Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

2 ESÍAKMAGYAftORSZAQ Szerda, 1961- augusztus 16 Rend és nyugalom a demokratikus Berlinben A Német Demokratikus Köztársa­ság fővárosában, a demokratikus Berlinben normalizálódott a helyzet. A peremvárosokból külön vasúti sze relvények szállítják a dolgozókat a fővárosba, ahol zavartalanul bonyo­lódik le a magasvasút és a földalatti forgalma. A demokratikus német közvéle­mény támogatja az NDK kormányá­nak intézkedéseit. A központi lapok­ban közölt levelek, a rádióban és a televízióban elhangzó nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy az NDK társa­dalmának minden rétege egyetért az intézkedésekkel. A dolgozók azzal is kifejezésre juttatják egyetértésüket, hogy újabb termelési vállalásokat tesznek és fokozzák azt a törek­vésüket, hogy függetlenítsék az NDK népgazdaságát a nyugatné­met behozataltól. Ez a mozgalom még hónapokkal ez­előtt indult és igen jó eredményeket hozott, úgy, hogy Bonn esetleges gaz­dasági jellegű „ellenintézkedései” nem érik váratlanul az NDK-t. A Német Demokratikus Köztársa­ság központi lapjai keddi számukban vezércikkekben foglalkoznak a kor­mányintézkedésekkel és egyöntetűen megállapítják, hogy a légkört sike­rült megtisztítani, a munkás-paraszt hatalom jelentős diadalt aratott és érzékeny csapást mért a nyugatné­met militarizmusra. Valamennyi nyugat-berlini lap Willy Brandt főpolgármester köve­teléseit szajkózza, tudniillik, hogy „a nyugati hatalmaknak azonnal cse­lekedniük kell, nem szabad megelé­gedniük tiltakozó jegyzékekkel”. Ezekre a követelésekre utalva, a Neues Deutschland megjegyzi. Brandt bizonyára atombombára gondol, de „a legolcsóbb atom­bomba hatástalanítása folyamat­ban van”. (Brandték ugyanis a legolcsóbb atombombának Nyugat-Berlint neve­zik.) A nyugat-berlini lapok közül csu­pán a Spandauer Volksblatt inti „hig­gadtságra, megfontolásra, józanság­ra, rendre és nyugalomra” a nyugat­berlinieket. Ezekkel a tulajdonságok­kal a jelek szerint a „frontváros” ve­zető politikusai nem rendelkeznek. Hajszát indítottak Németország Szo­cialista Egységpártjának nyugat-ber­lini tagjai ellen, közülük máris töb­bet elbocsátottak állásukból. Brandt hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Nyu- gat-Berlin egyetlen haladó szellemű lapját, a Die Wahrheit-ot be fogják tiltani. (MTI) Nincs még egyetértés Bonn és partnerei között az „ellenrendszabályok“ kérdésében A bonni kormány kedden tanács­kozásra ült össze. A minisztertaná­cson — mint később a kormány szó­vivője közölte — Lemmer össznémet- ügyi miniszter beszámolt a berlini helyzetről, Brentano külügyminiszter pedig arról, hogy jelenleg milyen ta­nácskozások-folynak a szövetségesek­kel az úgynevezett ellenrendszabá­lyok kérdéséről. A szóvivő bejelen­tette továbbá, hogy a kormány „ta­nácskozást folytat több olyan rend­szabályról, amelyeket saját hatáskö­rében hajtana végre”, hozzátette azonban, hogy a kormány „tudatában van fele­lősségének és nem fog semmi olyant tenni, ami beláthatatlan következményekhez vezethetne”. A kormány c tanácskozásait szer­dán tovább folytatja. A szóvivő sajtóértekezletén maka­csul kitért minden olyan kérdés megválaszolása elől, amely arra vo­natkozott, milyen „saját hatáskörén belül végrehajtandó” intézkedéseket fontolgat a kormány. Arról sem volt A szovjet parlamenti küldöttség baráti találkozója az AASZ BT elnökségével Az N. N. Organov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nökhelyettese, az OSZSZSZK Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség ked­den a Magyar—Szovjet Barátság Há­zában találkozott az MSZBT orszá­gos elnökségének tagjaival, valamint a társaság szakosztályaiban közremű­ködő számos kiváló szakemberrel. A kedves vendégeket Szakasits Ár­pád köszöntötte, majd N. N. Orga­nov; a küldöttség vezetője köszöne­tét mondott a baráti fogadtatásért. Hangsúlyozta: —- Ttt-tartózkodásunk alatt termé­szetesen nem ismerhettük meg az or­szág minden ipari és mezőgazdasági üzemét, minden kulturális intézmé­nyét, de amit láttunk, megmutatta az építés ütemét és a fejlődés lendü­letét. Amit tapasztaltunk, mindnyá­junkat őszinte örömmel tölt, el. — Mindenütt igaz barátként, örömmel és szeretettel fogadtak. Az országaink és az egész szocialista tá­bor országai közötti barátság és egy­ség záloga annak, hogy meghiúsítsuk a háborúra törő imperialista erők szándékait. Ezután hosszantartó, szívélyes, ba­ráti eszmecsere alakult ki a vendé­gek és a magyar szakemberek között. (MTI) Üdvözlő táviratok a KNDK vezetőihez Hruscsov és Brezsnyev Korea fel­szabadulásának 16. évfordulója al­kalmából üdvözlő táviratot intézett Kim ír Szén-hez, valamint Coj Jen Gen-hez, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság vezetőihez. A táv­irat a többi között hangsúlyozza:- A Szovjetuniót mélységes örömmel tölti el, hogy állandósult a két ország gyümölcsöző együttműködése. A Szovjetunió és a KNDK által a kö­zelmúltban aláírt kölcsönös együtt­működési és barátsági szerződés még inkább megszilárdította a két ország testvéri kapcsolatait. A KNDK nemzeti ünnepe alkalmá­ból Gromiko szovjet külügyminiszter ugyancsak táviratot intézett Pák Szón Csői külügyminiszterhez. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság vezető államférfiai szívélyes hangú táviratban mondtak köszöne­tét a hozzájuk intézett üdvözletért. * Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Korea felszabadítása évfordulójának ünnepén táviratban üdvözölte Kim ír Szén-1, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának elnökét. (MTI) legnyilt Tokióban a szovjet kereskedelmi és ipari kiállítás Tokió (TASZSZ) Tokióban kedden megnyílt a szov­jet kereskedelmi és ipari kiállítás. Délelőtt 10 órára megérkeztek a japán kormány és a politikai élet képviselői, szakszervezeti és közéleti személyiségek, üzletemberek. A je­lenlévők tapssal fogadták A. X. Miko- jant, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettesét. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Szato japán külkereske­delmi és iparügyi miniszter. Különösen örülünk annak -~- mondotta Szato —, hogy a szov­jet kereskedelmi és ipari kiállí­tás megnyitásán személyesen résztvesz Mikojan úr, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A japán külkereskedelmi és ipar­ügyi miniszter nagy elismeréssel nyilatkozott a kiállítás gazdag anya­gáról. amely mint mondotta a szov­jet technika magas színvonaláról tesz tanúbizonyságot, és természet­szerűleg rendkívül érdekli a kor­mány tagjait és a népet. ■ A megnyitó ünnepségen nagy be­szédet mondott Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnök- helyettese. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik a kapcsolatok teljes normalizá­lására Japánnal és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a két ál­lam viszonya nem volt mindig olyan, mint ahogy azt a szovjet és a japán nép szerette volna. „De majd eltemetjük a múltat, hogy ne homályosítsa el a jövőt” — mon­dotta Mikojan. — A japán és a szov­jet népet közös érdekek fűzik össze, mindkét nép békét akar és gyűlöli a háborút. Elsősorban a szomszédos népeknek kell törekedniök arra, hogy békében és barátságban élje­nek, mert ez felel meg alapvető ér­dekeiknek, megerősíti biztonságukat, csupán előnyöket hozhat mindkét országnak. „Mi — folytatta Mikojan — azt mondtuk a kapitalista világ vezetői­nek, hogy versenyezzünk a békés gazdasági porondon, de ne kovácsoljunk kardokat, ne hadonásszunk az atombombákkal, ne ijesztgessük termonukleáris katasztrófával a népeket. Versenyezzünk azért, hogy jobban éljenek az emberek, jobban táplál­kozzanak és öltözködjenek, több jó lakásuk legyen, jobban kielégíthes­sék szellemi szükségleteiket. Ügy véljük, hogy az ilyen versenyen minden nép csak nyerhet.” Ezt követően Mikojan a szovjet kormány megbízásából megnyitód­nak nyilvánította a kiállítást. (MTI) hajlandó nyilatkozni, hogy mikor születik majd döntés ebben a kérdés­ben és ezeket az intézkedéseket mi­kor hajtanák végre. Zavartan kitért a szóvivő annak a kérdésnek meg­válaszolása elől, vajon az a tény, hogy Erhard gazdaságügyi miniszter kéthetes választási körútra indul, azt jelenti-e, hogy nem kerül sor a kancellár által hangoztatott gazda­sági szankciókra. Diplomáciai források szerint a bonni kormány sorozatos tanácsko­zásai mögött elsősorban az a tény lapul meg, hogy Bonn és partnerei között továbbra sincs egyetértés a kancellár által olyan nyomatékosan sürgetett ellenrendszabályok kérdé­sében és amíg Washingtonban nem szüle­tik döntés, Bonn sem óhajt „sa­ját rendszabályokkal” előhoza­kodni. Egyes szélsőjobboldali po­litikusok, mint például Frank Seiboth, a revansista össznémet párt elnöke, máris éles kirohaná­sokat intéznek a nyugati szö­vetségesek címére. „Londontól Washingtonig mindenütt csak azon vitatkoznak — jelentette ki Seiboth Bonnban —, hogy egyál­talán adha,t-e a Nyugat nyomatékos' választ, vagypedig még inkább a Moszkvával való tárgyalásokra . kell törekedni. Adenauer regensburgi ki­jelentése, hogy esetleg valamennyi fíATO-állam gazdasági rendszabá­lyokat hoz a keleti tömbbel szem­ben, világos ellentétben áll a többi nyugati fővárosban folyamatban lévő megfontolásokkal” — hangoztatta Seiboth, majd dühösen kijelentette: „Ez a kötélhúzás repdkíyüjl alkalmas, arra’ hogy aláássa a népietek poli­tikai morálját. A kormánynak köte­lessége, hogy haladéktalanul világos­ságot teremtsen ebben a kérdésben”.' Münnich Ferenc és kísérete megérkezett Djakartába Djakarta (TASZSZ) Sukarno elnök meghívására ked­den hivatalos látogatásra Djakartába érkezett Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és kísérete. A repülőtéren a magyar kormány­főt Leimena első miniszterelnökhe­lyettes, Subandrio külügyminiszter és az indonéz: kormány más tagjai, Aidit, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, az ideiglenes népi tanácskozó kongresz- szus alelnöke, Lukman, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első elnökhelyettese, a parla­ment alelnöke, valamint más állam­férfiak és közéleti személyiségek, a diplomáciai képviseletek vezetői üd­vözölték. A magyar kormányfő tiszteletére díszszázad sorakozott fel. A zenekar a magyar és az indonéz himnuszt játszotta. Leimena és Münnich Ferenc a re­pülőtéren beszédet mondott. Megelé­gedéssel szóltak a két ország baráti kapcsolatainak további erősödéséről. akcióeeVségéről a békéért, a békés együttélésért és néneik boldog életé­ért folytatott harcban. Münnich Ferenc és kísérete augusztus 23-ig marad Indonéziában. Tárgyalásokat folytat Sukarno el­nökkel és indonéz miniszterekkel a két ország kapcsolataival össze­függő kérdésekről. A magyar vendé­gek látogatást tesznek Bogor, Bau­dung. Djakarta városokban és Bali- szigetén. (MTI) Dobi István távirata Makariosz érsekhez A Ciprusi Köztársaság kikiáltásá­nak évfordulója alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üd­vözlő táviratot küldött Makariosz érseknek, a Ciprusi Köztársaság el­nökének. (MTI) A Bolíviai Köztársaság elnökének távirata Dobi Istvánhoz Victor Paz Estenssoro, a Bolíviai Köztársaság elnöke táviratban mon­dott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Bolívia nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. (MTI) A csehszlovák kormány jegyzéke a nyugatnémet vérbírák ügyében A csehszlovák kormány pénteken délelőtt jegyzéket nyújtott át a nagy­hatalmak prágai diplomáciai képvi­selőinek. A jegyzék bevezetőben megálla­pítja, hogy a Csehszlovák Antifa-, siszta Szövetség 1960. március 10-én nyilvánosságra hozta 230 volt hitleri bíró és ügyész névsorát, akik a má­sodik világháború idején Csehszlová­kiában működtek és számos halálos, továbbá egyéb súlyos ítéletet hoztak csehszlovák hazafiak ellen, és akik jelenleg is bíróságokon és más ma­gasabb funkciókban tevékenykednek Nyugat-Németországban. A Csehszlo­vák Antifasiszta Szövetség ezzel egyidejűleg bűnvádi feljelentést tett 42 volt fasiszta vérbíró és ügyész el­len. A feljelentéshez dokumentumo­kat csatoltak, amelyek bizonyítják, hogy ezek a személyek 44 csehszlo­vák államffelfeá'ÍFt ft?Ítok fiafáírá. A Csehszlovák kormány jegyzéke ezután hangsúlyozza, " hogy*: minden demokratikus állam öröriimel foga­dott vo'na ilyen dokumentumokat, amelyek leleplezik az államgépezet­be befurakodott gyilkosokat. A nyu­gatnémet kormánynak azonban más volt az álláspontja. Nemcsak elmu­lasztotta a szükséges lépéseket meg­tenni, hanem a Csehszlovák Antifa­siszta Szövetség közlését Nyugat- Németország ellen irányuló kommu­nista propagandának minősítette. Fritz Schäffer nyugatnémet igazság­ügyi miniszter még tovább ment, rágalmakat szórt a Csehszlovák An­tifasiszta Szövetségre. A csehszlovák kormány határozot­tan elitéli a nyugatnémet kormány­nak azt az álláspontját, hogy nem hajlandó felelősségre vonni az ártat­lan emberek meggyilkolásában bűn­részes fasisztákat és fenntartja ma­gának a jogot, hogy megtegye rrúnd- e^okat a szükséges lépéseket, ame­lyeket ebben az ügyben indokoltnak tart — hangoztatja végezetül a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának jegyzéke. (MTI) A kásmiri helyzet PAKISZTÁN Lahore 200km a iája Az elő-indiai félsziget legészakibb részén fekvő Kásmir — hivatalos ne­vén Dzsammu és Kásmir (Jammu és Kashmir) — az Indiai Unió. teljesjo­gú tagállama. Ennek ellenére az In­diával szomszédos Pakisztán évek óta Kásmir északnyugati területeit katonai megszállás alatt tartja. A 222 ezer négyzetkilométernyi nagy­ságú, mintegy ötmillió lakosú Kás- mirban kialakult helyzet megértésé­hez rövid történelmi visszapillantás szükséges. Több évtizedes függetlenségi harc után Nagy-Britannia legfontosabb ázsiai gyarmata, a 4,2 millió négyzet­kilométernyi területű India, 1947 augusztusában az önkormányzattal rendelkező domíniumok sorába lé­pett. A nemzeti függetlenségi mozga­lom nyomására a brit gyarmattartók India függetlenségének megadására kényszerültek, de imperialista mes­terkedéseik eredményeként leggazda­gabb gyarmatukat két' államra: In­diára és Pakisztánra osztották fel. Az új államok határainak megszabása vallásfelekezti alapokon történt. A hindu vallású többség Indiába, a mohamedánok zömmel Pakisztán te­rületére kerültek. A felosztás fonák­ságát jól jellemzi az a tény, hogy a mohamedán Pakisztán két különálló területének egymáshoz legközelebb eső részei légvonalban 1800 kilomé­ternyi — azaz nagyjából a Budapest —Madrid közötti — távolságra fek­szenek. Alig néhány hónappal India és Pa­kisztán függetlenségének kivívása után a Kásmiri fejedelemség terüle­tén — mely azidőben még egyik ál­lamhoz sem csatlakozott — a moha­medánok és hinduk között több mint egy évig tartó háborúhoz vezettek. A kásmiri háború alatt Pakisztán Kás­mir északnyugati felének nagy részét megszállta. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának rendelkezései alapján sike­rült a két fél között fegyverszüneti vonalat húzni 1949 januárjában. A fegyveres konfliktust okozó vi­tát 1956-ban a kásmiri alkotmányozo gyűlés (parlament) oldotta meg, mi­dőn Kásmimak az Indiai Unióhoz va­ló csatlakozása mellett döntött. Kás­mir tehát India egyik tagállama lett. Területe felett India azonban még ma sem gyakorolhatja szuverénitá- sát, mert a pakisztáni csapatok nem hagyták el a megszállt területeket, sőt éveken keresztül az USA támoga­tásával stratégiai jelentőségű, tulaj­donképpen a Szovjetunió ellen irá­nyuló repülőtereket, műutakat épí­tettek Kasmírban. így például a leg­utóbbi jelentések szerint a Kargil vá­rosától északra, a fegyverszüneti vo­nal közvetlen közelében fekvő pa­kisztáni légitámaszpontot sugárhajtá­sú repülőgépek felszállására is alkal­massá fejlesztik. Mintegy 30 millió rupiás költséggel építés alatt áll to­vábbá a Peshawar—Skardu közötti katonai művit is. — Terra —

Next

/
Oldalképek
Tartalom