Észak-Magyarország, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-31 / 205. szám

P,ST A R MAO VA KOKSZ AO Csütörtök. 1961. angtiszH# 51. S-m: Szolid egyszerű­séggel berendezett szoba. A falnál sima ébcnfaasztal, mellette plüss fotel. A csúcs­íves ablakokat hétköznapi egyszerűséggel takarja a szinte ntar szégyenlősen süppedő perzsa szőnyegekkel fedett padlóig omló, arannyal áttört, de így is lehet- finom függöny. A plafonon apró angyalkák. Hajuk természetes-göndör. Rózsáséin, gödrös kacsáikban ezüst szálak futnak össze. Ezeken tartjuk a szoba közepe felett függő néhányszáz gyertyás csillárt. Jobbra Illés tüzes szekere, amint éppen elragadiatik. Balra a három királyok, odább pedig Jónás a cethalban. A szoba sarkában szerényen csillog egy rakás gyémánt. A szobát átlós irányban, egyszerű /étkörben szivárvány öleli át. A szivárvány közepén fehér hattyú énekli a ..Borneo, Borneo, drága hazám ..kezdetű dalt. A dal néha elakad, ilyenkor bejön egy lérdszalogos, lisztes parókás személyzeti dolgozó, és egy pásztorbottal enyhén meg- ütögeti a hatlyú hasát. Messziről is látni: a paróka egy­szerű kenyérliszttel van beszórva, nem pedig finom­liszttel. Az ablak elölt pálmafák susognak és egy tűz­hányó fénye vöröslik. Első kép: A „Borneo, Borneó, drága hazám’’ ■— halkan zsongó dallamaira prémsapkás, s(talpas eszki- mők lejtenek a színre és eltáncolják a kisterenyei legényválogatóst. Következő kép: Barna bőrű. banánruhás asszonyok díijj”-oznak a prémsapkások felé: „Hogy lehet ilyen ruhában járni?.'” Aztán ók is prémsapkába öltöznek, hogy megtudják: hogyan lehet ilyen ruhákban járni. Otthagyják a Szaharát és letelepedési engedélyt kér­nek az Északi Sarkon. Következő kép: Egy fiatal bennszülött könyveket eszik. Válogatás nélkül mindent, de legjobban szereti a fizikusokat. Egymásután vágja be a köteteket, köz­ben táncol, hogy jobban emésszen. Következő kép: Cingár termetű, nyeszlett férfi keres magának valakit, akin kipróbálhatná hatalmát. Evekig nem adatik meg neki. Járkál erre-arra, közben ismerőseivel találkozik, akikkel kölcsönösen egymás Jégcsapok a Napban (Filmkritika helyett) Fásítás fejére olvassák eredeti fog­lalkozásukat és eddig játszott; szerepüket. Végül a sars ■ eléje dob egy másik cingár ■ alakot, de az első cingár ■ már nem hisz. Később mégis megtapogatja, orrát, fülét, fejét, méretet vesz róla, majd szélrúgdal néhány emeletes házat. Következő kép: Ä volt banánruhás asszonyok fóka- úsztatást néznek. Rövid nézelődés után ők kezdenek úszkálni és a fókák nézni. Az úszkálók úgy érzik, hogy fókábbak a fókánál, s nem is jönnek ki a vízből, amíg vége nincs a jelenetüknek. Következő kép: Az első cingár férfi mégis zavarni kezdi a másodikat, mert ez az élet rendje. Bezavarja Afrikába, ahol is az elbúvík egy piramis mögött, és ott várja a végszót. Következő kép: Szelíd szemű lány irabolyog a zöld­ben, akit otthagytak a gonosz rablók, mert dúsgazdag szülei nem kínáltak érte kellő mennyiségű váltságdíjat. Szőrös majom támad rá, de az ablak alatt susogó pálmafáról leugrik Tarzan és elzavarja a hívatlan ven-, déget. A többi már ismeretes, ezért jöhet a. Következő kép, ahol egy lány és egy fiú csókoló zik, hogy ilyen is legyen. Két fiú nézi őkel. majd diSz krétán a fal felé fordulnak. Az egyik fiú visszapülan rájuk, de a diszkrétebb újra a fal felé fordítja őt. Ezé: az újszerű, eddig még soha nem látott, megoldású) hatalmasat nevet mindenki, tehát a jólnevelt közön ség is. Következő kép: Az üldözött cinbár férfi beduinnal öltözik, de üldözője így is felismeri, és egy 48 mintáji géppuskával szétlövi őt. Mindenki táncot lejt. Következő kép: A szétlőtt ember tdpasszal a füle- hegyén, kivonni a színről. A hattyú sértődötten elhall gat, és kialszik a tűzhányó. Valaki alulról: — Mi volt ez? Valaki felülről: — Nekünk az teljésen mindegy Fontos, hogy... (Es összedörzsöli mutatóujját a hü­velykujjával.) Prlska Tibor Tartós javulást értek el az Aggteleken kezelt asztmás betegek Gyógyszanatóriumot építenek a Békebarlangnál A Prágai Jégrevű Miskolcon A nagyhírű Prágai Jégrevű »zep-l bem bér 15-től kezdődően Budapesten j vendégszerepel. Budapesti szereplé' sét megelőzően, szeptember 8-án J mutatkozik be a magyar közönségnek — Miskolcon. Egy hétig vendégszere­pei városunkban a híre« együttes, amely több külföldi szereplés — köz­te egy nagysikerű moszkvai szerep­lés — után először látogat Magyar- országra. Műsorával hazájának ősi kultúráját és mostani életét kívánja megismertetni. Az Európa szívében című műsoruk­ban, a kétrészes, tizennégy kéjből álló revűben a nagyszámú jégművéss között láthatjuk Milena Kladrubska, Pavla Hutzova, Vartlslav Jakes csehszlovák korcsolyabajnokok mel­lett Zdenek Dolezal Európa-bajno- kot. Dolezal egyik tagja a világhírű Szuhan kova—Dolezal párosnak, akik mint kettős, olimpiai bajnokok, két­szeres Európa-bajnokok é« többszö­rös világbajnokolt. A Népstadion megbízottjának közlése szerint Mis­kolcon Szuhankova Is fellép a Prá­gai Jégrevű műsorában. Ezúton értesítjük az Esti Egyetem hallgatóit évfolyamaink első tanítási napjáról: II. évf. Miskolc: szept. 8-á.n 16.30- tól. II. évf. Özd: szept. 11-én 15.30-tól. III. évf. Miskolc: szept. 6-én 16.30­tóL MI. évf. Ózd: szept. 11-én 15.30-tól Kérjük, hogy a tanítási napon por fosán és a jegyzeteléshez szüksége! felszereléssel jelenjenek meg haliga' tőink. Marxizmus—I .eninizmtf Esti Egyetem GERGELY MIHÁLY: A XVI. Lábujjhegyen odaóvakodtam, meg- bűvölten meredtem az érzékien vas­tag, hosszú nyakára. Nem tudtam, mit cselekszem. Lassan fölé hajol­tam, forx'ó lihegésem a nyakába csa­pott, és kezem szorításra kitárt uj­jakkal közeledett. Igen, csak egy mozdulat kell, ráfonni az ujjaimat... Egy perc és mindennek vége! Min­demnek!! Megnyikordult alattam a száraz fapadló, Panni fölébredt. Kimeredt szemmel egy pillanatig rám bámult, aztán rémülten sikoltozott. — Mit akarsz?... Mit akarsz tő­lem? — A falhoz hőkölt, kezét vé­dekezőn maga elé emelte. Révetegen leejtettem két kezemet, zavarodottan dadogtam: — Semmit!... Csak... csak hozzád akartam jönni... — Nem igaz! Nern igaz! Meg akar­tál fojtani!... Láttam a kezedet! A gyilkos kezedet! — Leugrott az ágy­ról, mellén összegombolta a hálóin­get, kifelé hátrált. — Mert aki egy­ezer ölt, az másodszor könnyebben öl! — Kisurrant az ajtón. Hallottam, hogy magára zárja a hátsó szoba aj­taját. Ezután Panni hátul aludt, bezárt ajtó mögött. És gyakran nem is egye­dül. hanem valamelyik szeretőjével. Különösen, mióta ajtót csináltatott, a gangról, szabadon ki, s be járhattak •»fcr.rá. Most már egészen magunknak él­S ATA tünk, külön-külön hajszolva a bol­dogságot, amit azonban el nem ér­hettünk, hiszen rossz ösvényre tér­tünk, a mi utunk nem arrafelé vitt, ahol a minden lelkes lény által áhí­tott mennyei mezőre bukkanhat­tunk volna. Panni könnyen vigasztalódott. Tá­lán nem is volt lelke úgy, mint ne­kem, vagy másoknak. El tudott telni egy erős, fiatal szerető ölelésével, nem kívánt többet. De nekem lel­kem volt, ha bemocskölódott, ha bű­nös lélek is, de megvoltak a maga vágyai, és azok kegyetlenebbek vol­tak a megsanyargatott test éhségé­nél. Volt szeretőm nekem is, hiszen egészséges, erős ember voltam, bár a negyven küszöbére értem, s fehérlett a hajam. De mit tud adni egy szere­tő? Néhány szédült órét. amiből épp olyan komisz az ébredés, mintha pálinkától rúgott be az ember. Mégis jó volt berúgni ettől az italtól, mert legalább addig nem gondoltam Virág Rózára és a fiamra, elfajzott életemre. Eürödtem, hem­peregtem hát benne telhetetlenül. !£s inni kezdtem, inni mértéktelenül, amit sohasem tettem. A gazdálkodást elhanyagoltam, nem leltem többé örömet a munká­ban, a vagyonban. Nem jártam templomba sem Pan- nival. megelégeltem a hazug színész- kedést. Hiába kért Panni, legalább a falu előtt mutatnunk kell. hogy sem­mi sem történt. Azt feleltem, hogy N igaza volt az egyik rabtársamnak, akit negyvenháromban zártak hoz­zánk pár hónapra, tóvédésből, mert politikai volt, kommunista. Attól so­kat tanultam, mert az mindig ma­gyarázott, az míndehkit tanítani akart. Én engedtem, hogy tanítson. Az beszélt sokat a vallásról, hogy hazugság az egész, az ember buta­sága, a haláltól való félelme és a nagy urak ravaszsága szülte a val­lást is Istennel, Krisztussal, minden ceremóniájával együtt. Hát minek járunk mi minden vasárnap a temp­lomba? ... Talán keresztények, jó emberek vagyunk? Hiszen fekete a lelkünk, mint az éjszaka, bűnös, go­nosz a lelkünk, bűnös, rossz az egész életünk, megérett a tűsre, pusztu­lásra. és mégis azt akarjuk elhitetni a világgal, hogy angyalok vagyunk?) Nem jártam tovább a templomba, de ez sem könnyített rajtam. Hogyan szabaduljak akkor az életem meg- rontójától, életem Gonoszától?... A Sátántól, aki im, nemsokára engem is beírhat a nagy könyvbe, mint im­már örök kárhozatra vetett szolgáját, ha csak nem történik valami. « Á szerető és az ital falta a pénzt, mihelyt kifogyott, eladtam valamit: bort, terményt, juhot, disznót. Pan­ni ezért folyton veszekedett velem, fitkozódott. hogy éppen úgy el aka­rom pocsékolni a vagyont, az 5 va­gyonát, mint a megbolondult apám?! Civódtunk, összeverekedtünk; öcs­in ányul éltünk, semmivel sem külön­bül, mint a cigányak. Hová süllyed­het az ember, úristen! Egy szüret előtti reggelen, ez ta­valy őszön, kilencszázötvenkilencben volt, Pista bácsival kimentünk a pincébe. Forráztuk, mostuk, kénez- tük a hordókat, kádakat. Munka köz­ben Pista bácsi erősen hallgatott, ez azonban nála nem volt feltűnő, más­kor is alig vakkantott két szót egész nap. Inkább étkezésekkor oldódott meg a nyelve. Most is megvárta az ebédet, szalonnát sütöttünk a pince­ház előtt, pompás, október eleji nap­sütés volt, ingre vetkőztünk, úgy lakmározUmk. Ettünk és jókat ittunk rá. Az öregtől se sajnáltam a bort, már csak azért sem, mert igen mér- téktaifó volt mindenben. Még min­dig nem szólt, pedig már megtörölte az utolsó falat kenyérrel a zsíros bajszát. Hallgattam én 'is, nem volt kedvem a társalgáshoz, előző este csúnyán egymásnak estünk Panni- val, mert a fülébe jutott, hogy vad- nai Jóskával alkuszom az egyik ma­gyar holdnyi szántóra. Újból teli­hoztam az üveget, ittunk. Istentele­nül kívántam a bort, úgy éreztem, az egész pincével meglnnám. Meg-, zavarosodé tekintettel néztem körül a határban, a Varga-hegyről szépen beláthattam. Gyakori kedvelt idő­töltésem volt ez a nézelődés pihenő­ben, vagy a dolog nagyja után. Ügy legeltettem a szemem a szeretett tá­jon, mint a jó pásztor a fiatal bá- ránykáin a kövér mezőkön. Szerettem nézni az emberek serénykedését, munkájuk eredményét, a folyton vál­tozó, de örökéletű természetet. Min­den évszaknak megvan a maga szép­sége. csak látó szem kell hozzá. Is­mertem minden növényt; vadvirágot. gyógyfüveket, Cserjéket, fákat, a1 ember termesztette növényeket. ß az állatokat. Számomra tehát mur dig volt érdekes látnivaló, az una‘ lom, az üres tétlenség én előttem is meretlen volt. — Gazduram! — törte meg halt gatásunkat Pista bácsi. — Mondanéi valamit!... — Mondja. — Csakhogy titoktartást kíván! Sose fontoskodott így az öreg Rendetlen, busa szemöldöke a honi lókéra kúszott, hogy rámsandított. — Tudja: nekem nyugodtan mond hatja! — Gazduratnat érinti... Magáré van szó! — Mondja már! — Az esti... összékapásuk Utál nem tudtam elaludni. Láttam, anw kor Madarász Károly a kért felé jövet, besurrant Panni asszonyhoz Később kimentem az udvarra, csaí úgy mezítláb, akkor megütötte a fii' lemet valami, mert, hogy nyitva fe ledték az ablakot. „Bin ezt továb? nem bírom: el kell intéznünk!" A gnzdasszony mondta. Kicsit később, „Csak benned merek megbízni, met] tudom, hogy igazán szeret-sz!... H te elhiszed, mert. megesküszöm rá hogyha Ő már nem lesz. elválhatsz és hozzád megyek feleségül!.., A ti­éd lesz az egész vagyonom!.., Mirr<! a tizenhat hold! Gondold el: négi helyett húsz holdad lesz!”... Mada' rász Károly nagysokára kérdezi* meg: „Dehát. hogy gondolod?.,. H* kitudódik, felakasztanak engem iá téged is!” Erre Panni asszony: „Ni félj, én már mindent kifundáltam Száz nyomozó se bizonyít ránk sem mitt” ... Ezután olyan halkan sut fogtak, hogy nem értettem semmit (Folytatjuk.) A világhírű aggteleki cseppkőbar­lang közelében 1952 augusztusában fedezték fel a Békebarlangot. A tu­dósok és a kutatók megállapították, hogy a külvilágtól eddig teljesen el­zárt barlangban 72 fajta penész- gomba ól — köztük számos csak itt található. A Békebarlang levegője teljesen pormentes, légpárája pedig magas százalékban kalciumot tartal­maz. A gombák által termelt anti­biotikumokkal, valamint a kalcium­mal telített levegő belélegezve, el­sősorban a tüdőasztma gyógyítására igen hatásos. Ezek tudatában az ózdi kórház kí­sérletképpen megkezdte az asztmás betegségben szenvedő bányászok gyógyítását a Békebarlangban. Mun­kájukhoz jelentős segítséget kaptak, így például a barlangkutató állo­mást ideiglenesen átadták a kórház­nak, amelyben 12 férőhelyes szanató­riumot rendeztek be. Az Országos Természetvédelmi Tanács pedig egy­millió forintos költséggel 250 lépcsős lejtaknát építtetett a barlangban. Az ideiglenes szanatóriumban — ame­lyet a bányászati szakszervezet és a szénbányászati trösztök anyagi tá­mogatásával tartanak fenn — három éve kezdték meg a gyógyító munkát. A szanatóriumot azóta többszáz, asztmás betegségben szenvedő dol­gozó kereste fel, akik háromhetes in­gyenes kúrán vettek részt a barlang­ban. Az ózdi kórház eddig 120 beteg­nél végzett tudományos vizsgálatot és megállapították, hogy a kezelt asztmatikus betegek 72 százaléka tar­tósan javult. A gyógyhatású barlang iránt nem­csak hazánkban, de külföldön is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ezért elhatározták, hogy a bar­langot klimaterápikus gyógyhellyé fejlesztik. A Borsod megyei Tanács már kiépíttette a barlanghoz az elek­tromos magasfeszültségű villamos­hálózatot, a szénbányászati trösztök pedig elkészítettek a barlang beteg­szállító liftakna terveit. Ezenkívül a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete az érdekelt szénbányászati trösztök­kel közösen elhatározta, hogy az asztmás bányászdolgozók kezelésére a Békebarlang mellett 100—150 férő­helyes gyógyszanatóriumot létesít. Az építési munkák megkezdését azonban hátráltatja, hogy a Béke­barlanghoz nem vezet még rendes út. Ezért most kéréssel fordultak a Közlekedés- és Postaügyi Miniszté­riumhoz. hogy a munka megkezdésé­hez szükséges 1000 méteres bekötő­utat mielőbb építsék meg. Ki ne örülne a szemet-lelket ör­vendeztető, üdítő kerteknek, virág­ágyásoknak, a városok konok kören- getegeibe kedves színfoltokat és de­rűs hangulatot varázsló parkoknak. :Ki ne tudná, hogy a fák szaporításá­hoz, új erdők telepítéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek. A fák, a parkok, a virágöskerlek ottho­nossá varázsolják a tájakat, egészsé­gesek, hasznot hajtanak, örömünket leljük bennük. A facsemeték ültetése igazi, fiata­loknak való feladat. Ezért is tűzte ki feladatul a KISZ I. kongresszusa a KISZ- és ültörőszervezeteknek, hogy segítsék elő második ötéves tervünk erdőtelepítési és fásítási céljait. A tervidőszakban ültessenek el mint­egy íoo millió facsemetét és erdősít­senek 12 500 hektár területet. A KISZ első kongresszusának felhívása élénk Visszhangra lelt. Bizonyság rá, hogy az 1900 őszi és az 1961 évi tavaszt rásítási idényben a fiatalok összesen 32,5 millió facsemetét és suhángot ültettek el. ami 4481 hektárnyi erdő- telepítésnek felel meg. A társadalmi munkával már elültetett facsemeték száma eléri a 36 milliót, ez összesen 10,2 millió forint megtakarításnak felel meg. Most a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgató­ság meghatározta az 1961—65-ös évekre az ifjúság feladatait az or­szágfásítási munkákban. Arra kérik e fiatalokat, hogy elsősorban az er­dőgazdasági üzemi területeken segít­sék az erdősítéseket. Az erdőgazda­ságok és a szocialista nagyüzemek tervei alapján fásítsák a mezőgazda- sági művelésre alkalmatlan parlag- területeket. Segítsék elő a városok, a községek, az új lakótelepek, a sport­pályák és gyermekjátszóterek, vala­mint a parkok fásítását. Evenként vándorzászlóval és pénzösszegekkel jutalmazzák a fásítási munkában ki­emelkedő eredményeket elért KISZ- blzottságokat, alap,szervezeteket és úttörő csapatokat. Versenyt Is szer­veznek közöttük. Az ország fásításá­ban első helyezést elért KlSZ-bizott- ságot a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság vándorzászlóval és 30 ezer forinttal jutalmazza. Borsod megyében 1« sok szép lát­ható jele van az ifjúság fásító buz­A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem közleménye gaImának, De még akad tennivaló bőven. Mifelénk is most állítják öSszí munkaprogramjukat, őszi-téli tervet két KISZ-szervezeteink és úttörő csá patáink. Gondoljanak kedves felad» tokra, a fásításra is! Házi patikák Néhányszor már szó esett róla, dl mivel a helyzet nem változott lánya gesen, ismét fél kell hívni rá a fi gyeimet. Egy jelentést olvastam, i ebből tűnt ki, hogy még mindig napi renden van a kérdés. A túlzott gyógyszerfogyasztásró van szó. Ügy tűnik, hogy némely he lyen a gyógyszer a kenyérrel és cu korral vált egyenrangúvá és benői nult a népélelmezési cikkék közé Egyik-másik házipatika ügyeletéi szolgálatot is tarthatna. KülönfajU ideg- és fájdalomcsillapílólcat, tab­lettákat és hashajtókat halmoznál fel helyenként, olyan mennyiségbe-K mintha legalábbis annak a korszak­nak küszöbéhez érkeztünk volná amikor — némely biológiai jósol szerint — már csak pasztillákkal leélj majd táplálkoznunk. A jelentés, amelyre utaltam, íj SZTK megyei alközpontjának jeleni lése. Itt olvasható, hogy a gyógyszer költségek állandóan emelkednek. Ej az emelkedés elsősorban abból adó­dik, hogy a mezőgazdaság szociálisíj átszervezésével, a termelőszövetkeze tek jelentős szaporodásával nőtt j biztosítottak száma. Sok drága gyógy szert is a betegek rendelkezésére bői csátanak, ezek között olyan új gyógy szereket, amelyeknek készítését j legfrissebb tudományos eredményei, alapján kezdték el. Mindennek figye lembe vételével sé tartható normáli. állapotnak, hogy 1961 első félévébe! megyénkben a gyógyszerköltség, ál, elmúlt év hasonló időszakához viszá nyitva, 2ó,i százalékkal emelkedett,! egy gyógyszervény átlagköltsége M már 13,46 forint. Az emelkedés mögött a biztosítóé tak egy részének túlzott igénye ól mértéktelen óvatossága húzódik mefl Mondanunk sem kelt, hogy az oda', haza felhalmozott gyógyszerek fóréj sze bizonyos idő múlva tönkremegi) a szavatossági időn túli felhasználd1 suk pedig súlyos ártalmakat okozhat Bánjunk tehát csínján a gyóffyszó rekket. A mértékletesség ezen a té­ren is csak üdvös lehel. (e. ».)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom