtunk, de megérte. — S megelevenedik, mint szervezték a járás termelőszövetkezetei a kétműsza- kos cséplést, avagy mint vállalták a traktorosok, hogy nappal csépelnek, éjjel szántanak. És nemcsak vállalták. Több járásban, több gépállomáson probléma volt a két műszak, mert nem találtak megfelelő számú traktorost: munkáshiány volt. Volt és van Mérán avagy Baktakéken is. De — mint a járás vezetői mondják, — a traktorosok segítettek a bajon. Hiszen a gép megvan, a gép bírja. S ha a gép bírja, pór héten át miért ne bírná az ember. Úgy aludtak a traktorosok — ha - lehetett —, egy-egy félórát nappal, cséplés közben, hogy éjjel szánthassanak. Nehogy megismétlődjék a tavalyi eset, nehogy akadályozza a tarló felszántását egy esetleges esős időszak. Persze nemcsak a traktorosok dolgoztak megfeszített erővel, hanem a termelőszövetkezeti tagság is. Felső- gagy községben például az utóbbi napokban két-három órával korábban hajtott még a termelőszövetkezet csordása is, hogy több erő, több segítő kéz jusson a cséplőgépekhez. Ez; az akarat, a szorgalom, a több, a jobb egyetlen biztos forrásának felismerése eredményezte elsősorban, hogy az encsi járás vezetői, a termelőszövetkezetek, a községek megbízásából augusztus 15-én, talán elsőnek a megye járásai közül, s a szokottnál jó egyhónappal előbb befejezték a legnagyobb nyári munkát; a csép- lést. A mélyszántást, a vetőszántást és tarlóhántást nem is említve, mert ezeket figyelembe véve, messze megelőzték valamennyi járás termelő- szövetkezetét. Érdemes LENNE itt hosszabban elemezni a módszereket; hogy egyszerre arattak és csépeltek; hogy a kombájnokat felhasználták a kézzel aratott és keresztbe rakott kalászos csépléséhez. Hogy a többért nem kíméltek sem erőt, sem időt. A tettek, az eredmények megértéséhez azonban elegendő megemlíteni, hogy az igazi feltétel: az akarat, a holnapba vetett bizalom volt. Pedig az encsi járás termelőszövetkezetei a száraz nyári időszak, tehát kimondottan ob jektiv akadályok miatt nem számíthatnak gazdag zárszámadásra. A kapások, különösen a kukorica, ez évben nem hoz jó termést. A zárszámadás végösszege kevesebb lesz a tervezettnél. Azonban, amit lehetett pótoltak és pótolnak a terven felül megtermelt aprómagvak tíz és száz< mázsáival. Ezen túlmenően pedig tudják, hogy ha valamiből hiányuk lenne, nem állnak egyedül. A holnapi többet pedig — a termelés új módszereivel és a nagyszerű tettekkel — már biztosítják ők maguk; a járás dolgozói és fáradhatatlan vezetői. 1 Barcsa Sándor Emlékműve! állítanak lel a Muhi pusztán Megyénk déli részén, közvetlenül £ kanyargós Sajó mellett fekszik -K Muhi puszta. A magyar népnek szó- { morú emlékei fűződnek ehhez a vi- -k dékhez. 1241 tavaszán az országot * megtámadó tatár seregek itt arattak -k döntő győzelmet IV. Béla király ma- { gyár hadai felett. A sorsdöntő csata * színhelyét azonban még emléktáblá- j val sem jelölték meg a feudális Ma- -k gyarország urai. j A hét évszázados mulasztást most * pótolja a nép állama. A haladó ha- -k gyományok ápolása és az ifjúság igaz * hazafisápra nevelése végett a Borsod f megyei Tanács végrehajtó bizottsága ? kéréssel fordul a Művelődésügyi Mi- -k nisztérium képzőművészeti főnsztá- í Ipához: a történelmi helyen — Muhi J pusztán — állítsanak fel emlékmű- j vet. 5 A tanács művelődésügyi osztálya k és a Hazafias Népfront pedig elha- J tárnzta, hogy a felépülő emlékmű -k köré — a lakosság társadalmi össze- í fogásával — virágos ligetet létesít. * amelynek gondozásával a fiatalokat J bízza meg. -k *---------ooo---------I smét élüzem lett a bánrévei vasútállomás (Tudósítónktól.) A napokban élüzem avató ünnepséget tartottak a bánrévei vasútállomáson, ahol dr. Pásztor Pál, a miskolci MÄV Igazgatóság vezetője mondott beszédet. Az állomás dolgozói kiváló munkájuk eredményeként ismét elnyerték az élüzem címet. Előirt kocsiklhnsználásí tervüket 106 százalék helyeit 111 százalékra, kocsimozgatási tervüket féléven keresztül 106 százalék helyett 109 százalékra teljesítették. 1961 első felében semmilyen baleset nem fordult elő és 38 ezer forint értékű anyag- megtakarítást értek el. Ezek az eredmények hűen tükrözik a bánrévei állomáshoz tartozó, többszáz vasutas dolgozó jó munkáját, akik közül Kovács János, Papp István, Kónya Károly és Benkő István kiváló dolgozó jelvényt és a velejáró pénzjutalmat kapott. Rajtuk kiviil még 56 dolgozót részesítettek pénzjutalomban. A Miskolci Vasipari Ktsz. készítm cnyci osztatlan sikert arattak A szikszói asztalosok szépmívű varia-konyhabútorral kiállításon. szerepelnek * Szombaton Magyarországra érkezik Gagarin őrnagy A forradalmi munkás-paraszt kormány a magyar nép nevében meghívja Jurij Alckszejcvics Gagarin őrnagyot, a világ első űrhajósát, hogy alkotmányunk ünnepe alkalmából Iá- Budapestre érkezik. (MTI) togasson el hazánkba. A Szovjetunió kormánya közölte, hogy Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy a meghívást örömmel elfogadta és augusztus 19-én Lakóhajók a Tiszán A Tiszapalkonyai Hőerőmű füstölgő kéményeinek szomszédságában lakóhajók ringanak a tiszaparti füzes üdítő zöldje előtt a vizen. Az ÉszakT rakt orosverseny az abaújszántói járásban Az abaújszántói járás traktorosai szántási versenyt tartottak a közelmúltban. A versenyen a járás termelőszövetkezeteinek, gépállomásának, állami gazdaságának traktorosai vetélkedtek abban, hogy egy 710 méter széles terület 100 méter hosszú szakaszán ki végzi a legjobb minőségű szántást. A nagy érdeklődéssel kísért vetélkedés legjobbjai értékes jutalomban részesültek. Az első helyezést a Vilmányi Gépállomás traktorosa érte el — egy rádiót kapott jutalmul —, a második helyre a göncruszkai termelőszövetkezet tagja került — egy kerékpárral ajándékozták meg —, a harmadik helyezettnek szánt karórát a boldogkőváraljai termelőszövetkezet traktorosa kapta. A járási KlSZ-szervezet külön jutalomban részesítette a Vilmányi Gépállomás negyedik helyezést elért fiatal traktorosát magyarországi Vízügyi Igazgatóság Abasár” lakóhajója kötött itt ki, mely a Tokaj térségében állomásozó .Sárospatak” nevű társával együtt a Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak elszállásolására szolgál. Az úszó szállodán 36 személy két-két ágyas, modern, villanyvilágításos szobákban lakik. Az ágyak hófehérek, tiszták. A szobák műanyagfala és padlója is ragyog a tisztaságtól. A társalgóban rádió szól és a fehér asztalok mellett kényelmes székeken pihenve a szak- szervezeti vándorkönyvtár könyveit olvashatják a dolgozók. Korszerű konyha is van a hajón, amelyből a hűtőszekrény sem hiányzik. A tisztálkodási lehetőséget hideg-meleg zuhanyfürdő biztosítja. A NEB vizsgálata az állami gazdaságoknál A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrég vizsgálatot tartott a megye állami gazdaságainál, hogy megállapítsa: helyesen használják-e fel a beruházásra szánt eszközöket, az egyes állami gazdaságokban milyen intézkedésekt tettek a termelésből kisett, de használható és javítható állóeszközök rendbehozására. A vizsgálat célja volt még annak megállapítása, hogy a feleslegessé vált termelőeszközöket hogyan lehetne a termelőszövetkezetekben, a termelés szolgálatába állítani. A népi ellenőrzési bizottság megállapította. hogv a vizsgált állami gazdaságok többséeénél a növénvtermelés specializálását a beruházások megalapozták. A növénytermelés gépesítése majdnem minden állami gazdaságnál lehetővé tette, hogy a nehéz fizikai munkát Igénylő folyamatokat gépesítették és megkönnyítették. A specializálás végrehajtásában hiányosság mutatkozik azonban például a Gagyvendégi Állami Gazdaságnál, ahol olyan földek vannak szántóföldi megművelés alatt, amelyek erre alkalmatlanok. A specializálást itt a gépi ellátottság hiánya miatt mintegy 500 katasztrális holdnyi területen csak jövőre tudják megoldani. A vizsgálati jegyzőkönyvből megállapítható, hogy egy-egy gazdaságnál az állatkoncentráció beruházási megalapozottsága még nem kielégitő. A gazdaságoknak meg kell oldaniok. hogy az átszervezés következtében az egy-egy gazdasághoz került, de más rendeltetésű épületeket az új nrofilnak megfelelően alakítsák át. illetve újítsák fel. A hiányzó férőhelyek biztosítását a termelőszövetkezetek részére már átadott és a jövőben még átadásra kerülő épületek után a tsz-ek beruházási kereteiből biztosított pótlásból egészítsék ld. A vizsgálat választ adott arra a kérdésre, hogy miért keletkeznek felesleges beruházások, melyek ezek és milyen értéket képviselnek. A vizsgálati jegyzőkönyv javaslatokat tartalmaz a felesleges beruházások, állóeszközök feltárása és hasznosítása érdekében. így többek között felhívták az állami gazdaságok megyei igazgatóságának figyelmét, mérjék fel, hogy megnövekedett területeik arányában, a népgazdasági érdekek figyelembe vételével, kellő arányban foglalkoznak-e az állattenyésztés egyes ágaival, különös tekintettel a sertés-, a baromfi- és a juhtenyésztésre. Arra is felhívták az igazgatóság figyelmét, hogy a feleslegessé vált, és a tsz-ek részére átadható állóeszközökről, valamint a fogyóeszközökről készítsenek kimutatást, hogy azokat az egyes termelő- szövetkezetekbe eljuttathassák.
