Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-06 / 184. szám

Vllög proletárjai, egyesüTIetekl r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV11. évfolyam, 184. szám Ara: 70 fillér 1961. augusztus 6, vasárnap Sorsoknak fordulása (3. oldal) Az 57081-es légionista (4. oldal) Azonnali hatállyal. (6—7. oldal) A; egyedüli, ésszerű élvezető út TIZENHAT EV telt el, hogy a Szovjet Hadsereg Berlinben, a fasisz­ták fő fészkében megsemmisítette a náci fasizmust. Az azóta eltelt idő alatt azonban még mindig nem kö­tötték meg a német békeszerződést, s ez tarthatatlan helyzetet hozott létre Európa szívében. Az elmúlt évek so­rán Berlin, s Nyugat-Némelország a legfenyegetőbb európai háborús tűz­fészekké vált. Azért, hogy még nem kötötték meg a német békeszerződést, egyedül a nyugati országok és az NSZK veze­tői a felelősek. Mert, mint ahogyan a szombaton nyilvánosságra hozott, a három nyugati országhoz intézett szovjet kormányjegyzék is hangsú­lyozza, az Egyesült Államok hosszú évek óta megtagadja a német kérdés békés rendezését. A nyugati orszá­gok vezetői 15 éven át egyetlen eset­ben sem javasolták, hogy kezdjenek hozzá a német békeszerződés elkészí­téséhez, sőt tartózkodtak minden olyan kijelentéstől, amely a német kérdés békés rendezését szolgálta volna. Ehelyett inkább azt tették, hogy ismét a német militaristákat ültették a nyeregbe, támogatták Nyugat-Németország felfegyverzését. Ma már mindenki előtt világos, hogy a nyugati imperialisták segítségével Nyugat-Németország a háborús ve­szély tűzfészkévé vált Európában, s Adenauernak van a NATO tagorszá­gai közül a legnagyobb létszámú hadserege az európai szárazföldön. Nyugat-Németország a kardcsörtető imperialisták, s a nyugatnémet re- vansisták kezében, a békének sze­gezett töltött pisztoly lett, amivel a háborús szakadék szélén lehet tar­tani a világot. E TÉNYEK birtokának ismereté­ben tehát világos, hogy a német bé­keszerződés megkötése, a berlini kérdés normalizálása, az európai kérdés rendezésének alfája és óme­gája. S a Szovjetunió éppen ezért szorgalmazza annyira a német béke- szerződés megkötését. A Szovjet­uniónak — mint már oly sokszor ki­jelentette, s ezt egész külpolitikája is igazolja — az a törekvése, hogy békét teremtsen a világon. A szovjet kormánynak — mint azt a legutóbbi jegyzéke is bizonyítja — nem szán­déka a helyzet kiélezése. Éppen ellenkezőleg. A békére és a nemzet­közi feszültség enyhítésére törekszik, amelynek legnagyobb ellensége most az, hogy a második világháború után másfél évtizeddel sem kötötték meg a német békeszerződést. A szovjet kormány az Egyesült Ál­lamokhoz, Angliához és Francia- országhoz intézett legutóbbi jegyzé­kében újból kijelenti, hogy kész ob'an tárgyalásokra, amelyeknek célja a német békeszerződés meg­kötése. Azt javasolja, hogy minden huza-vona nélkül hívják össze az ér­tekezletet és kössék meg a német békeszerződést és ennek alapján old­ják meg Nyugat-Berlinnek, mint sza­bad városnak a kérdését. A Szovjet­unió hangsúlyozza, hogy nem szíve­sen kötné meg a békeszerződést a nyugati hatalmak részvétele nélkül, éppen ezért őszintén üdvözölné, ha a nyugati hatalmak megváltoztatnák álláspontjukat és a Szovjetunióval együtt konstruktív lépéseket tenné­nek a német békeszerződés kérdésé­ben. A tegnap napvilágot látott szovjet jegyzék tohát még egyszer összegezi a német békeszerződés megkötésének fontosságát, és ismételten kijelenti: a szovjet kormány kész olyan tárgya­lásokra, amelyeknek célja a német békeszerződés megkötése. A szovjet jegyzék minden egyes sorából ki­világlik, a szovjet kormány messze­menő készsége megegyezésre. A VILÁG békét óhajtó milliói bíz­nak benne, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya teljes komolysággal fogja fel a kérdést és a maga részé­ről segíti e problémának a békét szolgáló együttes megoldását. Bíznak benne a világ népei, hogy a nyugati országok vezetői megértik: csakis tárgyalások útján, a német békeszer­ződés megkötésével képzelhető el a nemzetközi feszültség enyhítése, — ez az egyedüli, ésszerű kivezető út Fodor László A szocialista országok megingathatatlan elhatározása: megszüntetik a második világháború maradványait Közlemény a varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak értekezletéről Moszkva (TASZSZ) A varsói szerződés tagállamaiban működő kommunista- és munkás­pártok központi bizottságainak első titkárai augusztus 3—5-én Moszkvá­ban értekezleten vitatták meg a né­met békeszerződés megkötésének elő­készítésével kapcsolatos kérdéseket. Az értekezlet munkájában részt vettek a varsói szerződés tagállamai­ban működő kommunista- és mun­káspártok képviselői. Jelen voltak az ázsiai szocialista országok testvér- pártjainak képviselői is. Az értekezlet részvevői széleskörű eszmecserét folytattak a német bé­keszerződés megkötésének előkészí­tésével kapcsolatos külpolitikai és gazdasági kérdésekről. Az értekezlet valamennyi résztve­vője azt az egyöntetű véleményt jut­tatta kifejezésre, hogy a német béke- szerződés megkötése és a nyu­gat-berlini helyzetnek ezen az alapon való rendezése már régen megérett kérdés és megoldása nem tűr halasztást. Hangsúlyozták, hogy a német békeszerződés megköté­sének meghatározatlan ideig való halogatása egyértelmű an­nak tudatos elősegítésével, hogy fokozódjék az új háború veszélye Európában, sőt, nemcsak Euró­pában. Az értekezlet résztvevői kifejezés­re juttatták, hogy készek minden eszközzel elősegíteni annak elérését, hogy a nyugati hatalmakkal egyetér­tésben történjék meg a békekötés a két német állammal. A német béke- szerződés hivatott lerögzíteni a há­ború után Európában kialakult tény­leges helyzetet, jogilag megformuláz- ni a jelenlegi német határok megin- gathatatlanságát, rendezni a nyugat­berlini helyzetet, megteremteni a jobb feltételeket a két német állam közeledéséhez és együttműködéséhez, biztosítani a békés fejlődés feltételeit mind Németországban, mind Európa többi államában. Az értekezlet részt­vevői abból indulnak ki, hogy az ilyen békekötés nem okoz kárt egyet­len országnak sem és összhangban áll mindazoknak az érdekeivel, akik valóban az egyetemes béke fenntar­tására és megszilárdítására törek­szenek. Az értekezlet résztvevői egyhan­gúlag leszögezték, hogy a békeszerződésnek a két német állammal való megkötése esetén Nyugat-Berlin, mint demilitari- zált szabad város, akadálytalanul fenntarthatja kapcsolatait a kül­világgal. Egyetlen szocialista or­szág sem törekszik a Nyugat- Berlinben fennálló társadalmi rend megváltoztatására. A nyugat-berlini ügyekbe való szi­gorú benemavatkozás, valamint a Nyugat-Berlinbe való eljutás biztosí­tására a békeszerződés megbízható és hatékony garanciát fog tartal­mazni. Az értekezleten kifejezésre jutott az összes résztvevők megingathatat­lan elhatározása, hogy még ebben az évben kivívják a német békeszerző­dés megkötését. Ennek kapcsán egy­hangúlag elhatározták, hogy ha a nyugati hatalmak továbbra is kitérnek a német békeszerző­dés megkötése elől, akkor az ér­dekelt államok kénytelenek lesz­nek a Német Demokratikus Köz­társasággal megkötni a béke- szerződést, amely pontot tesz majd az elmúlt háború után és biztosítja a feltételeket a helyzet stabilizálására Európának ebben a részében. A békeszerződés határozot­tan megvédi majd a Német Demok ratikus Köztársaság szuverén jogait is, beleértve a szárazföldi, a vízi és a légi térségre vonatkozó jogait. A békeszerződés rendezi majd a nyugat-berlini helyzetet is. Mint sza­bad város, Nyugat-Berlin szabadon élheti majd saját, önálló, független életét és a Német Demokratikus Köztársasággal kötendő egyezmény­nek megfelelően élvezi majd az a jo got, hogy akadálytalanul kapcsolatot tartson fenn a külvilággal. Az értekezlet megbízta a megfelelő illetékes szerveket, hogy dolgozzák ki mindazokat a szükséges külpoliti­kai és gazdasági intézkedéseket, ame­lyek biztosítják a német békeszerző­dés megkötését, e szerződés rendel­kezéseinek betartását, beleértve a Nyugat-Berlinre, mint szabad város­ra vonatkozó rendelkezéseket. Az értekezlet a teljes egyetértés légkörében folyt le és kidomborította hogy a szocialista országok megin­gathatatlan elhatározása: megszün tetik a második világháború marad­ványait (MTI) Hruscsov hétfőn beszél a moszkvai rádióban és televízióban Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke augusz­tus 7-én, hétfőn magyar idő szerint 18 órakor beszédet mond a moszkvai rádióban és televízióban. (MTI)---------ooo--------­Ma — szovjet vasutasnap Moszkva (MTI) Ma a Szovjetunióban országszerte megünneplik a vasutasok napját. A szovjet vasút dolgozói állandó mű­szaki fejlesztéssel, hatalmas forgalom mind jobb lebonyolításával készülnek az ünnepre. Kevesen tudják, hogy a szovjet vasút ötször annyi utast szállít, mint az Egyesült Államok valamennyi vasúttársasága. Rohamléptekkel ha­lad a vasút villamosítása. Évente több mint kétezer kilométer hosszú­ságú vasútvonalat villamosítanak. A vasút tudományos fejlesztéséhez járul hozzá a kibernetika tudomá­nya is: A moszkvai metrónál sike­resen végzett kísérlet nyomán nem­sokára a főbb vasútvonalakon is be­vezetik az elektronikus vezető gépet. Ez a megadott program szerint meg­bízhatóbban és gyorsabban vezeti majd a vonatokat, mint az ember, akinek reflexei lassabbak és teljesí­tőképessége korlátozott. Ezzel is könnyebbé válik a vasutasok munká­ja, gyorsabb és biztonságosabb lesz a forgalom. (MTI) Közlemény Gromilco és Mokkadem mégbeszéléseiről Moszkva (TASZSZ) Szombaton Moszkvában közle ményt adtak ki Gromiko szovjet és Mokkadem tunéziai külügyminiszter augusztus 3-tól 5-ig lezajlott meg­beszéléseiről Mint a közlemény megállapítja, a megbeszélések során Mokkadem tájékoztatta Gromiko külügyminisz­tert a Bizerta térségében Tunézia el­len elkövetett fegyveres francia agresszió nyomán előállott helyzetről és a tunéziai kormánynak az agresz- szióval kapcsolatos álláspontjáról. Mokkadem külön kiemelte azt is, hogy a tunéziai kormány nem haj­landó résztvenni a katonai tömbök­ben, szükségesnek tartja az idegen területen lévő külföldi katonai tá­maszpontok megszüntetését, általá­ban a nemzetközi béke és biztonság fenntartását és ez az álláspontja megegyezik a szovjet kormány állás­pontjával, A francia gyarmatosítóknak Bizer­ta térségében Tunézia ellen elköve­tett agressziójával kapcsolatos szov­jet álláspontot kifejtve Gromiko kül­ügyminiszter rámutatott: A szovjet nép és mány támogatja a a szovjet kor­tunéziai kor­mánynak azt az igazságos követelé­sét, hogy Franciaország haladéktala­nul hagyjon fel minden olyan cse­lekménnyel, amely sérti a Tunéziai Köztársaság szuverenitását és füg­getlenségét, valamint azt a jogos kö­vetelését, hogy vonják ki Tunéziából a francia csapatokat. A Szovjetunió támogatja azt a ja­vaslatot, hogy a Bizerta ellen to­vábbra is folyó agresszió miatt hív­ják össze az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakát. (MTI) i Űj művelődési otthon t Műszakilag átadtok a taccaU művelődési otthont. Újabb puccs fenyeget Algírban? Algír (MTI) Mint a MTI párizsi tudósítója je­lenti, szombaton délben nem kis meglepetés érte az algíri rádióhall­gatókat: Egy óra előtt néhány perc­cel hirtelen elnémult az algíri rádió, a „France V.” állomás. Pillanatnyi szünet után egy ejtőernyős induló hangzott fel, majd ismeretlen be­mondó jelentkezett „Franciaország rádiója — a francia Algéria hangja” néven. Mint ismeretes, az ultrák az áprilisi puccs idején ezt az elnevezést használták az algíri rádióra. Ezt kö­vetően felolvasták a távollétében halálra ítélt Gai’dy ex-tábornoknak, az idegenlégió egykori főparancsno­kának felhívását (Gardy az áprilisi fasiszta puccs idején Órán katonai parancsnoka volt és azóta az ultrák fegyveres szervezetének, a hírhedt OAS-nak vezetői közé tartozik.) Fel­hívásában Gardy dicsőítette a pucs- csista Sálán ex-tábomokot, sértő ki­jelentéseket tett De Gaulle-ra a köz- társasági elnök algériai politikájával kapcsolatban, utalt a bizertai hely­zetre és támadta az algíri rádió ve- ^zetőségét. l A néhány percig tartó felhívás [után katonai indulók következtek. Az algíri rádió ezután ismét el- Vnémult. Az ultrák „ráállása” 28 fpercig tartott. Körülbelül másfél óra ^mulva az algíri rádió ismét jelent- ikezett és folytatta műsorát. I Az incidensre Párizsban azt a ma- fgyarázatot adják, hogy az ultrák »plasztik-bombákkal felrobbantották |az adót árammal ellátó kábelt és az fc áramszünet idején egy földalatti »adójuk „ráállt” az algíri rádió hul- Tlámhosszára. ? Búr nagyobbarányú tüntetésekről »és incidensekről nem érkezett jelen­tés, az algériai francia hatóságok i haladéktalanul óvintézkedéseket fo- i ganatosítottak. Algír stratégiailag »fontos pontjain megkettőzték az őr­ségeket. Az admiralitás épületét és a |nyári palotát — ahol jelenleg Joxe, iaz algériai ügyek államminisztere is * tartózkodik — harckocsik és csend- ▼őrségi kordon vették körül. Megsz­igorították a biztonsági intézKeoese- |ket Jean Morin algériai fő megbízott * székhelye körül is. (MTI) Imintsre Fanfan! elutazott Moszkvából jén lezajlott őszinte beszélgetések lehetővé tették annak tisztázását, milyen keretek között, milyen idő­ben és feltételek mellett érhető el a béke igazi megerősítése. Kellemes emlékekkel térünk haza erről a látogatásról — mondotta Faníani. (MTI) m m m * tto * m Moszkva (TASZSZ) Amintore Faníani, az Olasz Köz­társaság miniszterelnöke és Antonio Segni külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatás után szombaton elutazott a Szovjetunióból. A vnukovói repülőtéren Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Anasztasz Miko- jan, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese és Gromiko külügyminiszter! búcsúztatta a vendégeket. ! Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió^ Minisztertanácsának elnöke, amikor! Fanfani olasz miniszterelnököt bú-l csúztatta, hasznosnak nevezte Fan-, fani látogatását. Beszélgetéseink nyíltak voltak és' jó légkörben zajlottak le — mon-' dotta Hruscsov — „mindkét fél tőre-! kedett a másik jobb megértésére”.! Mind a Szovjetunió kormánya, mind, pedig Olaszország kormánya — mondotta Hruscsov — elsőrendű je­lentőséget tulajdonít a tartós béke' biztosításának, a vitás nemzetközi1 kérdések békés úton történő rendé-« zésének. Hruscsov megállapította: A| Fanfanival folytatott beszélgetéseit jellemezte az a törekvés, hogy to­vább bővítsék a szovjet—olasz kap-' csőlátókat a két ország érdekében, a1 béke javára. i Amintore Fanfani olasz miniszter-, eljiök repülőtéri beszédében idősze-( rűnek és a béke nemes céljai szem­pontjából hasznosnak nevezte moszkvai látogatását. Megjegyezte, hogy a látogatása Me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom