Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-13 / 190. szám
Vasárnap, 19fil. augusztus IS. fiRZAKMAOYARORSZAG 5 T Lendítsük fel a községfejlesitési munkát Most van a nyári munka dandárja. Nagy az igyekezet, hogy augusztus 20-ra befejezzük a csép- lést. Jónéhány termelőszövetkezetben már sikerült ezt eléíni. Vigyázó szemeinket azonban már a következő, a cséplés utáni időszakra vetjük. A megyei tanács a tavasz folyamán tárgyalta a községfejlesztés munkáját. Egyes részterületeken megállapított bizonyos lemaradást. Ezek közül a társadalmi munkát emeljük ki. Megyénk lakosai szűkebb pátriájuk fejlesztéséhez és szépítéséhez többszázezer forint értékű anyaggal, önként vállalt társadalmi munkával járultak hozzá. A járdaépítésnél végzett segédmunkától az út- és a művelődési ház építésen át hosszú, de felfelé ívelő a közösség érdekében végzett társadalmi munka útja. Szükséges a fentieket elmondani, mert vannak olyanok, akik a termelőszövetkezeti községben, az új helyzetben helytelenül értelmezik a községíejlesztés társadalmi munkáját. Néhol a községi vezetők nem vették számításba a lakosság társadalmi munkáját, illetve javaslatait. Arra gondoltak; ha mégis sikerül társadalmi munkát szervezni, azért dicséret, sőt jutalom is illeti őket. A szocialista erkölcstől ilyen távolálló gondolatért, cselekedetért inkább bírálat jár. Más helyen, mint például Nyék- ládházán, nem vették figyelembe a népfront-bizottságnak a falu fásítása ügyében tett felajánlását. Ügy látszik, itt a vezetők nagyon elbizako- dottak a tavalyi jó munka titán. Ahol nem szerveztek társadalmi munkát, vagy a felajánlást nem vették figyelembe, ott egyrészt nem bíznak a dolgozó emberekben, másrészt tagadják a községfejlesztés során végzett társadalmi munka tudatformáló szerepét. Találkoztunk olyan véleménnyel is, hogy a termelőszövetkezeti községben nehezebb társadalmi munkát végezni, mert a tsz-ben sok a munka. Az ilyen ellentmondásos véleményeket főképp tsz-vezetőktől hallunk. A gépek és a termelőszövetkezet munkaszervezete, ha ez helyes összhangban van, sokkal jobban biztosít időt társadalmi munkára, mint az egyéni gazdálkodás időszaka. A termelőszövetkezeti tagok között is akadnak, akik úgy érvelnek, hogy fizetnek hozzájárulást, miért kell még társadalmi munkát is végezni. így nem lesz elegendő munkaegységük. Szembe kell szállnunk az ilyen demagóg, politikai elmaradottságot mutató és aggályoskodó nézetekkel. Most kevesebb a lakosság hozzájárulása. A termelőszövetkezet fogatereje, továbbá a termelőszövetkezet brigád- és munkacsapat szervezete jobban összpontosítható. Nem húzódik el úgy egy- egy mezőgazdasági munka, mint korábban. A községfejlesztés társadalmi munkája tehát nem veszi el a kenyérkereseti lehetőséget. aa; tehát, kérdezik Ml az Igazság a vitapartnerek? A községfejlesztés társadalmi munkája sok községben segítette a termelőszövetkezeti községgé való átszervezést és a tavaszi munkák megindulását. így például Szirmabese- nyőn húszezer forint értékű társadalmi munkát végeztek és az idén a tavaszi munkák elején szépen indultak. Nézzük, mit csináltak tavaly az első éves termelőszövetkezeti községek. Hejcén, ebben a kis, abaujszán- tói járásbeli községben hat ember kezdte el a vízvezeték építését társadalmi munkában. Példájuk átragadt az addig közömbösökre is. mert a harmadik napon már a falu felnőtt lakosságának nagy része ott dolgozott és ötvenhatezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A gönciek is kitettek magukért, mert az első esztendőben különféle munkákkal százezer forint értékben gyarapították községüket. Az idei tnvasz- szal is találkoztunk már alig néhány hónapos termelőszövetkezeti községekben követendő példával. Ernődön például a kavicsot husvét vasárnapján hordták ki a vasútállomásról az útépítéshez, hogy ne kelljen fek- bért fizetniük. Tardoh az elmúlt esztendőkben a községfejlesatéS során egy-két munka nem elég jól sikerült. Most a termelőszövetkezeti községgé alakulás után a tanács és a népfront-bizottság összefogott. A „Hogyan dolgozik jól egy népfrontbizottság” című előadáson több mint háromszázan, a „Községpolitikáról” szóló előadáson pedig mintegy kétszázan vettek részt. E két előadás is hozzájárult a lakosság felvilágosításához. Most az útmenti árkot rendbehozzák, a kitermelt földet pedig a lakosság szállítja el társadalmi munkában az Iskolaudvar feltöltéséhez, valamint a járda építéséhez. A járdaépítés megkívánja, hogy néhány kutat betemessenek és az újat beljebb, az udvarban ássák meg, továbbá több vasrácsos kőkerítést kell elbontani. Akinek ilyen áldozatot kell hozni, vállalja, mondván, rendnek kell léhni, miért' csak Tárd legyen járda nélkül; a gyerekeknek itt biztonságosabb és ősszel meg tavasz- szal a sárban nem csapja össze őket az autó, meg a kocsi. Elismerőleg kell szólnunk a társadalmi munkát említve a járásokban működő népfront községpolitikai műszaki munkacsoportokról Is. Eredményesen segítették a községfejlesztés munkáját a miskolci, ózdi és a sátoraljaújhelyi járásban. A községfejlesztés Sj munkáját helytelenül értelmezőknek — akármelyik oldalon is legyenek azok — csak azt válaszolhatjuk, hogy ahol helyesen készítették el a szövetkézét tervét és benne a munkaerő mérlegét és jó a munkaszervezés is, ott találnak időt a községfejlesztésre, a társadalmi munkára. A téli időszakban általában az előkészítő munka folyhat, a helyi anyag kitermelése és a helyszínre való szállítása. Május elején, augusztus 20 előtt és novemberben, a munka tényleges elvégzésére kerülhet sor. Megszívlelendő Szálai Adám tanárnak, a mezőnyárádl népfront-bizottság titkárának javaslata, hogy az állami ünnepek előtt összpontosítsuk az erőket a társadalmi munkára és egy-egy tervet valósítsunk meg. A társadalmi munkába bevonhatók a községből elszármazott szakemberek is, mint például Cserépfaluban is tették, ahol egy falubeli tervezőmérnököt kértek fel az autóbusz váróterem tervének — társadalmi munkában való — elkészítésére. A társadalmi munka mellett gondolnunk kell a másik nagy erőforrásra, a helyi anyagra is. Igyekezzünk ezt felkutatni, helyesen, célszerűen, minél nagyobb mértékben kiaknázni. Egyik-másik helyen a termelőszövetkezetek összefogása nemcsak a termelőszövetkezeti építkezésekhez, hanem a községfejlesztéshez is sok segítséget nyújthat. AmLnnb flkik nem tudnak mit MZOKnaK, kezdenij javasoljuk, hogy tegyék folyamatossá — és jó volna, ha minden községben általánossá tennék — a tisztasági mozgalmat. A községrendez.ési irányelvek a megye községeinek kétharmadában elkészültek és annak megvalósítását az utak, kutak környékének tisztántartásával, az árkok rendbentar- tásával, járdaépítéssel, stb. mór el is kezdhetjük. Kór volna, ha ez évben nem foglalkoznánk a társadalmi munka fejlesztésével, mert az elkövetkezendő esztendőben nagyobb feladatok állnak előttünk a mezőgazdaságban végzendő különféle vízügyi és talajvédelmi problémák megoldásában. Mindezeket nemcsak az idei községfejlesztési terv sikeres végrehajtása érdekében mondtuk el, hanem az 1962-es terv összeállításának segítéseképpen is. A rest emberek nem mondhatják, hogy majd jövőre jobban csináljuk. A szocializmust építők már az idén is jobban csinálták, mint tavaly, a hátralévő időben jobban akarják csinálni, hogy jövőre még jobban csinálhassák. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának: aielnöke. C7& őlaai&k INI /A INI OiJ/Ä Dolgozók a programtervezetről A Borsodi Hőerőmű Vállalat dolgozói műszakonként röpgyüléseken vitatták meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét, A vita során Schvarcz Sándor ka- zángépész, a második műszak szocialista brigádjának vezetője így nyilatkozott a tervezetről: A kapitalista társadalmi rendben is voltak és vannak programtervezetek, de ezek nem a dolgozó nép jólétét, távolabbi jövőjét szolgálják. Az ő programtervezetük a további fegyverkezés, egy újabb háború előkészítése. A Szovjetunió programtervezete pedig a béke, a békés építő- munka védelme, a háború teljes megszüntetése, a dolgozó nép jólétének szakadatlan emelése. Mi. ipari dolgozók nagy figyelemmel tanulmányoztuk a programtervezetet, különösen annak az iparra vonatkozó részét. Ez a program a mi programunk is. A szovjet emberekkel együtt mi is azon dolgozunk, hogy ez az emberi. jólétet és biztonságos jövőt jelentő program valósággá váljék. Misán György Kazincbarcika Tyitov őrnagy A XVI. számú Autójavító Vállalatnál a dolgozók — párttagok és pártonkívüllek — továbbra is nagy lelkesedéssel és elismeréssel beszélnek a Vosztok—2 sikeres útjáról, s azt a Szovjetunió újabb, hatalmas diadalának ismerik el. Augusztus 9-éh az üzem dolgozói megszakították a munkát és röpgyűlésen foglalkoztak ezzel a nagy eseménnyel. Itt Krausz László párttitkár ismertette a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét is. Elmondotta, hogy az első. majd a második űrhajó felbocsátása is a Szovjetunió hatalmas technikai fölényét jelzi. Ezt ellenségeink is kénytelenek elismerni. Jól tudjuk, hogy nevét vették fel nincs messze az idő. amikor újabb űrhajók felbocsátásáról hallunk hírt. Minden elismerés Gagarin és Tyitov elvtórsakat. illeti meg. akik a szovjet tudósok, mérnökök, technikusok és munkások alkotásaképpen elkészült űrhajóval úttörői voltak a kozmoszba történő utazásnak. Mi is büszkék vagyunk arra, hogy üzemünkben Jámbor Mihály lemezes brigádja Tyitov őrnagy elvtárs nevének viselője, s reméljük, a jövőben mindennemű tevékenységükkel példát mutatnak az üzem többi dolgozóinak, s termelési eredményeik fogják igazolni, hogy méltó viselői a névnek. Magyar Károly Miskolc Hírek Hejőbábáról Naponta három cséplőgép dolgozik a hejőbábai termelőszövetkezetekben. A búzával megrakott vontatók egymás után fordulnak be a raktárak udvaraira. Eddig ezer mázsa búzát szabadeladás, 700 mázsát adóbúza, 300 mázsát cséplőgéprész címén szállítottak el. Elraktározták már a vetőmagot is és azt a búzát, amelyet a tagságnak osztanak ki. Szépen fejlődik az állatállomány is. A közeli hónapokban 300 darab hízott sertést, 40 darab sőremarhát adnak át az Állatforgalmi Vállalatnak. A cséplési munkával egyidőben három traktor a mélyszántást végzi, a talajt készíti elő a vetésre, hogy ebben sem legyen fennakadás. Sajnos. a száraz időjárás következtében a kapásnövények kevesebb termést hoznak, mint amennyire számítottak, de még így is jóval magasabb lesz az átlag, mint az egyéni gazdaságok korában. A termelőszövetkezetet gyakran felkeresik a patronálok, akik fáradtságot nem ismerve segítenek, hogy mielőbb befejezzük a cséplést. Csapó István Hejőbába Jártamban—keltemben — ............... ................ ......... M egnyílt a megyei kisipari szövetkezetek termék kiállítása A KISZÖV RENDEZÉSÉBEN tegnap a déli órákban ünnepélyes keretek között nyitották meg a népkerti sportcsarnokban megyénk legjobb kisipari termelőszövetkezeteinek minta-bemutatóját. A szűk helyiség miatt sajnos a 77 megyei kisipart szövetkezetből csak 27 hozhatta el áruját az Impozáns bemutatóra. A kiállítás összességében mégis sokat sejttet a kisipari szövetkezetek fejlődéséről, örvendetes, hogy éppen azokat a közszükségleti, háztartási cikkeket látjuk a bemutatón, amelyek közvetlenül szolgálják a lakosság anyagi és kulturális' igényeinek kielégítését. Bár a kiállításon nem hirdettek versenyt az egyes ktsz-ek között, mégis bátorkodunk megállapítani, hogy a Miskolci Vasipari Ktsz méltán viszi el a pálmát. Azonkívül, hogy rendkívül impozáns és művészi kivitelű kovácsoltvas lámpákat, ze- neszékrényt mutatnak be, külön elismerésre méltó a mezőgazdaság szocialista megsegítését szolgáló törekvésük. Bemutatnak a kiállításon egy három munkafázisú gépet, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezete)! számára elengedhetetlenül szükséges munkaeszköz. A miskolci, a sátoraljaújhelyi, a mezőkövesdi ruházati kisipari termelőszövetkezet a legújabb divathak megfelelő, a közönség által elfogadott árakon mutat be férfi és női ruhákat a kiállítás látogatóinak. A miskolci, a putnokl, a sátoraljaújhelyi cipészek jóvoltából cipész- kisiparunk gazdag termékeinek széles választéka tárul a nagyközönség elé. A bútoripari kisipari termelőszö- ««fckezelek ízléses kivitelben, aránylag olcsón hozzák forgalomba a konyha, szoba, kombináltszoba nituráikat. Sajnos a korszerű követelmények szem előtt tartása nem mutatkozik meg a kiállított tárgyakon, mert túl súlyosak, magyarul: anyagigényesek. MEGYÉNK KISIPARI termelőszövetkezeteinek tegnap megnyílt kiálBorsod megye égés* területén augusztus I8-től darabáruként kerül forgalomba a 2 kilogrammos fehér kenyér. Ez azt jelenti, hogy a kenyérboltok elárusítói csak a vevők külön kérésére mérik meg a 2 kilogrammos egész kenyereket, egyébként darabonként az eddig Is érvényben lévő kilogrammonkénti árért árusítják. lítása figyelemre méltó. A fogyasztók régen várták e széles skálájú árumintabemutatót, és joggal elvárják, hogy a kisipari termelöszövetkezétek a kiállításon bemutatott minőségben és árban szolgálják majd az igények maradéktalan kielégítését. P. Á, Természetesen ezután is kötelesek az elárusítók az egész kenyereket felvágni és kisebb darabokban is kimérni, — ha ezt a vásárlók kívánják. Ezt a rendelkezést a kenyérárusí- tás gyorsabb lebonyolítása érdekében hozta a Belkereskedelmi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium. Dunántúli városokban jártam a minap, örömmel tapasztaltam, hogy ahány városon csak átvitt utam, mindenütt szívélyesen üdvözöllek, távozásomkor pedig úgy búcsúztattak, hogy egyben a viszontlátás reményét is kifejezték. Nem kell semmiféle hivatalos fogadásra gondolni, ünneplőbe öltözött vezetők, fehérruhás hajadénak nem jöttek elém, de a városok mindegyikének elején ott volt a hatalmas tábla (majdnem akkora, mint amilyenen az OTP buzdít takarékosságra, az Állami Biztosító pedig a biztosítás előnyeiről akar meggyőzni az országutak széAz alábbi két probléma elsősorban a miskolci Bajcsy-Zsilinszky utca elejének lakóit érinti, de — különösen az első — városképi szempontból sem közömbös. Örömmel látjuk, hogy a Bajcsy- Zsilinszky utca 6.. 8., 10.. 12., 14., 16., 18. és 20. számú, újonnan épült bérházak előtt, amelyekbe csak 1961 tavaszán költöztek be a lakók, már gondosan megépítették a járdákat (bár az üzlethelyiségeket még építik), parkot varázsolnak a járda elé, már be is ültették, sót betonlábas padokat is elhelyeztek a leendő parksávban. Annál szembetűnőbb, hogy szemben, az 1. számú ház előtti mintegy nyolcvan méteres szakaszon — annak ellenére, hogy oda a lakók már 1959 végén beköltöztek — semmi jelét nem lehet tapasztalni a járda-rendbehozütaU szándéknak, a pnrksávót pedig még ma is építkezési rakterűiéinek használják, időnként elhelyezve ott. egy-két kupoc téglát és nagyon tok építkezési szelén), amelyen frappáns üdvözlőmondattal köszöntötték a váróiba érkező idegen utast, tehát engem, —- a város elhagyásakor pedig hasonló táblán olvashattam a búcsúztatást és a viszontlátás reményét. Borsodban sehol nem láttam ilyen táblát, pedig jónéhány községet, várost bejártam már a közeli és távoli múltban nagy kiterjedésű megyénkben. Ez a figyelmesség — a tábla elkészítésén kívül — semmibe nem kerül, mégis igen jó benyomást tesz a városba érkezőre. Meg kellene nálunk is próbálni. * metet, ami szépen elférne a torvny- ház építkezése mögött, a járda és parksáv viszont visszakaphatná méltó arculatát. Mert az utcának is két Oldala van és hiába parkosítják a páros oldalt, ha szemben mesterséges szemétdomb díszít k. A másik, ugyancsak ehhez a környékhez kapcsolódó probléma: A parkírozás alatt álló oldalon ízléses orvosi rendeld is épül, illetve a végsó simítások alatt áll. A környék lakói remélni merik, hogy a rendelő megnyitása után nem kell a körzeti orvoshoz a messzi Vörösmarty utcába járniok, ha netán betegek lesznek. hanem az új rendelőben kaphatnak kezelést. Eddig ugyanis a Bajcsy-Zsilinszky utca elején lévő két orvosi körzethez (a 13-^-lS. szám alatt) más utcák tartoztak. Érdeklődéssel nézik az új rendelő építését és várják új körzeti beosztásukat. (Idejében szólunk .. J Az alkotmány ünnepére újabb 23 község villamosítását fejezik be megyénkben Borsod megyében a városok és falvak dolgozói szorgalmas munkával készülnek augusztus 20-ra. Szinte már hagyományos, hogy ezen az ünnepen számos új létesítménnyel gazdagodnak a községek. Az alkotmány törvénybeiktatásának évfordulója tiszteletére például az ÉsZakmagyar- országi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói 23 helyen fejezik be a villamosítást. Hamarosan több hegyi faluÖregek találkozója Augusztus 6-án jólslkerült őregék napját rendezlek Nova jidrány ban. A község 70 évén felüli lakosait hívták meg. akiket az úttörők virágcsokorral köszöntöttek, majd Csetvák Ferenc, a Hazafias Népfront járási titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt egy órás kultúrműsor követte, amely vacsorával és ajándékosztással /olybán, vágj- a vasútvonaltól távol eső községben, mint például Sóstófalván, Filkeházán, Kissikátorban és Égerszögön cserélik fel a petróleumlámpát villanyégővel. Augusztus 20-ra befejezik a bükkszentkeresztí és homfogdi 4 tantermes általános iskolák építését, a dolgozók társadalmi összefogásával épült pártházakat pedig 4 helyen adják át ünnepélyes keretek között. la födött. A vacsora alatt és utána is a község népizenekara szórakoztatta az egybegyült öregeket és a vendégeket. Az emlékezetes talál közön az öregek igen jól érezték magúkat, még táncra is perdültek, vidáman szórakoztak. Szántó Ferenc Encs garDarabáriiként kerül forgalomba a kenyér Egy alkalommal ebben a rovatban már bölcselkedtünk az ismert fizikai törvénynek ama sajátos elváltozásáról, hogy a nagy melegben a sütemények térfogata erősen csökken, ahelyett, hogy kiterjedne (igaz, télen is zsugorodik derekasan), az ára viszont ezzel fordított arányban, óvatos léptekkel, de húsz-harminc fillérekkel emelkedik. Megnyugtató választ azóta sem kaptunk, sőt seinilyent, hacsak nem tekinthető válasznak az. hogy a dobostorta néven ismert cukrászipari készítmény ára az elmúlt hetekben — anélkül, hogy térfogatában egy-egy szelet valamit növekedett volna, vagy a hozzá szükséges alapanyagok árában és az elkészítését végző cukrászipart dolgozók bérében emelkedést mutató változás lenne — ismét harminc fillérrel javította meg eddigi rekordját, elérve így a 4.35 forintos árat I osztályú cukrászdában, asztal mellett fogyasztva. Kalkuláció ide és oda, vajon mivel indokolható ez a* áremelés? a